A topicot azért nyitottam, mert abszolut kezdő révén, most jött el az az idő életemben, amikor szükségem lenne hegesztői tudásra és gyakorlatra.
Ebből eredően az az ötletem támadt, hogy ezen a fórumon on-line tárgyalhatnánk a hegesztést érintő kérdéseket, ötleteket, mindenféle témákat.
Van egy hegesztés.lap.hu c. gyűjtemény. Ott sok mindent találhatsz. A forumon szoktak gépet is kínálni és keresni. Nézd meg, esetleg hírdess. Én pl Siófokon tudok új gépet, ami jó. De ennek csak akkor van értelme, ha a közelben laksz.
Nos valójában olyam 50-60e Ft-ot szánnék rá. pl OBI-ba lehet 45e Ft-ért kapni védőgáz nélküli töltötthuzalos hegesztőt és olyan 55e Ft körül pálcás inverteres gépet. Mondjuk a szép, minőségi hegesztés fontos szempont lenne!
Porbeles huzalos hobbi gépekről nincs tapasztalatom. Azt tudom, hogy ezt az eljárást nyugaton sok helyen használják ipari szerkezetek gyártásánál. Pl a dán.svéd híd. De ott profi géppel dolgoznak. Mo-on az elterjedés gátja a huzal magasabb ára. Nem tudom hol lehet a hobbi géphez huzalt venni és mennyibe kerül. Az egyik haverom vett ha jól emlékszem EINHALL gépet barkácsáruházban és évekig használta vállalkozásába kerítés, lépcső stb hegesztésére, elégedett volt vele. Ez kb 160A CO gép volt, és talán 1 mm huzalig tudott vele hegeszteni. Azért később vett iparit. Ha tudsz 50 e FT körül invertert amivel 2,5 mm pálcát tudsz hegeszteni talán azt javaslom. Fontos adat hegesztőgépeknél a bekapcsolási idő: Bi % adott elektróda átmérőhöz. Ez szabvány szerint 10 percre adja meg a max hegesztési áramot /a gyártó méri be és szavatolja/ Azt jelenti hogy Bi 100 % -80 A akkor folyamatosan tudsz hegeszteni 80 A-el, és 35% -140 A akkor 3,5 percig hegeszthetsz 140 A-el és ha utánna kikapcsol egy szavad se lehet. Tapasztalatom szerint elektródánál ez nem fordul elő. Mondjuk ezek az adatok inkább ipari gépre is vonatkoznak. Hobbi gépre 25 % 100 A és 100 % 50 A tapasztalataim szerint. De az attól otthon még barkácsolásra jó. Ja és átmérő 2,5 mm. Ugyanígy jó lehet egy 140A-es CO barkács gép is CO palackkal. Itt annak érdemes utánna nézni, hogy megveszed vagy béreled a palackot. Ez a felhasználástól függ. Saját palack esetén ugyanis felszámolnak palack kezelési díjat a töltésnél. De ez szerintem csak havi töltésnél hátrány, ritkábban nem. Feladataidhoz az inverter és a CO is megfelelő szerintem, de ahogy írtam a porbelessel nincs tapasztalatom. Kérdés, mennyi pénzed van rá, ha ezt megadod esetleg tudok javasolni gépet.
Nos legfőképpen az anyagiak miatt nehéz döntenem. Egy jó CO-s hegesztőgép 150e Ft felett van. Namost nekem nincs szükségem állandóan hegesztőgépre, jobbára erősen időszakosan csak, mikor mi adódik. Így nem is érné meg venni egy drágább gépet ha nincs kihasználva. Olcsóbban kaphatóak az inverteres pálcás és a VÉDŐGÁZ NÉLKÜLI töltötthuzalos (porbeles) hegesztőgépek (40-50e Ft körül jelenleg). Felhasználási szempontból mondhatni ház körüli munkákra, barkácsolásra kellene gép. (pl vaslétrát, vasasztalt, kisebb állványzatot, vasprofilokból kaput összehegeszteni, meg ilyenek. Elképzelésem szerint javarészt sima normál vasprofil idomokat, léceket hegesztenék vele) Nagyon jóvolna aluminiumot is hegeszteni, finomabb 'modellezési' munkáknál, de ezt tudomáson szerint minőségi munkával csak AWI védőgázas géppel lehetne megoldani, így ezt ki kell hagynom, ráadásul alut elvétve kellene csak hegeszteni..
Csatlakozom a 47 sz hozzászólóhoz. Gépbeszerzést döntse el, hogy mi a feladat. Ha csak ház körüli barkácsolás a cél, válaszd az invertert. Viszonylag könnyű vele hegeszteni. Könnyebb mint trafóval. Sok féle anyag hegeszthető vele: pl. általános szerkezeti munkák rutilos elektródával, használható hozzá saválló pálca is és kis ügyeskedéssel 1mm lemezt is tudsz így hegeszteni. Használhatod felrakó hegesztéshez is spec. pálcával. De van hozzá alumínium pálca is, mondjuk az kicsit babrás. És lehet öntvény pálcával is ntött vasat hegeszteni, de az is babrás. Ezek a pálcák kaphatók kis kb 1 kg-os kiszerelésben is. Ha a töltőhuzalos gép alatt szerintem a CO védőgázas, fogyóelektródásat érted, amikor CO védőgázba kb 06-1,0 mm huzallal hegesztesz akkor a tanácsom: ezzel talán a legkönnyebb megtanulni hegeszteni. Alapvetően sima szénacélok nagy termelékenységű hegesztéséhez gazdaságos. Pl: autó karosszéria munkák vagy elkezded az építkezést és vasbetonszereléstől lépcsőig mindent meg akarsz csinálni. Ezzel is lehet savállót hegeszteni és alumíniumot is /de vastag 3-4 mm alatt ne láss hozzá alu-hoz/. Csak ilyenkor mindig más huzal, gáz kell sőt alu-nál még huzalvezető spirál és görgő is. Egyszóval az átállás babrás és költséges is. Huzal általában min 5 kg de gyakoribb a 15 kg. Szóval ha nem használod el, akkor sokáig nézheted. Az én javaslatom az inverter. Mondd el mire kell és javaslok. Üdv: Technikás.
Most találtam rá erre a topicra...:-) Látom másokat is érdekel ez a hegesztés otthon is végezhető nagyságrendben. Inkább olvasni szeretnék itt, mert érdemben sokat még nem lövök a témához. Nemrég fejeztük be egy kb. 2000 nm-es telek kerítését, ahová én készítettem az oszlopokat (30X30x2 zártszelvény, 8-as anya, 30X30X2 es L vas). Teljesen noname, OBI-ban kapható pálcás technikát használtam. A végén három (x, y, és z irányban is görbe:) ) kapuszárnyat is kendácsoltam, ezek gyanúm szerint nem lesznek túl tartósak, mert diópántot tettem rájuk - hirtelen jó ötletnek tűnt, de most már inkább abban reménykedem, hogy tavaszig nem esnek le maguktól, és akkor megoldom másképpen... Arra már az elektródás taknyozás során rájöttem, hogy nekem ez a játék tetszik:-) szívesen tanulnék hegesztési tecnikákat, már csak azért is, mert jártamban-keltemben látom, micsoda gyönyörűségeket lehet összehozni belőle. Meg aztán, nem szoktam megijedni tőle, ha piszkos lesz a kezem... Mindenkinek jó munkát! :-) Üdv! yenoee
Hát, megmondom őszintén, hogy én, mint műszerész soha nem aggódtam az ón összetételén, elegendő volt az, hogy forrasztóón. nekem sokkal inkább számított az átmérője, illetve az, hogy hány csatorna folyasztóanyag van benne.
Elektronikai alkatrészek forrasztásához a vékonyabb, többcsatornás ón az, amelyik jobb, vezetékek forrasztásához inkább a vastagabb.
Sajna elfogyott a kb 20 évvel ezelőtt bekészletezett forrasztóónom. Rádiótechnikai célra kellene, de sajna már nem tudom az összetételét, hogy milyet is kellene venni. Arra emlékszem, hogy a közepén gyanta csatorna volt, de az összetétel aránya is kellene. Tudtok ebben segíteni?
Én is csak hobbi szinten hegeszt(get)ek. Jelenleg a kerítéselemeket és a kaput próbálom összehozni.
Én is Metroban vásárolt trafóval dolgozom. A kiszállított üveg 12-es volt, amely valóban elég sötét. Nekem a 10-es megfelelő.
A begyulladt szemre a reszelt nyer krumpli nagyon jó, nekem bevált (kicsit gusztustalan, de a hatása jó volt.)
Ha az ívbe belenéz az ember, utána természetes, hogy nem lát semmit, főleg üvegen keresztül.
Nekem ami bejött:
1. A pálcát az indulási hely közelébe, majd a pajzs a szem elé, és így kezdeni a hegesztést.
2. A hegesztés indulásakor kicsit oldalt nézni, ekkor nem a nézőpont közepe vakul, így a pajzson keresztül lehet látni. Ez utóbbi azonban nagyon megterhelő a szemnek és csak akkor alkalmazom, ha nagyon muszáj.
Nekem pont az volt a bajom, hogy annyira sötét volt az az üveg, hogy semmit nem láttam benne, kénytelen voltam pajzs mellől indítani a hegesztést, de akkor meg bele kellett néznem az ívbe. Ráadásul hegesztés közben sem lehetett látni szinte semmit az üvegen keresztül.
A mostani üvegen keresztül, ha megvilágítom lámpával a munkadarabot, nagyon gyengén át lehet látni, s az iv sem zavaró hegesztés közben. Természetesen nem ipari jellegű hegesztésről van szó, általában csak javítgatásokra, csavarok rögzítésére használom a trafót.
Nem érzékelem egyenlőre, hogy megterhelném vele a szememet, de azért lehet, kipróbálok erősebb üveget is.
Most olvastam végig atopicot. Pár javaslatom lenne:
1. A 8-as üveg is kevés, szerintem min.10-es üveget használj otthoni barkácsoláshoz is. Még ha a mostani jónak is tűnik szerintem cserélj üveget.Szakirodalom szerint 40 A felett a 10-es üveg 80-175 A között a 11-es üveg javasolt. A 8 lánghegesztéshez való. Erre vigyázz, mert üveget vagy pajzsot lehet venni, de szemet nem.Létezik olyan pajzs, un. nézőüveges ahol a felső részen ki tudsz nézni, és megemelve a fejedet kezdheted a hegesztést.
A topik kezdetéhez: Alu hegesztés. Megoldható az ún CO géppel /hivatalosan védőgázas eljárás, MIG/MAG/i s ha van rajta Ar /argon/ kapcsoló. Ilyenkor speciális "U" vájatú görgő kell hozzá, és teflon betét a pisztolyba. Azért ezt vszeg az OBI gépek nem tudják. Ja és tiszta Argon védőgáz. Ez vastagabb 2-3 vagy több mm lemez hegesztésére használható, mivel az ívgyujtásnál a vékony lemez elolvad.
Másik megoldás az AWI /argonvédőgázas wolframelektródás ívhegesztés/. Alu hegesztéshez váltóáramú berendezés szükséges, mivel a váltóáram pozitív félhulláma végzi az alu-oxid feltörését és a negatív hullám a hegesztést. Mindenesetre nagy gyakorlatot igényel. Ezzel lehet a kezdetekbe említett profilt hegeszteni.
A nehézségekről: legkönyebb a CO, utána a bevont elektródás inverterrel, nehezebb a bevontelektródás trafóval, lánghegesztés, és aki lánggal tud annak az AWI elsajátítása már könnyeb.
Így van, a csavarozás tartja össze őket, a hegesztést csak azért csinálják, hogy a kerekek ne zakatoljanak a sínközökben, mint a vonatnál. Összehegesztik felül és lecsiszolják síkba. A vonatsínnél muszáj hagyni közöket a hőtágulás miatt, viszont a villamos síneket mindig betonágyba teszik, aminek megegyezik a hőtágulása a vaséval. (ezért lehet vasbetont gyártani...)
Hát, én nem hinném el, hogy a felületi hegesztés kibírja a döcögő villamos súlyát. Mondjuk, a fölső és az alsó rész között két oldalró össze szokták csavarozni a síneket két erre való profillal, lehet, hogy a hegesztés és ez a összefogás elegendő.
Pl: Az aktuális élessarki villamospálya felújítási munkálatoknál láttam amint egy kisméretű géppel hegesztették a síneket, gondolom iverteres pálcás géppel.. A sín tetején lévő 'mag' amin fut a szerelvény igen vastag, vajon teljesen átszokták hegeszteni, vagy csak valamennyire a felületet hegesztik körbe?
Na, sikerült vennem egy új pajzsot, ezen már nagyobb az üveg, 9x11 a látómező, vettem hozzá komoly üveget, ami 8-as fokozatú. Ebben már látom a munkát, amit csinálok, s egyszer sem kellett pajzs mellől kezdenem a hegesztést. Így már könnyebb volt a varratokat készítenem, már csak azt kell begyakorolnom, hogy milyen gyorsan haladjak a hegesztés közben a z alakkal, s mennyire toljam neki a pálcát, hogy ne is tegyek sok anyagot a varratba, de azért össze is érjen a két oldal.
A munkadarab amúgy sikerült, egész szépen ment már a végére a munka. Ja, s a szemem teljesen jól viselkedett, most már nem volt piros és semmi fájdalmat nem éreztem, pedig ismét dolgoztam néhány órát az ív mellett. Persze a szakik szintjére lehet, hogy az életben nem érek el, de azért törekszem.
A lenyeg: a "sima" trafo a halozati 50Hz-rol megy, szerencsesebb esetben egy egyeniranyito is van utana. Az un. inverteres keszulekek kapcsolouzemu atalakitokat tartalmaznak, amelyek magas frekvencian(50-150kHz) uzemelnek, igy az energia atvitele sokkal kisebb helyen, jobb hatasfokkal oldhato meg. Kimenete egyenaram. Mikroprocesszor meg digitalis bizbasz nincs bennuk, csak PWM regulator meg bivaly fet-ek meg gyorsdiodak:o)
Javaslom végy egy hegesztéssel kapcsolatos könyvet! Bp-en a Bartók Béla út-i technika könyvesboltban 2 féle is van. Nem mindegy az sem pl. hogy melyik irányba hegesztessz! Az is lehet még, hogy nem megfelelő pálcatipust használsz, és meg kell nézni a hegesztendő felületet is, ne legyen zsíros, piszkos, festett, stb. Amúgy meg sajnos olcsó húsnak mindig híg a leve, ez a hegesztőgépekre is igaz.. Ha van pénzed végy egy automata hegesztőpajzsot 19e Ft-ért már lehet kapni!
Na annyit megtudtam, hogy amit a metróban adtak a trafó mellé pajzsot, azszart sem ér, mert kicsi rajta az üveg (eleve az egész pajzs kicsi), így nem lehet látni eléggé munka közben azt, amit éppen hegesztesz. Talán ez miatt, meg a gyakorlatlanság miatt, az első próbálkozásom (fél napig gyakorolgattam) után egy nappal a szemeim vörösen bedagava vannak, erősen szemcseppezem jelenleg, mostmár valamivel jobb, már látok is valamit. A szakik 8, vagy 9 fokozatszámú üveget ajánlanak.
Sajna olyan problémával küszködöm, hogy nem mindig megy a hegesztés mindkét munkadarabra, hanem sokszor csak az egyik darabra vándorol az összes anyag a hegesztőpálcából. Ez mitől lehet? A trafóm az METRÓban vásárolt 2.5 mm átmérőjű pálcákhoz alakalmas, én 2 mm-eset használok, s vékony zártszelvényt szeretnék összehegeszteni.
Engemet érdekelne az ívhegesztés gyakorlata. Hogyan kell mozgatni pl. a pálcát hegyesztés közben, hogy mindkét munkadarabra ráhegedjen a varrat? Minden tanács érdekel ezzel kapcsolatban. Pl. a hegyesztendő felület függőleges, vagy vizszintes legyen?
Beszállítók ha jól tudom, én egy hírdetést láttam, felhívtam és mondta a fószer hogy bemutatják hogyan működik, meghogy - ha jól emlékszem - szlovéniából van a gép. Úgytűnt hogy beszállítók és több darabos a készletük ebből a gépből. Nekem sajna megint valami másra kell a pénz egyenlőre így még várok a vétellel. Mindenestre érdemes megnézni ezt az ISKRA gépet mit tud...
Nos, úgynézki hogy vásárolnék valamilyen hegesztőgépet, eddig 2 változatot találtam:
Az egyik egy Einhell Euro ISG 1000 - inverteres, pálcás ívhegesztő - 5-100 A-ert tud - Elektróda 1,5 - 3,25 mm - 4,5 Kg a gép (könnyen hordozható)
48e ft-ért használtan, pajzsal, néhány pálcával együtt
A másik pedig egy ISKRA MIG 150 - CO2-es, 5Kg-os szabványú - töltött CO2 palackkal - reduktorral, munkakábellel, 0,8mm-es 5Kg-os huzallal együtt - 40-145 A -et tud - 28 Kg-os gép
66e ft Újonnan, 1 év garanciával, (kesztyű meg pajzs kell hozzá)
A cél: Annak ellenére hogy még sosem hegesztettem 5*2cm-es profilú zártszelvényeket kellene hegeszteni főképpen, de vékonyabb - 1-2mm-es lemezeket, egyéb derékszögű profilokat is kellene néha minél jobb minőségben hegeszteni.
E kettő közül szakértők véleménye szerint melyik lenne a jobb választást, tanácsot kérnék!
Továbbá az OBIban 40akárhányezer Ft-ért kapható egy olyan gép, ami ugyanúgy töltőhuzalos mint a Co gépek, de mégsem lehet vele gázt adagolni (rá is van írva a gépre hogy NO GAS) kérdem én, akkor vajon a védőanyagot mi szolgáltatja ennél a gépnél?????
Az elsõ lényeges különbség: váltóáramnál az ív félperiódusonként kialszik, ezért a kvázi-folyamatosságot csak úgy lehet fenntartani, hogy a pálcát olyan bevonattal látják el, ami elpárologva könnyen ionizálódik és így az ív újra tud gyulladni. Egyenáramnál az ív folyamatos, nyugodtabb égésû, így bevonat nélküli pálcát is lehet használni. Ez akkor különösen fontos, ha valamit a saját anyagával kell hegeszteni, nem kerülhet bele járulékos szennyezõ/ötvözõanyag. A pálcabevonat mindenképp olyan salakot alkot, ami a varratot ötvözi.
Cserébe a nyugodt égésért, megjelenik a mágneses fúvás, ami az ívet elmozdítja, az elektróda polaritásától függõ irányba.
A negatív elektróda mélyebb, keskenyebb varratot ad (mélyebben hatol be az anyagba az ív), a pozitív szélesebb, elterülõt.
Hogy a 100 Amper mire elég, az függ a hegesztendõ anyag minõségétõl, a hegesztõgéptõl (egyen- vagy váltóáram), a pálcától, az elõmelegítéstõl, stb.
Az, hogy inverteres különben annyit tesz, hogy digitális rendszerű, mikroproci vezérelte készülék. Jellemzői a drasztikusan könnyebb súly és a kisebb méret a hagyományos hegesztőgépekhez képest. Elméletileg a pontosabb szabályozás miatt szebben lehet valamivel dolgozni velük.
Pont most alkudozom egy 50e Ft körüli inverteres sima pálcás ívhegesztőgépre, 5-100 Ampert tud. Öszvissz 4,5 Kg a gép, kicsi, szállítható. Bár CO2-est szerettem volna, megnézem hogy mit tud, ha szépen lehet vele dolgozni megveszem (használt, újonnan 80e Ft körül van) A gond az, hogy én nem találtam egyetlen normális CO2-es gépet sem ilyen 50e Ft körül (mondjuk ez még érthető is) csak tényleg eléggé gagyi gépet, ami kb 50 Kg súlyú, és nekem néha előfordulhat majd hogy szállítanom kell a cuccot (kocsim jó darabig nem lesz, BKV-val meg motorral járok) és ezzel ennyi előny járna. Namegaztán még életembe nem hegesztettem, hátha könnyebb kezelni egy ilyen pálcás gépet. Na ha megvan a gép majd beszámolok róla.
Én ma vettem a METRO-ban egy kis hobbi-hegesztőt 10900 HUF-ért. 55-80 A áramerősséget bír, 2-2,5 mm-es pálcák jók hozzá. Kérdésem, elég-e ez a 2 mm falú zártszelvények hegesztéséhez?
Néha kéne csak otthon barkácsolási célokra, ruhaszárító, s egyéb dolgok készítése...
Ha sikerül valamit venni,megírhatnád a tipusát és a beszerzés helyét,árát.Nekem van egy öreg autóm,melyet kicsit helyre kéne hozni.Én is az 50 alatti CO2-eket néztem ki,ha beszarik,akkor gariban visszaviszem.Ha a kocsit lakatoshoz viszem,200 alatt nem áll meg.Ha csak ezt a munkát nézem,már megéri.Én prktikerben és a metroban néztem.
Vagy 35 éve elég sokat hegesztettem hivatalból ívvel, de dinamóról és 15 mm-es acéllemezt. Nagyon szépen ment, úgyhogy mikor vagy 15 éve terraszkorlátot kellett csinálni, vettem egy rendesebb trafót és nekiálltam. Az elsõ néhány varrat gyökoldalát meglátva majdnem lehánytam a saját munkámat... Aztán persze kezdtem átállni, de a komoly minõségi ugrás az volt, amikor a távozó hõs szovjet csapatoktól sikerült rekvirálni egy 250 Amperes egyenirányítót és ezt, meg egy simítófojtót ráépítettem a trafóra. Azóta sokkal szebb az élet :-)))
Vettem én is egy barkács lánghegesztõ csomagot, kis, 2 kilós oxigén- és PB tartály van benne, kisebb javításokhoz megteszi, de azért komolyabb dolgokat nem vállalnék vele. Elõnye (?), hogy nem nagyon lehet vele elégetni az anyagot...
Nos, jól érzékeltetted a dolgokat, hogy mire jó ügyelni.. Egy minimum alapfokú szakképzési tanfolyam nagyon ajánlott, és a biztonságot szem előtt tartva felejtős a vaktában nekikezdés - ahogy kiveszem a szavaidból. Jól van, elraktározom magamnak...
Ahogy utánnanéztem úgyvélem, hogy minőségibb, otthoni 'barkács' munkára a CO2 védőgázos hegesztési eljárás a jó választás. A még megfizethető kategóriába tartozik és jobb munkát lehet vele végezni mint pl a pálcás ív hegesztéssel. Személy szerint nem szeretem a kókány, összedobott megoldásokat és láttam már jónéhány amatör, barkács pálcás hegesztést..
Informálódásképp kérdem: A CO-s hegesztőgépek között is elég nagy az árkülönbség. Mivel nem értek hozzájuk kíváncsi lennék hogy megoldásaikban, alkatrészeikben, működésükben mi különbség lehet és hogy valóban indokolja-e a felárat, avagy "csak" a márkanév megfizetéséről van-e szó? (pl OBI-ban 140A-os CO2-es gép 45e Ft, magyar TRAKIS-HETRA 140A-es gép kb 110eFt-al!! drágább..)
Tetszett a "henteses" példa:) Kicsit olyan ez,mintha aztmondanád:"csavarozni szeretnék".Jó,jó de pontosan mit is,kérdezi a hozzáértő,és nem ok nélkül.Csavarozni lehet 100ft-os gyerekcsavarhúzóval is,és az erőkaros többfunkciós soktízezres beta szerszámmal is.De hiába van meg az utóbbi,egy óráscsavarhúzó készlet,egy csavarkulcskészlet,egy dugókulcskészlet hajtószárakkal és hajtókarokkal is kell még.Nos,ezekkel mind csak csavarozunk.Elkezdheted,a gyerekcsavarhúzóval is,de ne csodálkozz ha végül semmire sem mész és egy konnektrot nem tudsz kiszedni vele.Most fordítsd át a csavarozást hegesztésre,a csavarozó eszközt hegesztő felszerelésre és megérted a példát.Lehet venni hobbi gépet,komoly gépet,nagyon komoly gépet,és ezek még mindíg nem jók "bármire".Az átlagpógár általában megelégszik egy jobb hobbitrafóval (pár 10e ft) és hozzá valami kitapasztaltan jobb minőségű pálcával.Nagy vasdarabokhoz ez jó is,illik azért túlméretezni amit épít az ember..őrült aki házilag épphogy hegesztett száz kilóval terhelt polc alá ül,fekszik,járkál,stb..Aki sokat hegeszt lemezt(kipuff,kasztni,vékonyfalú vasdobozok,stb) az be KELL,hogy szerezzen egy védőgázas apparátot.(kb 150e,200e től a csillagos égig).
Mindez ha két csövet kell gáztömöten összehegeszteni,vagy hasonló módon toldani-foldani,nem játszik.Ahhoz bizony láng kell,annak minden veszélyességével és nyűgjével együtt.Pár éve még úgytudom engedély kellett a lánghoz,csak megfelelő helyen tarthattad és megfelelően szállíthattad a palackokat,tartozékokat,stb.Azóta egyre elterjedtebbek a kicsi "hobbi" lánghegesztők,azokkal nem tudom jogilag mi a helyzet,de komplett őrült aki felkészültség nélkül ilyennel játszik.Az oxigén az egyik legveszélyesebb dolog,olyan mintha egy élesített harctéri akna lenne az ember garázsában,műhelyében,kocsijában,stb.Sok helyen lazán kezelik ezeket a cuccokat,halódó iparunk maradékából lehet "szerezni" apparátot,palackot,mindent..általában kevés a baleset,mert aki ilyenhez mer nyúlni általában azért tanult hegesztő,akármilyen trehányak is a körülmények,azért nagyjából tudja mit csinál.Láttam már olyan kezet,ami egy pillanatra beleért a lángba:(Olyat is aki még langyosan kalapálgatta a varratot..nem a szemébe pattant egy darab? Lakatost aki ugyan kesztűben dolgozott,de bejátszott 1-2 sör.A már épp nem világító anyagra támaszkodott..a kesztyű miatt el tudta engedni(reflex),de 3,5m magasan volt..átgondolta mire földetért fejjel lefelé:(
Igen, sok ötletem lenne a hegesztéshez, ha lehetne kellene aluléceket is hegesztenem, azért kérdeztem ennyifélét. Elsődlegesen 'vas alapú' profilokkal kellene dolgoznom, az alu és a finom aprólékos hegesztés egy további lépcsőfok lenne...
"Ami elsődleges és indító kérdésem lenne, hogy nagyon finom, kis méretű (mm-es aluprofilokat) hogyan, mi módon lehetne összehegeszteni?"
"Igazából én saját magam kedvtelésére szeretnék hegeszteni, ha lehetséges akkor aluminium lemezeket, anyagokat is. Mindezt totál kezdőként, 0 felszereléssel egyenlőre, és 0 tudással (tanfolyamot keresek Bp-en)."
Most pedig azt írod; "Amiket végülis készíteni szeretnék: vasasztal, vas ajtók, kapuk javítása - erősítése plusz lécek ráhegesztésével, fém tárolóbakok, esetleg polcok készítése, meg barkácsoláshoz szükséges néhány vasdarab egymáshoz illesztése hegesztéssel."
Nem mindegy, hogy fél disznót akarsz trancsírozni bárddal, vagy szívműtétet végezni - a különbség nagyságrendileg hasonló.
Ez a sok "vas" amit felsoroltál, már sokkal szimpatikusabb dolog, mint az alu ötvözetek. A "vas"-at sok-sok nagyságrenddel könnyebb hegeszteni még akár olcsó barkács eszközökkel is. Persze ott is megvannak a határok. Ne akarjál 1 mm-es lemezt elektródával hegeszteni, stb. A vasnál valóban működik az autodidakta módszer.
Mindazonáltal félreértés ne essék, nem vagyok én a tanfolyamok ellen, csak egyrészt csórikám 'közember' lévén ha lehet rajta spórólni akkor miértne, másrészt meg mivel napi 8 (de inkább már 10-12 órában) dolgozom, nehéz találni egy normális tanfolyamot ami megfelelő időben (délután-estefelé meg hétvégén) tartja az óráit Bp-en... Ez az egész hegesztés dolog viszont érdekel annyira, hogy így vagy úgy de belevágjak - akár tanfolyammal kezdve akár anélkül - mindössze az alábbi hozzászólásomban tárgyalt célokat szem előtt tartva kérem ki ilyen módon a többi ember véleményét, hozzászólását avagy segítségét.. Írjátok le hol vannak jó tanfolyamok, avagy mit érdemes elolvasni a dologról, mik a buktatók, mikkel lehet nagyon sokat 'szívni', hol vannak jó boltok, milyen a jó felszerelés meg ilyenek...
Hejj... Érdekes, nekem mások meg pl azt ajánlották, hogy hagyjam a drága tanfolyamokat, vegyek abból a pénzből is inkább egy hegesztőgépet meg cuccokat, olvassak el néhány könyvet, cikket, leírást a témáról, azt heggeszek inkább amolyan autodidakta módon. Mondanom se kell ez tetszene nekem is.. :) Azonban előzetes informálódásaimból leszűröm, hogy tényleg agyon lehet bonyolítani a hegesztést, meg hogy külön tudomány, de az is kérdéses, hogy tényleg szükséges-e olyannyira belemerülni, tanfolyamok garmadáját elvégezni (a költségekről nem is beszélve) ahhoz, hogy otthon néhány dolgot összehozzak saját magamnak. Amiket végülis készíteni szeretnék: vasasztal, vas ajtók, kapuk javítása - erősítése plusz lécek ráhegesztésével, fém tárolóbakok, esetleg polcok készítése, meg barkácsoláshoz szükséges néhány vasdarab egymáshoz illesztése hegesztéssel.
Igen, Fido, kénytelen vagyok megerősíten MotoHacker állítását;
Nekem van papirom ív és lángehgesztésből (2x30 óra szaktanfolyam), és az is csak éppen az alapokat adja a legegyszeűbb módszerkhez, amikkel nagyobb darab vasakat össze lehet rögzíteni.
Ha mondjuk, van ismerősöd, akinek meg van a megfelelő apparátja az alu hegesztéshez, akkor ott talán kitanulhatod; de az ilyen eljárásnál méregdrága a varrathoz szükséges kitöltőanyag, és az alu oxidációját megakadályozó védőgáz; ez talán hélium szokott lenni, mindenesetre nem kevés fogyna el a gyakorlásokon.
Nemis szólva arról, hogy ugye négykilences alut sehol nem használnak; bármi, amivel ezen a néven találkozol, valamilyen ötvözet, és az ötvözőanyag már néhány 10-ed %-nyi változása egészen más eljárást, varratképzőanyagot, lánghömérsékletet, esetleg gázt igényelne, szóval ez már tényleg külön tudomány.
Tehát hobbinak kicsit körülményes lenne.
Viszont a topik jó ötlet, tényleg sokat meglehetne tudni a különböző módszerekről, eljárásokról, és hogy hová, kihez lehet fordulni speciális igényekkel, ha egyszer beindulna.
Oké,akkor jótanácsom:Szív utca,"Elektróda" bolt.Menj be,érdeklődj.Keresztbe fog állni a szemük amikor előadod,hogy vékony alut szeretnél házilag hegeszteni.A hegesztő egy külön szakma,ha jól tudom 3éves szakmunkásképzés.Anyagismeretet,technológiát,munkavédelmet,szabványokat,szakrajzot,stb,stb tanulnak a gyakorlat mellett.Ipari szinten ez úgy néz ki,hogy nem azt mondják,hogy alu,és szeretném meghegeszteni.Hanem azt,hogy ilyen és ilyen ötvözet,ilyen és ilyen kötésre van szükség,ehhez ezt és ezt a technológiát kell alkalmazni,majd nem kevésbé drága eljárásokkal a minőséget ellenőrizni.A barkácsolónak házilag még arra sincs módja,hogy a műhely sarkában talált valamiről megmondja mi is az.Oké,rámondja,hogy "hát egy alu lapnak látszik".De kitudja mi az valójában,a legtöbb(99%) alkalmazott fém valamilyen ötvözet,nincs rá mód,hogy utólag megállapítsa házilag mi is az.Pedig a hegesztés hőmérséklete,segédanyagai,végső szilárdásga stb nagyban függnek attól,hogy _mivel_ mit_ hegeszt az ember.Amit a vastelepen adnak,az is csak jó közelítéssel vas.Amikor házilag trafóval és az első keze ügyébe eső bevonatos pálcával nekiáll összetaknyolni a barkácsoló,az leginkább gányolás,még ha hegesztésnek hívja is.Lánggal vagy védőgázzal és megfelelő szakismerettel illetve gyakorlattal már elfogadhatóbb munkát lehet végezni,de persze kérdés mi a végcél.Az alumíniumot csak újabban,néhány speckó területen hegesztgetik,külön felszereléssel és technológiával,én valahogy nem azzal kezdeném az ismerkedést.(Sőt,hogy őszinte legyek,neki sem fognék sajátmagam,eleget szenvedtem már a "vassal" is)
Igazából én saját magam kedvtelésére szeretnék hegeszteni, ha lehetséges akkor aluminium lemezeket, anyagokat is. Mindezt totál kezdőként, 0 felszereléssel egyenlőre, és 0 tudással (tanfolyamot keresek Bp-en). Lehet hogy kicsit abszurd elképzelés? Mindenesetre nem szeretném feladni ezt az elképzelésem, mert sokminden barkácsdolgot megtudnék oldani ezzel.. Ígyhát várom az építőjellegű hozzászólásokat hogy merre és hogyan induljak el. Illetve, hogy ez a fórum szolgáljon a hegesztés témájának értekezési helyéül. Köszönöm előre is!
Hali!
Kicsit fura helyen van ez a topic,ha valami "műszaki részlegben" lenne,esetleg többen hozzászólnának.Nemtudom mi ezzel az alulemez hegesztéssel a cél,de jobb mindeképp megcsináltatni,ha már ennyire kell,persze az sem olcsó.Olyan hegesztőgép amivel ezt manuálisan,jó minőségben megoldja egy rutinos hegesztő(és nem az otthoni barkácsoló elsőre) vetekszik pénzben egy luxusautó árával.Tehát ha az "átlagember" anyagilag értendő,akkor nem.Lehet,hogy érdemesebb elfelejteni az alu hegesztését,és más anyagot választani,esetleg más kötési módot,ragasztást,szegecselést,csavarkötést,stb.
Láttam már aluhegesztést, de azt nagyon spéci védőgázas eljárással csinálják; jobb bicikliszerelő műhelyek rendszeres kapcsolatban vannak ilyen cégekkel, ilyen helyeken érdemes érdeklődni.
A topicot azért nyitottam, mert abszolut kezdő révén, most jött el az az idő életemben, amikor szükségem lenne hegesztői tudásra és gyakorlatra.
Ebből eredően az az ötletem támadt, hogy ezen a fórumon on-line tárgyalhatnánk a hegesztést érintő kérdéseket, ötleteket, mindenféle témákat.
Ami elsődleges és indító kérdésem lenne, hogy nagyon finom, kis méretű (mm-es aluprofilokat) hogyan, mi módon lehetne összehegeszteni? Létezik-e erre az átlagember számára elérhető eljárás/gépezet amivel megoldható lenne a szép munka és kivitelezés?
