Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Kis távollétem után folytatnám amit elkezdtem, mégpedig a Volhov RPK rendszert. Mivel az első részhez kérdések, kiegészítések nem érkeztek, ezért belevágok a lényegbe, mégpedig a parancsok kódolási rendszerébe. Itt már valószínűnek tartom, hogy a Volhovos kollégák ezt-azt hozzáfűznek, értékes kiegészítéseket tesznek, mert lehetséges hogy néhány apróság ebből a bemutatásból kimarad. De a lényeg azt hiszem, hogy itt lesz.
Rádió ParancsKözlő (RPK) és kérdőimpulzus továbbító rendszer
(S-75MX Volhov)
A 4504-ben felvázoltam a rendszer blokksémáját, annak csatlakozását más rendszerekhez. A kódolás alapjai a sifrátorban születtek, ott történt meg az imulzusok kódolása. Mint azt már említettem a sifrátor egyik alapfeladata a lassan változó feszültség (K1, K2) parancs videoimpulzusra történő változtatása az ún. idő-impulzus moduláció módszerrel. Ez első hangzásra talán bonyolultnak tűnik, de a gyakorlati megvalósítása egyszerű volt. A lényege az volt, hogy egy ún. komparátor (én amolyan összesítőnek nevezném) berendezés bemenetére ráküldték a K1 és K2 lassan változó feszültségeket és egy adott nagyságú fűrészfeszültséget (tehát bemenet: K1, K2 lassan változó feszültségek + fűrészfeszültség).
A művelet eredményeként, kimenetként pedig a K1 és K2 feszültségeknek megfelelő parancsimpulzusokat kaptunk!
Ezt a műveletet az 1. sz. rajzon (SIFRÁTOR) próbáltam vázolni.
A rajzból: ott, ahol a lassan változó feszültségek kerezteték a fűrészfeszültség aktív szakaszát, ott formálódott a parancsimpulzus!
A 2. rajzon az egyes rakétaparancsok kódolt impulzusait ábrázoltam. A biztonságos parancsközlés szempontjából azt látták célszerűnek, ha minden egyes parancsot egy ún. kódhármassal küldenek, amely megkülönböztetésre került a rakétákon (a rakétákon a feldolgozásukat később röviden ismertetem).
A 3. rajzon próbáltam szemléltetni a parancsok kódolását. Az egész taktus intervallum összesen 64 KÉP-ből és minden egyes kép 8 SOR-ból állt. A NULL parancstól jobbra a "+" parancsok, balra a "-" parancsok voltak, ami a fűrészfeszültségből adódott. A max. mínusz paracsok a 7. képben, a max plussz parancsok pedig az 58. képben kerültek kiküldésre. A NULL parancsot a 33. kép tartalmazta. A szinkron impulzus az 1. képben jött.
A kérdőimpulzus kiküldését úgy kellett megoldani, hogy az semmi esetben se veszélyeztesse a kódolt irányító parancsimpulzusokat. Erre egy olyan megoldást találtak, hogy az egyes sorokat még három (nem egyenlő időbeni) részre osztották fel (lásd 3. rajz). Annak első harmadába került az ro kérdőimpulzus a második harmadában az irányító hármaskód, a harmadik harmad pedig üresen maradt.
Kérdőimpulzus és feldolgozás a rakétán. A rakéta az első fokozat leválása után akkor kezdett el válaszolgatni az irányítórendszernek, amikor az első kérdőimpulzust (ro) megkapta. Ekkor lépett életbe egy 6-10cm tartományban dolgozó kis magnetron a rakétán, ami a válaszjeleket generálta az irányítórendszer felé. A hármaskóddá formált irányító impulzusok a rakétán egy szelektor rendszeren (egy késleltető sorokból és egy pentódából álló egységen) mentek át, amelyen csak a konkrét rakétának szóló kód jutott át, és szt a parancsot hatjotta végre a rakéta. A K3 és K4 parancsok a rakétán az FR-15M jelű berendezés dekódolta. A K3 parancs mint már azt többen is megjegyeztük nem a harci rész szó szerinti robbantását eredményezte, hanem a rádiógyújtót indította el. Ez a gyakorlatban nem volt más mint egy tiratrón, amelynet a rácsára érkező impulzusok megnyitottak és a rakéta-cél távolságból eredően megtöltődött egészen addig az ideig amíg a tiratrón teljesen ki nem nyitott, na ekkor már jött a BUMMM.
Hát nagyjából ennyi lenne a tudásom az RPK-val kapcsolatban. Valószínűnek tartom, hogy az első olvasatra (de talán a sokadikra is :-))) bonyolultnak tűnik a dolog, de majd talán megpróbáljuk konyhanyelre is leegyszerűsíteni. A rajzok talán nyújtanak némi kis segítséget a megértéshez.
A raketadandar.hu szerint nekik van még a kis PRV-ből. Legalábbis a nyitólapjukon ez szerepel.
Veszprémben azt mondták, hogy az ott kiállított cuccok közül már csak az SzT van hadrendben, pedig a P-18-at sem vonták még ki, Kupon és Medinán is láttam.
Na ezt örömmel hallom, hogy így összeszeditek a légvédelmis cuccot.
Tudtommal egy romos Gamma Juhász is van ott. Vagy rosszul tudom ?
A Bólyai hátsó múzeumi traktusa tudtommal marad ( ezt a nagyfőnök mondta személyesen ) de mint tudjuk csak az biztos ami megtörtént.
Egy szóval ha lesz technika ami használatához, restaurálásához kell ( tele van kapcsolási , működési rajzokkal, fotókkal ) akkor a rendelkezésetekre áll.
Még nem. Most ott tart a meló, hogy minél több kiállítani való legyen. Egy csomó különféle lokátor már van, néhány ágyú már van, de rakétakomplexummal már nagyobb a baj, mert van, amit csak külföldről lehet szerezni. A már meglévő eszközök a tavasszal lesznek telepítve, mert előbb meg kell teremteni a bemutatás feltételeit. Ám amikor ezek a feltételek biztosítva lesznek, akkor a Bólyai kincsei is oda fognak vándorolni előbb - utóbb. Hiszen ahogy hírlik, az egész épületegyüttest el akarják adni, és akkor azokat a dolgokat is meg kell menteni valahogy.
Nem tudom, hallottál-e a zsámbéki légvédelmi múzeumról. Nemrég alakult meg, és jelenleg ott tartunk, hogy szedünk össze mindent, amit ki lehetne ott állítani. Egy csomó technikai eszköz már van, bár még folytatni akarjuk a gyűjtést.
Na akkor már csak megismerem. Akkor már csak azt találd ki nekem, hogy TZM-et miről ismerem meg. De valami egyszerűt találjál ám, mert én igazi kabinpatkány voltam.
Hétfőn beszélek az őrnagy Úrral a Kupra tervezett túra ügyében. Ezért jó lenne, ha hétfőre összeállna a teljes névsor. Mindenkinek, aki eddig jelentkezett és elküldte a szükséges adatokat, küldtem egy rövid mail-t. Aki nem kapott levelet és jönne, írjon nekem ez ügyben.
Az az igazság, hogy külsőre nem igazán volt különbség (főleg ennyi év után nem tudom megmondani). A különbségek inkább a követő rendszer gyorsaságában, az indításvezérlő rendszer elemeiben voltak. Érdekes módon azok a paraméterek, amelyek a táblán szerepelnek és akkor nem kellett gondolkodni rajtuk,- mert fejben voltak-, kiestek. De azt hiszem, hogy a töltóhidak adatai azonosak voltak mindkét típusnál, az állványok, illetve a TZM-ek azonos méretei miatt.
Tényleg sok idő telt el. Most jut eszembe, a meghajtó motoroknak egészen más hangja volt, de ez nem sokat segít.
Van-e a két állványon valami olyan különbség, ami azonnal látszik? Vagy esetleg amit kis kereséssel meg lehet találni. Nekem legszimpatikusabb lenne egy kis adattábla, amire rá van írva. Bár Blue Sky kollégával már találtunk valamit, de Te, mint írod közel voltál a Dvinához is, esetleg tudsz valami szembetűnő különbséget.
Képzeld el, hogy ott van előtted egy valag indítóállvány menethelyzetben, és azokról kell tudni megmondani, hogy mik azok.
Telepítésben nincs különbség (úgy emlékszem). Alapvető különbség, hogy az SzM-63-nál a szelszinek vonás beosztással voltak ellátva, míg az SzM-90 indítóállványok már fok beosztással. Az SzM-63-mal keveset dolgoztam. Az erősítője U-75-ös, míg az SzM-90-é U-155, a szelszinek által generált szögkülönbség feszültség erősítése nagyobb volt, azt hiszem az amplidinek is többet tudtak.
Az SzM-90 áramellátó egysége már tudta a 20Dszu gyorsított felkészítéséhez szükséges feszültség értékeket előállítani.
Üdvözlök mindenkit! Szeretnék bekerülni ebbe a körbe. Értsd.: lérakos tisztnek készülök és van egy két olyan dolog ami egy kicsit jobban érdekel, mint amennyire oktatják, és ha van kérdésem, feltudom úgy tenni, hogy arra választ is kapjak?
Egyébként az iván mindenre tett táblát, mert van itthon olyan jó kis kommunistás bőrtáskám, amiben a technikai dokumentációkat tárolták, azon is rajta van az alu tábla, hogy minek a doksija volt benne.
Hát nem tudom, mivel soha nem telepítettem CM-63-t, nem tudom, hogy a középpontja máshol van-e.
De mivel ez a tablicsku rajta lesz, szerintem olvasd le róla, és megfejtettük a rejtvényt.
A PR-11-nél meg azt nézd meg, hogy a kiegyenlítő szerkezet (nem tudom már pontosan a nevét) ami a súlyelosztásért felel (a gerenda középen), az milyen rakétákat tud kezelni. Ha rajta van a 20DSZU (esetleg 5Ja23) (már erre sem emlékszem) akkor az valszeg PR-11B, de szerintem azon is lesz tablicsku, ami megmondja mivel van dolgod.
Elékezetem szerint valami komoly (1,5 tonna körüli) súlykülönbség volt a kettő között, de ez nem értékelhető különbség a számomra, mert mérni nem fogok. Arról van szó egyébként, hogy ha minden igaz, hamarosan lesz módom körülnézni Nyírtelken, és ott még vannak indítóállványok egy fénykép szerint. Na most ugye komplexum és rakéták nélkül nekem nem sok különbség van a két vas között. (PAA és PV között bezzeg már lenne. A tápvonalak alapján is azonnal kiszúrom, hogy mihez való.) A TZM-eket sem tudnám megkülönböztetni, de ott legalább annyi támpont van, hogy ha Csőrös ZiL van előtte, akkor valószínűleg PR-11A. Viszont a lengyel honlapon találtam egy támpontot. Nem tudom, Neked feltűnt-e? Ez az a rajz, hogy a töltőhidat hogy kell lerakni.
Talán itt megtaláljuk a választ, ez elvileg egy CM-63 De nem emlékszem már, hogy a CM-90 mennyiben lett volna más. Én a CM-90-t üzemeltettem, de még nem gondolkodtam el, hogy mi lehet a kül. kívülről. Belül biztos vannak módosítások.
Tobábbra is nagyon jó a topic, de hátha lehet még beszélgetni a rakétákról, előkészítésükről, felkészítésükről, indítási folyamatukról, repülés közbeni működésükről. Ha van rá igény, próbálkozzunk.
Már kezdtem azt hinni, hogy rosszul emléxem a tipusra (negyven év nagy idõ...), de most látom leírva az RSzP-7-et... Csak ami nálunk volt, az ZIL-157-en (a "százlábú ZIL") volt.
Évekkel ezelőtt beszabadultam a Hadtörténeti Könyvtárba és kezelési utasítások közt a következő lokátorokra bukkantam: P-5, P-7. Ilyennel találkoztatok-e Veszprémben?
