A topicot azért nyitottam, mert abszolut kezdő révén, most jött el az az idő életemben, amikor szükségem lenne hegesztői tudásra és gyakorlatra.
Ebből eredően az az ötletem támadt, hogy ezen a fórumon on-line tárgyalhatnánk a hegesztést érintő kérdéseket, ötleteket, mindenféle témákat.
Egy szóval nem mondtam, hogy a wolframelektródás védőgázas módszer fogyóelektródás? Hol olvastad ezt?
Ami a porbeles kérdést illeti, ha az a masina és elektródahuzal-tekercs, amit nekem mutattak nem porbeles, akkor engem félrevezettek a boltban, és mea culpa.
Ugyanis egy MIG/MAG géphez megtévesztésig hasonlító masinát mutattak, ami abban különbözött az említettől, hogy nem volt védőgázas, viszont a hozzávaló vas adagolóhuzal egészen másképp festett (és jóval drágább volt) mint a normál.
Kérdésemre azt felelték: ez porbeles huzalos gáznélküli rendszer.
Én is csak néztem, mint a moziban!A pasi szerint hasonló salakkanyag keletkezik hegesztés közben a varraton, mint a rutilos rendszernél.Én meg elhittem neki.
Én úgy igyekeztem csoportosítani, hogy mi az elterjedtebb, ismertebb nálunk, plusz plazma. Azért gondoltam, hogy az AWI jobb, mert a hegeszanyag vastagabb, és így talán szebb varratot lehet csinálni. Mindezt persze úgy mondom, hogy nem használtam egyiket sem. Egyébként, ha nincs olyan nagy különbség az AWI, és a CO2 között, akkor miért drágább jóval az AWI, mikor a CO2-nál még van külön huzaladagoló is... A plazmáról valaki valamit???
"Hát, egy kicsit kevered a CO2 és az AWI hegesztési dolgokat."
"Az AWI is lehet CO2, és lehet argon"
Egyet tisztázzunk: AWI németül: WIG (Wolfram Inert Gas) angolul: TIG (Tungsten Inert Gas) hegesztésnél az elektródád a Wolfram, ami ugye nem fogyó!
Ehhez az eljáráshoz a legelterjedtebb gáz az Argon 4.6 (99,996 % Argon) Ezenkívül használnak még: Helargon (10 % Helium, 40 % Argon, 50 % Nitrogén) valamint Arcal10 (10 % Hidrogén, 40 % Argon, 50 % Nitrogén) gázokat.
Ha szerinted az "AWI is lehet CO2" akkor én azt nagyon szívesen megnézném hogyan csinálod, mert én még olyat nem láttam! És ezt most komolyan gondolom!
Hát, egy kicsit kevered a CO2 és az AWI hegesztési dolgokat.
Inkább úgy csoportosíts, hogy van kétféle védőgázas: a fogyóelektródás, és a nem fogyóelektródás.
A védőgáz pedig lehet inert gáz (CO2), és aktív gáz(argonmix).A gáz milyensége a hegesztendő anyagtól függ, a használt technológia pedig attól, mid van! :)))
Az AWI is lehet CO2, és lehet argon, csak az awinál a hegeszanyagot te adagolod kézzel.
A teáltalad CO2 -nek nevezett pedig a MIG/MAG, I az inert, A az aktív gáz jele.Valójában ezek a fogyóelektródás védőgázas hegesztési eljárások.
Van még a teáltalad nem elített fogyóelektródásból egy másik is, ahol nincs védőgáz, a hegeszanyag ún, porbeles huzal, ott a huzal anyagában van a későbbi salakképző, ami megvédi a varratot az oxidálódástól.
Örülök, hogy másokat is érdekel a hegesztés, és így bátrabban állok be én is a kérdezők sorába, mint lelkes amatör :)
Eddig egy régi egyszerű állítható hegesztőtrafót használgattam, amivel főként zártszelvényeket, csőveket, hasonló dolgokat hegesztgettem a ház körül. És most rászántam magamat, hogy vegyek egy komolyabb berendezést. Amire használnám, az zártszelvények....., és kasztnizáshoz, kipufogó javításhoz, csináláshoz hasonlók..
Amit eddig sikerült összeszednem a fórumról, leírásokból...:
1. Egyszerű bevont elektródás ívhegesztés (egyen, váltó, hagyományos transzformátoros, kapcsolóüzemű...) : kb 1mm vastagságú lemezektől alkalmazható normálisan (persze, tudom, embere, trafója válogatja:), de vékony lemezekhez nem jó, valamint nekem a fentmaradt salak miatt sem tetszik, plusz munka az eltávolítása...
2. CO2 védőgázas huzalelektródás hegesztés: ami tetszik benne, hogy az egyik kezem szabad marad, olcsób, mint az AWI, de nem tudom, a hegesztés minősége miben különbözik az AWI hegesztéstöl
3. AWI (argon védőgázas, w. elektródás) hegesztés: két kezes:(, talán szebb lesz a hegesztés, legalább is kinézetre, talán jobban adagolható, közel a duplája árban:( a CO2-nál, lehet használni alu-hoz is. (késöbb lehet, hogy szükségem lenne rá)
4. Lánghegesztés: nagy, veszélyesebb az elözőeknél, régi technika, szintén két kezes
5. Plazmahegesztés: sok jót írnak róla, hogy egyesíti több fajta hegesztés jó tulajdonságait,hasonlít a láng, AWI hegesztéshez. Ami még nagyon tetszene, hogy talán a legkisebb mértékben fog kihűlés után torzulni a szerkezet a koncentráltan bevitt hő miatt. Valamint nagy előnynek tartanám, hogy kitünően lehet használni vágásra, így meg lehetne spórolni egy darabolót is.. Viszont semmi gyakorlati infót nem találtam róla hegesztés terén, hogy mégis mennyire alkalmazható...
6. még van pár fajta hegesztés, de azok nem érdekelnek, így nem jártam utána..:(
Szóval ezek közül a CO2, AWI, és a plazma érdekelne egy kis összehasonlítás elejéig. Valaki esetleg használt már plazmát hegesztésre???
Találtam egy ügyes kis szerkezetet, díjakat is kapott pár éve:
Szószerinti forditása az hogy karcot indít, de ez lehet mondjuk ivet karcol vagy akár képez,de fordítják ugy is hogy kiinduló vonal, tehát lehet kiindulási ív, vagy elindulási ív...
30-as cső brutál? 30 cm átmérő??? Mert a 30 mm átmérőjűt, különösen 2-es fallal majdnem szabadkézzel meg lehet hajlítani. Na jó, 1 satu, vagy 1 fatörzs, amin meg lehet támasztani, nem árt! Nem ok nélkül nem ereszkednek le cégek ilyen "pitiáner" színvonalra.
Mondjuk most is eleg karaj csohajlitokkal dolgoznak egyes cegek...3D-ben beirkalt adatok alapjan...csak hat ugylatom ez nem penz nekik ,hogy egy magamfajtanak hajlitsanak mert eddig 2 cegtol kaptam valaszt...egyik sem tud hajlitani..csak kerdem en akkor miert irta oda a honlapjara?!
Hat legutolso lehetosegnek megjegytem amit mondtal..aztan majd magam hajlitok...csak azert a 30-as cso eleg brutal...lehet ,hogy beletorik a bicskam :)
Hááát! Valamikor réges-régen, mikor még az Óbudai Hajógyárban dolgoztam, beüzemeltek 1 komoly csőhajtogatógépet. Hidraulikával tekergette az akár 15 cm átmérőjű csöveket, belül csuklós golyósorhoz hasonló szerkezettel követve az ívet. Esélye sem volt a berogyásra. Hova került, vagy hol lehet ilyesmi? Voltak kimondottan ilyesmivel foglalkozó profi cégek Bp-n. Egyébként a hidraulikus-sablonos kis csőhajlítókkal (bármelyik nagyobb fürdőszobaszerelvény szakboltban beszerezhető) is meg lehet hiba nélkül hajlítani. Azokhoz is vannak hosszú rugós spirálok, amit a hajlítás helyére befűzve megtartják a falat, majd ki lehet onnan húzni.
Igen ez igaz....de egy komplett vazat melegen hajlitani az nem eppen a legokosabb ebben az esetben....a 60-as evek ota hajlitottak itthon is gokart vazakat es melegen hajlitva hasznalhatatlanok voltak....mert hasznalat kozben olyan terhelest kap ami ezt nem engedi meg...marmint a melegen hajlitas...
Ha egy 2 centi hosszu hajszalrepedest megfolzotol akkor helyileg ugyan arthatsz vele de a gyakorlat azt mutatja ,hogy a hasznalatban nem erzed negativ hatasat...hiszem csak egy aprocska reszrol van szo....
A masik meg ,hogy ha a cso egyenes reszen vagy a hegesztesi pontoknal kap magas hot az annyira nem problema mert ott ugy sem "dolgozna" a vaz....ott inkabb a szilardsag a lenyeg...ellenben egy szep ives hajlitasnal ahol erosen dolgozik terheles kozben...ott mar problemas ha a ho miatt meroben megvaltozik az anyag szerkezete....
Harmadreszt pedig soha nem a hegesztesnel tornek vagy repednek hanem mindig mashol :)))))
Irtam tegnap 10 cegnek is...majd meglatjuk ki mit lep az ugyben....
A pálcás gányolás-hegesztgetés semmivel sem árt kevesebbet a szerkezetnek, mint a melegen hajlítás, vagy ha kicsit belapul hajtás közben az ív. Egyébként az ipari csőhajlítások sem az esztétika mintapéldányai. Sok esetben szabályosan géppel nyomják meg az ív külső oldalát, hogy könnyebb legyen hajlítani. Szétszedsz 1 autóülést, nézd meg a csőváz hajtásait. Egyébként a csőszerelők nem a precíz munkájukról híresek. :-(
Na hat elveszitek a kedvem bakker :) Pedig en csak hajszalrepedeseket akartam befoltozni :)))
nagyon keveset volt hasznalva....kompletten 5 e Ft-ert vettem egyebkent...gondoltam ezeket a 2 mm-es falvastagsagu csoveken levo repedeseket jol meg tom majd hegeszteni..bar meg nem probaltam de majd kiderul...
akkor a vizes-gazos-futos csoves dolog ki van love..
