2014-ben, harminc évvel az első nagylemez után új albummal jelentkezett a Solaris . Konkrétan a világszinten is progresszív rock legendának számító klasszikus debütalbum: az 1984-es Marsbéli Krónikák folytatását készítették el a fiúk.
[...] Bővebben!Tovább »
Mindenesetre két kis nyúlfarknyi részt kiragadnék a szövegkörnyezetéből:
"a Solaris (követve Erdész Róbert Meeting Point című szólóalbumától az újkori Napoleon Boulevard, illetve Cabaret szerzeményekig terjedő útját) egyre jobban nyit a jazz, illetve a világzene felé."
Habár ez szerintem mindössze némely felvételre igaz.
(De mondjuk a 8.-ra oly erősen, hogy már sokadik meghallgatás után is még mindig az a gondolat motoszkál bennem, hogy ez a szám vajon nem az utolsó N.B. lemezre készülhetett-e, csak valamiért lemaradhatott róla?)
"A felvétel kifejezetten arányosan és jól szól. Érdemes és erősen ajánlott volna anyagából SACD, DVD-Audio vagy BD-Audio változatot készíteni, nagyfelbontású / tömörítetlen stereo és surround hangsávokkal. Ahogy az LP-változatot is kötelezőnek érzem. Internet ide, mp3-huszárok oda, torrent-kommunizmus amoda: ez a zeneanyag, ez a minőségi hangfelvétel igazi nagylemezt érdemel. Igényes komoly embereknek való igényes komoly kiadványt, kiadványokat."
"Akkor most álljon itt egy kevésbé jó hír is: Erdész Robi szólólemeze, a Welcome to my Brain már csak a koncertet követő hetekben tud megjelenni. Az ok a Marsbéli II. munkálatai és a koncertre való felkészülés, ami pillanatnyilag minden időnket leköti. Robi ezúton kéri megértéseteket, kicsi jó hír a rosszban: a DVD vágója, Bajor Dani ismét idehaza van, és ennek kapcsán a képi anyag gyakorlatilag elkészült, a hangkeverés egy része van már csak hátra.
szeptember 7."
Bárcsak megjelenne Karácsonyra :o) Ezt a lemezt is milyen régóta várjuk már ....
Az én vágyaim közt egy az új albumhoz méltó honlap szerepel és minél több koncert 2015-ben - nemcsak itthon. Annyi jó prog-fesztivál van Európában, jó volna a Solaris nevet minél több plakáton felfedezni!
Jó lemez ez a MK II. A zenekar szerintem jól vegyítette a régit az újjal; nem egy utánérzés album. A Solaris újra mert újítani, mégha a színvonal nem is mindig éri el a korábbi csúcsteljesítményeket. Összességében a zenekar és Magyarország is büszke lehet erre a prog rock albumra. Egyetlen szívfájdalmam az, hogy a masztering a dinamika rovására elég hangosra sikerült (DR 7). De ez javítható egy audiofil surround mix kiadásával :-)
Most olvastam egy lemezkritikát az "új" Pink Floyd lemezről és ennek kapcsán eszembe jutott az előzménybeli lemezértékelés az új Solaris lemezről.
Nevezetesen az a része, amelyben még a nyers fordításon keresztül is átjön az elemzés egyik lényeges megállapítása: "vagyis nincs benne az az "molyirtó" a levegőben".
Tehát nem naftalin szagú, nem múltba révedező az új Solaris lemez!
Az 5885-ös hozzászólásom végén én is épp ilyesféle érzéseimet fogalmaztam meg, amikor arról írtam, hogy az egész Marsbéli krónikák II. lemezből árad az üdeség és a frissesség :o))
Mert a Fiaink - 15 év után - vadonatúj zenékkel örvendeztették meg a rajongóikat :o)
Az már csak hab a tortán, hogy több helyen is ismerős fordulatok, dallamrészletek bukkannak fel, de mindezek is épp csak "idézetekként", és bőségesen átlényegítve hallhatjuk ezeket :o)
Ilyenkor még nagyobbat dobban a szívem, hogy egy régről ismert dallamból micsoda új dallamszálakat fejtettek föl, micsoda fantázia!
A fönt említett PF-lemezkritikának ezzel pont ellentétes a végkicsengése:
"Alig négy éves kisfiú azt kérdezte tőlem néhány hete egy kitömött hiúz előtt állva múzeumi naftalinszagban: „Ez az állat egyszer tényleg élt?” Valami ilyesmire elég a The Endless River című lemez is: emlékeztet arra, hogy a Pink Floyd egyszer tényleg élt."
A napokban én is meghallgattam az "új" PF lemezt, de még a feléig sem jutottam, amikor már azt vártam, hogy mikor lesz vége.......... És ez - egy PF-lemez esetében - elég lehangoló érzés :o( Remekül el lehet aludni rajta, altató és relaxáló lemeznek kiváló (és ezt nem gúnyosan írom, hanem mert tényleg ilyen), de semmi izgalmas, felemelő, megrázó nincsen benne. Számomra az "egyszer meg lehet hallgatni" kategória, amelyet még akkor se vennék meg, ha bőven lenne rá pénzem! És ez nagyon elszomorító :o( Ezt az anyagot kár volt sorlemezként, új Pink Floyd lemezként beharangozni, kár volt nimbuszt rombolni azzal, hogy ez lett az utolsó PF lemez. Egy valóban vadonatúj PF lemez mellett (!) érdekességként helye lenne ennek a lemeznek is az életművükben, de így...., elég kiábrándító befejezés. :o( Persze, sokan másként gondolják, és ez így természetes.
Carlos Vaz Ferreira pedig az általa vezetett honlapon és az ottani rádióban tegnap ismertette az új Solaris albumot :o)
"Hello dear friends around the world. Don't forget this thursday, SOLARIS FULL ALBUM from 08PM to 10PM, Brazil's time, at internet radio show, (WWW.RSTRADIOROCK.COM.BR) "Progressive Rock Around The World". I hope see you there at the chat."
"A már említett korábbi felülvizsgálat, csak postai úton, elvesztette a hozzám való kegyelme és csak valami valóban érdemes húzzál ki a száműzetés és bevallom, én mindig ujjongott, hogy ez megtörténjen.
Hála Istennek, hogy végül megtörtént munkája révén az egyik progresszív rock banda, amit leginkább csodálok "Solaris".
Készült egy szép folytatást "The Martian Chronicles", eredeti címe a "Marsbéli Krónikák II" teljes huszonegyedik században, minden kifinomultság és pompás, hogy a magyar rock mindig szállít.
Ne feledd, "Marsbéli Krónikák" indult a Solaris 1984, és mi maradt lenyűgözte a világot a progresszív rock, amely már figyelembe ezúttal a zene a múlt, hiszen már elnyelte a sok zenei mozgások utas .
A zene hív fel ez a banda még a nevében és az ilyen kezdeményezéseket, a progresszív rock olyan él ma, mint volt fénykorában a hetvenes években, többek között befolyásolják más zenei mozgások.
Harminc évvel később, gyakorlatilag ugyanaz a felállás, és néhány különleges vendég, Solaris visszatért, miután szembe a legnagyobb kihívással, és bátran, hogy egy méltó folytatást egy ilyen összetett és kifinomult darab, mint "Marsbéli Krónikák".
Ez a folyamatosság egyenértékű visszatérni a múltba, hallgatni ezt a zenét, vagyis nincs benne az az "molyirtó" a levegőben, mert szokás szerint a Solaris zene, mi uralkodik a zenei ellátás, amely bonyolult telkek kezdve csatlakozott egymással, ami abszolút területi forgatókönyvek elkerülhetetlenül vezet minket egy zenei utazás.
Azok számára, akik már ismerik az Solaris, semmiféle információval a performatív minőségét zenészek és az eső a nedves, de nem tudok menekülni nekem a jogot, hogy dicsérjem ismét ezek a zenészek, mert az idő hagytunk ott a legnagyobb virtuózok, mint voltak a múltban.
Kollár Attila, A mester fuvola, kezeli, mint a Rick Wakeman volt, azon kívül Moog "pet", több, mint, hogy beszéljen, amikor akcióban, mint ahogyan Attila és a fuvola.
Róbert Erdész továbbra fényes előtt a billentyűzeteket, ugyanazzal a nyugalmat és magabiztosságot, adagol bizonyos intervenciók varrás a többi eszköz a tolóerőt a zenét.
Csaba Bogdan egy másik zenész abban az időben volt kedvező őt és gitár olyan éles, mint a kard szamuráj, azok éles és hegyes erős ütéseket, jöjjön ki a húrok időnként, ha soloing.
Compounding a konyha zenekar, László Gömör, Attila Seres,Ferenc Raus, csak adja meg a szükséges támogatást és struktúra megalakult a gerincét a banda, hogy a dolgok nagyon egyszerűen kell végezni, mivel a zenei minőséget, hogy mindenki csatlakozott.
Mint Pink Floyd élvezi néhány régi felvételeket a régóta várt album "Endless River", a Solaris is használják ugyanazt a trükköt, mint István Cziglán és Tamás Pócs konfigurálva a hitelek, mint "archívum nyilvántartása", ami nem jelent problémát néhány, mert nem veszélyezteti a minőségi munka.
Számos zenész felkérték, hogy vegyenek részt ebben a vizsgálatban, és köztük van, Tamás Erdész, Balázs Szendőfi, Péter Gerendás, Ferenc Muck, Zuzsa Ulmann, Edina Mókus Szirtes és Tünde Krasznai, Felosztása az ének, hegedű, szaxofon, basszusgitár, gitár, hogy kiegészítse a leadott zenészek.
Végül, de nem számíthat a "Marsbéli Krónikák II", hogy őrült szintetizátor eső, mivel az első akkordok már jelen voltak, de akkor számíthat a zenei és űrutazás elképzelni mentális tájak eredő egyensúlyt a zenei érettségét a zenekar bölcsen igazítani a folytatása a "marsi Chronicles" a mai napig.
Recomendadissimo !!!!"
Szívmelengető látvány ezen az oldalon a lista elején ebben a társaságban az új SOLARIS lemez :o)))
Nagyszerű hírek, köszönöm. A polcomon van még hely (igaz nem sok) a Djabe DVD-audio lemezei mellet :-) A Pink Floyd The Endless River BDA albumát majd máshová teszem :-)
Surround és LP témakörben tegnapelőtt ezt írta Attila a FB-on, épp e lemezkritika alatt:
"Mint tudjuk egy lemezanyag keverését befejezni nem lehet, csak valahol abbahagyni....., ez történt a Marsbéli2-vel is! Szóval a következő hónapokra előirányzott tervekben (Erdész Robi szólólemeze és a 2006-os Solaris MŰPA koncert DVD-CD kiadása) szerepelnek fontos, eddig még meg NEM jelent felvételek megjelentetései. Ezután elővehetjük ismét a Marsbéli2-t - ha van rá időnk és energiánk - hogy egy LP-re ill. akár surround-ra újrakeverjük néhány részét..... vagy az egészet? Szóval én nem lennék ennek a jónak elrontója, az biztos (bár mindig az időfaktor az, ami szorít bennünket....) !"
Jól beszélsz, nagyjából én is ezt érzem. Meg azt, bármennyire is egyedülálló mű született, részemről az új album csak a 4. legjobb Solaris lemez. Amit persze "rongyosra" fogok hallgatni :) De nem érzem azt a hihetetlenül összetett, megkomponált virtuóz zenei játékosságot, mint az előző albumokon. Van 3 nagyon erős szám, ami méltó az elődökhöz, a többi csak 70%-os részemről (szigorúan a Solaris mércén!!!) Talán annó több zseni zenész, több egyedi ötlete tette olyan változatossá és összehasonlíthatatlanul "Solaris-ossá" a számokat. Tudom vannak akik már soha nem vehet részt az alkotó munkában...Minden tiszteletem az aktív tagoknak és köszönöm a munkájukat!
Lehet, kicsit félreérthető voltam, az összehasonlítás óhatatlan mint egy új autó esetében az előző modellel, de attól ez is Ferrári és az is Ferrári (vagy Rolls R. és Rolls R.) Szóval hatalmas öröm, hogy van ez a lemez, csak ez kikívánkozott.
Érdekes és elgondolkodtató kritikák az új lemezről. Teljesen egyetértek az Ellensúlyban írt elemzésben említett egymáshoz közelítésről a Solaris és a Djabe között. Valamint a Marsbéli Krónikák II valóban méltó mű ahhoz, hogy az első magyar surround hangzású progresszív rockzenei stúdió album legyen, hamár a MK I nem lehet(ett) az.
Nem volt időm rendes, elmélyült véleményt írni az új lemezről, most meg már nem is fogok, mert a cikkben majdnem minden benne van, ami egy heti hallgatás után felmerült bennem:
- a Pink Floyd túlontúl közvetlen megidézése
- erőteljes távolodás a sci-fi világától
- erőteljes közeledés az ethno és a world music felé
- szaxofon, hegedű kiemelt szerepe (számomra nagyon messze állnak az eredeti Solaris hangzástól)
- számomra a lemez inkább a Meeting Point-ot idézi meg
Ami még felmerült bennem, hogy nagyon hiányolom azokat a versenyszerű dallamfutamokat, amik az első lemezt annyira karakteressé, semmi mással össze nem téveszthetővé tették. A fuvola, a szinti, a gitár, a dob - kergetőznek, feleselnek, egymást űzik - egymással páratlan összhangban.
Illetve mintha Attila fuvolajátéka változott volna: korábban általában lágyan, ívekben játszott. Most sokszor pergeti a hangot, olykor szinte mintha ütőhangszert hallanánk, amitől az előadott mű hangulata - legalábbis számomra - zaklatottá válik.
Az utolsó dal pedig nekem kicsit "komolytalan", az album lezárásaként nehezen értelmezhető, kilóg a sorból.
Szeretem a lemezt, sok remek pillanata van, boldog vagyok, hogy megszületett a mű és birtokolhatom egy dedikált példányát.
Remélem, hogy számos meghívást kap a zenekar, hogy élőben is bemutathassa.
De (és ugye nem sértek meg senkit?) az első szerelemhez semmi sem fogható, és az a Marsbéli Krónikák volt, lesz és marad, 1984-ből.
És a Solaris továbbra is megmarad azon (sajnos egyre fogyatkozó) dolgok egyikének, amik még összekötnek kamaszkori önmagammal. Ugyanolyan lelkesen, izgatottan tudom várni az új koncertet vagy lemezt, mint egy kisgyerek a karácsonyt vagy szülinapot. Írtam már, ennél nagyobb élményt, ajándékot nem is kaphatnék, és ezt ezúton is köszönöm.
Való igaz, hogy akár mi is csinálhattuk volna, de ez csak stílusbeli egyezés. Ezek nem Solaris témák, csak olyanok. Nekem kifejezetten tetszik a dolog. (Mondjuk, ezek után nem csoda....)
Csillagok között (Interstellar). Rend.: Christopher Nolan.
Nem szabad kihagyni, mindenképp muszáj moziba menni, szélesvásznon!!! A film kifejezetten jó, valóban tudományos-fantasztikus, illetve pszichológiai-filozófiai. Nem hiszem, hogy bárki megbánja, ha befizet a mozira.
