>Attól tartok, hogy ez egy kicsit demagógra sikerült. Góg és Demagóg fia vagyok én...
>Márcsak azért sem, mert területenként, idôszakonként változhat. (pl. az olyan országok, vidékek adatai, ahol alacsonyak a töltések, nem vihetôk át olyan országokra, ahol a leborult mozdony mindjárt 500m-t zuhan.
Mivel pl. Svájcba, ahol sok a hegyi pálya, kevés 303-ast készültek eladni, tán nem is fontos más országok pályáinak jellegét vizsgálni...
>A kisiklás valószínüsége pedig erôsen függ a pálya állapotától, a pályafenntartás hatékonyságától. Na, arról már bőven rendelkezésre áll elegendő mennyiségű magyarországi adat! :-)
Ha meg töltésről leborulás nincs (bár most hirtelen kettőt is tudok, az egyikben a szintén könnyített MD főkeret tönkre is ment), akkor arra nem kell méretezni!
> az nem egyel jobb minőségű cső volt, hanem oda rossz..
pogyolán fogalmaztam: eggyel jobb minőségű jelen esetben magasabb szakítószilárdságú volt. ha nem a feltüntetett, hanem a valós anyagminőséghez illő hegesztőpálcát tudják alkalmazni akkor a cső tökéletesen megfelelt volna, na de ehhez valami isteni sugallatra gyanakodni kellett volna mind a műbizonylat, mind a beütött jelölések helytelenségében. így aztán nemhogy oda rossz lett, de bárhova rossz lett volna.
Biztosan nem voltam egyértelmű. Tehát én ezt akartam írni: azt olvastam, hogy a kijárati váltókon (gondolom a feszülések, zötykölődések miatt) először eltörött a keret, ezt követően pedig kisiklott a gép. Lehet, hogy ez nem igaz, de írásom lényege a fenti volt.
Elindult a Stefánia vonat reggel. a 424-est már tegnap felfűtötték, így nem kellett ma sokat vacakolni vele. Van pár felvételem, délutánra feltöltöm. aranyosan muzsikált...:)
Attól tartok, hogy ez egy kicsit demagógra sikerült.
Ugyanis szinte biztos, hogy a töltésrôl leborulás valószínüségnek kiszámítására nem áll rendelkezésre kellô számú eset, hogy statisztikusan ki lehessen értékelni. Márcsak azért sem, mert területenként, idôszakonként változhat. (pl. az olyan országok, vidékek adatai, ahol alacsonyak a töltések, nem vihetôk át olyan országokra, ahol a leborult mozdony mindjárt 500m-t zuhan. A kisiklás valószínüsége pedig erôsen függ a pálya állapotától, a pályafenntartás hatékonyságától).
OFF Pl. az autóbiztosításra a balesetek nagy száma miatt szinte minden kategóriában rendelkezésre áll kellô számú adat. Aztán jóllehet több, mint 20 éve okoztam utóljára balesetet, mégis harmada annyit fizetek, mint az, aki évente háromszor töri össze mások autóját! :-(((
Az rendben van, de azon rágódunk itt, hogy _mekkora_ kisiklás volt az?
Senki nem vonta kétségbe, amit írtál. A vita, ha jól értem azon megy, hogy azt a bizonyos kisiklást a mozdonynak ki kellett volna bírnia vagy nem. Más szavakkal: az a tény, hogy a fôkeret ki volt könnyítve, lényegesen hozzájárult-e ahhoz, hogy a kisiklás után a mozdony használhatatlanná vált. És hogy ez egy tervezési-kivitelezési hiba volt-e vagy nem.
"akkor hasonló rémképek nélkül manapság is mehetne nosztalgia járatokkal."
Belőlem az ilyen kérdésekben az optimizmus kéne, hogy áradjon, de előbb azért csak meg kéne kérdezni a gépet közelebbről is ismerőket...
"De ha megmoccanhatna, szerintem lenne akkora kereslet rá, hogy megérné."
Nemrég jártam Szendrey András úrnál. Nagyon sötét képet festett az noszi üzlet visszaeséséről, számokkal is érzékeltetve. Azt hiszem a MávNoszinál ezekben az időkben fejvakarva azt mondanák egy ilyen javaslatra, hogy "hjééét....m..m..."
... mindössze csak azt akartam ebből kihozni, hogy ha (látszólag) az újabb váztörés réme nélkül üzemelgetett több, mint 10 éven át, akkor hasonló rémképek nélkül manapság is mehetne nosztalgia járatokkal. Azzal egyetértek, hogy a fenntartási költségeibe bele kellene adjon saját maga is. :-) De ha megmoccanhatna, szerintem lenne akkora kereslet rá, hogy megérné.
>Nyilvánvaló, hogy egy frontális tközés után, vagy a töltésrôl való lezuhanás után nem lehet elvárni, hogy a fôkeret ne sérüljön. De azt igen, hogy egy váltón való kilépés ne okozzon maradandó változásokat. Vajon hol a határ?
Azt hiszem, ez pontosan számítható. Mennyi a valószínűsége, hogy a mozdony kilép egy váltón az életpályája során? x1, nem túl kis szám. Mennyi, hogy leborul a töltésről? x2, jóval kisebb szám. Mennyibe kerül a főkeret és mennyivel lesz drágább a mozdony üzeme, ha azt akarjuk, hogy a váltón kisiklást kibírja? És ha azt, hogy a leborulást is? Megéri?
Money makes the world go round.
(Baleseti valószínűség: ma olvastam, de lehidaltam tőle. 1968. szeptemberében egy japán repülő San Franciscóban az óceán vizében landolt (? :-) ). Mindenkit kimentettek, és a vízből kihúzott gép 55 óra múlva visszarepült Japánba...)
>ki is merte volna megkérdőjelezni, hogy a MÁVAG büszkesége, a pártkongresszus tiszteletére elkészített 5000. mozdony nem a legkiválóbb minőségben készült?
Hát... biztos sokan, mert tudták, hogy kapkodva készült a betonszilárd határidő miatt :-)
>... lehet meglepő, de volt olyan eset a vegyiparban, hogy eggyel jobb minőségű csövet szállítottak, következmény törés a varratnál, ...
Ez már tényleg átvisz a tervezésfilozófia (értékelemzés) területére! Ha az volt a következmény, akkor az nem egyel jobb minőségű cső volt, hanem oda rossz... Van olyan ipari folyamat, amelyben az arany eltávolítandó hulladékanyag.
semmi bizonyítékom, de azokban a sztahanovista időkben akár az is előfordulhatott, hogy habár a terv jó, csak nem egészen az az anyag lett beépítve, a varrat nem egészen olyan jól sikerült, mint ami a vizsgálati papíron van. ki is merte volna megkérdőjelezni, hogy a MÁVAG büszkesége, a pártkongresszus tiszteletére elkészített 5000. mozdony nem a legkiválóbb minőségben készült?
lehet meglepő, de volt olyan eset a vegyiparban, hogy eggyel jobb minőségű csövet szállítottak, mint ami jelölés beütésre került a csövön, ill. a papírján szerepelt. úgy hegesztették, ahogy a feltüntetett minőséghez előírt, következmény törés a varratnál, tűz- és robbanásveszélyes anyag kiáramlása, majdnem hatalmas katasztrófa.
> gyengítették meg a töréshez vezető mértékben a keretet
Ez egy érdekes mérnöki-tervezési kérdéshez vezet.
A törés nem üzemszerü körülmények között, hanem egy kisiklás következményeként történt. Vajon egy fôkeret tervezésénél a kisiklást hogyan kellett figyelembe venni? Nyilvánvaló, hogy egy frontális tközés után, vagy a töltésrôl való lezuhanás után nem lehet elvárni, hogy a fôkeret ne sérüljön. De azt igen, hogy egy váltón való kilépés ne okozzon maradandó változásokat. Vajon hol a határ?
Giesl-Gieslinger írja az osztrák 214-esrôl, hogy valamikor az 1920-as években volt a Westbahnon egy komoly kisiklás, a mozdony lezuhant a töltésrôl, de a fôkeret nem sérült. Ezt annak tudja be, hogy a 214-esek fôkeretét öntött acél "kockákból" csavarozták össze, amiatt nagyon szilárd szerkezet volt.
De vajon ez követelmény-e? Végülis nem várhatjuk el, hogy a mozdony a biatorbágyi viaduktról lezuhanva felpattanjon a sínre és folytassa útját... :-(((
"ha a 002 10 éven át (többé-kevésbé) üzembiztosan továbbított tehervonatokat, akkor manapság nosztaliga célra jó volna életre lehelni."
Kezdjük a mondat második felénél: Annyira jó volna, hogy ha megvalósulna, azt mondanám: ezért érdemes volt megszületni. Jómagam nagyon sok mindenre hajlandó volnék érte és a dolog nyilvánvalóan sok lelkes támogatóra találna, akik nagy áldozatokra lennének képesek.
Tegyük félre egy pillanatra a pénz kérdését is – hiszen nagyon sok pénzért új mozdonyt is lehet csinálni, van rá példa.
Az igazi problémák akkor jelentkeznének, amikor mindez megvalósulna. Több szakértőnk – pl. ETWG – világított már rá többször itt a fórumban, hogy nem elég a gépet felújítani, utána annak működtetési költségei legalább egy részét meg is kell termelnie. Nos, ha ezt összevetjük azokkal a problémákkal, amelyek Blakszta Olvtárs korábban belinkelt oldalán olvashatunk (+ még a járulékosan várhatókkal), akkor már körvonalazódik, hogy miért is óvott ettől Dr. Csiba József.
Egyébként, ha továbbított is tehervonatokat, erről nem tudok - ez legfeljebb újfent a tudatlanságomat igazolja. Mindenesetre kissé "fejvakartatóan" hangzik, hiszen a 303 gyorsvonati mozdonytípus volt (v.ö. 2'C2' / hajtott-kerék átmérő) és az alatt a 11 év alatt Bp-Győr, később Bp-Debrecen viszonylatban - legalábbis tudomásom szerint elsősorban - erre a célra használták.
