Ha nem jön le sima húzásra a ricniről, akkor tuti csavaros. Ha mellé nyomod, egy hústűvel, vagy erősebb varrótűvel ki tudod pattintani azt a színes szart. Esetleg egy jó hegyes késsel, de az veszélyes üzem. Én hústűvel szoktam, csak aztán nem célszerű az a zasszony előtt hagyni, mert elgörbülhet a hegye. Mielőtt visszaraknád, egy tűreszelővel célszerű egy kis nútot reszelni bele. Az újabbakat már így szállítják.
10 cm-es gyapottal körbetekertük , majd fentre tettünk egy takaró 10cm-est , meg alulra is felfogattunk egy 10cm-es lapot , az egészet vékony dróttal fogattuk össze , majd amikor ez meg volt , bevontuk fóliával , hogy ne jusson a gyapotba nedvesség . A bojler a falon van a pincében felszerelve .
egyik legnagyobb energiavesztő hely: hátsó acél fali konzolok, mert azok közvetlenül a belső acél maghoz vannak hegesztve. vagyis érdemes a fali dübelre egy műanyag hüvelyt húzni,és arra akasztani a bojlert és a fal-konzol közé is tenni valamit, h ne legyen kontakt. Felül nagy terhek mennek át, ezért ne növeld a falidübel konzolosságát (külpontos terhelését) nagyon
Előzményeket annyira nem néztem, de ha valóban gázboyler, annak csak a gyújtólángja is fogyaszt hőveszteség nélkül is. Ami azért 0,3-0,5 m3 tud lenni naponta.
Ez alatt a csap tekerő (szelepkerék) alatt van csavar, és ki kell bányásznom hozzá a piros/kék kupakdugót, vagy nyers erő, és lejön? (tudom, van ilyen is, meg olyan is)
Most néztem hogy a tavaly leolvasástól a fűtésindításig (júni 8 - okt. 10) 101m3 gázt használtunk el, ez pusztán HMV.
Így átlagban ez 0.8m3 gáz / napra jön ki (melegítés és hőntartás) ami kb. 8kw áramnak felel meg naponta. Ez már nem fér bele a vezérelt kvótába 365 nappal számolva.
Nem tudom hogy a hatásfoka mennyi lehet a KF-125 gázbojlernek a villanybojler közel 100%-ához képest.
És azt sem hogy csak a hőntartáshoz mi a gyári fogyasztási értéke.
Ezekből lehetne okoskodni hogy mit és hogyan érdemes.
Tegnap este pl. elfogyott a melegvíz, egy kád víz és két zuhanyzással. De ilyen kb. 1évben 4-5ször fordul elő.
A födémhőszigetelésre van példám a közelmúltból . :-)
Fiaméknak hiába mondtam felújításkor , hogy hőszigeteljük a házat . Amikor megkapták a gázszámlát az első szezonra , akkor november közepén kaptak észbe , leterítettünk 2x18cm-es gyapotot , de rendesen odafigyelve minden részletre . A következő elszámolásnál már 30% megspórolás lett az eredmény . Miután a falakat is hőszigeteltük 10cm-es EPS-el , a lábazatot meg 5cm XPS-el , így a végeredmény az eredeti fogyasztás az első évből feleződött . Most tartanak 620m3-nél , náluk júliusban van a leírás ideje . A ház 160nm hasznos terület , plusz manzártszoba a padláson és egy nyárikonyha temperálva .
A prohardver oldalon is szoktam olvasgatni és ott pont az egyik tag számolt be egy ilyen bojler fogyasztásáról ha jól rémlik 4 főre. És 180kW körül jött ki azt hiszem vezérelt órával.
A kazán plusz tárolót én személy szerint egyelőre azért vetettem el mert dupla annyit fogyaszt mint a kombi kazán. Nekem a kombi kazán kb 15-20m3 fogyaszt gázból ha csak azt használom. De jelenleg van vezérelt áram és egy 120l buta bojler ami tudom sok embernek 4 szemlyre is bőven sok:) nekünk ez éppen elég esténként néha inkább nem. És csak a fürdő van rákötve. És kb úgy használom ha nem felejtem el,hoy mikor nagyon hideg van akkor bojler készíti a hmv-t ha nem akkor a kombi kazán . Így éves szinten jobb nekem.
Nem mondtam, hogy a villanyt akarom számoltatni. Azt akarom tudni, hogy mit kell fejleszteni a házon és a fűtésen, hogy mennyire éri meg a gázkazán csere, esetleg megéri-e a hőszivattyú. Akár valami bizonyítékot is szívesen látnék a födémen való hőveszteségre mielőtt elterítek rajta félmilliót.
Élő adat, nincs érdekeltsége hogy ne az igazat mondja.
Mi is főzünk itthon leginkább a hétvégéken. A sütő az áramos a tűzhely gázos. Ennek a fogyasztását nem tudom mennyi lehet.
Hát igen ha már csak a tárolási veszteséggel tudok játszani, és a vezérelttel még kacifántosabb a helyzet, akkor egy sima egyszerű bojler körbebügyolálva szigeteléssel volna a legjobb megoldás.
A fiaméknál van egy 160 literes bojler , ami napi 3,6kWh elektromos energiát igényel . Két felnőtt egy gyerek . Folyamatosan fogyasztásmérőn van a bojler , tehát nem csak pár napi átlag . Igaz plusz gyapotot kapott 10cm-t . Ezzel durván 0,6 kWh-t spórol meg naponta .
Nekünk anno mikor még gázzal főzött a feleségem havonta ment 13m3 gáz csak a főzésre.
Úgyhogy az a 180kWh havonta HMV-re nekem elég gyanús.
Egy villanybojler hatásfoka közel 100%. Amit tudsz fogni az "okos"' vezérléssel, az a tárolási veszteség.
Én ha tennék fel villanybojlert, akkor felmennék a jófogásra, vennék egy jó öreg hajdú villanybojlert, alaplapot és az azon szereplő dolgokat újra cserélném, legyen mondjuk 20 ezer Ft és tudom van egy olyan bojlerem ami még 100 év múlva is bojler.
Igen pont ezért nézegettem most ezt merthogy két fűtőszálas/hőérzékelős.
Nem tudom van-e előnye, ezért kérdeztem van-e valakinek ezzel tapasztalata.
Tudom hogy beszéltünk már erről a HMV-hez áram vs gáz.
Ha most nagyobb beruházásba kezdenék akkor inkább a homlokzati szigetelésre költenék (legalább egy része kijönne belőle) mint hogy egy kondenzációs kazánra költsek. Ennek akkor lenne igazán foganatja ha eltörlik a kvóta rendszert és a gáz ára a jelenleg meghatározott (kamu) világpiaci árat tükrözné. Ha ez visszaállna egy 2-3 évvel ezelőtti szintre akkor semmi gond nem volna belőle. (Személyes véleményem hogy most sem lenne ilyen durva a helyzet ha nem kevernék fent a szart. Bízom benne hogy valamennyire helyreáll a világ rendje és visszaáll a gáz ára egy normál értékre, mindennemű extra butítás nélkül.)
Mennyit tudok fogni HMV és fűtés gázfogyasztásból egy kondenzációs + indirekt tároló kombóval? 30-40%-ot a fűtésből? És mennyit a HMV előállításból? Ha ugyanennyi, akkor legyen 600m3 gáz spórolás egy évben ami 60ezer Ft/év amíg van kvóta. Ez egy cirka 1 milliós beruházással 15 éve alatt térül meg. Persze ha megszűnik a kvóta akkor már 420ezer/év amivel más a leányzó fekvése, és be kell fektetni mert 3-4 év alatt megtérül max.
Ha lesz a közeljövőben húzósabb tél akkor már a HMV miatt kicsúszunk a kvótából. Ha ezt meg tudnám oldani vezéreltről villanybojlerrel akkor elég sokat tudnék fogni a gázszámlán, vagy legalábbis lenne tartalék a rendszerben. Ha most rámegyek egy új olcsó, "buta" bojlerre mondjuk max. 100ezer Ft-ért akkor, minimális befektetéssel tudok magamnak egy kis tartalékot képezni a gázfogyasztásból. Egy új villanybojlernek is biztosan jobb az össz hatásfoka mint egy gázbojleré.
Ismerős család 2 hasonló korú gyerek + 2 felnőtt, 200l régi Hajdú bojlerrel 180KWh fogyasztásra jön ki per hó vezéreltről, évek óta.
Oké az fent a van a fürdőben. De ha ezen múlik akkor körbeszigetelem a 15 fokos pincémben a villanybojlert 20cm szigeteléssel és kb ugyanott vagyok.
Azt hiszem itt is valami hasonló történhetett. Tök jó, hogy újak a fűtéscsövek, a radiátorok de itt senki nem számolt utána, hogy mit fog tudni a villanyfűtés. Főleg, hogy a 3 patron is önálló életet élt, nem voltak egyszerre kapcsolva. El tudom képzelni, hogy a gázkazánról kéne kapcsolni őket, és akkor a gázzal kiegészítve csökken a gázfogyasztás, környezeti terhelés, de teljesen igaza van annak aki azt mondja, hogy ezt ki kell számolni. Keresek szakembert aki szétnéz itt, hogy mi volna a tuti.
...ismerősi körből 2 példa: rokon feltette a kondenációs kazánt úgy hogy a falon kimegy a kémény (max 1m az egész,magyarisztánba nem szabályos de nincs vele semmi gond, a gyártó is mutat ilyen példát ) pár év alatt megtérült neki,büntetést nem kapott. Öröm boldogság.
Másik haver cserélni akarta a 30 éves ÉTI kazánt kondenzációsra, 10m kéménybéléscsere, tetőkijárat, gázterv stb-stb több mint 100év alatt térült volna meg a beleölt pénz. Inkább vett 100ért egy új kazántestet hozzá tartalékba mert rövidesen lehet rá számítani hogy kilukad.(működik szivattyú nélkül gravitációsan és a kvóta alá befér mert szigetelt a ház) A kondenzációsra szánt pénzen meg inkább nyaraltak egy nagyon nagyot.
Mindkét esetben szakember segítségével alaposan utána számoltak minden apróságot figyelembevéve, vagy több épületgépész árajánlatát-javaslatát kikérték mire döntöttek mire adnak ki sok százezer ft-ot.
De ismerek olyat is aki ráborított 2M ft-ot a korszerűsítésre(elfogadta az első nagydumás fűtésszerelő javaslatát és ajánlatát) és bemagyarázza magának hogy a havi 15eFt spórolás az jó. Ráadásként egy bonyolultabb esetlegesen több hibát magában rejtő rendszere lett. Vele nem vitatkozom mert a hittel szemben nem érdemes, de mosolygok rajta.
Ez egy sok tényezős, összetett dolog, a meglévő helyi adottságok sokszor meglepő módon tudják befolyásolni merre érdemes (vagy nem érdemes) a korszerűsítést elkezdeni.
nem teljesen a szolgáltató dönt, h mikor van vezérelt áram. ezen belül játszhat csak:
"(3) Az (1) bekezdés szerinti felhasználói berendezések részére az egyetemes szolgáltató, az elosztóval, valamint az átviteli rendszerirányítóval kötendő megállapodás alapján, naponta összesen minimum 8 óra, nyári időszámítás idején összesen minimum 7 óra időtartamra köteles a villamosenergia-ellátást biztosítani, amelyből munkanapokon legalább 5 és legfeljebb 6 óra, nyári időszámítás idején legalább 4 és legfeljebb 5 óra eshet völgyidőszakba. A csúcsidőszakba eső villamosenergia-ellátás alkalmankénti időtartama nem lehet rövidebb 30 percnél."
Ami kérdés ennél a bojlernél,hogy ha nem tudja mikor kapcsoljon akkor hogyan kapcsolja a két fűtőszálat. Mert ez az egy dolog előny tud lenni. Kérdés mekkora:)
Igen ez a két bojler közötti különbségnél igen. De van 100k környékén is bőven jó. Nem az észt akarom osztani csak az okos bojler működéséhez várhatóan sok működés szükséges , hogy megtanulja a használti igényeket. Viszont amikor leginkább napközben van áram így hiába tudja ,hogy este van víz vételezés ha akkor többnyire nincs áram. Mert azt nem tudom tudják e ezek az öntanuló elektronikák, hogy többnyire mikor kap egyáltalán áramot ,hogy tudjon fűteni. Mert ha ezt nem tudja akkor csak egy olyan funkció amit nem tudsz kihasználni és emiatt költesz akár 60-80k-val többet.
Csak egy vélemény. Mert én is akrtam okos bojlert bár főleg,hogy lássam a hőmérsékletet és a fogyasztást. De a vezérelt miatt nem láttam túl sok értelmét . A smiley-nak meg azért mert ezeket nem is látom online.
"A vezérelt mérő egy olyan takarékos megoldás, amellyel kedvezőbb áron üzemeltetheti azokat az elektromos berendezéseit, amelyek nem igényelnek folyamatos áramellátást. Ilyen eszköz tipikusan a bojler. A vezérelt méréssel naponta legalább 8 órára biztosítunk villamos energiát, előre nem meghatározott időszakokban."
(mert felhasználják az országos hálózat szabályozására is)
Köszi a sok építőjellegű hozzászólást. Használti melegvizet csinálja az okosított villanybojler szóval egy sima fűtő gázkazán nekünk elég. Ha valóban hoz 25%-ot a fogyasztáson (tekintve, hogy bármikor elszabadulhatnak a gázárak) akkor az nekünk elég szimpatikus. Hőszivattyú megéri a radiátoros rendszerrel is?
Fődémszigetelés pedig akkor felugrik, de megoldást kell találni arra, hogy szükséges lehet a padláson járkálni márcsak az ott elvezett villanykábelek miatt. Ez már egy másik csoport témája.
Egy megatherm oldalon ariston kazánhoz kiadott szerelőknek leirás alapján:
A fűtőrendszerben lévő csövek és a fűtőtest méretezéséhez a rendszer maradék nyomás értékét a megkívánt átfolyási mennyiség szerepeként kell számolni, a keringető szivattyú grafikonon mutatott értékeket alapul véve.
Szerintem az 1.7 a nyugalni nyomás a 4.4 amit tud tolni a szivattyu előre a fenti adatok figyelembevételével.
Barátoméknál történt 3 éve, hogy leállt a kazánjuk, alig pár évesen.
Kijött a szerelő, mondta, hogy a hibakód alapján panel hiba és 150 ezer lesz.
Én mondtam, hogy az kizárt, a panel nem romlik el olyan könnyen, más baj lesz.
Kicserélték a panelt, megjavult a kazán, tudtak fűteni.
2 hét múlva visszajött a szerelő, hogy a panelen a biztosíték kiolvadt, ez volt a hiba. Visszatette a panelt, és azzal is ment ugyan úgy a kazán...
Batátommal azóta is megy a vita, hogy mi minősül panelhibának. Mert szerintem a biztosíték kiolvadása -ami persze a panelen van- nem minősül panel hibának. Olyankor ugyanis a panel nem is funkcionál.
Na, mindenki döntse el saját belátása szerint, hogy ez panelhiba volt-e vagy sem.
ui.: nem könnyű észre venni a biztosítékot, az igaz. Nem ilyen hagyományos kipattintós mint régebben volt.
Nekem is csak a fűtésfunkció van használva a turbós gázkazánomban és készíti a HMV-t is ( HMV tároló hőcserélővel ) . Minden megoldható . Igaz plusz egy keringetőszivattyú , két visszacsapószelep és plusz egy vezérlő kell hozzá . :-)
Családi ház, központi fűtés, egy 6 éves Ariston Clas premium kazán, lapradiátorok, vas csövezés.
Kb. egy hete naponta eltűnik belőle fél bar nyomás, és persze olyankor leáll, feltöltöm, megy. Viszont tüzetesen végig néztem, nem szivárog sehol sem. A kazánt még nem bontottam meg.
Ebben a kazánban nincs váltószelep kvázi mozgó alkatrész. Egyébként is nagy baj hogy a kazánokat nagyon elérte a fogyasztói társadalom átka kvázi 5-6 év után majdnem mind mehet a kukába.
A helyedben én nagyon gyorsan letennék 2x20(30)cm gyapotot átfedéssel,preciz zárással, teljes szélességben a padlásra.(már ha tárolásra nem kell használni mert utána nem lehet járni rajta) +esetleg egy áteresztő fóliát a tetejére.
A többit meg egy szakemberre/energetikusra bíznám, a kondenzációsra csere pl hiába hoz 25-30% ha olyan sok a kiépítés költsége hogy 150év alatt térül meg. Nagyon-nagyon összetett soktényezős dolog hogy mi éri meg és mi nem egy adott háznál.
Valószínűleg egyébként egy normális légkondi a legegyszerűbb legolcsóbb megoldás lenne neked.
A fűtőpatronos puffer meg még mindig jobb mint 5ft-ot kapni az áramért, én nem dobnám ki.
Hasonló cipőben jártam 3 éve, ez alapján írom a véleményem.
Először is tisztában kellene lenni a mértékegységekkel.
350m3 gáz, az 3500 kWh.
9 kW / kérdés, az inverter 9kW-os vagy a panelek összege 9kWp/ az termel kb évente átlagosan 11.000 kWh.
Villanyfűtés az bukta. Még napelemmel szaldoban is. Értelmes ember ilyenre egy fillért nem áldoz.
Villannyal egyedül a hőszivattyú aminek van értelme. Az is csak "H" tarifán vagy napelemmel, míg van szaldo, szaldo után csak "H" tarifa. / ha lesz még. /
Nyílt égésterű gázkazánt kiváltani kondenzációs gázkazánnal 25-30% megtakarítás.
A vályog önmagában nem jó hőszigetelő, a mai előírásoknak messze nem felel meg. A vályognak hőtartó tömege van, de ez nem sokat ér, a bevitt energia szempontjából.
Födém klasszikus fafödém , ritka szar a hőszigetelése. Egyből lehet szigetelni, ide min.20 cm kőzetgyapot . /30 cm már jónak mondható/ A födémen megy el a fűtés 30-35%-a.
Ez hoz a leglátványosabban, és ez kerül a legkevesebbe.
Puffertartály arra jó, a gázkazánon, hogy ne kapcsolgasson, mivel modulálni nem tud. Kondenzációs gázkazánra nem szükséges.
2 olcsó energia van a lopott és a fel nem használt. By "Blue Sky 007"
Nem rég költöztünk egy 115m2 hasznos területű családi házba. A fűtésünk problémás. Meleg az van de talán nem gazdaságos. A rendszer felújított, lapradiátoros, túlnyomásos. Gázkazán régi nyitott égésterű Fég és van a rendszerben egy 500L-es puffertartály benne 3db 3Kw-os fűtőszállal. Van a tetőn 9Kw napelem is mellé. Szeretnénk a villanyfűtést használni de jelen felállásban szinte folyamatosan mennie kell amíg megy a keringetőszivattyú. Ezt a viszonylag sok napelem sem kompenzálja éves szaldóban sem. Önmagában a gázfűtés pedig havi szinten kb 350m3 gázt fogyaszt. Egyik sem szimpatikus. Az érdekelne merre lenne érdemes elindulni. Van értelme a puffertartálynak? Gázos üzemben, ha kizárom a rendszerből sem változik a napi gázfogyasztás. Érdemes a gázkazánt kondenzációsra cserélni? Jobban működne a villanyos fűtés ha csak akkora tartályban lennének amiben elfér a 3 fűtőszál és akkor nem kéne a plusz 500L vizet melegítenie?
Ami kimaradt az a szigetelés. Vegyes vályog falazat, új fa nyilaszárókkal, dupla üvegezéssel. Padlástér szintén földdel borított. Sokak szerint a vályog falat nem szükséges szigetelni, önmagában kiválóan tartja a hőt. Ezzel kapcsolatban is szívesen fogadom a hasznos építő jellegű tanácsokat.
Bevallom , nem nagyon ismerem a hőszivattyú működését , ezt hogy oldja meg, de pl, kondenzációs gázkazán az remekül, van benne egy váltószelep, és vagy fűtés vagy HMV. Így nem kell keverőszelep.
Ez egy kazántesten belüli tág.tartály? Jól emlékszem?
Ezeket nem úgy találják ki, hogy a kazántest és egy hőcserélő primer körét lássa el? A minimális pár méter csőkötésekkel és slussz. A fűtési rendszerre pedig majd a gépésztervező tervez egy olyat ami oda passzol.
A gyár által megadott méretek hossz szél magasság a tartály teljes térbeni elfoglalt méretét (csomagolási) adják meg . Tehát pl ebbe benne van a 2 cm es kiálló szelepsapka ,a 3-4 cm es csatlakozó csonk , akkor pl a tartály két félböl álló összeperemezésének a kb 1.5 cm es pereme
Ezeknek semmi köze a tartály valós térfogatához.
Nincs olyan hogy gáztérfogat meg víztérfogat a tartályon belül. A kettő ugyanaz
Egy újabb érdekesség: az említett tág tartályt (8L de valójában csak 4.7) már régebb óta gyártják....a jófogáson véltem felfedezni ugyanezt a tartályt : 2015 ös gyártmány amit árulnak...Tehát biztos nem elcimkézés /elcsomagolás amit vettem....Most már végképp nem értem ,minimum 9 éve gyárt a Zilmet egy olyan tartályt ,aminek az adatai nem valósak!!!!????
Van egy 30 m2-es kisházunk, amit most újjítunk fel.
A véeredmény új 3 rétegű ablak lesz és normális szigetelés, és most arra jutottam, hogy hőszivattyúval lenne megoldva a fűtés.
Konkrétan egy monoblokk hőszivattyúval. Szeretek előre megismerni mindent, mielőtt bármibe belevágok.
Lesz egy indirekt HMV tartály és ezen kívül padlófűtés. Azt tudom, hogy a padlófűtés elé szükséges egy keverőszelep, viszont nem értem a keverőszelep működését.
Tudnátok segíteni, hogy hogyan működnek a keverőszelepek? Vagy ha valakinek valahol van jó leírása egy link is tökéletesen megteszi!
561x203x80 ha ennek a tartálynak csak a lemez méretét mérem akkor az annyi amit írtam 460x170x60
Reggel visszavittem ,teljes mértékben értette az eladó amit felvázoltam .Centivel együtt méregettük és számoltunk. Kihozott a raktárból egy 7.5 literest ami kb kétszer olyan vastag volt…azt is mértük és ott kijött a matek. Azt mondta szerinte elcimkézték a gyárban … de mivel ök az impotőrök és van náluk egy Zilmetes mérnök ,rákérdez Hétfőn , hogy akkor hogy is van ez.
Szóval teljesen korrektek voltak és mélységesen elnézést kértek
Tágulási tartály "érdekesség" kapcsán kérném a véleményeteket.
Tegnap vettem egy Zilmet gyártmányú kazánba való téglatest alakú tág tartályt.Az van ráírva : 8Literes.
A cserélendő tartály meg 7.5 literes
Az érdekesség a 7.5 literes tartály szemmel láthatóan nagyobb (főként a mélysége)
Megmértem a vásárolt 8 literes tartály oldalait (a hasznos térfogatát értelemszerüleg,tehát a sajtolási 1-1.5 cm es peremet nem) 17cm x 46cm x 6cm= 4.7 liter !!! A kérdésem ,hogy lehet ez 8 literes??? vagy itt valahogy máshogy kell számolni? Vigyem vissza???
Az is érdekes,hogy a membrán sajtolási pereme nem az oldal közepén van,hanem kb 2/3ad 1/3 ad arányban eltolva (az oldalán) Magyarán a tartályon beléül nagyobb a "légoldali" rész.
„Januárban szavaz az Európai Parlament arról a javaslatról, amely 2030-ig leszámolna a lakóházak és az irodák gázzal való fűtésével oly módon, hogy betiltja a gázkazánok telepítését az újépítésű ingatlanokban, 2024-től pedig fokozatosan mindenhonnan kivezetnék a gázfűtést.”
Persze a hírhozót kell tökön rúgni, meg mínuszozni.
"De ,ha törvényben v. törvény által meghatározott módon beveszik az alkalmazását(ott már magyarul van) akkor kötelező és a törvény magasabb rendű jogszabály mint a kormányrendelet,
így írhatja felül az OTÉK-et."
Pontosan. Ennek le van vezetve a magyarázata ugye, az általad belinkelt szaklapban is, de egyéb továbbképzési diákon is megvan...
"2030-tól megtiltaná a gázkazánok beszerelését az újépítésű lakásokba, ezzel is elősegítve a zéró kibocsátással kapcsolatos terveket, melyeket az évszázad közepére szeretnének elérni, 2040-től pedig fokozatosan kivezetnék a gázfűtést.”
Addig amíg mi az orosz gáztól függünk 99%-ban, hiába ugrál az Unió mi nem fogunk leszakadni róla 2040-től sem, mert királyunk úgy is telibe kakilja az unió fejét. Arról nem beszélve hogy ez csak új kiépítésre vonatkozhat, a meglévőkre nem, tehát lesz itt még munka ebben 100évig :)
"Tájékozódj ez ügyben (magyarra fordítva) ,hogy legyen időd felkészülni az átképzésre
(nőgyógyász, jogász………..) ."
Nekem előbb volt meg a Hűtő-Klíma Hőszivattyús szakmám mint a Gázszerelő mester. Így egyáltalán nem kell képeznem már magam sehova. A gépészeti ágazatban konkrétan 7db szakmám van, papíron. Mostanra már inkább szeretném ha vissza jönne a ráfordított időm és pénzem.
Hát ezt igy én nem mondanám... Szerintem észrevetted hogy elszálltak az árak akár csak a Lidl-ben is. A gépészetben az alapanyag árak kb 50%-al emelkedtek az elmúlt 1,5 évben. Egy nyomorult radiátor majdnem a duplája a réz anyagok szintén.... Szóval nem olyan hú de nagyot lehet itt szakítani.
Az ár amit írtam, az nagyon egy átlagolás... nagyban függ a körülményektől (pl kazánkörnyezet) mennyit és mit kell átalakítani az új kazánhoz. Hőcserélős leválasztás szekunder szivattyú, kondenz szivattyú stb... Ha a kazán homlokzati kivezetéses akkor az az én reszortom, és együtt kerül a fal a kazánnal, benne van abban az árban, amit egy helyszíni bejárás alkalmával megadok. Ha bélelős a dolog akkor is aznap a kéményes szakemberrel együtt megoldjuk, tehát egy ilyen kazáncsere általában 1 nap. Nagyon max 2 nap, abban az esetben ha van valami extra dolog.
""Hivatalosan egyszerűsített készülék csere. A füst cső (szerelt kémény) ha készülékkel tanúsított gyári, akkor nincs teendő. Ha C6 (nem gyári, vagy épített kémény bélelés) akkor kéményseprői szakvélemény kell, és egy új EPH jegyzőkönyv. "
2. C33 szerelt kémény. Ebből van C6-os, és készülékkel tanúsított gyári is. Előbbi kéményseprői szakvéleményhez kötöttöt, utóbbi gázszerelő/gáztervező hatáskör.
3. OTÉK 80§, kell megfelelni, és nincs köze a kéményseprőnek hozzá, szintén, gázszerelő/gáztervező hatáskör."
2) * A nemzetközi és az európai szabványokat szabványként közzétenni Magyarországon csak nemzeti szabványként lehet
6. § (1) * A nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes.
De ,ha törvényben v. törvény által meghatározott módon beveszik az alkalmazását(ott már magyarul van) akkor kötelező és a törvény magasabb rendű jogszabály mint a kormányrendelet,
így írhatja felül az OTÉK-et.
„2030-tól megtiltaná a gázkazánok beszerelését az újépítésű lakásokba, ezzel is elősegítve a zéró kibocsátással kapcsolatos terveket, melyeket az évszázad közepére szeretnének elérni, 2040-től pedig fokozatosan kivezetnék a gázfűtést.”
Tájékozódj ez ügyben (magyarra fordítva) ,hogy legyen időd felkészülni az átképzésre
Nem engem kérdeztél, de mivel én ezt nap mint nap csinálom, így van némi rálátásom... sima kazáncsere kb 1 milla, kémény nélkül. Arról a 8m kéményről nem tudunk semmit... Az mi? épített? Bélelni kell? De homlokzati kivezetés nem jöhet szóba? Enyhültek a feltételek azzal kapcsolatban....
Te nem hiszed, én meg tudod, hogy megvan az 30% is.
Nekem az ÉTI-nél kicsit jobb kazánom volt, SC24, azon hozott 30%-ot a kondenzációs.
Te csak bebeszéled magadnak milyen jó az Éti, de hatásfokban közelében nincs a kondenzációsnak.
Inkább beruházol, HMV-re, nem lesz az sem kevés, mint feltenni egy normális gázkazánt, indirekt tárolóval, és akkor még a gázbojler fogyasztásán is spórolnál.
Persze lehet azt mondani, hogy ahogy te számolsz, úgy egálban leszel a vezéreltel, de egyrészt annak is van kvótája, másrészt az sem lesz olcsóbb.
"Nem ,fordítva 2 termosztát és ,ha valamelyiknek melege van (sorba kötve villanyosan) a kettő közül akkor kikapcsolja a kazánt (a kettő egyszerre valószínű nem romlik el).
„a 2-ből 1 logikára”
Szerintem pont így van. A tartály termosztátja a szivattyú vezetékét kapcsolgatja, amit a kazáné is, tehát sorosan van, mindkettőnek kell akarnia, hogy menjen a kazán. Csak a tartályé valamiért felakadt, folyamatosan bekapcsolt állásban maradt, a másik meg kapcsolgatta a kazánt. Valószínűleg nagy előre menőre van állítva, hogy biztos fel tudja fűteni tartályt a kért értékre, így túlmelegedett a víz a szokásoshoz képest.
Nem tudom, hogy befér-e a hűfokszabályzó mellé egy hőérzékelő, még nem láttam a bojlert. De ahogy írod ez elengedhetetlen lenne, hogy egy hőmérő mérje a bojlerben a víz hőmérsékletet.
Átfolyós a cirkó. Én úgy gondoltam, hogy egy motoros 3 járatú szelep az egyik betáp oldalon a bojlerből megy bele, a másikon a cirkó, és valahogy úgy oldanám meg, hogy a bojlerből ne tudjon melegvíz befolyni a cirkó HMV részébe. Oda csak a hálózati hidegvíz.
Sziasztok. Segítéget szeretnék kérni ilyen elzárócsapot keresek, Más, hasonló nem jó rá, ugyanis letört a fogó része vízóracserekor. Nagyon köszönöm ha tud valaki.
Az előző hozzászólásomhoz kapcsolódóan, HMV előállítás téma.
Van éjszakai áramom, nincs kihasználva, és jó volna élni vele ha már van.
Eddig a Hajdu IDE 200S ErP bojlerben (tudom ez indirekt tároló) gondolkodtam két okból. Az egyik hogy a földön áll és nem lóg Demoklész kardja a falon 200L víz formájában.
A másik hogy ezen van cirkulációs csonk amit szeretnék kihasználni a nagy távolságok miatt.
Gondolkozom rajta hogy esetleg ha egy sima bojler bejövő ágába lenne bekötve a cirkuláció visszaága (visszacsapószeleppel és egyéb szerelvénnyel) akkor ugyanolyan jó megoldás lehet mint egy gyári cirkulációs csonkos megoldás? Talán kevésbé kavarná fel a vizet mint ha középre zúdul be a cirkuláció visszatérő.
A cirkuláció szivattyú vezérlését úgy szeretném kapcsolni hogy a fürdő és a konyha ( a két legtávolabbi hely) villanykapcsolójából levezetnék egy 220v vezetéket egy relébe ( a két különböző fázis miatt) és ezt egy hőérzékelő relén keresztül kötném a szivattyúra.
Ha a visszatérő ágban mondjuk 40 fokos vizet érzékel a hőérzékelő akkor bontja az áramkört és hiába kapcsolgatjuk a lámpát nem ad áramot a szivattyúnak egészen addig amíg nem hűl mondjuk 30 alá.
Tegnap 10-től ma 10 óráig 12m3 gázt fogyaszhtottam el, ez a mostani fűtési szezon rekordja. Asszem ma méghidegebb lesz úgyhogy mégnagyobb fogyasztásra számítok.
Október 10.-e óta elhasználtunk 639m3 gázt (fűtés és 120l gázbojleres HMV 4 embernek).
Ebben benne van 3 hét ittvhon dekkolás betegen amikor 22fokra fűtöttünk.
Nincs meg mindennapra az adat, de az átlagot így is tudom 6,9m3/nap jelenleg. Ez még fog feljebb kúszni.
Remélem bele fogunk férni a kvótába idén is.
Az előremenőt felvettem 50 fokra, mert kevésnek éreztem a 45öt.
„A 2 logika 1-re - ezen mit értesz? 1 termosztátot a 2 helyett?”
Nem ,fordítva 2 termosztát és ,ha valamelyiknek melege van (sorba kötve villanyosan) a kettő közül akkor kikapcsolja a kazánt (a kettő egyszerre valószínű nem romlik el).
Azért lett beépítve egy indirekt tároló, mert ez egy hagyományos gázkazán, nem lenne jó direktbe padlófűtésbe engedni. Így oldottam meg, a hőcserélőt. A kazán termosztátja túl sűrűn kapcsolgatta a kazán, így most sokkal jobb, szépen felnyomja 60 fokig a tartályt, kikapcsol, aztán amikor leesik 40 fokra, vissza. (ezért kerestem nagy hiszterézisű termosztátot, ami most egyébként rendbejött, ezek szerint olyan mint a windows, újra kellett indítani... :))
A kazán eredetileg nyílt redszeren volt, azért tettem zárttá, mert állítólag az jobb. 2,5 bar-os szelepett tettem be.
A 2 logika 1-re - ezen mit értesz? 1 termosztátot a 2 helyett?
Ennyire nem kell túlbonyolítani szerintem. A gázszerelő aki kint volt azt mondta, hogy volt olyan helyen ahol a nyomáscsökkentőre egy műanyag palack teteje volt téve. Az is elég volt, hogy neve legyen a gyereknek.
Sziasztok. Nem tudom ide tartozik-e a probléma, de hátha. Egy ismerősömnek kültéren, a házfalon van a gázórája. Nincs rajta burkolat. Most szólt neki a szolgáltató, hogy tegyen rá különben leszerelik az órát.
Ez jó lesz neki és fel lehet szerelni utólag, kivágva a csőkiállásokat? Az óra mögött 6,5cm a fal távolsága és az óra elejének faltól való távolsága 24cm. A nyomáscsökkentő kicsit messzebb van, arra külön burkolat fog kelleni.
Valakinek van esetleg rajza arról, hogy kombi cirkó + villanybojlert hogy kell bekötni úgy, hogy a bojler napelemről megy, és ha napelem fel tudja fűteni, akkor napelemről menjen, de ha a napelem nem elég, akkor automatikusan átváltson kombi cirkóra? Tehát a napelem lenne az elsődleges fűtési mód.
Igen, a szelepen jött ki szerencsére. Nem nagy a tágulási tartály, talán 8 literes lehet, nem találtam kisebbet annak idején. Nagyjából 200 liternyi víz lehet abban a körben (indirekt tartály, csövezés 3 méter, kazán).
Amúgy létezik, hogy kb. 7 év alatt nem csökken a nyomás egy padlófűtéses rendszerben? Áll mint a cövek a nyomásmérő. Ha kicsi vizet kiengedek, akkor láthatóan mozdul a mutató, úgyhogy azzal talán nincs gond, de mégis furcsa...
Gázkazán szivattyúját kapcsolja egy Honeywell L6188A2085U merülőtermosztát, ami most úgy néz ki behalt. Érdemes ezt szétszedni, lehet olyan hibája, ami itthoni körülmények között javítható vagy vegyek másikat?
Hiba: nem kapcsolja ki a felső hőmérsékletnél a kazánt.
Ererdetileg azért választottam ezt a termosztátot, mert elég nagy a hiszterzézise (+-4-10 fok), hogy ne kapcsolgasson sűrűn a kazán, amíg egy 200 literes indirekt tartályt felfűt. A kazán (ZC-18) saját termosztátja ezt nem tudja.
Van esetleg másik típusra ötlet, ami nem +-3-5 fokos hiszterézisű? (és olcsóbb, ezt most 17e körül lehet megkapni).
Még valami: advanced megoldás a vizsgálati mód indítása, amivel 15 percre kikényszeríthető a teljes teljesítmény, utána automatikusan visszavált normál üzemre.
Utokeringetést vagy 2-3 hete oldottam meg Alis okosrelével azt hiszem 5 dolcsi volt. Másodpercre pontosan tudom állítani az utokeringetés lekapcsolását.
Illetve kellett hozzá a termosztát NC ( alapban zárt ) csatlakozópontja.
Ne a konkrét kWh-t vedd figyelembe , hanem azt , hogy a gázkazángyártók régen a gáz fűtőértékének ismeretében számolták ki a hatásfokot . Miután megjelentek a kondenzációs gázkazánok , azok hatásfokát már a földgáz égéshőjéből számolták ki . Tehát ha ma azt kérdezi egy turbókazántulaj , hogy milyen a hatásfoka a kazánjának , akkor a ma érvényes 100%-nak elfogadott égéshőértéket veszik alapul és ilyenkor jön ki az általam átszámolt 90%-ból a valós 79% . A 107%-os hatásfok a fűtőértékhez képest volt megadva , amikor még nem volt elfogadva az égéshő értéke mint 100% . Ennél már a kondenzációs gázkazánok is " csak " 92 % körül vannak , ha jól emlékszem .
Elővettem a gázszámlát . Jelenleg a 2022-2023-as elszámolás esetében 1m3 földgáz égéshőértéke 10,858 és 10,853 kWh 1m3 földgázból , attól függően honnan vette a szolgáltató .
Nem oktatlak én , nem szokásom , csak gondoltam , hogy Te mint szakember tisztában vagy a 10,75kWh-val az 1m3 gáz esetében .
Nekem itt Komárnóban a számlámon ez az érték jelenik meg a tengerszintre átszámított koefficiensel szorozva . Tehát a kondenzációs kazánok hatásfokát a gyártók ebből az értékből számolják .
Esetleg itt van először szlovákul , majd magyarra fordítva :
35,82 MJ/m3 v prípade, kedy všetka vzniknutá voda je vo forme vodnej pary (výhrevnosť),
39,75 MJ/m3 v prípade, kedy všetka vodná para skondenzovala na kvapalnú vodu (spalné teplo)
35,82 MJ/m3 abban az esetben, ha az összes termelt víz vízgőz formájában van (fűtőérték),
39,75 MJ/m3 abban az esetben, ha az összes vízgőz folyékony vízzé kondenzált (égéshő)
Köszi. Ez érdekes. Akkor nálam valami gond van mert jelentős különbség van a bojleres és kazános melegítéssel. A kazán elvileg ki lett tisztítva a hőcserélő savazva de az amikor újra lett cserélve is kisebb volt a nyomás. Ha jól látom 15-ös réz cső megy a HMV ellátás 5méterig utána elvileg 1/2 colos cső. Ami még kérdés és erre mostanság kezdtem gondolni ,hogy kazáncserén agyalok, hogy egy áramszünet után milyen beállításra áll vissza a kazán . Mert nálunk mostanság több az áramszünet. Főleg amikor pár hete havazás volt akkor fél napig nem is volt áram. (Pest megye amúgy)
Nem, nem kevesebbnek hanem többnek kell lennie. Gondold hozzá a kondenzációs kazánt.
60 fok alatt gyak. folyton nedves a hőcserélő, rohad a nem kondenzációra kitalált szerkezet. Általában a forraszanyagok rohadnak ki belőlük.
Ha átléped a szállítási mennyiséget akkor a víz hőmérséklete fog csökkenni, mert nem bírja a kazán. A víz mennyiségét a zuhanyfejnél csak a csappal szabályozod és alapban a hálózati nyomás és a zuhanyfejig beépített összes fojtás hhatározza meg.
Ha kevés a nyomásod akkor rossz szerelés, kínai (túl szűk) csaptelep, vagy vízkövesedés/dugulás a rendszerben okozza.
NA ez érdekes kommunikáció. Sebaj így is rendben van😊 Régen 60 fokon volt kb 1.5 éve 50 fokon . Ezt is egy fűtés szerelő mondta. Viszont ha már így mondtad akkor gondolom kevesebbnek kellene lennie. Oké, de mennyi hisz ez nem kondenzációs kazán . Persze azért kérdezem mert más a szakmám és nem tudom.
Nyomás. Gondolom ha az egyik 10perc/l alatt képes vizet készíteni a másik 10felett akkor az a szállított víz mennyisén a zuhany fejnél is érződik. De javítsd ki ha tévedek. Viszont gondolom kb duplája a gáz fogyasztás az indirekt tárolónál.
Nem a számolás tudásnak hiányáról van szó már ha nekem szólt ez. Mert ezzel tisztában vagyok . Bár számítást végezni 10 plusz évre minimum hülyeség jelenlegi árral számolva. De még ez sem lényeg mert ha megbízhatóbb és jobb komfortosabb lesz egy termék legyen az bármi akkor megérheti a befektetés. De ez csak az én gondolatom!
" És még mindig nem értem hogyan lehet ROSSZUL (nem jól) felmelegíteni a vizet 50 fokra? "
Gondolom a kazán nem egyenletesen meleg9t , hanem ki-be kapcsolgat zuhanyozás közben . Kevés a vízelvétel a megtermelhető mennyiséghez képest , a folyamatos egyenletes működéshez .
Aki cserélte a hőcserélőt az esteleg megemlítette, hogy mitől lukadt ki?
Vagy kuncogva magában újra beállította 50fokra az előremenőt és beülve a kocsiba véste is be a naptárába, hogy 3 év múlva legyen kéznél megint egy hőcserélő?
A hőfok az rendben van és stabil is. A vízhozammal van baj. Mondjuk a csapot félig nyitva működik a bojlerrel és 3/4-ig a kazánnal.Persze nem ez a probléma ezzel csak a nyomás hiányára akartam utalni Főleg mert esőztetős zuhany van. Ráadásul nálunk tényleg hideg a víz télen. És az adatokból azért látszik ,hogy a Bosch kazán nagyobb vízhozamra képes mint a jelenlegi immergas. Persze jobb lenne valahol kipróbálni, de erre nem nagyon van lehetőség:)
Így megkapja a hőn áhított 15-20% spórolást. 120-160m3 gáz egy évben. 13-17eFt/év.
Értelmezhetetlen 500eFt-os bekerülési költségnél ez 500/17=29 év megtérülés.
Néha csodálkozom, néha nem, hogy ilyen NAGYSÁGRENDI számolások hogyan nem mennek egyeseknek?
Minek ehhez 100oldlaakat átolvasni, miután teljes fogalmatlanságról árulkodó kérdések fogalmazódnak meg?
És még mindig nem értem hogyan lehet ROSSZUL (nem jól) felmelegíteni a vizet 50 fokra? Kemény lesz benne víz és karcol? Vagy túl lágy? Vagy visszafele folyik?
Fürdőszobában a falon a kazán , ami eredetileg egyenesen volt rákötve a radiátorokra . Majd pattant a szikra és vettem egy szolár tárolót két csőkígyóval , az a pincében a kazán alatt . A lenti csőkígyó szolgál a napkollektornak , a fenti pedig a gázkazánnak . Lett egy leágazás ( párhuzamosítva ) a fűtéskörről a felső csőkígyóhoz. A fűtéskör kapott egy keringetőszivattyút és azt kapcsolja a szobatermosztát . A HMV-t pedig a másik vezérlő , aminek a hiszterézise +-5°C a megadotthoz képest . Magyarul , a beállított 50°C esetében 45°C-nál indítja a felfűtést és 55°C-nál állítja le .
Akkor a gyártó még annak idején a fűtőérték alapján számolta ki a hatásfokot , ami durván 90% . Ha a jelenlegi EU-s előírást vesszük figyelembe , akkor a 90% lecsökken 79%-ra . Tehát , ha ma gyártanák a fent említett turbós gázkazánt , akkor a kézikönyvében a 79% szerepelne .
Mint laikus én úgy tudom , hogy a gáznak van fűtőértéke ( 9,45 kWh 1m3 gáznál ) , amivel a sima nem kondenz kazánok hatásfokát számolják és van az égéshőértéke ( 10,75 kWh 1m3 gáznál ) , amivel a kondenzációs gázkazánok hatásfokát számolják .
Csak ,hogy értsem. Nem a hív oldalát használod ahogy én sem akarom hanem a fűtés cső be van vezetve a tárolóba és az melegíti a vizet. De csak amikor amúgy is fűtene gondolom . Nekem 18 órakor kapcsol be először a kazán utána ahogy a termosztát kéri ,de 22 óra után már nincs fűtés reggelig mert 19 fokra van állítva éjszaka. Mivel nem megy 20 fok alá éjszaka és napközben sem így nem fűti a tárolt sem. Emiatt van, hogy most azt gondolom ,hogy eset fürdésnél rá kell fűteni mert a lehet hideg lesz a víz.
Ami kérdés ezzel kapcsolatban, hogy mennyivel növelni meg egy 160literes tároló a fűtést ha egyáltalán.
„Ezt a trükközést - ami sok félreértést, értetlenkedést okozott - az Európai Unió illetékes grémiuma megelégelte, ezért 2003‑ban módosította az ErP‑ként rövidített (azaz az energiával kapcsolatos termékek irányelvét).
Ebben már rögzítik, hogy az energiahatékonyság érdekében kötelező lecsapatni az égéstermék vízgőztartalmát, és a hasznosított értéket az égéshőhöz kell viszonyítani (tilos a fűtőértékhez). Így az irányelv betartása (betartatása) esetén nem lesznek többé
Nincs használatban fűtőszál . Egyenesen fűti a tárolót 55°C-ig . 45°C-nál indul a felfűtés . Ha zuhanyozás közben indul a felfűtés , akkor észre sem veszed , hogy hidegebb lenne a zuhanyban a víz , pedig a nálam működő kazán csak 18kW-os is képes folyamatosan utánmelegíteni a vizet .
Ahhoz kicsit bonyolultabb mert ez ugye kombi kazán. Gondolkoztam egy indirekt tárolón amiben van fűtőszál. Azt vezérleve ,hogy amint a fűtés miatt elérte a 45-50 fokot utána melegítsen csak tovább alatta ne fűtsön. De ez nem tudom mennyire működőképes verzió.
Természetesen volt azért vele gond. 1 éve volt hőcserélő csere meg kiegyenlítő tartály csere. a múlt héten volt valami "parazita láng" hiba amit elvileg remélem orvosoltam egy kis tisztítással a gyújtóegységen és érzékelőn. Meg tavaly volt több 01-es hiba amikor a HMV bekapcsolt és kellett egy reset és ment. Meglátjuk meddig jó. De alapvetően működik.
A mostani kazánod sokszor volt meghibásodva ? Ha nem , akkor miért nem azt látod el indirekt tárolóval ? Én csak laikus felhasználó vagyok , de sokszor olvasom , hogy az új kondenzációs gázkazánok elég gyakran meghibásodnak . Annak is van költsége . Nekem egy 1998-as beépítésű turbós van és az fűt , ha kell és csinálja a melegvizet is , ha kell egy 300 literes tárolóban. Ez alatt az idő alatt egy gyújtóegységet cseréltem , mert a szobatermosztát az óránkénti 6-szori gyújtással tönkrevágta . Termosztátcsere óta a kazán hibátlanul teszi a dolgát .
Dehogy. Csak jelenleg nincs kiépítve. Kb. 6 méterre kell elhelyezni a kazántól. Drágább a kazán bár nem sokkal. Az indirekt tároló is 200k felett van ha jó. Plusz a többlet gáz fogyasztás.
Persze az a legjobb ezt tudom. És először még azzal is terveztem. Csak közben "okosodtam" fogyasztásban. A jelenlegi sok éves kazán ahogy csinálja a vizet az nem a legjobb ,de ha kicsit jobb az új kazánnal akkor az már eleég. Csak a fürdőt kell ellátnia. Ahol mosdó és zuhany van csak.
A kazánod jelenleg 1000m3 gázt fogyaszt egy év alatt . A kazán középhatásfoka 89,5% ( 90,4 - 88,5 % a gyártó szerint ) . Tehát 1m3 gázból a kazánod jelenleg 8,46kWh meleget juttat a házba . A kondenzációs esetében pedig 9,89 kWh-t . 1000 m3 gáz elégetésénél ez 1430kWh különbség . Magyarul a kondenzációs kazánod " csak " 144,6 m3 gázzal igényel kevesebbet , tehát 855,4 m3 gázt egy év alatt .
Az 1000m3 csak kb 20-30százalékban tartalmaz HMV-t is mert nem elég komfortos fürdésnél. Ez az egyik oka annak,hogy gondolkoztam rajta. Tudom az indirekt tároló jobb. Viszont több fogyasztás ás kiépíteni is drágább. Na itt sztem már súroljuk a milliót.
Jelenleg 50 fokos előremenő vízzel fűtöm a a házat és 55 fok a HMV. Az engedélyezés gondolom kiesebb veszély. Főleg kis haznánkban:)
A komfortnál az előbb említett HMV készítésre gondoltam mert mind a két készülék amit néztem elég magas HMV készítésre képes és gondolok a natív online vezérlésre amit esetleg a aktuális kazán saját vezérlője tud és esetleg az időjárás követő algoritmus miatt talán többet lehet spórolni.
De igen van bennem kétely az eredmény miatt.Ezért is írtam pár helyre és olvasgatok már több ezer hozzászólást. Mert egy problémát sem szeretnék a nyakamba venni.
A fejlesztést nem másnak hanem mindig magamnak szeretem csinálni.
Gazdasági szempontból be nem látható idő lesz a megtérülése. Más lenne a heléyzet, ha mondjuk 2000m3 környéki éves fogyasztásról beszélnénk, ahol már vastagon büntet a jelenlegi árazás. Ha jól működik a kazán, tartsd karban és kb. ennyi.
ebből 600-700m3 a fűtési, HMV üzemben nem fog jobban működni a kondenzációs sem.
90%-ot hazudnak az immergas-ra és 110%-ot szoktak a kondenzációsokra.
Ez mindjárt csak 20% nyeremény. IDEÁLIS ESETBEN.
Ha szar/mocskos az immergas és 90% alatt teljesít akkor nem a csere a megoldás, hanem a karbantartás.
Ez így max. 120-140m3/ év.
Vizsont lent már említettem a radiátoros kör vízhőmérsékletét, ha az nem lehet csak min.60fok akkor máris lebutítottuk 90%-os hatásfokra a csodakazánt.
Puff, nyert az immergas.
Ja és 500eFtból HIVATALOSAN nem fog kijönni a csere.
Eladásra építed? A vevő nem fogja számszerűen kifizetni a kondenzációs kazánt. Ez olyan mint autónál a digitklíma. Újonnan véve drágább, de használtan eladva kutyát nem érdekli.
A komfortérzet még jobban érthetetlen.
Miért lenne komfortosabb a kondenzációs kazán? Ugyanaz a melegvíz fog keringeni a rendszerben.
Az engedélyeztetési procedura is hozhat meglepetéseket.
Hallottam már olyat, hogy CSAK a mostani szabályoknak megfelelő átszereléssel mehet.
Hegesztetlen rézcső a gázvezeték, óra /nyomáscsökkentő helye, stb, stb. Ha pl. 10 éve épült akkor már biztos változott sokminden. Szinte (sőt) nulláról kell kiépítened a rendszered.
Nem ismerem a pillanatnyi viszonyokat, mert én 100%, hogy le fogok válni a gázról amint tönkrement a készülékem. Veszek egy egyszerű hőszivattyút és magam (mindenféle engedéyleztetés, meg hatóságot játszó szolgáltató nélkül) túllépek rajtuk.
A rezsicsökkentés mondjuk kérdés egy ilyen hosszútávú működésre tervezett készüléknél.Bár ahogy az áram/gáz ár változása "látszik" nem lehetetlen,hogy nem változik sokat ha a világ(európa) ilyen tempóban fejleszt ami az elmúlt két évben szükséges volt.
De némileg a fejlesztés és komfortérzet is érdekes lehet a döntésemben.
Jelenleg parapet a kémény ha jól rémlik így elvileg az jó. Vagy ha cserélni kell akkor is max 0.5m kell gondolom. De igen ettől még ha elkezdem én kb 5-700k között sejtem. Persze vannak változók amik csökkentik vagy növelik. Például a gyári wifi bosch vezérlés 60-90k típustól függően. Feltéve ha bosch és nem immergas lenne.
Igen ez a kérdés nem hagy nyugodni. Milyen komfortot hoz ha hoz. De az 1 mill is kérdés mert maga a kazán mondjuk 400k a hozzá plusz extra dolgok gondolom még 100k. Mondjuk a felrakás nem kerül pénzbe csak az engedélyezés. Kémény nem változik mert oldalfali most is. A radiátorokon gondolom nem kell változtatni.
A kondenzációs is annyi karbantartást igényel, mint a turbós. Az, hogy az emberek elhanyagolják, és csak akkor látja szakember, mikor gond van, az nem tesz jót a turbósnak sem.
Nem olyan bonyolult, egyszer beállítod és évekig megy. Én speciel nem használok időjáráskövetést, sima on-off termosztát van.
Ha éves szinten 1000m3 a fogyasztásod, akkor anyagi oldalát nézve nagyon soká fog megtérülni. Jelenlegi gázárak mellett.
Üdv. Sokat olvasgattam az elmúlt időszakban kazáncsere ügyben. Mert elgondolkoztam,hogy lecserélem az immergas eolo 23-as kazánomat. Amihez 8db radiátor van kötve egy kb 100nm-es házban. De ami lényeg,hogy ugye egy kondenzációs kazánt tervezek/tem. Több helyen kérdést is tettem be:)
Viszont olvasgatva azért elég bonyolultnak tűnik működésileg a kondenzációs a turbós kazánhoz képest. Karbantartásilag és vezérlésileg(időjárás követés, alacsony moduláció) Kérdés megéri e lecserélni. Komfort vagy gazdaságilag. Kb 1000m3 megy el éves szinten jelenleg fűtés és némi hmv készítésre. De nem akarom ,hogy bonyolultabb legyen az életem egy kazán miatt:)
A radiátorok kb 8-10 évesek sztem rézcsöves rendszerrel.
„Ha fent leszigetelem, akkor van lent szikra, be is gyullad az őrláng.”
Akkor már nem fagynak meg a lakók.
„nem húzza el eléggé az érintkezőt,”
Lehet kopás ,elhajlás……
Pl. ha a megnyomott rész 0.5mm-t kopik akkor az érintkező távolság több mm-rel csökken.
Vedd ki azt a kilincsművet és nyújtsd meg (kalapács) azt a részt amit nyom a gázszelep indító gombja hogy nőjön a távolság.
„Miért csak a begyújtáskor enged szikráztatni lent?”
Nem csak akkor.
„De ha mégis valaki benyomja a szikráztatót akkor”
A sorrend az, hogy megnyomod a gombot és szikráztatsz és ,ha a termomágnes bent tartja akkor üzemkész/üzemelhet aztán nyugodtan szikráztathatsz a feltétele adott (eltávolodott az érintkező nem csinál "rövidzárlatot").
Pontosan 50 éves technika, 74-ben épültek ezek a házak.
Ha fent leszigetelem, akkor van lent szikra, be is gyullad az őrláng. Az a gáz:-), hogy a gomb benyomásakor nem húzza el eléggé az érintkezőt, emiatt fent szikrázik a gyújtogatáskor(összehasonlítottam az érintkezőtávolságot egy megfelelően működő ugyanilyen konvektorral).
A lényegét viszont még mindig nem értem. Miért csak a begyújtáskor enged szikráztatni lent? A begyújtást követően úgy sem szikráztat senki, hiszen begyulladt és üzemel. De ha mégis valaki benyomja a szikráztatót akkor mikor már a begyújtott konvektor ég, mi történik? Elvileg semmi, hiszen van már ott láng.
7.9.5.az összekötő elemben a megfelelő tüzeléstechnikai elemzések, mérések elvégzéséhez szükséges mérőnyílás nem áll rendelkezésre,vagy az ingatlan használója nem járul hozzá a kialakításához.
Ha nincs ,jegyzőkönyv, .....................
Általában szén-monoxid szintet mérnek ,mert az sok mindent elárul .
Nem tudni mekkora a furat ,de egy lemezcsavart valószínű bele lehet hajtani v.
egy lemezből hajlított kör alakú bilincs (3-3 cm fedéssel).
Valószínűleg tömegáramot kell mérni a közös kényénre csatlakoztatott összes készüléknél. Meghatározott távolságra az égéstértől. Az meg csak a lukon keresztül lesz pontos, megbontott rendszernél már más lehet.
Hogy eddig hogy csinálták nem tudható.
Nem kell aggódnod.
Abban a csőben depresszió van, onnan semmi nem jöhet ki, a lukon sem. max befelé egy pici ha szarul ragasztotta.
Egyébként attól a luktól pár10centire van egy sokkal nagyobb luk, az maga a cső vége az égéstér felett. Ha visszajönne valami akkor az ott is simán jöhetne, meg jöhetett volna eddig is.
A lukat legközelebb fordíttasd befelé, hogy ne látszódjon. Igaz, hogy csúnya, de maga a kéménycső sem lehet a lakás dísze, gondolom.
A kéményellenőrzés és a készülékkarbantartás két teljesen különböző dolog. Jogszabályok írják elő, hogy mit mikor, miért. Az egyik megvolt, jön a másik.
A múlt héten sorellenőrzés volt nálunk a társasházban, a szokásos 2 évenkénti kéményellenőrzés. A két kiküldött illető megérkezett, és megkezdték a nézelődést.
Majd az egyik laza mozdulattal átfúrta a fürdőszobai vízmelegítő elvezető csövét, mert -szerinte- úgy jobban tudnak mérni...Évekig simán megfelelt a normál mérés. A tag szerint mindenhol kifúrják már... Ennek ellenére pl. az alattam lakónál semmi fúrást nem hallottam. Ezek után valami hőálló fémszínű ragasztódarabbal leragasztotta a fúrógép nyomása miatt kissé a lyuknál benyomódott csövet... Szerinte az úgy jó. Ennek ellenére azóta rohadtul nem érezzük magunkat biztonságba, bárki bármit is mondjon arról a fasza ragasztóról! Ezt nagyjából ahhoz hasonlítanám, mintha egy kerti felfújhatós medencét vágtak volna ki, hogy megnézzék, jó e belül, majd frankón megfoltozták volna egy matricával. Gyakorlatilag pont a lényege veszett oda a csőnek, ami eddig teljesen zárt, lyukmentes, szivárgásmentes volt. Ez most mi?????! Megmondom őszintén, nem akarok rosszat senkinek, ezért nem hívtam fel eddig a központjukat. A vizsgálat után közölték, hogy minden f.sza, minden áll mint a cövek, tökéletes. Majd ráírta a papírra, hogy "Karbantartás szükséges". és közölte, hogy "idén jönni fog egy szerelő"... Magyarra fordítva: minden klappol, ingyenes a vizsgálat, de azért idén jön egy szerelő, aki mint tudjuk 10 ezerért még csak köszön.. szerintetek tegyek panaszt a központnál? A cső nagyon a begyembe van, totál putri kinézete lett, de legfőképpen a biztonságérzet ugye...Simán megcsinálhatta volna azt,. hogy a csövet felül kicsit kihúzza a falból és odadugja a szondát nem? Felháborító!
tippre: Szárnyas utca valamelyik háza. mégsem az üllőire néz.
jó kis 60-as évekbeli ("boldogságot az 56 után csöndben megalkuvóknak") ház.
mini konyha, ablak nélküli fürdő, ablak nélküli külön WC.
építőanyaghiány, munkaerőhiány, kommunista szombat, csak a határidő számít (műszaki tartalom, minőségbiztosítás, terv: nem számít) stb..
maradék tippem: pince és a szellőző csövek átnézése (és kitakarítása) a teljes házban! légszűrő minden szellőzőnyílásra.
esetleg valamelyik szomszéd szilikaport őröl otthon és rossz csőbe fújatja ki az elszívójával.
ilyen háznál láttam olyat h a lakásonkénti külön szellőzőcsövek a záró vasbeton födémtől felfelé hiányoztak. onnantól 1 db 120x20cm kürtő volt az egész (pince-mosókonyha, fürdők, wc-k, wc.strang és konyhaszellőzők egyben). legfelső lakó panaszkodott is az idegen szarszagra nagy szélben.
én nem azt olvastam ki a cikkből, h a kéményből jön, hanem azt, h a lakásban mindenhol megjelenik.
ha nincs CO mérgezés, akkor nincs kéményből visszaáramlás, vagyis nem a kéményből jön.. szerintem.
de nem voltam ott, nem láttam semmit, csak a cikket, aminek a fele biztos, h pontatlanul volt megfogalmazva, mert sem a tulaj (dühből, tudatlanságból), sem az újságíró (mert semmihez sem ért) nem érti, h mi is történik, így fel sem fogja, h hibásan írja le a cikket.
csak hergel.
hivhatták volna még az Elműt is, meg a vízműveket is, hátha...
kéményes megmondta h a kémény rendben, nincs visszaáramlás. nincs is több dolga vele (ha gyűjtőkémény, akkor minden kapcsolódó lakásba be kellett mennie, de ez nem derült ki).
az én tippem látatlanban: szellőző az üllői út járdaszintjén szivja a friss levegőt (tele mocsokkal, fékporral, dizelkorommal). beinditják a nyílt égésterű vizmelegítőt, ami elindit egy légáramlást: kéményen kimegy a gáz égéstermék, szellőzőből felszívja a friss=koszos utcai levegőt.. be a lakásba.
műszaki megoldások?
villanybojler (kémény és szellőzők lezárása), egész épület szellőző átnézése/átalakítása.
Ha egy kéménynyíláson befelé jön anyni por amit emlegetnek ott semmilyen készülék nem tud üzemelni. Vagy ha igen akkor hamar elpusztulnak a humanoidok a lakásban.
7-8 év és többmillió befektetés helyett ki az a hülye aki nem vesz egy 50eFtos villanybojlert. Hanem tüdőbeteggé teszi magát direkt, csakazértis.
Nincs itt mit vizsgálni, retkes ballibsi hergelőgárda. Pfujjj...
Üdv újra! Értem, köszönöm a tippet. Az a tervem hogy a létező összes csapot elzárom ami a kazán és a hmv körül található, illetve ezt követően a "többi" rendszervizet leengedem a hidrováltó alján (ott lehet feltölteni is, egy sima golyóscsap van rajta). Gondolom ezután ha megbontom azt a gyöngyöző hollandert, nagy kárt nem tudok már okozni. Megnézem milyen o gyűrű kell alá, cserélem, visszahúzom, csapokat nyitok, feltöltök, légtelenít, aztán reménykedek.
Következő lépés a hőcserélő teszt, hátha az repedt meg a kazán belsejében. Oda olyan tippet kaptam, hogy zárjam el a kazán ki és bemenő ágait, jegyezzem fel a nyomásértéket, majd kapcsoljam ki a kazánt. Kondenzvízcsövet vezessem egy vödörbe. Várok 1 hetet mondjuk, kazánt visszakapcsolom. Ha csökkent a nyomás, akkor a kazánban van a gond (?). Illetve akkor várható, hogy a kondenzcsőből víz folyhat ez idő alatt, merthogy beledolgozhat a repedt hőcserélőből a folyadék. Hülyeség? Elvileg ilyesmi tesztet csinált az előző tulaj is.
Tök szívesen megmutatnám egy épkézláb szerelőnek, de tényleg azt látom hogy a legtöbbje csak alkatrészt akar cserélgetni, holott első körben egy normális diagnosztika kellene. Utána lehet dobálózni a drága alaktrészekkel (hőcserélő pl, ehhez a Thema Condenshez nem túl olcsó), ha indokolt.
Engem is maga a probléma érdekel, mi lesz a megoldás rá?
Az nagyon hihető, hogy valaki beszerelhetett magának elszívót, és az okozza. Sajnos ezért útálatosak a társasházak, mert sokan suttyomban alakítgatnak kényük-kedvük szerint, nem gondolva arra, mekkora problémát tudnak ezzel generálni a közösségnek.
Igaz, alapos megoldáshoz az vezetne, ha minden lakásba bemennének az elszívó nyílásokat ellenőrizni. Ha kell, karhatalommal.
Lemaradt: hosszú ideig laktam panelben egy forgalmas út mellett. Zárt ajtó-ablaknál (eredeti fa nyílászárók) egy hét alatt majdnemhogy rajzolni lehetett az íróasztalomra, a könyvespolcról meg egy kilónyi port mindig le tudtam porszívózni, ha rávettem magam. Három szellőző volt, a wc-fürdő-konyha, az normális módon húzott, nem volt beletéve ventilátor. De ha hosszabb időre nyitva maradt a bukóablak a konyhában, éppen ilyen dzsuvás lett a környéke, csak ott fekete volt a szmötyi. Gondolom a kipufogók miatt, mert az elsőn laktunk és a konyha az úttestre nézett néhány méter távolságból.
Sántikál ez az egész történet úgy ahogyan van. Laikusként (és hasonló társasházban lakóként) elég nyilvánvaló, hogy nem a kéményből jön vissza a por, mert akkor már megfulladt volna a néni a saját, vagy a szomszédok égéstermékétől, és nem nyilatkozna. Ez ugyan cinikusan hangzik, de tény is. Meg az is, hogy az odajáró szakértők, kéményseprők között csak szokott valaki időnként áramlást és szénmonoxidot mérni a gázkészüléknél, ha pedig azzal gond van, egyből megtiltják a készülék használatát, tán még a gázórát is levetetik.
Amiről gondosan nem esik szó, az az, hogy pontosan hogyan volt, amikor a katasztröffentők másik kémény vizsgáltak. Mer azok már csak ilyen hülyék. Erősen valószínű, hogy van abban a lakásban egy, vagy több szellőzőkürtő is, ismeretlen állapotban. Vagy más szellőző valahonnan, már csak a nyílt égésterű vízmelegítő miatt sem lehet másképpen. Azt nagyon el tudom képzelni, hogy onnan jön befele a cucc, főleg akkor, amikor begyullad a vízmelegítő, és elkezd húzni a kémény felé.
Meghát arról sem szól a fáma, hogy ha van szellőző - és ez elég valószínű - akkor nem rakott-e bele valamelyik jószomszéd egy szellőző ventilátort? Aztán amikor főz, vagy elmegy kakálni, akkor néhány köbméternyi ájert belefúvat a szellőzőbe, az meg a poros néninél fúj ki. Persze amikor szöszmötölnek a kéményseprők a tetőn, akkor gondosan nem kapcsolja be a ventilátort, vagy egyszerűen nincs otthon napközben. Arról sem szól a fáma, hogy nem esetleg arról van-e szó, hogy szeles időben a visszaáramlás alakul ki a szellőzőben, és szépen visszafújja az időközben lerakódott malterport a kéményből.
Persze mindenki más hibás - főleg az a rohadt állam, ki más is lehetne - mint indításnak felrakni egy 80 literes bojlert a régi gázos vacak helyett, és megnézni honnan jöhet még a por, aztán meg leüvölteni a szomszéd fejét a lakógyűlésen.
Egyszerűbb lett volna a kurvasok állami szarrágó és egyéb okoskodó-élősködő helyett megfizetni egy jómunkásember szakit, aki szépen megcsinálja szabályosan és normálisan a kéményt :)
Még ha hosszú is az a kürtő, nem került volna milliókba.
(még akkor is, ha papiron a kémény a társasházé és nem a lakóé, mivel az "épület falazatának a része"..)
Én sem értem, hogyha ilyen mérvű a porszennyezés a lakásban, akkor hogyan tud ott levegőt venni, egyáltalán élni? Vagy hogyan működik a vízmelegítője, hiszen a por tönkre teszi idő előtt.
Továbbá, én nem szarakodtam volna ennyit, hanem átálltam volna villany boylerre.
Viszont az továbbra is érdekelne, hogy mi okozza a por lakásba bejutását a kéményen át. Erre a szakértőknek illett volna mondaniuk valamit.
A begyújtáskor mozdul el a legjobban, mikor a hőfokszabályzó teljesen be van nyomva. Biztonsági elemnek tűnik, és olyan mintha csak az első begyújtáskor engedné hogy a szikra az őrláng begyújtása felé, tehát befelé menjen. Ha nincs benyomva a hőfokszabályzó (nem mozdul el az érintkező), akkor mintha nem engedné hogy a szikráztató szikrát adjon odabent az égéstérben. Mivel a kar tengelye műanyag, meg szigetelt az egész (ergo nem kap testet), nem is értem mi a lényege, mert ebbe az irányba nem tudja elvezetni az elektromosságot.
Az a gázkészülék be sem lehetne kötve olyan kéménybe, amely nincs legalább régi technológiával (ledugott összetolt préslemez béléscsövekkel) kibélelve.
Innentől nekem az lenne a csoda, ha a nagyrészt vízgőz égéstermék nem "bontaná" lassan a kéményt....bár akkor is meglepő, mindez a por hogyan jut vissza egy gázkészüléken át, illetve ha ilyen mértékű a visszaáramlás, hogyan él még a kedves lakó.
Adott egy Fég konvektor, és képeken látható billentyű működése érdekelne. Mi a szerepe ennek a begyújtáskor? Azt látom hogy eltávolodik az érintkezőtől, de sajnos szikráztatáskor ott áthúz, emiatt az őrlángnál nincs szikra. Ennek a csatija szét volt húzva bizonyára amiatt, hogy adjon szikrát bent is, és szét is volt esve a visszahúzó rugója. Ezt újra összeraktam, most már visszahúzza a rugó.
Sziasztok, BUÉK, nos reggel tesztelgettem a kazánt, alapállapot: egész éjszaka ki volt húzva a villásdugó, nem kapott áramot, a termosztát 5 fokon volt, a házban 6,5 fok. Bedugva a dugaszt rögtön indult a szivattyú, a szobatermosztát (SZT) bekapcsolásakor indult a fő láng. Ha a kazántermosztátot (KT) elforgatom akkor az kattan és a láng kialszik, a szivattyú ugyanolyan teljesítménnyel megy tovább hang alapján, ha lekapcsolom a SZT-t akkor kisebb a teljesítménye a hangja alapján de tovább keringet. Csak a villásdugó kihúzása állítja le. Ha SZT lekapcsolva 5 fokra és úgy tekerem le a KT-t akkor a szivattyú hangja nem változik.
Üdv. Van egy kombi cirkóm amivel jelenleg fűtök és néha hmv-t csinálok a bojler mellett. Arra gondoltam veszek egy indirekt tárolót és belekötöm a fűtés rendszert ami 55fokon megy. És amikor fűt akkor felfűti a vizet 55fokra és fűtőszál csak onnan fűt tovább 60fok környékére. Mennyire lehet ez működőképes?
Hiszen ha a már felfűtött -mondjuk 50C fokra- kazánt letekerem minimumra, akkor értelem szerűen menni fog tovább a szivattyú, mert a tényleges hőmérséklet magasabb mint a beállított. Ez így helyes. (Ahogyan Kapocska is írta.)
Persze, ha hidegen próbálgatom, vagyis nem meleg a víz a kazánban, akkor a KT minimumra állításánál sem fog a szivattyú működni, amennyiben a minimális beállítás magasabb hőmérsékletet jelent, mint a kazánban ténylegesen jelenlévő víz hőmérséklete.
Normális esetben igen, de a kérdező esetében (nem jut eszembe a nick neve) hiba áll fenn.
--------------------------------------
Akkor viszont igaza van Hootinak.
Közben itthon csináltam egy tesztet, és tényleg igaz, hogy csökkentett üzemmódban forog tovább a szivattyú.
Tehát:
SzT felvéve jó magas hőfokra, hogy véletlenül se kapcsoljon ki.
Ekkor KT-t lecsavarom minimumra, és valóban, nem áll le a szivattyú! Csak akkor áll le, amikor a SzT-t visszaveszem. (Innentől jön az, hogy vagy egyből, vagy időzítéssel áll le.)
A vizsgálatot sztetoszkóppal fülelve végeztem.
Ettől függetlenül a kérdező topictárs esetére ez nem jelent megoldást, mert ő nem tekerte le a KT-ot, márpedig ilyenkor a keringető szivattyúnak illene leállnia amikor a SzT lekapcsol. Ezért mondjuk azt, hogy hibás a vezérlő panelen az alkatrész.
Felülírja és pont. Állíthattok bármit. Próbáljátok ki, szobai termosztát lekapcsolja a fűtést, de a kazántermosztát a "fehér dobozban" le van tekerve és forgatja vizet tovább.
Mint írtam kétféle módon valósul meg(más vezérlők) az utókeringtetés:
-amikor időtaghoz van rendelve (elektrolit kondenzátor töltésének ideje) v. hőmérséklet
-amikor a kazán termosztát kapcsol ki akkor 10-12fok visszahűlés után leáll
Neked melyik típus van ,mert amikor hőfokról írtál akkor a 2-esre tippeltem
mert az alá (beállított) kellene hűteni .
De a másik típusúnál is lehet örökmozgó, ha az elkó kiszáradt és nem töltődik fel sosem
és a tirisztort nem oltja ki.
„Az egy példa volt a 20fok, hogy ha letekered az a felete potmétert, indul a keringető, de csak az,”
Ha azt letekered meleg üzemben akkor egy kazán termosztát működést imitálsz (KEB-160 . poti nem valószínű, hogy oda ki van vezetve) és a következmény egy csökkentett fordulatszámú szivattyús üzem.
De az van nagyon nem kell lepróbálni indításra (sz.t.) meg működik.
Szobatermosztát indítja a kazánt, lakás kéri a meleget. Kazán indul, be van állítva max vízhőmérséklet 60 fok. Ha eléri, akkor a kazán lekapcsol, /mivel modulálni nem tud/ a keringtető meg dolgozik, mert ugye miért állna meg, a lakás kéri a meleget. Víz 60 fok alá hűl, kazán megint indul. Ez így működik.
De ha a szobatermosztát kapcsol, hogy köszöni szépen, már elég meleg van a laksában, akkor kazán leáll, és a keringtetőnek is le kell állnia. Vagy azonnal, vagy ha van késleltetés, akkor a késleltetés után. Ez nem több, mint 5 perc.
Ha nem áll le, akkor te azt a potit tekerheted bárhova, nem fog leállni, nagyon jól írták, panelhiba.
Éntőlem csak egészen nyugodtan. Csak ugyi azt írta a kérdező, hogy egyébként jól működik, fűt rendesen. Ebből arra következtettem, hogy -amire Kapocska is- hogy nem lehet elállítva a kazán termosztátja.
Őseimnek ugyan ilyen kazánja van és a termosztátot felülírja a kazán "fehér doboza" keringetést illetöen, de csak keringetésileg.
Az egy példa volt a 20fok, hogy ha letekered az a felete potmétert, indul a keringető, de csak az, tudom elfoglalt vagy és kiválló szaki de olvass kérlek és értelmezz, ne csak nyélből szórd a választ ;)
Sziasztok, FÉG C 18 A szivattyú megy tovább és nem áll le ha a termosztát lekapcsolja a főlángot. akár órák múlva is megy, ha bekapcsol újra a termosztát akkor begyújt és megy minden rendesen. Mi lehet a baja?
Utána alaposan nézd át, mert azt ugyebár nem tudod, milyen régóta van rajta. Lehetséges, hogy kikezdte az anyagot, azaz elvékonyodott möötte/alatta a réz.
Mindenképpen tartsd szem előtt, mert ha folyna, cserélni kell a kazánt.
Sajnos ezek leggyakrabban a kanyarokban szokták felütni a fejüket és belülről kezdődik a folyamat.
Ezért volt sokkal jobb a régi kivitelű henger alakú boyler...
Ha 4bar a vízrendszer (1 bar körülbelül annak a nyomásnak felel meg, amelyet 1 kg tömeg gyakorol 1 cm2 -es területre) akkor 0.01 v. 0.001 cm2-re mekkora?
Azt értem, és eddig is nyilvánvaló volt, hogy oxidáció, de egyértelműen vízfolyás formája van. Láttam már ilyeneket más víz, és fűtés szerelvényen, eddig az volt a tapasztalatom, hogy olyan mértékű szivárgás "zöldíti" a rezet, ami esetleg el is párolog, olyan kis mértékű.
Akkumulátorok sarui szoktak régebben ilyenek lenni, ezért kell az oxigéntől elzárni. pl. festékkel, vagy ha nem lehet lefesteni mint a sarukat, akkor zsírozni kell, még mielőtt előjön rajta. Ha előjön, el kell távolítani, utána kezelni a felületet.
Szinte a kazán felett nagyon közel egy folyosón is van egy radiátor, nagyon gyorsan megfordul benne a víz, ezért majdnem teljesen el van zárva, ez megfelelne annak?
A korrózió nyilvánvaló volt, asszem a képen látszik is, hogy a felső cső U alakú fordulójánál indult ki. Ott látszik is a "cseppkő". Mivel egyetlen pontból indul ki, ezért gondoltam inkább korábbi szivárgásra, ami persze elég valószinűtlen, hogy nyomás alatt magától elállna.
most jutottam el oda, hogy szereztem 1 multimetert. tudnál segíteni, hogy kellene ezt megvizsgálni. leveeszem a termosztátot, ott látni fogok 2 vezetéket. és azokkal mit csináljak? szakadásvizsgálat?
Lakótelep 3. emeleten nyáron általában beköltözik egy madár a gázkonvektor kinti füstrácson keresztül. Hogy tudnám madárfészek mentesíteni ? Kinyúlva az ablakon nem érem el a csavart hogy le tudjam szedni a borítást , pedig egyszerűbb lenne, nem kéne leszedni a konvektort.
Alátennék valami sűrűbb vashálót a füstrács alá, belülről lehet nem érném el , mert jó vastag a fal.
Van a fűtési rendszer szekunder ágában egy KN-3 hőcserélő, réz csövek és alu radiátorok és Fernox TF1 iszap leválasztó. Ilyenkor keletkezik-e a rendszerben mágnesezhető iszap?
A segítségeteket kérném a következő képeken látható idomok beárazásában.
A kettő fúrható gebo két colos. a többihez én annyira nem értek, hogy mi is a nevük. Nyilván csapok, stb., de nem szeretnék butaságokat írni. A méretűk ha minden igaz akkor egy col.
koszonom a segitseget. elutaztunk 1 hetre en meg ugy latszik tulsagosan letekertem a termosztatot, mert amikor hazaerkeztunk 14c fokot mutatott a termosztat melletti homero. a kazan kulon helysegben+ az ablak is nyitva maradt.. van a bojlerrel egyutt es ott csak 9c fok volt...
most rendesen futok, hibat nem tapasztalok a mukodessel, jol gondolom, hogy minden rendben? nem allok a kazan mellett 0.24 de ma mintha nem lattam volna a hibauzenetet.
ill. ha van benne ilyen vedelmi rendszer baj-e hogy lecsokkent 9c re a kazan haz homerseklete?
Vogel & Noot Vonoplan 20K 1800x600 mm síklapú vertikális kompakt radiátornál normális, hogy a felerősítő szögvasak a képen látható módon nem párhuzamosak radiátor függőleges síkjával?
A katalógus rajza szerint a felfüggesztő fülei horizontális pozícióban vannak, ami véleményem szerint nem okozná, hogy így felütközzön a felerősítő szögvas.
Attól tartok amennyiben így kerülne a helyére, kifeszítené a tipliket a falból.
Nem szerettem volna a kúthoz közelebb tenni,nem is igazán lehetne,maximum a kútba.Az meg nedves,hideg,párás környezet nem hiszem hogy jót tenne a szivattyúnak.De ha nem lesz más akkor ások mellé egy szivattyúaknát s abba.Meg próbálom a jobb légtelenítést.A lényeg az volt hogy nem kell ki ássam a csövet.Mindenkinek köszönöm a véleményeket!!!
Sziasztok. Gond-e ha a vízteres kandalló nem a legvastagabb csőre van rákötve ahova a gázkazán is, hanem az egyik radiátornál vékony csőre? Totya éden 21 kandalló. 1" a csatlakozása. Nem-e tudna több vizet elnyomni, ezáltal később megforrni ha a vastagabb csőre lenne kötve? A gerinc két colos, a többi hagyományos, vékony réz. Köszönöm.
Nagyon köszönöm! Mostmár tényleg elhiszem, hogy ennyien mondjátok... bár elsőre is elhittem.
Tudod, amikor ez kb 60 évvel ezelőtt kialakításra került, szerintem még nem voltak egycsöves rendszerek, annál is inkább, mert eredetileg vegyes tüzelésű rendszerben gondolkodtak. A gázkazánt később vették hozzá, amikor a rendszer már megvolt. Sokan voltak így akkoriban.
Azért írtam, hogy ősrégi tagos radiátorok vannak a mai dunaferrel egy rendszerben.
Csinálj egy próbát, hogy hordóból, vödörből szívatva melyik tud zárt nyomóággal hamarabb és nagyobb nyomást csinálni (persze feltöltve légtelenítve és pl. 5-10 liter kinyomatva).
A szivattyú csak akkor tud vákuumot csinálni, ha a szivattyúház /járókerék vízzel telt.
A próba után a jobb szivattyút építsd be és a hálózatról tedd nyomás alá a rendszert
(nyomáspróba ,idomok ,lábszelep…..).
Megfelelőség esetén engedd lassan el a vizet a bekapcsolási nyomásig (kb. 1.5bar).
A tartályban lévő víz mint egy puffer pótolja a vizet a szivattyúházba (jet szivattyúk elvileg légtelenítik magukat feltéve ha van benne víz).
Cső keresztmetszetének nincs ráhatása, hogy honnan szívjon fel. Sőt a 2 szivíttyú sem fog mélyebbről felszívni. Annak egyszerűen a fizika szab határt, semmi más.
Légtelenítsd a csöveket és a SZIVATTYÚT is, mennie kell annak.
A csőkeresztmetszet max a szállított víz mennyiségében lesz akadály.
A lefektetett csőnél mennyire vigyáztál az emelkedésre ?
Mikor egyenes (vízszintes) a szívócső akkor rengeteg légbuborék marad benne nagyon megnehezíti a szivattyú életrekeltését. Szerintem egy szivattyúnak is el kellene kapni,ha ki tudod légteleníteni.
Van a házunk telkén egy jó állapotú régi ásott kút.Kb 6 méter a víz teteje s 9 méter az alja (nemrég mérték)
Szeretnék a műhelybe egy "házi vízművet" építeni.
Pár éve mikor a járdát csináltuk,le fektettem egy csövet a kútig,hogy hátha meg csinálom majd s akkor nem kell törni betont.
Háromnegyedes KPE csövet raktam be,nem volt akkor kéznél nagyobb.Tízen pár méter a távolság.Van két egyszerű boltokban is kapható tartályos "házi vízművem",ezeket sorba kötöttem,mert tudtommal így nő a szívási magasság.Lábszelep van a kút alján,a teljes csövet előbb meg töltöttem vízzel de még sem szívja fel a vizet.
Gondolom a cső keresztmetszete nem elegendő mivel a szivattyúk colos csövekkel vannak ki alakítva.
Kérdésem az volna hogy tényleg ez lehet é a hiba,vagy esetleg más is?
Illetve ha ez a gond,akkor milyen szivattyú volna jó ehhez a rendszerhez?A háromnegyedes csövet nem akarom ki ásni az udvarban végig.
Adtam egy + t a gázos válaszodra! Nem is értem ezt a nagy önbizalmat, hogy mit kell nézni, a méretét, a színét.... ja majdnem írtam,, hogy fehér színű legyen....
De félre a tréfával, igen, torló a helyes megnevezése. Valamiért nem ez jött a nyelvemre, pedig rövidebb mint a by-pass...
A tagos ősrégi lemez radiátorokon nem merem megtekerni a szelepeket, olyan régiek. Azt tudtam eddig is, hogy söntölik a fűtésvizet, meg hogy az összeset le kellett volna cserélni, nem csak azt a hármat. Ez így egy öszvér megoldás, ami miatt gyenge a hatásfok mert az újakat sem lehet beszabályozni miattuk.
Tulajdonképpen a választ megkaptam, miszerint a tömegáramlás olyan mértékben kevés -ami a dunaferrekre jut- hogy mire átfordul a radiátoron, leadja azt a kevés hőmennyiséget, ezért hideg a visszatérő cső, no meg a radiátor alja.
A régiek felé kéne csökkenteni az áramlást, de az egy másik projekt lenne. Viszont nem mondtam, de ha fával fűtenek, akkor mindenhol tökéletes a meleg, vagyis dugulás nem valószínű.
Akik ezt pár éve így szerelték fel, eléggé nemtörődömök voltak, amiért bele mentek a tulaj ezen kérésébe.
De csak a teteje meleg , mert azt írtad . Ezek szerint az a kevéske mennyiségű víz ami belekerül a radiátorba , leadja a hőt és így mire leér a visszatérőhöz már hideg .
Én a préseltet használtam a fiamék egész házában minden vizes rendszerre . Én falba biztosan nem helyeznék toldást , leágazást soha . A kérdés , hogy a roppantóval odafogsz-e férni mindenhova , mert lehet akkor a kulcsos idomokkal járnál jobban . Ha kell hajlítani , akkor vedd meg hozzá a hajlítórugókat ! A roppantósnál a csövet be kell nyomnod addig , hogy lásd a kis ellenőrzőnyílásban a csövet . Talán kicsit túlzás lesz amit most írok , de én miután egy vastagabb csővel kiállnák , osztót csinálnák. Magyarul minden ág a vastagcsőtől indulna . Így elkerülnéd , hogy több helyen egyszerre vételezésnél akár forrázást is okozz mosakodás , vagy zuhanyozás közben , vagy mondjuk hidegzuhanyt .
Sziasztok vizes szakik, lenne egy pár alapkérdésem, köszönöm aki bármit segít, vagy csak véleményt mond, akármilyet is!
Adott egy minigarzon, budapesten.
Az egész "fürdő" akkora, könyökkel(!) átérem, inkább egy wc-zuhanykamra, nem is értelmezhető "helyiség".
Szét vannak rohadva a vascsövek, rommá, mind--> újra kellene szerelni.
Kellene a tipikus VC, mosdó, zuhanyzó, bojler, és 40 centire a fal túloldalára egy "mosogató" hidegmeleg kiállás.
A réz első blikkre úgy tűnt megfizethetetlen, ----> öt rétegűvel lenne szerelve.
Anyag nélkül(!) a munkadíj 25ezer ft, kiállásonként, szerintetek mennyire reális ez?
Tehát a mosogatóig elmegy, és kiáll 50cm cső végén két presszes falikoronggal--> az 2x25=50ezer lesz. A bojler ugyanez, mosdó ugyanez, stb.
Annak a kb ~~15 méteres (mindennel együtt, hideg meleg, jön, megy, stb) "vízhálózatnak" az újraszerelése kb bő negyedmillió ft, anyaggal. Ebben semmi szerelvény, még sarokszelepek sem!
Másik kérdésem, ehhez kapcsolódóan, ha megpróbálom én kulcsos idomokkal összerakni, van-e olyan, "megbízható" mint a presszes idom?
Falon, padlózaton belülre ti tennétek ilyesmit, (nem látod, hogy pár év múlva szivárogni kezd, csak mikor már szétázott minden) vagy csak a presszes mehet? (állítólag azt is "el lehet rontani", és akkor ugyanez....egyszercsak ereszteni kezd..?)
Idézet : " Tehát zárt és hibátlanul működő szabályozó szelep esetén is előfordulhat, hogy az adott fűtőtest nem hűl ki teljesen, vagy kihűlés után kisebb mértékben visszamelegszik. "
Kéretik nem nevetni, de a következő kérdésem volna:
Dunaferr dupla radiátor. A bevezető cső melegszik, a teteje melegszik. Végeredményben elég jól felfűti a helységet. De! Az alja és a visszatérő kivezetése csont hideg.
A by-pass teljesen nyitva van.
Mitől melegszik a teleje, -azaz hogyan fordul át rajta a fűtővíz- ha a kimenő csőve hideg marad?
Nos, sikerült lefényképeznem a gázszelepet, típusa Honeywell VK41100C 1000. Ezen, hogy lehetne teljesítményt csökkenteni? A szivattyú vezérlése most a kazántól függetlenül egy csőtermosztáttal van vezérelve, ezt tervezem átalakítani, hogy a kazánnal induljon és utókeringesse. Még egy kérdés, mennyi legyen az utókeringetés ideje?
Kapocska számítása szerint neked van kb. 6kW radiátorteljesítményed. Err dolgozik 25kW-os kazán. Persze hogy kapcsolgat. Ennyir elevinni sosem fogod tudni.
Emeld 75fokra az előremenőt, ezzel megduplázod a radiátorteljesítményt. A kapcsolgatások számát figyeld 1 fűtési cikluson belül. És szigetelj, vályogfal szar, födém mégjobban számít és az is szar.
A teljesítményét biztosan lejjebb lehet vinni a gázszelep állítgatásával. Ezzel csökkentheted a ki-be kapcsolgatások számát. A fogyasztás biztos, hogy nem fog drasztikusan csökkenni.
A fogyasztást a ház hőigénye, szigeteltsége adja. 300/hó nem egy őrült nagy fogyasztás, ha nincs szigetelés. Kazán előremenőjét ne vidd 55alá, sőt én 60 fölé tolnám. Hideg kazántest (60fok alatt) kondenzálni fog és elrohad az alja kívülről.
" harmadik --az előbb irtak ....gázelzáró állitgatás. "
Ne haragudj meg , de ilyen módon nem akarom a kazánt használtatni a fiamékkal . A nyomás csökkentésével valóban lehetne a gáz mennyiségét állítani .
Volt mit csinálnom , hogy egy szolid úgymond hangtalan belobbanással induljon a felfűtés . Ha csökkenteném a nyomást , mindent újra kellene állítgatni . Ezért gondoltam arra , hogy az őrlángnál lévő gázégőnek meghagynám a furatot és a többi ágban csökkenteném a fúvóka nyílásának a méretét . Így gondolom , a fokozatos lánggyújtás a két széle felé csendes maradna és közben optimálisabban üzemelne a kazán . Kisebb teljesítményen , így ritkábban kapcsolna le a felfűtés ideje alatt .
A wifis termosztáthoz fàzis ès nulla vezetékelès IS szüksèges a szokàsos feszültsègmentes szàraz kontaktot kazànhoz vivö vivö èrpàr mellè. Ezt vedd figyelembe.
Én is sokat gondolkodtam ezen a felfúráson a fúvókáknál . Fiaméknál az öreg kazán amit nem akarnak lecserélni , mert ez " megbízható" a kondenzációs kazánokkal szemben . :-)
Mi lenne , ha az őrlángnál lévő fúvókát hagynám úgy ahogyan van , de a többit újrafúrnám egy kisebb fúróval , így gondolom a gyújtás is biztonságosabb lenne , viszont a teljesítmény lemenne , mondjuk 12 - 15 kW környékére a 24 kW helyett .
Igen ---felfűtés 100% nyitva , --- -10C alatti külső hőmérséklet. kb 80%---0C fok ,60-70% ---+5 c vagy feletti tartomány (na ez a 50% ig elzárt környéke )
Akkor lenne a leggazdaságosabb ,ha felfütöd szept 15én --és április ,Május végéig.ki se kapcsolna ?
(álom, de megközelithető )
Persze mindenütt ki kell próbálni az ujraindulást , biztonságosan.
Alacsony hőfokkal akarok fűteni, pont ez miatt cseréltem le...
"A csőtermosztát hiszterézise lehet akár 8fok is v. több és ha meleg a víz akkor elszállítja a szivattyú és ha visszahűl a kazántermosztát akkor bekapcsol a kazán mivel a szobatermosztát kéri, de ez nem folyamatos üzem a szivattyúra nézve."
Vagy sokszor kikapcsolt a szivattyú, vagy már ment 25-fokos vízzel is.
Smart life appot amúgy is használom, amint bekapcsolja a relét termosztát NC oldala, elindul egy programozható kikapcsolás (inching). Olyan időt állítok neki amit én akarok.
3 cucc összevásárlásos akcióban csak 5 dolcsi, ennyit nagyon megér..
„Az utókeringetés átalakítást már az első hozzászólásomban felvetettem”
Biztos figyelmetlen voltam(hol) !
128645
Sziasztok!
Van egy 60 nm-es kis vályog ház, amit 7 radiátor és egy Termo Öv 25/E Color gázkazán fűt. Az előremenő hőfoka 55 °C-ra van beállítva, a keringető szivattyút egy cső termosztát vezérli, ami az előremenő vezetékre van ráfogatva. A probléma hogy a kazán induláskor hirtelen felnyomja az előremenőt még mielőtt a szívagyú elindulna és kikapcsol. Ez még csak oké, de amikor már megy a szivattyú, akkor is ki-be kapcsolgat, mivel pillanatok alatt átfordul a rendszerben a víz és eléri az 55°C-ot. Kérdésem, hogy nem lehet valahogy csökkenteni a teljesítményét ennek a kazánnak? 2 hónap alatt megevett 600 köbméter gázt.
A csőtermosztát hiszterézise lehet akár 8fok is v. több és ha meleg a víz akkor elszállítja a szivattyú és ha visszahűl a kazántermosztát akkor bekapcsol a kazán mivel a szobatermosztát kéri, de ez nem folyamatos üzem a szivattyúra nézve.
Az utókeringetés átalakítást már az első hozzászólásomban felvetettem, a szelep típusát talán holnap meg tudom nézni, a barátnőm házában van az említett rendszer. A kapcsolást nézve jól gondolom hogy a SK4, SK3 sorkapocsról kellene levenni a jelet?
Köszi. Erre következtettem én is, hogy a ki be kapcsolgatások miatt eszi a gázt rendesen. Próbáltam szerelőt keresni, reménytelen. Most még abba bízok, ha a folyamatos keringetést átalakítanám utókeringetésre, akkor talán kevesebbet kapcsolgatna. De szerintem is a teljesítmény csökkentés lenne az igazi.
A ki-be kapcsolgatáskor a hatásfok a béka segge alatt van, mert mikor kialszik a főláng, akkor a huzat jól lehűti a kazántestet, aztán ezt jól vissza kell melegíteni. Nekem hasonló kazánom volt (termotéka 25) akkori gázos ember vissza tudta venni a teljesítményét , hogy lassabban melegítse fel a rendszert. Aztán a szobatermosztátot úgy programoztam, hogy inkább pihenjen a kazán egy-egy órát a amivel sokkal kevesebb lett a kapcsolgatások száma, ezzel a kéményen eltávozott hőveszteség.
Köszi. Tudom, hogy szigetelni kellene, de a közeljövőben erre nem lesz mód. Meg, ha le lesz szigetelve, akkor gondolom még kisebb kazán kellene. Amúgy a házat pillanatok alatt felfűti 23°C-ra, éjjelre van csak visszavéve 21°C-ra. Az a furcsa hogy brutális étvágya van ennek a kazánnak, mikor indul valósággal hallani, ahogy áramlik az órán át a gáz. A gázszelep típusát nem tudom, de a kezelési útmutatóban említik.
Tömör vályog tégla (1400 kg/m3) 45cm vastag U értéke 1,05
Könnyűvályog (1000 kg/m3) 35cm vastag 0,67
Tehát nem lehet dicsekedni vele .
Soküreges tégla falazat 10 cm kőzetgyapot szigeteléssel 30+10cm 0,22
A kazánod hőteljesítménye 24kW ami azt jelenti, hogy 24/7 =3.4kW/ darabnak kéne lenni a radiátoroknak ahhoz ,hogy leadja azt a teljesítményt (nem számolva az elmaradást a 90/70-től
+ a környezeti hőm).
Nagy valószínűséggel nincs ennyi hőleadó beépítve.
„Az előremenő hőfoka 55 °C”
Vedd föl 65-70 fokra.
„a keringető szivattyút egy cső termosztát vezérli,”
A vezérlést a szobatermosztáttal VAGY kapcsolatba kellene kötni (utókeringetés).
A ház nincs szigetelve, új ablakok ajtó, a radiátorok 22K lapradiátorok, van 3 db. 600x1400-as, 2db 600x800-as, 1db. 600x1000-es és egy darab 600x600-as. A mennyezetszigetelés tervbe van, a padlás felől 10cm-es üveggyapottal. A kazán egy ház mögötti melléképületben van, és szerintem a folyamatos keringetés miatt visszahűl a rendszer. Azon gondolkodok, hogy a cső termosztátot kiiktatva a kazánnal együtt indítani a szivattyút és valami 1-2 perces utókeringetést tenni a kazán leállta után, hátha kevesebb gáz fogyna. De jó lenne a kazán teljesítményén is csökkenteni, ha lehetne, mert akkor nem lökné fel pár perc alatt a vizet.
Mennyire érdemes kókányolni hőszivattyús rendszerben azzal, hogy sima fűtési puferre csavar az ember öntapadós 5cm zártcellás csőhéjat? Elég dzsuva kinézete lenne a végeredménynek, de azért 50 ezret így lehet meg lehet takarítani egy 200 literes puffernél.
Viszont akkor nem lenne jobb egy hőkülönbségre kapcsoló vezérlőt beiktatni ? A hőcserélő két oldalára két termisztor . Alapból 8°C-t az indulási hőmérséklet különbségnek megadni . Amikor indul a kazán , pillanatokon belül reagál a vezérlés . Amikor már a kazán leáll és a szivattyúja már leáll , utána a radiátorköri szivattyú még addig keringtet , míg a két oldal közti hőmérséklet le nem csökken 4°C-ra .
Forrás: 
