Erről beszéltünk - épp 10 éve... Akkori, korábbi, kissé fapados webrendszerem adott éppen tíz esztendővel ezelőtt teret a fenti címmel rendezett internetes konferenciának. Az előadások és hozzászólások, később a zárszavak és összefoglalók a régi UngParty keretében[...] Bővebben!Tovább »
Én hétvégén olvastam Nagy Péter: Kiúton című könyvét. Az egyik Líra boltban láttam meg és gondoltam adok neki egy esélyt. Sokat olvasok, de szerintem az elmúlt három évem legjobb könyve. Utoljára talán a Szél árnyéka volt ilyen hatással rám. Annyira ritkaság ez - főleg sajnos a magyar kortárs irodalomban - hogy egy könyvnek van igazi tartalma, mondanivalója, nem celebekről szól és nem is teljesen fikcionális dolgokról. Hétköznapi emberek, akik egyben hősök is mert szeretnének változtatni az életükön. Géza, szerintem ne gondolkodj ennyit. Hidd el, ez egy jó könyv. Ajánlom mindenkinek. Rákerestem a szerzőre a neten, ha érdekel, teszek be ide két linket, egyik a könyvbemutatóról készült újságcikk, a másik pedig a szerző facebook oldala:
Olvasta valaki Nagy Péter: Kiúton című könyvét? Nemrég jelent meg és már többektől hallottam, hogy jó és nagy hatással van az emberre. Kíváncsi vagyok, hogy közűletek valaki már tudna-e véleményt mondani róla? Köszi előre is. Géza
A neten több infót is találni róla, amit a költőről ezek alapján tudni érdemes:
EGRI LÁSZLÓ
Hajdúszoboszlón élő, 24 éves költő. Első verseskötete Pennamorzsák címmel látott napvilágot. Különböző művészeti oldalakon és folyóiratokban folyamatosan publikálja verseit, emellett a tehetséges diákokat felkaroló Polikróm folyóirat alapító-főszerkesztője.
Elképzelhető, hogy a segédkönyvünk alapján emberhatározásba kezdő olvasó olyan emberfélékről olvashat leírást, amelyekkel még soha nem találkozott, és amelyekkel valószínűsíthetően soha nem is fog találkozni élete során. Csak remélni tudjuk, hogy segédkönyvünk e sajátossága az ismeretlenre való rácsodálkozás mellett előhívja annak megismerésére és megtapintására való igényt is az olvasóból, ami egyben közelebb is hozza őt az emberfélék szeretetéhez és védelméhez.
Arra kérjük az olvasót, hogy fogadja segédkönyvüket annak ami, azaz hazai viszonyaink közötti első kísérletnek, s ha bíráló észrevétele és tanácsa támad, közölje velünk.
Végére értünk a könyvnek, de nincs vége a meghatározásoknak. Mindenki meghatározó lehet, akiben él a vágy és a kíváncsiság a másik ember iránt, akit ha megismer, önmagából ismert meg egy darabot. A tudatos emberhatározást elősegítendő, tervezzük, hogy a jövőben közreadunk egy tesztkészletet, mely afféle humán GPS-ként, lehetővé teszi olvasóink számára az emberhatározást.
A szerzők
A kötet meghatározásai – melyeket Szunyoghy Viktória illusztrációi tesznek teljessé – szórakoztatóan segítenek eligazodni abban, hogy akikkel összehoz a véletlen vagy a szándék, miféle változatai az emberlét sokféleségének.
A lélek tükör, melyben csak akkor látjuk a másikat, ha a másik is lát bennünket. Miközben a másik meghatározására törünk, az ő helyét keressük a meghatározók, meghatározottak és meghatározatlanok rendjeiben, az emberszerűek, állatszerűek, növényszerűek és anyagszerűek között, a labirintus mélyén önmagunkra találunk.
ELŐSZÓ (részlet)
Ma az emberiséget – még ha talán már nem is oly’ sokáig – az embervilág tölti fel életanyaggal, mint emberi termőhely gyönyörködteti, s az „emberi táj” (Márai) részeként az ismerősség, az otthon érzését is adja. Az emberről szóló ismeretszerzés és cselekvés egységének elvéből következően az embertípusok tanulmányozásának egyik legfontosabb módja az emberhatározás.
Cél, hogy a közösségek tagjai ismerjék fel a jellegzetes helyi emberféléket, és szerezzenek jártasságot az emberhatározásban.
A határozási tevékenységhez természetesen megfelelő segédeszközre van szükség. Ezek körébe illeszkedhet a Kis emberhatározó.
Hangsúlyozni kívánjuk, hogy e segédkönyv olyan didaktikai határozó, melynek kulcsa az általában ismert és könnyen felismerhető alaktani bélyegekre épül, és kizárólag a határozásban való jártasság megszerzésére alkalmas! Ebből kifolyólag segédkönyvünk semmiképpen nem tekinthető az ember teljességéről szóló műnek, hiszen ezek már rendelkezésre állnak (példának okáért Iván Szergejevics Turgenyev Apák és fiúk vagy Per Olov Enquist Blanche és Marie).
Munkánk elkészítése során számításba kellett vennünk az emberföldrajzi különbségeket, tehát azt a tényt, hogy Magyarország különböző tájain nem azonos emberfélék virítanak: egymástól eltérően viselkednek, különböző a munkavégzésről és az örömszerzésről alkotott fogalmuk, máshogyan emlékeznek a múltbéli eseményekre, más a túlélési képességük, ami utódnemzési késztetéseiket is meghatározóan alakítja, akárcsak a helyváltoztatási készségük, alkalmazkodóképességük és így tovább.
Fontosnak tartjuk, hogy a Kis emberhatározóból megismert embereket ne puszta tárgynak tekintsük, hanem ismerjük helyüket is az embervilág fejlődéstörténeti rendszerében, származásukat, múltjukat, fejlettségi szintjüket.
Az emberfélék ismeretében olvashatjuk, tanulmányozhatjuk a természet élővilágának elrendeződését, azaz mintázatát a Földön (hol, miből s mennyi van?), illetve vizsgálhatjuk ennek miértjét, a mintázat kialakulásának, változásának okait. Bizonyos elemi miértékre kapott válasz ismeretében az emberfélékből következtethetünk az emberi termőhely minőségére, fontosabb tulajdonságaira. Könyvünk tehát az emberismeretet segíti elő, de emellett emberföldrajzi és ökológiai alapismereteket is ad, közölve az emberfélék hazai elterjedését.
A KÖTET SZERZŐIRŐL Bíró Judit
Rendkívül ritka, rejtőzködő emberféle, a Meghatározók rendjéből. Az Aggteleki-cseppkőbarlang mélyén találtak rá, ahol egy helyben ül. Háta mögött, föntről, lobogó tűz világít, s ő csak néz előre. Mióta csak tudnak létezéséről, megfigyelői vitatkoznak azon, hogy lát-e mást, mint árnyakat, melyeket a tűz a barlang szemközti falára vetít. Ha szólni tudna, elmondaná, hogy amit lát, az valóság-e, vagy sem. Ehhez azonban az kellene, hogy felálljon, tekergesse nyakát, lépkedjen, pillantson a fénybe, de mindezt kínlódva tenné, s a nagy sugárzástól észre se venné, hogy minek az árnyképét látta. De ha kijut, hozzá fog edződni a fényhez. Először csak az árnyképeket látná, aztán emberek és más dolgok vízi tükörképét, később a dolgokat, s végül a csillagokat. Persze csak éjjel, amikor nem süt a nap.
Csepeli György
Folyamatos mozgásban van. Keresgélő életmódot folytat: türelmetlenül és kitartóan kószál földön, vízen és levegőben egyaránt. Ha valamire ráakad, továbbáll – látszólag csalódottan, valójában boldogan, hiszen a zsákmányszerzésre hivatkozva tovább folytathatja útját. Elméje analitikus, szelleme független, kommunikációja lényegre törő. Érzelmi életének aprólékos leírásával egyelőre adós az antropológia. Bár állandóan a többi emberfélét figyeli, valójában csak a Sas emberfélét tűri meg szívesen maga mellett: bridzselnek, hegyet másznak és rúnákat olvasgatnak.
A dolog annyira kézenfekvő, mint egy bepólyázott csecsemő. Nem is értem, eleddig miként s mi módon kerülhette el becses figyelmemet. Mint szitával az esővíz, szinte annyira felfoghatatlan, hogy korábban miért nem hoztam nagyszerű összefüggésbe Tsúszó Sándor páratlan alakját és a pregnáns piréz mivoltot. Holott a legendás literátor és bohém gondolkodó, akit ma már joggal tekintünk a magyar irodalom grandiózus megújítójának és hagyományteremtő fároszának, a piréz identitást vallotta sajátjának. Ami természetes is, tekintve, hogy alkotói és emberi magatartásában nem csupán domináltak, hanem éppenséggel szolmizáltak is a piréziánus vonások. »tovább a Tsúszó piréz-mivoltát feltáró cikkhez
Szégyelljék magukat a bukásukig és tovább, az egész Teljhatalom Zéerté vezérestül, kormányostul, frakcióstul, holdudvarostul; szégyelljék magukat a gyászos oktrojálmányért, amit most fényesen ünnepelnek az Operában; védjék meg őket a buzgó nyilasok, akik nélkül még hamarabb megbuknának; szégyelljék, hogy szégyent hoznak ránk Európában, hogy szétbetyárkodták az országunkat, a magyar demokráciát, a jogállamot; hulljon vissza a fejükre minden “Magyar köztársaság”-tábla, amit csak leverettek.
Igen Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Ön bizonyára kitűnően ismeri hazája flóráját és faunáját, ha mégsem lenne így, az esetben engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét egy evolúciós különlegességre, egyben ünnepélyes bejelentést tegyek ez ügyben. »tovább
nem voltál ősszel még ilyen esendő s nem bántott így a zápor még soha fölötted leng egy szétszakadt esernyő a Duna-parton így vársz a hóra bárgyú ostoba
ne less kalácsra arcod fordíts félre pogácsát sem süt már a mostoha s míg csapzott varjak szállnak fel az égre a Duna-parton te várj a hóra bárgyú ostoba
A Tejmozi nak nemrég volt az online könyvbemutatója és „sajátegerű virtuális dedikálása". Videóüzenetében Závada Pál mondja önről, hogy több blogja van, mint virágládája a feleségének, Berniczky Évának. Az UngParty virtuálén megtaláljuk a Tejmozi oldalát. Ezen írja[...] Bővebben!Tovább »
Talán ideje bejelentenem: új irodalmi projektumba kezdtem, amely egyben műfajteremtő kísérlet. Nagyon az elején járok, de már látszanak a tervezet keretei, a fejlesztés iránya - és az első szövegek is megszülettek. Mint ismeretes, eredetileg a pszichodráma egyáltalán nem[...] Bővebben!Tovább »
Valahol az irracionális bűntudat és a kényszerítő szabadságvágy között kóvályog a főszereplő férfi a regény tereiben, hol mint eltévedt gyerek, hol mint anyja mellett virrasztó mártír vagy apja után kullogó tanú, hogy végül összegzésül az emlékeiben bolyongjon[...] Bővebben!Tovább »
A magam módján ezúton internetes akció keretében indítom el tiltakozásomat az ellen, hogy a több mint 30 esztendeje „a rakodópart alsó kövén” békésen üldögélő kedves költőmet valamely idióta politikai felforgatótevékenység keretében méltó helyéről elmozdítsák. >>a teljes szöveg és az akció mibenléte
Csobánka Zsuzsa, Grecsó Krisztián, Kukorelly Endre, Parti Nagy Lajos és Závada Pál beszél Tejmozi c. regényemről az alábbi videóüzenetekben. A felvételek annak a sikeres online könyvbemutatónak az alkalmából készültek, amelyet október 12-én a Magvető Kiadó rendezett a[...] Bővebben!Tovább »
Életének 46. évében hétfő este elhunyt Czigány Zoltán szerkesztő, rendező és író.
A Csoda és Kósza című mesekönyv írójának halálhírét felesége jelentette be hétfőn éjszaka a Facebookon:
Kedves Mindenki! Czigány Zoli ma este 3/4 7-kor eltávozott közülünk, lehet, hogy már szeretett Nádor lován ül, vagy issza Dede habos kakaóját, vagy végre beszélgethet édesanyjával, de mindenesetre ott biztos mindig süt a nap, és végre kánikula van neki, forró. mértéktelen nyár, amire mindig úgy vágyott.