nagyon amatőr vagyok, sürgős segítséget szeretnék kérni. Bérelünk egy házat amiben van egy épített kályha, nem tudom a pontos nervét, így mellékelek egy képet, hogy értsétek miről van szó. Vásároltunk 4 m3 bükk (?) fát a bauhausban - látom épp erről a fáról van szó - , fedett fáskamrában tartjuk, kb. 3 hete ezzel fűtünk, napi 6-8 hasáb fát, attól függően mennyit vagyok itthon. (általában sokat) Reggel a férjem csinált tüzet, hajnalban, olyan 4-5 hasábbal, gondoltam most ránézek, rakok rá 1-2 darabot. kinyitottam a kályhát és nagyon meglepődtem, csöpög ki belőle a kátrány :((( (erről is készítettem képet) Mi ilyenkor a teendő? mármint úgy azonnal? nagyon nem szeretném tönkretenni a kályhát... túl vizes a fa? ha igen akkor mit tegyek? hagyjuk ki az ide fűtésszezont? van heyl a lakásban, ha ide behoznék 1 m3 mondjuk, itt hamarabb száradni mint kint az 5-6 fokban, az segít? Mit tegyek szerintetek?
pontosan nem mértem le az erdeim3 kaloda méreteit, itt is szokott "csalás" lenni. ha feltételezzük, hogy 1.7m3 az űrméret valóban olcsóbb a helyi szállító. nálam az volt szempont hogy 1m3-es kalodát remélhetően könnyebben fogok tudni békával mozgatni, ill. 50% az egy durva nedvességtartalom, lényegében friss vágás. aztán lehet hogy túlcizellálom a dolgot és jövőre (idénre megvan a száraz fám) ez is frankón kiszáradna, de a 25%-os jövőre már tuti jó lesz. hogy melyik fafajta a legjobb azt csak most tapasztalgatom. bükkel fűtök, illatából nem sokat érzek, nyersen nincs, ha meg ég akkor zárt térben ég, ha kiniytom az ajtót akkor bármilyen füstszag zavaró. bükkből gyújtóst hasogatni szenvedés, nehezen kap lángra, de ha már megtörtént akkor szépen és kevés hamuval porrá ég. aztán a különböző "iskolák" esküsznek a gyertyánra, csertölgyre és az akácra is. én a száraz fára esküszöm :)
Bauhausban 17000FT/m3 a kalodás hasogatott akác 40km-ig ingyen kiszállítva darus kocsival feltéve hogy legalább 4m3-t vásárol vki. eddig még csak szúrópróba alapján 1db hasábot vágtam félbe és mértem meg, ez alapján a nedvességtartalma 25%. Budapesten és környékén szerintem ez egy jó vételnek számít. (helyben találtam 27000/erdeim3 kalodás bükköt, de 50% a nedvességtartalma, ez még jövő idényre is kérdéses, hogy kiszárad-e rendesen - természetesen a kereskedő dicsérte, hogy jó száraz:)
Ha elzárod a külső levegőt, csak a szekunder levegő megy állandóan. Ennyi levegőnél nem igazán indul be a kémény szívóhatása. Ennyit szerintem ki lehet bírni.
Szerintem attól jobb megoldás nincs, mint hogy lezárod a pillangószelepet és elzársz minden szabályzót amennyire csak lehet. Vagy... Szerkesztesz egy légmentesen záródó alkalmatosságot a bevezetőcső végére, amivel mindig lezárod, mikor nincs használatban. Kicsit macerás, de ez a tuti :-)
(Ha úgyfelejted, kisebb baj, mintha a pillangószelepet felejted úgy, mert hamar észreveszed, hogy nem ég rendesen a tűz, mégsem fullad meg senki.)
Mi a megoldás arra, hogy a külső levegő bevezetéssel rendelkezőkályha / kandalló ne hűtse a lakást amikor nincs haszbálatban? (A kéményen folyamatosan megy kifele a kintről beszívott hideg levegő, ez lehűti a kályhát, ami hűti a lakást). A pillangószelep nem zár teljesen, ez nem jó megoldás.
Oké. Kerámia áthidaló. Akkor már csak azt nem tudom, hogy milyen habarcsot használjak. Olvastam itt samotthabarcsot, agyagot, flexibilis csemperagasztót meg tűzálló habarcsot is. Zárt tűzterű lesz, konvekciós burkolat nélkül. 4cm samott, 4mm acéllemez, 3cm-es hűtőbordák, 2cm légrés majd a betontégla fal. Nekem a flexibilis csempe vagy járólapragasztó hangzik jól. Te vagy Ti mit ajánlotok?
Én tk-ba téglához raktam, nem volt gond. Fűtött ülőpadka fedésnek raktam beton járólapot, azzal se volt gond. Erre jött a műkő lap. Szépen el vannak együtt.
Tűztérbe mondjuk nem raknék kerámia áthidalót, csak samott lapot.
És a különböző anyagok miatt nem fog repedezni? Mert azt tudom hogy ha egy házban beton födém és tégla fal van akkor az örökké repedezik. Itt mondjuk nincsenek olyan nagy távolságok, de nagyobb a hőfokkülönbség is, szóval biztos jó lesz a kerámia? : /
Én meg ilyen térkő betontéglából csinálom a falait a kandallónak. Ehhez milyen áthidalót vegyek? Porothermet vagy nekem Ytongot? A porotherm kerámia és jobban bírja talán a meleget, de az repedezne a betontéglával nem? Vagy ilyen kis távolságnál mindegy?
Nem tudom. Egyébként pedig a gyári áthidaló elemekben is van vas. Az Ytong meg jó hőszigetelő, nem gondolom, hogy ott a belsejében magas hőmérséklet lesz majd... Persze a kiálló vasakat már levágtam :-) Egy profi kandallóépítőtől hallottam ezt a megoldást és megtetszett az egyszerűsége. Szerintem nem lesz vele gond, de szívesen fogadom, ha van valakinek negatív tapasztalata vele, még tudok változtatni...
Tervezed, hogy még szigeteled a kandalló mögötti falat? ... mert most még nem látom ott a szigetelőanyagot. Az áthidalót én ytongból készítettem, csak még nem került a helyére. Azt gondoltam, hogy még lent ráragasztom a burkolatot, és majd csak azután teszem fel.
Egy régi parasztházban(80m2) 1db cserépkályha volt középen 2 helyiség közt. A többi helyiségben hideg volt, lecsapódott a pára, jött a penész, majd meg fagytak, az mellett, hogy 120mázsa fát eltüzeltek. Ez miatt kellett radiátoros központi fűtést csinálnom egy új 4 tagos 20kW-os öntvény kazánnal. Az eddigi jelek szerint kb. 80mázsa fa elég lesz fűtésre, és mindenhol egyformán meleg van.
Igazad van. Nem csak azt kell nézni hogy 3 vagy 14kW, hanem hogy a gyakorlatban ha 1 napra 10kg fát tüzelsz el, akkor mennyire jön ki a leadott átlag teljesítmény, és a leadott hő mennyisége hogy oszlik el a nap 24 órájában. Vagyis hogy ha a szoba hőmérsékletét 10 percenként beírnánk egy grafikonba, akkor mennyire lenne görbe vagy egyenes. Nekem a padló hőfoka(grafikon) 1-2 fokon belül ingadozik a nap 24 órájában napi 1 begyújtással, a benti hőfok meg 1 fokon belül.
egy bibi van ezzel: a bálteremben (meg a kastélyok, várak többi részében - jobb esetben) valóban cserépkályha van, de egyrészt: az összefüggő légtér, másrészt: ott nem 21-22 fok volt a cél. messze nem.
egy zegzugos lakást egy hagyományos cserépkályha (víztér, légfűtés nélkül) egymagában NEM fűt be komfortosan. aki látott már ilyet, nem vitatkozik ezzel szerintem...
"Ami viszont feltétlenül gyengéje a fenyőnek, az a fűtőérték. Ezt nemigen tudja kidumálni. :)"
Ezt én nem így tapasztaltam. Kb. 40 mázsa fenyőt tüzeltem el tavaly, meg idén idáig összesen. Az adatok is azt igazolják, hogy egységnyi tömegre nem marad el. Persze mivel könnyű fa, így 1m3 fenyőbe kevesebb kalória van, mint keményebb fába.
"Érdekességként egy két fafajta fűtőértéke 15%-os nedvességtartalom esetén: • Bükk: 15,12 MJ/kg • Tölgy: 15,12 MJ/kg • Akác: 14,76 MJ/kg • Gyertyán: 15,12 MJ/kg • Nyár: 15,12 MJ/kg • Lucfenyő: 15,84 MJ/kg Látható, hogy – az általános vélekedés ellenére – a fenyő fűtőértéke (tömegre vetítve) magasabb, mint a keményfáké. Persze ez térfogatra vetítve már nem így néz ki."
Fenyővel kimondottan szeretek tüzelni a tk-ba, csak több levegőt igényel a tiszta égéshez. Most nyárfát vettem, az is nagyon jó, de még várok vele, majd jövőre tüzelem el.
Ezzel nem teljesen értek egyet. "Azt, hogy cserépkályha, tömegkályha (megjegyzem, a nálunk "nehéz kivitelű cserépkályha" néven egykor ismert, manapság azonban igen ritkán épített szerkezet nagyjából hasonló elven s hatékonysággal működik)"
Igaz a tömegkályha elég általános fogalom. Lehet az akár cserépkályha mintára épített téglakályha. Ezeknek a működési elvük tényleg egyforma. Mivel hazánkban csak ezek voltak elterjedőben, így elsőre tégla vagy tömegkályha név alatt ezek ugranak be. De ha a finn vagy dán tömegkályháról beszélünk, azt nem venném egy kalap alá a többivel, mivel csak abban hasonlítanak hogy a külső faluk téglából van. Azon kívül teljesen máshogy működnek, és a hatásfokuk is jobb, az általam nem rég leírt előnyös tulajdonságok miatt. A dán vagy finn tömegkályhánál nincs mit nagyon méretezni, csak azt kell eldönteni, hogy ha fő fűtési eszköz lesz, tudja -e fedezni a ház hőigényét. Ezen túl csak a begyújtás sűrűségével, és mennyiségével lehet szabályozni. És kis teljesítményen is ugyan olyan gazdaságos, és hatékony. A tűztér és az utóégető kamra így néz ki. A tűztérajtó is mindíg tiszta.
Én azt szeretném kérdezni, hogy az Ytong kibírja ilyen közel a betéthez, vagy van köztük valami szigetelőlap? Azért érdekel, mert én sem égetett téglából fogom falazni, hanem ilyen térkő anyagú betontéglából http://www.veszprembeton.hu/teglako_muszaki.php
Nézegettem őket a múltkor, kerestem az összefüggést, aztán ott feladtam, hogy azokat a kandallókályha-szerűségeket, amik zsírkőből vannak, tulikivinek hívják :-D
Abszolút igazad van, a kályháknál általában a szokásjog és az igények eredője határozza meg a kályha méretét. Extrém esetekben beledumálunk, de sokszor feleslegesen. És akkor most hadd szítsak én egy parázs vitát: A zsírkő kályhát ki ismeri? Über Alles. És most jöhet a hideg, mert biztos az sem jó. :)BSzTom
No, akkor maradjunk annyiban, hogy senki nem fikáz senkit és semmit, mindegyik fűtőberendezésnek megvannak a sajátosságai, amit ki-ki mérlegelhet és eldöntheti, hogy az ő otthonában melyiket szeretné nézegetni s használni. Egy kandallópártit nem lehet meggyőzni egy cserépkályháról és viszont. Ez olyan, mintha egy vidéki embert arról próbálnánk meggyőzni, hogy Gazdagréten jobb volna. Kinek a papné, kinek a lánya, sőt, van akinek a pap, ez gusztus dolga. Uff. BSzTom
" a szaki ha benezett a szobaba ahova a kalyhat kellett epiteni, par perc alatt komoly tevedes nelkul tudta a helyes meretezest "
Valóban néha úgy tünhet, hogy hókuszpókusz ez a mostani hőigény meghatározás, fűtőeszköz választás, de azért ne feledjük a következőket :
1. Régen azért homogén volt általában az építészet, szinte azonos hőigényűek voltak az épületek. Most ember legyen a talpán aki benéz a szobába és hőigényt állapít meg csak úgy ránézésre a jelenlegi építési technológiák mellett. Ahogy szoktuk elv már itt nem működne.
2. Általában volt 2 szoba + konyha és még ezeket a helyiségeket sem fűtötték feltétlen mindegyiket, más volt az igény mint most. Manapság 2-4 szoba van + nappali, étkező, konyha, teljesen más elrendezéssel mint régen volt. Régen az építéskor a minél egyszerübb felfűthetőség volt a szemmpont egy épületnél, ma már nem ez az elsődleges hanem az élhetőség, kényelem.
3. Régen nem ijedtek meg az emberek attól, hogy esetlegesen jelentős hőfokkülönbségek voltak a helyiségek között (ha már 15 fok volt valahol, akkor az már fűtöttnek számított), mára alapvető igény lett a szinte azonos hőmérséklet, ha ez nem sikerült, akkor azt mondjuk rosszul méretezett.
4. Régen általában több generáció együtt lakott, mindenkinek megvolt a szerepe a családban. Ez mára nem jellemző, a mai társadalmi berendezkedésben nem mindenki életvitelével összeegyeztethető bármelyik fűtőberendezés.
Ezen pár hirtelen eszembe jutott gondolat, ill. azon egyszerű ok miatt, hogy már nehéz találni olyan "fehérnépet" aki hajlandó a takaréktűzhelyen főzni, sajnos nekem sem lenne alkalmas fűtőberendezés a tömegkályha + takaréktűzhely, bármennyire is szememnek kedves tárgyak.
A fűtőeszközöknél nemcsak a funkció már az elsődleges szempont. A "felhasználói igények" miatt keletkeznek ezek a számodra fura készülékek. Van akinek az automatizált működés, van akinek a takarékosság az elsődleges szempont; és mindíg is volt olyan akinél az volt a döntő, hogyha jönnek az ismerősök és meglátják összefossák magukat az irígységtől. Emiatt előtérbe került a forma és design, másodrangú lett a funkció. Ez van. A legtöbb csk. amit most látok épülni (új és nem bontott) sem ott épül, ahol csak azt fogják használni fűtésre, a nagyrészét nem az a réteg építetti akinek gondot okoz a gázszámla.
Igazából a kormolás megfelelő hőfokon, jó huzattal valóban nem jelentkezik olyan mértékben, ahogy azt némelyek álltják. De egy kanyarban sem Schumachernek teszik ki a 30-as táblát, hanem annak, aki azt valóban nem tudja bevenni 32-vel sem. A nem megfelelő tüzelőberendezésben égetett fenyő ronda dolgokat csinál és inkább ehhez kell igazítani a szabályozást. Egy 4-2,5-7-es kályhában nem valószínű, hogy olyan barátságosan fog viselkedni, mint egy 180-as kipufogóval ellátott kandallóban. De ha azt mondják, hogy égessük nyugodtan, ha... akkor ezt mindenki úgy fogja magyarázni, hogy hát persze amit ő csinál, az még belefér, hiszen tudjátok, milyen az emberi természet. :) Ezért egyszerűbb abszolút megtiltani. Ez pont olyan, mint a zéró tolerancia: van aki 5 korsó sör után jobban vezet, mint egy kevésbé edzett májú felebarátja egy pohár után. Ezért aztán inkább egyikük sem ihat egy kortyot sem. És ez tök rendben is van így. Ami viszont feltétlenül gyengéje a fenyőnek, az a fűtőérték. Ezt nemigen tudja kidumálni. :) BSzTom
Az "A" jelű a helyes, de a gyakorlatban gyakoribb a "B" jelű, ami nem sokkal rosszabb. Az "A"-nál le kellene vágni 45°-ban a bekötőcsövet is, hacsak a hosszabbikfele eleve nem lóg bele a kéménybe, míg a rövidebb része is minimum 6-8 cm-t belóg a bekötőidomba, ilyen kémény-falvastagságunk azonban ritkán van. Ha a bekötőcső belóg a kémény űrszelvényébe, a kéményseprő befonja a szemöldökét. És tökjogosan. BSzTom
Hagyjuk a Csendes Vadászt, bizonyos dolgokban teljesen igaza van. Ilyen például a különböző iparágak monopóliumra, illetve a fogyasztók függővé tételére való törekvése, ami valószínűleg éppoly gonosz dolog, mint a drogra való rászoktatás, csak épp nem büntetik, pedig többeket érint és létszükségleteket használ ki. Azt, hogy cserépkályha, tömegkályha (megjegyzem, a nálunk "nehéz kivitelű cserépkályha" néven egykor ismert, manapság azonban igen ritkán épített szerkezet nagyjából hasonló elven s hatékonysággal működik), búbos kemence avagy kandalló épüljön egy lakásban, elvileg gépésztechnikusnak vagy gépészmérnöknek kellene meghatároznia egy sor különféle tényező alapján, a teljesség igénye nélkül: A lehűlő felület égtája, vastagsága, hőátbocsátási tényezője, mérete, felülete, a határoló falak hőfokkülönbsége, hőnyereség, hőveszteség, égtájpótlék, téli szelek okozta lehűlés pótléka, stb. Emellett illik figyelembe venni a hőátadás módját, stb. Egy sugárzó hőt mindig intenzívebben érzünk, mint egy konvekciós hőátadással működő berendezés hőjét, stb. Nos, ki az, aki így számolta ki, hogy neki milyen méretű s típusú berendezésre volna szüksége? Szerintem senki. Általában a tapasztalatom az, hogy a szakduma süket fülekre talál, az ember bólogatva végighelyesel egy kandallóról vagy éppen cserépkályháról szóló rövid kis eposzt, majd a végén megkérdezi: "és amúgy egy kemence menyibe is kerülne? Mert én mégis inkább arra hajlok..." Szerintem egy tüzelőberendezésnek alapvetően 3, maximum 4 szempontot kell kielégítenuük: 1. Tetsszen a megrendelőnek 2. szakszerűen legyen megépítve, üzembe helyezve, üzemeltetve 3. Megfelelően legyen méretezve 4.Tetsszen a megrendelőnek Ily módon akár kandalló, akár cserépkályha, akár kemence, akár tömegkályha lesz beépítve, ha a fenti feltételeknek megfelel, akkor minden rendben lesz. Ha ezek közül csak egy is el van q..va, akkor meg tökmindegy, hogy melyik lett volna jobb, lényeg az, hogy pont az ott nem. Szóval még egyszer: Ne öljük meg Csendes Vadászt, mert mindannyiónknak igaza van. Ha agresszívan reagálunk, a másik még agresszívebben fog. Így kezdődött eddig minden háború. BSzTom
Hm, lehet, hogy egy modern kandallókályhában (másodlagos, harmadlagos levegő) el lehet égetni fenyőt is "büntetlenül"?
Kérdezem ezt, mert keményfa parázságyra dobáltam be csontszáraz építési maradékot (tetőléc, lambéria, stb), és a begyulladás után szinte nulla levegővel, kék fagázos lángok formájában szépen elégettem.
Az üvegen és a tűztérben, és a kéményből kijövő füstön is szinte nulla feketeség látható.
Attól még kátrányosodhat a kémény, hogy nem látható semmi csúnyaság?
(Full levegőn égetve azért látszik a fekete füst.)
Kicsit későn válaszolok, bocs. Az épitő habarcs kályhás agyag, a tűztérnél samott habarcs, a puplik uniputz 0,2-s A második lépcső a tűztér, a harmadik a füstjáratok, a legfelső a kéménybekötés és annak az eltakarása. Ha küldesz egy elérhetőséget küldök az építésről képeket, sok van.
Tényleg!! Melyik a helyes kéménybekötés? A? B? Van olyan kéményhüvely amelyik ilyen 45 fokosan áll a kéményben? Ja és a cső amit bedugok az ilyen hüvelybe annak a végét le kell vágni 45 fokban, hogy a kémény belső falával egy síkba kerüljön?
A kemeny a fodembol van inditva .kb 9-10 m magas,,,
a teherhordo falba van beepitve .
a fal masik oldalan van a folyosora nezo tisztitonyilas ..
a tehertartofal nagy meretu porotonbol van .
a pincebe folytatodik lefele az pedig ontott beton .
20 eve vettuk a hazat az eredti tulaj IDE cserepkalyhat akart...
Mi ket telen caminokalyhaval futogettunk , azert van meg a mintacso ))
Ne nevessetek ki a dobozolasos makettezes miatt de'' nobol ''vagyok es csak IGY tudom elkepzelni )))
Kerdeseim
ha lehet rajzzal mutasd meg azt hogy kell a 45 fokos csovet elkepzelni)))) mert tenyleg igazatok van hogy NEMJO a 90 fokos ,, mondtam en e ferjemnek de nem hitt nekem ..
Akkor a csoveket AZ szerint rendelem meg ...
1 mennyi minimalis hezagot kell hagyni a tuzter a fal es a palast kozott???
2 kell e szabad nyilast hagyni a kandllo alatt vagy csak szellozo racsot betenni ?a JOBB hokiaramlas miatt IDE egy odavisszaszivo ventilatort szandekozunk betenni
3 a foldon laminalt padlo van
vettem szep marvanyutanzatu jarolapot es azt akarom alatenni a konnyebb takaritas es esetleg szikra ellen .
Kivagjuk e a laminaciot vagy ra lehet tenni ???
lattam itt a neten kepeket ahol siman raepitik ....
Egyenlore ennyi a kerdesem , ma hozzak a tuzteret meg majd jovok ))) eddig is nagyon koszonom a segitsegeteket )))
Lyukat nyugodtan kivésheted, semmiképp se szűkítsd a bekötést.
Milyen kémény ez?
Szerencsésebb lenne egy olyan megoldás, ahol az elhúzást 30 vagy 45 °-os könyökkel csinálod meg, ez a vízszintes 2 könyökös a legrosszabb. Jó lenne gondolni arra is, hogy azokat a könyököket időnként tisztítani is kellene.
Igen ahogy Tuz-ter irja hogy 50cm egyenesen felfele azta balra aztan hatra
Ez a mod sajnos adva van mert ahova elfer a kandallo onnan a mertani kozeptol, baloldara van epitve a kemeny
Meggyoztetek hogy a savallo csovet vegyem .
A ket konyok es az 50cm egyenes savallo 17 ezer ft lesz itt Miskolcon a gyartotol. ahogy a bolti vascso arakat neztem ez igy jonak mondhato.
Koszonom hogy segitettetek.
Meg egy dolog van ami gondot okoz , a kemeny belso merete 180 -as, a kandallo csomeret is 180, a kemenybe meno nyilas -- elozoleg egy camino kalyha volt ott,-- a bemenete 150..
KERDESEM hogy azt a lyukat kilehet e tagitani vagy szukitot vegyunk .
Ugyan azt mondtak hogy nyugodtan kilehet tagitani--kivesni--de azt szeretem ha tobben mondjak ugyanazt.))))
A kandallo betet holnap hozzak haza es a hetvegen kezdodik a beepites .
Biztosan lesz meg kerdesem NAGYON SZAMITOK) a segitsegetekre )))
Köszi, hogy szóltál, de nekem még nem mondta a Supra!
Egyenlőre csak jótékony hatását látom a dolgoknak, mert kevesebb tüzelő fogy mint tavaly, és az égést is vissza tudom lassítani. És olcsóbban jött ki, mint egy ilyen:
Szia! Ez nem egy szokványos bilincs. Ugyanis ez fogja össze az állítható könyök tagjait. Ez három részből áll, egymáshoz képest elforgatva fokozatmentesen állítható a kívánt szögbe.
A saválló az nem korrodál, a vas igen. Azért attól nem kell tartani, hogy 2mm-es vascső csak 2 évet bír, az nagy marhaság.
0.8-1 mm-es savállóacél csövekkel 15 éve kötünk be, még egy sem adta meg magát. A 0,6 mm-essel kandallónál már vigyáznék, de annál sem attól félek, hogy kilyukad, hanem, hogy egy esetleges kéménytűznél a könyökök nyílnak szét.
Szia Nagyon rendes vagy hogy eszrevetted a keresemet )))))
Megzavar hogy a vascso 2 mm amit lehet kapni es a savallo az pedig csak 0,8 mm De biztosan megvan az elfogadhato magyarazata.
AZ...hogy neked --vagy esetleg majd nekem is --egy helyen ketfele anyagbol keszult cucc van az nem baj ?
Nekunk egy 50cm cso indulna ki a tuzterbol es ketto 90fokos konyokkel lenne a fust kivezetve a kemenybe . .
csak az a gondom hogy vajjon mennyi az elettartama .
A gyarto azt mondta hogy a vascso mar ket ev intenziv tuzeles utan mar elkezd kilukacsosodni.
MIg a savallo az 25 evet is ki bir. Nehez elhinni. Mindig tartok tole hogy ha valamit nagyon dicsernek az valalamitol'' budos ''))))
Azert fordultam IDE tanacsert hogy ha valakinek ilyen van ,, tenyleg jo e a gyakorlatban . '
Itt a neten egyetlen helyen talalkoztam egy valakivel, akinek ilyen 0.8 -as savallobol lett epitve de az is akkor kezdte, de nem tudok vele kapcsolatba lepni . Tehat neki akkor gyakorlati tapasztalata meg nem volt .
Laikus vagyok, de gyakorló kandallóhasználó, kéménykarbantartó egy évtizede.
Suprát még nem tapasztaltam viselkedni extrém dinamikájú kéményhuzattal, de magam is azt gondolom, hogy egy biztonsági pillangószelep a tűztér feletti falon kívüli füstcsőszakaszon nem árthat, ha ésszel használja az ember és csak akkor, amikor szükséges. Nyitott állapotban gondolom, olyan, mintha nem is lenne.
Rendkívül hideg és/vagy szeles napokon igen komoly huzaterő különbségeket lehet tapasztalni tűztértől függetlenül. Ilyenkor jól jöhet, ha a kémény szívóerejét meg tudja zabolázni az ember a pillangószeleppel. Tapasztalatom szerint ilyenkor a tűztér égési levegő szabályzójának használata nem mindig elegendő, vagy esetleg egyáltalán nem tud huzatmérséklő hatást gyakorolni.
Üdv! Nem nagyon ismerem azt a könyököt, de ha nekem szükségem van nagyobb bilincsre azt általában HILTI-szalagból szoktam csinálni. Mondjuk ha Neked látszó helyen van akkor ez nem jó megoldás.
Szia! Lehet, hogy ugyanazt néztük ki mintának? Nekem ez tetszett meg. Kicsit más anyagokat fogok használni a burkolathoz, de hangulatában hasonló lesz - remélem :-) Majd teszek fel képet, ha elkészült! Te is rakj fel a Tiédről.
Csakhogy az a pillangószelep nem a kandallóba lett beépítve, hanem a füstcsőbe. Épp a gyár, aki megadja a maximális huzatot is, abba az a fojtás simán belefér (sőt, szükséges). A kéménynek semmi baja nem lesz tőle, épületben futó szigetelt samottcső, elég lesz neki bőven az a tömegáram a Tertiora jellemző füstgázhőmérsékletekkel.
Sziasztok! A segítségeteket kérném a köv. problémával kapcsolatban:
tegnap szétszedtem a füstcsövemet ( 180-as 2mm-es vascső ) az állítható könyöknél. Az összerakásnál döbbentem rá, hogy ez egy "egyszerhasználatos" alkatrész. Ugyanis sikerült eltörnöm a bilincset és sajnos nem kapok sehol. Csak egyben árulják, a könyökkel olyan 10+ ezer ft-ért. Tudja valaki hol lehetne csak bilincset beszerezni hozzá? Vennék tartalékba is, ha már ilyen gyenge ez az alkatrész.
Sziasztok, szia RoGS! A kandallód, amit épitesz, pont mint az enyém. Mármint, 20-as ytong, rá 10-es fektetve. Én az enyémet pont igy csináltam. mintha másolnánk egymásét. Kiváncsi leszek, ha kész lessz. Tegyél majd föl képet.
Én is most épitek egy viztereset, és bevallom, nagy reményeket fűzök hozzá.
Már rá van kötve a radiátorokra, volt már próbafűtés, de még nem igazán érezzük egymást. Most még néha több a füst, mint a meleg.
3. éve fűtök fával. Anyagilag nehéz arra a szintre eljutni, hogy 2 éve szradó tüzifám legyen :( Egyszerre 2 szezonnyi fát kéne venni. Remélm amit 1 hónapja vettem abból marad jövőre....
Nem gyullad az meg, rajta futkos a láng. Már eléggé leégett a falról. Amúgy max 1-2mm vastag lehetett fénykorában :))
Ilyen az Obiban kapható kéménytisztító por. 1299Ft egy doboz. 30 naponta ajánl egy dobozzal egy kicsi tűztérbe. Jó büdös, amikor a tűzbe szórtam meggyulladt és sárga lánggal égett. Aztán mintha meg is olvadt volna meg rotyogott, de nem folyt.
Nem kötözködésként írom,amit írok, de tudtatd, hogy a Supra szigorúan tiltja az utólagos pillangószelep beépítését a kandallóba?Egyedül az Astraban van gyárilag.
De felesleges is, mert tökéletesen szabályozható belépő levegő esetén nincs mit szabályozni a kilépőn! Száraz fa, megfelelő kémény, jó parázságy, és így tökéletes az égés. Itt nem szójáték a két éve kivágott keményfa! Tényleg ennek kell lennie, mert mással nem működik! Ennyi kell, hogy a biológiailag kötött víz ki tudjon menni a fából! Ha pedig benne marad, akár egy kicsi is, nem lesz füstgáz égetés!
Hát a gyári ajtó öntöttvas ,azt nem egyszerű hegeszteni (esetleg inverteres hegesztővel), csinálj magadnak ajtót, nem nehéz. A hordót nem tudom milyen lemezből csinálják, én 1.5-ös lemezt 2.5-ös pálcával hegesztettem, nem lehetetlen de elég macerás. Hamarosan teszek fel képet a SK tűztérbetétemről.....
Állítva, tetején lévő nyílással szerintem felejtős a dolog. Rögtön kifüstöl ha kinyitod és hamuzni is bazi nehéz lenne felülről, derékszögű lapáttal. Gondolj bele, hogy kaparászol egy lapáttal egy kerek aljú valamiben.
Mondjuk az állított megoldás talán jobb abból a szempontból, hogy kevésbé füstöl ha kinyitod. Ezért én mindenképpen az alsó része felé raknám a fabetáp ajtót. Én max 2db fát rakok be egyszerre. Nem tudom mennyit bírhat égetni egyszerre, sajna nem égettem le rendesen a festéket róla ezért előző szezonban még büdös volt ha nagyon intenzíven égett. 5x5m-es szobában fűtök vele így, és 25-30 fok között ingadozik a hőmérséklet. De kell ennyire, mert akkor a ház többi része hideg marad. 2 szobával arrébb 18-20 fok szokott lenni. Én nyárra kiviszem a házból, ezért nincsen fixre bekötve a füstcső. Tavaly még vizes fám volt úgyhogy szezon felénél decemberben ki kellett vinnem és kitisztítanom a füstcsövet meg a hődobot. Egy vödör kátrány volt benne. A kátrány rárakódott belül a hordó falára is, ami szerintem megvédi a forróságtól valamennyire, bár most száraz fától mintha kezdene leégni ez a réteg. Már nem fekete hanem szürke. Ma kipróbálom ezt a kéménytisztító port, de decemberben megint szétszedem, ert kíváncsi vagyok a benti állapotokra.
Úgy látom, ez már nagyon a barkácsolás kategória, és még veszélyes is. Nem lenne megoldható téglából falazni egy kályhának nevezett valamit? Bontott tégla meg 1-2 mázsa agyag, és máris sokkal jobbat és biztonságosabbat lehetne összehozni. Persze olcsóbb meg egyszerűbb egy hordót betenni, meg két nyílást vágni rá azt pakolni.
Persze ez nem jelenti azt hogy folyamatosan ilyen lenne, hosszútávon azért a samott is nagyobb igénybevételnek lenne kitéve. De nagy hidegben a 20-30kg-ot simán el lehet benne tüzelni úgy hogy nem nő a kéményveszteség.
Ha napi 60 kg-ot el tudsz benne tüzelni, ezekkel a paraméterekkel, akkor az kb 8 kW folyamatos teljesítményt jelent. Gondolom, ennek az a gátja hogy nem hűl vissza eléggé a másnapi újabb 60 kg-hoz.
Én is odatévedtem, az egyik videón van rajz is és elmondják hogyan működik. Olyasmi, mint a csk, megforgatják a füstgázt egyszer. AHogy lefelé megy, közben hül és ez növeli a huzatot.
Szerintem inkább min. 10%, de épp azért nincs nagy jelentősége, amit alatta írsz. Nincs értelme magában vizsgálni. Ha hagyományos járatos kályha és tk közt kellene választanom, biztosan tk mellett döntenék, de kandalló és kályha az körte-alma.
Én így csináltam: Ráraktam az ajtót a kinézett helyre. Körberajzoltam és flexel kivágtam. 4-es csavarokkal erősítettem fel az ajtót. A füstcsővel ugyanez, csak nem csavaroztam hanem jól körbekentem 200 fokig hőálló szilóval ami meglepően jól bírja. Átlyukasztja. Nem lehet hegeszteni. Nem is kell. A hamuzóajtó jó ötlet, a fektetettnél is megoldható. Miért állítottat akarsz? Sokkal egyszerűbb lapra tenni az ajtót, mint ívesre.
Le tudná nekem valaki írni a rakétakályha mibenlétét? A tegnapi linkekről valahogy odatévedtem és az lejött, hogy valami eszement jó találmány, de sajnos nem sikerült megértenem a működési elvét.
Szerintem a kályha ajtókat nem lehet hegeszteni. Csavarral nem lehet rögzíteni? Vagy felcsavarozni 3-4-es lemezre, és azt hegeszteni. A hordót lehet jobb lenne CO-val hegeszteni szerintem.
Nem, ennél nem kell rátenni, ez csak a teszt miatt volt hogy folyamatosan pakoltam. csak azt kell eldönteni, hogy 5-8 vagy 12-15 kg-al gyújtsak be az nap. De +-pár kg-ot nem igen venni észre a benti hőfokon. Szóval a gyakorlatba sokkal egyszerűbb eldönteni mint elméletben.
Ha az összhatásfokot írja le a gyártó akkor vagy hazudik, vagy tudja, hogy milyen kéményem van :)) Legalább tartományt adnának meg! Mondjuk 80-90% vagy ilyesmi.
Nem, hanem az össz hatásfokot. Azt hogy adott mennyiségű fából mennyi % a bent maradt meleg. És ez a lényeg. Ezért is írtam a kazános példámat. A jó égést lerontotta a nagyon magas füst hőmérséklet.
"Nem lehet szabályozni." De lehet, főleg a jól szigetelt házban. fél napos gyorsasággal. Ez jóval gyorsabb, mint ahogy egy kinti lehülést észrevesz a benti levegő a falakon keresztül. A tk valamennyire önszabályzó is. Ha nagyobb a hőigény gyorsabban leadja a hőt, ha kisebb vagyis kint melegebb van, akkor nem túlfűt, hanem lassabban adja le a meleget kisebb intenzitással. Ezeket tapasztalatból mondom. De a fő szabályzó én vagyok a fa mennyiséggel.
"ergo ha felmelegedett a tűztér, akkor a további tüzelés kimegy a kéményen" Ezt is megcáfolom. A samott nagyon sok hőt fel tud venni. Csináltam egy ilyen tesztet is, aminek mellékelem a grafikonját. Este fél-7-től 9-ig 4x raktam rá egymás után ahogy leégett, és 250 fok alatt maradt a 4. rárakás után is a füst hőfok. Ez 4x8kg volt. Csináltam egy másik tesztet is, amikor reggel 9-től délután 2-ig, több mint 50kg-ot tüzeltem el, miközben mértem a kimenő füstöt, ekkor is jóval 300 alatt maradt az utolsó rárakáskor is. Erről nem készült grafikon. Szóval napi 60kg-ig nem megy ki jelentős többlet meleg a kéményen.
Azt értem. Az egyik a szükséges kéményhatás miatti veszteség. De a másik, ami a fa égetésének a hatásfoka. A lényeg, hogy a kettő együtt legyen jó. Pl, az öreg kazánomnál is elértem hogy tökéletesen égett a fa, láthatatlan volt a füstje, csak éppen 500 fokos volt. Ha ezt kb. 250 fokon tudja mint pl a tk, akkor az a tuti. ez mellett ha a szeleppel teljesen le zárom a kályhát, akkor a lezárás pillanatától a másnapi begyújtásig, nem megy ki semmi meleg a kéményen keresztül, tehát mind a házban marad. Nekem ezért is tetszik a tk, és ezt mindenképpen előnyének látom a többihez képest a hátrányai mellett.
Röviden összefoglalnám akkor
előnyök -tiszta nagy hatásfokú égés nagy lángon sok levegővel nem elfojtva -mindezt viszonylag alacsony kimenő füsthőfok mellett -napi 2 óra üzemidővel, így a maradék 22 órában lezárt kémény mellett semmi meleg nem kerül a kéményen keresztül az utcára -konstrukciójából adódóan meg a nagy hőtároló képesség, aminek következménye, hogy nincs időhöz hideghez meleghez kötve a begyújtás ideje 6-12 órán belül.
hátránya -a kis teljesítmény, amiből következik a -lassabb felfűtési idő -nagy tömeg ami erősebb alapot igényel -nem terjed annyira a meleg a sugárzó fűtése miatt (bár 2-3 helyiség megoldható ennél is légcsövezéssel) Így nő a pillanatnyi teljesítménye is.
Na figyeljetek! Most itt megmondom én Nektek nagy okosan, hogy miért nem hatékony a tk :)))) Nem lehet szabályozni. Ez alatt azt értem, hogy a fala vastag tégla, a vas tűztérbetéthez képest szigetel. Főleg ha át van forrósodva kis dT miatt egyszerűen nem fogja kivezetni a hőt a felszínére, ergo ha felmelegedett a tűztér, akkor a további tüzelés kimegy a kéményen. Nehéz beállítani az optimumot. Kandallónál ezzel szemben egy jól eltalált ventilátorteljesítménnyel annyi meleget szedhetsz le a betétről amennyit akarsz. Teszem azt, be lehet úgy játszani az átfújt légmennyiséget, hogy az égés tökéletes legyen, de a kémény még éppen ne károsodjon nagyon. Akár a kéménybe elhelyezett hőmérővel is lehet a füstgázhőmérséklethez szabályozni a ventilátorteljesítményt. Ha pedig saválló kéményed van akár ki is turhányosodhat a kéményben. Az égetés hatásfokában nem hiszem hogy olyan nagy különbség lenne, a videón nagyon szépen égett a tűz abban a tk-ban. A tk-nál is meg lehet oldani a sokadik levegőbevezetést és a katalizátort is. Ha rossz a gondolatmenetem akkor javítsatok, töröljetek!
EPS szigetelőből kivágtam az ívet, alátettem, és ráfalaztam a téglákat, a végén a középsőt beszorítottam, és kivettem a sablont, a téglák meg ott maradtak. Fontos, hogy 2 oldalt meg legyen a támasztás, mert szétcsúszik.
Akkor jól sejtettem hogy max 5% lehet a különbség. Vagyis egy jó kandalló hasonló hatásfokú, csak a teljesítményben, és a hőtároló képességben tér el jelentősen, illetve teljesen más a kettőnek a működése. azt hogy jó vagy rossz nem lehet megmondani. Van akinek az egyik illeszkedik jobban van akinek a másik a házához(hőigény, elrendezés, hely, aljzat stb.
Még annyit jegyeznék meg, hogy a tk-nak kell a 18x18cm-es kémény. Tehát a klasszikus 14x14cm-re nem ajánlott a normál verzió.
Akkor hasonló mint a tk-nak, kivéve a csúcsot, mert akárhogy ég nálam, jóval 300 alatt marad akkor is. Ez nagyban függ a fa fajtától, meg hogy mennyire van összehasogatva. Nálam a fenyő deszkák, léceknél megy fel 280-ig kb. amikor nagyon ég. De pl. nagyobb 3-5kg-os keményfánál még a 200-at is alig éri el.
Így sikerült :-) Nem, ... szerintem a nagylátószög miatt van, azt hiszem hordótorzításnak hívják. Legközelebb megpróbálom messzebbről fényképezni nagyobb fokusztávolsággal....
Köszi. De ez már kint hever az udvaron egy kupacban. :-) Mennyivel szebb lesz majd a másik amit most csinálok helyette. Pár hét múlva elkészül. Majd teszek fel arról is képet.
"Hatásfokra kb. mennyit adnak meg egy jobb fajta kandallóra?"
Akkor beszélhetnénk 100% hatásfokról, ha a fűtőeszköz által beszívott levegő és a kéményen távozó levegő hőmérséklete azonos lenne.
Ennek ismeretében szerintem az összes fűtőalkalmatosság gyártó hazudós.
Az a jobb, ha a füstgáz hőmérséklete és mennyisége minél alacsonyabb. Ezek az értékek a jelenlegi technológia mellett viszont szilárd tüzelésnél már jobban nem csökkenthetőek.
Abban a teljesítménytartományban, amire a tk képes, biztos, hogy jobb a hatásfoka, mint egy kandallóé. Az kandallónak eleve túl alacsony, és névleges teljesítmény környékén sem lesz 90%.
Kandalló létére ezért is tuti a Temporis, mert egyrészt olyan szinten zárható az égés végén, hogy gyakorlatilag megáll a huzat a kéményben, másrészt pedig ha el is felejtenéd elzárni, akkor sem a benti meleg levegő menne ki, csak maximum a betét hűl ki a külső levegő bevezetés miatt.
Egyszer, még tavaly mértem egyet a füstön, a padláson lévő tisztítónyílásnál. Ha jól emlékszem, 150 fok körül volt, de biztos nem ez volt a legmelegebb, nem emlékszem az égésnek melyik szakasza volt. Ez a kémény tetejétől kb. 1,5 m-re van, a temporis fölött meg mondjuk 3-ra. Viszont a kéménybe csatlakozás előtt a füstcső átmegy még egy hidegebb, fűtetlen helyiségen kb. 50 cm-es hosszban, ott leadhat egy csomó hőt, azt még be fogom burkolni, nehogy a kémény szívja meg a végén.
Szerintem csúcsidőszakban 250 fokos körül lehet, gyengébb égéskor, a vége felé meg bele tudok nyúlni kézzel. A specifikációja szerint a Temporisnak 350 fokos a füstgázhőmérséklete.
Valamennyi különbség azért csak van, mert a tk köztudottan jobban elbánik a fagázokkal, mint a csk. A másik, meg ott van a kéményben a pillangó szelep ami légmentesen lezár a nap 22 órájában . Így nem hűl vissza a kéményen keresztül. ( a többit nél hiába van lezárva a huzat nyílás rendesen, ha a kémény felé nyitott a meleg csk- vagy kandalló) Szóval össz hatásfokban azért van némi javulás a tk-nál szerintem.
Értem, szóval akkor nem sok megy ki feleslegesen az utcára. Csak minimális többlet a tk-hoz képest. A tk-nál is be lehet szabályozni hogy ne legyen légfelesleg. A tömegáramot nem ismerem.
Hatásfokra kb. mennyit adnak meg egy jobb fajta kandallóra?
Tényleg! Én is lehagytam, hogy nagyon szép a kályha! ;) Én is ilyen kis téglából rakottat akarok csinálni (csak kandallót :)) Azt kipróbálhatnád, hogy egy plafonventilátor mennyit javít a hőérzeten. Nálunk a kicsi asztali sokat, mert nem rétegződik a meleg, ráadásul a többi szobában is meleg lesz.
Az biztos, hogy a hordókályhában a samott még reggel is forró. A kandallóbetétembe ezért lesz is samottbélés :) Amióta meg van a homlokzati szigetelés igen lassan hül ki a ház. Remélem jó lesz azért így. Most nejem otthon van a gyerekkel és rakja a kályhát, mondjuk kíváncsi vagyok mi lesz ha ő is elkezd majd dolgozni és nem leszünk otthon napközben.... : /
Ha -18-nál 13-16 kW a hőigény, akkor (figyelembe véve milyen gyakran van nálunk ilyen hideg) bőven elég egy 12-14 kW-os kandalló. Kandallót sem jó túlméretezni, az az enyhébb időben való üzemeléskori hatásfok rovására megy, arról nem beszélve, hogy átmeneti időben szinte lehetetlen nem túlfűteni. Az én felfogásomban, ha extrém hideg van, akkor inkább sűrűbben kell rakni rá, vagy kapcsoljon be a gázkazán.
Ebben igazad van, épp ezt írtam hátránynak, hogy nem terjed a meleg távoli helyiségbe, bár 2-3 helyiséget be lehet csövezni légfűtésesre a tk-nál is. Csináltam is egy ilyet. Amúgy az ilyen esetekre célszerűbb a kandalló.
A te házad az nem jól szigetelt, hanem nagyon jól szigetelt :)
Valami hasonlót akartam megvilágítani rontombontom kartársnak is, hogy korántsem mindegy, milyen épületben üzemel a tömegkályha. A finnek már eleve erre tervezik a házat (és van ott is kandalló bőven), és náluk sem ismeretlen a fűtőpatronos törölközőszárító a fürdőszobában.
Nagyságrendnyi különbség nincs a hatásfokban, ha 15 kg fával ki tudod fűteni, akkor csk vagy jobb kandalló is 20 kg alattival képes rá.
Akkor leírom hogy mennyire macera tk-val fűteni. Ezután mindenki döntse el maga hogy melyik a macerásabb. Begyújtás bármikor, amikor épp otthon van valaki, a lényeg hogy napi 1 meglegyen. -pillangó szelepet kinyitni(más levegővel nem kell játszani) fél perc -fát behozni bepakolni (kinti hidegtől függően 5-20kg) 5 perc -meggyújtani 1 perc -1-2.5 óra múlva ha már nincs parázs szelepet lezárni -hamuzás eltüzelt fa mennyiségtől függően 1-2 havonta tálcával együtt kivinni 3 perc -az tűztérajtó üvegéről évente egyszer az utolsó begyújtás után letörölni a port.
Több éve használjuk, jók vele a tapasztalatok, alacsony füstgázhőmérsékletnél, nedves fánál, vízteres kandallóknál falazott kéményben szinte kötelező (vagy valami hasonlót, de azokat nem ismerem).
Jobb légfűtő tűzterek névleges teljesítmény környékén 300 °C körül, a max 400 körül (de az normális használatnál tényleg egy rövid idejű üzemállapot). Magában ez így nem sokat mond, ha nem ismered hozzá a füstgáz tömegáramát is. Az nagyon különbőző lehet, a jobb tűzterekre épp az jellemző, hogy a pontosan kiszámolt légáramlás miatt kisebb légfelesleggel dolgoznak.
És mi lenne, ha mire hazaérsz nem a hideg házba kell menni, hanem melegbe, és nem azért gyújtasz be mert hideg van, és meleget akarsz, hanem azért hogy ha holnap délután hazaérsz akkor is a meleg házba menj? Mert a tk ha egyszer elkezd fűteni, akkor folyamatosan fűt nem csak addíg még a tűz ég benne, így csak a hőveszteséget kell pótolni minden begyújtással, nem pedig minden nap újra felfűteni a házat. És ez még az mellett hogy komfortosabb kevesebb tüzelőanyag fogyasztással is jár.
Nekem a tömeg azt jelenti, hogy a 38-as falú házat több tonnás tömegkazánnal(ez a második tömegkályhám) (hihetetlen, de napi 1x 15kg-al) több tonnás padlón(80m2) keresztül fűtöm. (Persze tökéletesen működik, és ennek ellenére viszonylag ez is gyors)
Szóval itt már vannak tömegek. Úgy látszik nekem tömegmániám van. :-)
"Vajon -18 C°-l (amikor az óránkénti hőigény acca 13-16 KW) mit tud a Te tömegkályhád--fagyasztani!!!"
Az én véleményem az, hogy ilyen hőigényű házba tk-t ne tervezzenek elsődleges fűtésre, csak kiegészítő fűtésnek. Sorry de a tk -18C°-ban csak pl 15C°-ot tud csinálni 16kW-os hőigénynél. Így kiesett a körből. Ide 20kW-os kandalló dukál, így a tk, csk esélytelen.
Sziasztok! Kösz a segítséget a kérdéseimre. Ráléptem a kivitelezés útjára, nagyon várom már, hogy elkészüljön... Mindenesetre már tudjuk használni a kicsikét és nagyon jól befűti a lakóteret, és még az emeletre is jut bőven a melegből. Szóval idáig jutottam eddíg:
Úgy érzem erre én tudnék válaszolni, mivel építettem már tömegkályhát, és használok is. Egy hátrányt tudnék mondani a tömegén kívül amit tapasztaltam, hogy a távolabbi helyiséget(eket), amire nincs közvetlen rálátása, nem tudja érdemben fűteni. Mivel viszonylag alacsony(35-70) hőfokon dolgozik, és nagyrészt sugárzással fűt, így nem indul be úgy a légáramlás mint a kandallónál. Tehát a hő nem terjed annyira, így inkább csak azt fűti amivel 1 légtérbe van, kivéve, a kályha mögötti szobát, amit a kályha hátulja fűt direktbe légfűtéssel. Így a WC-t, előszobát, fürdőt, és a távoli szobát nem fűti nagy hidegben elfogadhatóan. De még így is kb. 70m2-t fűt napi 15kg-al átlagba, szóval ez bocsánatos "bűn". Nem tudom hogy ez csk-val illetve kandallóval hogy lenne, meg mennyi fával. A ház jól szigetelt 38-as PT+10CM szigetelés. a tetőn 20cm.
"Kétszer egy nap, pont annyit, és pont akkor mint a csk-ba vagy a tk-ba."
Saját tapasztalattal egészíteném ki. Ez csak nagy vonalakban igaz. A tk-ba mindegy mikor gyújtok be, a lényeg hogy napi 1x be legyen gyújtva. Ha épp nem vagyok otthon egész nap csak este, másnap meg épp délután vagyok otthon és estére megyek el, fél nap különbséggel mindegy mikor gyújtok be, nem veszek észre hőfokingadozást, csak max 1 fokot. A másik, hogy a dán kályha szimpla falú, és nagy 50x50cm-es tűztérajtóval a hideg kályha is azonnal fűt, ha hideg a ház és kell a nagyobb hőigény az elején, lehet hoszabban is tüzelni nagyobb fákkal, kisebb intenzitással, mint a kandallóba, így lényegesen megnő a pillanatnyi teljesítménye is. pár óra után meg a falak is átforrósodnak, és folyamatosan tolják a meleget. Szóval nem olyan lomha mint ahogy a tömegéből gondolja az ember. Enyhe időben meg 2-3 naponta gyújtok be egyszer, és akkor is ugyan úgy egyenletesen fűt kis teljesítménnyel. szóval elég jól szabályozható a gyorsasága és a teljesítménye is.
Az a jó ha nem látszik a füst, akkor már jó az égés hatásfoka, de még marad egy nyitott kérdés, hogy a kéménybe kilépő füst hőfoka mennyi. Valaki csinált már ilyen füst méréseket? Max hőfok, átlag hőfok stb. Egy 10kg-os full lángon égés közben mennyire szalad fel? Nekem kb. 250-ig szalad fel amikor így ég ahogy a videón, 10-15 kg- os fa égése másfél-2 óra alatt, az átlag 170-180 fok körül van. Egy új 4tagos öntöttvas kazán füstje 400 fok körüli hőmérsékletre ment fel hasonló égés mellett, ott sem volt látható füst, csak épp a hőfok szalad el nagyon. Kiváncsi vagyok hogy a kandallóknál- illetve csk-nál mennyi?
A legnagyobb akadály, hogy a kéményseprő csak akkor veszi át, ha van Építőipari Műszaki Engedélye. Tehát legyárthatod, de be kell vizsgáltatni az ÉMI-vel. Így viszont sokkal többe kerülne mint egy olyan gyártótól vásárolt, aki már rendelkezik a megfelelő engedélyekkel.
Tettem fel róla pár képet pár nappal ezelőtt. Ideiglenesen nagyon jó és olcsó megoldás, de mivel rosz helyen van és nem valami hatékony ezért csinálok egy rendes kandallót ;)
Köszi, kipróbálom. Tegnap este viszont az történt, hogy már épp csak parázs volt, ekkor félig elzártam az ajtókon lévő szellőzőket, és láss csodát, azonnal lángolni kezdett. Pár percig égett szépen, és utána megint csak a parázs, ekkor zártam el teljesen a szellőzőket. Ma délelőtt gondoltam letakarítom az üveget, egyszerű vizes szivaccsal, minimális dörgöléssel lejött róla minden (főként korom volt, minimális kátrányszerűség. Épp csak "füstüveg" volt). A tűztérben csak minimális hamu maradt. Viszont a kélyha teste hidegebb volt, mint szokott, pedig kint sem volt hideg az éjjel, meg a szokott hőmérséklet bent is megvolt. Meglesz az optimum... :) Balu
Szia! A zene remek volt, a video is. Ahogy én láttam, amíg égetted rendesen, nem kormozódott. Szerintem próbáld meg úgy leégetni a fát, hogy közben minél több levegőt kapjon, amit csak tudsz, hagyjál nyitva (hamuajtót főleg). Amikor már tényleg csak parázs van, zárj el mindent. Hátha. Üdv!
A videóhoz hozzátartozik, bár annyira nem lényeges, a tényleges idő az egy órával több végig a videón.
A begyújtás során összesen 4 szer raktam a kályhára (4 db az elején+ a gyújtós, vmint 3x2 db később, összesen kb 10-12 kg lehetett). A lakás 21 fokról indult, és kb 23 foknál állt meg.
Szívesen veszem a kritikákat, mit csinálok rosszul.
Üdv: Balu
ui: köszönöm, ha végig bírjátok nézni "műalkotásomat" :)
" hogy a resztvevok nyilvanvalo eszetlensegeket hordanak ossze"
Ebben azért te is benne vagy. Viszont arra kérlek, írj minél többet, mert tetszik, és szórakoztat.
Fel is tettem az ebayre egy tömegkályhát (www.ebay.gr), Görögországba ingyenes telepítéssel, ma már fel is licitálták az egekbe az árat. Úgyhogy nyáron oda megyünk a családdal, azt aténba fogunk építeni. Amíg én rakom a samot, addig a kölkök lubickolnak a tengerben. De szép lesz!
"Amugy valoban nem vitatkozni kene, ellenben az emlitett eszkozokrol erdemes lenne, mindegyikrol egy egy kis listat kesziteni, mi szol mellette es mi ellene. Ergo mik a fobb kulonbsegek, mert ami az egyik helyzetben hatrany, az egy masik esetben eppenhogy elony lehet. Csak a tisztanlatas vegett, ehhez persze nem kene kozosseg elleni izgataskent kezelni egy eszkozt erinto kritikat:D "
Ezen a fórumon, ez már többször megtörtént, ha valaki visszaolvas látni fogja, hogy elhangzottak itt érvek, ellenérvek, készültek listák több fűtőeszköz előnyeiről hátrányairól anélkül, hogy nagy sértődések lettek volna belőle. A tömegkályhák világába is betekintést nyerhettünk kultúrált leírás formájában dpek "tollából". Nem is volt gond csak akkor amikor valaki a véleményét a következőképpen tálalta : kandalló = használhatatlan fűtőeszköz. Ez szerintem viszont nem kritika, hanem akkor is izgatás :)
Én pl azért vagyok a levegős kandalló mellett (lakásom egyetlen fűtéseként, ami egy csk-t vált le.), mert a meleget el tudom vinni olyan helyiségekbe is, ahová a sugárzó hő soha nem jut el (ilyen a ház), valamint ha hazaérek 2-3 nap után hamar meleget tudok csinálni. Mindezt olyan áron, ami töredéke bármilyen vizes rendszernek... és nem is foglal több nm helyet az alapterületből. Kis házam van, nekem ez is fontos. Most pedig elmondhatnád, ha van időd, hogy tömegkályhával mindezt meg tudom-e oldani ennyiből? Nekem nagyon tetszik kinézetre a tömegkályha, szeretem a sugárzó hő jelenlétét, de jelen esetben hátrányának érzem a méretét, kialakításának költségeit, felfűtési "passzivitását" (tudom, sokáig tárolja....) és a meleg távolra vezetésének hiányát. Ha tudsz "400-ér" max 1nm alapterületű több szint fűtésére képes tömegkályhát, jelezd kérlek, jövő tavaszig még átgondolhatom.
úgy értettem ahogy a képen van, amit te is beraktál. a tetőnek a legfelső rész, nem tudom szakszerű nevét, fordított V legfelső szintje, ahol a kúp cserepek vannak:D , minimum szint az, addig legalább el kell érnie a kéménynek magasságban!
Ha megkeresed a megfelelő tüzifát, felhasogatod, megkeresed neki 2 évre a megfelelő helyet, bepakolod és amikor kell beviszed a kandallóhoz/tömegkályhához, ehhez képest nem jelent +macerát naponta nem 1x vagy 2x hanem 4-5x rátenni.
Ha jó az a TK Finnországban, akkor vajon mér nem terjedt el nálunk? Sőt, tovább megyek, mer lehetne Görögországban is eladni néhányat, vagy a Afrikában, ebben még a teveszar is a legnagyobb hatásfokkal ég el.
Nekem kandallóm van, de nem hiszem, hogy több macera lenne vele, mint a TK-val. Najó, a fát nekem kell bele tenni, de már vannak pelletkandallók. Remélem lesz pelletTK is.
Szia! "tető középső V részéig magasságban megegyezően elérjen!" - ezt kifejtenéd bővebben? Próbáltam elképzelni, de nem megy. A kémény átmérőmben nem kételkedem (még lehet, hogy nagy is a 200as Schiedel a csk-nak), a magasságommal kapcsolatban vannak kételyeim, ezért kérdezem. Köszi! Balu
Az én cserépkályhámat simán fel lehet vinni 25 fok fölé!
A lényeg: samott tégla bélés cserép a csempében összekötő drót rendes füstjárat rendes huzat!!!- jobb ha van kisajtód is a kémény ne legyen alacsony! ( tető középső V részéig magasságban megegyezően elérjen!)-így a füst nem száll ide, oda, ez is fontos!
És!- nem csak egy egy darab fa a tűzön! Én du 3-tól este 10-ig 4 vödör fát tüzelek el!, nem egyesével, hanem mindig többet rakok rá! Ha egyesével raknám, nem lenne meleg. Így meg reggel 8-9 kor is langyos a kályha, néha forró, és a szomba még 1 kor is meleg!!!! pedig 3 szobát fűtök ezzel! (vizes nélküli)
Alapnak jó a sikaflex, és 1 nap múlva vékonyan be tudod fúgázni (tesco- festék osztály, kis tubusos fúgafesték, több színben van, azt kikevered egy kis anyaggal) és kész.
Köszi én is a tippet! Kár, hogy fehér, szürke és fekete a színválaszték, ez valahogy a krémszínű csempe mellett nem a legjobb. Tudom, fene az esztétikai érzékemet... :) Köszi! Balu
" A "kandallos kozosseg" vehemens reagalasa a kritikakra mindenesetre szerintem elgondolkodtato. "
Mit vártál egy kandallós fórumon a LEGELSŐ hozzászólásodtól, ami ez volt :
" Persze ertem en, a kandallo legalabb izgalmas , mindig van vele valami macera...ergo sok okosat is lehet mondani a problemakra es azok megoldasara, aki ugyesen csinalja meg is tud elni belole. Kinek, mihez van kedve, esetleg penztarcaja, de talalkoztam mar baromi draga es szinte hasznalhatatlan kandalloval... "
Ha ezt a majdnem kihalt tk. fórumon írod meg legalább ott biztos mindenki egyetértett volna veled.
Ja, meg nyárra kiviszem a kályhát a házból és még útban sem lesz addig.
Ha egy tűztérbetét elromlik, csak ki kell cserélni, de ha javítható akkor is hozzá lehet férni, nem úgy mint a tk-hoz vagy csk-hoz.
Ez nem a tk-sok ellen irányult, könnyűszerkezetes házba tk-t építenék magamnak is.
Meg az is érdekes, hogy tűztérbetét a franciáknál a nagy divat a tk pedig svédeknél. Gondolom a franciában csak néha kell begyújtani, svédben pedig folyamatosan fűtenek, egész évben fűtésszezon van.
Szüleimnél csk van. Gyerekkoromban elég probléma volt, hogy amikor hazamentünk még 1-2 óra kellett mire elkezdett fűteni. Bár NO szigetelés volt a házon.
Most a saját házamban a hordókályhám :) Azonnal befűti a levegőt. A falak B30 a födém 30cm vastag beton. Nekem ez a tömeg+kályha :))) +8cm polisztirol
Hamar lesz meleg de meg is marad. Tegnap este óta most fogok csak tüzetrakni benne.
"Viszonylag keveset tudok rola, de tutira biztos vagyok benne, hogy ez sem kompromisszummentes szerkezet, ha mast nem a felhasznalok igencsak kulonbozo igenyei miatt. Kicsit beszelsz meg rola ne legyen ketseged afelol, hogy ennek is megtalaljuk a hatulutoit."
Ezen jót derültem. Ha nállad kicsi beszéd után el lehet dönteni egy eszközröl, hogy jó vagy nem, az tényleg téged minősít.
A nagy különbség az, hogy népszerűsítő, építésre ösztönző (pozitív tulajdonságokat bemutató, esetleg hátrányokat) írásoddal nem találkoztam a tömegkályha fórumon. Ellenben idejöttél rögtön téríteni, szerintem az első hozzászólásod második bekezdése már felért egy "na most kötözödök itt is egyett" "kandallós közösség elleni izgatással". Én most, reggel visszaolvastalak, és számomra az jött le, hogy eme hozzászólásaid mindenféle szakmai alapot nélkülöznek, általános lózungok, bárki írhatta volna, szándékosan (elferdítve) mutattad be az eszközök hátrányait, azokat a valóságos helyzettől jóval eltávolítva.
Ez nem vall semmiféle szakmaiságra (gondolon nem is ez a szakmád), ennek a célja teljesen más volt. Politikus vagy ?
Ha csak a hatásfok és a komfort számít, akkor nem csk, nem kandalló, nem tömegkályha, hanem faelgázosító kazán. Ha nem ez, akkor mindegyikkel vállalsz vmi kompromisszumot, mind tud valami olyat, amit a többi nem, vagy nem olyan jól. Aki kandallót építtet, az a nagy felületen bármikor látható tűz miatt vállalja be azokat a kompromisszumokat, amit épp az ezen az üvegen kiáramló hő okoz az alacsonyabb tűztérhőmérséklettel.
És most ne gyere a nagy üvegajtós, 80%-os hatásfokú, tisztaüveges cserépkályhával, mert az nem létezik (de ha létezne is, szakaszos üzemű lenne).
Az is ritka persze, hogy valaki ezeket egyedüli fűtőeszközként használná, a jellemző hogyha kell, megy mellette a gázkazán, vagy elektromos fűtés. A komplett fűtési rendszert vizsgálva, a teljes fűtési szezonban nem lesz jelentős eltérés, sőt, az épülettől és az azt lakók életmódjától függően még az is lehet, hogy épp egy kandallóval jön ki vmivel alacsonyabb költség.
Ha adott egy épület hőszükséglete, ami fa eltüzelésével kívánsz fedezni, akkor nagyjából ugyanannyit kell pakolni egy csk-ba, tömegkályhába vagy jobb hatásfokú kandallóba is, az örökmozgót még a fűtéstechnikában sem sikerült feltalálni.
Sokszor kiveséztük ezt, tök értelmetlen vita. Nagyjából ahhoz hasonló, mint az érdemes e új autót venni, vagy sem.
Aki pedig valamelyik fűtőeszközt népszerűsíteni szeretné, annak nem a másik készüléket kellene fikáznia, hanem azt kellene megmutatnia, hogy az ő készüléke milyen übertutifranko, megmutatni, hogy egy nap 200 ft árú fával fűt 200 m2-es házat. De az nem a fűtőeszköz érdeme lesz, hanem a hőszigetelésé.
Biztos, hogy a tk-nak a legjobb a hatásfoka, de ne próbáljátok úgy beállítani ezt, hogy ez a különbség iszonyat nagy, mert ezzel félrevezettek embereket, akik utánna csalódni fognak. A tk. nagyobb elterjedési lehetőségének ez lenne a lehető legrosszabb.
"A folytonegonek nevezett kandallo is jol hangzik, az viszont kevesbe hogy gyakorlatilag folyton kell ra pakolni is, nem keveset, persze aki elvezi..."
Kétszer egy nap, pont annyit, és pont akkor mint a csk-ba vagy a tk-ba.
Ha nem így van akkor nem a szükséges hőigény szerint lett kiválasztva a szükséges fűtőeszköz. Ha a tk. napi egy begyújtással kielégíti egy épület hőigényét, abban az épületben a kandallót sem kell egész nap pakolni. A tömegkályhának az a nagy hátránya, hogy nincs lehetőség nagyobb hőleadásra még esetleg akkor sem ha szükség lenne rá, mert nem voltunk otthon 4-5 napot. Ha a tk. napi 1 vagy nagy hidegben 2 begyújtással nem fűti túl az épületet, akkor hogyan lehet pótolni egy napok alatt elszenvedett hőveszteséget ?
Nem akarok vitát nyitni, melyik a jobb, mindhárom fűtőalkalmatosságnak megvannak az előnyei is ill. a hátrányai. Minden készüléknek van valamiféle hatásfoka. Egy normális tűztér vagy jól megépítet tk. vagy csk. között fizikailag képtelenség 10-20 % hatásfokkülönbségről beszélni.
A bűvészkedés a tömegkályhával a 2-4 tonna, amit nem minden épületszerkezethez lehet azért igazítani. Ha találkoztál már méregdrága használhatlan kandallóval, előbb utóbb fogsz látni biztos rosszul megépített, nem a ház hőigényéhez méretezett, nem megfelelő anyagokból tűzveszélyesre épített tömegkályhát, vagy akár téglakályhát, vagy esetleg cserépkályhát is.
én ezt a kettőt ajánlom! Ezek közül választhatsz! Igazából én a munkahelyemről szerzem be, de a neve, doboza, stb ugyanaz, úgyhogy eltérés nem lehet. Még a falon a kisebb repedést is ezzel tömtem be 2 éve, azóta ki sem esett, és nem repedt újra! Szerintem ez tökéletes, az ára nem kevés, de ha szükség van rá, akkor megéri!
* Az ajtóval kapcsolatban, tapasztalatból beszélek, hogy begyújtás utána 5 percig szokott kormos, párás, sötét lenni az üveg, de utána eltűnik, és újra látható lesz a tűz. Vagy a berendezés a problémás, vagy az üveg!
3-400 között és nem vicc. Ha nem jól tüzelek benne az enyémnek is besötétül az üvege. Ha pl. nem elég száraz a fa, vagy túl hamar elzárom a levegőt. Ki kell tapasztalni. Csúcsra járatott kis jószág, de azért ezt is ember alkotta.
Amúgy a füstje ennek is ilyen begyújtáskor, mint Dpek videóján, mikor meg bemelegedett, akkor alig látszik. Nyilván a fagázok elégése miatt.
Ez engem is érdekelne, melyik vált be a Sikaflex-ből ? 22 fajtát találtam ezen a néven. Egy részét autóipar karosszéria elemekre, egy részét hajóiparban, egy részét szélvédő és üvegragasztónak javasolja a gyártó.
Sikaflexel tudod a fal és a kályha közötti részt feltölteni, vékonyan, ilyen anyagot lehet kapni praktikerbe, vagy ehhez hasonlót! Az ajtónak nem szabadna bekormozódnia, kivéve akkor, ha áramlási gond van a kályhában, lehet a huzat nem megfelelő, (kisajtó stb) vagy pedig a füstjárat túl kicsi a normál áramláshoz.
Kedves Doki! Köszi a jókívánságokat! Gyorsan le is kopogtam, eddig nem volt semmi baj vele, remélem ez még sokáig így is marad! Célját teljesíti, eddig még nem ment ebben a szezonban a gázkazán (igaz, még hideg sem volt), remélem, nem is nagyon kell majd mennie... Üdv: Balu
Egy kérdés. Mivel lehetne kifúgázni a kályha és a fal közti illesztést? A kályhásom ugyanazzal a flexifugázóval kente ki, mint a csempék közét, de a fal más jellegű elképzelései miatt (nem úgy akar mozogni a szentem, mint a kályha :) ) egy jó részen távozott a fuga a fal és a Kályha közül. Én vagy szaniterszilikonra gondoltam (a Berneres bírja 180 fokig, ott pedig nincs több 50-60 foknál, mert a külső "félcsempe" kvázi csak dekor, mögötte légrés van a fal felé fölül is lezárva, csak hogy ne a falt fűtse) vagy valami hőállóbb kéne oda? Mindenképpen rugalmasan maradó anyag kéne.
Még egy kérdés (csak részben kályhás).
Ti mivel kezelnétek le a padkát borító fát ill a szünetmentest takaró kisszekrényt? (Borovi fenyő lett a választás, mert mellette az ajtó is abból van.)
Én Sadolin Base alapozóra és két réteg Sadolin Extrára gondoltam, csak nem tudom, hogy az itt a meleg kályha mellett mit bírna. Ok, hogy kültéri, meg arra van tervezve, hogy bírja a napsütés általi irdatlan melegeket is, de mit tudhat vajon a kályha közvetlen közelében?
Pályafutásom során, egy ilyen vízteres cserépkandallóval (egyedi) találkoztam, amelyikre nem volt panasz. Igaz ez olyan drága volt, hogy soha nem mer rosszat mondani rá, a tulajdonos/tervező!
De sajnos 1 éves elbontottat, láttam, és széthullottat többet.
"De az öszvér megoldásoknak ez a hátránya." jelen esetben inkább kátránya... Bocsi a hülye viccért.
Lehetséges, hogy igazságod van. De. Én nem elnyújtani próbálom az égést, hanem csak nem rakok rá többet, mert elég meleg lett közben a lakásban. Asszem ki kell tapasztalnom, mikor zárhatom tényleg el, mennyi parazsat hagyhatok meg.
bocs, nem esett le nekem, hogy ez vizteres kalyha.
akkor mindenkeppen annyi van, hogy a lassu egesnel a viz elviszi a hot. igy a fust tulsagosan lehul, meg a tuzter fala sem sugaroz tul sok meleget a tuzre.
amit masok is irnak, hogy befuteni, es hagyni hamar leegni, az segithet. tulkepp a hosszu elhamvadas a vizre mar ugysem ad sok meleget, ha meg felfutotted a kalyhat, az a lassan hamvado darab nelkul is meleg marad sokaig.
Szia! Ez természetesen igaz, viszont egy előnyt is tudok mondani: így legalább miután leállt a keringés, tényleg cserépkályhaként tudom használni - nem vonok ki belőle hőt, nem hűtöm, és igen jó a szobába belépve még délután is mekidőlni a meleg kályhának. Igaz, vezérléssel megoldható lenne ez tartályos kályhával is. Üdv: Balu
Ezt úgy értem, hogy ha már vízteres, akkor egy komoly műszaki paraméterekkel rendelkező kandalló (másodlagos, harmadlagos levegő, deflektor, üvegöblítés, emelt tűztérhőmérséklet, elnyújtott égésidő stb.) legyen, gyakorlatilag egy hightech kazán, üveggel az elején. Azzal lehetne a lehető leggazdaságosabban és tisztábban kihasználni az elégetett fa energiáját.
Félre ne érts, nem akarom bántani a kályhádat, mert nagyon szép, csak tüzeléstechnikailag nem tartom túl jó megoldásnak az ilyeneket, mert kicsit csorbul mindkét funkciója.
Persze nem vagyok tüzeléstechnikai szakember, úgyhogy lehet, hogy amit írtam, annak semmi köze az igazsághoz.
Az üveg egyértelműen a csőregisztertől lesz ennyire kormos, mert főleg fojtott égetésnél, ahol amúgyis "szenved" a tűz, ha még hőt vonsz el tőle, nem tud a tűztér kellően felmelegedni és még tökéletlenebb lesz az égés.
Szerintem nem arra tervezett tűztérnél nem kell törekedni a hosszan tartó égésre, én sem várok a temporistól hőtárolást... :-) Inkább kisebb adagokat nagy levegővel elégetni, aztán csukni a szabályzót, hogy maradjon a meleg.
Persze ez a te esetedben értem, miért nem jó, nagyon rapszodikus lesz a vízhőmérséklet. De az öszvér megoldásoknak ez a hátránya.
A probléma a csöves vizes betétekkel hogy nem érintkezik nagy felületen a samott téglával ill.nem is tud a körív végett,meg kevés a víz bennük.Szerintem jobb megoldás lehet a lemeztartályos patkó a következők miatt:
-nagyobb vízmennyiség=kevesebb hőingadozás=egyenletesebb fűtés -a samott belsőt szépen a lemezfalhoz lehet pakolni így melegítheti hosszabb távon a vizet a tartályban
Küldtem mailt, állok rendelkezésre. A hozzászólásaim szerintem nem lettek kimoderálva. a 13722ben mutatkoztam be, utána 13778asban van a "kisregényem", de az nem a 13777 és 13779 között van, hanem a 13773 és 13774 között, mert kicsit sokáig írtam válaszként, közben születtek hozzászólások, amiket szerintem a fórummotor így pakolt be. Üdv: Balu
Természetesen ez is szempont. Viszont a cserépkályhának és végül is minden füstjáratos, hőátadós elven működő fűtőberendezésnek az lenne a lényege, hogy a füstjáratokban a kinyerhető legtöbb (figyelembe véve a kémény kátrányosodásának veszélyét) hőenergia kerüljön kinyerésre a tűz égésekor. Ami ott a huzat miatt kimegy, az már tényleg a szükséges veszteség. (Illetve még ez sem teljesen igaz, lásd tömegkályha esetében az utánégető nyílást.) Ha kevés levegőt adnak neki, hogy lassabban égjen, a tökéletlen égés miatt legalább annyi veszteség lép fel, mint amit rendes égéssel kivisz a huzat, ha nem több. Azt, hogy a huzat kirántsa a kályhából az eltárolt meleget, a leégés után az ajtó zárásával lehet megakadályozni.
Amúgy egy cserépkályhát simán tönkre is lehet tenni ilyen lassú égestős módszerrel. Vagy csak simán lekátrányosodik és büdös lesz, meg kifolyik a lé a fugákból, vagy esetleg robbanhat is extrém esetben, ha valaki nagyon szakszerűtlenül használja, pl. nedves fával akar lefojtott égést csinálni.
Hmmm. Ok, tudom, vmit rosszul csinálok, de hogyan változtassak? A begyújtás képen:
Az alsó, hamuzó ajtót nyitva szoktam hagyni, jó sokáig, kb 40 percet tutira, amikor már kezdi keringetni a vizet, akkor zárom be úgy, hogy a hamuzóajtón és a felső ajtón lévő forgatható nyílást is teljesen nyitva hagyom. Mikor kezd már lohadni a tűz, akkor szoktam fokozatosan elzárni a nyílásokat. Mikor már nincs láng, csak parázs, akkor szoktam teljesen lezárni. Ekkor még nagyjából tiszta az üveg, utána jönnek a "manók"... Általában el szokott hamvadni minden bent, ritkán marad egyben a berakott fa maradványa egy nagyobbacska faszén darab formájában. Ekkor tudom, hogy elböktem vmit, és lepároltam a fát.
Amiket esetleg gondnak látok: - A fa nedvességével lehet gond, de a kétéves szárazból is vannak olykor maradványok. - A gyakori (2-4 alkalommal szoktam) rárakások miatt kihűtöm a tűzteret, és nem tud rendesen elégni? - Túl nagy a 200as S.hiedel kémény a kályhának, és kihúzza a meleget? - Egyéb ötletem most nincs arra, hogy mit bökhetek el. Tippek, ötletek? Te hogyan tüzelnél egy ilyen öszvérben? Köszi! Balu
miért lett kimoderálva a fényképes leírásod az öszvérről? Már nem tudtam megmutatni a páromnal. :-((( Olyan cserépkályhát szeretnénk, amilye Neked van. Most terveztetjük a házunkat, érdekelnének a tapasztalatok, hogy már most oda tudjunk rá figyelni a részletekre. Magánban keresnélek, ha nem gond.
Nekem csak az a hordókályhám van. Abban a samottlapon ég a tűz, vagyis alulról nem kap levegőt, csak a kályhaajtó résén keresztül. Nagyon rossz megoldás ez így. Ezért azt szoktam csinálni, hogy begyújtáskor teszek pár nagyon vékony gallyat hosszában és erre teszek 2 db nagy bükköt keresztben. Közéjük kis etanolos zselé meg száraz fenyőtoboz. Ilyenkor jól átjárja a levegő alulról is a gallyak között és hamar elkezd égni, meg nem füstöl annyira. Utána mindig 1-1 db fa megy be, de az előző félig leégett darabra keresztben teszem, hogy alá is mehessen a levegő. Különben csak füstölne a hamuban így viszont teljesen tisztán ég. 2-3 naponta kell hamuznom : /
Szia! A kormozás dologban van valami... A lassabban égetés (ez alatt én az 1-2 kugli egyszerre égetését értem) még annyira nem is problémás. Mikor lohad lefelé a tűz, az inkább a gond az én meglátásom szerint. Akármit csinálok, mindig ilyen lesz az ajtó: nem tudom, mennyire látszik majd a képen, de az üveg teteje (kb felső fele) csak kormos, az alja lesz "füstüveg" a kátránytól.
Aztán persze egy kis hamuba mártott papírtörlő csodákat tesz kb 1 másodperc alatt:
Igaz, a kémény belseje is szép (lesz). Azzal mit lehet kezdeni egy S.hiedel esetén? Érdemes a cserépkályhában a tisztítókuglit égetni, vagy inkább a kéménybe tegyek gázolajos rongyot? :) (ez utóbbi inkább csak vicc volt) Üdv: Balu
Ha csak ennyi a baj velük, akkor nekem épp ezek jönnek jól. Ugyanis arra kellene elsősorban, hogy amíg (munkából hazaérkezvén a kihűlt lakásban) a padlófűtés "beindul", addig legyen valami közvetlen hőforrás a nappaliban. Tehát a hőtartás nem meghatározó szempont, mert néhány óra múlva azt átveszi a központi fűtés.
ha egyszerre égetsz el sok fát, akkor hamarabb lez meleg, hamarabb melegszik fel a csempe stb. Ha csak pár db-ot raksz rá, és azt mindig megvárod míg leég és utána raksz újból rá, akkor nem fog hamar felmelegedni. De ha jól meg van csinálva a kályha, akkor a meleget ugyanúgy fogja tartani, függetlenül attól hogy hogyan raktál rá. Én fokozatosan szoktam tüzelni ,először mikor begyújtok, csak pár db-ot, 15 perc múlva pedig jól megpakolom. A lényeg a füstjáraton és a benne lévő anyagok, csempe bélés szakszerű felépítésben van!
Üdv, azok a 40-70 ezer ft közötti kandallók, vaskályhák nem igazán hőtartásra szolgálnak! Felfűtesz vele kb fél óra alatt, és ha nem pakolod folyamatosan, vagy elalszik a tűz, és már nem raksz rá, akkor fél-1 órán belül már hideg lesz!
A cserépkályhában pedig ha begyújtassz, igazán 1 óra - 1,5 óra múlva lesz meleg a csempe és folyamatosan pakolod, 3 óra múlva már nem fontos rárakni legfeljebb 1-2 darabot és kész. Ha jól megcsinálták a cserépkályhát, a füstjáratok szabályosak, kering benne a forró füst, akkor a kályha még 7-8 óra múlva is meleg lesz, és nem hül ki a szoba. Nekem is cserépkályhám van, este 10 kor rakok rá 2 nagyobb darab fát, és reggel 8 kor is meleg van a szobákban, én 2 szobát illetve konyhámat fűtöm ezzel. Szerencsémre jól meg lett csinálva! Gondolkodok azon, hogy jövőre beépíttetek egy víztartályt, és radiátorokban fogom vezetni a vizet, a másik 3 szobába, amiben most gáz-fűtés van. Sok sikert!:
Szerintem más szempontja is van a gyors vagy lassú égetésnek. Ha gyorsan égeted akkor több levegőt is adsz neki, ha jól sejtem ilyenkor a magasabb hőfok és a több levegő miatt tökéletesebb az égés. De a nagyobb huzat miatt több megy el a kéményen is. Ha pedig lassabban égeted jobban kormoz talán? Javítsatok ki ha valamit nem jól gondolok!
Kérem további szíves tanácsotok, hogy hol és milyen kandallót, kályhát javasolt venni, ha nem barkácsáruházakat részesítem előnyben. (ahol kapni 40-50 ezerért)
Kb 6kW, fatüzelés.
Az viszont fontos, hogy ne szabaduljon ki füst a lakótér felé. (rövid időre kinyitott ajtaján) Tehát kerülném azokat a típusokat, amik hajlamosabbak ilyesmire.
Ezek az 50ezres, áruházi kályhák-kandallók mit tudnak? (Vagy inkább: Mit nem?)
Igen egy pufferral lehetne az egyszerre nagyobb hőt eltárolni, és a csk lezárás után keverőszeleppel egyenletesen kivenni a hőt belőle, ez kitartana a következő begyújtásig. Vagy ha pf-re lenne kötve, akkor az maga a puffer, néha nagyobb hőt beletolni, és egyenletesen adja a fűtést a tehetetlensége miatt.
Mi nagy hidegben reggel megrakjuk a (nem vizes) csk.-t és miután már csak parázs van elzárjuk. Addig a hamuzó ajtó végig nyitva van, hogy minél gyorsabban és nagyobb lánggal égjen. Ha viszont ezután folyamatosan tudom tartani benne a parazsat (óránként 1-2 kisebb fadarabbal), akkor délután/este - amikorra a kályha már veszített kicsit a lendületből - könnyebb újra gyújtani. Vizes rendszernél szerintem pont, hogy pakolni kéne, a csk-t magát viszont nem kell széttüzelni (= ha már mindenhol átmelegedett, nem kíván nagy hőt.) Nagy dilemma. Esetleg egy pufferrel illeszteni lehet a csk. "eseti" hőtermelését a fűtéshez...
"Kályha esetén nem tanácsos szinte folyton rakni. Bár korábban (a nem éppen kedvelt, bár szerintem a kályhák lelkét értő) Baranyai topiktárs pont ezt javasolta, hogy a felfűtés után célszerű a vizes csk-t "szinten tartani". Erről mit gondolsz/gondoltok?"
Logikus a felvetés, hiszen a kályhában a tűz kialvása után a felmelegedett samottól, vagy amiből van a kályha, nem fog tudni annyi meleget felszedni a regiszter, hogy azzal keringetés esetén érdemben melegítse a fűtőtesteket, esetleg felfűtsön egy tárolót.
Radiátorra gondoltam persze, mert felületfűtéshez lehet, hogy elég lenne -direktben-, de ahhoz meg akkor lenne sok, amikor ég a tűz :-)
Ezért az ilyen rendszerekhez valamilyen keverőszelepet, vagy leválasztott hőcserélős megoldást alkalmaznak, amennyire eddig kisilabizáltam.
Az igaz, ha nagy lánggal fűtöm föl, akkor jobban átmelegszik kályha, tovább adja le a meleget, de ahhoz sajna nincs elég tömege, hogy ezt a meleget a csőregiszteren keresztül sokáig ki lehessen venni belőle. Ha lelohad a tűz, akkor elég hamar le tudja hűteni a lakás a vizet a keringetendő hőfok alá. Pl. tegnap este befűtöttem, úgy fél 10 körül raktam rá az utolsó adagot, reggel 40 fokot mutatott a termosztát kijelzője, akályha még meleg volt (nem csak langyos, tényleg kellemes meleg volt), a szobában 22 fok volt, készülődés közben hallottam, hogy elindult a szivattyú, ment kb fél percig (az egyik radiátor mindig lelevegősödik, ezt ált. hagyom, mert így legalább hallom, mikor megy a keringetés :) ). Ennek érezhető hatása persze egyik radiátoron sem volt. Ezért keresem még a jónak tűnő megoldást. A termosztát hőfokját feljebb venni nem tervezem, mert 50 foknál melegebb vizet egyszer sikerült csinálni, amikor a szünetmentest kötöttük be: már csak enyhe parázs volt, gondoltam nem lesz gond, ha most egy picit nem megy a keringető, kb 15 perc alatt a parács 70 fokig nyomta föl az előremenő érzékelőjénél a vizet, de a szivattyú újraindítása kb fél perc alatt "átöblítette" a csőregisztert, és lement 30 fokosra a víz benne. Szóval vagy jobban kéne pakolnom, és magasabb hőfokra vennem, vagy nem tudom :)
Ha folyamatosan rakod a tüzet kis mennyiséggel, nem lesz több a veszteség, mintha a napi mennyiségű fát minél hamarabb nagyobb mennyiséggel rövid idő alatt leégeted? Mint a tömegkályhában. Elvégre a csk is viszonylag nagy tömegű. Legalábbis a tk-ban sokkal rosszabb ha beteszek egy nagy tuskót 4-5 órát pislogni, izzani, mintha azt a mennyiséget felhasítva 1-2 óra alatt elégetem.
Nekem egy szomszédom, vagyis 3 házzal arrébb lakó adta meg egy kályhásnak a telefonszámát, nekik készített egy nagy cserépkályhát 2,5 éve és semmi gond nem volt vele. Felhívtam, kijött megnézte a nappaliban a helyét, ahova lett rakva a kályha, számolt és megadta az árat, hát nem mondom hogy olcsó volt, de már előre érdeklődtem másik mestereknél, és ahhoz képest megkönnyített. Megcsinálta 1 éve a kályhánkat, ingyen el is jött ősszel még egyszer begyújtani, mert én nem nagyon tudtam volna egyedül, főleg hogy nem nagyon használtam előtte a kályhát, mivel rossz volt. Kb 1 hónapja találtam meg az internetes oldalukat. http://cserepkalyha.eoldal.hu
Sajnos nincs fenn a kályhám. ez volt az én történetem Pécsről.
Köszi a tippet a pillangószeleppel kapcsolatban! Félelmem szerint nincs ott, asszem ezt pótolni kell.
A kinézettel, és az eddigi teljesítménnyel teljesen elégedett vagyok. Kíváncsi leszek az igazán hidegben nyújtott teljesítményére, mit fog majd tudni.
Igazán attól tartok, mi fog történni a csőregiszterrel, ha igazán megpakolom száraz fával. Csak gyengéden merem rakni.
Kályha esetén nem tanácsos szinte folyton rakni. Bár korábban (a nem éppen kedvelt, bár szerintem a kályhák lelkét értő) Baranyai topiktárs pont ezt javasolta, hogy a felfűtés után célszerű a vizes csk-t "szinten tartani". Erről mit gondolsz/gondoltok?
Ha már előjött ez a téma. Igaz az amit a tűzimádó.hu oldalon olvastam, hogy a kéménykürtő keresztmetszete a nyitott tűztérnyílás 1/8-1/15 része lehet? Vagy gondolom annál kisebb (3m legkisebb magasság mellett). Nem túl nagy még ez is?
Az biztos, hogy a Tertio nagyon nem szerette volna azt a kéményt (nem hogy a 79, de még a 69 sem), de hiába a kW, a kandallók kéményét pont az ajtónyílásra kell méretezni, nem teljesítményre. Azaz épp a megrakáskori ajtónyitás az, amikor ez előjön.
Cserépkályhád van, vízmelegítő csőregiszterrel, de tök mindegy mi a neve, ha jól működik és boldog vagy, mikor ránézel.
Mondjuk a légellátást olcsóbban és jobban is meg lehet oldani, mint egy szellőzőkürtős kéménnyel (de vigasztaljon, hogy nem te vagy az egyetlen, akire ilyen címszóval sózták rá), viszont ha már ez, akkor a ventillátoros megoldás korrekt. Azt nézd meg, hogy a venti előtt van e pillangószelep, mert könnyen előfordulhat, hogy egyszer csak a meleg kezd el kifele húzni rajta.
Ha jó a kéményed, és megfelelő tűzteret választasz hozzá (itt nem a tűztér ára a döntő, hanem a mérete, kialakítása), akkor minimális tüzelési gyakorlat megszerzése után ettől nem kell tartanod.
Pont ez volt a kiválasztásomnál az egyik dilemma. Tudom, nincs semmire sem biztosíték, de a választásnál szempotn volt, hogy mennyi garit vállal rá a gyártó, milyen módon ellenőrizhet az állapota, mennyire tűnik tartósnak. Ezért is lett ez a konkrét modell a választásom. Tetszik a "menedzselhetősége". A tartósságában meg csak bízom, igyekszem gondos gazdája lenni. :) Balu
és hogy a kérdésedre is válaszoljak az én tapasztalatom (nagyon gyenge mert kb 1 hónapja 10 begyújtással használok rendeltetésszerűen kandallót) az hogy:
- ha addig nem nyitod ki míg lent nem képződik masszív parázs aljzat
- begyújtás után egy ideig rendesen adsz neki huzatot
akkor nem csap vissza füst
de mint mondtam nagyon keskeny a tapasztalatom, szerintem majd a profik tólják az infót jobban
Az esetek nagyon nagy részében, az hogy az UPS meghibásodott (akku probléma), az áramszünetnél derül ki. Ez tapasztalat. Szememben a szünetmentes tápegység nem biztonsági elem, csak esetleg biztonság érzetet jelent.
nekem eddig csak az jutott eszembe hogy veszek egy olyan kandalló betétet, aminek mind a két oldalán van üvegajtó és a szobafelülit beheggesztem fixre, a másikat meg használom begyújtani
ilyen betétet lehet kapni, de két problémám van vele:
- nem arról vana huzatszabályozás amerről kéne (gondolom bár élőben még nem láttam)
A tapasztalatokat még én is csak gyűjtöm, lévén hogy pont mikuláskor lesz egy éve, hogy elkészült a ház, és beköltöztünk. A kályha pedig csak idén tavasszal épült meg, a végső bekötése is csak őszre lett kész, így csak kb 1 hónap tapasztalatait tudom megosztani. Szóval.
A ház: egy meglévő régi 10x10es kocka bővítése, nagyjából 9,5x6,5m-es befoglaló méretekkel, 2 szinten. Alul a hasznos alapterület kb 45nm, felül kb 35nm, ami tetőtér jellegű. 2,5es belmagasság van lent, felül a fogópárok látszanak, ott zártuk le a teret gipszkartonnal (úgy 230nál, kb 110es térdfalon ül a 36 fokos tető). A ház 30as M.tratherm, 8 centis T.rranova rendszerrel körben, alul ha jól rémlik 10cms járható EPS van az aljzaton, a tetőtér alján 5cm (ezekben mennek a R.hau fűtéscsövek, vagy 5 és 3? sosem tudom... :)), a tetőben 20 centi I.over van (0,35ös és 0,38as). A nyílászárók 3 rétegű üvegezésűek, összességében (tok+üveg) k=1.0-sak. A fűtés radiátorokkal megy, lent 3darab 1500as D.ferr van a nappali+konyha+étkező egybe légtérben, 1 400x/800(?)as az előtérben, és egy egylapos picit a wcben. Fenn 1 1500as, 2 900as és 1 400as van, tehát összesen 9 darab radiátor van a rendszeren. Jelenleg még nincsenek rajtuk termofejek, de a nappaliba napokon belül felkerülnek.
A kémény: egy 6 vagy 6,3 teljes magasságú átm200as S.hiedel, amiben a füstcső mellett a blokkban levegőcsatorna is van. (sosem tudom a típusát. Kezdetben kicsit dühös voltam, hogy miért ezt sózta rám a kereskedő, de aztán amikor a levegőztetést kellett megoldani, akkor már örültem, de erről majd később).
A kályha: a nevezéktanával mindig bajban vagyok, ezért is íródott úgy az első hozzászólásom, ahogy. (Egy külön történet, hogy miért pont ez lett, ha vkit érdekel, szívesen megosztom a kiválasztásának "kihívásait".) Az építője (aki magát kályhaépítő kisiparosnak nevezi) csempekandallónak nevezte el művét. A fórum végigböngészése után nem tudom, minek is nevezzem, ezért hívom csak öszvérnek :). Én cserépkályhát szerettem volna vízbetéttel, ez lett belőle. Épített tűztere van, utána szépen körbejárja az egész belsejét a füstjárat (kb 8 méternyi), majd elég lent (a padka mögötti támla felső soránál) csatlakozik a fal túloldalán lévő kéménybe.
A használatának pár tapasztalata.
Kb a képen látható módon szoktam megrakni. Ez annyiból áll, hogy alulra rakok 4-5 darab, kb 6-8cm átmérőjű, 25-30cm hosszú negyedhasábot. Erre megy rá pár összegyűrt napilap lap, rá egy 95% kerozint tartalmazó gyújtóskocka, majd rá apró keményfa, valamint egy-két picit vastagabb keményfa darab. A vastagabb asszem gyertyán (idén vettem, jó repedezett, ránézésre száraznak tűnik, égés közben viszont sistereg, a nedvességmérőm még a postán van, majd referálok róla), a gyújtós pedig tavaly vett cser/bükk. Ezt meggyújtom, adok neki levegőt, majd később rakom rá (érzésre és érzéssel) a többi fát. A víz keringetése 35-40 foknál indul, ezt kb olyan 40 perccel a begyújtás után éri el, elég szakaszosan indul, mert azért hamar jön hideg víz vissza. Kb olyan 1,5 óra után van az, hogy a keringető folyamatosan tudja vinni a melegvizet. Jelenleg a nem túl hidegben ált ekkor még max 2 darab fát rakok rá, mert elérem a kívánt meleget. A radiátorok szépen fokozatosan melegednek át. Utána még megy a szivattyú kb 1 órát miközben a levegőt visszavéve szép lassan ég a töltet. (Összesen max 2 órát üzemel 1 megrakásnál a szivattyú, ezért bízom benne, hogy elég lesz a szünetmentes). A hőfok: ált 20 és 23 fok között ingadozik a házban, nagyjából egyenletesen, függően attól, hogy csak egyszer vagy 2szer (reggel és este) gyújtok be. Jelen körülmények között úgy 8-12 negyedkuglit használok el egy begyújtás+rápakolásoknál, ami úgy 10-12 kg lehet. Ezzel azt érem el, hogy ha mondjuk este 11kor 22.9et mutat a hőmérő, akkor reggelre (7körül) úgy 22,1-22,3 körülre megy vissza az emeleten, és 23-ról 21,5re a nappaliban, ahol amúgy a kályha is van. A kályha termosztátja 40 fokosnak mutatja a vizet, de már nem keringeti.
Ígértem, hogy visszatérek a kéményre. Szóval van egy szellőzőkürtője is, ami azért lett végülis jó, mert ugye van egy konyhai elszívó is a kályhától kb 4 méterre, ugyanazon a falon. Ezt úgy oldotta meg a mester, hogy az elszívó csak akkor működik, ha egy külön billenőkapcsolóval is bekapcsolom, de ez rögtön indít egy ventillátort is, ami a kémény szellőzőkürtőjéből nyomja be levegőt a helyiségbe. Meg van egy Alef45 az ablakon is. Mikor égett a tűz, egyszer kipróbáltam az elszívót, de semmi változást nem vettem észre. Az Alef45 (drága lyukborítás az ablakon) szerintem nem sok vizet zavar, sokkal jobban ég a tűz, ha az ablakot résszellőzőre nyitom. A begyújtásnál még jobb, ha bukóra. Éljen a szigetelés, és a teljes légzárás!
Sziasztok! Ne haragudjatok, hogy csak így ide betolakodom. Akik használnak gyári kandallót, kályhát, kérem mondják el tapasztalataik.
Az érdekelne, hogy ezeknél mennyire általános az, hogy az ajtót kinyitva (például a hasábok betételekor) valamennyi füst a lakótér felé kijön az ajtón?
Van olyan, amelyiknél egyáltalán nem jön ki semennyi füst?
Ki hogyan oldja meg / él együtt vele?
Köszönöm!
vakrepulo2: Az milyen tuti megoldás?! Nekem nagyon bejön. (sajnos nálam nem olyan a szobák kialakítása, de ha ma építkeznék, már biztos úgy alakítanám.)
olyan kandaló tűzteret keresek, ahol a szoba felé zárt üveg van csak és a másik oldalról (pl házon kívülről vagy koszolható helyiságből) lehet megrakni, kihamuzni stb (így pl a füst is oda csapna ki adatt esetben)
ettől függetlenűl jó lenne ha a huzat állítást is a szobából lehetne végezni
létezik ilyen szerintetek?
magyarán kimennék a kamrába megraknám a kályhát és begyújtanám, utána szobából csak egy kis kallantyút pöcögtetnék ha kellene és koszolásmentesen élvezhetném a nagy üvegablak mögött a tűz látványát
tudom így sajnos elesek az égő fa illatátol is, de nekem ennyit megér a hamu mentes nappali
szóval infó?
köszi előre is!
vakrep
Pont a lefújó távolsága miatt van rögtön a csőregiszter után egy függőleges, kvázi "vakvágány", aminek a tetején a légtelenítő "olvadóelemként" funkcionál. Inkább az szóljon el, még ha a nappaliba jön is némi víz (kb 150 liter van a teljes rendszerben), mintsem nagyobbat szóljon valami más.
A szünetmentes szerencsére csak az előző hozzászólásomból maradt ki, a rendszerből nem :) Kb 2 hétig hazsnáltam nélküle a rendszert (nem volt egyszerű dönteni, hogy milyen legyen, meg beszerezni a kiválasztottat), addig nem is mertem felügyelet nélkül hagyni.
A vízhőfok kérdése: ezen aggódok én is kicsit, szívesen vennék e téren én is tapasztalatokat.
Plusz az előbb sietségemben elfelejtettem, hogy van még a rendszerben egy Eaton Evolution 850VA-s szünetmentes táp, ami a kályha melletti "dobozban" lakik, onnan kapja a betápot a termosztáton keresztül a keringető szivattyú. A szünetmentes diaagnoszikai progija alapján a szivattyú 9%os terhelést jelent neki, amit ő úgy 1 óra 47 percig bír, tehát kb 100-110 perce van a kályhának, hogy max tűzről lelohadjon, és ne forralja meg a vizet. Üdv: Balu
1. Nagyon nagy a hűtőkör tehetetlensége, mire ez visszahűt, sokáig fog forrni a víz a csőregiszterben (mikor kinyit a termikus szelep, már akkor is fog).
2. Ha a szivattyú megáll (pl. áramszünet), hogy fog eljutni a hűtött víz a csőregiszterbe?
Minimum egy szünetmentes még kéne a rendszerbe. Bár a nyomás gyorsan terjed, a lefúvó szelep is jó messze került.
Kályhához hivatalból nem értek, de talán a szivattyút sem ártana magasabb hőmérsékletnél indítani.
A legvékonyabb alátétet, amely 0,25 mm, raklaprögzítő acéllemezből vághatod ki flexxel. De előtte, titán fúróval fúrd ki a megfelelő furatot. Soha nem olvad el. De fúrni sem tudod mással. Az alsó lemezhez raktál alátétet? Én raktam,nem tudom, hogy ott szív e másodlagos legeőt.
Kedves Doki, Robi és Dpek! A vizes része (a csöves meló :) ) az alábbiak szerinti: A képeken szereplő dolgok mind a kályha fölötti szinten, közvetlenül a kályha fölött lévő háztartási helyiségben vanank. Az első képen egy J.nkers gyártmányű visszahűtő van, amit egy termoszelep (remélem így hívják) kapcsol be akkor, ha 95 fokos a víz. Innen a leírása szerint kb 5 perc alatt visszahűt rajta kb 30 fokot. (Reméelm sosem kell élesben kipróbálni.) A hűtővíz betápja a hálózati vízről jön (4. kép, kazán alatt).
A második kép mutatja, hogy kb 1,5 méter cső után ér a keringető szivattyúhoz a melegvíz, ami az előremenő ágban van. Ezt a kályha mellett (az első hozzászólásomban látható képen látható) az előremenő ágban mérő E.ilkamin termosztát vezérli. Jelen beállítás szerint úgy 35-40 fok között kapcsol be/ki a szivattyú, ami egy W.lo gyártmányú, minimális fokozaton üzemelő szivattyú.
A harmadik képen látható a keringető szivattyú, a kiegyenlítő/tágulási tartály (sosem tudom megjegyezni a pontos nevét), a "váltószelepek", valamint a nyomásra nyitó gőzleeresztő.
A negyedik kép a fűtési főgyűjtő és a kombikazán (S.D. Isotwin F25HMOD) közti kb bő métert mutatja. Remélem így már nem tűnik annyira puritánnak a biztonsági berendezés. :)
Bár túl sok gyakorlati tapasztalatom még nincs, de arról nemsoká beszámolok, de most mennem kell dolgozni.
Hajaj sikerült, én két db fogazott rugósalátétet tettem oda, de lehet, hogy kicsit nagy lett a hézag, mert teljesen elzárva a kéményt is ég mint a fene. Most elfogyott a fenyőhulladék, kezdődik a rendes tüzelés bükk és tölgyfával. Még szabályozgatom, de tényleg fütyül a szél, hallani rendesen. Kívülre odatettem az öngyújtó lángját, és csak úgy húzza be a lángot az üveg mellett.
Sziasztok!Kályházásom szünetel,van egy csomó ,évek alatt összegyűjtött csempém,igazából pótlásokhoz jó. pl:-török közép(új és bontott) -fűzőld kapus sarok 28db új zalai hagyományos -2 db antik kályha úgy-ahogy -gyékényes sarok és közép aranyb. új -hordozható keretek stb,TEL : Kovács Laci 70 3321251 Bajak
Elkészült végre, már három hete kitűnően működik a vízbetétes kandallókályhám.Saját kivitelezésben készült, sok sok szakanyag átrágása után.De lényeg a lényeg 90m2-es lakást fűt pompásan, meg egy 200 literes boilert dolgoz tele minden nap frankó meleg vízzel.
Ha visszaolvasol kicsit, kiderül, hogy nem csak ennyi a baj ezzel az emberrel. Bírósági ügyek vannak a feje fölött, így nem nevezném szakembernek - hogy minek arról most ne essék szó. Amúgy 10 eFt-ért valóban kb. Pestre lehet felmenni szakérteni. Egy sima kiszállásért - ami munkafelmérésből és megbeszélésből áll - kb. 2-3 eFt-ot "illik" kérni kb. 30 km-es körzetben. Ezt viszont akkor is ha amúgy "útba esik". Pont útba nem fog esni a kuncsaht háza, a megbeszélés ideje pedig szintén pénzbe kerül. De nem ennyibe (szerintem).
Soha nem hallottam még erről az emberről. De ha csak ennyi vele a baj, ezzel nem kéne kipellengérezni. Senki nem megy felmérést végezni ingyen! Igaz, a végén ha megkapja a munkát, a végösszegből levonja. (ha korrekt)
Gondolj bele. Mi abban az üzlet, hogy valaki minusz költségen osztja a tanácsokat, míg a fogyasztó ennek felhasználásával, tárgyalhat egy másik építővel, kivitelezővel.
A 10 ef. reális összeg. Én ilyen olcsón nem készítek helyszíni szemlét.
Igaz, nem vagyok kandalló építő.
"Na mindegy, én erre azt mondtam neki, hogy itt van a 70 km-es körzetben olyan ember aki ingyen eljön.... Viszl"
Ezzel teljes mértékben egyetértek, Tessék helybálivel munkát végeztetni.
Ha szabadna folytatni a sort, kivel ne kezdjetek: Dunakanyar Kandalló Kft Rendszeresen van szabadtéri standjuk a BNV-n meg a Construmán.
Kicsit off: Májusban szerződtünk bontotttégla kerítésre, szeletelt tégla burkolatra. Júniusban kellett volna kezdeni, és 3 hét alatt befejezni. A mai napig nincs kész, augusztusban felvett párkányokra is előleget (én hüje fizettem neki) majd nagy unszolásra, napiqrvaanyázásra telefonba kihozták és felrakták. A kerítést mással csináltattam meg menet közben, a hozzávalókat elszámolták, és feleslegesen megvetettek velem jó drágán bontott téglát, kb 600db-bal többet mint kellett volna. A honlapjuk tele van kandallóképpel, kerti sütővel, de azon se lepődnék meg, ha innenonnan összeszedett képek lennének.
Most már emlékszem. Nem a használhatatlan téglakályha építője volt, hanem egy másik fórumon olvastama nevét. Már a hatóságok is kergetik, mert nem te vagy az egyetlen, aki így járt. Sőt, tudtommal egy csempegyártó is feljelentette, ugyanis az ügyfél feljelentésére rajtuk kereste a rendőrség a felvett előleget. Szóval nem egy jól csengő név a szakmában.BSzTom
A weblapomról nyilatkoztál? Ha igen, szabadjon megjegyeznem, hogy van. A KAPCSOLAT feliratra klikkelve eljutsz arra az oldalra, ahol mindezeket megadom. Tehát ha az én vállalkozásomra írtad, hogy kerülni kell az "ilyeneket", akkor szerintem tartozol egy bocsánatkéréssel. Minimum. Magadnak meg annyival, hogy megtanulsz olvasni. Merthogy szerintem meg az ilyen elhamarkodottan ítélkező rosszindulatú (fütty)ket kell kerülni. Amennyiben valamit félreértettem, és mégsem az én honlapomra értetted, akkor meg én bocs.BSzTom
Én egyszer felhívtam, hogy akarok csk-t és adjon ötletet esetleg építsen nekem egyet. Erre azt mondta, hogy úgy is jön Pécs felé mert van arra dolga az egyik hétvégén. Mondtam neki, hogy OK benne vagyok, várom itthon. Erre 1-2 napra rá jön egy mail, hogy fizessek neki 10.000 jó kemény magyar valutát, és akkor szekszárdról vagy honnan eljön ide hozzám. Mondom magamban 10.000 Ft-ért??????!!!??!?! Ennyiből én felmegyek pestre és vissza, nem hogy szekszárd. Amúgy állítólag erre volt valami dolga, akkor már csak nem kérek ennyi pénzt, ha lehet össze jön belőle valami üzlet..... Na mindegy, én erre azt mondtam neki, hogy itt van a 70 km-es körzetben olyan ember aki ingyen eljön.... Viszlát.
Márciusban szerződtem vele cserépkályha építésre, adtam neki előleget a csempére, de a mai napig nem csinált semmit és a pénzzel sem tud elszámolni, a cserepeket nem tudja elhozni a keramikustól, mert nem tudja kifizetni, felélte a pénzt.
Márciusban szerződtem vele cserépkályha építésre, júliusban kellett volna megépülnie, de a mai napig nem lett semmi még, az átvett előleggel pedig nem tud elszámolni nekem, mert felélte, így a nekem legyártott csempét sem tudja elhozni a keramikustól egyenlőre.
Szóvsl pénzt átvette, de nem csinál semmit...........
Ha az életvitel nem teszi lehetővé, akkor érdemesebb inkább pellet kandalló (kályha) fronton szétnézni, azok pár napig elvannak törődés nélkül is. Ámbár én még nem találkoztam olyan szituációval, hogy ne lett volna 10 perc időm begyújtani. Egy foglalkozás van csupán ahol ez nem lehetséges, a tengerész amikor elmegy világ körüli útra, de akkor meg úgysem kell fűteni. Én amúgy nem szeretem a túl automatizált dolgokat, mindíg furcsán méregetem a kollegámat, amikor SMS-t küld a pellet kandallójának, hogy fűtsön be :-)
A gázfogyasztói rendszert engedélyeztetni kell az illetékes gázszolgáltatóval. A kiviteli tervek mellé mellékelni kell a megfelelő minősítésű kéményseprői szakvéleményt. Ennek a valószínűsége, hogy engedélyezik kb. annnyi mint egy otthoni atomreaktor engedélyezésének az esélye.
Sziasztok! Van itt valaki, aki gázüzemű cserépkályhával kapcsolatban tud segíteni? A lényeg röviden: új cserépkályhát terveztetnénk gázégővel. Mindenki csak a fejét csóválja, a kályhás is. Tudom, hogy létezik a Héra XXI. századi megfelelője, de mindenki azt mondja, hogy úgysem engedélyezik. A cserépkályhás fafűtésest javasol, de az a mi körülményeinket és életvitelünket tekintve irreális elképzelés lenne.
Mindenképpen gáz lesz, már ha lehet egyáltalán.
Tud valaki gázszolgáltató/kéményseprő által elfogadott megoldásról, illetve beépíthető új készülékről? Köszönöm előre is, ha vki megdob pár tippel és el tudom kerülni, hogy cirkófűtést kelljen bevezettetni ocsmány radiátorokkal iszonyú pénzért. Mindenképpen borzasztó drága ez az egész, legalább legyen szép.
Ja: jelenleg egy régi cserépkályhánk üzemel kitűnően hatékonyan, kitűnően és olcsón, Héra berendezéssel, de már úgy 40 éve. Ideje lecserélni.
Nem tudom ki érdeklődött utólagos szekunder levegő kialakításán és kapott is tippet, hogy vegyek ki az üveg felső tömítését, de ma néztem a bauházba a betéteket és meglepődve láttam, hogy egy 235 ropis betétnél is ez a "fapados" megoldás van. :)
Kedves Topiclakók! Nem volt kis idő, de sikerült átrágnom a topicot. :) Mivel az utóbbi időben elég kevés elkészült fűtőalkalmatosság mutatkozott be, így szeretném a saját "öszvéremet" bemuatatni.
Amint az reményeim szerint látható, van itt több érdekesség is vele kapcsolatban. Arra buzdítom a topiktársakat, legyenek kedvesek megpróbálni beazonosítani az én kis "drágaszágomat"!
(remélem nem lesz nehéz...)
Üdv: Balu
ui: sikeres válaszok esetén van még kép a tárolón, az egész építési folyamatról, meg a használatról is, ezeket is megosztom igény esetén.
Tegnap a barkácsáruházban a kandallóbetétek, kályhák és kazánok címkéit nézegetve feltűnt, hogy az utóbbi kettőnek van rendes címkéje mindenféle adatokkal, számokkal. A betéteken viszont semmi sem volt. A hozzájuk adott papíron is csak agy európai szabványszám volt megadva. Akkor a betéteket nem is kell levizsgáztatni EMI mag CE szám nem jár hozzájuk?
kösz. majd megpróbálom kilobbizni hogy maradhasson a jelenlegi állapot. ha nagyon nem jön össze, ill. az első fűtési idényem után kiderül, hogy mindenképpen hasznos béleltetnem, akkor jön az általad javasolt fúrásos megoldás.
Érdeklődnék, hogy ki milyen anyaggal tömíti a kémény samott béléscső, és a kandalló acél füstcsöve közötti hézagot. Úgy hallottam, hogy nem lehet használni a teljesen kikeményedő hőálló tömítőt, mert elrepedhet a samott cső. Jó e, a 351 fokig hőálló "piros" hőálló paszta? Vagy a kályhás zsinór esetleg ezek együtt alkalmazása? Köszi
a 2006. dec. 1-je előtt elfogadott engedélyezési terveken szereplő kéményeket szilárdtüzeléshez nem kell béleltetni, hacsak a kéményseprő az engedélezési tervhez adott szakvéleményében mást nem írt elő.
nálunk. mivel a magyar szabvány változása a mérföldkő, felteszem, máshol sem. az információm a helyi kéményseprő vállalattól származik.
Az írásai mindíg kellemes perceket okoztak, mesteri mondatfűzései, könnyed stílusa Rejtő Jenő műveire emlékeztetett itt több fórumozót :-) Volt itt több hozzászóló akik valamiért (valószínű nem elégedett ügyélként) haragudtak rá.
Kiküldtek már ebből a szobából ezzel a témával... :) Amúgy a tv-ben láttam egyszer, valahol Gödöllő környékén van egy teljes mértékben önellátó ökofalu, ott építenek ilyeneket. Valahol a neten biztos meg lehet találni, én is ott kísérlem majd meg.BSzTom
Asszem, nekem már volt dolgom a munkájával. Egy téglakályhához hívtak, ami ösze-vissza volt repedezve és dőlt belőle a füst, azt hiszem, ezt a nevet mondták, hogy ő építette. Gyakorlatilag porig kellett volna rombolni, ha javítani akartam volna. De nem akartam.BSzTom
Ha ventivel csinálod, mehet 5 m-nél messzebb is. A gégecső sem gond, nagyobb az ellenállása (ezt a venti teljesítményénél figyelembe kell venni), és nagyobb a surlódási zaj, de ha leszigeteled, az a zajt is csökkenti.
Csak a kandallónál kell a körről átállni a téglalapra, az lehet kicsit macerás.
Feles félkemény alulemezt házilag is simán lehet két zártszelvény meg egy fakalapács segítségével hajtani, táblára keresztben.Így méteres darabjaid lesznek.
A könyököket meg leszabod szépen, de nem sarkosra, hanem vagy ívesre, vagy kétszer (háromszor) töröttre, így kisebb az ellenállása.
Azt hiszem a szürke a KPE, a narancssárga meg a KG cső. Lefolyókhoz használatos műanyag csövek. Én azzal szeretném befejezni. A KG az drágább, de van belőle 125-ös, ami pont passzol az alu flexicsőhöz. Mindenféle könyökidomok is vannak.
Na most már kezd engem is érdekeleni ez a dolog. Miről maradtam le, ha 2009-ben építettem a kandallót? Illetve ha ez évben a használatbavételihez már volt kint ellenőrizni a kéményes cégtől szakember, és nem szólt semmit, akkor mi van?
Köszi, szépen! A ventivel nem lesz gond azt már látom, de ez az 5 m nekem kicsit kevés. Ha frankón leszigetelem a csövet, akkor el lehet vinni messzebbre, vagy úgy már nem érdemes? Mondjuk ez a sima felületü cső is necces, nyílván alu gégecsőben egyszerűbb megoldani. Persze érthető áramlástan szempontjából, de nem tudom mivel tudnám megoldani.
a gond ott van, hogy 14x14-es kéményt nem tudok akkor sem 150-es acélcsővel béleltetni, ha akarnék. most akkor azt tehetném, hogy letagadom a kandallót, de inkább arra hajlok, hogy legyen frankón lepapírozva. elvileg ha 2008-ban épölt volna a kandalló, akkor teljesen tuti lenne minden, most meg itt vagyok ahol vagyok...
Nálunk egyszerűen elintézte ezt a kéményseprő. A gázkémény volt bejelentve (gondolom, mert úgy köszönt, hogy jött megnézni a gázkéményt), de közben a vegyes tüzelésű kazánnal kezdtünk fűteni. Azt mondta, hogy beír egy gázkémény ellenőrzést és mindenkinek egyszerűbb lesz :)) Most jöttem csak rá, hogy ez a mondat mit jelentett :))
Mit gondoltok, pillangószelepet tehetek a külső levegő bevezetéshez is a kályhacső helyett? Nem fér el a csőben, mert nagyon rövid, mindössze egy könyök, azt is méretre kellett csináltatni.
+ nálunk a következő a helyzet. van egy gázcirkó és egy hagyományos kémény ami után fizetve van a díj. namost a gáz már két éve be sincs kapcsolva. idén beüzemeltük a kandallókályhát, a kémény újra lett rakva tetősíktól felfelé, tehát kivalló állapotban van. lóvéban ugyan ott vannak, külön nem jelezkedtünk hogy most akkor mi is van.....
én biztos nem fogom több százezer forintért béleltetni a kéményt. tökéletesen működik. ez rablás. ha újként építkeznék természetesen más lenne a helyzet.
"telón beszéltem még építés előtt a kéményseprőkkel és azt mondták, hogy ha jó a kémény tömörsége akkor nem probléma. persze a törvény betűje meg mást ír.." ez az. a törvény mást ír.
pár hónapja beszélgettem a helyi kéményseprő művekkel és ők mondták ha van egy tartalék kéményem ami után fizetem a díjat és üzembe szeretném helyeztetni, akkor azt az aktuális előírások szerint kell üzembe helyeztetnem ami azt jelenti hogy csak bélelve lehet.
A hétvégén elkezdtem a kandalló körbeépítését :-) hurrá! Viszont már rögtön az első lépésnél kicsit megakadtam. Ca-szilikát lapot akarok ragasztani a kandallótest mögé és gondoltam azt le is vakolom vékonyan. Az első próbálkozás nem sikerült, mert annyira hamar kiszívta a vizet az anyagból, hogy nem volt ideje rendesen megkötni és porzott utána. A második glettelésnél már jól benedvesítettem az lap felületét és úgy húztam rá a második réteget és közben is spricceltem rá a vizet. Ez talán jobban sikerült. Még nem ragasztottam fel, de aggódom amiatt, hogy a ragasztásnál is kiveszi a vizet a ragasztóból és nem köt meg rendesen.
van tapasztalatod? telón beszéltem még építés előtt a kéményseprőkkel és azt mondták, hogy ha jó a kémény tömörsége akkor nem probléma. persze a törvény betűje meg mást ír...
ezen filóztam, hogy most sumákoljak és továbbra is mint tartalékkémény után fizessek, vagy még most próbáljam regisztrálni a kandallómat, de jó lenne rendezni inkább a dolgokat.
De van használatba vételim, és akkor egy használt lemez kazán volt a kéményen, amit eladtam, és a helyére egy tömegkályha került. A nappaliban lévő kéményről nem akart tudomást szerezni a kéményseprő, akkor még nem volt rákötve semmi. Időközben került oda is egy tömegkályha alsó füst bekötéssel. Igazából arra vagyok kiváncsi, hogy az éves ellenőrzéskor mi lesz.
Adhatja, de egyrészt miért vállalna felelősséget olyanért, amit nem ő épített, másrészt meg a kivitelezői nyilatkozat a beépített anyagok megfelelőségét, a megbontás nélkül nem ellenőrizhető szerkezeti részek megfelelőségét tanúsítja. Azaz ha a kéményseprő látja, hogy az alkalmazott megoldás nem felel meg az előírásoknak, akkor jogszerűen megtagadhatja az átvételt, a kivitelezői nyilatkozat ellenére is.
Tömegkályha esetén érdemes előre egyeztetni a helyi szolgáltatóval. A közhiedelemmel ellentétben, a kéményseprők zöme értelmes, normális szakember, még mindig sikerült közösen megoldást találnunk olyan esetekben, amikor nem tudtuk betű szerint szabványosra készíteni a bekötést (arról nem is beszélve, hogy a szabvány értelmezése sem egységes).
- nem a fővárosi kéményseprők ellenőriznek nálad - azt mondod hogy 2009 augusztusában épült - veszel egy nyilatkozatot egy kályhástól (hajrá Magyarország!)
nekem egyébként tényleg pont 2009 augusztusában épült a kandallóm, úgyhogy a következő éves ellenőrzéskor a tartalékkémény átminősül működővé. legalábbis legjobb reményeim szerint nem lesz kötekedés abból, hogy béleletlen 14x14-esben megy a kandalló...
Átbeszéltük ezt már egyszer a ventillátortípusokkal kapcsolatban, oda jutottunk, hogy bár kevésnek tűnhet az axiális venti ilyen célra, de mivel van egy alap gravitációs jellegű körforgás, ezért gyakorlatilag csak rásegítenie kell a keringetésre, nem neki kell saját erőből eltolnia a levegőt a csőrendszerbe...
Nincsenek illúzióim, tudom hogy arra is vonatkozik, pont azért érdekel, hogy azzal mi a helyzet. De ezek szerint akkor akár egy cserépkályhás is aláírhatja. Csak az a gond, hogy ennél a füstbecsatlakozás padlószinten történik, így honnan fogja tudni a cserépkályhás, meg a kéményseprő aki életében nem látott ilyet, hogy az most akkor mennyire szabályos. Hiába mondom hogy biztonságos, és finnországban a lakosság 80%-a ilyennel fűt hivatalosan. A 100% -ban záródó pillangó szelepről a kéményben nem is beszélek. Azt hogy magyarázom meg? Szóval lesznek itt gondok. Márpedig a szelepet nem fogom kivenni, és a kályhát se fogom lebontani.
Jaja, vágom. A Temporisnak asszem 2 vagy 4 csöcsonkja van, ha szét akarja valaki hajtani más szobákba a meleget ahhoz édeskevés 3 pc venti : / Ha meg nagy fordulatú akkor hangos. Ha csak abban a helyiségben kell fűteni akkor még talán ok, arra nincsen akkora ellenállás. Én veszek egy oszlopventit 3-4eFt. A légszállítása és a nyomása is elég nagy.
Mondom ez a gyárija. És nem égési levegő rásegítésről volt szó, mivel ez nem egy turbós kazán (mert atmoszférikus), hanem a Temporishoz való gyári opciós ventillátor, ami a konvekciós burkolatban felmelegedő levegő hatékonyabb áramlásának elősegítésére hivatott.
Jaa, tényleg nem Te, de valaki itt azt írta hogy a mobilkandallókhoz és teatűzhelyekhez nem kell semmi papír a bekötésről. Hát a miénk elvileg mobil lesz mivel van lába........
Ezt nem is írtam :)) Csak azt kérdeztem, hogy azokkal mi van akik megveszik a kályhát és hazaviszik, azoknak is kell egy szakember aki beköti és ad róla papírt? Én mondjuk (még ha nem is hordókályhám lenne :)) akkor is nyárra kiviszem és ősszel behozom a helyére. Minden alkalommal be kell köttetnem vagy mi? Ez abszurd. Meg kéne nézni a pontos hivatalos szöveget valahol :/ Lesz lába amúgy :)) De CE (uniós asszem) szám vagy EME (magyar minősítés) szám kell a betéthez. No-meg egy szaki aki beköti. A szám az meglesz... tudod hogy :)) A bekötésről meg már 3 helyről is van lehetőségem ismerősökön keresztül akiknek van ilyen szakvizsgájuk.
Üdv a Kedves kollégának! Írtad hogy a kivitelezői nyilatkozat mobilkályhákra nem kell. A tiednek is lába lesz tehát az is mobil lesz, nem? Csak kicsit körbeépíted. De az enyém pl. kivehetős lesz pár tégla elmozdításával.
Autóbontóban vagy vateráról 1-2ezer Ft radiális utastérfűtő venti. Legalább 15cm átmérőjű kerékkel. Klíma beltériből, vagy oszlopventilátorból cross-flow.
majd keresek egy pontot ahol nem fúrok bele villanyba, viszont a ventinek minimális véséssel tudok ampert vinni. további ventillátor kérdések: - milyen típust javasoltok, ill. mire figyeljek, hogy csendes legyen, de túl nagy lyukat se kelljen a főfalba vésni? - azon filózom hogy háromállású legyen a venti kapcsolója: ki, be és automata. ez utóbbit a fal kétoldalán levő deltaT-vel szabályoznám. erre van valami céláramkör? rémlik hogy a napkollektoroknál ilyesmi vezérli a keringetést.
Nekem a rózsaszín jött be, sokkal tovább ég és magasabb hőfokú lánggal. Van ilyen etanolos zselé is, most ilyet használok. Ennek nem olyan forró a lángja ezért jó száraz gyújtós kell hozzá, nem úgy mint a kockához, de sokkal kiadósabb. Van vödörben is és flakonban is.
Egy nagyon jó nevű francia gyár öntödéjében készül, de nem véletlen, hogy "címke" nélkül. Ez a tűztér (iiletve az elődje, amin még amit lehet egyszerűsítettek, könnyítettek is) 10 éve sem volt korszerű tűztér. Magyarul egy olyan széria, ami a benne lévő fejlesztést már rég behozta és a meglévő öntőformák sem igényelnek újabb beruházást. Gyakorlatilag csak az öntöttvas árát kell benne megfizetni.
Ha jól emlékszem, max. 5 m-t ajánlanak. Minél kevesebb hajlattal, lehetőleg sima falú csőben és enyhe emelkedéssel a kandalló felé.
Az opciós ventillátor (60.000-ért) a Temporishoz úgy néz ki, hogy egy, a konvekciós burkolat alján lévő kb 12x30-as nyílásba fülekkel és mágnesekkel rögzíthető bádogdobozka, amiben benne van két vagy három (nem emlékszem pontosan) 12 cm-es átmérőjű PC venti.
Azt tudja valaki, hogy a temporistól milyen messze lehet/érdemes elvinni a levegőt csöveken? Azt is láttam valahol. hogy el lehet látni egy opcionális ventillátorral. Erről tud valaki valami. Pl, hogy hova kell felszerelni rá, milyen átmérőjű, teljesítményű?
Nincs ebben oly nagy szörnyűség. Tudok olyan, igaz mobil kandallót, amelyik az eredeti súlyához képest ma már 16 kg.-al könnyebb. És nem tablattákat szedett.
Egyszerűen ócsósították. Na ezért van ilyen "eccerű" tűztér is.
Jó része a fogyasztóknak leragad az ártábla vizsgálatánál.
Amúgy durva, hogy csinálnak még másodlagos égési levegő nélkül tűzteret, az ilyet tényleg nem szabadna megvenni, pár szezon alatt a többlet fafogyasztása elviszi az árkülönbözetet. Lehet jobb lenne tényleg elgondolkodni egy korszerűbb tűztér megvásárlásán.
A másodlagos égési levegő az üveg felső részén áramlik a tűztérbe. Nézegettem ezt az általad ugyan most nem említett (egy régebbi hozzászólásban írtad) A1 tűzteret, de igazán normális fényképet nem láttam róla. Én az üveget szedném ki, és úgy raknám vissza, hogy körbetömítve, felül minimális rés maradjon, és máris van másodlagos égési levegő.
Itt olyan falba szerelhető levegőztetőket lehet találni,ami pótólja a kandalló által elhasznált levegőt. CSak akkor nyit amikor szükséges és szigetelt.Jó böngészést..
Aki azt írja, hogy hátúlról fúrjuk meg az öntvény,az gondolkozzon már a kandalló működésén, hogy hol az a hely ahonnan bármilyen olyan kandallo, ami nem hermetikusan zárt a lakótér felé, hogy honnan tudja szívni a szekunder levegőt
Én most csináltam meg Supra Tertio 76-omnál.Tökéletesen működik.No korom, tiszta égés. Eddig csak küszködtem vele, s most adtam neki szekunder levegőt.
Én a Lidl-ben vettem fehér alágyújtós kockát, és az kicsomagolva iszonyat büdös. Mintha lakkbenzin lenne benne. Egy zárható műanyag dobozban tartjuk a kandalló mellett, mert elviselhetetlen a szaga. Tavaly a rózsaszínűt használtuk a tüzépen vettem, ez meg fehér. Érdekes módon nem kevés vizet is tartalmaz, mer eleinte ebben a dobozban volt az öngyújtó is, és másnap nem akart meggyulladni, tele volt vízscseppekkel. De aztán kiszáradt, és nincs baja. Nálam meggyújtva nem találkozom a büdössel, de naturban iszonyatos. Csak az a baj, hogy vettem 3 dobozzal, így idén tuti marad ez.
Hát az a kandallótól függ sztem legjobban. Ha van egy kis műszaki vénéd, talán meg tudod csinálni. Mondjuk ha öntvény tűztér akkor nem kisérleteznék vele. Az öntvényt nagyon könnyű eltörni.
Akkor nem tudom. A túlzott kormozódás és kátrányosodás a vizes tüzelőanyag és a nem megfelelő mennyiségű égési levegő, túl meghűlt égéstermék eredménye. De ez nem egy alkalom alatt alakul így ki.
Köszönöm a válaszod! A kéménybe a plafontól kb 40-50 centire csatlakozik be a cső. A kémény padlásszintig vissza volt bontva és újrafalazva. Előtte mással nem használtuk. Felénk a hagyományos malter-tégla megoldással készülnek a kémények. A kátrány azért fura, mert az alágyújtós előtt kb 2 hónap hazsnálat alatt nem jelentkezett ez a szag. Az első leégéséig nem csak az üveg kormos, hanem belül a samat is tiszta füst...
Segítséget, illetve tanácsot szeretnék kérni. 2008 őszén vettünk egy Kamino álló kis fekete kandallót. Csak fával fűtjük és nagyon jól szuperál. Mindig papír legalulra, rá az apróra vágott gyújtós, majd az egészre a nagyobb fa. 2008 telén kipróbáltam a Reczimpex Kft alágyújtósát (haladósra vettem a meló után haza és gyújtós vágás programot) Ez , a borító szerint szagtalan, stb. Azóta (de nem biztos, hogy attól) - ha begyújtok - az elején mindig NAGYON BÜDÖS van. Az első adag leégéséig az üvegajtó is bekormolódik és jön az a nem tudom milyen szag. Műanyagot, olajos cuccot soha nem tettem rá.
Nekem Leier van, de nem tüzelek jelentősen fenyővel. Most van minimális hulladék, amit elégetek. Viszont tőlünk nyugatra a sógorok a hegyekben szinte mind fenyűvel tüzelnek.
Kérdezem is azoktól, akik fenyővel tüzelgetnek, hogy milyen gyakran szokták a kémény belsejét ellenőrizni? Bélelt kéményetek van, amit könnyebb kipucolni?
Falazott kéménynél nem fogok kísérletezni ilyesmivel, pedig lenne bőven elégetni való hulladék...
Tegnap én a maradék cserépléceket, vékonyabb fenyőléceket, deszkákat tüzeltem, este 5-től három lépcsőben. Az első megrakás után vastag parázságyra raktam még 2-szer 2-3 kg-okat, és ezzel fűtöttem. A fenyő nagyon gyorsan leég, hiába zártam a pillangószelepet, mindig folyamatos lánggal égett. Viszont nem kormozódott be az üveg. A kormot nagyon utálom takarítani. Az össz mennyiség olyan 10-15kg között lehetett.
Pont ilyenem van a 8 kW kandallókályhámhoz, hatása nálam szinte semmi.
A kémény 7 m magas 14x14 falazott.
Majdnem teljesen elzárt primer levegőnél (szekunder nem állítható) TALÁN kicsit lassít valamit, de a lángképen nem látni.
A belinkelt videóhoz hasonló intenzívebb égést az üveg tetejénél nekem csak percekig tudja, ha heves égés után elzárom a primert. Az üvegre tapadva lobognak a lángok, nagyon jól néz ki.
Fagázos égést tud hosszú időn keresztül, de akkor nem üveg tetejénél gyullad meg a gáz, hanem alulról úszik fel 1-2 kék csík, és időnként nagyobb mennyiség belobban felül (mint a képen).
Ha jobban záró pillangószelepet tennék, tudná vajon hosszabban is az üvegre tapadós lángolást?
(Első kép: ezt tudja sokáig és szép, második kép: csak rövid ideig tudja, de jó lenne, ha tovább is menne).
Külső, műanyag redőnyök vannak, 1,3 K-s ablakok, porotherm födém+15 cm gyapot. Külső szigetelés nincs (a fal 37,5 cm-es ytongból van). A gázszámlára sose volt panasz, pedig nálunk alap a 24 fok, de 30-ba már nekünk is melegünk van :)
A videódat látva, megpróbálom összefoglalni a lényegét annak, miben tud többet a Temporis a Tertio 76- tól.
1. Ezt a lángvarázslást pilangószelep nélkül a szabályzókkal meg lehet vele csinálni,
2. a külső levegő csatlakozás, és hogy a szekundert is onnan kapja, nem az üveg fölül.
Ezek tudatában és a készülékek árait, illetve egy füstcsappantyú bekerülési ktg.-ét figyelembe véve (nem tudom, mennyivel olcsóbb most a Tertio) mostmár könnyebben eldönthető, hogy ki melyiket válassza, aki esetleg ezek között nem tudott dönteni eddig.
Az ár jónak tűnik, 4 kiló körül láttam a neten, bár nem nézelődtem túlságosan. De én várnék a helyedben, lehet, hogy az év elejére csökken az euró ára.
Még egy utolsó gondolat a vályog vs. ytonghoz: Én ytongban lakom és távolról sem tökéletes, de a fűtéssel nincs gond.
Vályogból is van néhány fajta falazat: a leg általánosabb amikor a szalmával kevert cuccot téglaformába gyömöszölik, van, hogy ezt az anyagot vasvillával csak felrakják (rakott fal), van, hogy zsaluzatba tömörítik (vert fal) és van az minkor a szalmát is kihadják belőle és úgy verik. Na ebbe a falba egy 100-as szöget sem lehet beverni, olyan kemény lesz. Ha a vályogot mésszel keverik (nemesítik), száradás után olyan tömör és kemény téglát kapunk, ami kb a tömör km téglával egyenértékű és ráadásúl a vizet sem veszi fel, akár vízbe is lehet állítani semmi baja sem lesz.
Érdekes a rétegrend amit írtál, milyen vastag ez ha kész van?
Sziasztok! Találtam egy korrekt kandallóst Pécsen. Kaptam is tőle árajánlatot temporisra. 360-ért az enyém. Szerintetek megéri most elhozni, ha csak jövőre lesz beépítve, vagy várjak (euro függő az ár)? Szóval ebben álljon a pénzem, vagy a bankban? Előnye még, hogy nem tudom elk.rni a rá szánt pénzt :) Jó ár ez?
Most az átmeneti időben még csak az építkezős hulladékkal tüzelek. Ez épp maradék pallódeszka volt, az igazi szöges csomós szürke fenyő, mely a magyar építkezések helyén fellelhető fafajta, a kérge gyakran malterrel vagy betonnal borított. Biztos ismeritek. :-) Gondolom elég száraz. A primert mindig elzárva tartom, nem sok különbség van a nyitott és zárt állapot közt.
A begyújtásról: én nem szoktam mindenféle nagy bonyolult építményt rakni, inkább felállítok 4-5 hasábfát nekidöntve a hátlapnak, és alulra közé rakok egy gyújtóskockát. Meggyújtom és 10 perc múlva lobog az egész, és belülről kifelé gyönyörűen elhamvad.
A lényeg az, hogy megérte szerintem szétbontanom a kandalló búbját, hogy beépítsem a pillangószelepet. Ebből sem csináltam nagy faxnit, mivel nem találtam gyárit, egyszerűbbnek tűnt gyártani egyet a meglévő csőbe. 10-es menetes szár, benne egy 160-as átmérőjú rozsdamentes lemez (a füstcsőben körben 10-15mm hézag van elzárt állapotban), kívül meg egy lándzsahegyre heggesztett anya kontraanyával rögzítve.
Tertio tűztérhez ajánlom másnak is a pillangószelepet.
Mennyivel lehet visszavenni a kandalló teljesítményét? Nekem egy 8 kW-os lemezkandallóm van, s mivel belső átalakítás miatt lecsökkent a légtere (80-100 m3-re), 0 fok külső hőmérsékletnél is 26 fok van a helyiségben.. Nem kellemes.
NAgyon király! Milyen fával tüzelsz, mennyire száraz(hány éves),hány fokot tudsz vele temporálni?A bűvésztrükknél az elsődleges levegő teljesen zárt?KOrmolódás?
Ebben a topikban kicsit off ez a téma, de sebaj. :-)
Én a korszerű anyagokat, technológiákat részesítem előnyben. Pl. bevásárolni is autóval megyek, nem lóháton vagy gyalog. De ettől még lehet lakni vályogházban is, csak nem a kapirgálás miatt, hanem mert TE abban érzed jól magad. Én meg nem. Ilyen egyszerű. :-)
Többször felvetődik a kérdés a hőszigetelés fontosságán ill. a hőtároló tömeg szükségességén egy házban. Vannak akik ez utóbbit növelni akarják, egyesek meg csökkenteni. Ez két irányzat, nincs jobb vagy rosszabb.
Amúgy jogos. Lehet, hogy a vályog minden műszaki paraméterben alulmarad az Ytonggal szemben. Ennek ellenére én vályogházban szeretnék lakni, nem pedig Ytongházban. Egy vályogházban számomra sokkal kellemesebb a klíma, a hangok, az illatok. Aki másmilyen házban szeretne lakni, az olyant épít és majd jól röhög rajtam. Nem óhajtottam senkit meggyőzni a vályogról, és azt hiszem eléggé világossá tettem a szubjektivitásomat a vitát akaratlanul indító hozzászólásomban is. Én viszont sosem leszek meggyőzve az Ytongról, mert az számomra olyan, mint a zsírmentes tej: természetellenes. Pont.BSzTom
No úgy látom, elszabadult az Ytong kontra vályog vita. :) Nem tudom, melyikőtök próbált tisztességes vályogba lyukat kaparni körömmel. Vagy bármivel. Ha normálisan meg van csinálva, szeget is alig lehet verni bele. Apósom kőműves, ő tudna sztorizni, milyen frankó egy vályogfalba utólag ablakot vágni pl. Szerinte (igaz, ő kontár, csak 40 éve csinálja, olyan vidéken, ahol még 15 éve is elvétve akadt egy-két téglaépítkezés) kicsivel nehezebb, mint a kisméretű tömör téglafalba. Nyilván rosszul állt hozzá, meg a szakértelem hiánya. Nos, akkor a víz. Valóban nem barátja a vályognak sem. De míg a vályog valahogy meg tud szabadulni tőle (nem extrém mennyiségre gondolok, mint pl árvíz), addig az Ytong csak igen nehezen. A szülőházam (jelenleg már csak hétvégi ház),az 1800-as évek végén épült, olyan helyen, ahol a belvíz nem ismeretlen, ha nem is állandó vendég. 60 cm-rel a föld alá építették (nem tudom, látott-e már valaki ilyet, bentről az ablak derékmagasságban van, kintről bokánál), alap nélkül, a gödörből kitermelt földből vetett vályogból. Áll. Hm.BSzTom
"Sosem építenél körömmel kaparható anyagból és ami szívja a vizet, de vályogból (ami még az ytongnál is könnyebben kaparható és jobban szívja a vizet, ráadásul attól még el is olvad) meg igen? :)))"
Mér kéne kapirgálni a falat? Ha te egy glettelt ytongfalba körömmel lyukat kapirgálsz, akkor úgy kell neked. Szerintem a vályog és a szalma mégjobban szíjja a vizet, és kapirgálni is lehet, de nem vagyunk egyformák. Én hungarocellházban lakom, mégse rugdosom a gipszkarton falat belülről, pedig mindenki azt mondja, hogy be lehet rúgni. :-)
A hsz-ed első fele szöges ellentétben áll a második felével.
Most akkor melyiknek higgyünk? :)
Sosem építenél körömmel kaparható anyagból és szívja a vizet, de vályogból (ami még az ytongnál is könnyebben kaparható és jobban szívja a vizet, ráadásul attól még el is olvad) meg igen? :)))
Sosem építenék házat olyan anyagból, amibe körömmel lyukat kaparok és emellett úgy szívja a vizet, mint a szivacs. Tudom, hogy ódákat zengenek az Ytongról, de én ilyen konzervatív csávó vagyok. De hát ettől kerek a világ, hogy különbözőek vagyunk. Amúgy egyszer láttam a tv-ben egy filmet egy öko-faluról, ahol két vályogfal közé szalmabálákat tuszkoltak. Hőmegtartó tömeg +hőszigetelés + páraháztartás + abszolút természetes. Szerintem zseniális. El fogok menni oda és amikor a következő házamat építem, az alighanem olyan lesz. Vagy simán vályog, még nem tudom. :)BSzTom
Akkor én vidéken nyugodtan megépíthetem a salyát kandallóbetétemet majd be is köthetem? Azért én is nyugodtabb lennék ha mielőtt elkzdem rendszeresen használni egy sazki szépen töviről hegyire átnézné és legalá nekem elmondaná a véleményét, hogy jó lesz-e úgy vagy mit alakítsak hogyan hogy ne legyen gond.
A kéményseprő azt a kéményt nézte meg ameit én mutattam neki. A kályhámat nem is látta :)) csak vegyeskazánosat. Szóval akár le is tagadhatnám a kandallót.
Elzárt pillangószeleppel tökéletesen égett. Szerintem ne nyúlj hozzá, csak rontani tudsz rajta (az sem jó, ha túl sok a szekunder levegő). Az hogy csökkentett módnál kormol, normális. Ha közepes lángon még tiszta marad az üveg, ne állíts rajta.
Nem is írtam sehol, hogy haszontalan. Azt írtam, ebben a formában szerintem nem jó.
Épített kandallónál, kályhánál már nem egy darab kéménnyel, hanem egy épülettel állsz kapcsolatban, bár ebben az esetben a szigorúan vett építési előírások eddig is megkövetelték a kivitelezői nyilatkozatot, az építési naplóba való bejegyzést. (Mondjuk ismerek egy kandallóépítőt, aki 15 éve minden munkájánál írásban nyilatkozik, hogy a szakmai szabályokat betartotta, az általa szállított anyagok megfelelnek az előírásoknak + garancia írásban :))
Én nem gondolom, hogy haszontalan lenne ez a nyilatkozat.
Így legalább egy helyre, fel kellene írnia az ezermesternek is a nevét! A mobil kályhákra, vagy az említett konyhai főző tűzhelyekre én is feleslegesnek tarom, de bizony egy többszázezres berendezés elkészítője, írja le, hogy Ö volt az elkövető. Amúgy meg jótállási jegyet eddig is adni kellett(volna) és az még macerásabb, mint ez a nyilatkozat.
Nem is fogsz, mert most néztem meg, amig az Astranak ott van, addig a Tertionak nincs.Vagy neked ott volt?Hol a francba lehet?Állítólag minden folytonégőnek van
Szintén kecskeméti vagy?Milyen tűztérrel rendelkezel?Levettem a tertio76-nak a lemezét, de nem volt hézagoló lemez.Viszont ASTRA-sok fiygelem, nem is tudom kinek volt talán SCHarabeusnak.A SUPRAnal fennt az ajtónál van egy lemez, ami hozzácsukódik a tűztérhez,két csavar fogja, ha ezt leveszitek 2 hézagoló van mögötte, vissza a csaqvaros lemezt.
Egy kecskeméti Supra Astrasnak azóta tökéletesen működik.
Ne legyen illúziód, hogy ez a tömegkályhára nem vonatkozik. Pont ugyanazok a szabályok érvényesek rá, mint egy falazott kályhára, mivel az is. A besorolás szempontjából mindegy, hogy cserépkályha, téglakályha, falazott kályha de akár búboskemence is lehet. Helyszínen épített kályha (egyedi tüzelőberendezés).
(Egyébként épp itt lenne értelme ilyesféle szabályozásnak, nem egy készen vásárolható kandalló-kályhánál, vagy teatűzhelynél. Ott pont elég lenne, ha a kéményseprő bólintana rá, adott készülék adott kéménybe a megfelelő légellátás mellet megfelelő füstcsővel beköthető).
Kéményseprőnél (elvileg) az összes kéményed regisztrált, amelyikre van készülék kötve, az üzemelőként, amelyikre nincs, az tartalékkéményként. Ha következő ellenőrzéskor a tartalékkéményre kötve tüzelőberendezést talál (vagy eggyel több kéményed van), akkor vélelmezni fogja, hogy az a két ellenőrzés között került oda, azaz új telepítés.
Ez egyelőre csak a FŐKÉTÜSz illetőségi területén van így.
(Neeeee, ne essen nekem senki, ebben a formában én sem értek vele egyet, de nem fogok róla vitázni.)
megint egy total ertelmetlen szabaly. egy 30 eve epitett kalyhahoz nyilvan nincs es nem is kell kivitelezoi nyilatkozat. es mivel nincs a kalyhakrol nyilvantartas, nincs alapja senkinek azt allitani, hogy a kalyha fiatalabb mint 30 eves.
Vagy megépíti/építteti álmai tömegkályháját. Hivatalos papíros tömegkályha építő tudtommal magyarországon nem létezik, és nem is ismerik a típust. Ilyenkor mi van? És ez is terjed mint az infulenza.
Ezt olvastátok? És aki megveszi barkácsáruházban (vagy maga hegeszti a betétet :) ) és magának építi be a betétet az mit ad a kéményseprőnek?
Illetve ha visszamenőleg nem érvényes a törvény akkor hogyan igazolja valaki, hogy az időpont előtt már be volt kötve?
FONTOS VÁLTOZÁS!
Felhívjuk a kandallók iránt érdeklődő Tisztelt Látogatóink figyelmét, hogy 2009.szeptember elseje óta kandallók, kályhák beüzemeléséhez a kivitelezőnek kötelessége KIVITELEZŐI NYILATKOZATOT adni! Ennek hiánya esetén új lakásra a Lakhatási Engedély nem kerülhet kiadásra!
Régi lakások esetében az éves kémény ellenőrzéskor fogja kérni a KIVITELEZŐI NYILATKOZATOT a területileg illetékes kéményseprő! Amennyiben nem áll rendelkezésre, pótolni kell! Aki nem tud érvényes KIVITELEZŐI NYILATKOZATOT bemutatni a lakásában működő kandallóról, kályháról, az jogszerűen nem üzemeltetheti tovább készülékét! A területi kéményseprő ezt jelzi a területileg illetékes jegyző és a Tűzoltó hatóság felé, akik a szükséges lépéseket meg fogják tenni az élet és tűzveszélyes állapot megszüntetésére!
KIVITELEZŐI NYILATKOZATOT csak kályha, kandalló, kemence építő szakirányú végzettséggel, vagy mesterlevéllel rendelkező személy adhat ki! A szabályos KIVITELEZŐI NYILATKOZATOT letölthető honlapunkról a Letöltések menüpont alatt!
A KIVITELEZŐI NYILATKOZATOT mindig kérje kandallójának építőjétől, beüzemelőjétől. Három példányban kell kiállítani. Ebből egy a Kéményseprőnél, egy a Megrendelőnél, egy pedig a Kivitelezőnél marad! Minden esetben az építési engedélyen szereplő névnek és címnek kell rajta szerepelnie!
Kérem ne feledjék el kérni, mert visszamenőleg is, kémény ellenőrzéskor, be kell tudni mutatni! Segítsük együtt a Kéményseprők munkáját, hiszen a mi biztonságunkért dolgoznak! A KIVITELEZŐI NYILATKOZATOT utólagos beszerzése bonyolult is, drága is, és mindenképpen szükség lesz rá!
Nem említetted még, hogy kecskeméti vagy. Olvastam a kandallósok üzenőfalán, hogy ugyanazt válaszolta a szekunder levegővel kapcsolatban, amit én is mondtam, aztán meg visszaszívtam,merthogy nem Temporisról van szó. Persze attól, hogy nem csövön kapja a másodlagost, hanem az üveg feletti résen, terelni még kell, szóval valószínűleg tök ugyanaz a terelőlemez, mint nálam is.
Tilos a Tertiot mefúrni.NEm fog több levegőt kapni.Csakis az állítólagos hézagaló lemezzel tudsz több szekunder levegőt bevinni.Most vettem fel a kapcsolatot az erdőkertesiekkel, ők ebben a szakik. Ha tudok valamit jelentkezek
Végülis nem tettem már rá, nem akartam pazarolni a fát, még így is 22 fok volt reggelre. 11 körül még szépen izzott, igazából ugyanolyan volt, mint 2 órával előtte, akár akkor is rárakhattam volna a következő adagot.
Ez így igaz, de attól függetlenül nagyon rossz a hőszigetelése és a megtermelt meleg egy jó része akkoris elmegy a falakon. A jó hőszigeteléshez porózus anyagra van szükség, a hőtartáshoz meg súlyra. Ha megtalálod az arany középutat akkor nyert ügyed van! Ezt általában porózus anyagból készült, minél vastagabb fallal éred el, mint pl a 37,5-ös ytong.
Igen, erre már én is gondoltam... ellene szól viszont, hogy nem egyszerű a meglévő monolit vb. födémet megnyitni az új kéménynek és a légcsöveknek, valamint mindez a kis hálóból venne el fönt még teret... de ezen még elgondolkozom, mert a nappali részben szebben mutatna, ez tény és talán ott nagyobb az igény a "finom" melegre is.
A csempekandalló csak design. A felső csempék átmelegednek a forró levegőtől, de nemigen tartják a meleget.
Az betéten ajtó alján van egy üvegszorító lemez, alul-felül felhajtva, gondolom ez lehet az amire gondolsz. Ezt 3 db csavar tarja. Majd ma este kipróbálom, milyen ha leszedem.
Én arra is gondoltam mát, hogy az ajtó mögött az öntvénytálcára fúrnék lyukakat, hogy kapjon több szekunder levegőt a rendszer. De egyenlőre nem akarom szétfúrkálni a tűzteret.
Elnézést, az előzményekben kurkászva bukkantam erre. A vályog nem korszerű, hanem időtlen. :) Sokan tévesen úgy gondolják, hogy a vályog tök jó hőszigetelő. Nos, ez nem igaz, mint az általad csatolt táblázat is bizonyítja. Viszont: Hőmegtartó tömege és fajhője révén állati jól képes tartani azt a hőt, amit kialakítottunk. A fa például tök jó hőszigetelő (gyufa egyik végén 900 fok, pár centire 20, stb), azonban a faházban ha ajtót-ablakot kinyitunk télen, pillanat alatt kihűl és hőmennyiség-pótlás nélkül nem is igen melegszik fel újra. Míg ha ezt egy vályogházban tesszük, akkor 10 perc múlva újra olyan idő van a házban, mint szellőztetés előtt. A falak visszafűtik a levegőt. Mindemellett a vályog páraháztartása sem rossz, sőt. Szóval a vályog az vályog, a hungarocell meg hungarocell. Kinek a pap, kinek a papné. BSzTom
Mintha már jártál volna nálam... :-))..jó a rajz...!!! Annyi még kiegészítésként,hogy az étkezőben lévő kandallóra merőlegesen van még két helyiség,amik fürdőszobaként funkcionálnak...Na ott már szintén vékony a fal...Futóra rakott vályog és azon a szigetelés...Az étkező és a két fürdő egyébként ,,félhajas" tetővel készült...Ezek felett már nincs padlástér...csak a gipszkarton és a 15 cm-es Therwoolin,,,Igazából ez a ,,fő" épülethez egy hozzáépített rész... Tudom,hogy rossz helyen van a kandalló...Ahova Te rajzoltad a magentát ott is van/volt kémény nyílás,csak le lett kartonozva.A mostani kémény nyílást is újra ki kellett vésnem mert anno még nagy mellénnyel arra gondoltam,hogy ,,minek ide kémény...50 cm-es falaknál???..."vakoljuk le,a kémény lyukat meg szintén falazzuk be...csak 3 évi fagyoskodás(és havi 60.000 gázszámla) után rá jöttem,hogy nem ártana nekem kandalló...na aztán a szépen rendbe rakott kéményt újra el kezdtem szétvésni...hmmm... No comment... Szóval át lehetne tenni a magenta részbe is...DE... Ott már a sarok ülőgarnitúra helye van... :-))...pont szembe a TV-vel...na már most akkor lehet néznem a kandalló tetejéről a Barátok közt...szóval ezt úgy elcsesztem,hogy csak NA!!! És tudom...át lehet rendezni mindent...mert jobb a meleg...de itt mindent kimértem,be terveztem,megcsináltunk...csak arra nem gondoltam,hogy biz fázni fogunk... Szóval itt senki nem számolt azzal,hogy cirka 50 cm-es(helyenként)vályogfalnál majd még rá kell fűtenünk kandallóval... A szobák eleve össze voltak nyitva,hisz ez un. hosszú ház,aminek ez a sajátossága. Csak hát azért,hogy ne 1máson járjunk át befalaztuk az átjárókat,és a nappali fő falát kibontottuk.Így 1be lett nyitva az ,,ámbitus" vékony,de végül is szigetelt folyosójával. Tehát a rajzod nagyon pontos lett... Így lettünk 1mástól el szeparálva,és megfosztva magunkat a melegtől... :-((
A gázkonvektorral meg nem tudom mit csináljak...lehet,hogy mennie kellene őrlángon???...vagy bedugjam kívülről???...és akkor nem jön be a hideg?
És az a baj,hogy a csövezés miatt nem csak a mennyezeti gipszkartont kell szétbarmolnom,hanem nem kis mennyiségű,vastag 40-es válaszfalat is át kell ütnöm...Mert nekem ugye a gipszkarton fölött van kb. 80 cm üres rész...majd a födém... :-((((
...és nagyon köszönöm,hogy segíteni próbálsz és külön köszönet a pontos rajzért...
ui:...és bocs a sok írásért...de szó szerint el vagyok keseredve,hogy nem tudom élvezni a házat...
Hát kicsit elszámoltam magam, még tűzforró a kilincs, de most van olyan állapotban a parázságy, hogy tehetnék rá egy nagyobb rönköt akár. Ez 3 és fél óra. Ha hagyom így és nem arakok rá semmit, akkor két óra múlva is fűt még. A 12 kiló fával, hidegindításról. Semmi korim, vagy elszíneződés. Most azért a próba kedvéért éjszakára rárakok egy-két nagyobb bükkdarabot.
Igen, szeretnék csövezni az egyenletes hőeloszlás érdekében. Ahogy számoltam, a csövezés költsége (sk.) a teljes fűtés (temporis+kémény) 5-8%-a. Ennyiért megéri. Új kémény mindenképp kell (200-as), a temporis meg azért egyre biztosabb az alábbiak miatt: 1. klíma szellőztetés, 2. konyhai elszívó közelsége, 3. égéstermék teljes elszeparálása
Végre kivágtam az alaprajzot, most fölteszem, úgy talán érthetőbb.
A földszinten a konyha-fürdő sarkon lenne a kandalló, mellette lenne a szerelt kémény és emellett menne föl a légcsövezés is (és esetleg a csövek mellett jöhetne vissza ugyanebben az alagútba egy kis "hideg", hogy a gravitációs körforgás ne a házon körbe menjen a lépcső felé). A nappaliba menne még egy légcső, fönt pedig a fürdőn keresztül mehetne a kisszobába. Friss levegőt a konyhai "felső" ajtó mellett kapna a temporis. Egyébként a konyha-étkező és a felette lévő szoba a hozzáépítés (Pth30Profi), a többi a régi ház (B30). A tető az egész házon tök új lenne.
Van egy fura búgó mély hangja, infrahang jellegű, amit a mennyezetnek ad át szerintem, azért búg, de nem durva egyáltalán, a felfelé fújós irányba meg szinte alig hallani, csak a suhogást. Azt is csak a gyors fokozatban.
Folyamatosan járatom, amíg adja a hőt a kandalló, a teljesítménye 50 W. A fokozatokat szoktam közben variálni. Melegtől függően. Középsővel indul, utána leggyorsabb, majd mikor már csak parázs van, akkor a leglassabb.
Az enyém olyan, hogy rajta van a lámpa (3 db E14 foglalat) húzókával állítható 3 fokozatban a ventillátor és egy másikkal kapcsolható a lámpa, egy kapcsolóval meg a forgásirány. Én egyszerűen levettem a mennyezeti lámpát és bekötöttem a helyére. Páromnak nagyon nem tetszett, de aztán megbarátkozott vele. Praktikerben vettem kb 10.000-ért.
most látom csak hogy jól félreolvastam tpmk hozzászólását, aszittem neki már van tetőventillátora és bevált. köszi a rajzot Hegyenolgyon, én is azon gondolkodtam hogy ugye vajon a tetőventi felfele tolja az áert? a tetőventivel olyan gondom lenne ha beszerelném, hogy utálnám, ha stroboszkópos lenne a mennyezetvilágítás, ezenkívül a kapcsolóját se tudnám hova tenni, legföljebb ha ez egyik szimpla kapcsolót duplára cserélném. ill. láttam olyat is hogy lámpa is van a venti alján, meg lelógó madzag a kapcsolója, de ez nem biztos, hogy igényes megoldás.
Ha jól emlékszem neked Tertio 76-od van. Láttam a képeket.Magyarán neked csempekandallód van.A csempék átmelegednek vagy csak design?
Egy másik oldalon olvastam, hogy úgy lehet egy kicsit szabályozni a Tertiót, hogy az ajtó mögött van valami hézagoló lemez, s ezt kell kivenni, nagyobb lesz a szekunder levegő, nincs kormolódás, kék láng, hosszantartó gázosítás.
Te erről tudsz valalamit?Abban tudnál segíteni, hogy pontosan hol helyezkedik el?
A hulladékfa gondolom, fenyő. Az nem biztos, hogy a begyújtáson kívül üdvös a Temporisban, pont a szabályozottság miatt, szerintem kevesebb levegővela fenyő még jobban kormol. Van valami oka annak, hogy a száraz, keményfát javasolják.
Az biztos, hogy nekem ez most bejött, úgy látszik kiemelten fontos a jó hatásfokú égéshez, hogy a tűztér mihamarabb elérje az üzemi hőmérsékletét. És még annyit, hogy nekem is akkor lett igazán kormos az üveg, mikor égés közben kinyitogattam, hogy dobjak még rá. Gondolj bele, hogy ha kinyitod az ajtót, egyből oxigéntöbbletet kap a tűz, megélénkül. AZtán visszacsukod, hirtelen oxigénhiány, elkezd kormolni. Ez egyből tapad rá a nyitás miatt kissé visszahűlt üvegre...
Na. Ne röhögjetek ki nagyon, most nem volt kedvem paintben vacakolni... :-)
Nálam most ilyen állásban van, mármint hogy felfelé keveri a levegőt. Ez a szimpatikusabb, elképzelésem szerint így jobban betalál a meleg a folyosóra, mintha fordítva menne.
Úgy látszik ez akkor csak az "olcsóságos" mi tűzterünk jellemzője. Ki tudja milyen festékkel kezelték ezek a spanyolok :-) De a kezdeti nehézségek után én megszerettem. Hülyének néztek amikor vártam a hideget, hogy végre fűthessek.
Amit én fűtök az ~100m2, tehát van hova menni a melegnek ...
Lehet, hogy én eddig ezt is rosszul csináltam?
Az építkezésből maradt hulladék fával begyújtok kb. du. 4-kor, és ezt pakolgatom kb. 2-es fokozaton este 10-ig.
Utána a megmaradt parázságyra ráteszek 4-5 db hasított fát és visszatolom 0-ra a primert a másikat mag maxra. Reggel 6-kor még van parázs, de nagyon kormos az üveg. Most este kipróbálom, hogy nem nyomom vissza nullára csak 1-re.
Teljesen hasonló volt nállam is a helyzet 2 éve, útált a család, mindíg morogtak, hogy "hányás" szag van, pedig 1 hónapja már használtuk. Mérgemben aztán tényleg bedurrantottam, jól "meghajtottam", egy egész délután folyamatosan max. üzem, elégettem pá óra alatt vagy 40-50 kg fát, utánna megszünt a szag.
nálam annyiban más a szitu, hogy van még tetőterem is, a födémnyílás pedig pont a kandalló fölött van, ez a lépcső és az emeleti közlekedő. itt az emeleten gondoltam már tetőventire, hogy tolja a meleget a szobákba (3+fürdő), de az igazat megvallva elég egyenletesen megy így is szét a meleg fenn, tegnap méregettem és még a legtávolabbi sarkokban is 20-21 fok volt. a földszinthez skicceltem egy alaprajzot. a 3-as szobában van a kandalló (lila), fölötte a födémáttörés ahol a lépcső megy az emeletre (türkiz), az 1-es konyhában 19 fok van ez nem is izgat, lényegében csak a főzőcske megy itt és társai. a 2-es gardróbszoba a válszfalon vágott 17x17-es kandallónyíláson kapja a kakaót, kellemes 20fok, 5-ös fürdőszobában lényegében mosunk, pipere, borotválkozás (burzsujok vagyunk, az emeleti fürdőt annyira megszerettük, hogy fürödni csak ott fürdünk) a 4-es szoba a hunyó, ráadásul, mikor a gyerekeket bealtattuk itt már csak résnyire van nyitva az ajtó, úgyhogy annyi meleg sem kéredzkedik be, mint előtte és 20 fok alá megy a celsius. tegnap kisérleteztem ventivel, hogy meleget be, vagy hideget ki az ajtónál, de nem volt áttörő siker. azt találtam ki hogy a zöld nyíllal jelzett helyen kellene áttörni a főfalat a mennyezet alatt és ide menne egy venti, ami a nagyszobából tolná a meleget az ajtón meg menne ki a hideg alul, miután futott egy kört a szobában. ahogy én elképzelem, aztán a levegő meg megy a saját feje után Bernoulli bácsi meg röhög egy jót a mennyekben :) igazából ezt kisérletezni nem is nagyon lehet, ha egyszer szétfúrom a falat (szilikát, úgyhogy nem nagy ügy) akkor a kocka el van vetve. most itt tartok, hogy vacillálok, jó-e így, és mekkora lyuk, venti kell, mennyivel a mennyezet alatt stb.
Talán egy minimálisan, de nem számottevően. Mondjuk akáccal egyébként sem volt teljesen százas a folytonégés dolog, meg úgy általában a hasogatott fával. Ha begurítasz egy 15-20 kilós rönköt, akkor az igazi :-) De azért így is lehet számítani 5-6 órára. Ma megmondom pontosan, mert ma is így fogom csinálni és olyan 4-5 óra körül gyújtok be.
Ha ilyen időben "folytonégőznék," akkor pazarolnám a fát, mert folyamatosan túl lenne fűtve a ház.
Még visszatérve a kormosodáshoz, a tegnap reggelre leégett adag után hozzá sem nyúltam az üveghez, csak megraktam, hogy az asszony este be tudjon gyújtani (ő még nem érez magában ehhez elég indíttatást :-). Ma reggel is még, mikor hazaértem, csak az a nagyon enyhe szürkés épp, hogy látszó bevonat volt az üvegen, zsebkendővel simán le tudtam törölni.
Tudom, hogy petróleum, lehet, hogy nem egészséges, mondjuk az a mennyiség... Hát akkor van még lehetőségként a szilorett lágy szikikonzsír, vagy a műszerolaj. Talán azok kevésbé agresszívak.
beszállok a mentsük meg Polyhos házát altopikba: skicceltem egy alaprajzot ahogy összeállt a fejemben a házad, ha nem jó legföljebb továbbgondoljuk. a jelenlegi helyén (kék) elég rossz helyen van a kandalló, én áttenném a magenta helyre (esetleg a nappali ajtó felé befordítva) ha nem akarsz kéményt építeni. a laminált padlót az új helyen kivágnám és kerémialapot tennék le, közötte dilatációs díszléc, már tök frankók vannak a piacon. talán legjobb megoldás csövezni az álmenyezet fölött ha már van neked ilyen, ezt zölddel jelöltem. ez új kandallót jelent ha jól sejtem :( nem is tudom van-e ilyen 14x14-esbe, talán a Tertio kisebb típusai. ha nem csövezel akkor a szobákat jó lenne összenyitni valahogy, de ez sem olcsó és tiszta mulatság. a kandalló teljesítményén, meg a házadon is agyaltam, a vályogot nem ismerem de ennyire rossz nem lehet 5 centi szigeteléssel. az is lehet, hogy fázós vagy és 24 fölött érzed jól magad, engem például ez már zavar, nálam a komfort 20-21. a legfontosabb viszont hogy egyenletesen legyen meleg a házban, ami az elrendezés miatt nem túl egyszerű feladat. a nem fűtött gázkonvektor ha jól gondolom egy "lyuk a falon", itt is elmehet a meleg.
"majd a földszinten kell valami megoldást találnom az egyik szeparált szoba légfűtésére. "
Erről jut eszembe. Egy elég kicsi (kb 50m2) egyszintes házikóban fűtök a lentebb említett öntöttvas kályhával. (10cm eps-be burkolva a ház). 4 helyiség van összesen, középen a konyha, egyik oldalt egy szoba, másik oldalt egy kis szoba és a fürdő. A konyhában, tehát a ház közepén fűtök a kályhával, csak az ajtókon tud bemenni a meleg a többi helyiségbe. Így a konyhában általában igen jó meleg van, hogy a többi helyiségben is megfelelő legyen a hőmérséklet.
Ha a konyha közepére felszerelek egy mennyezetventillátort, akkor a mozgó levegővel valószínűleg könnyebben megy majd be a szobákba a meleg, nemdebár?
a fő kérdés az hogy akarsz-e csövezni? nálam frankón felmegy a meleg az emeletre, az ajtók nyitásával szabályozom, lényegében. annyiban szerencsés a helyzet, hoghy a kandallóm pont a lépcső alatt van és érezhető, hogy azon a helyen felfele száll a meleg, a fődémáttörés túlvégén pedig a hideg húz lefele. majd a földszinten kell valami megoldást találnom az egyik szeparált szoba légfűtésére. írtad, hogy cserépkályhád van és az nem nagyon tolja a meleget felfele, igaz ott a sugárzó hő a domináns és nem a konvekciós levegő. másrészről meg klímázni is akarsz, meg aktív szellőztetni, akkor meg lehet hogy mindenképpen kel csövezni...
kéményed nem tudom elbontottad-e. de elvileg egy 14x14-esbe belepasszol a Supra Orea58 ami nekem is van. ez modjuk nem kezel külső levegős dolgokat, de csak 200 ropi, 10kw névleges teljesítmény, szabályozott égéssel kb 3kw-ot tud 4-5 óráig, de lehet hogy ha kitapasztalom lesz ez még több is. (gyakorlatilag a kéményseprők 2009-től előírják a bélelt kéményt)
hát ezeket gondold végig talán itt tudsz spórolni, igaz ez egy hosszútávú befektetés, ahol a legjobb megoldás hosszútávon a legolcsóbb.
tegnap este kipróbáltam a szalmabrikettet, de inkább maradok a keményfánál....
a gázfogyasztás napi 16m3 volt, de amióta du. 4-től este 11-ig 15-20 kg fát eltüzelek lement a felére még ha hidegebb is lesz, 3-4 napig lehet a kandallóval fűteni 1 napi gázfogyasztás árán, és elég meleg van
Nekem is c20 van mint neked ha jól emlékszem, eléggé el voltam kenődve, mert hetekig "szaga" volt, úgylátszik itt a festék beégés hosszabb idő (öntvény) mint a lemez tűztereknél. De intenzív tüzelés mellett végülis elmúlt. De tényleg hosszú idő volt, már-már azt hittem, hogy valami más gond lehet, mert másoknál az elmondásuk szerint 3-4 alkalom után "szagmentessé" vált. Kitartás.
Egy kicsit elmaradtam a topic olvasásában, mivel építgettem a kandallómat, már majdnem készen van, csinosítgatni kell egy kicsit.
Viszont van egy nagy problémám, másoknál is volt ilyen, de azok talán elmúltak pár befűtés után.
Nálam, ha gyengén fűtök be akkor nincs szag és füst sem, de egy idő után szúrós szagú lesz a szoba, ha viszont egyből nagy mennyiséget rakok rá, akkor egy fél órán belül jelentkezik a probléma. Már többször be volt rendesen durrantva, illetve az első nagy begyújtás odakinn volt a kertben.
Mi lehet az oka?VAgy esetleg a füst jönne vissza?Viszont nincs füst szag.
Segítsetek légyszi, mert már nem akarok a gázzal füteni.
Illetve a kupola belső részét lemezzel raktam ki, lehet, az hogy arról ég lée vmi a nagy miatt?
Amúgy a gravitációs légcsatornás módszer bevállt, működik, csak ez a szag ne lenne.
ha van kertigépes ismerősöd próbálj meg tőle szerezni hajtászsírt (amikkel a fűkaszák hajtásait zsírozzák). azok elvileg elég magas hőfokig bírják a strapát.
Én is a WD40-et akartam írni, én ezzel kezeltem a Temporis csúszó-forgó vackait. Büdöst vártam, az nem volt, viszont egy idő után elpárolog, de mmondjuk 2 hetente-havonta belefér megfújogatni.
Lehet hogy hülyeséget kérdezek, de létezik e olyan hőálló kenőanyag, amivel egy samottos öntöttvaskályha zsanérjait lehet megkenni?
Ugyanis este megrakom, reggel 6kor, mikor indulok melóba, még van parázs, rakok rá, és mire a kis családom felébred, jó meleg várja őket (és nem kell a begyújtással vesződniük). A probléma csak az, hogy a kályha ajtaja és a 2 tolókás levegő beömlő eléggé nyikorog. Lehet ezen segíteni vhogy?
Nagyon hasonló a két a tűztérbetét, a Temporis gyakorlatilag a Tertio 76-ból lett kifejlesztve.
A 76 (vagy 79, csak a dízánjban különböznek egymástól) egy lapostetejű (insert típusú) készülék, ami arra lett kitalálva, hogy meglévő nyitott kandallókat könnyen lehessen átalakítani zárt tűzteresre. A cél az volt, hogy ebből a lapostetejű kialakításból tudják kihozni a maximumot. Talán sikerült is, nincs még egy tűztérbetét, aminek ilyen gyönyörű lenne a lángképe. A hátránya az, hogy mivel nincs "füstpuffer", így nagyon érzékeny a kéményre, illetve hogy nem köthető rá közvetlen a külső levegő. Szeretjük olyankor, ha alacsonyan van a füstcsőbekötés vagy a kialakítás nem enged meg magas kupolát. Jó megoldás függőkéményekhez (már ahol ezt egyáltalán engedik), ráadásul ehhez a megfelelő ÉME minősítése is megvan.
A Temporis kifejezetten fűtésre lett kitalálva, beépítési kompromisszumok nélkül, a korszerű épületek épületfizikájához igazítva. A külön és nagy tartományban precízen állítható szekunder és primer levegő egyedülálló szabályozhatóságot eredményez, kis tapasztalat gyűjtéssel szépen igazítható a külső tényezőktől függő üzemeltetési körülményekhez, megtartva a jó hatásfokot és szabályozhatóságot. A tűztér térfogata és a fentiek lehetővé teszik, hogy hosszú égésidejű üzemmódban is viszonylag nagy teljesítményt tudjon produkálni. (Ha megfelelő a kémény a tűztérhez, a külső körülmények akkor is befolyásolják a huzatot. Külső hőmérséklet, szél, stb. Ezek a tüzelési szezonban folyamatosan változnak.)
Ha belefér a költségvetésbe, akkor a Temporisban gondolkodj. Meg fogja hálálni. (Ha csak esténként szeretnél begyújtogatni, és kéne egy reális tartalékfűtési lehetőség, akkor azt mondanám, pénzkidobás.)
Az hogy ezek a tűzterek drágák vagy sem, nézőpont kérdése. Temporishoz fogható tudású készülék, ismert, megbízható gyártótól ennyiért nincs más, ezt nyugodtan kijelenthetem. Az is tény, hogy ugyanúgy van ez, mint minden más műszaki berendezésnél, 2x annyi szolgáltatásért 4x akkora árat kell fizetni.
Valóban egy egyszerű tűztér is képes reggelig parazsat tartani, ha beleteszel egy 30 cm átmérőjű 50-60 cm hosszú rönköt. Az más kérdés, hogy közben mi marad bent, mi megy ki a kéményen és akarsz e reggel aszfaltozni a ház előtt a frissen kikapart kátránnyal.
Kicsit körülnéztem a neten és találtam a schiedel és leier kéményekhez teljesen hasonló csak sokkal olcsóbb alternatívát is. Sőt olyat is aminek a köpenye ytongból van :)
Hát a nevet is meg kell fizetni az biztos, de az is valószínű, hogy a 26e az a spirálfalcos alamínium, ez rozsdamentes acél, ezért is drágább. Persze belül el lehet takarni, ahogyan ezt a szépséget eltakartam volna, de nekem az is számít ami kilóg a tetőn.
Szia! Nem akarok belekotyogni, de csak schiedel létezik szerelt kéményből? Nekem a "kéményes" embör kb 26e-t mondott méterére szerelve. Nem tudom milyen márkájú. Én elhiszem, hogy a schiedel nagyon jó, de mint látom drága is. Tudásban van köztük ekkora különbség? A szigetelt szerelt kéményt beltérben akár gipszkartonnal is el lehet takarni - nem?
