Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Magyarország honvédelme és biztonsága EU, NATO, és világviszonylatban.
Minden, ami a MH helyzetét befolyásolta a közelmúltban, befolyásolja a jelenben, és befolyásolhatja a jövőben.
Aktív és inaktív katonák, rendvédelmiek, és a honvédelem iránt elkötelezett civilek klubja.
Az abra masodik soraban lathato (50 meteres CEP 50) a PGK-Kit-tel ellatott "buta" lövedek.
Az nem mas, mint egy hagyomanyos, buta lövedekbe a gyujtofej helyere tekert (fel)intelligens vezerlöegyseg. Annyira sikeres lett, hogy az evi ~20 000 darabos gyartasat megduplaztak. A pontossaga is nött ... es mar ~30 meter atmeröjü kör eltalalasara kepes. Mindezt a tavolsagtol függetlenül.
Gyartasi darabara a ~10-15 000 $ nagysagrendje ...
Kösz ... ez egy igen jo összefoglalo. Az egyetlen gond vele, hogy nem a legujabb (a referenciak datumai ~2010 körül abbafejezödnek). A precizios municiok pedig azota terjednek viharosan (jo, az Excalibur-rol leteznek 2007-es dokuk is Afganisztanbol).
Mindössze oda szerettem volnas kilyukadni, hogy a precizios lövedekek (plane nagyobb tavolsagokra) manapsag nagysagrenddel jobbak, hatekonyabbak mint amit a "buta", ballisztikus lövedekekkel közepes, vagy nagy tavolsagbanel lehet elerni.
Ennek igazolasara (64. oldal a megadott linkröl) a tegnapihoz hasonlo "Moricka abra" ...
Különben picit azt is erdekes lenne tudni, hogy letezik-e az Excalibur, vagy a Vulcano "belövesere" szolgalo buta dummy (azonos meretü, azonos sulyeloszlasu lövedek ... vagyis az olcso butaval tesztelünk ... korrigalunk, ... majd azutan inditjuk a draga okost)?
Ha igen, akkor azzal kell(ene) egyet löni (akar kicsit mas iranyba is), az eredmeny (mondjuk drone-rol nezegetve) megadja az elterest ... amit aztan korrekcios adatkent fel lehet hasznalni ...
A zábra:
Pl. ha az elteres ~30 km-re egy ~260 meter atmeröjü kör (statisztikailag a lövesek fele meg melle is megy, nem a körben landol), akkor be kell(ene) takarni ~5-6 hektar területet ahhoz, hogy a celt eltalaljuk. Ha viszont 2 precizios löves utan az egyik egy 5 meter sugaru körön belül landol (amit nevezzünk telitalalatnak) ... akkor meg lehet saccolni, hogy mennyi buta lövedekkel nem kell küszködni, nem kell raktarozgatni, szallitgatni ... es a lövegek, teknyika se "kopnak" annyira.
Cel "eltalalasat" illetöen a ~75 m2 es a ~60 000 m2 között közel ezer (harom nagysagrend) a különbseg ...
Urban körülmenyek között biztosan nem elhanyagolhato ... az egyik egy preciz akcio ... a masik egy durva, brutalis rombolas (varosban).
A földmérő és a katonai geodéta közt ég és föld a különbség. A földmérő reggel nem mér, mert légrezgés van, délben nem mér, mert léglengés van. A földmérő hóban fagyban, szélben, esőben nem mér. Éjszaka meg pláne nem. A földmérő ráérősen piszmog, azt nézi melyik gazdától számíthat nagyobb jattra, annak megfelelően tűzi ki a kerítés nyomvonalát. A földmérő huzamosabb mérés esetén beszállásolja magát a falu negyvenes özvegyasszonyához és felveszi figuránsnak a 18 éves lányát az özvegynek. A katonai geodéta csillagokra, bolygókra, napra mér. Alapeszköze a giroteodolit, ilyet legfeljebb a bányamérők használnak. A katonai geodéta bármilyen időjárási körülmények között mér, hóban fagyban esőben. Nem piszmog, én pl Kap Jarban menetes feladatnál 15 perc adtam le a hátrametszés, Napra mérés és giro két reverzió eredményét. A három irány közt 30-30 szögmásodperc eltérés volt. A legbosszantóbb, hogy nálunk katonáknál az összes figuráns lánynak pöcse volt
Most ezt nekem írod, eszednél vagy? 1966-73 rakéta dandár bemérő tiszt.Földmérő, flancosabban katonai geodéta. Tüzér ugyanott, ugyanaz eltérő időpontban, időtartamban.
Ha másnem a wikipediában utánnanézhet:közvetett irányzás stb.
A meterológián kivül a " földmérés" is fontos feladat.
Speciális egységek olyan adatokat szolgáltatnak, melyek az előre jósolt tűzcsapás végrehajtásához kellenek.
Meteorológiai adatok: régebben minden hadosztálynak volt egy meteorológusokból álló csoportja. Később az ütegek szintjére tevődött át ezen adatok előállítása.
Fegyverkalibráció: rendszeres időközönként kalibrálni kell az ágyúkat, hogy a lövedék csőtorkolati sebessége állandó maradjon. Erre azért van szükség, mert az ágyúk csöve a felhasználás során kopik.
Földmérés: a lövegek pontos helyzetének meghatározása a feladatuk. Vannak olyan hadseregek, ahol a teljes térképészet a tüzérség feladatköre. A hagyományos földmérő eszközöket napjainkban váltja fel a tehetetlenségi navigációs rendszer és a GPS.
Berci, nem ismerem a Pzh lőtábláját.Eddigi tüzér tapasztalataim azt mondatják velem, hogy 40 kilométeren kizárt a 40 méteres CEP, ha bele gebedek, mindent meteo, ballisztika, földforgás figyelembe veszek. Magyarul nem lőnék hatástüzet un. teljes előkészítés esetén sem.
Halvány gőzöd sincs a tűztámogatás rendszeréről. A tűztámogatás alapja a tűztámogató és tűzkoordinációs csoportok megléte századtól hadosztály, hadtestig, ők azok, akik megismerik a manőver erők harci elgondolását, javaslatot tesznek a tűztámogatásra.Század tűztámogató csoport egy páncélozott jármű, a hadnagy együtt mozog a századparancsnokkal. A járműben hibrid navigáció GPS+lézergiroszkóp. A járművön kombinált optikai műszer, képes a cél irányát, távolságát, terepszögét mérni, képes a célt lézerrel megvilágítani végfázis vezérlésű lőszerek, rakéták, bombák számára. Van egy rádiója amellyel kapcsolatot tud tartani az aknavető üteggel, szakasszal, 105-ös,155-ös csöves tüzérséggel, MLRS üteggel, Apache helikopterrel, A 10-essel, F 16-ossal. Extrém estben a haditengerészeti tüzérséggel. Mindezeket oda tudja csődíteni a század érdekében. A következő szint a zászlóalj tűztámogató csoport. Ők a zászlóalj parancsnokkal együtt mozognak nekik van néhány ugyanolyan részlegük mint akik a századparancsnokokhoz vannak simulva, az amiknál ezek a COLT csoportok. Őket a zászlóalj tűztámogató tiszt olyan helyekre küldi, ahonnét jól belátják a harcmezőt, ők a z tűztám csop szemei Dandárnál tűzkoordinációs részleg van. Ők osztják el a közvetlen tűztámogatás és az általános tűztámogatás feladatait. Ők intézik az ellentűz radarokat, drónokat. A hadosztály tűzkoordinációs csoportot a hadosztály tüzérdandár parancsnoka vezeti, együttműködik a támadó helikopteres ezred parancsnokával, általában az általános tűztámogatást szervezik, ők szervezik az ellenséges tüzérség elleni harcot, az ellenség mélységében elhelyezkedő célok elleni harcot, stb. ezek azok a szervezetek, akiktől a tankosok, gyalogosok tüzet kérhetnek. A következő csoport a tűzvezető pontok rendszere. általában osztály, üteg tűzvezető központot különböztetünk meg. szakasz szintű alkalmazáshoz (nem ritka béketámogató műveletekben) a szakasz is szokott kapni egy üteg tűzvezető központot. A tűzkiváltás tehát úgy történik, hogy mondjuk egy századparancsnok le akar nullázni egy ellenséges szakasztámpontot. A tűztámogató hadnagy megméri a szakasztámpontot lézerrel, ha van aknavető kapacitás, akkor szétlöbeti az aknavetőkkel mert neki azokra közvetlen tűzparancs adási joga van. Ha kapott prioritást 155-ösökre, akkor azokat is közvetlenül vezetheti. Ha nincs előjoga, akkor konzultálnia kell a zászlóalj tűztámogatókkal ők engedélyezhetik a 155-ös üteg igénybevételét. Az üteg tűzvezető központ lőelemeket ad a lövegeknek, autonóm lövegeknél csak a cél koordinátáit adja meg. Én úgy érzem, hogy te látva az Archer videót, azt hiszedm hogy az Archer három kezelője lövegestül dekkol a susnyásban, egyszerre csak arra gondolnak, hogy a kurva életbe, ma még nem lőttünk semmit! felkiáltással kirontanak a susnyásból, a cél koordinátáit a lövegparancsnok telepatikusan percepiálja, lőnek hármat, nem is érdekli őket találtak, nem találtak rontanak vissza a susnyásba. Hát nem, egy lövésen emberek százainak kell hibátlanul dolgoznia ennyire "autonóm" egy löveg.
Ezert teszem fel (ismet) a kerdest, hogy ilyesmit lehet-e ... es milyen varhato pontossaggal saccolni?
A saccolás hiányos adatok esetén a tüzér kötelessége is. Ez azonban azt jelenti, hogy be kell lőni a célt. Azaz 5-10 gránátot ki kell lőni, folyamatosan helyesbíteni, majd ezután jöhet a hatástűz.
Ámde.
A belövés ugyanolyan ballisztikai tulajdonságú gránáttal kell, hogy történjen, mint amivel a hatástüzet akarod lőni, másképp kezdheted elölről.
(Különben a PzH2000 rendelkezik egy radarral is, amely a lövedek palyajat meri ... es ez alapjan taksalja/taksalna meg a tovabbi szükseges korrekciot. Az biztosan nem nyilvanos, hogy milyen tavon es milyen pontossaggal meri a lövedek palyajat.)
Ez a lokátor a lövedék kezdősebességét méri. Ezt igen sok tényező befolyásolja, és igen nagy hatással van a pontosságra, lőirányban. Ez a második legnagyobb hibaforrás. E tekintetben (is) valóban autonóm a löveg.
Ismert ugyanis, hogy az adott távolságra az adott lőszerrel mennyinek kéne lennie a kezdősebességnek. A tény és az elvi érték különbségét a lőelemképző csőállítással kiküszöböli. A mérési távolság cirka 50 -100 m körül lappang, onnan számolja vissza vagy a torkolatra, vagy a max. értékre, még a MN egyetlen ballisztikusa se mondta meg, hogy melyik a kezdősebesség. Vagy már nem emlékszem rá.
Te tényleg elképesztő vagy gaunt. Te, aki hót hülye vagy a tüzér szakmákhoz, fikázod azokat, akik művelik, tanítják ezt a komoly szakmát? Én azt mondom neked, a megítélésüket hagyd a tüzér szakmát jól ismerő, abban képzett szakemberekre. Én még nem hallottam róla, hogy a magyar tüzérek szakmai képességeit itthon, vagy külföldön megkérdőjelezték volna a szakmabeliek.
Monnyuk, hog a pontossag erdekeben megiscsak kicsit saccolgatunk (egy cellövö (esetleg sniper) is saccolgat ... aztan kiderül, hogy mit talal el).
Az intelligens lövedek pont azon alapul(na), hogy adott körülmenyek között erdemes-e megprobalni a lövest. Ha ugy gondoljuk, hogy jok a viszonyok, akkor nosza, van remeny. Ha keresztbe fú egy orkan, akkor viszont inkabb ne ...
Ezert teszem fel (ismet) a kerdest, hogy ilyesmit lehet-e ... es milyen varhato pontossaggal saccolni?
Az 1 szögperc (szerintem) eredö pontossagot jelent. Vagyis, ha minden "perfekt", a csö jol van beallitva (az idöjarassal jol "melleallitva"), akkor ugy lö, hogy ~40 km-re az elteres (ismet CEP 50) atlagban ne legyen nagyobb, mint ~40 meter.
... a lőszer mondjuk 30 km-en akár egy kilométert is elbandukolhat.
Ez mar egy igen ertekes adat. Ez azt jelentene, hogy a ~40 km-es tavolsagot az intelligens municio mar NEM TUDNA korrigalni.
A (tovabbi) kerdes az, hogy megsaccolt parameterekkel (mondjuk eleg jol saccolunk a löves helyen ... ott merjük a legnyomast, hömersekletet, paratartalmat , nezzük a lüves iranyat, saccolgatjuk a viszonyokat ...) el lehet-e erni atlagban a <400 meter (elbandukolasi) erteket?
(Különben a PzH2000 rendelkezik egy radarral is, amely a lövedek palyajat meri ... es ez alapjan taksalja/taksalna meg a tovabbi szükseges korrekciot. Az biztosan nem nyilvanos, hogy milyen tavon es milyen pontossaggal meri a lövedek palyajat.)
Ha meg tudjuk saccolni, hogy altalanos körülmenyek között (legsürüseg, para, hömerseklet ...) mekkora az atlagelteres ... akkor mar sok mindent ki lehetne következtetni.
Lő- és harctéren nincs sacc vagy átlag. Találsz vagy nem találsz van.
(Azt eleg jol meg lehet saccolni, hogy ~40 km-rel arrebb, meg közben milyen az idö ... vagyis ki tudjuk sütni azt, hogy adott idöpillanatban a körülmenyek nagyjabol atlagosnak nevezhetöek-e, vagy sem.)
Sacc az a TV híradóban meg az AccuWeatherban van. Az tüzér időjárásjelentés (jelenlegi) érvényessége a szondázás helyétől mért 50 km sugarú kör, ezen túl válik szignifikánssá a mérési hiba.
Még azon túl is pontosabb a mutatvány, mint ha nem mértek volna. Példa erre a SCUD-B, amelyik felszálló ágon korrigálja az szél hatását, de 100 km lőtávig mégis számolni kell vele, mert a leszállóágon elsodorhatná a szél. (Efölött nem.)
Elnézést, kicsit pontyosítok: 40km-en 40 méter eltérés az egy tüzérségi vonás Egy vonás az 3,6 sexagezimális szögperc. Az hogy a Pzh szögperc pontosan tudja az oldalt állítani az irányzékon, az nem azt jelenti, hogy a granát a csőelhagyás után marad is ebben az irányban. A szél sebességének és irányának megfelelően a lőszer mondjuk 30 km-en akár egy kilométert is elbandukolhat. Ha lenne Pzh lőtáblám tudnám a példákat mondani adott szélre, adott lőtávolságra. A mi tüzérségünknek lesz Pzh-ja, lesz Adlere is, meg lesz ami nem lesz, de a részletek közlésére nem jogosított fel az aki tartotta a tájékoztatót. Remélem, hogy megérem még a rendszerbeállító lövészetet, addigra többet fogunk tudni a Pzh-ról.
A linkelt irományok csak azért íródtak, hogy azok, akik nem értik az új idők új szavát, azt hihessék, hogy tudnak valamit. Autonóm lövegnek nem kell szabályzat, hiszen autonóm.
Hát persze, te annyira okos vagy, annyira jól képzett, hogy jobban tudod, mint az adott eszköz gyártója, a KMW... Jobban tudod a német hadseregnél is, akik megrenelték ezt a követelményt...
Folytassuk, Archer: te annyira okos vagy, annyira jól képzett, hogy jobban tudod, mint az adott eszköz gyártója, a Bofors (BAE systems)... Jobban tudod a svéd hadseregnél is, akik megrenelték ezt a követelményt...
De lássuk csak mit ír a BAE systems:
“We could take all the calculations normally carried out remotely and manually at a fire direction center and put them into the gun,”
Lássátok be. Nem haladtatok a korral. Leragadtatok a régi beidegzőséseknél, fogalmatok nincs róla, ma milyen technológiák terjedtek el a hadseregekben.
Nem volt könnyü elöbanyaszni ... de valami azert elökerült ...
Gpndolom, a topikolok közül eddig meg nem sokan forgattak a PzH2000 (titkositott) leirasait. Ami nyilvanosan elerhetö, arrol az derül ki, hogy olyan szerkentyüröl van szo, amely 1 szögperc pontossagot el tud erni. Vagyis, optimalis körülmenyek között ...) kepes 40 km-re ellöni ~40 meter pontossaggal.
(Ezt itt lehet latni/talalni):
Waffenpositionierungsanlage
Die hohe Genauigkeit der PzH von 1' (eine Winkelminute, das sind nur 40 Meter Abweichung auf 40 Kilometer) wird durch ein aufwendiges System erreicht, das die Lage der Waffe im Raum genauestens feststellt und in Verbindung mit Daten über Wetter, Pulver- und Rohrtemperatur eine genaue Feuerleitlösung errechnet. Um die Lage der Waffe im Raum festzustellen, verfügt die PzH über folgende Systeme
Lüveskor meri a kilepö sebesseget (muzzle velocity) ... es a következöt ennek megfelelöen szamolgatja, korrigalja ujra.
A szamolgatas igy törtenik:
(Waffenpositionierungsanlage
Das Waffensystem der PzH 2000 verfügt über eine hohe Genauigkeit. Die Abweichung beträgt lediglich eine Bogenminute. Diese Genauigkeit wird durch die Kombination verschiedener Systeme erreicht. Durch die Daten eines Wettertrupps, der Temperatur, Luftfeuchtigkeit, Luftdruck und Windgeschwindigkeit misst, und der Pulver- und Rohrtemperatur kann eine sehr präzise Feuerleitlösung berechnet werden. Um die Lage im Raum festzustellen, verfügt das Fahrzeug über folgende Systeme:
GPS: Mit Hilfe eines militärischen GPS-Empfängers vom Typ AN/PSN-11 PLGR (Precision Lightweight GPS Receiver), der im Fahrzeug eingebaut und an eine Außenantenne angeschlossen ist, kann die genaue Position des Fahrzeugs inklusive der Höhe über NN ermittelt werden.
Kurs-Lage-Gerät: Bei dem Kurs-Lage-Gerät handelt es sich um ein Trägheitsnavigationsgerät, das aus drei Laserkreiseln besteht. Während des Marsches dient es als Unterstützung zum GPS. In der Feuerstellung stellt es die absolute Lage des Rohres im Raum fest, wodurch auch bei starker Verkantung des Fahrzeugs geschossen werden kann.
Weggeber: Der Weggeber misst anhand der Kettenbewegung, welche Entfernung das Fahrzeug zurückgelegt hat.
V0-Messgerät: Das V0-Messgerät besteht aus einem Dopplerradar, das die Geschwindigkeit der Geschosse nach dem Verlassen des Rohres misst. Die so gewonnen Daten aller Schüsse werden bei den Berechnungen für den nächsten Schuss mit einbezogen.
Azt tudjuk (mondjuk, hogy tudjuk), hogy ilyen tavolsagra egy intelligens, szabalyozni tudo lövedek (guided munition) ~400 metert tud a ballisztikus palyan allitani, korrigalni. Vagyis, ha eredöben a palya elter az optimalis es ballisztikustol ennyivel, akkor meg mindig kepes ~5 meteren belül a celt eltalalni.
Ha meg tudjuk saccolni, hogy altalanos körülmenyek között (legsürüseg, para, hömerseklet ...) mekkora az atlagelteres ... akkor mar sok mindent ki lehetne következtetni.
A kerdes tehat az, hogy "normalis/atlagos körülmenyek között" atlagban mennyivel "viszi el" a lövedeket (pl. az Excalibus 155 mm atmeröjü es ~48 kg a tömege, indulo atlagsebessege ~1015 m/s) a szel, meg az egyeb befolyasolo tenyezök ...?
Van-e erre a kerdesre elfogadhato valasz, mondjuk meterben kifejezve (pl. olyasmi, hogy atlagban 150-200 km-ert kell az iranyzekkal elötte korrigalni)?
(Azt eleg jol meg lehet saccolni, hogy ~40 km-rel arrebb, meg közben milyen az idö ... vagyis ki tudjuk sütni azt, hogy adott idöpillanatban a körülmenyek nagyjabol atlagosnak nevezhetöek-e, vagy sem.)
Ugyan a tuzerseghez nem ertek, de hatha azt elhiszik az olvasotarsak, hogy a meteo fontosabb a tuzereknek, mint a sportlovoknek.
Marpedig 1000 m-es versenyen a 4 km/h sebessegu szel 90 cm-t tolja el a talalatot!
Es ha nem gondoltatok volna bele elso olvasasra: a 4 km/h az nagyjabol az eszrevehetoseg alja, annyi mint a menetszel, amikor egy szobaban szep komotosan setaltok.
Es bizony nagyon nagy szivas, hogy a szelet ott meri az ember, ahol lo, mert nem csak ott kellene, hanem pl. onnan 500 m-re 7 m magasan is, hiszen ott is el fog repulni a lovedek; es sokszor egeszen mas szelviszonyok vannak ott, mint ahonnan lo az ember.
A szel nem ara'nyosan, hanem negyzetesen hat a tavolsaghoz kepest, vagyis 10-szer akkora tavon 100-szoros hatasu, ezert pl. 100 m-es loveszet eseten alig szamit egy ilyen enyhe szel.
Elegge magatol ertetodo, hogy tobb 10 km tavolsag, es tobb km magassag eseten sokkal nagyobb problema az egyetlen ponton mert meteo, mint a leirt esetben.
"Megjelenik a beteg az orvosnál végleges diagnózissal, terápiával, mindennel. Mindent megnézett a google-n Az orvos meg néz riadtan, hogy akkor ő miért nyomta le a 6 évet, szakvizsgát, esteleg Phd-t?"
Az gyakoribb (konkretan meg is tortent :-)), hogy a beteg megkarcolta magat, megnezte a google-n, hogy ennek mi lehet a kovetkezmenye, latta hogy halalos tetanusz, ettol megilyedt, es egybol tetanias gorcsei lettek.
Halalkozeli allapotban (ha mar megjelentek a gorcsok es elotte meg nem kapott megfelelo ellatast, akkor 50% manapsag is a halalozasi arany! - es ezt meg is talalta a neten) volt, amikor kiert a mento.
A mentosok a haldoklonak adtak egy nejlonzacskot, hogy abba lelegezzen. Par perc alatt csodalatos gyogyulas tortent. :-)
Ugyanis ok tudtak azt az aprosagot, hogy minimum 8 nap, mire a tetanusz miatt gorcsok keletkeznek, tehat az 1-2 oraval korabban keletkezett karcolas biztosan nem okozhatta a gorcsot, igy annak oka nem lehetett mas, mint onmagaban a panikba esett ember levegoert kapkodasa.
A linkelt irományok csak azért íródtak, hogy azok, akik nem értik az új idők új szavát, azt hihessék, hogy tudnak valamit. Autonóm lövegnek nem kell szabályzat, hiszen autonóm.
Kérdésre: élettartam vélhetően nem a prospektusok anyaga, de a közepes lövegek csöve általában ezres lövésszámra gyártódik.
pl.: Az általam állítólag úszóképtelennek nyilvánított 2SZ1 csövének kopásával 2000 lövésig egyáltalán nem kell foglalkozni, és ebben nincs megkülönböztetés a lövések között.
Ugyanakkor minden általam ismert lőtábla kerülendőnek nevezi a teljes töltettel való tüzelést, a gyorstűzről nem írnak. Viszont minden löveghez van tűzgyorsasági táblázat, amit be kell tartani a cső túlmelegedésének megakadályozására.
Mivel a Pzh2000 eleve a kirontok - lövök - elrohanok üzemmódra fel van készítve, nyilván bírja is.
összességében szvsz. 5-10000 lövés között lehet az élettartama.
más. Ha már Pzh. Gondolom csövenként 500-700 lövésre tervezve. Arról nem találtam semmit, hogy hogy ha maximum tűzgyorsasággall használják egy ideig, akkor az mennyire befolyásolja a tervezett élettartamot.?
