Na régen még '90-ben én is azt hittem, hogy hogy az
igazi felállása a Lol-os és csak nézem Perry-re aposztereken, hogy ki ez az
uborka fejű.
Szóval a lényeg, hogy Lolt azért rugták ki mert nem tud zenélni, meg alkoholoita is
volt egy kicsit, szóval elittam a lovéját, utána meg évekig perelte a curét, hogy az utána kiadott albúmokból is akart lovét, persze elvesztette a per, szóval igen hülyén venné ki a viszatérése, nembeszélve arról, hogy zeneileg egy nulla :-) már bocsi.
A kis Jason meg Robert kedvenckéje, ugyhogy nem fog megválni tőlle,
de mineki is vállna, persze Boris tudását soha nem fogja utolérni.
Jason mesélte nekünk, hogy egy ujság hirdetésre jelentkeztve
került a curébe és csak annyit tudott, hogy valami híres együttes keres dobost.
Egyszer Münchenben voltunk együtt egy diszkoban, hát mia haverokkel olyan jot
nevettünk Jasonön mint egy igaz macsó felöltözve feszülös ing hátranyalt
szöszi haj és ott füzte a bombázó szöke csajokat :-)
Az album hangzásokra meg ugyis Robert talál ki mindent, és
nem nagyon enged beleszolásokat és a réieke is az ő műve és tök mindegy, hogy Lol van -e vagy nincs, Boris az már tet hozzá sokat, pl: Deep Green sea-t az
a mai napig nem tusja Jason úgy eldobolni.
Na mégegy a The Top-ot pl: az egész albumott Robert játszotta fel, kivéve a dobot.
mert azt nem tud.
Meg, hogy kinek melyik album tetszik, meg hogy meikről kinek mi
hiányzik, hát nem vagyunk egyformák az a jó hogy mindenkinek másabb
az izlése meg kedvence, mindegyikbe bele lehet kötni, meg dicsérni is,
nekem pl az ujabbak sokkal jobban szeretem mint a régi
hangzásokat.
Emlékszem nekem én '87-ben 12évesen tetszet meg nekem az Inbetween Days :)
'92-ben már 18 db cure cédém volt, az első a Lullaby kislemez és berlinben vettem.
2006.12.16., szombat 18:00 óra Budapest, Ady Endre Művelődési Központ (Újpest Városközpont) KATATONIA (SWE) THE CRÜXSHADOWS (USA) KLIMT 1918 (ITA) VARIOLA (lemezbemutató) P.O.T. Közreműködik az Art Macabre Társulat. Afterparty: Skin, Bence, Heretique.
Igaz,hogy voltak stúdiós képek,de honnan tudod,hogy mit vettek fel akkor?A Glove Deluxe is lehetett akár.És ha jövőre megjelenik az új lemez,akkor szerintem nagyon év végén.De nem kizárt,hogy tényleg nem szakítanak ezúttal sem a tradíciókkal,és kivárják a 4 évet. Ha már dobost is akartok cserélni,én Matt Tong-ot favorizálnám:D
tyhűű a 7 100-át de sok mindenről van itt szó, alig lehet követni így havonta egy-két betekintéssel, azért még az egy hét alatt Mekk Mester kreált 'reformdöntések' nyomába nem ér :-)
az album témákhoz nem tudnék hozzászólni így röviden csak annyit, hogy minden, minden van, és van választék, de a régi jól bevált portékához is mindíg hozzá hozzá jut a törzsvásárló :D
ami engem is mélyebben érint, és foglalkoztat, hogy most akkor miért nem lesz szinti?
ez legfőképpen azért lepett meg, mert eddig szentül hittem, hogy de jó, akkor ismét Robert fogja azt feljátszani végre, és koncerten majd Porl viszi, meg Jason gépről, hiszen ha jól tudom túlnyomórészt Robert találta ki az alapokat a Faith, és PGraphyn is, mivel egy a demóit valami régi dobgép+szinti+'karaoke' gépen vette fel, melyre még rákötötte a gityóját is (ezt lehet is némelyik Deluxe CD-n is hallani).
Szóval erre számítottam :( ......hát akkor most mi is lesz?....neme tudom, de jövőre meglátjuk. nem hiszem, hogy várnunk kellene még egy bő évet, mivel már jó régen (pontosan nem emlékszem rá mikor is, de ez éveben) már láttunk róla képeket, hogy bent dolgoznak az új albumon a stúdióba, sőtt azt is tudjuk, hogy a hanganyag nagyrészt kész van. Remélem nem fognak még két évet 'kotlani' a masterelésen, mert akkor kijön megint valami amit nem igazán szeretnék. Ami azt illeti szerintem az lenne az igazán izgalmas album, ha max. egy év alatt állítanának össze egy rögtönzött albumot, persze ahoz rengeteg friss feldolgozatlan új élményanyagra lenne szükség, ami bevallom egyre nehezebbnek tűnik még számomra is, hogy hozzájussak egy ilyenhez, pedig még nem vagyok csak kb. a fele korban, bár állítólag a ferfiak ötven felé kezdik újra :'-D
általában egyáltalán nem jellemző rám az optimizmus, de azért ha új Cure album jön ki akkor abban biztos vagyok, hogy csak jó lehet, igaz eddig minden jó albumnak úgy fogtam neki hogy ez sz@r, amelyiknek meg nem az meg mégúgyabb fejezte be (a Cure-tól még nem volt ilyen, és ilyen baromi fanatizmussal már el sem tudom képzelni. Hogy merjem én ezt az életmúnkát fikázn?i), nos ha rossszacsak lesz kritikázni biztos, hogy fogom, ha jó akkoris :D
"A Bloodflowers-ből is valami hiányzott. Hol van itt a világmegváltó, és a teljesen egoista önnön marcangolás? Az egész lemez csak árnya annak az akaratnak ami a korai cure-ban megvolt."
Én nem gondolom, hogy egy egész életmű során mindíg a kezdeteknek kell dominálni. Nekem csodálatos a BF és a mai napig rendszeresen vágyom rá hogy meghallgassam, mert nekem másképpen volt borult mint a korábbi ilyen lemezek. Hiszen majd 20 év eltelt a Porno óta és a Disi is jóval letisztultabb volt már. Nekem mindenképpen továbblépés volt e tekintetben. Én örülnék azonban egy Wish szerűnek is mert az is csodálatos. E kettő keveréke meg überf@sza lenne.
A WMS rejti az életmű számomra majd' legfigyelemreméltóbb dalait. A Treasure akár egy Shakespeare szonett, a Bare-re meg nem találok szavakat. Csak ülj le és teljes odafigyeléssel hallgasd végig. A vége katarzis "... but there are long long nights when I lay awake..." és ahogy a legvégén a semmibe foszlik... huh.
Szép nagyok a betűid, ezt legalább szemüveg nélkül is látom! :) Én is "visszafelé" szereztem be az albumokat, ha jól emlékszem, úgy volt, hogy: '86 '04 '87 '89 ' 83 '79
'96. A többit iparkodom beszerezni (egy könyvesboltban már kinéztem a Wish-t, leengedték egy hatosról négyesre!) :)
Martin Vasquez barátom, teljesen egyetértek és mintha tökélyre fogalmaztad volna, amit 96-ban én is éreztem. Május 7.-én rohanás be a győri musicdome-ba (a frissen nyomott cure poloban) és beraktam a boltban a wms-et, a want úgy szólt ahogy kell, node a többi nehezen állt össze.
(emlékszem, csak egy képet láttam akkoriban az új felállásról-ezt is nyomtattam a pólóra-s nem tudtam, h ki lehet a tejfölös szájú (JC):..a nyakába is varrtam akkoriban a gyengébb lemezt)
Kedves Birdmadboy, nemcsak neked álom h visszatérjen Lol, hanem egy gyönyörű, Erdélyről elszármazott magyar-osztrák lánynak is, Agnes-nek. Ő is szeretné az igazi porno-s felállást visszakapni.
Erre jelenleg nem látok túl sok esélyt. Igaz ugyan h a legmelósabb munkák egyike Cure dobosnak lenni, de lenne jelentkező dögivel. Jason rettenetes sokat fejlődött, mégis nem látom benne Boris-t, vagy rosszul közelítem meg az ügyet? Boris épp improvizatív személyisége miatt jött a Cure-ba (és talán ennek a tulajdonságának köszönhetően ment el?)
Jason –és erre talán Eruc tudna valamivel bővebbet mondani- személyiségében talán nem tud behatolni a Robert-Simon duóba, ami lehet h Porl-lel már trió. Kétségesnek látom van-e valamibe is beleszólása.
Aristocat-Bunyós Pityut elképzeltem Simon Jonathan Gallup mellett, és kissé fénytörősre sikeredett a dolog. Ezért maradjunk annyiban, mindkettőnek megvan a maga rétege, és ha kenyértörésre kerül sor, akkor Simon húz be egy nagyot Pityukánknak. Aki kicsit Pityu, kicsit magyar de a mienkJ
Egyébiránt a this twililight garden-t is tartalmazó high single a cure egyik csúcsa, ott van a zenetörténelem 3 legjobb single-je között (nálam).
-és mekkora öröm volt bakeliten hallgatni először. (bár GER nyomás)
Ma 4x néztem meg Robertéket a the kiss-szel a 2005 dvd-ről, teljesen ledöbbentett (meg azt a pár embert aki élőben nézte).
A Japanese whispers egy óriási kísérletezés volt Robert-től. Lehet, hogy ez volt az ő túlélőcsomagja akkoriban. A la ment ott van nálam a nagyok között, a csak egy kisz is örök. A Let’s go to bed 12”-es verziója tökéletes. A walk és a lovecats pedig popularitásával simulékonyabbá teszi mindezt. A the upstrairs room-ra nem lehet haragudni.
Emlékszem, nagy élmény volt amikor először hallottam a la ment élő verzióját, a 90es prágai felvételt. Csodálatos…
Az albumok megismerésének sorrendje nálam:
1., wish (92. november 4.-én délelőtt vettem meg –nálam november 4 a rendszerváltozás óta is maradt ünnep)
2.,paris (93 vége, „Nőhalnak” köszönhetően lett meg, emlékszem gombfoci tartóba hamuzva cigiztünk nála, és króm kazira vette fel nekem-soha nem szólt úgy még zene mint a figurehead…még a krómkazetta színe kék-fekete volt…istenem )
3.,show (93.12.29-én vettem meg)
ennyi elég volt hogy most is itt legyek…
4., mixed up, standing on a beach, kiss me-mind eredeti kazin, óriási élmény volt ez 94-ben
5.,japanese whispers ( első cure cd-m) 94 év vége
6., disintegration-94 év vége
7., pornography-top-head on the door 95
8., seventeen seconds, 95-96
9., wild mood swings
10., faith (96 vége, akkoriban nem volt könnyű megszerezni)
……………….
A nosztalgia…
Ui: sajnos az iwiw-en a beígért meghívó nem jött meg SimonnakL
a want uralkodik a WMS-en, amikor 96-ban megvettem a lemezt és elkezdődött azt hittem itt van, megérkezett, érdemes volt négy évet várni. aztán fokozatosan fagyott le a mosoly az arcomról, a végén meg azt mondtam, oh bazmeg, mi ez a szar?!
azóta annyi változott, hogy a want mellett a jupiter crash-t és treasure-t szeretem, plusz a gone-t időnként.
amúgy WMS ide vagy oda, attól nagyobb elképedést nehezen tudok elképzelni, mint amikor valaki a 17 seconds, a faith és a pornography után 1983-ban belefutott a let's go to bed-be. a WMS ahhoz az érzéshez képest macskajancsi lehet... gondolom a topic nagyrésze hozzám hasonlóan nem TIB óta követi a cure-t, hanem visszafelé ismerte meg az albumokat. ebből az lett, hogy 1996-ra összeállt a kép, helyére kerültek a dolgok, hiánytalan cure kollekcióval vártuk az új lemezt. aztán jött a WMS és azóta sem tudjuk hova tenni, ez a cucc osztja meg leginkább a rajongókat. úgy is mondhatnám a WMS lett a mi let's go to bedünk.
Imádom a WMS-lemezt. Nagyon sok szempontból teljesen más, mint a többi, de akkor is nagyon lehet szeretni, csak kicsit szokatlan. Például a Club America egy nagyon különleges hangulatú szám, szeretem, de a Treasure-t is, vagy a Bare-t. Persze ritkábban hallgatom, mint a többit, de ha sorra kerül, akkor teljesen bele tudok merülni az élvezetébe (kivéve, ha a fiaim nem zavarnak meg kb. 3 mp-ként :-D). Szerintem ez egyfajta útkeresés, próba, ami Robert szerint vagy jó volt, vagy nem és némi felfrissülést hozott, hogy aztán visszatérjenek az ő stílusukhoz.
A trilógiás téma szerintem is csak egy erőltetett dolog. Nagyon jó a BF, de azért a Disi-hez nem tenném hozzá. Mint ahogy a Disi-hez a Pornography-t sem. A Disi-hez inkább a Faith illene, hangulatilag is meg zeneileg. A Pornography jóval erőszakosabb és konkrétabban szó szerint húsba vágó. Mindezek mellett az egyik kedvenc számom a Bloodflowers. Valami elképesztő hatással tud lenni rám.
Kicsit tán furán hangzik, de nézzük meg akkor a Japanese Whispers. Én azt is szeretem, de... De azon meg szinte csak szinti van, alig hallani markáns gitárt. Most meg szinti nem lesz, csak gitár. De azért ez egy sokkal jobb verzió mint a JW, nem?
Egyébként én is kb. THOTD és Wish keverékét várom, szerintem ez a legvalószínűbb. Bár - mindegy, csak jöjjön már!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Ez a legfontosabb. Bízom Robertban.
Robert is öregszik (elég látványosan :) Biztosan nem ugyanazok a dolgok érdeklik, mint 20 évesen. Nem várhatjuk el tőle, hogy ugyanazok a dolgok foglalkoztassák, mint régen. Nyilván vannak új élményei, amikről írni akar. És szerintem - remélem - nem a közönségnek-rajongóknak akar megfelelni, és megfeleltetni (van ilyen szó?) az új albumot, hanem magának. A lényeg, hogy neki tetszen. És szerintem, ha neki tetszik, a rajongóknak is fog, mert szívből-lélekből, és nem anyagi-marketing vagy ilyen-olyan más okokból teszi a dolgát.
Én személy szerint nem várom el, hogy olyan albumot adjanak ki, ami ezt vagy azt a korábbi albumot tükrözi. Azt sem mondom, hogy mindegy milyen lesz az új album.
Szerintem jó dolog a kísérletezés (ugyan hogyan tudnának az emberek idővel mindig újat mutatni, ha soha semmi újat nem próbálnak ki?), de az is tény, hogy némelyik kísérlet nem a legjobb. (bár... ízlések és pofonok, ezen nem lehet vitatkozni)
A WMS nekem is tetszik. Viszont tény, hogyha úgy hallgatom, hogy nem tudok elvonatkoztatni a Disintegration-től, akkor nem tűnik olyan jónak. Különállóként kellene kezelni, és úgy meghallgatni. Párhuzamot se nagyon szoktam vonni az albumok között. Mindegyiket önmagában, elvonatkoztatva mindentől hallgatom, és élvezem. (Kivéve, amelyiket nem élvezem: The Top, Japanese Whispers.)
Nem szeretem Porl-t (csak szimpla unszimpátia, különösebb oka nem lehet, mert nem ismerem), és nekem nagyon hiányzik Roger. És Lol-t sem szeretném "visszakapni" :)
osztom a This Twilight Garden- nel kapcsolatos véleményed. bár a bunyós pityu és a fásy ádám miatt kicsit vitatom, hogy ez neked tényleg tetszik ; ))))))))))) A másik szám ami most (jelenleg 7 hónapja) a sláger nálam az a 10.15 eredeti/hd/sd verzója.
srácok, mi ez a nagy kirohanás? nem egymásra kellene fújni, néha kell a negatív kritika is, különben nem tudod, hogy jó e az amit csinálsz vagy sem, de nem kell elfogadni sem a negatív sem a pozitív kritikát akárkitől. egy újságírónak hatalmában áll szubjektívnak lenni és ezt előszeretettel meg is teszi(k). ezek nem jó újságírók. leszarják a munkájukat, nem hallgatják meg a cd-ket, elvárják, hogy küldj refi anyagot, de az a legjobb ha magad megírod az új albumodról a kritikát, mert ha már neki kell a saját munkáját elvégezni ne várd el, hogy abban legyen köszönet (sok ilyen média genyával dolgoztam és dolgozom együtt, persze tisztelet a kivételnek)
és nem hinném, hogy a Wan2 magazin "sztárújságírói" befolyásolni tudnák a zenei izlésem., bár emlékszem a popcornos időszakomra mikor a barátnőmet vigasztaltam , mert slash-nek a vizisíbalesetben megsérült a válla, és ő sírt, pedig csak körülírták a nagy semmit, mert tudták, hogy a GnR miatt úgyis mindenki megveszi az újságot. nem szabad ilyen hülyeségnek felülni. aki szerint szar a WMS az ne hallgasa. én sem hallgatok dm-ot.(nem azért mert szar, csak azért mert én nem szeretem, főleg az utolsó albumaikat)
a WMS album pedig jó,más. és nem szabad egyszerre hallgatni a disivel, de önnmagában jó és mókás -- szerintem
Én nem rólad/akárkiről mondtam véleményt, hanem azokról, akik mindenfajta belekukkantás/mélyebbreásás nélkül fikázzák a CURE-t, és ráadásul még hülyeségeket is beszélnek. Lehet, hogy az is hülyeség volt, amit én írtam, de én azt mondtam, hogy a CURE egy fénysugár, és az is marad a zenetörténetben. Nem pedig azt, hogy nem jó. Oké? Egyébként bocs, ha bárkit is megsértettem, nem mindig tudom a gondolataimat pontosan, teljesen világosan leírni. Szóval utólagosan is elnézést! :)
Mekkora lenne már,ha Lol is visszatérne.Nekem ez régi vágyam.Jó,nem egy nagy zenész,de egyrészt lenne szinti,másrészt talán nagyobb esély lenne egy hamisítatlan Cure lemezre.Én a Disintegration utáni lemezeket is nagyon szeretem(a Bloodflowerst kevésbé),de valamiért hiszek benne,hogy Lol hiánya miatt nem az igaziak.Vagy csak szeretnék hinni benne:)
Ezt a trilógia dumát meg még mindig nem tudtam elfogadni.Megcsinálták a Bloodflowerst,az lett ami lett,ennyi.Szerintem több ebben a marketingduma,mint a valóság.De ez abszolút az én szubjektív véleményem,ne támadjatok érte;)
Gyerekek, licitáljatok a vaterán, vannak jó dolgok…
Melyik lemezt nyomja ki az első 5-ből az új lemez? J
Holnap elméletileg Simon Gallup is fent lesz az iwiw-enJ
Vajon kiadják a disintegration-t és a wish-set is remasterelt anyagban? Nem lenne rossz, mert főleg a disi szól katasztrófálisan.(ahhoz képest h a legjobb valaha alkotott lemez…) Többet érdemel. Éshát érdekelnének, milyen ötletekből hozták ki a dalokat.
Talán igaz lesz ez a Wish-féle új lemez… Az új lemez ha csak olyan lenne mint a wish- szinti nélkül, alá is írnám. Mert a deep green sea és a cut, meg az end a kevés szinti nálkül is szépen átkonvertálható élőben. Meglátjuk. (és még mindig 4 -5 dalt nyomnak róla a koncerteken, lásd a tavalyi turnét.)
Soha nem hittem abban h Robert Smith egy ’túlzón’ fogalmazott -zseni. ő csak a meglévő szürkeállományát használja jobban, mint az átlagemberek. Lehet, hogy garmadával van bennünk is látensen ehhez hasonló intuíció ( én a kis beképzelt), és ötlethalmaz, de a fényrehívásnál valami nem smakkol. Node a Sciccor Sisters-nekJ
(Na jó, legyen RS zseni, de csak a this twilight garden miatt. A forest-ért nem érdemli megJ )
Robert nagyon alapokról építi fel dalait.-a thousand hours-hez milyen tudás kellett?
A kiss me, és a disintegration egy jó része nemcsak hogy gyügyü , de lassú változásra is épül. Nem kétséges, RS vitte a producelést és a dalok jó részének ő az atyja.
A szinti pont ezért kellene a Cure-ba. Látható, hogy Smith tágítani akarja a gitárjáték határait, és pont ezzel lettek befutók a 70es évek végén. Ezt folytatták, de a szintivel, a 80as években. Most miért megint csak a gitár??? Oda elég PorlJ eljátsza ő a „négykezest” is…
Mi miért nem tudunk írni ilyen egyszerű, de professzionálisan kidolgozott, széles spektrumú zenét? A producelésről nem is beszélve. Ki tudja, ahhoz a hanghoz az a szinti kell, vagy a xilofon még inkább? Kell e hozzá visszhang, és mennyi? A basszusfutam ide felesleges e vagy több kell, és milyen gitárral?
Lehet persze szidni The Cure zenéjét, de az itt ’jelen lévők’ többsége-velem együtt-csak áhítozik tartalmas és örök zenéről. De nem tud sem zenélni, sem alkotni.
Mert alapvetően egyetérthetünk abban, RS az ötletességet vitte tökélyre. Más kérdés, hogy néha ebbe az ötletességbe fullad bele, és a kés éle nem fog, mint ahogy a WMS-sel is ezt történt. Túl sok ötlet, túl sok próbálkozás, nem látták a fától az erdőt, ennyi. Lehetett volna 2 teljesen különböző lemezt készteni,-akár akusztikus, vagy olyan klasszicista felállással- és akkor a kettő fogadtatása jobb lett volna mint az egynek. Aki pedig hithű, az egyébként is megvette volna mind2 lemezt.
A WMS-sel az a baj, hogy sem nem egységes, sem nem az ő stílusuk a dalok egy része. Most meg sóhajtozik RS hogy nem tud szöveget írni? Ezt azért ne higgyük el. Egyszerűen csak boldog ember. A hormonok teszik. Azt nem mondom, ez a férfi klimax, mert ott még nem tartok, hogy tudjam milyen.
(Mert ahogy haraptak 20-22 évesen, annyira lenyugodtnak tűnnek. Simon sem olyan agresszív már mint régenJ )
A Bloodflowers-ből is valami hiányzott. Hol van itt a világmegváltó, és a teljesen egoista önnön marcangolás? Az egész lemez csak árnya annak az akaratnak ami a korai cure-ban megvolt. Ettől függetlenül jó lemeznek, nagyon jó lemeznek tartom, mert mennyi tízezer együttes tartaná magát boldognak ha csak ehhez foghatót az életben is össze tudtak volna zörgetni?
Mégis, vissza lehetett volna hozni a 10-18-20 éve megrögzött cure hallgatókat örök életre ha egy több intuícióval nekifutott alkotás lett volna. Több akarat, talán a tagopk egy részében.
Ha nem Robert döntötte volna el, ez lesz a 3.része a trilógiának, hanem a hallgatóság. Gyakran előfordul ez Robert-tel, nem tudván, vagy nem akarván tudni,de önnön témájában majd a hallgatóság dönt.
Tavaly azt gondoltam lesz ebben az évben új lemez. Most meg azt gondoljuk, jövőre lesz. Ha a 92-96-00-04 párhuzamot folytatjuk, akkor csak 08-banL pedig mi is öregszünk, nemcsak ők.(És már a világ is teljesen más mint a 80-as évek végén vagy a 90es évek elején, amikor egy cikk miatt vettünk meg egy egész popcorn-t.)
Végre újra magas színvonalú társalgás folyik itt! Én már be vagyok sózva az új album miatt, WMS így, WMS úgy, azért csak meghallgat pár embert egy album készítése során, szóval valsz nem fog még egy ilyet nem fog elsütni (pedig szerintem jópofa album), mert tanulhatott a kritikákból (bár szerintem a legtöbb szemellenzős zenekritikus -nem rajongó!- képtelen jó kritikát írni Imádottainkról, mert nem jut el a fénysugár a sötét koponyájukba. Képtelenek -mert nem akarják!- befogadni. És ez a fénysugár a CURE.) :)
Dettó. Hátha a kevesebb, több. Kb a Wish-re fog hasonlítani, csak szinti nélkül. Egyébként érdekes dilemma lehet ez nekik hogy milyen legyen a lemez. Kár hogy már régóta nem veszik figyelembe azt a tényt, hogy az emberek többsége a régi dark dolgok miatt szereti őket, tehát valszeg a LEGTÖBB rajongó egy olyan igazán jó kis borult lemezre vágyik, amin egy kumma sláger vagy vidámkodó dal nincs. Ehelyett mindig megpróbálnak olyat csinálni, amin mindenfajta dal szerepel. Persze van ezek közt mindenfajta hangulatú kitűnő dalocska, de valahogy kevésbé jellegzetesek így ezek a lemezek, mert a Kiss me volt a csúcs az ilyen tipusúból. Én a helyükben nem mennék rá arra hogy hátha szerzek új rajongókat egy új lemezzel amin ismét mindenfajta dal lesz, hanem megpróbálnék egy olyan lemezt csinálni, amire a régi rajongók túlnyomó többsége vár már hosszú évek óta a lelke mélyén, ami miatt kialakult a mítosz is körülöttük annak idején, ami miatt Cure volt a Cure, tehát egy ilyen Faith, Pornography, Disintegration vonalas lemezt. Tudom hogy a Bloodflowers ilyen lett volna, de attól azért lehetne jobb is....
nem hiszem, hogy szinti nélkül szar lenne az új album, én bízom az öregben eddig még nem ozott csalódást (leszámítva a delux kiadványokat- de ez más téma). Én pont ezt szeretem egyébként a cure-ban, hogy változatos, de mégis harmonikus, és így megint a bassz gitár játékával fog benne dominálni gallup (remélem).
Végre egy építő normális hozzászólás, eléggé megdöbbenve figyeltem ez elmúlt napok adok-kapokját. A Cure-topikra nem ez volt a jellemző, ne hagyjuk a színvonalat lerohadni.
Szóval a szinti. Valóban kicsit felemás érzéseim vannak. Valami azt súgja, hogy nagyon ütős lemez lesz, amire Porl a garancia, de az ellenérzés, hogy a szinti nagyon-nagyon fog hiányozni, nem múlik.
A Disintegration-nak talán a leghatározottabban adta meg a karakterét a billentyűs. Az aláfestő, elhúzódó motívumok olyan hangulatot és légkört teremtettek. Ha ez nem lesz, valami elvész.
De tényleg, a Cure fénykora valóban Porl tagságához köthető. Ha legalább a felét vissza tudják idézni, már akkor nagyon-nagyon jó lemeznek nézünk elébe. Az a baj, hogy még csak elébe.
pedig a 13th meg a strange affection is mennyire "kedvelt" dalok lettek az idők folyamán. érdekes módon sem a banda nem játsza a koncerteken, sem a rajongók nem követelik annyira (na jó kivéve szigit:), de még a média sem ezeket játssza ha már nagyon muszáj valami miatt nyomni a zenekartól egy dalt.
azt hiszem az utókor mondott "ítéletet" az albumról (hány dalt is játszottak róla a legutóbbi turnén?:) persze ettől még mások szerethetik.
