Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Magyarország honvédelme és biztonsága EU, NATO, és világviszonylatban.
Minden, ami a MH helyzetét befolyásolta a közelmúltban, befolyásolja a jelenben, és befolyásolhatja a jövőben.
Aktív és inaktív katonák, rendvédelmiek, és a honvédelem iránt elkötelezett civilek klubja.
Van egy-két haditechnikai eszköz ami plussz egy-két feladatra is jó de pl. a magyar katonák nem használták ,használják(vagy csak egy kis időben alkalmazták gyakoroltak vele),nem kaptak rá kiképzést vagy nem is tudják igazán kihasználni.
Ilyen pl. a rendszerben tartott Volhov légvédelmi rakétarendszer-kevesen tudják de földi célok leküzdésére is alkalmas amit az utolsó lövészeteken biztos nem gyakoroltak.
vagy az emlitett Gvozgyika uszóképességének gyakorlása amit hanyagoltak az utolsó években.
Vajon a Magyar Királyság Kormányzója , honnan került ide?
Értem mire célzol, de a mondanivalóm lényegén nem változtat. Az Adria túl messze volt / van ahhoz ,hogy érdemben befolyásolni tudja magyar néplélek fejlődését. A Balaton meg nem oszt-szoroz a világhatalmak katonai-politikai térképén.
Pl. a haditengerészet mindig is élen járt a fejlődésben, mert rá volt kényszerítve ( navigáció, az első mechanikus számítógépek a hadihajókon jelentek meg). A gyalogos ,szárazföldi katona évszázadokig jól elvolt az egy szál puskájával.
"Mivel nekünk nem volt hozzáférésünk a nagy tengerekhez és óceánokhoz, ezért a tengerjáró népek nyitottsága és vállalkozókészsége nincs meg az országban ( és sok minden más sem )."
Miért is nem volt?
Vajon a Magyar Királyság Kormányzója , honnan került ide?
Ez a Homo soveticus /kádáricus meg -több mint érdekes .
A Német Szövetségi Köztársaságban miért nem akarták lecserélni a népet? De nálunk igen!
(antal--jeszenszki ?)
Pedig a németeknél még 1955 ig hány "érintett ember" élt?
A könyvben többször előkerülő kifejezés a homo sovieticus. Ennek kapcsán egy idézett német dandártábornok fogalmaz nagyon érzékletesen, amikor úgy írja le ezt az embertípust, mint aki soha nem mond ellent, nem gondolkozik, képtelen újító megoldások kitalálására vagy kritikus gondolkozásra, nem kezdeményez, és eleve úgy lett kiképezve, hogy egyetlen helyes megfejtést ismerjen egy adott problémára.
Ez a hozzáállás általában jellemző a volt keleti blokkra, és nem csak a hadseregre, hanem az egész humán szemléletre,szinte minden szférában..
A honvédség is ebből a talajból nőtt ki, botorság lenne tőle elvárni a svájci minőséget és szervezettséget, az izraeli innovációt, az amerikai pragmatikusságot.
Mivel nekünk nem volt hozzáférésünk a nagy tengerekhez és óceánokhoz, ezért a tengerjáró népek nyitottsága és vállalkozókészsége nincs meg az országban ( és sok minden más sem ).
Legnehezebb dolog az ilyen rögzült, évszázados kultúrális mintákat megváltoztatni, sokkal nehezebb, mint vasakat venni.
Hosszú távon az értelem, az erkölcs, a szorgalom, a vállalkozókészség, a folyamatos megújulás, beruházás a társadalmi tőkébe, képesség az összefogásra és az együtt gondolkodásra és cselekvésre és még ilyenek , fontosabbak és nagyobb előnyt jelentenek, mint a kenény hardwer, a vas.
( Ezért én sokkal inkább az iskolákba, a tudásba fektetnék ezermilliárdot, mint betonba és fociba. Miért ne lehetne itt nálunk a világ legjobb oktatási rendszere ? A térség meghatározó nemzetje, állama lehetnénk, ahol jó élni és létezni ezen a világon, harmóniában a bolygóval, a Természettel, a Kozmikus Törvényekkel. )
Az ,hogy az emberi minőség mennyire meghatározó minden téren , jól mutatja , hogy izraeli hadsereg színvonala, a hadiiparuk temérdek fejlesztése és innovációja.
( Tudom,ez sokaknak nem tetszik, de az irigység átváltoztatása a belső hajtóerővé, első lépés a fejlődéshez. )
Az F-35 géphez is saját szoftvert, illetve kiegészítést írtak, bármennyire nem tetszett a Lockheed Martinnak, és a Pentagonnak.
A csehek kultúrálisan midig is inkább a németekhez álltak közelebb , mint hozzánk. A lengyelek már nem annyira, de ők is húznak el tőlünk. A legnagyobb poén az lesz ,ha a románok is lepipálnak minket, amire bizony meg van az esély.
A könyvben többször előkerülő kifejezés a homo sovieticus. Ennek kapcsán egy idézett német dandártábornok fogalmaz nagyon érzékletesen, amikor úgy írja le ezt az embertípust, mint aki soha nem mond ellent, nem gondolkozik, képtelen újító megoldások kitalálására vagy kritikus gondolkozásra, nem kezdeményez, és eleve úgy lett kiképezve, hogy egyetlen helyes megfejtést ismerjen egy adott problémára .Erre az embertípusra és a hozzá tartozó szervezeti kultúrára építi Young az örökölt normák elméletet, ami összefoglalja mindazon kulturális ismérveket, amelyek a posztkommunista országok védelmi intézményrendszereiben a Varsói Szerződés időszakából maradtak.
Erről a homo sovieticus-ról nekem miért pont Német Szilárd jut eszembe?
Hoppá! Csak nem az derül ki, hogy a Gvozgyika úszóképes! Ki gondolta volna! Amúgy meg egy hülyének is egyértelmű, hogy nem akkor kell megpróbálni az átkelést, amikor a folyó árad.
Ez meg minden úszóképes harcjárműre vonatkozik, BMP-re, BTR-re, Gvozgyikára: "oroszok szerint úszás csak akkor, ha a harchelyzet megköveteli és lehetetlen más megoldást találni."
Szerényen arra gondoltam, hogy azért keríteni kellene azért egy méretesebb követ, valamelyik oldalán megcsiszolni, hogy rá lehessen vésni négy nevet, oszt levinni a tetthelyre a fakereszt helyére. Nem kell, hogy ezt a minisztérium, vagy a MHP csinálja, az ezrednek magától kellene legyen erre ereje.
Na ez olyan valakinek a tapasztalata a Gvozgyika úszóképességéről, aki hosszú évekig szolgált ilyen osztálynál és Leningrádban - ma Szentpétervár - is kapott ezirányú képzést, és ma is VALAKI:
1981-86 között a 15. gépesített lövészezrednél én voltam a 2SZ1 harcjárművezetők kiképző parancsnoka. A vízi vezetési gyakorlatokat akkor a győri vízi bázison (Mosoni- Duna) hajtottuk végre. A vízi vezetési gyakorlatokat mint mi, mint a zalaegerszegiek (33. gépesített lövészezred) csak 2Sz1 önjáró lövegekkel hajtottuk végre. A harcjárművek beleereszkedtek a vízbe, kínkeservesen befordultak a sodrás irányába, majd 100-150 méter után partot fogtak. Akinek ez nem sikerült, tett egy újabb (újabb) kört. Amíg öt évig az alegység parancsnoka voltam, hat eszközt sodort el a Duna (nem tudtak partot fogni, utána visszafordulni), de a készenlétben lévő PTSZ-ek mindig "kihalászták" őket.
1987 és 94 között a kiképző üteg rendszeres látogatója volt az Ercsiben található vízi gyakorló térnek, ahol szintén a vízi vezetési gyakorlatot hajtották végre a katonák, egy alkalommal a parancsnoki állomány is. Itt a Gvozgyikák ugyanazt a feladatot teljesítették, mint a Mosoni-Dunán. Egy alkalommal tettek kísérletet a Dunán történő átkelésre, (igaz a megengedett víz sebesség kicsit nagyobb volt az előírtnál) de az kudarcba fulladt. Jó 1 km-rel lejjebb tudták kifogni az eszközt. Azt is hozzá kell tenni azonban, hogy ezek az esetek a kiképzendő állománynál fordultak elő. A kiképző rajparancsnokok (valójában 2. és 3. időszakos harcjárművezetők) a fent leírtakon kívül kisebb manővereket is tudtak "produkálni" a Dunán. Ha visszaemlékszel " A 2Sz1 tüzérosztály harci alkalmazása" ideiglenes szakutasítás nem véletlenül írta le azt, hogy a folyási irányt és sebességet figyelembe véve, az osztály vízbe ereszkedésének szakaszát a tervezett partra érési szakaszától mindig feljebb, 1,5 - 2 kilométerrel kell tervezni!
Ugyanő szóban: oroszok szerint úszás csak akkor, ha a harchelyzet megköveteli és lehetetlen más megoldást találni. Egyszer próbálták ki az átkelést a Donon, oszlopban yízbe be, túloldalon jóval lejjebb 800 m széles partszakaszon az osztály 60% -a ki, a többit 2,5 km és messzebb horgászták ki, egyenként.
Az eszköz NEM partner vízen a BTR, BMP, UHK eszközökkel.
" A 2Sz1 tüzérosztály harci alkalmazása" ideiglenes szakutasítás nem véletlenül írta le azt, hogy a folyási irányt és sebességet figyelembe véve, az osztály vízbe ereszkedésének szakaszát a tervezett partra érési szakaszától mindig feljebb, 1,5 - 2 kilométerrel kell tervezni!
Ez azért elég sokat mond. A szakutasítás írói (eredetileg oroszok) nyilván nem nézik a youtube-t.
Na akkor.. Éheslónak szeretettel , mert Ő mindenhez IS ért.
Bradley. Első generációs B. tehát a könnyebb változat. Elvileg úszna, gyakorlatilag két hullám kész a lánctalpas tengeralattjáró. Ezért jöttek a zsenik, rebootoljuk a DD Shermant... a látható eredménnyel.
Hab a tortán, hogy meghajtást a vízben a lánctalpak végeztek, ha jól emléxem olyan hat kilométeres sebességgel, és emiatt a vízben egy (180?) fokos forduló íve csekély 150valahány láb volt.. ( a sitting duck mondd valamit?)
Update. azért előkerestem hol is olvastam, itt a pontosabb adatok.
Értettem elsőre is, hogy amire kegyeleti szempontként hivatkozol, az valójában azt takarja, hogy az áldozatoknak is részben felelősek lehetnek a balesetért.
Amikor egy vizsgálat ezt inkább nem tárja fel, hanem "kegyeleti" (valójában képmutató, a vezetői felelősséget elkenő) szempontból inkább kozmetikázza a valóságot, az egy normális értékrendű országban elfogadhatatlan lenne.
Itt is visszautalnék a repülőgép balesetekre: elképzelhetetlen, hogy "kegyeleti okokból" a balesetben meghalt pilóta hibáját kihagyják a jelentésből.
Hogy "mindenkinek jobb így", az pedig elég jó indikátora a hadsereg általános (tisztelet a kivételnek) kultúrájának: a szőnyeg alá söprés, kummantás és képmutatás általánosan bevett norma ezek szerint.
Ami mindennek a legalja morális szempontból, hogy mindezt a hősi halotti státusz után a hátramaradottaknak járó magasabb juttatások ürügyén teszik, de valójában azért, hogy a valódi felelősöket mentsék.
Miközben a balesetért felelős szervezetként az MH-nak kellene a felelősségét nyilvánosan vállalva kártérítést (életjáradékot, stb.) fizetni. Legalább annyit, mint ami a hősi halottak után jár. De inkább többet.
Lehet itt bármennyit költeni fejlesztésre, eszközökre, fizetésekre, az még akkor is teljesen felesleges, ha véletlenül jól költik el ... ilyen vezetést senki nem fog követni, ilyen gyáva, a felelősség elől elbújó vezetőkben senki nem bízik éles helyzetben.
Egyetértek. A 94-es várpalotai aknavető robbanás kapcsán a győri katonai ügyésszel, akivel még várpalotai koromban évtizedes sikeres együttműködésünk volt, volt szerencsém Hévízen hosszasan beszélgetni az ilyen vizsgálat szempontjairól. Ő is elmondta, hogy a kegyeleti szempontok nem befolyásolták alapvetően a vizsgálat megállapításait, de kicsi kozmetikázásra szükség volt. Ezt a vizsgálatot meg kellett ismételnie a kaposvári katonai ügyészségnek, a kaposvári vizsgálóval is beszélgettem, a győrivel egybehangzóan nyilatkozott. A baleset létrejöttében közrejátszottak a körülmények, a lőtér nyitása zárása miatti tűzszünetek, a tartalékos Pleszkán képzettségének a hiányosságai, de végül is tény volt, hogy valaki feloldotta a rátöltés gátlót, két gránát került a csőbe, ettől kezdve csak az jöhetett ami bekövetkezett. A hortobágyi eset kapcsán szerintem a külső determinációk(térítésmentes verzió, késés, szerződéskötés után túlhajszolás) utca hosszal nagyobb szerepet játszottak mint Várpalotán. A felelősöknek haja szála sem görbült.
A kegyeleti okok és körülmények úgy értendők, hogy nemcsak az elöljárók, stb. szerepét kellene/lehetne értékelni, hanem az elhaltak magatartását is, és ez ebben az esetben nem lenne annyira emelkedett az ügy kicsengése. Ezért született az öszvér megoldás. A bomba a hibás!
A vizsgálat ilyen végszóval történt lezárása a kegyelet fenntartása mellett a hozzátartozók számára is megnyugtatóbb /kielégítőbb, ui. a hősi halott hozzátartozóinak anyagi juttatása nem azonos a baleset áldozatáéval./
Ezt így azért jelentem ki, mert úgy tűnik, hogy az általam korábban tapintatosan megfogalmazottak mégsem mindenki számára voltak megérthetőek.
Ez az eset /sem/ csak fehér és fekete megítélhetőségű.
Amikor a fejlett világban valahol lezuhan egy repülőgép, akkor ott olyan vizsgálatok indulnak (mégpedig minimum kettő, egymástól és az üzemeltetőtől is teljesen független szervezet által), amelyeknél értelmezhetetlen szempont valamilyen hivatalos szerv presztizse.
Kegyeleti szempontok is max. annyiban érvényesülnek, hogy nem kerülnek nyilvánosságra mondjuk a pilóták utolsó szavai, vagy a halottakat is ábrázoló képek.
Ha van valami, ami sérti az elhunyt tűzszerészek emlékét és méltóságát, akkor az pont az, hogy hősi halottnak nevezik őket, holott ezek szerint elöljárói és politikai vezetők felelőtlen utasításai vezettek a halálukhoz.
Normális országban ezért börtön járna és pont az rombolná a minisztérium presztizsét, ha a szőnyeg alá söprik a felelősséget.
A 2c1 Gvozgyika hivatalosan úszóképes, de sem hajócsavarja, sem kormánylapátja nincs. Technikai leírása szerint képes max 300m széles, és max 15 cm magas hullámú vízfelületen úszva átkelni. Ezt úgy teszi, hogy a meghajtó lánckerekekhez, és a páncéltest végére felszerelt terelő lemezek a gépet egy irányban tartják, a lánctalpak pedig a vízben is forogva átpréselik a vizet a hátsó lemezeken, így tolóerőt generálva hajtják előre a gépet. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy nyugodt állóvizen át tud kelni, de folyó vizen elviszi a sodrás, mert nem lehet kormányozni.
