Naná, hogy a régió lakott volt már a neolitikum előtt.
Az ibériaiak, a föníciaiak, kelták, rómaiak, vizigótok, arabok és berberek domináltak különböző időkben, és Ronda védekező tulajdonságainak köszönhetően mindegyik központi szerepet kapott itt.
„A város története az ókorig, a neolitikus időkig nyúlik vissza, a közeli Acinipóban, ahol később rómaiak telepedtek le, Plinius és Ptolemaiosz feljegyzése szerint” – mondja Martínez Enamorado. A 11. században a Banu Ifran, egy berber törzs tette Ronda fővárosává az általuk Takurunna-nak nevezett kerületet.
Hátborzongató és hihetetlen, hogy a Takurunnára rákeresve egy könyv címlapján ott vigyorog jellegzetes tollaival, régi ismerősünk: Bes...!
"Csak azért kérdeztem, mert Schenouda úgy képzeli, hogy ezek a hajók egy hátukon fekvő madarat formáznak, így aztán kötötte az ebet a karóhoz, hogy az az orruk, ami magasra kanyarodik és valami madárszerű fejben végződik, mert hát farokkal előre mégse repülhetnek. (S persze más állat se mehet úgy, hogy a feje hátul lenne.)
Ezen az ábrázoláson viszont egyértelmű, hogy a fejes vég nem az orra, hanem a fara, ide karcolták ugyanis a kormánylapátot. Márpedig egy kormány csakis a hajó farán képes működni. (Mellesleg itt ül egy kormányos vagy a kapitányféle alak is, aki láthatóan a hajó alacsony hegyes vége felé néz. Egy hajó vezetőjének pedig nyilván előre kell néznie.)"
Írtuk, hogy az ilyen mitikus hajóábrázolásoknál ez mindegy, nem lehet ilyen köznapi csónakos szemmel nézegetni ezekre, mert félreviszi az értelmezést. Ennél a fejes vége éppen a hajóorra (ez éppen Odüsszeuszt viszi), na, merre megy az a hajó:
Bocsánat, de ezek a titáni megalitok triviális, hogy sem nem mór, sem nem római, hanem legfeljebb ill. minimum prehellén azaz pl pelaszg ősi alapfalak (de szerintem még régebbiek... az atlantiszi óriások kezei nyoma és mily érdekes ott vagyunk Herkules oszlopai viszonylagos közelében ugyebár)... csakúgy mint az ősi megalitikus baalbeki terasz (nem a ráépített gagyi római, ami Sanyi kedvence) vagy a gízai fennsík illetve szinte bármi hasonló rom, ahol látszik, hogy őrületes titáni megalitikus és ősmúltba mutató építmény kellett legyen ott legelőbb... majd a nagyszabású ókori civilizáció, akiknek tulajdonítjuk gőgös-ostobán ott találta mindet és csak kiásta hüledezve, isteneket kiáltva és ráépítkezett vagy hozzáépített ill felújította...
Ronda titkos vízbányája, Andalúzia, Spanyolország.
A bánya rejtelmei Írta: Virgilio Martínez Enamorado
Bár a vízbánya az egyik legkülönlegesebb qawraja ( spanyolul corachas ) Al-Andalusban, majdnem annyi bizonytalanságot rejt magában, mint lépcsőket. A csúcstól kezdve, ahol a mai látogatók leereszkednek a nyugodt kertekből, amelyeket 400 évvel a vízbánya utolsó használata után terveztek, az első rejtély az, hogy mi állt a tetején. Mi volt az az építmény, amely a bánya tetején állt a szurdok szélén? Mibe rakták le azok, akik hordták a vizet, amit annyi erőfeszítéssel vittek? Nyoma sem maradt a szurdok tetején lévő építménynek, amelyet a bánya létezésének célja – a vízellátás – szolgált volna.
Az ereszkedés lépcsőkön kezdődik, durván faragott és karsztos lerakódásokkal borított átjárókon keresztül, amelyek közül néhány alacsony mennyezettel rendelkezik, míg mások elérik az 5-10 métert, és a kis ablakokon keresztül hatol be a fény. Az átjáró átvágása csak egy része volt a munkának: a megfelelő fény biztosítása szinte önálló bravúr volt, hiszen az akna a sziklák között tekergett le, amennyire csak lehetett, kihasználva a természetes réseket és képződményeket. De ennek a mesés hidraulikus berendezésnek az építői a második nagy rejtély. Dinasztikus hovatartozásukon – ifrane berbereken – és durva időszakukon – a 11. századon – kívül nem tudunk többet.
Az ereszkedés mentén három időközönként három különböző szoba jelenik meg, amelyek mindegyike több kérdést vet fel. A legérdekesebb az úgynevezett „titkok csarnoka”, amelyet félgömb alakú qubba vagy pendentives kupola koronáz meg; majd az egyenes vonalú, oszlopos helyiség, az úgynevezett „fegyverház”, bár nem ismerjük bizonyosan a valódi funkcióit; és a 10 méter magas helyiség, amelyben a noriát vagy vízikereket telepítették: mindegyik történelmi és régészeti kérdéseket vet fel. Még a szurdok alján, a folyó szélén is egy ajtó kissé hivalkodó kapuja aligha alkalmas katonai titokra.
A titkok csarnoka sokkal finomabb felépítésűnek tűnik, mint a bánya bármely más része. A katonai parancsnok helye volt a háború idején, vagy az adminisztrátor, amikor a bánya börtönként szolgálhatott? Vagy a legenda szerint az udvarhölgyek helye volt, egyfajta privát hammam vagy fürdő? Mi célt szolgált az elképesztő akusztikai karakterisztikája, amely lehetővé teszi a leghalkabb suttogást is hallani a terem másik felén, vagy ez véletlen egybeesés?
Az arzenálszoba mellett az egyik fal mentén néhány tucat fekete kereszt, többségük mindössze néhány centiméter magas, nagyjából szénnek tűnő anyag felhasználásával van megrajzolva. Itt a legenda szerint ezeket a fogságba esett keresztény vízszállítók karcolták meg. Bár a reconquista utáni beszámolókból tudjuk, hogy a keresztények szabadon engedtek, amikor a katolikus erők elfoglalták Rondát, ezeket a jeleket még nem datálták tudományosan. Vajon az ilyen informális jelek több mint öt évszázadon át fennmaradhattak? Jelenleg nincs jobb magyarázat, mint a legenda.
Végül abban a helyiségben, amelybe a vízikereket szerelték, sok régészeti kérdés merül fel, mert a vízikerék már nincs meg, mivel eltávolították, és a kutat ismeretlen időben téglával borították be. Reméljük, hogy többet megtudhatunk az Universidad de Sevilla régészeinek vizsgálataiból, akik befejezték a vizsgálatok első szakaszát.
Ez bőven elég ahhoz, hogy azt higgyük, a vízbánya több volt hidrológiai komplexumnál vagy kizárólag katonai építménynél, hanem olyan, amely más, egyelőre ismeretlen célokat is szolgált.
A bizonyítékok és adatok ilyen szűkössége miatt a találgatásokra és a legendákra van bízva, hogy válaszoljanak azokra a rejtvényekre, amelyek ma is körülveszik az al-Andalus korszak egyik legfontosabb és legkevésbé ismert építményét.
Te elhiszed, hogy az ISIS (mi igazi neve inkább DAESH, hisz sem nem igazi állam, sem nem...) igazi iszlám??? Az ember őstragédiája a vallás és vele az egyház (szinte mindegy melyik hitrendszer, bár sámánisztikus természetvallás tán volt néhány kivétel, melyek valóban jót akartak... a taoizmus és hinduizmus egyes körei még idevehetők kivételnek) mióta a fáról lejöttünk... hisz akkor nem telt el sok idő, hogy összefussanak a gátlástalan, aljas sunyi csalók a buta balekokkal... mely tragédia a jelenben is tart sajnos stabilan... vallás és hatalom együtt "a sátán kedvenc játszótere"... kvázi jobb erőszakos tömeghülyítést és zsarnokságot még nem sikerült csinálni, kivéve a nyílt erőszakos, gyilkos bolsevizmus, bár fene tudja, hogy jobb-e...
De jól láthatjuk az iszlám világon főleg a fortyogó acsarkodó deszperát gyilkos indulatokat, a hazugságokkal elfojtások miatti tébolyult frusztrációkat (pl ha sűrű férfitömegbe keveredik egy csinos nő, azt garantáltan halálra hágják)... Orbán és martalócai is a min. középkori barbárságot igyekeznek visszahozni, hisz csak vallással mérgezett társadalom alkalmas arra, ami a céljuk, a totalitárius önkény... Te elhiszed, hogy a NER zsarnokság fő haszonélvezői, ahogy álszenten hazudozva hirdetik, őszinte hívő keresztények..?
<Az iszlám sikeresebb terrorvallás, hiszen országaik középkorban rekedt rabtáborok, szesz- és szextilalom, nők extrém elnyomása, szekularizáció nincs... mindenkinek kuss és allahakbar... történelmi tetteik inkább csak pontot tettek az í-re helyenként... szerintem messze nem okoztak annyi kárt, mint a kereszténység, de ez persze csak vélemény...>
"Az Iszlám Állam (ISIS) terrorszervezet 2014-ben foglalta el Irak és Szíria egyes területeit, és tevékenységének részeként buldózerekkel, robbanószerekkel és csákányokkal rombolta le az iszlám előtti műkincseket – az ideológiai okok mellett azért, hogy azok csempészetével finanszírozzák működésüket. Ennek esett áldozatául az iraki Moszul városában található Mashki-kapu, az egykori Ninive ikonikus épülete is.
Miután 2017-ben az iraki erők nemzetközi segítséggel visszafoglalták a területet, a régészek elkezdték felmérni a műemlékekben okozott károkat, majd hozzáfogtak azok helyreállításához. A Moszuli Egyetem és a Pennyslvaniai Egyetem szakértői most különleges sziklarajzokat fedeztek fel a városkapu építéséhez használt anyagok maradványai között.
A kutatók szerint nagyjából 2700 éves márvány domborművek háborús jeleneteket ábrázolnak az ókori Ninive városában, az asszír királyok uralkodásának idejéből. Az iraki örökségvédelmi tanács közleménye szerint a faragványok Szín-ahhé-eríba (a bibliai Szennahérib) király uralkodása alatt készülhettek, aki időszámításunk előtt 705 és 681 között volt hatalmon.
Szín-ahhé-eríba felelt az Újasszír Birodalom fővárosa, Ninive kiépítéséért, és a régészek szerint az ő királyi palotájában kaphattak helyet a domborművek, mielőtt azokat felhasználták a Mashki-kapu építőanyagaként. A kapu felszíni területéről ugyan eltüntették a díszes faragványokat, de a föld alatt található részei még őrizték a műalkotásokat, ezeket találták most meg a régészek.
Az ISIS azért vette célba az 1970-es években felújított kaput, mert az Moszul város látképének ikonikus egységét képezte, amely egyben a sumér és babilóniai eredettel terhelt város gazdag történelmének egyik szimbóluma is volt. A most zajló helyreállítási projekt célja, hogy a megrongált műemlékből egy Ninive történelmét bemutató központot alakítsanak ki."
Hérodotosz i.e. 448 körül eljutott a fajjúmi medencébe, ahol ott állt a híres Moirisz-tó mellett. A tó közepén két piramist látott kiállni az ötven öl mély vízből, melyek mindegyikén egy trónon ülő alak volt. Ez közel 2500 éve volt, mára a tó (vagyis víztározó) és a piramisok is eltűntek. Voltak-e egyáltalán. Valóban III. Amenemhat szobrai voltak rajtuk? Vagy nem is a vízből álltak ki, hanem a tó közepén lévő szigeten álltak? Vagy a két hatalmas biahmui kolosszusról volt szó?
Nectanebo II érme, a „nefr nub” jelzésű hieroglifákkal, ami azt jelenti: "jó arany"
És, hogy mennyire eltérően vélekednek róla:
"A tudósok azt sugallják, hogy a lídiaiak, akiknek királysága a mai Török Köztársaság modern nemzetállamának számító Anatóliai-félsziget nyugati partvidékén volt, a Krisztus előtti 7. század folyamán verték az első érméket. Ezt követően a Földközi-tenger medencéjének legtöbb állama elkezdett saját érméket verni, így a monetizált gazdaság rövid időn belül uralta a legtöbb nemzeti és nemzetközi pénzügyi tranzakciót. A korai érmék közül sokat aranyból és ezüstből is vertek, de az ókori egyiptomiak vonakodtak átvenni ezt az új gyakorlatot. Rendíthetetlenül ragaszkodtak évezredes csereforgalmi szokásukhoz – az azonos értékű árukat más árukra cserélték. A pénzveréstől való vonakodásukat annak tudták be, hogy vallási idegenkedésük támadt az istenségük húsának tekintett arany és az ezüst használatától. Amikor 1901-ben azonosították a legelső ilyen típusú érmét, a tudósok, tudatában annak, hogy az ókori egyiptomiak vonakodtak az érmék verésétől, kezdetben vonakodtak elfogadni annak hitelességét, és úgy vélték, hamisítvány. "
"Weiser ezt a típust Nektanebo egyiptomi fáraónak tulajdonította elsősorban az egyiptomi aranyérmék kibocsátásához való laza tipológiai hasonlóságon alapul. Bár ezt az attribúciót még mindig követik, az újabb bizonyítékok szinte biztosan azt mutatják, hogy ez helytelen. Úgy tűnik, hogy ezek a bronzérmék Egyiptomon kívüli forrásokból származnak, különösen az észak-levantei területekről, amelyek valószínűleg nem szerepelnének az időszámításunk előtti 4. századi Egyiptom bronzkiadásában (ez az érv, hogy ezeket akkor verhették, amikor Nektanebo működött. Szíriában a Satrapa-lázadás idején teljesen valószínűtlen). Ezenkívül az athéni tetradrahma-utánzatok kivételével, amelyeket valószínűleg Egyiptomban ütöttek le külkereskedelem céljából, nem volt olyan belső monetizált gazdaság, amelyre szükség lett volna egy ilyen bronzkérdés támogatásához. Mészáros a római Szíria érméiről írt könyvében megjegyzi, hogy az ugró kos stílusa nagyon hasonlít az i.sz. 3. századi Antiókhiához, de megjegyzi, hogy Damaszkosban gyakori típus. Ezenkívül Butcher megjegyzi, hogy Newell ezek közül kettőt az ANS-ben egy bizonytalan commagene-i pénzverdének tulajdonított, bár az indoklása ismeretlen. Így Mészáros ezeket egy bizonytalan pénzverdének tulajdonítja Észak-Szíriában az i.sz. 3. században."
Nekem nem szimpatikus az "öt szalag", vagy a légcső és szív között megjelenő nyaklánc sem igazán, a "hieroglifák" sem győztek meg.
Ez egy égi hajó - inkább így képzelgek én, idealista álomlovag.
Érdekes az érme vetülete:
"Nectanebos II szarkofágja jelenleg a British Múzeumban található, fekete gránitból készült, melyet rituális fürdőként használták Alexandriában...
Nectanebo II különös utóirata egy középkori legenda, ez azt mutatja be, hogy Nectanebo állítólag a macedón udvarba menekült. Ott nagy egyiptomi mágusként ismerték el, és felkeltette a macedón király (II. Fülöp) feleségének, Olympiasnak a figyelmét, Nagy Sándor ismeretlen apja lett."
Egy Ritter Roland nevezetű valaki már regényt is írt, ami tavaly jelent meg: IDT - Intelligens dinoszaurusz teória
"Ron Russel paleontológust egy különleges fosszíliához hívják. Lehetnek ezek egy dinoszauruszokból kifejlődött intelligens faj lábnyomai? Ha így van, megváltozhat mindaz, amit az emberiség a múltjáról, a megtett útjáról és önnön, megkülönböztetett szerepéről gondolt. Ez a felfedezés átírja a múltat, felbolygatja a jelent és kétségessé teszi a jövőt. Ahogy Ron beleássa magát a kutatásba, egyre csak sorjáznak a bizonyítékok az általa korábban felállított intelligens dinoszaurusz teória alátámasztására. Ám vannak, akiknek nem érdeke az igazság. Most sem. Csak a remény marad, hogy a történelem nem ismétli önmagát és a sorsunk irányítása a kezünkben maradhat. Két faj, két civilizáció áll a történet középpontjában: akik valaha uralták és akik jelenleg uralják a Földet. A téridő mérhetetlen szakadéka választja el őket egymástól. Soha nem találkozhatnak. Vagy mégis?"
Hogy lett volna egy fejlett civilizáció a dinoszauruszok korában vagy utána nem sokkal... erről szkeptikus vagyok. Nagyjából olyan indokok alapján, amit említettem. Abból a korból ugyanis - hiába több tízmillió év - elég sok leletünk van. És egy földön kifejlődött civilizációról beszélnénk. Nemcsak dinoszaurusz csontvázak és tojások, hanem több ezer dinoszaurusz lábnyom, szerte a világban 70 és 200 millió évekkel ezelőttről:
De hol vannak az akkori dinoszauruszokra vadászók nyomai?
Hasonlóan szkeptikus vagyok azzal, hogy a Marson több száz millió éve atomcivilizáció lett volna (Brandenburg). De mivel ez az ember kora előtt lett volna, annyira nem is érdekes. Ránk semmilyen hatással nem volt ez esetben. (Amúgy élhettek a Marson is dinoszauruszok is?)
Persze, ettől még lehet a kérdést vizsgálni, de egyik helyen sem látok erre utaló biztató nyomokat...
"...éppenséggel a bányaművelések (és elég sokét, ha az a prehumán civilizáció egy ipari civilizáció volt, ami befolyásolta a Föld környezetét/klímáját) nyomait is felfedtük volna"
valószínűleg én sem látom át a gondolataid teljességét, de mégis mire gondolsz?
"Megnyitott bányák, kutak ezreinek maradványait kellett volna találnunk."
55 millió év után? kizárt.
Sajnos csak ennyit, az elejét olvastam el idő és türelem hiányában a hsz-edből (a szöveges bemetszésekig már nem jutottam). Hát, lehet nem sikerült a "gondolataidat" ezzel teljes mértékben felfednem, ahogy írod. A válaszom csak erre a két sorra szólt.
De hogy mindenki értse, mire gondoltam: ha ezrével találtunk a Kréta korból 65-70 millió éves dinoszaurusz csontokat, néha szinte teljesen ép csontvázakat, éppenséggel a bányaművelések (és elég sokét, ha az a prehumán civilizáció egy ipari civilizáció volt, ami befolyásolta a Föld környezetét/klímáját) nyomait is felfedtük volna, egy későbbi (az Eocén) korszakból (ha lettek volna).
Nemrég elolvastam Cesare Rossi, Flavio Russo és Ferruccio Russo olasz kutatóknak az Ancient Engineers' Inventions c. könyvükből ("Ókori mérnökök találmányai", 2009) azt, ami az alexandriai világítótoronyra vonatkozik.
A szerzők megvizsgálták az okokat, hogy mik voltak az okok, amiért megépítették az ókor egyik csodáját? Hogyan történt, milyen haszonnal és volt-e értelme az éjszakai tűznek a tetején. Szerintük akkoriban nem volt úgy éjszakai hajózás, hogy ki is kötöttek a kikötőben, mert mindig megvárták a reggelt. A világítótoronynak tkp. csak nappal volt haszna. A fenti kép is ezt a hamis valóságot mutatná.
A szerzők szerint ezzel gyakorlatilag minden tudománytörténész tisztában van, csak úgy tesznek, mintha ez a kérdés nem lenne!
Majd azt kérdezik, hogy egyáltalán mi haszna volt ennek az óriási toronynak Pharosz sziget keleti végében? Ez volt a világ első világítótornya és egyben a legnagyobb is. Az utána következő világítótornyok is hasonló kérdéseket vetnek fel.
Általában ha bevezetnek és elfogadnak egy újítást az iparban, azt valami igény hozza létre. A szerzők meg éppen arra akartak rávilágítani, hogy itt az ellenkezője történt! Az ókori hajózás gyakorlatilag nem igényelte egy kikötői bejáratot jelző világítótornyot (az újkoriak nem a kikötő bejáratát jelzik, hanem a zátonyokat!), hanem inkább a világítótorony jelenléte ösztönözte a hajózást! Ez pedig szerintem kifejezetten érdekes, mert hasonló gondolatokat vet fel, amit a pharoszi toronnyal korábban megpengettem!
Csak felsoroltam, hogy mi szól mellette és ellene szerintem. Annyira nem érdekel, maga az ötlet sem, hogy még rágódjak rajta. Ha szerinted kizárt, hogy észrevennénk, hogy már 55 millió éve kibányásztak egy csomó ásványkincset: az a te véleményed.
"Megnyitott bányák, kutak ezreinek maradványait kellett volna találnunk."
55 millió év után? kizárt.
"Ha jártak a Holdon az 55 millió évvel ezelőttiek, hol vannak a lábnyomaik, az otthagyott holdjárműveik, zászlóik...? Ha meg nem jártak a Holdon, nem is volt annyira fejlett civilizáció!"
te itt felvázolsz egy konkrét, általad elképzelt és lehetségesnek tartott forgatókönyvet, majd "sikeresen" meg is cáfolod azt.
az általunk ismert humán civilizációk sem feltétlenül lépésről lépésre ugyanazt az utat járták be. az elmélet "végtére is egy logikai játék" a szerzők részéről:
"A kérdés megválaszolása segítheti a Naprendszeren túli bolygókon élő esetleges fejlett idegen civilizációk keresését is. A tanulmány rámutat arra, hogy az ember viszonylag rövid idő alatt jelentős nyomokat hagyott a bolygón, megváltoztatva a Föld éghajlatát és ökoszisztémáit. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a változások évmilliók múlva is kimutathatóak lesznek.
VALÓJÁBAN AZ ÁLTALUNK HAGYOTT GEOLÓGIAI NYOM MINDÖSSZE NÉHÁNY CENTIMÉTER VASTAGSÁGÚ LEHET.
Természetesen minél tovább tart a civilizációnk, annál nagyobb jelet hagyunk magunk után, a hosszú távú túléléshez azonban fenntarthatóságra van szükség. Egy fenntartható társadalom kisebb nyomot hagy maga után, így viszont kevesebb földtani jel fog árulkodni a későbbiekben létezéséről.
Bizonyos nyomaink idővel megkülönböztethetetlenné válnak a természetes folyamatoktól, vannak ugyanakkor olyan jelek, amik félreérthetetlenül az emberiségre fognak utalni; ilyenek például a műanyagok vagy az atomháborúk okozta szennyezések.
A kutatócsoport nem ad választ a tanulmányban arra a kérdésre, hogy léteztek-e ősi fejlett civilizációk előttünk,
INKÁBB AZT SUGALLJÁK, HOGY HA EGYKOR ÉLTEK, AKKOR AZ ÜLEDÉKEK ELEMI ÉS ÖSSZETÉTELI ANOMÁLIÁINAK FELTÁRÁSÁVAL RÁTALÁLHATUNK NYOMAIKRA.
A szerzők erősen kételkednek abban, hogy korábbi fejlett civilizáció jeleire akadnánk itt a Földön, a megállapítások azonban hasznosak lehetnek az asztrobiológiai és antropocén kutatások során."
John Brandenburg plazmafizikus szerint kétszer is volt rajta fejlett civilizáció. Az elsőt természetes meteorbecsapódás végezte ki. A másodikat idegenek pusztították el gigantikus termonukleáris háborúban. Innen a bolygó felszínének vörös színe. Még 2011-ben valamiféle természetes atomreaktorra gyanakodott, mint amilyet Gabonban fedeztek fel 1972-ben, de 2014-ben arra váltott, hogy mesterséges atomcsapások érték a Mars két területét, ami végül kipusztította a marsi életet. Az egyik a Cydonia fennsik közelében, ahol a fotók gigantikus arcot és piramist is mutatnak (ezeket valóságosnak fogadta el Brandenburg, amiért egyes kollégái nehezteltek rá).
"A bolygót melegen tartó gázok elfogyasztása a Földivel ellentétes folyamatot eredményezett. A Mars további részletes kutatása az elmúlt hetekben hozott további érdekes eredményeket, megtudhattuk többek között, hogy szerves molekulákra bukkantak a bolygó felszíne alatt. A napokban egy újabb tanulmányt tettek közzé, amely már magyarázatot adhat ezen molekulák mélyben való meghúzódására, annak okaira. A Nature oldalán találjuk meg a friss anyagot, amelyben a párizsi Institut de Biologie de l’Ecole Normale Supérieure (IBENS) kutatói teszik mindenki számára elérhetővé vizsgálataik eddigi eredményeit. Kiemelik, hogy bár 3,7 milliárd évvel ezelőtt a Mars kifejezetten meleg és nedves volt, az ottani körülmények tehát nagyban hasonlítottak arra, ami a Földön lehetővé tette a primitív élet megjelenését és megmaradását, a helyben lezajló folyamat éppen ellentétes volt, ez pedig idővel elvezetett a zordabb feltételek időszakához. A komplex számítógépes modellek futtatása ugyanis azt mutatja, hogy az ottani mikrobák éppen azt a hidrogént fogyasztották el, amely nagyban hozzájárult a kellemesebb hőmérsékletek fenntartásához, így a kényes egyensúly viszonylag gyorsan felborult. A hidrogén fogyasztása és a metán kibocsátása önmagában még nem lenne nagyon problémás, a légkör eltérő összetétele, a szén-dioxid ottani jóval nagyobb aránya viszont lehetővé tette ezen két elem interakcióját, amely a Naptól való nagyobb távolság ellenére melegen tartotta a bolygót. Ahogy a mikrobák elfogyasztották ezen interakció egyik felelősét, a globális hőmérséklet a korábbi kényelmes, a -10 és 20 Celsius-fok közötti tartományból alaposan leesett, emiatt pedig ugyanezen mikrobák jóval mélyebb rétegekbe kényszerültek, ahol még megtalálható volt a számukra szükséges meleg – ez néhány százmillió év után már 1 kilométerben volt mérhető. Az egyik, oázisként szolgáló helyszín a Jezero-kráter volt, nem véletlenül, hiszen a NASA marsjárója éppen onnan közli velünk fontosabb eredményeit. A következtetés ellentétes a számos kutató által támogatott elképzeléssel, miszerint az élet önfenntartó jellege biztosítja annak megmaradását, a munkát elvégző szakemberek azonban most azt szeretnék megtudni, hogy ezen ősi mikrobák vajon még mindig megtalálhatók-e a kéregben."
Vigyázz cimbora, mert megy rád a diszlájk-cunami mindjárt, ha észreveszik az ügyeletes pribéktrollok hogy mit merészeltél beírni... Vagy te is mínuszvadász lettél, mint mi itt páran?
Amúgy ha valaki ép és nyitott elmével (nem pedig arrogáns agyhalott programozott droidként, ahogy szokták) végignézi a világ összes megalitikus romját ill építményét (nem is lehet mindet belátható idő alatt, még képeken sem, nemhogy odamenve, mert utóbbira egy élet is kevés lenne...), melyek szinte mindenütt ott vannak és ezután kijelenti, hogy kizárt, hogy volt fejlett technológiai prehisztorikus civilizáció a Földön a miénk előtt, azt az illetőt inkább nem jellemezném most... de azért elég vicces, hogy a legelső városállamok pl. Egyiptom, Mezopotámia, Indus völgy és Sárga folyó... kivétel nélkül több tízezer éves fejlődést követelő technológiákat használtak...
Ha jól értem, ez 55 millió évvel korábban létezett volna, és hasonlóan fejlett kellett volna legyen, akár a mi civilizációnk, ha egyszer ennyire befolyásolta a környezetét.
Éppenséggel valóban meg lehet vizsgálni a lehetőségét. Tehát előbb tegyük fel, hogy volt egy ilyen civilizáció. Így első reakcióra, amit gondolok:
Mivel az emberi faj csak 5-6 millió éves lehet, úgy ez valószínűleg nem emberi civilizáció volt. A nagy szauruszok 65 millió éve kihaltak, de az a kor a kétéltűek, a hüllők kora volt. Az ekkori értelmes lények még nem lehettek emlősök, inkább hüllők. Tegyük fel, hogy egy kisméretű szaurusz faj a barlangokba menekülve túlélte az óriási meteoritbecsapódást 65 millió éve, majd a következő évmilliók alatt, akár az ember végigjárta a fejlődés iskoláit: két lábra állás, kezek átalakulása, tűz használat, szerszámok használata...
Elvileg erre alkalmasak is voltak, mint azt Dale Russel és Ron Séguin kanadai kutatók kimutatták, hogy a Stenonychosaurus nevű dinófajta kicsi volt, két lábon járt és viszonylag magas intelligenciával rendelkezett. Ha nem haltak volna ki a szauruszok, ők lehettek volna a Föld urai. Természetesen ez egy hipotetikus lehetőségnek számít (hiszen végül is kipusztultak a szauruszok).
A testalkatuk egyébként emberszerű lett volna: mind alkatban, járásban, értelemben nagyon hasonló kellett volna legyen a humanoidokhoz (tehát nem képzelek el olyan értelmes lényt, ami négy lábon járkál), de megmaradtak volna kétéltűeknek.
A második lehetőség, hogy nem volt ilyen civilizáció 55 millió évvel ezelőtt: Még talán lehetett volna is szaurusz-ember, de ha a technikája sok mindenben különbözött is volna a miénktől, nyersanyagokra mindenképpen szüksége lett volna. Egyszerűen a homo sapiens előtt nem nyúltak a föld ásványkincseihez! Megnyitott bányák, kutak ezreinek maradványait kellett volna találnunk. Sok ásványkincset pedig már kibányászottnak kellene nyilvánítanunk. Mert ha klímaválságot okoztak a Földön, akkor keményen használniuk kellett ezeket. Ha hasonlóan fejlettek voltak, mint mi, azaz eljutottak a világűr használatáig: űrhajózás, műholdak... úgy hol vannak az emlékeik??? Nekünk több ezer műholdunk kering már felettünk. Attól függ milyen távra a Földtől, de van ami csak 20 ezer év múlva esik le, de ha messzebb vannak, évmilliókig el lesznek a kozmoszban.
Értitek? Ha atomháborúkkal teljesen elpusztítjuk a földet és idejön egy űrcivilizáció véletlen vagy 10 ezer év múlva, és a még mérgező Földre le sem száll, tudni fogják, hogy volt itt egy "értelmes" civilizáció: a földgolyó körül még mindig garmadával lesznek műholdak, megtalálják a Holdon és a Marson is az eszközeinket, lábnyomainkat, időkapszuláinkat, és persze zászlóinkat...
Hogyhogy nem láttunk, találtunk ilyeneket mi, amikor a 20. század második felében kijutottunk az űrbe?
Ha jártak a Holdon az 55 millió évvel ezelőttiek, hol vannak a lábnyomaik, az otthagyott holdjárműveik, zászlóik...? Ha meg nem jártak a Holdon, nem is volt annyira fejlett civilizáció!
Hiszen ezeket nem semmisítette volna meg a Holdon semmi az évmilliók alatt, ha csak valami meteor el nem találja. De a darabok akkor is ott lennének. A Marson se mutat a kis önjáró semmiféle több millió éves otthagyott "bázist", amit a szaurusz-emberek civilizációja 55 millió éve otthagyott...
Úgyhogy a részemről inkább arra gondolok, hogy az 55 millió évvel ezelőtti klímaválságnak több minden lehetett az oka, de az nem valamiféle "prehumán" civilizáció volt.
