A "palotafal" megnevezést azért használtam, illetve használom a jövőben is, mert jópáran így hívjuk magunk között ezt a falat (a könnyeb beazonosítás végett), vagyis a megnevezés nem kötődik a tényleges funkciójához (bár kötődhet).
"...az én kis egyszerű felméréseim funkciójukat vesztik."
Ezzel a megállapítással nem értek feltétlenül egyet. Az a posteriori ismeret a valóság valamely jellemző tényének a megfogása, amit valamely szempont szerint értelmezünk. Szóval az általad észlelt jelenség továbbra is létező dolog, legfeljebb a geodéziai felmérés megállapításai alapján átértelmezésre szorul.
/Nem akartam az értelmezés kapcsán hermeneutikai fejtegetésekbe bonyolódni, így is elég filozófikus lett a hsz :-)/
Melyik összeírás mondja, hogy a belső vár keleti fala mentén palota van? Én csak a Rostélyos pincét látom a DK sarokban, onnan a kapuig csak az Esterházy-féle gazdasági épületekről tudok. Ami akár egy félig nyitott pajtaszerű valami is lehetett, ami a félnyeregtetejének gerendáit befaragták a falba.
Újabb bejárás talán, újabb alaprajz verzió már semmiképp nem várható. Előbb-utóbb elkészül ugyanis a pontos geodéziai felmérés rajza, akkor az én kis egyszerű felméréseim funkciójukat veszítik.
Felszíni nyomok alapján egyébként elég könnyű félreértelmezni jelenségeket, a magam részéről mindig is tudtam tévedni -- mentségemre szóljon, hogy el is ismerem, ha így van.
Egy kicsit más téma, de korábban már volt szó a vár körüli sáncokról és azok jövőbeni bejárásáról és felméréséről.
Egy 1703. október 21. napján kelt conscriptio-ban (UC 53:42) az alábbiak szerpelnek Derenk vonatkozásában:
"...itt helyben nincs majorsági föld, de az itteniek szántanak zab alá Szádvár alatt a földesúr számára egy régi sánczot – ...item vagyan ott (a sáncon?) egy borsós kert ...”
Szóval, ha beszántották lehet, hogy nem sok maradt belőle...
Gondolom, hogy a keleti palota alápincézett lehetett, két lakószinttel {földszint + emelet}. Hogy pontosan milyen magas volt, nem tudni, mert felsőbb részét könyörtelenül morzsolja az idő foga.
Adott egy emeletes palota, benne lakószobákkal. Nem hiszem, hogy annak lakói örültek volna, ha a fekvőhelyük melletti falban kialakított kulcslyuk lőrésen keresztül kellett volna lövöldözniük a szakállas puskával. Már pedig a lőrés ott van, kb. a szobákkal egy szintben és nem a felső részen. Bár ha ott is léteztek, azokat már lesöpörték az évszázadok.
A belsővár felrobbantott kaputornyáról viszonylag sok a korabeli infó:
"A felsővárban a földesurak székeltek, és ezt mintegy tíz öl hosszúságú, máig is boltozatos kapu választotta el a többi résztől."
Az írást 1731-ben vetették papírra.
Furcsa, hogy Szádvárnak nincs olyan "klasszikus öregtornya". Tehát ami a terület legmagasabb pontján, legelőször készült volna. Igaz, hogy a Várhegy elég tágas és viszonylag lapos, bár biztos, hogy a várépítők eléggé átalakították, faragták köveit.
Magas toronynak egyedül a belsővár kaputornya tűnik, ami a korabeli inventáriumok szerint "...belső várban kapu felett való ház... kapu felett való boltos alsó ház... alkalmas árnyékszéki... az kapu felett való felső ház és pitvara... felül vagyon harang, egy óra megbomlott... torony dobolóhellyel..."
Ezek alapján egy szögletes, vaskosabb kaputoronyra gondolhatunk, három szinttel, előtte hosszúkás elővédőművel.
Ennek megállapítására való a falkutatás, amit megkönnyít, hogy már az egykori vakolat nagyrészt lepergett róla.
Akkor hihetőbbnek tűnik, hogy az egyszerre felépített emeletes palotaszárny külső oldalát kulcslyuk lőrésekkel védték, míg a nagyobb ablakok a belső, védett udvar felé nyíltak?
Ez a feltételezés nem biztos, hogy helytálló, mert a palotafal építési technikája arra utal, hogy nem volt ráépítés/megmagasítás, vagyis azt már eleve olyan magasra akarták építeni.
A korai vármagot jelentő belsővár szögletes tömbjének keleti oldalán eleinte csak egy várfal emelkedett, benne kulcslyuk lőrésekkel. Ebből az egyiknek fele napjainkig látható. Később, amikor már a középsővár felépült ez a védelmi rendszer elavult, így a várfalat megmagasították és emeletes palotává alakították át. Majd hozzátámasztották a porkolábházat, annak gerendafészkei szépen látszanak falában.
Újra enyém a gép, lássuk hát gyorsan Szádvár belsővárának keleti falát. Itt egy emeletes palotaszárny vészesen rogyadozó fala és a kaputorony felrobbantott kőhalma árválkodik.
Furcsa, de a vár keleti végében a jelenlegi nyomok és falsíkok méréseim szerint csak egy rondellát adnak ki, valahogy így:
Több lehetséges válasz adódik erre a megfigyelésre. A légifotón az is látszik, hogy az itt még csak földnyelvként jelölt alakulat egy osztófal a rondellán belül.
Szádvár hegye az északi irányból megközelíthetetlen, feljáróra inkább dél illetve kelet felöl gondolnék.
Ha a legrégebbi magja a belsővár nészögletes tömbje, amihez később a nyugati várudvart + a középsővárat toldották hozzá, akkor a mohácsi csata után, amikor a Bebek család visszaszerezte egykori várát, talán a következőképpen nézhetett ki.
Sorra felépültek a rondellák + a várkapu: Bebek-kapu.
De akkoriban kellett elkészülnie a külsővárnak is, hiszen annak két rondelláját az 1567-es ostrom idején súlyos károk érték.
Sajnos azonban a nagy ostrom előtti időszakból semmiféle építkezésről nem maradt feljegyzés.
A fényképedet látva inkább egy Füzérhez hasonló falépcsőt tudnék elképzelni, elég meredek ott a hegyoldal egy fahídhoz. Gondolj bele, mennyire emelkedik a mai bejárathoz és attól följebb van a Bebek kapu!
Tegnap olvastam a Détshy-könyvet. A szerző meglepődve írja, hogy a "Csiga" alsó állomásáról sohasem emlékeznek meg a korbeli összeírók. Egyetlen kivétel, amikor az "alsó eleven kútról" írnak, ami valószínűleg egy talajvízből fakadó víznyerő lenne. Míg fent a sziklatető várában csak vízgyűjtők {ciszternák} léteztek, amikbe sokszor a Csigán szállították fel a vizet. Ezt a kötelező vízhordást egyébként a földesúri szabályzatok is előírták a pórnépnek.
Valóban jó a meglátásod. A jelenlegi állapotok szerint a Német-bástya déli része eléggé hullámos, őrzi a korábbi két kis rondella körvonalát. De azért tegyük hozzá, hogy a robbantások + évszázadok időjárása is lekoptathatta az 1567 után emelt bástyafal részleteit. Ezt csak régészeti kutatásal lehetne pontosítani.
Egyre inkább az a véleményem, hogy a régi alaprajz csak a sziklatetőn elhelyezkedett várat ábrázolja, míg az északi hegyoldali Csiga területét nem. Az azért sokkal távolabb volt a vártól, nem forrott ennyire össze.
Igazad lehet, de vajon a bástya déli része már nem készült volna el? Mert ott a kör rondella maradványa látszik. A 26918 hozzászólásban a csigának jelölt "bástya" valójában a német?
Az előbb említett Bebek-kapu is elegendő okot ad a töprengésre.
A Bebek főnemesi család két ízben birtokolta Szádvárt, hosszú időszakon keresztül. Először Luxemburgi Zsigmond király adományaként a XIV. század végétől, majd a mohácsi csatavesztés után orvul szerezték vissza. Tehát a korabeli forrásokban "Bebek-kapunak" hívott bejáratot akár ők is emeltethették hosszú birtoklásuk alatt.
Később {1567 után?} már a források szerint befalazták, az épületrészt raktárnak használva. Napjainkra csak vastag omladékréteg alól az egyik kapuszárköve várja az építész óvó kezeit.
Mivel a kapu elég magasan áll a déli hegyoldal felett, lehetséges, hogy egykoron egy hosszú fahíd vezetett fel hozzá {?}
