Keresés

Részletes keresés

Onogur Creative Commons License 2014.10.11 0 0 1084

 

Bocsi, de ezt a poén itt most el kellett sütnöm.

:o)

Előzmény: Onogur (1083)
Onogur Creative Commons License 2014.10.11 0 0 1083

Kisbér - város Komárom megyében Oroszlánytól nyugatra

[1277: Beyr; 1773: Kis-Bér]

Személynév eredetű névadás. Az alapját képező személynév talán a m. bér szó, de nem kizárt a n. Bär ~ Beer ~ Behr 'medve' jelentésű személynév, vagy a szb-hv. Ber személynév sem.

Egy 1612-es iratban említve van Nagybér pusztája. Ebből következik, hogy a török kor előtt volt Kis- és Nagybér, de ezen utóbbi - idővel ez lévén kisebb - a török-korban elnéptelenedett, de Kisbéren megmaradt az előtag. Persze a kis és nagy előtag nem feltétlen a nagyságra, inkább a presztízsre utalhatott.

Előzmény: magdusis (1081)
Onogur Creative Commons License 2014.10.11 0 0 1082

Zamárdi - helység Somogy megyében Siófoktól nyugat-délnyugatra

[1171: Zamard; 1211: ad stagnum Somardy, terram Somard]

A személynévként is alkalmazott magyar szamár főnévből ered. A szamár eredetét a korábbi hsz-ben megírtam.

 

A -d nagyon korai helynévképző, a mai magyar -s képzőnek felelhetett meg anno, de ebben az esetben a még korábbi kicsinyítőképző szerepe lehetett, mivel kapott egy -i képzőt is, ami a mai akkori alakja. Az -i képzős helynevek a XI-XII. század folyamán keletkeztek. Feltehetőleg a település egyik korai tulajdonosát hívhatták mai hangalakkal talán Szomárdnak és ez az említett XI-XII. században lehetett, Így a kor szokása szerint nevezték el róla a települését - ahol rendszeresen megtalálható volt - Szomárdénak, ami mára Zamárdivá alakult.

 

Előzmény: magdusis (1081)
magdusis Creative Commons License 2014.10.10 0 0 1081

Köszönöm,kedves Onogur.

Külön érdekes,hogy -bár csak mint egy régi esküvő eddig még talányos okú helye- a Zamárdi is érdekes nekem;és bizony nem is gondolná az ember,hogy köze lehet a szamárhoz.És a Balaton partján,mi több.

Nagyon érdekesek ezek a dolgok.

Onogur Creative Commons License 2014.10.09 0 0 1080

Zámoly – helység Fejér megyében Székesfehérvártól északra.

Első írásos említése [1193: Zamor]

Feltehetőleg puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév valószínűleg szláv eredetű. Pl. az orosz Замора. Más feltételezés szerint a magyar szamár szóhoz kapcsolódik.

Ebben az esetben Zamárdival is kapcsolatban van. A szamár vándorszó, hozzánk az olasz samaro átvételével került. Végső forrása a görög σαγμάςιον 'teherhordó állat(ok)', mely a σάγμα 'teher(nyereg)' származéka.

Lásd még Győrzámoly, PusztazámorZamárdi.

Előzmény: Onogur (1079)
Onogur Creative Commons License 2014.10.09 0 0 1079

Ácsteszér – helység Komárom megyében Kisbértől délre.

Első írásos megjelenése [1392: Alch Thezer]

A név két tagja azonos jelentésű. A név utótag forrása a szl. *tesari ’ácsok’. A név elmagyarosodott vagy két nyelvi közegből származó ácsok falujára utal.

(Saját vélemény: feltehetőleg valamely királyi bírtok ácsmunkáihoz voltak rendelve.)

Lásd még Barstaszár, Nyitrateszér, Pápateszér, Taszár, Teszér.

(A magas és mély hangrendre szép példa még a család - cseléd pár, mely a szl. čеľаdь 'háznép' átvétele.)

Előzmény: Onogur (1078)
Onogur Creative Commons License 2014.10.09 0 0 1078

Adony – helység Fejér megyében a Csepel-szigeti Lórévvel átellenben.

Első írásos említése [1332-7: Odon]

Puszta személynévi névadás a magyar nyelvből. Ismert maga az Odun személynév 1200 körüli írásos említéssel, de ez nem a névadó említése, hanem csak abból a korból való hasonló személynév. Ez a név a bajor-osztrák ọdum névből ered, mely a középfelnémet a'da'm ’Ádám’ folyománya.

Lásd még Éradony, Nyíradony, Tiszaadony

Előzmény: Onogur (1077)
Onogur Creative Commons License 2014.10.09 0 0 1077

A Nevek, családnevek magyarul című topik 12733 hsz-ből áthozom ide ezt a szálat:

 

Bodajk – helység Fejér megyében Székesfehérvártól északnyugatra.

Első írásos megjelenése [1150k.: ad montem Bodactu ’a Bodajk-hegyhez’]

Ez e névforma, s főleg a határában található Bodajki-hegy elnevezése a nyelvjárásbeli/nyelvemlékbeli Bodok-hegy elnevezéssel lehet kapcsolatban, s a név egy ótörök budaγ ’ág’ szóra megy vissza. Ez személynévként, mint a család egy új leszármazási ágára, ill. ennek kívánására utal.

 

Folyt. köv.

LvT Creative Commons License 2014.10.02 0 0 1076

Áthozatal a Nevek, családnevek magyarul #12679-ból:

 

> Kelebia nevű földrajzi név jelentése? Honnan származik?

 

Első írásos említése 1572-ből való mint Keleby [*]. Modernizált helyesírással ez Kelebi lenne. Ez a már az Árpád-korban adatolható Keleb személynév magyar –i < –é birtokjeles származéka, azaz ’Keleb faluja, birtoka’ értelmű. A Keleb személynevet török eredetűnek vélik, és az azonosítatlan ótörök keläp növénynévvel próbálják azonosítani. A falut egyébként kb. egy évszázaddal korábban alapíthatták mint halasszéki kun települést. A névadó így akár kun is lehetett, akinek a neve párhuzamos kipcsak-török fejlemény az Árpád-kori magyar személynévvel.

 

A falu a hódoltság korában lakatlan puszta lett, majd részben szerbekkel települt vissza. A szerbek a településnevet Kelebija alakban a maguk nyelvéhez adaptálták. Ez került vissza a magyarba Kelebia formában (először írásban 1783-ban említve Kellebiai melléknévként) Hasonló alakuláshoz vö. oszmán-török çizmeci (csizmedzsi) ’csizmakészítő’ > szerb nyelvjárási čizmedžija > magyar csizmadia.

 

[*] A magyar Wikipedia szerbiai Kelebia cikke szerint „Kelebiát 1297-ben említik először Simon Filins Wasa de Kelyb nemes kapcsán”.Az általam konzultált források, Kiss Lajos földrajzinévszótára, illetve a Magyar Nagylexikon ezzel szemben egyetértenek a XVI. sz.-i első datálásban, így a Wikipedia-szerkesztő által hozottidézet lehet, hogy egy másik településre utal.  

Jerofejev Creative Commons License 2014.10.01 0 0 1075

Képzelem ahogy a hírszerkesztő ráguglizik izzadt homlokkal majd kap négy-öt féle találatot:)

Előzmény: vrobee (1074)
vrobee Creative Commons License 2014.06.20 0 0 1074

http://index.hu/kulfold/2014/06/20/tizen_meghaltak_varnan_az_ar_miatt/

 

Nemrég volt szó erről a bel- és külviszony kérdésről. Amin megakadt a szemem, az a "Várnán" alak. És tényleg létezik, kb. ugyanannyi, mint a "Várnában". Sőt, van a "Várnába" mellett "Várnára" is, bár kevesebb. Mi lehet ennek a magyarázata? Egyedi hagyományos helynév, vagy valami törvényszerűség van mögötte?

 

Gondolkoztam, hogy ide, vagy az indexfikázó topikba tegyem, de itt talán több az esély az érdemi diskurzusra...

DAttis Creative Commons License 2014.06.17 0 0 1073

Sziasztok !

 

Csak engem akaszt ki hogy manapság egyre több külföldi város nevét fonetikusan írják le. Legutóbb Düsszeldorf okozott problémát (a lelkemnek), de a ma megjelenő (új fapados török légitársaság kínálatában) az Antália már nagyon "sok". De már a német város is a légitársaság hírdetésén, bannerén jelent így meg. Őszintén szólva a weblap készítői köpnek a helyesírásra úgy érzem :)

 

Tényleg azt várom mikor írhatjuk le Miami nevét Májámi-nak :)

LvT Creative Commons License 2014.06.10 0 0 1072

A település neve a KSH nyilvántartása szerint 1932 és 1943 között volt Balatonzamárdi, előtte és utána csak Zamárdi, vö. http://www.ksh.hu/apps/hntr.tortenet?p_lang=HU&p_id=20092

 

A gyermekkorodban valószínűleg ennek az utóélete csapódott le, hiszen kell egy-két generáció, amíg a korábbi név eltűnik: aki pl. a fenti időszakban szocializálódott az megtarthatta az akkori nevet, és még esetleg a következő generációra is átörökíthette a használatot.

 

Bár az is igaz, hogy az 1930-as évek előtt is adatolható a nem hivatalos névalak, ha valóban igaz az, hogy 1913-ban Balatonzamárdi Fürdőegyesület néven alakult meg a megfelelő szervezet (és ez a névforma nem a későbbiekből sugárzott vissza). Mivel a környező települések nevében jellemző a Balaton- előtag, ez mindenképpen hasonító erővel bír, és indokolja ezt a hosszabb nem hivatalos névalakot.

 

Nekem úgy tűnik, hogy a bővebb hivatalos névforma fenti időszakban való megjelenése korrelál a térségbeli irredentizmus gyakorlati programmá válásával (1935. Saar-vidék, 1938. Bécsi döntés). A rövid Zamárdi ugyanis az 1899-ben alkotott Vágzamárd településnév utótagjával alkotott minimálpárt, és a településnév-rendezési elveknek megfelelően ilyenkor mindkét helynév minősítő előtagot kaphatott. Magyarul készülhettek arra, hogy ismét, de az eddiginél jobban meg kell különböztetni ennek a két teleülésnek a nevét.

Előzmény: DAttis (1071)
DAttis Creative Commons License 2014.06.10 0 0 1071

A Balaton mint az örök üdülőhely a magyaroknak és így családnak is (hétvégén is jártunk ott).

Na szóval a kérdés, hogy a sokszor látogatott üdülőhelyek közül a Zamárdi némi zavart kelt bennem, de emlékeim szerint gyerekkoromban (80as évek) Balatonzamárdi-nak hívták ha nem is hivatalosan de voltak  akik így emlegették. Ma meg már egyszerűen csak Zamárdi (az autópálya lehajtón is). 

 

Hogy is van akkor mert zavar van a fejemben

LvT Creative Commons License 2014.05.01 0 0 1070

Az, hogy a Berény avar eredetű lenne, még csak egy hipotézis. Leginkább török etimológiát feltételeznek mögötte (ótörök *berendi ’aki megadta magát’), persze, ha elfogadjuk, hogy az avarok (legalábbis a kései időszakukban) török nyelvűek voltak, akkor a két állítás nem összeegyeztethetetlen.

 

A fenti török név az óoroszban berenьděi alakban jelentkezik, amely messze van a cseh Brno bármikori alakjától. Szóval nincs kapcsolat köztük. A cseh helynevek az ócseh brn ’agyag’ szóval származékának tartják. Ha idegen eredetet sejtenénk mögötte, akkor az inkább germán (német) lenne: a Bern [*] helynévnek lett volna esélye arra, hogy „elcsípje” a szlávban az -ĭr- > -ьr- > -r- alakulás korát. A két szótagú Berény esetén a második szótag magánhangzója a fenti folyamat után is megmaradt volna, így ma maximum *Brěn(o) alakkal számolhatnánk.

 

Amúgy fordítva már lehetne kapcsolatot felvetni, mert a brn típusú szláv szóátvételekbe két ejtéskönnyítő magánhangzó is be szokott szúródni a magyarban. Vö. szláv chlm > magyar halom, plch > peleh > pele. Így az szláv Brn alakból kijönne a magyarban Böröny. míg fordítva, láttuk, nem.

 

[*] A svájci Bern-ről meg tudható, hogy az itáliai Verona városnév régi német Berne alakjának átplántálása.

Előzmény: ArsLab01 (1069)
ArsLab01 Creative Commons License 2014.05.01 0 0 1069

A Brünn és Brno alak nem egyaránt az avar eredetű magyarul Berény alak torzulása?

Előzmény: LvT (1064)
LvT Creative Commons License 2014.04.30 0 0 1068

Vallonul a város neve írva is: Brussele, vö. http://wa.wikipedia.org/wiki/Brussele_(veye)  Lehet, hogy emiatt lép fel a francia íráskép hatására ott is hiperkorrekció. Nem egyértelmű ugyanis, hogy az x-et a francia helynevekben az irodalmi nyelvváltozatban hogyan kell ejteni, van mikor éppen [ks]-nek, vö. Aix-en-Provence [ɛksɑ̃.pʀo'vɑ̃s], miközben a helyiek ott sem ejtik a [k]-t, vö. http://fr.wikipedia.org/wiki/Aix-en-Provence

Előzmény: DAttis (1067)
DAttis Creative Commons License 2014.04.30 0 0 1067

Brüsszelről jut eszembe mivel majd 5 évig (2  részletben) laktam ott fura mód hallottam (médiában is nem csak az utca emberértől), hogy "X-szel" ejtette a város nevét.  Az is fura volt

Előzmény: LvT (1066)
LvT Creative Commons License 2014.04.30 0 0 1066

>> "Brüsszel-Sárleroá"

 

Maradjunk csak Brüsszel-nél, mert ez analógia lehet a Düsszeldorf-hoz. Hiszen nem azt írjuk, hogy Bruxelles, hanem „Sárlöroá” módra azt, ahogy azt kiejtjük. Ennek pedig szerintem nem az a motivációja, hogy „történetileg” a népesség nem járatos a francia helyesírásban, hanem azt, hogy ennek a településnek nagyobb volt a jelentősége a többinél, így saját magyar nevet kapott.

 

Szerintem ugyanez lehet a Düsszeldorf lakkal is: ezt nem biztos, hogy hibás helyesírású alakként kell kezelnünk, mert ez lehet a magyarosodott névalak is. Ez megmagyarázza, hogy miért van a Google-lel mintegy 9000 komoly találat a „Düsszeldorf” névre, míg ezek hiányzanak a „Cürih” esetén. Vagyis több lehet e mögött, mint a helyesírási kultúra siralmas állapota: Düsszeldorf „csatlakozott” Brüsszel, Luxemburg, Párizs, Varsó stb. alkotta településkörhöz (de Zürich [még?] nem).

Előzmény: DAttis (1065)
DAttis Creative Commons License 2014.04.30 0 0 1065

A Düsszeldorffal az a "bajom" mivel "németes vagyok" nem okoz egy német helyiségnév leírása sem, másrészt alapvetően (történelmileg és földrajzilag) az ország a német nyelvterülethez közelebb állt (áll), mint az angolszászhoz így ILLENE tudni az osztrák, német, svájci települések eredeti nevét. Legalább is úgy gondolom

Azt hogy Edinborough (jól írtam?) nevét pont a fentiek miatt nem tudom se leírni se kiejteni helyesen bevallom, de Aachen, Koblenz városnevek kiejtése leírása a (német tanulás által) nem okoz gondot.

 

De ha már Düsszeldorf-ot le merik írni repülőjegy ajánlatnál lassan megjelenhet "Dáblin"  "Glezgó", "Liverpul" "Brüsszel-Sárleroá", "Párizs-Bove" ajánlat címke. Ja kicsit sarkítok tudom 

 

Amúgy Düsseldorffal kapcsolatban a kérdésem, hogy ugye az utótag falut jelent, no most közismert   a fenti település ma már nem nevezhető "falunak" mégis nevében az maradt a közel 1 milliós (talán nagyobb is) településként. 

Előzmény: LvT (1064)
LvT Creative Commons License 2014.04.29 0 0 1064

Dzsibuti rendben van, az ország neveként mindenképpen, a főváros neveként van hezitálás a normatív forrásokban a Dzsibuti és a Djibouti között. (Más ok miatt, de hasonló probléma: hogyan írjuk Luxemburg fővárosának a nevét?) Vélhetően azért, mert ezt az országot az arab kultúrkörbe soroljuk, így az arab nevét írjuk át. A Dzsakarta szerintem történeti formának tekinthetjük, több forrás (pl. Magyar Nagylexikon) is ismeri másodalakként.

A Magyar Történeti Korpusz (http://www.nytud.hu) a XIX. sz. végéig ismeri a Lincz városnévi alakot, sőt 1929-ből még egy Düsszeldorf is van benne.

 

Nekem személy szerint egyébként nincs ellenemre, hogy azoknak a helyeknek a nevét, amelyeket fontosnak tart a magyar közösség, magyarosítsa a jelenkorban is, hacsak a helyesírásában. Persze itt „népi kezdeményezésre” gondolok, nem elfelejtett történeti vagy fabrikált formák művi visszatukmálására (a Grác mellett egyébként a Geréc [Gréc] volt történeti a forma). Ebbe belefér a Düsszeldorf: mert ez nyilván benne van a magyar köztudatban, hiszen éppen ezt fejezi ki a magyaros írásmód. (Most, hogy Ferihegy leépül, egyre többeknek lesz már köznapi úti cél.)

 

Egy másik látogattam oldalon került elő egyébként a kiejtésben használt Brünó alak, mint a cseh Brno és a német Brünn keveredése. Magam bájosnak tartom.

Előzmény: Onogur (1063)
Onogur Creative Commons License 2014.04.29 0 0 1063

Meg lesz Münhen Münchenből. :o)

 

Teljes mértékben igazat adok neked.

Ellenkező tendencia pedig, hogy a történelmi magyar településeket a mai országa nyelvén lehet olvasni. Ez főleg térképeken tapasztalható. 

 

Korábban volt jobban volt nyelvi lektorálás, de más területen is hasonló a tendencia. Ma bárki készíthet bármiféle látványelemet (plakát, szórólap, reklámtábla, stb.) korábban ezek komolyabb változatához kellett valamiféle művészeti végzettség. Ugyanezt érzem nyelvi téren is, ez lehet ezen általad jelzett észrevétel oka.

Előzmény: DAttis (1062)
DAttis Creative Commons License 2014.04.29 0 0 1062

Egy repülőjegyeket utazást hirdető hírlevélben számomra döbbenten olvastam Düsszeldorf-ként leírva német város nevét.

Azt már lassan megszokom, Dzsakartát írnak, meg Dzsibutit, esetleg Grác de ez a magyar átírás "MÁNIA" (ha erről van szó) lassan oda vezet, hogy lesz "Cürik" Zürich-ből, de még Linz-ből is lehet Linc,  Grenoble-ból "Grönóbl"  Aachen-ből  "Áhen". Nem kellene határt szabni  az átírásoknak?

voszi Creative Commons License 2013.10.23 0 0 1061

Én inkább arra gondoltam, hogy akkor kifejezetten az orosz értelmezése a helyes. De közben rámutattál (a másik topikon), hogy az is zsákutca a családnév értelmezéséhez vezető úton. Azért köszönöm, sokat tanultam eddig Tőled!

LvT Creative Commons License 2013.10.20 0 0 1060

A Noszka túl kicsi folyó ahhoz, hogy bekerülhessen azokba a munkákba, amelyekből az etimológiákat kinéztem. Ha az orosz mellett a törököt is kizárjuk, akkor az obi-ugor nyelvekre gondolhatunk, mint a Konda esetén, esetleg a zürjénre, mint az Északi-Szoszva esetén. Ezekből a nyelvekből azonban csekély az irodalmam, így több konkrétumot nem tudok.

Előzmény: voszi (1059)
voszi Creative Commons License 2013.10.19 0 0 1059

Köszönöm az információkat. Annyi kérdésem lenne, hogy az, hogy a "Noszka" szóhoz nem találtál etimológiát, valamint, hogy épp a határán áll a török eredetű mellékfolyó elnevezéseknek, azt erősíti, hogy nem török szó, és nincs is úgy értelme?

Előzmény: LvT (1058)
LvT Creative Commons License 2013.10.19 0 0 1058

Áthozatal a Nevek, családnevek magyarul topikról

 

11274 [LvT] > A Tyumenyi területen folyó Носка (Noszka) etimológiájához nem találtam semmit, de az ottani folyónevek többsége végső soron török eredetű. A Noszka nevének kialakulásába lehet, hogy belejátszott az orosz népetimológia, az orosz носка (noszka) ’hordás, vivés; viselés; (tojás-) rakás’ szó beleértése.

11297 [voszi] > Érdekes, hogy török eredetűek arrafelé a földrajzi nevek. Ennek mi a magyarázata (tudom nem névetimológia, elnézést)?

 

 

Nekem úgy tűnik, hogy a délnyugat-szibériai víznevek közkeletű nevei aszerint alakultak, hogy az oroszok melyik népességgel érintkeztek elsőként. A szóban forgó területet pedig az oroszok a „tatár” uralta Szibériai Kánságtól foglalták el.

 

Az irodalomból egyébként nekem úgy tűnik, hogy gyakoriak az etnikumonként eltérő nevek még a nagy folyók esetén is. Az Irtis neve az ótörök (orkhoni) Ärtiš-ből jön az orosz Иртыш (Irtyš) alakon keresztül. Az osztják neve t-ző nyelvjárásban Taŋat, l-ezőben Ləŋal, az (alsó-lozvai) vogulban Jäni Ās ’Nagy-Ob’ [*]. Az Ob (orosz Обь) esetén kérdéses, hogy az oroszok honnan vették a nevet, de az osztjákok és a vogulok Ās-nak, Ēs-nek nevezik, a török teleutok, kazanyi tatárok pedig Ak Umar-nak ’Fehér-folyam’.

 

Ez a felfokozott népmozgásokra utal, hiszen a déli sáv a török népek vándorlási útvonalába esik, északon pedig eleve gyérebb volt a népesség, és (ahogy még én tanultam) éppen az oroszok nyomták át az obi-ugorokat az Ural keleti oldaláról nyugatra.

 

Ahogy néztem, a Konda az a legdélibb folyó, amely közkeletű nevének finnugor a forrása, vö. osztják Χonda, Χuntə, vogul (jukondai) vogul Χontəŋ-jā ’Konda-folyó’.

 

[*] A voguloknál az Irtis és az Ob egy egységet alkot. Az Irtis azért ’Nagy-Ob’, mert a Tobol (orosz Тобол) neve a Wiś Oas ’Kis-Ob’. Maga a Tobol szintén török név.

 

Ui. Annyiban azért finomítom magam, hogy a Noszkától északra az ellenkező oldalról az Irtisbe ömlő Gyemjanka (Демьянка) neve orosz [демьянка (gyemjanka) ’padlizsán’]. Tehát lehetségesek arra orosz etimológiájú víznevek is. Sőt, maga a Noszka két ággal torkollik az Irtisbe. Ezek közül az egyiknek világosan orosz eredetű neve van Боровая (Borovaja) ’fenyves, fenyővel szegélyezett [folyó]’. A másik neve, azonban töröknek tetszik Аркалым (Arkalim), vö. török arka ’hát, gerinc’.

LvT Creative Commons License 2013.10.09 0 0 1057

> Ez lehetett az orosz írás és kiejtésmód, az "újszerű" meg fehérorosz?

 

Igen. A fehérorosz nyelv, csakúgy mint a lengyel vagy a keletszlovák, „dzekál”, azaz a lágy t /ty/ és d /gy/ hangok helyett c-t, ill. dz-t ejt.

 

Az a régi helyesírási elv [*], hogy a Szovjetunió cirill betűs helyneveit az orosz alakjukból írjuk át, elviekben még mindig érvényes, de a valahai tagköztársaságok önállósodásával a gyakorlatban ez elavult, és az új hivatalos nyelvek alakjai nyertek teret.

 

[*] Ebben a műben szabályozva: http://hu.wikipedia.org/wiki/A_cirill_betűs_szláv_nyelvek_neveinek_magyar_helyesírása

Előzmény: DAttis (1056)
DAttis Creative Commons License 2013.10.08 0 0 1056

Sziasztok!

 

 

Minap lapozgattam a világatlaszt és feltűnt a fehéroroszországi Vicebszk írásmódja.

Jól rémlik ez korábban (Szovjetunió idején) Vityebszk volt tehát "ty-vel" íródott? Talán így is ejtették?
Ez lehetett az orosz írás és kiejtésmód, az "újszerű" meg fehérorosz?

LvT Creative Commons License 2013.01.08 0 0 1055

Érden egy Hamza (azaz Oroszlán) nevű török bég épített a XVI. sz.-ban palánkvárat. Eredetileg ennek a várnak volt a neve a Hamza bég [vára] (Kiss Lajos elsőként 1576-ból adatolja Hamza bek-ként), majd a név Hamzsabég alakban átvonódott a településre is (Kiss Lajos elsőként 1685-ből adatolja). A település horvát Andzabeg és német Hanselbeck neve mögött is a Hamza bég személynév áll: a német esetben az első tag a német Hansel (tkp. Jancsika) személynév népetimológiás hatása alá került. A németben a szó végén a zöngés mássalhangzók zöngétlenednek, így a -beck végződés esetén az ejtés benyomult az írásképbe.

 

 -------

 

Az Óváros feletti Sánc-hegyen volt római őrtorony, de nem találtam nyomát annak, hogy ezenkívül névvel rendelkező római település lett volna itt. Pedig a Tusculanum kifejezetten latin név. Lehet, hogy alaptalanul gondolom, amit leírok, de a Tusculanum név legkorábbi általam megtalált említése ez: „Az 1926 után kezdődő Károlyi-féle parcellázásról levéltári dokumentumok hiányában csak már publikált, illetve kéziratos forrásokra tudunk támaszkodni. Ettől az időszaktól kezdve közel 3000 kataszteri hold került kisebb-nagyobb darabban házhelyek számára magánosok kezére. A folyamatnak több szakasza és elég szövevényes története van. Röviden a következő történt. 1926-ban néhányan felmérték, hogy a Károlyi által meghirdetett parcellázás mennyire éri meg. Miután úgy találták, hogy érdemes vele foglalkozni 1929-ben »Tusculanum« Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet néven társaságot alapítottak és 1000 kataszteri holdat megvettek Károlyitól továbbértékesítésre. […] Idézzük ide Tusculanum telep példáját. Az év folyamán (t.i. 1930) egyre több iparos és kereskedő jelenik meg az új érdi telepen. Az építkezésből, a lakosság számának növekedéséből várható forgalom vonzza ide őket.” Vö. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Erd/pages/011a_erd_1800_1950_kozott.htm

 

Úgy tűnik tehát, hogy a parcellázó Tusculanum Szövetkezet adta a nevét az új telepnek. A Tusculanum név egyébként Cicero üdülőpalotájának neve volt a latiumi Tusculum (ma Tuscolo) városban (a latin Tusculanum név annyit tesz, hogy ’tusculumi [dolog]’). Ezen kívül erről a városról még azt lehet tudni, hogy Sulla itt telepítette le a veteránjait, ezzel megteremtve az ilyen római szokást. E két antik dolog (külön vagy együtt) lehetett a szövetkezet névadásának a motivációja.

 

De mint írtam, a fenti részemről csak feltételezés.

Előzmény: DAttis (1054)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!