A topicot azért nyitottam, mert abszolut kezdő révén, most jött el az az idő életemben, amikor szükségem lenne hegesztői tudásra és gyakorlatra.
Ebből eredően az az ötletem támadt, hogy ezen a fórumon on-line tárgyalhatnánk a hegesztést érintő kérdéseket, ötleteket, mindenféle témákat.
Nos, úgynézki hogy vásárolnék valamilyen hegesztőgépet, eddig 2 változatot találtam:
Az egyik egy Einhell Euro ISG 1000 - inverteres, pálcás ívhegesztő - 5-100 A-ert tud - Elektróda 1,5 - 3,25 mm - 4,5 Kg a gép (könnyen hordozható)
48e ft-ért használtan, pajzsal, néhány pálcával együtt
A másik pedig egy ISKRA MIG 150 - CO2-es, 5Kg-os szabványú - töltött CO2 palackkal - reduktorral, munkakábellel, 0,8mm-es 5Kg-os huzallal együtt - 40-145 A -et tud - 28 Kg-os gép
66e ft Újonnan, 1 év garanciával, (kesztyű meg pajzs kell hozzá)
A cél: Annak ellenére hogy még sosem hegesztettem 5*2cm-es profilú zártszelvényeket kellene hegeszteni főképpen, de vékonyabb - 1-2mm-es lemezeket, egyéb derékszögű profilokat is kellene néha minél jobb minőségben hegeszteni.
E kettő közül szakértők véleménye szerint melyik lenne a jobb választást, tanácsot kérnék!
Továbbá az OBIban 40akárhányezer Ft-ért kapható egy olyan gép, ami ugyanúgy töltőhuzalos mint a Co gépek, de mégsem lehet vele gázt adagolni (rá is van írva a gépre hogy NO GAS) kérdem én, akkor vajon a védőanyagot mi szolgáltatja ennél a gépnél?????
Az elsõ lényeges különbség: váltóáramnál az ív félperiódusonként kialszik, ezért a kvázi-folyamatosságot csak úgy lehet fenntartani, hogy a pálcát olyan bevonattal látják el, ami elpárologva könnyen ionizálódik és így az ív újra tud gyulladni. Egyenáramnál az ív folyamatos, nyugodtabb égésû, így bevonat nélküli pálcát is lehet használni. Ez akkor különösen fontos, ha valamit a saját anyagával kell hegeszteni, nem kerülhet bele járulékos szennyezõ/ötvözõanyag. A pálcabevonat mindenképp olyan salakot alkot, ami a varratot ötvözi.
Cserébe a nyugodt égésért, megjelenik a mágneses fúvás, ami az ívet elmozdítja, az elektróda polaritásától függõ irányba.
A negatív elektróda mélyebb, keskenyebb varratot ad (mélyebben hatol be az anyagba az ív), a pozitív szélesebb, elterülõt.
Hogy a 100 Amper mire elég, az függ a hegesztendõ anyag minõségétõl, a hegesztõgéptõl (egyen- vagy váltóáram), a pálcától, az elõmelegítéstõl, stb.
Az, hogy inverteres különben annyit tesz, hogy digitális rendszerű, mikroproci vezérelte készülék. Jellemzői a drasztikusan könnyebb súly és a kisebb méret a hagyományos hegesztőgépekhez képest. Elméletileg a pontosabb szabályozás miatt szebben lehet valamivel dolgozni velük.
Pont most alkudozom egy 50e Ft körüli inverteres sima pálcás ívhegesztőgépre, 5-100 Ampert tud. Öszvissz 4,5 Kg a gép, kicsi, szállítható. Bár CO2-est szerettem volna, megnézem hogy mit tud, ha szépen lehet vele dolgozni megveszem (használt, újonnan 80e Ft körül van) A gond az, hogy én nem találtam egyetlen normális CO2-es gépet sem ilyen 50e Ft körül (mondjuk ez még érthető is) csak tényleg eléggé gagyi gépet, ami kb 50 Kg súlyú, és nekem néha előfordulhat majd hogy szállítanom kell a cuccot (kocsim jó darabig nem lesz, BKV-val meg motorral járok) és ezzel ennyi előny járna. Namegaztán még életembe nem hegesztettem, hátha könnyebb kezelni egy ilyen pálcás gépet. Na ha megvan a gép majd beszámolok róla.
Én ma vettem a METRO-ban egy kis hobbi-hegesztőt 10900 HUF-ért. 55-80 A áramerősséget bír, 2-2,5 mm-es pálcák jók hozzá. Kérdésem, elég-e ez a 2 mm falú zártszelvények hegesztéséhez?
Néha kéne csak otthon barkácsolási célokra, ruhaszárító, s egyéb dolgok készítése...
Ha sikerül valamit venni,megírhatnád a tipusát és a beszerzés helyét,árát.Nekem van egy öreg autóm,melyet kicsit helyre kéne hozni.Én is az 50 alatti CO2-eket néztem ki,ha beszarik,akkor gariban visszaviszem.Ha a kocsit lakatoshoz viszem,200 alatt nem áll meg.Ha csak ezt a munkát nézem,már megéri.Én prktikerben és a metroban néztem.
Vagy 35 éve elég sokat hegesztettem hivatalból ívvel, de dinamóról és 15 mm-es acéllemezt. Nagyon szépen ment, úgyhogy mikor vagy 15 éve terraszkorlátot kellett csinálni, vettem egy rendesebb trafót és nekiálltam. Az elsõ néhány varrat gyökoldalát meglátva majdnem lehánytam a saját munkámat... Aztán persze kezdtem átállni, de a komoly minõségi ugrás az volt, amikor a távozó hõs szovjet csapatoktól sikerült rekvirálni egy 250 Amperes egyenirányítót és ezt, meg egy simítófojtót ráépítettem a trafóra. Azóta sokkal szebb az élet :-)))
Vettem én is egy barkács lánghegesztõ csomagot, kis, 2 kilós oxigén- és PB tartály van benne, kisebb javításokhoz megteszi, de azért komolyabb dolgokat nem vállalnék vele. Elõnye (?), hogy nem nagyon lehet vele elégetni az anyagot...
Nos, jól érzékeltetted a dolgokat, hogy mire jó ügyelni.. Egy minimum alapfokú szakképzési tanfolyam nagyon ajánlott, és a biztonságot szem előtt tartva felejtős a vaktában nekikezdés - ahogy kiveszem a szavaidból. Jól van, elraktározom magamnak...
Ahogy utánnanéztem úgyvélem, hogy minőségibb, otthoni 'barkács' munkára a CO2 védőgázos hegesztési eljárás a jó választás. A még megfizethető kategóriába tartozik és jobb munkát lehet vele végezni mint pl a pálcás ív hegesztéssel. Személy szerint nem szeretem a kókány, összedobott megoldásokat és láttam már jónéhány amatör, barkács pálcás hegesztést..
Informálódásképp kérdem: A CO-s hegesztőgépek között is elég nagy az árkülönbség. Mivel nem értek hozzájuk kíváncsi lennék hogy megoldásaikban, alkatrészeikben, működésükben mi különbség lehet és hogy valóban indokolja-e a felárat, avagy "csak" a márkanév megfizetéséről van-e szó? (pl OBI-ban 140A-os CO2-es gép 45e Ft, magyar TRAKIS-HETRA 140A-es gép kb 110eFt-al!! drágább..)
Tetszett a "henteses" példa:) Kicsit olyan ez,mintha aztmondanád:"csavarozni szeretnék".Jó,jó de pontosan mit is,kérdezi a hozzáértő,és nem ok nélkül.Csavarozni lehet 100ft-os gyerekcsavarhúzóval is,és az erőkaros többfunkciós soktízezres beta szerszámmal is.De hiába van meg az utóbbi,egy óráscsavarhúzó készlet,egy csavarkulcskészlet,egy dugókulcskészlet hajtószárakkal és hajtókarokkal is kell még.Nos,ezekkel mind csak csavarozunk.Elkezdheted,a gyerekcsavarhúzóval is,de ne csodálkozz ha végül semmire sem mész és egy konnektrot nem tudsz kiszedni vele.Most fordítsd át a csavarozást hegesztésre,a csavarozó eszközt hegesztő felszerelésre és megérted a példát.Lehet venni hobbi gépet,komoly gépet,nagyon komoly gépet,és ezek még mindíg nem jók "bármire".Az átlagpógár általában megelégszik egy jobb hobbitrafóval (pár 10e ft) és hozzá valami kitapasztaltan jobb minőségű pálcával.Nagy vasdarabokhoz ez jó is,illik azért túlméretezni amit épít az ember..őrült aki házilag épphogy hegesztett száz kilóval terhelt polc alá ül,fekszik,járkál,stb..Aki sokat hegeszt lemezt(kipuff,kasztni,vékonyfalú vasdobozok,stb) az be KELL,hogy szerezzen egy védőgázas apparátot.(kb 150e,200e től a csillagos égig).
Mindez ha két csövet kell gáztömöten összehegeszteni,vagy hasonló módon toldani-foldani,nem játszik.Ahhoz bizony láng kell,annak minden veszélyességével és nyűgjével együtt.Pár éve még úgytudom engedély kellett a lánghoz,csak megfelelő helyen tarthattad és megfelelően szállíthattad a palackokat,tartozékokat,stb.Azóta egyre elterjedtebbek a kicsi "hobbi" lánghegesztők,azokkal nem tudom jogilag mi a helyzet,de komplett őrült aki felkészültség nélkül ilyennel játszik.Az oxigén az egyik legveszélyesebb dolog,olyan mintha egy élesített harctéri akna lenne az ember garázsában,műhelyében,kocsijában,stb.Sok helyen lazán kezelik ezeket a cuccokat,halódó iparunk maradékából lehet "szerezni" apparátot,palackot,mindent..általában kevés a baleset,mert aki ilyenhez mer nyúlni általában azért tanult hegesztő,akármilyen trehányak is a körülmények,azért nagyjából tudja mit csinál.Láttam már olyan kezet,ami egy pillanatra beleért a lángba:(Olyat is aki még langyosan kalapálgatta a varratot..nem a szemébe pattant egy darab? Lakatost aki ugyan kesztűben dolgozott,de bejátszott 1-2 sör.A már épp nem világító anyagra támaszkodott..a kesztyű miatt el tudta engedni(reflex),de 3,5m magasan volt..átgondolta mire földetért fejjel lefelé:(
Igen, sok ötletem lenne a hegesztéshez, ha lehetne kellene aluléceket is hegesztenem, azért kérdeztem ennyifélét. Elsődlegesen 'vas alapú' profilokkal kellene dolgoznom, az alu és a finom aprólékos hegesztés egy további lépcsőfok lenne...
"Ami elsődleges és indító kérdésem lenne, hogy nagyon finom, kis méretű (mm-es aluprofilokat) hogyan, mi módon lehetne összehegeszteni?"
"Igazából én saját magam kedvtelésére szeretnék hegeszteni, ha lehetséges akkor aluminium lemezeket, anyagokat is. Mindezt totál kezdőként, 0 felszereléssel egyenlőre, és 0 tudással (tanfolyamot keresek Bp-en)."
Most pedig azt írod; "Amiket végülis készíteni szeretnék: vasasztal, vas ajtók, kapuk javítása - erősítése plusz lécek ráhegesztésével, fém tárolóbakok, esetleg polcok készítése, meg barkácsoláshoz szükséges néhány vasdarab egymáshoz illesztése hegesztéssel."
Nem mindegy, hogy fél disznót akarsz trancsírozni bárddal, vagy szívműtétet végezni - a különbség nagyságrendileg hasonló.
Ez a sok "vas" amit felsoroltál, már sokkal szimpatikusabb dolog, mint az alu ötvözetek. A "vas"-at sok-sok nagyságrenddel könnyebb hegeszteni még akár olcsó barkács eszközökkel is. Persze ott is megvannak a határok. Ne akarjál 1 mm-es lemezt elektródával hegeszteni, stb. A vasnál valóban működik az autodidakta módszer.
Mindazonáltal félreértés ne essék, nem vagyok én a tanfolyamok ellen, csak egyrészt csórikám 'közember' lévén ha lehet rajta spórólni akkor miértne, másrészt meg mivel napi 8 (de inkább már 10-12 órában) dolgozom, nehéz találni egy normális tanfolyamot ami megfelelő időben (délután-estefelé meg hétvégén) tartja az óráit Bp-en... Ez az egész hegesztés dolog viszont érdekel annyira, hogy így vagy úgy de belevágjak - akár tanfolyammal kezdve akár anélkül - mindössze az alábbi hozzászólásomban tárgyalt célokat szem előtt tartva kérem ki ilyen módon a többi ember véleményét, hozzászólását avagy segítségét.. Írjátok le hol vannak jó tanfolyamok, avagy mit érdemes elolvasni a dologról, mik a buktatók, mikkel lehet nagyon sokat 'szívni', hol vannak jó boltok, milyen a jó felszerelés meg ilyenek...
Hejj... Érdekes, nekem mások meg pl azt ajánlották, hogy hagyjam a drága tanfolyamokat, vegyek abból a pénzből is inkább egy hegesztőgépet meg cuccokat, olvassak el néhány könyvet, cikket, leírást a témáról, azt heggeszek inkább amolyan autodidakta módon. Mondanom se kell ez tetszene nekem is.. :) Azonban előzetes informálódásaimból leszűröm, hogy tényleg agyon lehet bonyolítani a hegesztést, meg hogy külön tudomány, de az is kérdéses, hogy tényleg szükséges-e olyannyira belemerülni, tanfolyamok garmadáját elvégezni (a költségekről nem is beszélve) ahhoz, hogy otthon néhány dolgot összehozzak saját magamnak. Amiket végülis készíteni szeretnék: vasasztal, vas ajtók, kapuk javítása - erősítése plusz lécek ráhegesztésével, fém tárolóbakok, esetleg polcok készítése, meg barkácsoláshoz szükséges néhány vasdarab egymáshoz illesztése hegesztéssel.
Igen, Fido, kénytelen vagyok megerősíten MotoHacker állítását;
Nekem van papirom ív és lángehgesztésből (2x30 óra szaktanfolyam), és az is csak éppen az alapokat adja a legegyszeűbb módszerkhez, amikkel nagyobb darab vasakat össze lehet rögzíteni.
Ha mondjuk, van ismerősöd, akinek meg van a megfelelő apparátja az alu hegesztéshez, akkor ott talán kitanulhatod; de az ilyen eljárásnál méregdrága a varrathoz szükséges kitöltőanyag, és az alu oxidációját megakadályozó védőgáz; ez talán hélium szokott lenni, mindenesetre nem kevés fogyna el a gyakorlásokon.
Nemis szólva arról, hogy ugye négykilences alut sehol nem használnak; bármi, amivel ezen a néven találkozol, valamilyen ötvözet, és az ötvözőanyag már néhány 10-ed %-nyi változása egészen más eljárást, varratképzőanyagot, lánghömérsékletet, esetleg gázt igényelne, szóval ez már tényleg külön tudomány.
Tehát hobbinak kicsit körülményes lenne.
Viszont a topik jó ötlet, tényleg sokat meglehetne tudni a különböző módszerekről, eljárásokról, és hogy hová, kihez lehet fordulni speciális igényekkel, ha egyszer beindulna.
Oké,akkor jótanácsom:Szív utca,"Elektróda" bolt.Menj be,érdeklődj.Keresztbe fog állni a szemük amikor előadod,hogy vékony alut szeretnél házilag hegeszteni.A hegesztő egy külön szakma,ha jól tudom 3éves szakmunkásképzés.Anyagismeretet,technológiát,munkavédelmet,szabványokat,szakrajzot,stb,stb tanulnak a gyakorlat mellett.Ipari szinten ez úgy néz ki,hogy nem azt mondják,hogy alu,és szeretném meghegeszteni.Hanem azt,hogy ilyen és ilyen ötvözet,ilyen és ilyen kötésre van szükség,ehhez ezt és ezt a technológiát kell alkalmazni,majd nem kevésbé drága eljárásokkal a minőséget ellenőrizni.A barkácsolónak házilag még arra sincs módja,hogy a műhely sarkában talált valamiről megmondja mi is az.Oké,rámondja,hogy "hát egy alu lapnak látszik".De kitudja mi az valójában,a legtöbb(99%) alkalmazott fém valamilyen ötvözet,nincs rá mód,hogy utólag megállapítsa házilag mi is az.Pedig a hegesztés hőmérséklete,segédanyagai,végső szilárdásga stb nagyban függnek attól,hogy _mivel_ mit_ hegeszt az ember.Amit a vastelepen adnak,az is csak jó közelítéssel vas.Amikor házilag trafóval és az első keze ügyébe eső bevonatos pálcával nekiáll összetaknyolni a barkácsoló,az leginkább gányolás,még ha hegesztésnek hívja is.Lánggal vagy védőgázzal és megfelelő szakismerettel illetve gyakorlattal már elfogadhatóbb munkát lehet végezni,de persze kérdés mi a végcél.Az alumíniumot csak újabban,néhány speckó területen hegesztgetik,külön felszereléssel és technológiával,én valahogy nem azzal kezdeném az ismerkedést.(Sőt,hogy őszinte legyek,neki sem fognék sajátmagam,eleget szenvedtem már a "vassal" is)
Igazából én saját magam kedvtelésére szeretnék hegeszteni, ha lehetséges akkor aluminium lemezeket, anyagokat is. Mindezt totál kezdőként, 0 felszereléssel egyenlőre, és 0 tudással (tanfolyamot keresek Bp-en). Lehet hogy kicsit abszurd elképzelés? Mindenesetre nem szeretném feladni ezt az elképzelésem, mert sokminden barkácsdolgot megtudnék oldani ezzel.. Ígyhát várom az építőjellegű hozzászólásokat hogy merre és hogyan induljak el. Illetve, hogy ez a fórum szolgáljon a hegesztés témájának értekezési helyéül. Köszönöm előre is!
Hali!
Kicsit fura helyen van ez a topic,ha valami "műszaki részlegben" lenne,esetleg többen hozzászólnának.Nemtudom mi ezzel az alulemez hegesztéssel a cél,de jobb mindeképp megcsináltatni,ha már ennyire kell,persze az sem olcsó.Olyan hegesztőgép amivel ezt manuálisan,jó minőségben megoldja egy rutinos hegesztő(és nem az otthoni barkácsoló elsőre) vetekszik pénzben egy luxusautó árával.Tehát ha az "átlagember" anyagilag értendő,akkor nem.Lehet,hogy érdemesebb elfelejteni az alu hegesztését,és más anyagot választani,esetleg más kötési módot,ragasztást,szegecselést,csavarkötést,stb.
Láttam már aluhegesztést, de azt nagyon spéci védőgázas eljárással csinálják; jobb bicikliszerelő műhelyek rendszeres kapcsolatban vannak ilyen cégekkel, ilyen helyeken érdemes érdeklődni.
A topicot azért nyitottam, mert abszolut kezdő révén, most jött el az az idő életemben, amikor szükségem lenne hegesztői tudásra és gyakorlatra.
Ebből eredően az az ötletem támadt, hogy ezen a fórumon on-line tárgyalhatnánk a hegesztést érintő kérdéseket, ötleteket, mindenféle témákat.
Ami elsődleges és indító kérdésem lenne, hogy nagyon finom, kis méretű (mm-es aluprofilokat) hogyan, mi módon lehetne összehegeszteni? Létezik-e erre az átlagember számára elérhető eljárás/gépezet amivel megoldható lenne a szép munka és kivitelezés?
