Egy roppant idegesítő problémám adódott. Van egy hatalmas szövegem, és a szöveg java része Normál stílussal rendelkezik. A normál stílusra pedig beállították, hogy a bekezdések első sorát behúzva jelenítse meg. Ez így nagyon szép, egyetlen probléma van vele: így a lábjegyzeteket a szövegtörzstől elválasztó kis vonalka is behúzva jelenik meg.
Nem tud valaki olyan megoldásról, amivel a Normál stílus átírása nélkül visszavarázsolhatom ennek a bizonyos vonalkának a behúzását 0 cm-re?
Ha kaptál egy doksit, amiben van kiemelés, azt megnyitottad Word 2000-ben, és nem jól jelennek meg a kiemelt részek, akkor azt javaslom, hogy nézz utána a Word 2000 súgójában, vagy próbáld ki, hogy a Word 2000 egyáltalán támogatja-e a kiemelést. Nekem úgy rémlik, hogy nem.
Office Word 2003-ban a kereszthivatkozások furcsán működnek. A beszúrással nincs semmi gond, hiperhivatkozásként teszem be, ráklikkelek, elmegy oda, ahová szeretném, de a szokásos web/ugrással nem ugrik vissza a kiinduló helyre. Ha valaki kipróbálja, megnyitás után az első hivatkozásnál még mükszik, a másodiknál már valami furcsát csinál. Nem tudjátok, mi lehet a baj? Hogyan lehetne a hivatkozott helyről visszaugrani a hivatkozás helyére?
Ez a megoldás nem jelent gyógyírt arra, amiről a topiknyitó 4 éve írt. Az akkori Word-verziók ugyanis valóban megcsinálták, hogy a jó idézőjelet tartalmazó tartalmazó fájlt elmentve, majd újra megnyitva hibás idézőjel kerekedett. Azt hiszem, a megoldás az volt, hogy doc helyett rtf-ben (vagy fordítva) kellett menteni. Szerencsére ezt a hibát a következő Word-verzióban kijavították. (A WordPerfectben XML-ben mentett dokumentumokban azonban verzióról verzióra öröklődő hiba.)
Lehet, hogy büntiből, mert The Bat!-ot használok, de nekem a Word 2003 fel se ajánlja a körlevél dokumentumtípusának kiválasztásakor az e-mailt mint lehetőséget; úgyhogy tippet se tudok adni, csak annyit, hogy itt talán találsz választ a kérdésedre.
Sziasztok word 2003-am van. Körlevél varázslóval köremailt akarok küldeni...6. lépésig eljutottam , de innen nem tudok tovább lépni, így nem tudom a maileket elküldeni...hogyan tovább?
Tudja valaki, hogy milyen formátumban érdemes Word dokumentumot menteni, ha azt akarom, hogy a legkisebb esélye legyen a sorok, rajzok szétcsúszásának? (Nincs extra betűtípus a szövegben.)
Árajánlatot és munkatervet kell gépelnem és bekérték elektronikusan is, s félek, hogy szét fog az egész csúszni, ami nem volna szerencsés. (A rajz elemeit csoportba illesztettem, tehát már képként kezeli, nem vonalhalmazként.)
Hadd ne, annyira idegesítene. A nagyszótári mutatványkötet csinálása közben is szörnyen idegesített, hogy abban a teg megoldás szerepelt, úgyhogy a magam céljaira azóta is csak tagelek. Valószínűleg az zavar, hogy a tudatomban szétválik a kétféle angol e, és így összemosódna. Nem véletlen, hogy az OH.-ban is inkább latinos stichű ă-s kiejtéseket adtam az angol nagyon nyílt e-kre. (Ráadásul a tag homonima benne, úgyhogy még magamnak is ellent kellene mondanom, ha tegelnék.) Szóval én most ebben konzervatív vagyok. Amúgy meg ha a tagekről akarna az ember rendezvényt tartani, mégse dukálna azt tegnapnak nevezni, sokkal jobb a tagnap. :-)) Németül Tagtag. (Sajnos, ez utóbbi nem az én ötletem.)
Mondat elején mindenképp nagyot írunk. :-)) A többi esetben LvT hol nagyot, hol kicsit használna (hogy mikor melyiket, az számomra nem teljesen világos, ezért se tartom ezt jó stratégiának), Kis Ádám, ZsB és én kicsit írnánk.
„Ne tegyünk úgy, mintha az ortográfia axiomatikus tudomány lenne.” Valóban nem az, két okból: se nem axiomatikus, se nem tudomány. Az utóbbin nem hiszem, hogy lehetne változtatni, azon vagyok viszont, hogy az előbbin lehessen.
„a helyesírás felüldefiniálhatja az olyan vonzáskörébe tartozó fogalmakat, mint a szó, de az olyan diszjunkt ideákat, mint az intézmény, belterület, azt nem.” Szerintem nyugodtan megtehetné, de – mint megmutattam – nem tette meg, az intézmény szó 1. jelentését használja. A 2.-at nem is használhatná, hiszen úgy néz ki, a 2. jelentés csak birtokszóként használatos. Az a szótár hibájának tűnik, hogy ezt nem tüntette fel. Egyébként az ÉrtSz. tud egy 3. jelentésről is: 3.(ritk, biz, tréf) <Jó tulajdonságit, értékelést kifejező jelzővel:> dolog, tárgy, találmány. Kitűnő intézmény a jó puha ágy. A tarisznya … nevezetes intézmény. (Eötvös Károly) Akkor mostantól írjuk az Ágyat és a Tarisznyát is nagybetűvel? Komolyan nem értelek.
Nem hiszem, hogy a különféle becenevek kizárnák egymást. Sőt még az sem szükséges, hogy az egyik típus írásmódja azonos legyen a másik típuséval. Én az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolába jártam, hívtuk ezt gimnáziumnak, Radnótinak, Radnóti-gimnáziumnak, ezek mind becenevei. Amire érdemes odafigyelni, hogy a nagybetű nem annak szól ilyenkor, hogy az egész tulajdonnév, hanem annak, hogy az elem az. És hát a Bocskorszaggató elem is fantázianév, így tulajdonnévi értékű, de ha per belügy aposztrofálom a Belügyminisztériumot, az már nem tulajdonnévi értékű, tehát kisbetűs.
„Ugyanakkor továbbra sem látom be, hogy a centralizáltság miért lenne attribútuma az intézménynek: ha valami attribútuma, akkor az a hierarchia” Valóban, pontatlanul fogalmaztam.
„a Földrajzi nevek helyesírása pl. az 1.7 pontjában az állam szó ÉKsz.2 szerinti 2. jelentését használja” Ebben a pontban az állam csak összetételi tagként fordul elő, így nem értem ezt az állítást. Nyilván számos alkalommal a kontextus egyértelműsít egy bizonyos jelentést, és nyilván számos esetben nem az első jelentés az ÉKsz. 1. jelentése, de azt azért általános elvnek tekinthetjük, hogy jelöletlen helyzetben a jelöletlen (tehát gyakoribb, jellemzőbb) jelentést célszerű feltételezni. Ez összhangban áll a grice-i maximákkal is.
„Az ÉKsz.2 nem emlékezik meg számlaszámról, tulajdonosról, székhelyről és igazgatóról.” Ezek kissé tréfás pars pro toto megnevezések, a kifejezett tartalom azonban lényegében ugyanaz az ÉKsz. szabatos értelmezésével.
„Ne tegyünk úgy, mintha az ortográfia axiomatikus tudomány lenne.” Valóban nem az, két okból: se nem axiomatikus, se nem tudomány. Az utóbbin nem hiszem, hogy lehetne változtatni, azon vagyok viszont, hogy az előbbin lehessen.
„a helyesírás felüldefiniálhatja az olyan vonzáskörébe tartozó fogalmakat, mint a szó, de az olyan diszjunkt ideákat, mint az intézmény, belterület, azt nem.” Szerintem nyugodtan megtehetné, de – mint megmutattam – nem tette meg, az intézmény szó 1. jelentését használja. A 2.-at nem is használhatná, hiszen úgy néz ki, a 2. jelentés csak birtokszóként használatos. Az a szótár hibájának tűnik, hogy ezt nem tüntette fel. Egyébként az ÉrtSz. tud egy 3. jelentésről is: 3. (ritk, biz, tréf) <Jó tulajdonságit, értékelést kifejező jelzővel:> dolog, tárgy, találmány. Kitűnő intézmény a jó puha ágy. A tarisznya … nevezetes intézmény. (Eötvös Károly) Akkor mostantól írjuk az Ágyat és a Tarisznyát is nagybetűvel? Komolyan nem értelek.
Nem hiszem, hogy a különféle becenevek kizárnák egymást. Sőt még az sem szükséges, hogy az egyik típus írásmódja azonos legyen a másik típuséval. Én az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolába jártam, hívtuk ezt gimnáziumnak, Radnótinak, Radnóti-gimnáziumnak, ezek mind becenevei. Amire érdemes odafigyelni, hogy a nagybetű nem annak szól ilyenkor, hogy az egész tulajdonnév, hanem annak, hogy az elem az. És hát a Bocskorszaggató elem is fantázianév, így tulajdonnévi értékű, de ha per belügy aposztrofálom a Belügyminisztériumot, az már nem tulajdonnévi értékű, tehát kisbetűs.
„Ugyanakkor továbbra sem látom be, hogy a centralizáltság miért lenne attribútuma az intézménynek: ha valami attribútuma, akkor az a hierarchia” Valóban, pontatlanul fogalmaztam.
„a Földrajzi nevek helyesírása pl. az 1.7 pontjában az állam szó ÉKsz.2 szerinti 2. jelentését használja” Ebben a pontban az állam csak összetételi tagként fordul elő, így nem értem ezt az állítást. Nyilván számos alkalommal a kontextus egyértelműsít egy bizonyos jelentést, és nyilván számos esetben nem az első jelentés az ÉKsz. 1. jelentése, de azt azért általános elvnek tekinthetjük, hogy jelöletlen helyzetben a jelöletlen (tehát gyakoribb, jellemzőbb) jelentést célszerű feltételezni. Ez összhangban áll a grice-i maximákkal is.
„Az ÉKsz.2 nem emlékezik meg számlaszámról, tulajdonosról, székhelyről és igazgatóról.” Ezek kissé tréfás pars pro toto megnevezések, a kifejezett tartalom azonban lényegében ugyanaz az ÉKsz. szabatos értelmezésével.