Amit írok lehet, hogy sértőnek találod, de te kényszerítetted ki. A fizikaórákon nem tudom mit csináltál, de biztos nem figyeltél. Vegyük a nyitott hűtőszekrény effektusodat. Elmagyarárom: ilyenkor a nyitott ajtó miatt a Carnot körfolyamat nem hatásos, mert a kondenzátor és a párologtató hőcserélője ugyan oda dolgozik a konyhába. Vegyük a fűtés esetet. Az én elképzelésemben az egyik hőcserélő a talajból von el hőt, ami nem azért van ott, mert a levegő felmelegítette még a nyáron, hanem a föld magja felől áramlik. A másik hőcselélő igaz, hogy a pincébe dolgozik, de amíg nem csökken a pince hőmérséklete a kinti szabadlevegő hőmérséklete alá addig kevésbé befolyásolja a talajregiszter de növeli a klíma készülék hatásfokát. A hőszigetelés a két hőcserélő között a talaj, ami a pince levegője és a lefektetett cső között van. Ne mond, hogy a hűtőszekrény ajtajának jobb van! Más. Mondam én, hogy nincs fűtési rendszerem ezen kívül a lakásban? Vegyük az 1 KW/h-os eszmefuttatásod. Osztályzatod egyes, mert a klíma fűtés üzemmódban 1 KW/h-nál kevesebb hőt von el a pince levegőjéből. Indoklás: a klíma úgy állít elő 1 kW/h hőteljesítményt, hogy a légtérből kiszivattyúzza azt. Ugye a veszteség, az mindig van, persze az elektromos áramból. De az hova lesz, hát hővé alakul, ha a COP 2,5, akkor ez 400W/h pozítívban. A mérleg a pincében W=-1000 W/h + 400 W/h - vagyis összesen -600 W/h, ennyi energiát veszünk ki a pince légteréből. 400 W/h befektetett elektromos energiával előállítottunk 1000 W/h hőteljesítményt.
Valószínűleg az újabb hozzászólásaimat, már nem olvastad. A 10 fok különbséget a be-ki hőmérsékletre nem értem. Úgy értelmeztem a hűtésről beszélsz. Én örülök, ha 20 fokos lesz a talajregiszterből kilépő levegő 200 mm-es cső mellett 3 m/s áramlásnál - ez 340 m3/h-t jelent. Ha a klíma 0 fokra hűti le a 20 fokot, akkor 340x6Wh összesen 2 kWh jelent, ami a klíma 3,5 -es értékéhez már illeszkedik. Mint már írtam, nem akarom a klímát maximumon működtetni. A fűtés esetnél, jobban ki aknáznám a 3,5 kW-ot. Hideg napokon a talajregiszterből, 5-10 fokosnál melegebb levegőre nem számíthatok, ezt a klíma 35-40 fokra emeli - 340x9Wh összesen 3 kW. Egyébként és 35 m-es csőhosszra gondoltam a talajban, így több mint 10s-ig is áramlana benne a levegő. Te milyen csöveket használtál, és hogyan gondolkodsz az általam elképzelt klíma üzemeltetéséről? Ez eddigi hozzászólásaid alapján adok a véleményedre. Ha túlságosan megváltoztatja a pincém klímáját B tervként bennem is felmerült a külső hőcserélő elhasznált levegőjének kivezetése a pincéből. (kb. egy 2-3 m-es egyenes mondjuk 350 mm-es csőre gondoltam.)
Tudod milyen hamar felmelegíti nyáron és lehűti télen a pincédet!!!!!!!!!!! Nem fog működni, kivéve ha annak is csinálsz egy külön talajkollektort. Vagyis csak egy ideig, ezért csak úgy lehet a padlástérbe szerelni a külső egységet ha biztosítva van a megfelelő szellőztetés.
Mielott nekilatsz a csovek lefektetesenek, eloszor jo lenne utanna szamolni, hogy mennyi levegot kell szallitanod a csovekben. Adott a 3,5kW teljesitmenyu klima. Foldregiszterben legyen az elerheto atlaghomerseklet 10C fok . 0C fokig uzemelteted, tehat 10C fok a belepo es a klimabol kilepo levego kulonbozete . 1m3 10C fokkal lehutott levegobol 3Wh-t nyersz. Tehat ilyen beallitasnal 1160m3/h levegot kell szallitani a csoveken. 200mm-es csonel ez durvan 10m/sec. sebesseg. ahhoz hogy ilyen sebessegnel feltudjon a levego melegedni, vagy kellokeppen lehulni, legalabb 8-10 masodpercig a csoben kellene lennie, ami azt jelenti, hogy legalabb 100m hosszu 200mm-es csovet kellene leasnod a pince talajaba.
Ennel sokkal olcsobb es legalabb ugyanolyan hatasfoku a talajregiszter kor alakban kikepezve dupla csovel. Ehhez csak maximum ket venti kell. Belso csoben vezeted ahazbol az elhasznalt levegot, a kulso csoben pedig a friss levegot a hazba. Kor alakban azert van kiepitve, hogy amennyiben csak huteni akarsz, akkor rovidre zarod a ket kort es akkor csak a koron keresztul kering a haz levegoje igy huti a hazat.
Amit építeni szeretnél az egy "nyitott ajtajú hűtőszekrény", melynek mindenképp negatív lesz az energiamérlege. Az 1kW/h napi teljesítmény egy passzívházban biztosan jó, de máshol... Az 1kW/h nyereséghez a légkondi szerinted mennyi energiát fog elvonni a pincédtől? 1kW/h-át? Add még hozzá a légkondi által felvett teljesítményt, amit áramból elfogyaszt. Már ez több lesz, mint más módon 1kW/h fűtési energiát előállítanod. Add még hozzá a befektetésed értékét...
Szerintem, nincs értelme tovább beszélni a dologról, ha szerinted működik és kész. A 243-as hozzászólásodban azt kérted, mondjuk el a buktatókat, részemről én ennek eleget tettem. Én megpróbáltalak észérvekkel eltántorítani szerintem hibás elképzelésedtől, nem sok sikerrel. A döntés a Tied!
Mégegyszer szépen kérlek, kérdezd meg a hozzáértőket.
Tudom, hogy ezzel az elvvel nem lehet egy lakás fűtését-hűtését megoldani. Általánosan nem alkalmazható. Az én helyzetem speciális. Adott egy nagy pince, amiből fűtés-rásegítésként szakaszos működéssel, maximum napi 1 kW/h teljesítményt vonok ki. Szerinted ez hány fokos változást okoz az én pincémben? Pontosan egyébként én sem tudom, majd mérek és közzé teszem. Egyébként az elgondolásomat azért tettem közzé, hogy meghallgassam mások véleményét. Már eddig is több ponton változtattam.
Én csak ajánlom, te cselekszel. Kérdezd meg a nyilas profikat a klímás topikban, szerintem aki több 10 éve ezt csinálja nap mint nap, azt érdemes lenne meghallgatni! (Ha a 'jóakaró' harmadik szomszéd azt mondja: hallotta a kocsmában több embertől, hogy jó kútba ugrani, attól még nem biztos, hogy meg kéne tenned...)
Én ezzel tisztában vagyok. De a rendelkezésre álló hőkapacitás (ami a pincében rejlik számomra elegendő. A pince és a földszint jól szigetelt nem a lakótér fűti télen, hanem a föld hője (120 m2 földfelület, sőt az oldalfalak többsége is földszint alatt van). Úgyanígy nyáron a földfelület hűti. Nem tudsz lebeszélni, hallottam mástól is, hogy működik a dolog.
Na így már érthető, NE TEDD, mert az energiamérleged negatív lesz!!! Nem szabad így a pincében (se a padláson, se sehol a házon belül) elhelyezned a légkondit, mert fűtés esetén teljesen elvonod a hőt a pincéből, míg hűtésnél felfűtöd. Ez az egész épületre kihat, nemcsak a pincére!
Készítettem egy képet a kedvedért. A kék és barna nyilas rész nincs elszigetelve a pince légterétől (külső légcserélő). Valóban levegő-levegő hőszivattyúként akarom a klímát használni. (Már olvastam az általad írd topikokat is.) Azért ide írtam, mert azért ez mégis légfűtés lesz. Nem teljesítmény orientált, hanem inkább komfort érzet növelés céljából. Kellemetlen, fűtési szezonban, ha szellőzés közben hideg légáram van a lakásban. Persze nyáron pont fordítva jön jól. A 3,5 KW-os klímára a ventillátor teljesítménye miatt esett a választásom. A talajkollektor méretezését illetően, ezek után úgy gondolom minimum 2 db 110-es PVC cső kell, de gondolkodom a 200-as csövön is. Köszönöm a jó tanácsokat.
Nagyjából 25m 200mm-es Awadukt Thermoval lehet egyenértékű. Ez tényleg csak nagyjából, és a 30cm-es csövek közötti távolsággal, ugyanazon egyéb paraméterek esetén.
azt meg tudod mondani nagyjából, hogy az én talajkollektorom kb. milyen hosszú kimondotta nerre a célra fejlesztett 200mm-es cső teljesítményével egyenlő?
Feladom, semmit sem értek. Tényleg kéne vmi rajz, hogy mit szeretnél! Ha nem tudod paintbe, rajzold le egy papírra pár vonallal, és fotózd le. Ha ez sem megy, akkor csak azt áruld el, hogy a légkondi 4 levegő kivezetésére mit kötnél (eredetileg kinti levegő be-ki, belső levegő be-ki), és melyik része nem lenne elszigetelve a pincédtől?
Szerintem te egy levegő-levegő hőszivattyút szeretnél építeni egy ablakklímából, ami egy talajkollektoron át vételezi az energiát. Javaslom mindenképp keresd fel a
Másoknak is példaképp a talajkollektor méretezéséhez felteszek pár képet, melyet a már említett szoftverrel készítettem. A programban beállítható legkisebb átmérőjű csővel számoltam, ami 200mm. Ennek egységnyi térfogata picivel több mint 3 szorosa az általad használni kívánt 110-es csőnek. A PVC csőnek töredéke a hővezetési tényezője (0,10 W/m*K kontra 0,28 W/m*K, azaz 2,8x) az itt számított, kimondottan erre a célra készített csőnél (antibakteriális, minimális belső felületi érdesség, radonzár...), viszont a 3x vékonyabb csőnek a felülete nagyobb (330 aránylik 200, azaz 1,65x), így kb. 5x (3x2,8/1,65) 110mm lenne egyenértékű azonos tömítettséget feltételezve, mi mégis maradjunk csak a 3x-os csövezésnél. A képeken láthatod a bemenő alapadatokat, készítettem fűtési és hűtési idényre is.
Ha 3m/s-nál magasabb érték jelentkezik áramlási sebességként, akkor hibajelzést ad a program! Nézd meg fórumtársunk dpek 255-ös hozzászólását, nála is átlagban az általam optimálisnak tartott ~63m3/h légmennyiség távozik egy 110-es csőből (=~2m/s sebesség).
Modelleztem 3m/s sebesség mellett is talajkollektort, az 50%-os sebességnövekedéshez mindössze ~20% többlet energianyereség párosul, míg a nyomásveszteség ~100%-al nő!
Ingyenes a program, töltsétek le és számolgassatok.
Remélem a képek jól olvasatóak lesznek. Az utolsó a 300m3/h tömegáramú, amire már figyelmezetett, mert több mint 3m/s jött ki...
Tehát 200m3/h igénynél fűtési szezonban a beállított paraméterek alapján 3x40m 110-es csövön 4db 90fokos kanyarral, 18Pa nyomásveszteség mellett ~732kW/h a várható nyereséged a talajkollektoron.
Ha valamiért kötsz rá légkondit akkor is ennyi! :)
És semmi közöm a csövek gyártójához, ez nem reklám, csak számolgatás...
Most jöttem rá, hogy te azt hiszed a kültéri részhez akarom kötni a talajkollektort. Igazából áttételesen ott is működik. A pincém két részre van bontva, az egyikbe fog dolgozni a kültéri, a másikban lesz a csövezés a talajban. A klíma hatásfokát csak becsülni tudom, de szerintem jobb lesz fűtésben, (amire jobban használni szeretném), mintha a szobában lenne felszerelve. Indoklás: ha beltérben lenne bemenő hőmérséklet 20 fok kimenő 30-35 (10-15 fok deltaT) itt bemenő 10-15 fok (talán kevesebb, amire felmelegíti a talaj), kimenő 30-35 (deltaT 30 vagy több) - így sokkal kevesebb légszállítás is elegendő ugyanakkora hőcseréhez, mert nagyobb a be és kilépő levegő közötti hőmérséklet. Lehet, hogy 100-150 m3/h is elég lesz. A Carnot körfolyamat is jobb lesz, mert a kültéri és beltéri hőmérsékletének különbsége kisebb (35-5=30) mint normál beépítésnél (35-/-10/=45). Amit a klíma nem is bírna - csak 0 fok kinti hőmérsékletig javasolják.
Még mindig nem értem, hogy a kültéri rész levegő szállításával miért foglalkozol. Az a pince légterébe megy. Megnyugtatlak, ennél a klímánál a kültéri egységéhez még kevesebb levegő mennyiség kell, mert fizikailag nagyobb felületű a hőcserélője (tehetek fel róla képet), mivel nem akarom elszállítani a levegőt nem is érdekes. Üzemeltettem levett burkolattal, hátul kisebb légáram van mint elől. Az 1500 m3/h-t szerintem felejds el a 3,5 KW-hoz, ennél az ablak klímánál az 550 a mérvadó, de a gyártó mobilklímájánál pl. 220 m3/h-ra emlékszem. Mindez a beépített hőcserélő minőségétől függ. Az én klímám két hőcserélője egy fan-cool hőcserélőjére hasonlít, 1mm bordatávolság elől-hátul (elől kb. 30x30x6 cm térfogatban, hátul 35x60x7 cm térfogatban - U alakban hajlított a ventillátor körül). Végeztem egy tesztet a pincében: Fűtés LOW ventillátor fokozatban - belépő hőmérséklet 15 fok, a kilépő 30 fok volt - sajnos az áramfelvételt nem mértem, de bepótolom. A légszállítás 200 m3/h alatt lehetett. Én 2 m/s áramlási sebességnél többre gondoltam. Egy helyen olvastam, hogy ha a csőben turbulenciát érünk el megnő a hőátadási együttható. Más kérdés a zaj. Üzemeltetési tervek: éjszakai üzemmód: LOW ventillátor fokozat főleg szellőzés, fűtési szezonban temperáló fűtés, (a fő fűtési rendszer szobatermosztát vezérlésű - ha kell bekapcsol) nyári szezonban temperáló hűtés - szóbajöhet a kapcsolt vezérlésű "éjszakai áram". nappali üzemmód: szellőzésen kívül a szobák gyorsabb felfűtése télen a fő szegélyfűtési rendszerre rásegítés, nyáron hűtés abban az egy két napban a megnövekedett zaj rovására.
A 110-es csöveknél 5 pár könyök van, aztán a 160-as csőben meg 3db. Az én ventillátorom egy 12kW-os klíma beltéri egysége volt. Ez kompletten egybe van dobozolva ventillátor + hőcserélő. 4db 200-as kimenete van. 5 fokozatú venti van benne 1000-2000m3/h. 160W-os motor. A szélzaj kisebb fokozaton elmegy, de nagyobb fokozaton hosszűtávon zavaró, még nincs benne hangtompító, meg kiömlő, így a csöveken egyből jön a levegő direktbe. Ahol van szűrő a szívó csövön ott sokkal halkabb. Ha kútvizet is keringetek a hőcserélőben, akkor a kinti 35 fokos levegőből talajhőcserélő+kútvíz, akkor 16 fokos levegőt fúj be kb. de bőven 20 fok alatt van. A légfűtés 45 fokos víznél is már 38-40 fokos levegőt fúj be.
Még mindig nem értem, hogy mire lesz jó a légkondicionáló?
Tegyük fel rendesen beépíted egy ablakhoz, akkor tud 2,9-es jósági tényezőt fűtés, 2,5-öt hűtés üzemben. Ez így rendben. Ha kötsz elé egy talajkollektort, akkor csak annyit érsz el, hogy optimálisabb hőmérsékleten üzemelteted a kültéri részét = jobb lesz a hatásfokod x%-al. Szerinted mennyivel?
Szerintem a megfelelő hőátvitelhez kb. 2m/sec légsebesség lenne megfelelő (bár erre most sehol sem találtam pontos adatot). Az 1 méter 110-es (külső), 106mm (belső) átmérőjű csőben ~0,0088 m3 levegő fér el. Tehát 2m/s-al 0,0176m3/s, azaz ~63,36m3/h (*3600) szállítható egy csövön. Az 550m3/h légmennyiséghez ~9db X méter hosszú beömlő csőre, míg ha 1500m3/h-val számolsz (a légkondid 3,5Kw teljesítménye), akkor ~24db beömlő csőre lenne szükséged a légkondi kültéri részének ellátáshoz, mindezt 0 Pa nyomáson!
Szerintem az pár % hatásfok növekedés soha nem hozza vissza a befektetett pénzt-energiát...
Megnéztem közben én is az adatlapját, 550m3/h teljesítményűnek a beltéri ventillátor részét írja. Az elpárologtató és kondenzátor oldalon nem egy az egyhez arányul. A Midea az adatlapon nem tüntette fel a kültéri légszállítást, de más gyártók kb. 3 szoros tényezőkkel számolnak, bár ezeket csak split rendszerű légkondinál találtam. Az, hogy itt egybe van építve a kültéri és a beltéri, az arányokon nem hiszem, hogy sokat változtathat.
Nem degradálni szeretném az ötleted, de mielőtt megépíted, mindenképp számolgass.
Üdv! Megpróbálom elmagyarázni, rajzolni sokáig tartana. A készülék U alakban forgatja meg a fűtendő-hűtendő friss levegőt.(fehér hungarocelles rész) A nagy felületű hőcserélőn megy majd be (úgy gondolom 2 db 110-es PVC csövön) a jobbra lévő sokkal kisebb nyíláson jön ki, szintén két 110-es PVC (ez kb meg is egyezik az együttes keresztmetszetükkel). Tudom, hogy az áramlás rosszabb lesz a csőben lévő ívek miatt. A klíma jól bírta, ha a kimeneti nyílást a negyedére csökkentettem, emelte a ventillátor fordulatát. A gyári adatlap szerint egyébként a maximális légszállítás 550 m3/h. LOW ventillátor állás mellett kb. a negyede - harmada, amit a dpek kolléga el is ért a rendszerével. Mit értesz a légkondinál lévő elhasznált levegő alatt. A szellőzőn keresztűl érkező levegő nem érintkezik a pince légterével, a rendszer zárt, az elszállított kezelt levegő is csöveken megy tovább a födémen keresztül. A külső hőcserélő, (a képen hátul) érintkezik egyedül a pince légterével (kb. 250 m3), amely egy jól szellőző helyiség a kinti levegőnél csak jobb hőmérsékleti paraméterekkel, télen nem megy fagypont alá, nyáron hűvösebb mint a szabad levegő. Mint már mondtam nem folyamatos maximális 3,5 KW-os fűtő-hűtő teljesítményre van szükségem, mindössze az átmeneti hónapokban idényszerűen fűteni, az egy-két kiemelkedően magas hőmérsékletű napokon hűteni.
Köszi! A csövezésnél én is ilyesmire gondoltam. A kondenzvíz megoldásod jó, alkalmazni fogom. Meg tudnád mondani, hogy hányszor törik 90 fokban amíg a 160-as csőig ér? Milyen ventillátort alkalmaztál, mekkor a zaj?
Ez a teljesítmény így ok, ha nem használja mint légkondit! De csak akkor! Ha hűteni vagy fűteni szeretne vele (gondolom ezért akar légkondit és nem ventillátort), akkor 10-szer ekkora teljesítményre lenne szükség, plusz mivel nem csak beszívni kellene a talajkollektoron hőkezelt levegőt, hanem a légkondinál elhasznált levegőt el kéne távolítani a rendszerből, ami egy csövön elég problémás... Lehet, hogy még mindig rosszul értem mit szeretne, kéne valami egyszerű rajz.
Szóval részletesen. Van egy dupla (2db 110-es cső) beszívó nyílás a földtől kb 60 centire. Lemegy egymás mellett kb. 1.2m mélyre, és onnan lejtve egymás mellett mennek kb 30 cm távolságra, kb 40m-t, aztán elkanyarodnak 90 fokot, és a ház alapja alatt egy 160T-be belemegy, és onnan 1db 160-as cső jön be a házba, fel a tetőtérbe a szellőző központhoz. Meg van oldva a lejtés, és a legmélyebb ponton egy-egy T idom lefelé elvezeti a kondenz vizet egy kővel téglával megrakott gödörbe.
A központban van egy hőcserélő, amibe most kazánról melegvizet, nyáron kútból hideg vizet keringetek. A csövezés a födémben megy minden helyiségbe a központtól. ez a központ:
Egy része még csak félig volt betemetve tavaly nyáron, és 35 fokban 23 fokos levegőt fújt be. kb 100-150m3/h.
Bocs egy kicsit számomra túl kódoltad. A 110-es cső duplán 50 m, vagy külön-külön. A 30-35 fokban tartotta a 20-23-at, az a kinti levegő és a beáramló levegő értékeit jelenti? A saját rendszered részleteznéd egy kicsit? Köszi!
Így már jobb, csak a PVC csöves utalást most vettem észre.
Azért azt mindenképpen ellenőrizd a készülék adatlapján, hogy mekkora mennyiségű levegőt kellene a klímának biztosítani 0 Pa nyomáson. Szerintem a 110-es PVC csöved édeskevés lesz a feladatra. Én már régebben feltettem ezt a kérdést a klímás topicban és a klímásoktól azt a választ kaptam, hogy 3.5KW teljesítményre ~1500m3/h. Ha meg csak ventinek használod, akkor 80e-ért egy kicsit drága...
Számold ki, hogy milyen sebességgel fog repeszteni a levegő a csövedben, és így mennyi ideje lesz átmelegedni és mindez milyen hanggal járna... Régebben a Rehau (Awadukt?) levegős talajkollektorának méretező programjával (ingyen letölthető volt náluk) modelleztem párszor, szerintem Te is próbáld ki mindenképp.
Mindig szerettem úttörő tevékenységet folytatni. De neked nem kell mondanom, te is hasonló cipőben jársz. A klímát megvettem, most már nem is hátrálhatok ki a feladatból. Egyébként nem gondoltam folyamatos üzemre (hűtés-fűtés) a szellőzésen van a hangsúly. Szerencsére ventillátor üzemben is 3 fokozatban kapcsolható.
Valóban levegő-levegő hőszivattyúként akarom a klímát használni. (Már olvastam az általad írd topikokat is.) Azért ide írtam, mert azért ez mégis légfűtés lesz. Nem teljesítmény orientált, hanem inkább komfort érzet növelés céljából. Kellemetlen, fűtési szezonban, ha szellőzés közben hideg légáram van a lakásban. Persze nyáron pont fordítva jön jól. A 3,5 KW-os klímára a ventillátor teljesítménye miatt esett a választásom.
A készülék U alakban forgatja meg a fűtendő-hűtendő friss levegőt.(fehér hungarocelles rész) A nagy felületű hőcserélőn megy majd be (úgy gondolom 2 db 110-es PVC csövön) a jobbra lévő sokkal kisebb nyíláson jön ki, szintén két 110-es PVC (ez kb meg is egyezik az együttes keresztmetszetükkel). Tudom, hogy az áramlás rosszabb lesz a csőben lévő ívek miatt. A klíma jól bírta, ha a kimeneti nyílást a negyedére csökkentettem, emelte a ventillátor fordulatát.
