Azért mostanság teljesen más a helyzet, a keresztelőt többnyire többhónapos szervezés előzi meg, nem 1-2 napos gyerekkel indulnak útnak.
Jut eszembe, kíváncsi lennék egy mostani születési anyakönyvre. Vajon beírják a szülők lakhelyét, vagy szimplán mindenkit abban a városban anyakönyveznek, amelyiknek a kórházában született?
Sokkal inkább az valószinű, hogy még néhány évtized, míg nyílvánossá válnak -- és még azután is lehet, hogy nem lesznek interneten, mert pénzbe kerül anyakönyveket fényképezni és weboldalakat fenntartani.
Korrigálom a korábban írtakat: Paulus Pakan 1785-ben született. És 2 Anna Ferentsik van: 1793-ban és 1794-ben születtek. A kérdés viszont továbbra is az, melyik Anna az "igazi".
A keresztelés családi esemény, emiatt nem feltétlenül a család lakóhelyén végeztették el. A nővérem is budapesti születésű, mégis Szelevényben keresztelték, mert a keresztszülők odavalósiak voltak.
Őt a keresztszülők ott szerették volna kereszteltetni.
Elvileg ki van gyűjtve az összes már régen, de csak annyit tudtam megállapítani belőle, hogy összevissza kolbászolt az egész bagázs a települések között. Aki szügyi születésűnek van írva a halottiban, azt Balassagyarmaton keresztelték, akinél Balassagyarmatot írtak be születési helyként, azt Csesztvén keresztelték stb. Mintha divat lett volna újszülöttekkel feltétlenül gyalogolni pár km-t a keresztelés előtt. Mindezt úgy, hogy mindenki katolikus, tehát nem a templom miatt kóvályogtak. Mondjuk azóta is szeretünk mind utazni. Lehet, hogy innen jött?
Viszont fogalmam sincs, hogyan tovább.. nem tudom, hogy keressek. A házasságija alapján Pazman Annának 1856-ban kellett születnie és valahogy az az érzésem, hogy Tapsony-ban (vagy környékén). Arrafelé rengeteg Pazman élt.
A Kovács Anna (akinek a halálát bejelentette) szerintem nem a férje (Kovács János) testvére volt, hiszen a férje 1849-ben született, Kovács Anna meg 1825-ben, szerintem nagynénje lehetett. De ez lényegtelen most.
Még egy személlyel kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Anna Ferentsik (LDV3-7BC) Paulus Pakan felesége volt, 1811.02.24-én házasodtak össze Felső-Stubnyán. Paulus Pakan a házasság idején 23, Anna 17 éves volt. Paulus ténylegesen 1786-ban született, és 50 évesen 1836-ban halt meg, felesége akkor még élt. Anna születési és halálozási ideje ismetetlen. 1794-ben nem született ilyen nevű gyerek, 1792-93-ban viszont nem is egy, de nem tudtam eldönteni, melyik az igazi. Találtam egy ilyen nevű özvegyet, aki 1841. dec. 29-én halt meg, de 67 éves volt, túl öreg....
Meg egy személlyel kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Anna Ferentsik (LDV3-7BC) Paulus Pakan felesége volt, 1811.02.24-én házasodtak össze Felső-Stubnyá. Paulus Pakan à házasság ifején 23, Anna 17 éves volt. Paulus ténylegesen 1786-ban született, és 50 évesen 1836-ban halt meg, felesége akkor még élt. Anna születési és halálozási ideje ismetetlen. 1794-ben nem született ilyen nevű gyerek, 1792-94-ban viszont nem is egy. Találtam egy ilyen nevű özvegyet, aki 1841. dec. 29-én halt meg, de 67 éves volt, tûl öreg....
Felhozom a legutóbbi kérdésemet, nehogy elmerüljön a süllyesztőben :)
És lenne meg egy kérdésem. Hromoda János (LCGV-RSD), Antalicz Ágnes férje, Tápiósülyben eltek. A házasságijukat nem találom, mert azok az évek hiányoznak, pedig a váci püspöki levéltárban is kerestem online. A halottiját viszont megtaláltam, 1911.02.04-én halt meg Tápiósülyben, ott azt írják, 69 évesen, es hogy Cegléden született, ezek szerint 1842 körül. Vegigneztem à ceglédi katolikus anyakönyvben, es miután ott nem találtam, a tápiósülyiben is, 2-3 evvel előtte es utana is, de nem találtam. Merre keressem szerintetek ?
És vajon a korábbiakban lehetett ez egy család? Például lehetnek unokatestvérek vagy másodunokatestvérek? A család másik ágán, a Reucsánnál ugyanezen gondolkoztam, ott is volt egy ugyanilyen nevű másik család a városban, de mekkora a valószínűsége, hogy pont ezzel a vezetéknévvel kizárólag névrokonok legyenek? Azért ez nem Kovács vagy Nagy.
Mondjuk újság esetében ez valszeg a hatot jelenti...
Ja, és érdekesség:
Ha valaki azt szeretné, hogy a családjában elhunyt gyászjelentését is megőrizzék, simán csak küldje be a "köteles példányt".
A legutóbbi raktárbejáráskor került szóba, hogy akár még éttermek étlapjára is rá lehet fogni a kötelespéldány szisztémáját, ha azt is valami nyomdában készítették, és nem Béla bácsi rótta fel egy papírlapra.
Azt mesélték, kapnak bizony étlapokat is megőrzésre, persze ebben az esetben könnyű kibújni a kötelezettség alól, és leginkább azok küldenek be étlapot, akik konkrétan akarják, hogy ott is meg legyen őrizve belőle.
rferi: Az AdatbázisokOnline Oszmán összeírások gyűjteménye nem igazán segít a családfakutatóknak, majd ha az adózók névsora is belekerül, akkor már inkább. Jelenlegi formájában a Kora újkorral foglalkozó történészek, esetleg a helytörténészek segítségére lehet. A leírás alapján egyszer akár az adózók is felkerülhetnek: https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/adatbazis/oszman/informacio És még ha az adózók neveit ismerjük is, az alábbi vita alapján, akkor sem könnyű értelmezni vándorlások, költözések stb. miatt: https://www.youtube.com/watch?v=Oy4l3sYdD6U
freyya: Régen, 2009/10-ben, amikor én jártam az OSzK-ba újságokat nézegetni, a régieket mikrofilmeken nézhettem meg, és azok oldalairól készíthettem másolatot CD-re. Ha még van rá lehetőség, válaszd inkább azt, sokkal gyorsabban át tudod így lapozni az újságokat, mintha kézben fogva, vigyázva nézegetnéd. Bár a felvételek minősége távol van a tökéletestől és az akkori mikrofilmolvasók az én szemeimnek nem tettek jót. Ezeket a mikrofilmeket digitalizálják, de, hogy a digitalizált másolatok használhatóak-e már, nem tudom: https://www.youtube.com/watch?v=ZbL9CQ-ofIw&t=1290s Ahogy rferi is mondta, nagyon sok újság nincsen fenn az Arcanumon, ez például csak az 1910-es évek újságainak listája: http://mek.niif.hu/11700/11792/pdf/11792_2.pdf
Ebből a hatból egyet-vagy kettőt letárolnak úgy, hogy senkinek sem adják ki, még kutatóknak sem. Azok tulajdonképpen a "nemzeti mentés". Tavaly adták át nekik végre az új raktárat, amit kifejezetten erre építettek, mindenféle profi klímával, meg védelemmel.
Ami marad, azokat is tulajdonképpen olyan kevesen lapozgatják, hogy simán kiadható ottolvasásra, nem fog hetek alatt tönkremenni tőle. Mekkora esélye van annak, hogy pl az 1901-es kunszentmártoni lapot kérjük ki hatan, egymás után egy hét minden napján? Vagy bármi egyebet így?
Azt tudom, hogy ottolvasós, egyáltalán nem adnak kölcsön. Csak abban nem voltam biztos, hogy ilyen régi dolgokat is bárki kezébe odaadnak, nem kell hozzá minimum valamelyik egyetem kutatójának lenni.
Kölcsönzés az OSZK-ban nincs, de az olvasóterembe a beiratkozott tagok kikérhetik a folyóiratokat, igen.
Sőt, ha kifizetjük, akkor szkennelés vagy egyéb másolat is kérhető róla.
Végül is ezért tartjuk azt a könyvtárat, nem?
Én az idén voltam a raktárában, egy raktártúrára sikerült beszaszerolnom magamat.
Elmondhatom, retttttttttenetsok folyóiratuk van, és mivel a könyvtár több, mint száz évvel öregebb Trianonnál, ezért a nagy Magyarországról is van bőven.
Nagyon szépen köszönöm!!! Arra esetleg van valami ötleted, merre lehetne továbbmenni, hogy a szügyi kocsis Hiba János hol és mikor születhetett? Hogy házassági bejegyzést nem találok, az még oké, de elég hihetetlen abban a korban, hogy egy férfinek egy élet alatt egy szem gyereket sikerült csak összehozni. Így viszont nem találok semmit, ahol bármilyen utalás lenne arra, hogy hol és mikor született.
Egyébként hogy tudsz ennyi információt ilyen gyorsan összeszedni? A nagy része nekem is megvan, de én ezeket több hét alatt mentegettem le a familysearchről.
Bőven létezik! Hihetetlen sok újság létezett a Monarchia alatt is már. Rengeteg helyi kis lap volt, esetleg csak pár oldalas megjelenésekkel, amiket még nem volt lehetősége digitalizálni az Arcanumos csapatnak.
Beszélgettem erről a vezető-tulajdonossal. Sokszor előfordult olyan is, amikor az anyag már le volt digitalizálva, és a tulajdonos könyvtár visszavonta a megállapodást, és nem engedte ki a netre az anyagot - valószínűleg valamilyen jogi okok miatt. Nagyon vegyesen állnak hozzá a publikáláshoz az egyes tulajdonosok. Hogy mást ne mondjak, a Rádiótechnika folyóirat sincsen fenn. Valszeg a szerkesztőség ragaszkodik a saját közlési jogához, de ők meg nem közlik a régi számokat. Pedig egy fillér hasznuk nincs már a régi számokból. Én nem is értem ezt a gondolkodást.
Én is ácsingózom a Kunszentmártoni Híradó századeleji lapjaiért, de kénytelen leszek bemenni az OSZK-ba, ha olvasni akarom majd, mert az Arcanumon nincs fenn.
Ebben az időszakban két Hiba János élt, az egyik felesége Suska Veronika, a másiké Klement Veronika.
A Suska Veronika és Hiba János házassága:
Balassagyarmat,1875.05.09.
Gyermekei:
Mária 1873.04.12. Balassagyarmat. 1.férje Hlaszni Ferenc (Bp,1898.07.08., a házasság felbomlott 1903.06.02.) 2. férje Dömötör Imre
(Bp,1905.04.24.) Házassággal elismerve a bejegyzés szerint, mivel házasságon kivül született.
Borbála 1887.01.11.-1962.11.09. Balassagyarmat, 1. férje Csehő Imre (Bgy, 1893.09.03., ő elhunyt 1926.06.27.) 2. férje Nagy Jenő (Bgy, 1928., pontos dátum nincs, mivel nincs az FS-en anyakönyv)
János 1879.06.08.-1880.11.06. Balassagyarmat
József István 1885.03.15.-1920.07.13., 1. felesége Krizák Katalin (Bp,1908.02.23., 1910.07.07. felbomlott) 2. felesége Reucsan Erzsébet
(Bgy, 1910.08.04.)
Hiba János szülei Hiba János és Ivanics Anna, ő született 1851.01.28. Balassagyarmat (szerintem ő halt meg 1901.11.07-én, mivel a bejelentő Csehő Imre)
A Klement Veronika és Hiba János házasság:
Mohora, 1873.01.15.
Gyermekei:
István 1874.02.19. Mohora, elhunyt 1954.03.17. Szügy (Alsópetény ak.). Felesége Gonda Rozália (Szügy 1898.10.29.)
Mária 1879.06.16. Mohora, elhunyt 1911.10.01. Csesztve (Alsópetényi ak.). Férje Kis (Bali) Vince (Szügy 1904.10.18.)
Ennek a Hiba Jánosnak a szülei Hiba András és Dinka Veronika, ő született 1849.12.09. Balassagyarmat, és ő halt meg 1923.04.20-án Csesztvén.
