Keresés

Cegléd + Szajol (és tagtársai)-n nem olyan indikátor van.

Tegnap voltam Thales laborteszten és meg lettem vesztegetve egy tábla csokival :-)

Itt tudtam meg, hogy magyar kerek fényadók átmérője 160 mm

Ez érdekes. Olyan lenne mint a csoki meg mosópor. Azaz nyugati meg keleti piac. Errefele a Siemens saját biztberhez nem ad saját fényadót. Elsődlegesen a Zelisko-val kooperál és ő uralja a piac egy részét.

Utánakérdeztem, a Siemens nem tud róla. Saját termékek.

Régen voltak, csak a korszerűsített (hideg-meleg ellenállásos áramlökés-t figyelő) fényáramkörök már nem támogatják.

Köszi!

Szerintem van Zelisko, talán a 30-as és/vagy a 100/120-as Simis IS-einek a zöld indikátorai olyanok.

Zelisko optika nincs a MÁV hálózatán, én úgy tudom.

A Siemens által alkalmazott optika típusa a saját berendezéseiben: Siemens 136.

Mivel a Siemens fényt adó dolgot nem gyárt (ellentétben a konkurencia Thales/GTS), így valakivel kooperál. Pl. ZELISKO

Az általam ismert fényt adó dolgok a biztber által vezérelt nappali és éjszakai áramerősség kapcsolására realizálják az előírt fény karakterisztikai paramétereket.

Szorosan nem ide tartozik, inkább csak érdekesség:

Kelenföld 1-es villamos végállomás. LED-es Percept optika. Elektronikus meghajtással, ami bekapcsolt világítás esetén méri a fényáramot, kikapcsolt esetben, pedig feszültségméréssel a kábelzárlatot ellenőrzi. És alkonykapcsolótól érkező jel alapján éjjel-nappal átkapcsolást végez. Mindekettőhöz beállítható a fényáram értéke.

A SIMIS IS a LED-es jelzőkre biztosan tudja.

Mintha a 30a ledes térközjelzői tudnák ezt. Éjszaka nem vakítanak, világosban is jól láthatók.

Csillebérc kivételével nem találkoztam még vele, és szívesen venném ha tudnál több információt is mondani.

Akiknek olyan úri huncutságaik vannak mint az éjjel-nappal átkapcsolás. :)

Szvsz itthon is van már ilyen huncutság.

"Vagy a láthatatlant nappal.

Van, amikor tud ebből gond is lenni."

Vagy ha villog, azaz érvénytelen jelzésképet ad. Alap esetben a biztber jól meg tudja figyelni azaz trafó sekunder része  után van egy relé. Azon az elven megy, hogy ha áramot vesz fel

akkor világít. De sajnos van olyan sorozat kapcsolás ahol a relé azt érzékeli és mégsem világít vagy az egyik nappali a másik éjszakaiba, vagy villog, esetleg egy fény nem világít.

Ha a trafó után nem 12/12V egyenletes a feszültség elosztás sekunder oldalon. A Thales SEA a legprofibb ebben mert maga CAN-BUS adat és áramellátás és diagnosztika meg minden egyben.

"Általában alkonykapcsolós, de kézivezéreltet is ismerünk."

Hol és milyen rendszerrel üzemel az alkony kapcsolós?

Vagy a láthatatlant nappal.

Van, amikor tud ebből gond is lenni.

Általában alkonykapcsolós, de kézivezéreltet is ismerünk.

Akiknek olyan úri huncutságaik vannak mint az éjjel-nappal átkapcsolás. :)

(Ami egyébként jó dolog tud lenni, elég csak megkérdezni bármelyik járművezetőt a Szentendrei HÉV-ről, mennyire jó fényes lámpákat nézegetni sötét környezetben.)

Úgy tudom, ott 75 Hz-es foglaltságellenőrzés van. Váltókörzetet nem tudom. Egy baleset miatt hozzá kellett nyúlni a bekötéséhez, azt tudom.

Azok nagyállomási berendezések, úgy tudom; nem ismerem őket közelebbről.

Jaj, azt ne emlegessük. :)

Nagyon nehezen született meg és olyan is lett..

Ajka, Apafa - Császárszállás egy egészen más berendezés. A kérdezett foglaltságérzékelés ott 75 Hz ütemezett - a váltókörzetben is. (Ajka a villamosításig 50 Hz-es volt.)

Jó, hát cikket azért nem én írtam az itteni D55-ök beüzemeléséről.  :)  

van még egy tippem: biztber és komponenseinek áramellátása

aha, tehát akkor nem a villamos járgány zavarja

Köszi ,ezt egészen eddig nem is tudtam. Egyszer azt hallottam (nem hivatalos forrásból) ,hogy az volt a csere oka ,hogy nem távkezelhető. 

Amúgy annál a fajta szovjet berendezésnél ami pl: Apafán van ott a foglaltságérzékelés van másképp megoldva?

Érzésre: Polacsek az, ahol kell nyomogatni a jelzőoldó, vágányútoldó gombokat. (Alakjelzős esetben a főkulcsos jelzőkarkiválasztás sokat segít a felismerésben*.)

SH az, ahol van valami vágányútválasztó herkentyű, vannak vágányúti és különféle jelzőblokkok, mindemellett még biztosított is.

*Persze volt annak idején provizor berendezés jelleggel Polacsek működésű SH is. (A vágányúti blokk elzárása összehasonlítja a rendelkezőherkentyű és az állítóbakban elfordított kulccsal valamelyik vágányútra már lezárt őri kulcsszekrénykét.)

?

Ez a fajta biztber (szovjet kisállomási) nem tud üzemelni hazai villamosított vonalakon (függetlenül attól, hogy jármű van-e ott vagy nincs).

DIN EN 50121-3-1

Kecskemét-alsó pu. inkább Szeged Rókus rokona, nem Polacsek (de egykoron valóban volt).

Eben a tekintetben meddig tart a Polacsek, honnan számítják/számítod másnak? 

Hasonlóan jó kérdés lehet az SH határa is.

(Remek megfogalmazás Bácsbokod-Bácsborsód ÁVU-jából: "SH rendszerű kulcsrögzítős biztosítóberendezés")

Tamásit eddig kihagytuk.

2-es, 4-es vonalakon a szovjetek előtt sem.

Orosházi tanyák nyertek.

120a: Sülysáp, Tápiószecső, Mende, Gyömrő, Maglód, Rákoshegy. (Rákos kezdőpontját is volt aki lepolacsekezte/lepolacsekozta, mindenestre az nembiztosított volt .)

100: Tuzsér, Komoró, Fényeslitke, Kisvárda, Pátroha, Sóstóhegy (esetleg még: Demecser, Nyírbogdány, Kemecse).

"De azok elött is lehetett valamilyen berendezés (valószínüleg kulcsos)."

Általában jelzőberendezés volt a vonalon, egy-két kivételtől eltekintve. (Igaz ez egészen Neszmélyig.)