TTündérem!:-) Biztos, hogy Te tudod jobban, hogy mikor került Hozzád a V200, de ezzel az ütközővel, és horgos kapcsolóval a BTTB néven tovább futó Zeuke már nem hozta ki. A váltás a Zeuke TT Bahn-ról a népi tulajdonú, vagyis VEB Berliner TT Bahn-ra 1972-73-ra eseTT, és ekkor már nem III. korszakos V200.1, hanem a IV. korszakos BR221 festéssel jöTT ki.
ETTől azonban teljesen függetlenül a modellt Otto Zeuke tervezte, bizony még valamikor 196x-ben. Az 1968-as katalógusban már benne van, azt tudom, lehet, hogy korábbiban is, én eddig látok a múltba.:-) Vagyis ez a TTechnika bizony immár több, mint 40 éves:-)
Kedveském,hadd tudjam már jobban mikor készült el a mozdony...Lehet hogy 65-ös,de akkor a 70-es évek ELEJÉN! került a családi birtokba!!!! A Nohab-ról meg tényleg igazad van...De végülis mindkettő a Benelux "államok" része vót... ;)
Most lebuktam:-))) Eredetileg egy Fuggerth BDt vezérlőben volt, mint a honlapon látható képen is, de bizonyos problémák (amik nem rajtam, és nem is múzeum lelkes csapatán múlott!!!) át lett építve a PIKO Desiro-ba. Ezen kívül magán célra lett építve még egy PIKO Desiro, azzal kevesebb baj volt. De ennek a modellnek a konstrukciója nem igazán alkalmas kamerás kocsinak. Mondjuk OFF is ebbe a topicban, hála istennek a TT-s Desiro a Tillig műve, nem a "sonnebergi csapásé":-)
Nem is olyan rossz ez a Tillig. A BTTB-s 019-ben nálad az a hiba (a külön mozgó pályakotrón túl), vagy inkább érdekesség, hogy A1A-A1A tengelyelrendezést imitál a forgóváz burkolata. Nekem van egy My 11-esem és egy M61-esem, mindkettő alatt a Co-Co-t imitáló burkolat van.
1: a Neked nagyon tetsző "belga" Tillig NoHAB az a luxemburgi vasút, a CFL 1600 sorozata. 2: a hetvenes évet technikája jó lesz 60-asnak is egy Zeuke V200 van, az meg 1965-ös modell, vagy még régebben jelent meg:-))
AZ új Tillig NoHAb egyértelműen jobb a réginél. Szebb is, és jobb is. Ismerem mindkét modellt, van közöttük 30 év, tudom mit beszélek.
A 70-es évek technológiájából nekem a dombornyomott festés tetszik a legjobban. Szerencsére ezt már sikerült kinőni. (Bár az akkori fém alkatrészek nem olyan precízek, viszont tartósabbak, mint a mai műanyagok - meg enyhén zajosabbak is.) És a V200-nak már akkor is irányváltós világítása volt!
Kérlek szépen 56 ezer Forintért vettem a Modell kit 1001 KFT.-nél(Bp.Erkel utca 6.).Mármint a Desirót!!!!!Amúgy Németo.-ban 200-210 Euro között is lehet kapni.(Ez kb. meg1ezik az itthoni árral!)
Már délután le akartam írni, de most ki is mértem a váltót. Szóval amelyik felül kijön, az az állapot visszajelzője. A váltó állásától függően hol az egyik, hol a másik van összekapcsolva a közös (középső csatlakozó) ponttal.
A váltó (és más vonatbefolyással működő eszköz) vezérléséhez szükséges egy kapcsolóvágány, amelyet a mozdony (és más fémkerék is!) hoz működésbe. Ezzel az egyik sinszálat kapcsolja.
A vázlata röviden:
Trafó eszköz kivezetés (A) - váltó közös (középső)
Trafó eszköz kivezetés (B) - vonatvezérlő kivezetés (B) - erre a sinszálra kell kötni a kapcsolót. Ezt a közösítést csak olyan trafónál szabad megtenni, amelynél a vonat és az eszköz kivezetés tekercse független. (Fz1 ilyen) Ha nem, akkor két trafó kell.
Kapcsolóvágány szálat kell összekapcsolni a megfelelő irányt kapcsoló kivezetéssel (lehet párhuzamosítani a kapcsolópulttal, így manuálisan is állítható).
Ezzel a módszerrel lehet még szemafort automatikusan tilosra/szabadra állíttatni, ezzel megoldva a szakaszok biztosítását. Ugyanez szükséges a vasúti átjárók vezérlésére is.
Az egészet valószínűleg reed relés megoldással is meg lehet valósítani, erre vonatkozó leírásom sajnos nincs.
Minden kedves TT-s "buzinak",ajánlom a szombattól-vasárnapig tartó vasútkiállítást.Cím:Dél-Budai Kulturális és Szabadidő Központ,1022,BP,Nagytétényi u. 31-32. 22.kerület Bővebb infóért írjatok nékem! ;)
Próbálgatással az jött ki hogy 3 mm-rel legyen magasabb a peron a vágánynál. Pereme pedig legalább 16 mm-re legyen a pályatengelytöl egyenes szakaszon.
II-III korszakot modellezek akkor még Y kocsi nem volt.
