Bár én már nem beszélek jól oroszul - olyannyira, hogy meg sem kísérlem ezt a mondandómat oroszul megfogalmazni -, de ebben a pár mondatban mintha több hiba is lenne :-)
A baszk un. autochton nyelv. Olyan önálló, nem indoeurópai nyelv, ami túlélte Európa sokezer évvel ezelőtt végbement indoeurópai "nyelvi kolonializiációját". Miközben az európai őslakosság túlnyomó többsége elhagyta az eredeti autochton nyelvét, a baszkok megőrizték.
Az autochton eredetű nyelvi örökség egyébként a mai indoeurópai nyelvek szókincsében és egyes szerkezeti sajátosságaiban még hellyel-közzel fölfedezhető. A francia és a német jellemzően elég sok autochton (pre-indoeurópai) nyelvi szubsztrátumot tartalmaz nyelvészek számára jól fölismerhető formában.
idézek a wikipédiából: Az agglutináló (szó szerint: ragasztó, értelem szerint: ragozó) nyelv a szavak jelentését elsősorban a szóalakok megváltoztatásával állítja elő úgy, hogy azokhoz toldalékokat kapcsol. (...) Így például a magyar nyelvben is vannak flektáló vonások, ahol nemcsak a rag, hanem a szó töve is megváltozik: megy ment, egy első. Ez azonban nem az egész nyelvre jellemző alapvonás
kivéve az olyan kisebb szórványnyelveket, mint a perzsa és a japán
3. még az európai nyelcsaládok sem tudnak minket követni
mégis, melyek azok az európai nyelvcsaládok? Van EGY indoeurópai nyelvcsalád, az oké, nem agglutinál. Oszt van egy finnugor nyelvcsalád, az pedig néhány, egyre fogy létszámú szórvány kivételével európai. A török - oké, nem teljesen európai, a baszk meg nem teljesen nyelvcsalád.
Végül, az is éérdekes, mi köze van ennek a megtanulhatósághoz?
te nem az elmagyarázásáról beszéltél, hanem a megtanulhatóságáról, ami egészen más. egyébként elmagyarázni sem lehetetlen, általános iskolában gondolom neked is elmondták a kettő közötti különbséget. A külföldinek legfeljebb nehezebb elsajátítani, főleg ha nem magyar környezetben van.
jóvan, jóvan, én is ismerek ilyeneket. És bevallom, az egyik alanyos-tárgyas alanyom egy francia anyanyelvű volt, akivel angolul kommunikáltam, hát úgy tényleg nemigen lehet :)
Szép példája annak hogy bizony meg lehet tanulni magyarul: az orosz nagykövet. Tekintsünk most el a politikai tartalomtól. A finn ismerősöm pedig szinte akcentus nélkül beszél nem keverve a tárgyas és nem tárgyas ragozást. Úgyhogy a megtanulhatatlanság: mítosz.
1. szerintem pl. a törökök úgy "általában" ragoznak, mivel ugyanúgy agglutináló nyelv, mint a magyar nyelv. 2. az alanyi-tárgyas ragozás megtanulható, legfeljebb a magad nevében beszélj, hogy nem.
Már miért volna megtanulhatatlan ? Imádom ezeket a mítoszokat. A dél-koreai diákok többsége jobban ír magyarul mármint "helyesírásice" mint némely középiskolás diák. Volt benne tapasztalatom.
Sztálin elvtársra született magyarázat. Gagarin meg azért nem Gagárin, mert mi mindig az első szótagot hangsúlyozzuk és az á-val átkerülne a 2-dikra, ami nekünk nem passzol. Itt is megvan az egyensúly - a mi hangsúlyozásunk egyszerű, a nyelvtanunk megtanulhatatlan; más nyelvezetek "egyszerűbbek", ők viszont a bonyolult hangsúlyozással őrjítik meg a külföldit :)
Hát tudomásom szerint a nagy vezír iránti tiszteletből az magasságos akkori Akadémia döntött így. A nagyapám mindig Sztalinnak mondta. ( Na jó, csak halkan... )
Mert á-val mondják (na jó rövid á-val) oroszul és nem latin ÁBC-vel írott nyelvekről a neveket fonetikusan illett átírni (nem tudom ez mennyire van így ill. változott-e és mikor), ráadásul véletlenül épp hangsúlyos is, tehát tiszta és kicsit hosszabb, mint egyéb helyeken. schgy
Lenn egy kérdésem a hozzáértőkhöz. Miért van az, hogy Sztálin nevét olykor (elég gyakran, szerintem) á-val írják? Miért kivétel? Úgy tudom, hogy a fonetikus átírás szerint a hangsúlyt nem kell figyelembe venni. (pl. nem Gagárin) ?
A ragozás a nyelv szerkezete. Olyan mint az épületszerkezet. Ha sok házat láttál, akkor bármikor tudsz házat rajzolni, egy bizonyos házat az x kerület y utcájából a z házszám alól viszont sokkal nehezebben fogsz emlékezetből lerajzolni.
A nyelv is ilyen. Az aktív szókincs gyorsan halványul, a passzív lassabban, a nyelvi készség (ezen belül a ragozás) viszont elég jól megmarad.
scsabi> de 22 év után most kezdem ismét aktívan használni azt ami hajdani orosztudásomból megmaradt - és ez nem igazán sok
Ezt csak hiszed. A szürkeállomány mindent megőriz. Amikor elkezded használni a nyelvet, előjön a régi tudásod. Nem olyan könnyen, mint mondjuk a biciklizés, de előjön. Azon a szinten ahogy ANNO elsajátítottad a nyelvet.
Az oroszon kívül bírok néhány más szláv nyelvet. Alkalmanként mindig megtapasztalom, hogy amiről azt hittem már rég elmúlt, kiderül hogy egyszerűen ott van, amikor helyzet van, amikor éles helyzetben meg kell szólalnom valamelyik szláv nyelven, amit fiatal koromban rendesen megtanultam.
A nyelvtudás nem múlik el. Picit elhalványulhat, a beszédkészség csökkenhet, a helyesírási készség akár a béka segge alá is lezuhanhat, de a lényeg, a nyelv szerkezete és alapszókincse ott marad a fejünkben.
Két "kakukktojás" van a gyűjteményben, a ZAHAV TV, ami orosz nyelvű izraeli csatorna, és az UTV illetve az UTV Europe (a kettő ugyanaz a TV stúdió, de nem ugyanaz a server), ami ukrán nyelvű csatorna, de néha mennek rajta orosz nyelvű filmek is szinkron nélkül.
