Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
"Nem az a megoldás szerintem hogy adagolod a fát, mert a magas hő és a tűztér méret is összefügg. Nem fordítva kell gondolkozni, hanem maximális fa berakva, megfelelő levegő biztosítva és innen indul a rejtvény. "
Ezt gondolod Te ,ez a rejtvény a Tied.Vannak más rejtvények is pl. amiket én adok fel.Adtam egy kis bepillantást az elképzeléseimbe azt gondolva együtt többre juthatunk ,ui. nekem már adtál ötletet.
Üdv Fidó mester
Üdv Szentpet 319 !
"Ezt a tűztér leszigetelést értem, de az emberek nagy többsége szereti a tűz látványát és nem fogja érdekelni, hogy "csak"900 fokon ég a tűz!"
Teljesen igazad van .Én is szeretem a tűz látványát sőt élvezem is mindennap - a fűtés alkalmával- a kemencében.
Arra gondoltam ,ezt a látványt valóban szolgáltatnia kell a kályhának.Mi lenne ha ezt nem az ajtón keresztül kapnánk ,hanem a hőleadás időszakában egy vagy több ablakon keresztül?
"De igazából ami sokkal inkább befolyásolja az a kéménybe engedett füst, égéstermék hője"
Itt kezdődik a lényeg.
Ha magas a füstgáz hő akkor nincs gond a huzattal, de pazarol a kályha.
A lényeg hogy 100 C fok körülire letudd vinni, mert akkor igazán gazdaságos a tüzelés.
Ebben az esetben viszont lényeges hogy az épített kályha milyen belső huzat mérsékelő tulajdonsággal rendelkezik (járatok, súrlódás, fordulók száma, stb.).
Jól működő kályhát (látszólag) nem nehéz csinálni, minden fémkályha jól működik, de rosszak a paraméterei.
Ezen gondolkodik az egész kályhás ipar kísérletező része, hogy az ellentmondásokat megoldja.
Egy mérési eljárást teszek közzé, hogy legyen mit bírálni/ vagy használni.
Lehet kapni Voltcraft infraded Thermométereket, az olcsóbb 260 C fok, a drágább 500 C fokot mér.
A távolsággal arányos mért terület 8:1
200 mm nél 25 mm átmérőjű kör
400 mm nél 50 mm átmérőjű kör
800 mm nél 100 mm átmérőjű kör.
Kipróbáltam, tényleg oda lő.
A kályha falába fúrni kell egy 3-40 mm lukat és beépíteni egy fémcsövet, a külső végén egy csavarmenettel és egy rácsavarható sapkával.
A csőbe be kell dugni egy kívánt hosszúságú kerámia szigetelő lapot (hulladék) ami szigeteli a csőből kiáramló hőtől a mérőlapkát.
A mérőlapka 1 mm vasta, 40x20 mm rézlemez, ami be van szorítva a kerámia lap szeletbe.
Mérés esetén, kinyitjuk a csövet és belövünk az infrával a rézlemez felsőszélére hogy látszódjon rajta a piros pont. Ebben az esetben az infra mérő a rézlemez közepén fog mérni és igen jó eredményt kapunk, ami mindentől függetlenül a füstgáz hőt fogja mutatni.
5. Időnként ha úgy látszik hogy kormos a rézlemez akkor kihúzzuk a kerámia lapot és letisztítjuk.
Össze lehet hasonlítani a többi módszerrel, valószínűleg ez lesz a legpontosabb mérés, mert nem befolyásolja semmi. Ha 500 C fokot kell mérni ami füstjáratban ritka akkor a másik típust kel használni ami drágább. A tűztérhez ez nem jó mert ott általában magasabb a hő.
Jó kályhát, ami az adott kéménnyel szélcsendben működik.
Az az igazság, ha a szélsebesség brutálisan megugrik, a kályha tűzterében zajló folyamatot nagyon kis mértékben befolyásolja: Először is, mert a kémény huzatát nem ez az 1 körülmény befolyásolja, hanem még sok más:
-kürtő szélesség, (bizonyos határ alá kényszeríti..)
-a kürtő magassága (nyomás különbség,...),
-súrlódás,
-hőmérséklet (szigetelt, szigeteletlen,)
-a környező épületek, fák,
és a többi. Talán majd valaki aki nálam jobban ért hozzá, kéményes majd megírja.
De igazából ami sokkal inkább befolyásolja az a kéménybe engedett füst, égéstermék hője.
Ha a fentiek közül 1 megváltozik 10*-ére, attól még az égés, kályhában lévő folyamat lehet, hogy csak 0,5-*el változik. És ezt egy laza ajtó beljebb hajlításával meg lehet oldani feltehetőleg. Ha ezt elmulasztják, akkor valószínű, hogy aznap a 80% helyett 79,2 %-os hatásfokkal üzemelt a kályha.
Egy tömegkályhában a normál égés során viszont nagyon nagy a szórás. Amíg gyújtós ég, elég kis huzat van. Amikor az egész rakás ég, akkor viszont az égés folyamata gerjeszti, generálja a huzatot. Szívja be az égéshez szükséges levegőt, mert a fizika, kémia diktálja neki. Akár van szél, akár nincs.
Tehát egy jó kályhát kell építeni. Ez a legfontosabb. Jó tűztérrel, jó füstgáz hasznosító járatos/ellenáramú/harang/... hőhasznos
Ami az adott kéménnyel, 'minimál' külső behatások esetén működik.
Az, hogy külső változások lesznek, vannak, az ok. Egy egész kicsit befolyásolhatják a kályha működését, de bizton állítom, hogy a kályha tulajdonosának megelégedését tuti nem fogja. Szeretni fogja így is, meg úgy is. Ez 100.
Több 100 éve építik így a kályhákat, és működik, így működik.
A tűztér hőmérséklet növelése komoly feladat, az ipar is kénytelen volt ezzel foglalkozni. Egy fazekasnak sem mindegy milyen a kemence hőmérséklet és a kohóknál különösen nem. Egy kohó nagyon komoly berendezésekkel éri el hogy a betáp levegő magas hőmérsékletű legyen, ezt a kályhánál nem lehet megcsinálni.
De próbálkozások vannak. Ezért kérdeztem, hogy akik ezzel foglalkoztak eddig, milyen mérési módszerrel tudták megállapítani hogy a (fényképeken is látható) tűztérnyílásokon beáramló levegőt milyen hőfokra melegítette fel a rendszerűk (amikor a tűztérben van mondjuk 500 C fok, ami eleve hat a hőmérőre). Ha valaki bedug egy szondát az a tűztér hőfokot méri, ez OK, de mennyi a levegő hőfoka. Ettől ugyanis sok függ.
Az sem mindegy hogy a mérőműszer milyen módszerrel mér. Egy kolléga ezt magyarázta nekem hogy az nem olyan egyszerű mint ahogy a füstgázelemzővel játszadozó harcosok gondolják hogy bedugunk a lukon egy szondát és a mért érték az pont arra vonatkozik amit mi hiszünk.
Lehet hogy a füstgázt időütemezve, szakaszosan ki kellene szívni a rendszerből egy külső szigetelt mérőpontra és ott mérni (csak fantáziálok).
Most valószínűleg a járat hőmérsékletét méri a műszer nem a gázét.
A másik probléma a korom, ami az ellenállás hőmérőket megzavarja mert lerakódik. Tehát ha rendesen megvizsgáljuk a dolgot, akkor maga a mérés ha nem szakszerű akkor becsapja a mérőt, és rossz lesz a következtetés.
Nem az a megoldás szerintem hogy adagolod a fát, mert a magas hő és a tűztér méret is összefügg. Nem fordítva kell gondolkozni, hanem maximális fa berakva, megfelelő levegő biztosítva és innen indul a rejtvény.
A huzatfokozó/szabályzó rendszerem szinte tökéletesen működik, a 0 tól-90 km /h -ig a szél nem okoz semmi problémát, a mért értékek a kívánatos sávban maradnak.
A hőálló üveg átengedi a hőt, és csinálhatsz vele bármit. A 10 cm vastag kőzetgyapot szigetelés fém dobozban is átenged elég sokat, a fém hőmérséklete 40 C fok lesz, pedig nekem az ajtó is duplafalú és kerámia szigetelő van benne 3 cm. De az új ajtó terv már megoldja ezt és a külső 40 C fok helyett maximum szobahőmérsékletű lesz. A kísérlet lezajlott, csak meg kell csinálni az újat.
Egy füstgázelemzővel azért hozzávetőlegesen elég sok érdekes adathoz hozzájut az ember, persze ha van neki. Az igazság az hogy a kályha az égés különböző szakaszaiban folyamatosan változó levegőmennyiséget kíván, ami folyamatosan szabályozni kellene az optimális hatásfok érdekében.
De mi van akkor ha jön egy hirtelen szélroham és jobban meghúzza a kéményt? Tudom ott a huzatszabályzó, de az sem tudja függetleníteni teljesen a külső tényezőktől a kályhát vagy igen?
Ezt a tűztér leszigetelést értem, de az emberek nagy többsége szereti a tűz látványát és nem fogja érdekelni, hogy "csak"900 fokon ég a tűz! Bár ha jól tudom léteznek dupla falú hőálló üvegek is, azokkal mi a helyzet?
Teljesen igazad van , bármilyen mérést egy egész halom környezeti tényező befolyásol.Ahhoz ,hogy a tervezett mérés megvalósuljon, a befolyásoló hatásokat le kell választani .Ennek kivitelezésére én nem vállalkoznék ,nekem nem sorozatgyártásban készült és akkreditált laborokban bevizsgált típuskályhára van szükségem.
Az én módszerem más.
Ha nem tudok egy változót beállítani tökéletesen ,akkor hagyom a fenébe.Keresek egy másikat amit viszont jól tudok befolyásolni.Két példa.
Ha beindul egy tűztérben a máglyarakás ,akkor élő ember nincs aki megmondja mennyi oxigén kellene adott pillanatban .Vagy sok és túlhűtök,vagy kevés és akkor pazarlok.
Mit lehet csinálni?Csökkenteni a gázképződés intenzitását,vagyis annak a felületnek a méretét ahol ez keletkezik.A fűtőanyagot adagolva kell bejuttatni a tűztérbe.Lásd. pelletes égetőművek.
Hogyan lehet növelni a tűztér hőmérsékletét?
Te már az egyiket tudod erről már volt is szó.Nem vonok el hőt a tűztérajtón keresztül,vagyis nem üveges és hőszigetelt.
Hogyan lehet növelni az égési levegő hőmérsékletét?Előmelegítem.Hol?Ahol meleg van ,magában a kályhatestben.
Olyan okosnak képzeled magad, mindenkit leszólsz hogy az úgy nem jó mert bla-bla-bla...
Vagy már leszálltál a magas lóról mert rájöttél hogy nem vezet semmire?
Ne mégis hogyan mérhetnek a profik, valószínűleg egy előre meghatározott kersztmeszetű csőben áramlás és hőmérővel kisérleti fizikus professzor nélkül, normálsi műszerrel józan paraszti ésszel! Na mit szólsz
Tessék válaszoltam a te sítusodban most akár boldog is lehetsz!
U.i: Kár reagálnod a hozzászólásomra, nem vagyok kiváncsi a prédikációdra!
"Ezért bármennyire jópofa dolog mérdegtni megfelelő méréstechnikai végzettség nélkül (szakma) ez csak játék kb. olyan mint ha a diagnózist a kórházban a lázmérővel állítanánk elő"
Aztán meg megkérdezi hogyan kell a betáp levegő hőfokát megmérni?
Közbe meg ilyenekkel okoskodik:(6222)
"A helyes felállás az lett volna, ha egy kísérleti fizikus végzettségű és gyakorlatú szakember előre megtervezte volna a kísérletet és meghatározta volna a mérési terveket és a célokat, megadta volna a mérés lefolytatásának ütemezését, előkészítette volna a megfelelő dokumentációt"
Nem elég hogy nem oszt meg semmilyen konkrétumot a csodakályhályáról (tart tőle, hogy megint beég vele mint a múltkor) de még olyan oksnak is képzeli magát. Pedig annyi mérnök meg fizikus barátja van! De legalább ne kérdezne itt ilyeneket!
Saját magadat égeted le ember, úgy látom még mindig nem veszed észre azt hogy itt senkit nem érdekel az okoskodásod és a bőlére engedett semmitnmondó, mellébeszélős handabandád!
Elmondaná valaki hogyan tudja meg mérni a betáp levegő hőfokát a tűztérbe történő belépés pontján?
Hasonlóan érdekes a füstgáz hőfokának mérése a kályha különböző belső pontjain.
A behelyezett szondák ugyanis az őket ért hőt megmérik de az a kályha sugárzó hőjével egyenlő vagy azzal befolyásolt érték. De hogy választod le erről a levegőt/füstgázt.
Véleményem szerint a fenti feltétel csak a fűtőanyag adagolása révén valósítható meg.
A fűtőanyag egyszeri berakással történő elégetéséhez az égési folyamat intenzitásához igazodó oxigénellátás szükséges.Ez lehetséges -de ipari méretek és módszerek kellenek hozzá.
Szerintem van jelentősége a sebességnek, és ez összefügg a huzattal nyilván.
A sebesség általában V=s/t
Az egy kg fa elégetéséhez szükséges levegő mennyisége egy adott időben sosem áll rendelkezésre a kályhában (be sem férne), ezért azt a meghatározott levegő betáp nyíláson kell biztosítani, kivétel nyitott kandalló, vagy tábortűz :)
Az adott nyíláson keresztül áramló levegőnek a sebessége mérhető m/sec stb.
A tömege szintén mérhető ugyanazzal a műszerrel.
Az égéshez a következő sebesség fogalmak használhatóak
égési sebesség= gáz és levegő keverékében az égés (lángfront) terjedésének a sebessége.
reakciósebesség= a kémiai reakciók időbeli lejátszódásával kapcsolatos reakciókinetikai fogalom. A reakciósebességet (v) a koncentrációk időegység alatti megváltozása, idő (t) szerinti differenciálhányadosa adja meg, amely a reaktánsok vagy a termékek koncentrációival képezhető.
forrás wikipédia
Tehát nem mindegy milyen tempóban kapja a fa égése közben a szükséges oxigént, mert ha lassabban akkor lassú égés következik be (parázs) ha gyorsabban akkor pedig gyors égés. Egyik sem optimális.
Egyben a keletkezett hő kiemelésére alkalmazott funkcionális berendezés is befolyásolva van, a túlzott huzat miatt képtelen a megfelelő (összes) hő kiemelésére, ha meg nincs elég huzat akkor megnő a nyomás a kályhában és a felgyülemlett füstgáz lefojtja az égést szélsőséges esetben kioltja. Előfordulhat az az eset is hogy hirtelen kinyitott ajtó miatt beáramló oxigén miatt a felgyülemlett gázok felrobbannak és föld körüli pályára áll a kályha és a felhasználó is.
Korszerűbb rendszereknél a nyomást a levegő beáramlás tömegét, a levegő hőfokát, stb stb mérik és ventilátorok indításával korrigál a rendszer vagy huzatszabályozót működtetnek.
Teljesen hagyományosan automata és sosem problémás rendszer azért nincs mert a felhasználó saját maga is elronthatja a rendszer működését, több fa berakásával (pld hideg kályhába), vizes fával, vagy felesleges levegő elzárásával.
De lehet hogy mindez hülyeség, majd elmondja valaki.
Akkor már nagy mellényúlás legalább nem lesz belőle! Csak azért kérdeztem mert sokan belevágtak magánakciókba és büszkén mutogatták milyen szép lett, aztán meg jöttek a kérdések hogy miért nem fűt, meg miért füstöl ki, miért reped meg stb...
A Libik könyvből sem lehet megtanulni kályhát építeni, de kiindulási alapnak nagyon jó és a nagy bakik elkerülhetők a segítségével. Persze mindig jól jön egy gyakorlott ember jótanácsa.
Pár száz képet meg a hozzájuk tartozó dokumentációt néztem meg.
De a Libik könyv alapján akarom megépíteni. A hőtani rész kivételével alaposan áttanulmányoztam, tulajdonképpen kijegyzeteltem. Úgy gondolom, hogy szerkezeti tévedésbe nem esem. + az egyik kollégám nagy fanatikus, ő már épített egy rakéta kályhát (ami kiválóan üzemel), az ő tanácsait kértem, kérem ki.
Sajnos nincs információ arról hogy ez most csak egy demonstrációs célra készült animáció vagy valami más is?
Ha abból indulunk ki hogy egy kg fának az optimális , maximális hőtermeléshez - x idő alatt y mennyiségű levegőt kell z sebességgel felhasználnia az égéshez akkor ez egy technikai szükséglet amit ki kell elégíteni.
Látom elszántság az van, láttál már kályhát felépülni vagy csak fotósorozat alapján fog elkészülni és utólag derül ki hogy pár dolog nem is úgy lett megcsinálva ahogyan kellett volna?
