Keresés

Részletes keresés

Annaem Creative Commons License 2024.03.12 0 1 19685

"A szakkarai lépcsős piramis is a Föld egyik energiacsomópontján helyezkedik el, ott, ahol a bolygó energiáját a legjobban ki lehet használni, például arra, hogy egy kőtömb rezegni kezdjen. Ez az a hely, ahol a bolygó legerősebb elektromágneses jelenségei előfordulnak. Itt halad át a Földnek az a negatív töltése, mely az életenergiát hordozza. Itt van a Ley-vonalak csomópontja, ahol a kvarckristályban gazdag kőtömeg molekulái súrlódásának eredményeképpen rezgés közben negatív statikus energiát hoz létre. Itt a levegőt négyzetméterenként 500 V-os pozitív töltésű áram hatja át, ami kb. ötszöröse a szokásosnak. Ez egy olyan hely a bolygón, ami növeli az Imhotep által épített piramis energetikai hatásait úgy, hogy a piramis felszínét borító mészkő lapok kvarckristályaiban lévő pozitív energiát befogja. Korábban egy fehér fal vette körül az egész komplexumot. Távolról a hosszú fal mögött látni lehetett az akkor még hófehér színben pompázó piramist, amelyet hatalmas mészkőtömbökből építettek. A falat bonyolult domborművek és szemöldökfák díszítették. Sokkal bonyolultabb építmény ez a fal, mint maga a piramis. 130 ezer tonna turai mészkőből építették meg, amely körbefogta a komplexum 15 hektáros területét.Ez a fal védte a komplexumot a külvilágban uralkodó káosztól. Pontosan Észak-Déli irányban fekszik, párhuzamosan a Nílussal. 10 méter magas volt, mint egy modern, négyemeletes épület. Észak-Déli irányban 550 méter, Kelet-Nyugati irányban ennek a fele, 275 méter hosszú volt. Az egész komplexum olyan volt, mint egy hatalmas kőből készült áramkör, maga a fal pedig úgy működött, mint egy elektromágneses öv. Leszigetelte a komplexumot, lezárta, és védte az áramkört. Ennek a kvantumgépezetnek nincs szüksége elektromos vezetékekre, csak a kövek molekuláiban megtalálható nagy mennyiségű kvarckristályra.S hogy miért építteték ilyenre és mi célt szolgált Imhotep kvantumgépezete?Imhotep módszere lehetővé tette a tanítványok számára -akiknek célja az volt, hogy a Teremtőhöz hasonlóvás váljanak-, hogy megtapasztalják más dimenziók létezését, kapcsolatba léphessenek magasabb szinteken lévő lényekkel (úgy, mint pl. az atlantisziak az angyalokkal), és hogy tudáshoz jussanak a már magasabb szinten lévő tanítóktól, mesterektől. Fizikai síkon pedig lehetővé tette, hogy elektromágneses mezőket hozzanak létre, melyek a templomok és piramisok építésénél az anyagok mozgatásában segítettek."

Törölt nick Creative Commons License 2024.03.12 -1 1 19684

A piramisok és a Szfinx komplexum megépítésének idején az egyiptomiak ismerhették az elektromosságot. Nagy energiahatékonyságú, tiszta energiaforrás lehetett ez számukra. Valószínűleg a hidrogént használták az elektromos energia hordozójaként. A mi civ.-ünk a 2000-es évek elejétől fejlesztette elég jó szintre az üzemanyagcellás technológiákat és hidrogéntároló rendszereket. (üzemanyagcellás járművek megjelenése) Számunkra is a hidrogén a jövő energiaforrása.

Törölt nick Creative Commons License 2024.03.12 -1 0 19683

Ha ez igaz, akkor a piramisokat megalkotó civilizáció technikailag előttünk járt.

Törölt nick Creative Commons License 2024.03.12 -2 1 19682

Christopher Dunn úgy véli, hogy a Királyné kamrája egy hatásos generátor szíve volt, amelyben az építmény minden ismert jellemzője fontos szerepet játszik. Az elmélet, szakmai részletek nélkül a következő:A gízai Nagy Piramist eredetileg úgy tervezték, hogy rezegjen, mint egy hangvilla. Amit a Királyné termének nevezünk, az valójában egy hidrogéngenerátor. A belsejében található kiemelkedő falfülkében eredetileg hűtő-és párologtató torony működött. A vegyszereket -valószínűleg vízben oldott cinkkloridot és sósavat -az északi és déli aknákon keresztül vezették a terembe. A két kémiai anyag reakciója során hidrogén fejlődött. A folyamat jelei a két akna (különböző) elszíneződéseiben és a Királyné termének falain visszamaradt sóban nyilvánulnak meg. A kémiai hulladékok az úgynevezett Kút Aknán átszivárogtak a piramis alatt mélyen a fekükőzetbe vájt, földalatti kamrába. A fejlődő hidrogéngáz pedig a Nagy Galériában és a Király termében gyűlt össze. A Nagy Galériában felállított, behangolt Helmholtz-rezonátorok felvették az építmény egészének rezgését, és azt hallható hanggá alakították át. A hangot a Király terméhez vezető járatba irányították, de csak azok a hangok juthattak be a terem-be, amelyek összhangban álltak a terem alaprezonanciájával. Ezt az előszobában elhelyezett terelőlapok segítségével érték el.

 

A Helmholtz-rezonátor egy üreges, rövidnyakú gömb, amely jól elkülöníthető rezonáns frekvenciával rendelkezik, és semmi másra nem rezonál, aminek a frekvenciája a saját frekvenciájának tízszeresénél kisebb. Ezen jellemzőinek köszönhetően hasznosnak bizonyult a zenei hangok tanulmányozásakor, az elektromos analizátorok feltalálása előtt.

 

Amikor a hang elérte a Király termét, a beállított szarkofággal a közepén, erős, ritmusos szívverés kezdődött. Cox és McCollumis megerősítették, hogy bizonyos hangfrekvenciák hatására a gránitból épített Király terme vibrálni kezdett. A tervezés célja, hogy a lehető leginkább lecsökkentsék a természetes nyirkosodást és így a rezgés jelentősen fokozódhasson. A mozgó gránit feszültséget keltett a kvarc összetevőiben. A piezoelektromos hatás elektronáramot idézett elő. A termelődő elektromos energiát az egész piramist megtöltő hidrogén vette fel.Ekkor az egyiptomiak csillagászati tudása került előtérbe. A Király termének északi aknáját megnyitották, így ez lett a Földet érő állandó kozmikus sugárzásban lévő mikrohullámú jelek csatornája. A jeleket atomi hidrogén hozza létre, ez az oka, amiért az egyiptomiak leggyakrabban a hidrogéngázt választották az elektromos energia szállítóközegének. Az útja során valószínűleg felerősödő jel kölcsönhatásba lépett az energiával feltöltődött hidrogénnel, és ennek következtében a bemenőjelként szolgáló azonos frekvencián energia szabadult fel. A keletkező energiát egy, a bemenő jellel párhuzamos útvonalon keresztül vezették ki a piramisból. A Király termének károsodása egy nagy, véletlenszerű hidrogénrobbanás következménye lehet. Ez pedigmegmagyarázza a terem fölött található kisebb kamra falain látható fekete port (a kémiai elemzés kimutatta, hogy az anyag szén, az egyiptológusok pedig valószínűnek tartják, hogy rovarok vázainak maradványa), ez ugyanis a mészkőből „kisült ”kalcium-karbonát lehet. A Gízai erőmű (The Giza Power Plant) című könyvében Dunn lehetségesnek tartja, hogy a gízai Nagy Piramist az északi félteke élethű másaként építették, és egy pontosan kiegyensúlyozott területen helyezték el azért, hogy ki legyen téve a Föld hajtófrekvenciájának. Amikor a könyv íródott -1998-ban -akkor az az elgondolás, hogy a világunknak lehet saját hajtófrek-venciája, csak feltételezésnek számított. 1999. januárjában azonban a The Times magazin a Nagoya Egyetemen dolgozó japán dr. Naoki Sudaáltal vezetett csoport érdekes felfedezéséről számolt be. A Föld állandó -emberi fül által nem hallható -búgó hangot ad a tudósoknak azonban még további vizsgálatokat kell végezniük, hogy kiderítsék a jelenség okát.

 

Kiegészítések az elmélethez:

 

Ha sötét szobába viszünk egy kvarckristályt és kalapáccsal erősen az egyik végére ütünk, akkor a másikon egy szikrát látha-tunk. A szikrát az úgynevezett piezoelektromos hatás okozza. A kvarc természetes képessége, hogy a mozgási energiát (eb-ben az esetben a kalapácsütést) elektromossággá (szikrává) tudja alakítani.A gránit meglepően nagy mennyiségű kvarcot tartalmaz. Az aswani gránit kvarctartalma például akár 55 % is lehet. A Király termét és az ahhoz csatlakozó négy „tehermentesítő kamrát” szinte teljes egészében aswani gránitból építették.A terem még a leghalkabb, suttogott beszélgetéseket is felerősíti. A teremben elhelyezett gránit szarkofág pedig csengő hangot ad, amikor megütik.

1979. márciusában két amerikai kutató, Rocky McCollum és Bill Cox zenei visszhang-kísérleteket végzett a Király Termében. Cox felismerte, hogy az egész terem másodpercenként 256 ütemes sebességgel rezonál. McCollum megerősítette, hogy a rezgő hatás nem csak a teremben, hanem a gránit-szarkofágban is észlelhető. Számos kísérlet és rengeteg számolás után, arra a következtetésre jutottak, hogy megtalálták a másodpercenkénti 640 ütemes „fő frekvenciát”, amelyből kiszámították, hogy a termet szándékosan ilyen rezonanciájúra tervezték, mivel a 640-es ütemű hang hullámhossza megegyezi az egyiptomi könyök hosszával. A felfedezéseikről szóló egyik tanulmányban, McCollum leírja, hogy a rezonanciát befolyásolja a terjedés közegéül szolgáló gázhalmazállapotú anyag milyensége is.Ha egy ingát egy hasonló, de mozdulatlan másik inga mellett lengetünk, akkor az magától elkezd kilengeni. A jelenséget együtt rezgésnek nevezik, és azért következik be, mert semmilyen tárgy sem teljesen statikus, bármilyen mozdulatlannak is tűnjék. Minden ki van téve az elhaladó forgalom, a környező hanghatások stb. által keltett apró, véletlenszerű mozgásoknak. Ezeket a mozgásokat „sajátrezgésnek”nevezik. Együttrezgés akkor következik be, amikor az úgynevezett hajtófrekvencia –a fenti példában a mozgó inga -megközelíti a nyugvó test frekvenciáját. Ennek eredménye gyors energia-felvétel, amelyet a rezgésamplitúdójának növekedése is kísér (ezért a nyugvó inga mozgásba lendül).Minden mesterséges és természetes tárgynak megvan a maga frekvenciája, ezért elméletileg mindegyik hajlamos az együtt rezgésre, bár ez a gyakorlatban csak bizonyos tárgyakon lesz észrevehető mértékű. Az együttrezgés amplitúdója természetesen nem növekszik a végtelenségig. Természetes csillapodás lassítja, azonban a válaszreakció nagyon erős is lehet. Ezért fordulhat elő, hogy a hídon menetelő katonák olyan erős együtt rezgést idéznek elő, hogy lerombolják azt, csakúgy, mint az operaénekesek, akik képesek széttörni a borospoharat azáltal, hogy a megfelelő hanggal hajtófrekvenciát hoznak létre.

 

https://docplayer.hu/81433-A-gizai-nagy-piramis.html

Annaem Creative Commons License 2024.03.11 0 1 19681

Úgy látod? Én is látom, hogy médium leszek, aki csak írja, amit sugalmazol.

Összefügghetnek egyébiránt Kheopsz és a láda.

 

Előbb egy részlet az egyik halotti könyv jegyzetéből:

" Amikor kétségbe vonom a szöveg titkosságát, és azt állítom, hogy szervesen hozzátartozott egy írástudó egyiptomi műveltségéhez, egyben vitába szállok azzal a nézettel, miszerint az egyiptomi vallási ismereteket egy zárt körre korlátozták, s azokhoz csak beavatás után lehetett hozzájutni. Ennek a nézetnek a szószólói között van J. Baines
(lásd: „Restricted knowledge, hierarchy, and decorum", Journal o fth e American Research Center in Egypt - továbbiakban: JARCE - 27,1990,1-23. o, valamint J. Assmann: „Death and Salvation in Ancient Egypt" c. művét, Cornell University Press, Ithaca és London, 2005,2008 o).
A számottevő bizonyíték mindkét nézet mellett erősen töredékes, engem azonban meggyőz, hogy mennyire el
terjedtek a vallási vagy misztikus tartalmú szövegek (melyeknek egy részét otthon kellett hangosan elmondani), valamint azok az ásatások során előkerült amulettek és szobrocskák, melyek gyakorta összhangban vannak a szövegek szellemi világával. Véleményem szerint a „titkos", illetve „rejtélyes" jelentésű óegyiptomi szavak csupán egy olyan stílus tartozékai, melyben a tulajdonságok változóak, és a kijelentések legfeljebb ideiglenesen kizárólagos érvényűek. Az a részletgazdagság, mely a Királyok Völgyének némelyik sírjában talált szövegekre jellemző, már inkább korlátozó jellegű volt abban az értelemben, hogy a legtöbb embernek sem lehetősége, sem indítéka nem lehetett alaposabb tanulmányozásukra. De ez egészen más ügy.
A Bonni Egyetem Halottak Könyve-projektje kiterjedt archívumot gyűjt össze, s egyben kutatási központként is
működik. www.uni-bonn.de/en/www/Book_of_the_Dead_115Pro)ect/pro ject.html. Amint a gyűjtemény katalógusa egyre bővül, az ismert példányok száma is növekszik, így feltehetően az egyes múzeumok példányszámát rendre alábecsültem." A link sajnos nem él. Ezt csak azért hoztam, mert nem szabad alábecsülni a szájhagyományt.

 

Részben nagyon szigorúan vették a beavatást, már a talmudban is ugyanezekkel a fenyegetésekkel közösítenek ki az ismeretek megszerzéséből. Másrészt annak sem volt mindig nyugodt élete, aki birtokolta a tudást.

Nézzük a kőládát. Az nem Kheopsznak készült.  A kőláda csak hasonlított a csillagkapus sejtgyógyító-feltámasztó, illetve az avatáros lélek/tudat átmásolós dobozhoz. Ez tévesztette meg Kheopszot is. A papok emlékezték a csodás képességű kádat. De az a kád nem élte túl önmagát, az Urak is eltávoztak, akiknek szükségük volt rá. A fáraó viszont a mindenkori főnök akinek ugyanazok a kiváltságok járnak mint egy istennek. Valahogy a pápaság ugrott be: kirakatban egy ember, akit tejben-vajban fürösztenek, mindeközben csak egy báb, egy diplomata. Aki lehet, hogy nem ezt akarta. Már soha többé nem lehet olyan, mint a mezők liliomai, és nem is avatják be minden misztériumba.

Egyiptomban elmondták a kádat, megcsinálták neki is a szed-ünnepet, amitől megfiatalodik.

A kőládák viszont más célból készültek, azok őrző-védő funkcióval rendelkező tárolók voltak - feltételezem.

Kár, hogy nem piramis alakú a szed kamra, mert szép kis kavarodást okozott volna az utókornak. Amit tudunk, hogy nagyon bíztak ebben a későbbi fáraók is, és valahogy nem akart kimenni a divatból. Pontosan kellett készíteni, és természetesen már nem hozta a kívánt eredményt, legfeljebb néha beütött a placebo-hatás.

Kheopsz és a kőláda? Talán a papok bogarat tettek a fülébe, hogy két legyet is üthet egy csapásra: varázslatokat és fiatalítást is egyben. Felástak, belefeküdt, bekapcsolták, a tér-idő kontinuum eltorzult, egy villanás volt az egész.

 

Előzmény: Schenouda (19678)
Maketheworldabetterplace Creative Commons License 2024.03.11 0 0 19680

Eloxidálódott, megolvadt. Energiafelszabadulás. A test átalakult információvá. Budista tanokban is szerepel hasonló.

Előzmény: Annaem (19675)
Maketheworldabetterplace Creative Commons License 2024.03.11 0 0 19679

A 3.

Előzmény: Annaem (19671)
Schenouda Creative Commons License 2024.03.11 0 1 19678

Régebben már közöltem itt ezt a képet, de úgy látom megint aktuális lehet.

 

Maier Atalanta Fugiens c. könyvének egyik alkimista ábráján mutat egy királyt, akit éppen egy pici kamrában "megfőznek":

https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=139787411&t=9000303&openwith=13

Ez valami alkimista eljárás lenne. Összefügghet-e Kheopsz-al a kőládában?

 

Előzmény: Annaem (19675)
Schenouda Creative Commons License 2024.03.11 0 2 19677

Nem ismerek.

 

De a Piramisszövegek ettől régebbiek, bizonyosan a dinasztikus Egyiptom előtti nézeteket tartottak fenn, mire rejtve a piramisok belsejébe felírták azokat. A papok szájról szájra adták tovább több évszázadon át, mire királyi utasításra leírták azokat. Korábban bizonyosan tilos volt ezeket lejegyezni. Mercer 1952-ben adta ki az ő saját fordításait:

https://sacred-texts.com/egy/pyt/index.htm

 

 

 

Előzmény: Annaem (19676)
Annaem Creative Commons License 2024.03.11 0 1 19676

Uh, köszönöm, ha elkap a láz, majd belenézek! Most az egyiptomi köztes lét (halottas) könyveit töltöttem le két változatban, hogy ellenőrizzem Gleeson ezzel kapcsolatos állításait. A Barry Kemp féle tűnik jobbnak. A másik az Ani papirusza. (Fordította E.A. Wallis Budge Az angol változat alapján fordította: Apáti Csaba).

Ismersz esetleg valami még régebbi, letölthető változatot?

Előzmény: Schenouda (19673)
Annaem Creative Commons License 2024.03.11 0 1 19675

A királykamra falai hő hatására összeolvadtak, és körülbelül 25 mm-rel kitágulnak. Hogy van ez így?

Mert… az egyiptomi hiedelmek hagyományos „vallási” értelmezése szerint… előkészítették a fáraó holttestét, felvitték a „Mennyország lépcsőjén” [Nagy Galéria], és a „szarkofágba” [kődobozba] helyezték. a Királykamra „sírja”… ahol három nap után misztikus módon átalakult apja, Ra napisten fényének izzó éteri esszenciájává. A fáraó misztikus egyesülést ért el apjával a mennyekben.

De… a kiváló modern egyiptológusok szerint az a rejtélyes az egészben, hogy az Óbirodalomban élők valójában is azt hitték, hogy a folyamat fizikailag valóságos.

A piramist „akhet”-nek hívták… ma félreérthetően „horizontnak” nevezték, de szó szerint azt a helyet jelenti, ahol a nagy fény felbukkan; és a „mer” is, ami azt a helyet vagy mechanizmust jelenti, amely lehetővé tette a fényenergiává való átalakulást vagy megnyilvánulást. Az eredeti egyiptomi hiedelmek szerint a vallási értelmezés előtt egy „tehetetlen” testet helyeztek el a kamrában, ahol az szó szerint fizikailag fényenergiává alakult át.

Az eredményt élénken rögzítették a Halottak könyvének ősi szövegei:

Küldj fényt, ó hegy! Ragyogjon fel…

te, aki felkelsz látóhatárodban, és aranyban ragyogsz az ég magasságában

… türkiz színű fénysugarakkal megvilágítod a Két Földet… sugarai fénnyel árasztják el a világot”.

a láthatáron ragyogsz, fényedet a sötétségbe bocsátod, a sötétséget kettős tolladdal világosítod meg... 

 

Úgy tűnik, hogy a modern egyiptológia a kognitív disszonancia klasszikus esetétől szenved. Elismert tény, hogy az óbirodalom ókori egyiptomiai hittek az inert test valódi fizikai átalakulásában fénnyé; a tényleges eredményt a Halottak Könyve írja le; és még mindig vannak fizikai bizonyítékok a király kamrájában megüvegesedett és elmozdult kőfalakra… de a modern egyiptológia előszeretettel fogadja el az emberi test virtuális transzmogrifikációjának későbbi közép-királyi egyiptomi mágikus-misztikus-vallási értelmezését. A [kimondhatatlan] fizikai átalakulás kemény bizonyítékaival szembesülve szívesebben hiszünk a misztikus mutyiban.

Hogyan jött ez létre?

Mert megszakítás van az egyiptomi történelem sorozatában. Az óbirodalom piramisai a „Naptemplomok” voltak, amelyeket „idegen” megszállók [Sumériából] építettek és üzemeltettek, akiket a későbbi egyiptomi irodalom „uroknak”, „napkirályoknak”, „isteni királyoknak” vagy akár „isteneknek” emlegetett. '. Ők a „nemesek” etnikailag különálló csoportját alkották, akik az össze nem illő technológiai felsőbbrendűség számos aspektusát mutatták be. Ezzel szemben a korabeli babiloni irodalom a háttérben élő bennszülött lakosságot úgy emlegette, mint a vadállatokat a mezőn, füvet eszik és az árkokból iszik.  Az egyiptomi irodalom következetesen megkülönböztette az „urakat” a „közönséges emberektől”. Az ókori egyiptomi Halottak könyve [címe Pert Em Hru, azaz a nagy fény teremtésének könyve] óvatosan zárul… ez a könyv mély titkot tartalmaz, ne fedd fel a hétköznapi embereknek.

De nem kellett aggódniuk. Az óbirodalom „piramiskorának” végén a Naptemplomok aktiválódtak, és Egyiptom 100-200 éves csapások, pusztulás és elnéptelenedés időszakába zuhant… ma eufemisztikusan az „Első Köztes Korszaknak” nevezik. Az „urak” eltűntek… az Óbirodalom egyik királyának sem temetését, sem személyes maradványait soha nem találták meg. Lebontották a tábort.

Végül a hétköznapi férfiak visszatértek. Csak hétköznapi, technológiailag naiv gazdák és pásztorok, akik nem is értették, mi történt. Megdöbbenésüket a későbbi irodalom is kifejezte… nem tudjuk, mi történt, a föld üres és kietlen… az esztelen emberek elárulták az elátkozott, megközelíthetetlen hely varázslatait… az urak titkait, akiknek határai ismeretlenek. 

A túlélő művészet nélküli ártatlanok feltalálták a vallást. A Naptemplom kamrájában elhelyezett „tehetetlen test” Ozirisz megszemélyesített istenének holtteste lett, aki átlényegült apja, Ra éteri fényévé a mennyben. Kr.e. 1350 körül, amikor Akenaten fáraó megpróbálta helyreállítani a „napisten” racionális megértését, hevesen ellenálltak neki, és halála után a papok gyorsan visszaállították a ritualizált vallást. Az egész régióban a régi, kimondhatatlan valóság vallássá változott. A szomszédos Palesztinában az ugyanilyen naiv héberek feljegyezték… „apáink nem értették Egyiptom csodáit”. Ehelyett meghajoltak egy kőoltár [láda] előtt, és zsoltárokat énekeltek az uraknak… akik alkották a nagy fényeket… [amelyek] kihozzák a szeleket a kincstárakból… [és] felemelték a párákat… [ami] megfordították a a vadon és a száraz föld vízforrásokká… [és] kihozta őket a sötétségből és a halál árnyékából. 

Körülbelül a 17. századtól európai felfedezők behatoltak Egyiptomba, és találkoztak a félig isteni fia-isten, Ozirisz furcsa pogány hiedelmeivel, aki dicsőségesen felemelkedett a mennybe, hogy elérje a végső egyesülést apja lényegével. Ezek az európai felfedezők technológiailag is tudatlanok voltak, és teljesen elvetették a feljegyzett ősi hitet a valódi transzmutációban, mint pogány alkímiát vagy mágiát. A fizikai átalakulás kimondhatatlan és érthetetlen technológiájával szemben az európai egyiptológia alapja ehelyett az egyiptomi Közép-Királyság humanizált vallásának homlokzatát vette át.

 

A tényleges átalakulási folyamatot egyértelműen részletezték a Halottak könyvének korai fordításai az 1880-as évek végén… de mi nem értettük.

Ozirisz, a nap fia feltámadt… az istentől a szelencében… ragyogott a kristályban… megszületésekor könnyű volt… a naptól az átalakulásában… itala [hullámai] ömlöttek ki a lapis lazuliból… tűzvize [volt]…


 

(W. Gleeson feltevései)

őszszakál Creative Commons License 2024.03.11 0 1 19674

„Extrém körülményekhez extrém elmélet dukál. Megpóbálták visszafejteni az univerzum által  mágneses hullámokban kódolt információt, a papok még látták a berendezés működését, „

 

Leonard Susskind holografikus univerzum elmélete szerint, az univerzum minden információja, egy kétdimenziós gömb felületén található. Amit mi háromdimenziós világnak tekintünk, az egy kivetülése, illetve belső hologramja a gömbfelület valóságának. A mai matematikusok azt keresik, hol van a határozatlansági relációból eredő hiba, „szakadás”a kvantummezőben? (lenni, vagy nem lenni) Ha megtalálják, akkor igazolva lesz az extrém elmélet.

Amennyiben volt egy szakadás az emberiség tudásfelhalmozásában is, (a jégkorszak miatt, nem jártunk iskolába) akkor a „nagy szénszünet” utániaknak csak a mítoszokból fennmaradt ismeretekből kellett kiindulni. Ha nem volt tárgyi emlék, recept, csak papi zsolozsma, akkor ebből kellett építkezni. Viszont ebből is eddig jutottunk, ami nem kevés.;-)

Előzmény: Annaem (19671)
Schenouda Creative Commons License 2024.03.11 0 2 19673

Találtam egy komolyabb könyvet a vietnámi bronzdobok témában:

JEAN LARTEGUY: "Les Tambours de Bronze" (1965)

https://m.media-amazon.com/images/I/61WZzm-f2dL._AC_UF894,1000_QL80_.jpg

Szerencsére angolul is meg van: The Bronze Drums (1967).

 

440 oldalon tárgyalja a témát.

Előzmény: Annaem (19672)
Annaem Creative Commons License 2024.03.11 0 0 19672

Bizony, ezt írja:

 

"A Délkelet-Ázsiában és Dél-Kínában talált ősi bronzdobok az ősi Viet Đông-Sơn civilizációhoz kötődnek, amely ie 600 és i.sz. 300 között virágzott Észak-Vietnamban. Eddig sok értelmezés született, de a rejtély valahogy mégis megmarad. Úgy tűnik, hogy a csillagászati ​​és matematikai eredményeket tartalmazó új megközelítés feltöri az üzenet kódját, amelyet ezeknek az ősi bronzdoboknak a felületére kódoltak. A könyv elmagyarázza, mit jelentenek az egyes motívumok, és hogyan hatnak egymásra másokkal. Egyedül minden motívumnak van egy kis jelentése, de a motívumok hálózatán belül valódi üzenetként tárul fel. A „6 sas – 10 szarvas követett másik 8 sas – 10 szarvas” motívumsor véletlenszerű művészi minta vagy valódi matematikai képlet? A könyv egy lehetséges üzenetet tár fel benne. A könyvből kiderül, hogy ezeknek a bronzdoboknak a timpanonjain a motívumhálózat összefüggő üzenet, semmi sem történik véletlenül. "

 

Megható így együtt látni ezeket, köszönöm az összeállítást!

Előzmény: Schenouda (19670)
Annaem Creative Commons License 2024.03.11 0 1 19671

Extrém körülményekhez extrém elmélet dukál. Megpóbálták visszafejteni az univerzum által  mágneses hullámokban kódolt információt, a papok még látták a berendezés működését, így tudták, hogy az ujjak táncolnak a gombokon. Hát megpróbálták. A mágneses hullámhosszok hang-, fény-, és hőhatást is eredményezhettek, ma már nem tudjuk milyen sorrendben és hányszor kísérleteztek,  amikor a frekvencia erősítőt ütögették bekövetkezett a rendszer teljes összeomlása, de előtte még egy párhuzamos dimenzióból bozon'tos fermionok néztek be, és egyszerre ki a távolodó vonatablakból és hagytak megnyilvánulást a kamrában. Rezgésük örökké bennünk él!

 

Rendőri kérdés: szóval maga látta, melyik vonat rohant a másikba először?

Előzmény: őszszakál (19654)
Schenouda Creative Commons License 2024.03.11 0 2 19670
Előzmény: Annaem (19669)
Annaem Creative Commons License 2024.03.11 0 3 19669

Egy könnyed hétfői elmélet:

 

" Egy lift valószínű ellensúlykamrája:

Kutatásaim alapján számomra úgy tűnik, hogy a Királykamra és a fölötte lévő, úgynevezett öt tehermentesítő kamra egyszerűen egy lift ellensúlykamrája lehetett, hogy kőtömböket és -lapokat emeljenek a piramis magasabb kőrétegeibe. Ez a feltételezett ellensúlykamra is szomszédos lenne egy feltételezett felvonófülke-aknával, amely elméletem alapján nagyon is az úgynevezett portcullis kamra lenne.

 

 

Ez az úgynevezett „Portcullis” túl lett tervezve, nem? Megfigyelésem alapján úgy tűnik, hogy ez a portcullis kamra egy ősi liftkabin minden tulajdonságával rendelkezik. Ez a felvonófülke-akna, ha létezik, nagyon jól megmagyarázná a Nagy Galéria feletti nagy űr kialakulásának okát (a müonrészecske-alapú szkennelési projekt 2017-ben fedezte fel), mivel a felvonófülke a tengerszint feletti magasságra emelve. a tehermentesítő kamrák nyeregtetője közvetlen hozzáférést biztosíthatna ehhez a nagy űrhöz.

A lift ellensúly alapú húzómechanizmusának bizonyítéka:

 

A Khufu piramis Királykamrájának „Portcullis” antikamrájának „Portcullis” funkciójának széles körben elfogadott feltételezése szerint a „portcullis” mechanizmusnak csak egyszer kellett volna működnie, amikor a Királykamrát véglegesen lezárták (talán még néhányszor a tesztekhez), de az általam talált bizonyítékok egyértelműen mutatják ennek a „portcullisnak” a három félkör alakú foglalatának mély elhasználódását, az alábbiak szerint:

 

Ezen a fényképen megfigyelésem alapján a három aljzat fokozatos leromlása látható. Az első foglalat mutatja a legmélyebb kopást, ezt követi a második foglalat, az utolsó pedig a legkevesebb kopást. Ez a fokozatos elhasználódás bizonyítja, hogy ezt a „portcullist” bizonyára többször (valószínűleg több ezer és több) használták, és fokozatosan.

Tehát ha ennek az antikamrának a beágyazott szerkezetét ilyen gyakran és fokozatosan használnák, akkor mi lett volna a tényleges funkciója? Elemzésem alapján ennek az antikamrának a beágyazott szerkezete valószínűleg egy lift ellensúly alapú húzórendszere lett volna.

A Big Void célja:

Akkor mi lett volna a nagy űr célja? Ez lehet a tulajdonképpeni rejtett királykamra, de akár egy raktár is, ahol az összes hatalmas gránitlapot tárolják, mielőtt az utóbbiakat eltávolítanák, hogy kitöltsék a nyeregtetővel fedett tehermentesítő kamrák által jelenleg elfoglalt helyet. A nagy űr pedig mindkettő lehet: ez a két lehetőség nem zárja ki egymást.

Ha a királykamra egy ellensúlykamra része volt, akkor a felette lévő tehermentesítő kamrákat az építés során üresen kellett hagyni, és csak a végén kellett feltölteni. Ez lehet az oka annak, hogy gránit kőlapokkal töltötték meg. Különben túlságosan kidolgozottnak tűnik egy üres hely kitöltésére: a mészkövek nagyon jól végezték volna a feladatot, ha a helyet már az induláskor be kellett volna tölteni.

Saját kutatásaim vezettek ezekre a következtetésekre. Számomra a régi mondás tartja: „A rendkívüli vállalkozás rendkívüli eszközöket kíván”. Ezzel a mértékkel a királykamra túlzott tervezése felfedi az egyik rendkívüli eszközt; Ez a szempont ellentmond a nyers földrámpák elméletének, mivel a rámpák rendkívül kontraproduktívak: minél magasabbra megy, annál nehezebb lesz a köveket húzni: a Föld gravitációja megbocsáthatatlan. Számomra azt kérni az ókori egyiptomiaktól, hogy használjanak rámpákat (bármilyen formában vagy formában) piramisaik építéséhez, olyan, mintha a modern embereket arra kérnék, hogy repülőgépekkel menjenek a Holdra!

Ez az oka annak, hogy végül egy másik utat követve dolgoztam ki saját elméletemet. Mindannyian feltételezzük, hogy a modern emberek voltak a mozgólépcsők, liftek és utazók feltalálói. Számomra ez nem lehetett így. Ezeknek a találmányoknak a tényleges tulajdonosai az ókori egyiptomiak lehettek. Utóbbinak pedig jó oka volt erre: eszközöket kellett feltalálniuk piramisaik építéséhez, és ezek az eszközök tökéletesek voltak a vállalkozásukhoz. Kutatásaim alapján erre a közvetett bizonyíték még mindig létezik.

Íme, hogyan használta volna az ókori egyiptomi építész mozgólépcsőinek, utazóinak és felvonóinak kombinációját, hogy a turai és az asszuáni kőbányákból kőtömböket hozzon a Khufu piramis tetejére:

 

Természetesen az ókori egyiptomi mozgólépcsők, liftek „motorjainak” semmi közük a mai modernekhez. Az ókori egyiptomiak rendkívüli eszközöket találtak volna fel karok segítségével: nem egy kart, hanem karkészletet, kreatív módon összeállított ellensúlyokat, hogy megsokszorozzák a húzóerőt. Voltak ökreik is erre a célra: szorzó szorzó. Az ókori egyiptomiak így küzdöttek sikeresen a Föld gravitációja ellen; természetesen nem úgy, hogy kőtömböket húznak végig a feltételezett rámpákon a piramis tetejére. Sőt, voltak más szempontok is, amelyeket nem lehetett figyelmen kívül hagyni: Csökkentse a minimálisra a kőbecsúszási és leesési baleseteket (a rámpák erre rosszak), és a végrehajtás üteme (2,5 millió kő mindössze 23 évre) (erre a rámpák is nagyon rosszak: mennyi ideig tartana egy kőtömböt húzással felemelni a piramis tövéből a tetejére?)."

 

 A szerző és könyvei: https://www.goodreads.com/author/list/8105204.Antoine_Khai_Nguyen

 

"Azt hiszem, az ókori egyiptomi építészek valójában a Földet kérték fel, hogy végezze el helyettük a húzómunkát. Ennek eredményeként 2,5 millió kőtömb felemelése egy mesterséges dombra, mint a piramisok, mégsem lesz leküzdhetetlen akadály. Ezeknek a nagy találmányoknak köszönhetően az ókori egyiptomi építészeknek nem kellett rámpákat építeniük, amelyek önmagukban oly sok kihívást jelentenek."

 

Még egy hétfői: https://www.scirp.org/journal/paperinformation?paperid=96440

Annaem Creative Commons License 2024.03.11 0 1 19668

            

            

őszszakál Creative Commons License 2024.03.11 0 0 19667

„Egyébként volt az egyiptomiaknak tényleg volt erre jó módszerük, hogy a mécses ne kormozza a mennyezetet: szezám- vagy olíviaolaj amibe sót is szórtak, minimálisra csökkentve a kormozódást (ezt az összetételt már Hérodotosz is leírta, aki közel 2500 évvel ezelőtt járt Egyiptomba és leírta mécsesünnepet Szaiszban). A sírokban se találták nagyon koromnak nyomát sem (éppen ezért).”

 

Rendben, a villanylámpa felejtős.

Valamilyen galvánelemet is gyárthattak, talán galvanizálás céljára.

A villámokból eredő elektromosságot azonban befoghatták valamilyen kondenzátorba, amiből azt alkalmanként kisütötték. Lehetséges, hogy ez volt az a robbanás, ami megrepesztette a kamra falát. Gyúlékony anyaggal dolgoztak az alkimisták, de azt nem tudom, hogy a benzint ismerhették-e akkoriban?

Előzmény: Schenouda (19665)
őszszakál Creative Commons License 2024.03.11 0 0 19666

„ Mondjuk egy lámpaizzó darabon jobb lenne vitatkozni, mint egy képen, ami lámpaizzónak néz ki (vagy egy virágnak).”

 

Hát igen. Viszont itt is képekről, reliefekről szerzett információkról „vitatkozunk”. Ami azt illeti, a technikusok nem állhattak messze az alkimistáktól, a tudásukat illetően. Azonban a gyakorlat teszi a mestert. Az alkimisták, meg folyton kísérleteztek, az újdonságot keresték. Ahogy azt Galvani tette.

Előzmény: Schenouda (19664)
Schenouda Creative Commons License 2024.03.11 0 0 19665

"Amennyiben az alkimisták órákon át fáklyák fényénél matatnak, akkora füst és koromréteg lenne a piramis kamrába, ami elviselhetetlen. De bizonyára erre is volt jó megoldásuk."

 

Isz.820 óta a középkori látogatók nagy része, mind fáklyával vagy mécsessel járt a Királyi Kamrában. Miért pont az alkimisták kormozták volna össze 4600 évvel ezelőtt a mennyezetet?

Egyébként volt az egyiptomiaknak tényleg volt erre jó módszerük, hogy a mécses ne kormozza a mennyezetet: szezám- vagy olíviaolaj amibe sót is szórtak, minimálisra csökkentve a kormozódást (ezt az összetételt már Hérodotosz is leírta, aki közel 2500 évvel ezelőtt járt Egyiptomba és leírta mécsesünnepet Szaiszban). A sírokban se találták nagyon koromnak nyomát sem (éppen ezért).

Előzmény: őszszakál (19658)
Schenouda Creative Commons License 2024.03.11 0 0 19664

"Pedig láttam olyan képeket, amiről azt állítják, hogy lámpaizzókat vezetékkel, meg kerámiaszigetelő (dzsed) oszlopot ábrázolnak."

 

Mondjuk egy lámpaizzó darabon jobb lenne vitatkozni, mint egy képen, ami lámpaizzónak néz ki (vagy egy virágnak).

Valószínűleg összekevered az alkimistákat másokkal (pld. technikusokkal). Az alkimisták az elemek titkait kutatták, melléktermékként lőport, gyógyszert, stb készítettek. Alapvető eszközük az athanor volt. Csak hogy világosabb legyen, az antiküthérai csillagórát sem alkimisták készítették, hanem technikusok. Babilonban lehet ismerték a fémek bevonatánál az elektrolízist az ottani ötvösök. Bergier az alkimistákról írt.

 

Előzmény: őszszakál (19657)
őszszakál Creative Commons License 2024.03.11 0 0 19663

Így utólag átgondolva, lehet elkapkodtam az ötletezést. :-(

 

„A folyosó, ahol a csúszórostély van kb. olyan széles, mint a gránitlap.”

 

Volna egy kép arról a csúszó rostélyról, vagy folyosóról, talán ha látnám a szituációt, jobb ötletem támadna. Ami az áttételes fogót illeti, bronzból készülhetett. Ilyen fogókkal dolgoznak ma is a kőfaragók, persze acélból vannak a maiak.

Előzmény: Schenouda (19662)
Schenouda Creative Commons License 2024.03.11 0 0 19662

Élével kellene emelni (felejtsd el a lapjával emelést), hiszen a 2 tonnás gránitlap egy csúszórostély. Az áttételes fogó miből készülne: fából, rézből? Akkoriban ezeket ismerték (ezek alkalmasak erre?).

A folyosó, ahol a csúszórostély van kb. olyan széles, mint a gránitlap. Ahogy rajzoltad a befogóját az eszköznek semmit nem fog nyomni ("emelni"), mert amikor nyomja a széles véget, a rövid vég ugyanúgy nyomja kifelé a befogó fejét (villás kellene legyen). Ha nehéz a teher, v.leg húz maga felé is. A két éket is biztosítani kell, hogy ne forduljanak ki. Már valóban az is érdekes a behozatal mellett, hogy ilyen szűk helyen hogy teszik rá az ékeidre a gránitlapot. És ha már rátették a 2 tonnás nyomás terhével kell még emelnie is a szerkezetednek.

 

Előzmény: őszszakál (19656)
Maketheworldabetterplace Creative Commons License 2024.03.11 0 0 19661

Zárt végű vályúban kenőfolyadékban, kenőzsírban foroghat a henger. Ím, hó tep!

Maketheworldabetterplace Creative Commons License 2024.03.11 0 0 19660

Húzni fárasztó(300N). Lógni kevésbé(700+N). Felmásztak, csigasorral leereszkedett és felemelte (n x 700+N) a nehéz emelendőt h/n magasságra. 70kg-osan 4x felmászni és ülve ereszkedni kevésbé fárasztó mint 280kg-ot emelgetni. A tudatlan erőlködik feleslegesen.

Előzmény: Schenouda (19652)
Törölt nick Creative Commons License 2024.03.10 0 3 19659

Hugh Newman és JJ Ainsworth 2021 decemberében fedezték fel a legrégebbi ismert téli napforduló-beállítást, amelyet bárhol a Földön rögzítettek. Karahan Tepe, a délkelet-törökországi Göbekli Tepe testvéroldala, amely egy elképesztő 11 400 évvel ezelőtti múltra tekint vissza, az év december 20-án reggel felfedte rég elveszett titkait. Mivel csak a közelmúltban tárták fel, ez volt az első alkalom, hogy a többszörös bekerítésű területet eléggé felnyitották ahhoz, hogy bizonyítsák az ilyen elrendezések létezését. Ebben a videóban Andrew Collins csatlakozik hozzájuk több reggelen keresztül, hogy megfigyeljék és rögzítsék a jelenséget. Tíz perccel napkelte után egy fénypenge jelenik meg az AB szerkezetben (az oszlopszentély) egy kiálló kőfej oldalán, egy süllyesztett területen, amely 10, alapkőzetből faragott, fallikus alakú monolitot és egy szabadon álló monolitot tartalmaz. Délkeleti peremén alapkőzetből kialakított faragott lyuk vezet a főkerítésbe. Ezen keresztül sugárzott át a téli napforduló napfelkelte fénye, amely 45 percen át megvilágította a kőfejet. később kifinomult csillagászati ​​szoftver segítségével megállapítottuk, hogy ie 9400-ban még lenyűgözőbb lett volna, és többet világított volna meg a kőfejből, mint manapság. Azonban az a tény, hogy ez még ma is szemtanúja, a legfontosabb és messze a legrégebbi példája annak, hogy az őskoriak-ókoriak megalitikus helyszíneket építettek az év fordulópontjaként (Karahan Tepe, Gavrinis sziget, New Grange, Stonehenge, Karnak-Luxor templomegyüttesek, Chaco kanyon).

 

 

https://www.youtube.com/watch?v=nVqYmXO2i5U

őszszakál Creative Commons License 2024.03.10 0 1 19658

Amennyiben az alkimisták órákon át fáklyák fényénél matatnak, akkora füst és koromréteg lenne a piramis kamrába, ami elviselhetetlen. De bizonyára erre is volt jó megoldásuk.

Előzmény: őszszakál (19657)
őszszakál Creative Commons License 2024.03.10 0 2 19657

„viszont pld. az elektromosságot soha nem használták.”

Pedig láttam olyan képeket, amiről azt állítják, hogy lámpaizzókat vezetékkel, meg kerámiaszigetelő (dzsed) oszlopot ábrázolnak.:-/

Előzmény: Schenouda (19655)
őszszakál Creative Commons License 2024.03.10 0 0 19656

„Viszont így is meg lehet oldani, ha nem mögé, hanem a két szélére tesszük az alátéteket.”

 

Szerintem lapjával és élével is emelhető a kőtábla, ha több emelőt használnak. Az alátámasztás, és a kitámasztás, billegésmentes legyen, mert lecsúszhat a kő az ékekről.

Előzmény: Schenouda (19653)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!