"Ez pedig egy ősi sziklavéset a Skót-felföldről, ami egy azonosítatlan élőlényrt ábrázol:"
>>>
Nemtom, de engem egy agáralkatú vadászkutyára emlékeztet....... :-)
A kelta faragványok között gyakoriak , amin egy idő után nem lehet felismerni, mit is ábrázolnak. De ezen speciel jól látni: hosszú füleit hátracsapó kutya. :-)
A hétvégén láttam a "Lény akták" című sorozat Bigfoot-ról szóló részét és meglepődve tapasztaltam, hogy Texas államban is látni vélik ezt a különös, emberszerű lényt.
Észak-Amerikában régiónként különféle elnevezéssel illetik ezeket a titokzatos teremtményeket:
SASQUATCH (tkp. Bigfoot)
Valamelyik szelis nyelvből eredő kifejezés, mely annyit tesz: "szőrős ember" A leírások szerint legalább nyolc láb magas, hosszú erőteljes karokkal, továbbá vastag szőrzet és visszataszító bűz jellemzi. Északnyugati-partvidék; az első, nem őslakosok által történt megfigyelés 1811-ben történt. Az 1950-es években Egy kereskedő hatalmas lábnyomokat talált a hóban, (35,5 / 20, cm) a kanadai Jasper közelében, Alberta államban. Ezt követően számtalan bejelentés érkezett a környékről, miszerint többen láttak hatalmas, szőrős majomszerű lényeket a környékbeli hegyekben. Sok fotó is napvilágot látott, ám ezek egy részéről azonnal kiderült, hogy ügyes hamisítványok, míg a többit nem tudták megmagyarázni.
aztán 1967-ben jött a híres Roger Patterson és Bob Gimlin által készített filmfelvétel, amiről máig vitatkoznak a tudósok.
WINDIGO vagy WENDIGO
Hatalmas, emberszerű teremtmény, mely az algankin nyelvű indiánok mitológiájának szerves része, és állítólag a Nagy-tavak menti erdőkben él. Az első beszámolók a 17. századból valók.
THE FLORIDA SKUNK APE (Kb. a floridai bűzösmajom)
Hét láb magas, gorillaszerű, rendkívül bűzlő lény, mely a szemtanúk szerint a déli, délkeleti államok erdeiben és mocsaraiban él, bár a legtöbb beszámoló a floridai Everglades vidékéről való. Az Everglades nemzeti park vezetői szerint semmi valós nincs ezekben a beszámolókban, az őpslakos indiánok és a szemtanúk erről másképpen vélekednek. Az első nyilvánosságra hozott eset, amikor látni vélték a "majmot"1942-ben történt.
Akit bővebben érdekel, ajánlom mindenkinek: Raymond Darieni (azaz Nemere István), Jeti-Jeti című könyvét.
Nemrég a kutatók meglepő módon új lajhárfajt fedeztek fel, amely a panamai Bocas del Toro szigeteken él. Ezek a szigetek a holocén idején (kétmillió évvel ezelőtt kezdődött) viszonylag elszigeteltek voltak a több mint tízezer évig emelkedő tengerszintnek köszönhetően, ezért a lajhárok itteni populációja eltérően fejlődhetett. A tudósok a legnépesebb Füstös háromujjú lajhár (Bradypus variegatus) fajtól egy új fajtát különítettek el, amelyet Törpelajhárnak (Bradypus pygmaeus) neveztek el.
Az a baj, hogy a Photoshop megjelenése óta tömegesen vannak hamisítányok.Egy jó példa: http://www.zwire.com/site/index.cfm?newsid=17121819&BRD=2287&PAG=461&dept_id=512588&rfi=8
A skót mitológiában már évszázadok óta tartja magát a hit a kelpie-kben és az each uisgé nevű vízi rémekben. Tavakban és folyókban élnek (többek között a Loch Ness-ben is), a tulajdonságaik szinte teljesen megegyeznek: a babona szerint lóhoz hasonló, fekete vagy szürke lények, és az óvatlan utazókat megragadják, és a víz alá rántják őket.
Lehetséges, hogy a skótok a kelpie-ről szóló mondákban valójában a loch ness-i szörnyet örökítették meg?
Érdekes, hogy a legtöbb megfigyelés a 30'-as években történt.
"1970-től kezdve az amerikai Dr. Robert Rines és kutatócsoportja bekapcsolódott a munkába, s hat éven keresztül víz alatti ultrahangos vizsgálatokkal, kamerákkal próbálták bebizonyítani a lény létezését. 1972-ben a szonár gyorsan mozgó halrajt mutatott ki a víz felszíne alatt, amelyet egymás után két hatalmas úszó objektum jelent meg a szonárképen. Ezalatt sikerült néhány fényképfelvételt is készíteni. Ezeket felismerni véltek egy kétméteres, rombusz alakú úszószárnyat."
Itt az egyik felvétel:
Ez pedig egy ősi sziklavéset a Skót-felföldről, ami egy azonosítatlan élőlényrt ábrázol:
Újabb extrém lényekekre bukkantak a tenger alatt
addToShelf("20060831extsea","Újabb extrém lényekekre bukkantak a tenger alatt","/Tudomany/20060831extsea.aspx?s=hk");
2006. augusztus 31. 14:03 Utolsó módosítás: 2006. augusztus 31. 14:03
Japán és német biológusok mikrobák milliárdjait találták egy tenger alatti folyékony széndioxid tavat fedő üledékben, s a kutatók az élet ilyen extrém körülmények közötti fennmaradásából arra következtetnek, hogy más bolygókon is érdemes keresni, mert „csak ennyire mostoha” körülmények például a Marson is előfordulhatnak.
Fumio Inagaki a jokoszukai székhelyű Japan Agency for Marine-Earth Science munkatársa, kollégái, és a brémai német Max Planck Tengerbiológiai Intézet kutatói Tajvan közelében, az Okinava szoros déli végénél, 1400 méterrel a Kelet-Kínai Tenger felszíne alatt vizsgálták a tengerfenék üledékét, ahol két, Tigrisnek és Oroszlánnak elnevezett kürtőből fekete kénes folyadék ömlik a tengerbe, s ahol az üledék alatt egy cseppfolyós széndioxidból álló tó rejtőzik.
A kutatók a kürtőktől 50 méterre fúrták meg a tengerfeneket, és az üledék élővilágáról szóló beszámolójuk az Amerikai Tudományos Akadémia Közleményeiben (PNAS) jelent meg amerikai kollégájuk, Kenneth Nealson (University of Southern California) kommentárjainak kíséretében.
A japán kutató reményének adott hangot, hogy a tengerfenék alatti széndioxid-tó mintájára a levegő klímaváltozást okozó széndioxid többletét is sikerül majd a tengerfenék alá rejteni, bár ezt nem lesz könnyű úgy megoldani, hogy elkerüljék az ökológiai rendszereket felborító savasodást – olvasható a The New Scientist című angol tudományos folyóirat online kiadásában.
Ausztrál kutatók a mai kék bálnák egy hajdanvolt ősének maradványaira bukkantak, amelyet borotvaéles fogazata és félelmetes megjelenése miatt "az óceánok Tyrannosaurus rexének" neveztek el.
A 25 millió éves fosszília a bálnák fejlődésének újragondolására indíthatja a kutatókat. A lelet arra utal, hogy a mai óceánok szelíd óriásainak elődei között félelmetes ragadozók is lehettek - mondta el Erich Fitzgerald, a Monash Egyetem paleontológusa. Míg a mai bálnák óriás termetűek, és hosszuk akár a 30 métert is meghaladhatja, ez az őskori ragadozó mindössze háromméteres fürge vadász volt, s halakkal és kisebb cápákkal táplálkozott. Úgy tűnik, a szemei is meglehetősen nagyok lehettek, talán annak kiegyenlítésére, hogy a tájékozódásra szonárja nem volt, tette hozzá Fitzgerald.
Az ősmaradványt egyébként még az 1990-es évek végén találta meg egy tizenéves szörföző a Victoria állambeli Jan Juc Beach nevű fürdőhely partjainál.
A hivatalosan Janjucetus hunderi néven számontartott maradvány akkor különösebb feltűnést nem keltett. Most, hogy Fitzgerald megpillantotta, azonnal érezte, valami izgalmasan újról van szó.
Jelentem, szintén a Hihetetlen legújabb (59) számában, a 11 oldal a tatzelwurmmal foglalkozik. Nem mondhatnaám, hogy nagyon eredeti, de elég jó összefoglalás.
A NASA kutatói is csatlakoztak azokhoz az erőfeszítésekhez, amelyeknek célja egy már kihaltnak vélt, de Arkansasban most többször is újra látott harkályfaj megkeresése és még élő népességének felmérése.
A látványos megjelenésű Királyharkály (Campephilus principalis) az egyik legnagyobb harkály: hosszú fehér csőre miatt angolul Ivory-billed woodpecker (elefántcsontcsőrű) nevet kapta.
A NASA egy lézeres mérőberendezéssel felszerelt repülőgéppel szállt be a kutatásba, amellyel a Mississippi deltájának Big Woods területét, a harkály valószínű élőhelyét mérik fel a talajszinttől a fák lombkoronájának csúcsáig. A mérések elemzéséből várakozásaik szerint képet kapnak majd a talajközeli vegetációról, lombozatuk levélsűrűségéről és egyéb fontos tényezőkről, például a nedvesség-, és páratartalomról.
A már kihaltnak vélt királyharkályt egyébként két éve látta meg egy vadevezős az arkansasi Cache-folyó mentén. Ezt megelőzően a harkályt már jó fél évszázada nem látta senki. A hírt követően ornitológusok távirányítható kamerákat, mikrofonokat helyeztek el a környéken, de eddig semmi érdemlegeset nem sikerült rögzíteni. Eközben újabb bejelentések is érkeztek a madár feltűnéséről, amelyek arra utalnak, hogy több példány is él még e területen. Ha igaznak bizonyul, hogy a kihaltnak vélt harkály még létezik, akkor feltételezhetjük: más, már "leírt" (értsd: kihalt) fajok is létezhetnek elszigetelt területeken.
Szintén valamelyik hasonszőrű lapban olvastam, hogy egy chilei juhtenyésztő magas jutalmat, +még két birkát ajánlott fel annak az illetőnek, aki kilövi végre a környéken garázdálkodó csupakabrát, aki az utóbbi időkben több állattal tette szegényebbé a tenyésztőt. A vérdíj nagyon magas pénzösszeg. Azt azonban nem tudom, hogy az állattartó honnan tudja, hogy csupakabra ragad el egy-egy birkát időnként.
Köszönöm, nagyon rendes tőled, de én is láttam a filmet! Sajnos a Hihetetlen aktuális száma nincs itthon, ezért nem tudom pontosan idézni a cikkben leírtakat. Bármennyire is szeretnek az emberek nagyot mondani, azért az elgondolkodtató, hogy tapasztalt tengerjárók, olyan halászok, akik jól ismerik a környék vizeinek élővilágát, és nyilván a Nagy fehér cápát is, ragaszkodnak ahhoz, hogy ez annál jóval hatalmasabb méretű!
Volt egy film a Megalodonról a Discoveryn, az alapján nincs teljesen kizárva, hogy az egyik, amerikai partoknál talált fog csak 9000 éves... Ha nem láttad volna, szívesen átveszem DVD-re és elküldöm.
Semmi probléma, azért vagyunk itt, hogy megbeszéljük... Ilyen "Megalodonos" sztorit én is hallottam, azt hiszem, valamelyik ausztrál kikötő halászai láttak egy hatalmas, 30m körüli cápát. Persze ez lehet, hogy csak 30láb volt, és a magyarok (szokás szerint) rosszul fordították, lehet, hogy kamuztak, vagy csak sokat ittak...
Rendben, köszönöm, nem kötekedni akartam, ha estleg annak tűnt, akkor bocsi.
Ha már cápák: A Hihetetlen újság legújabb (?) számában olvastam, hogy az utóbbi időben számos, egymástól független beszámoló érkezett egy, a Dél-Afrika környéki vizekben portyázó hatalmas cápáról. A szemtanúk meggyőződéssel állítják, hogy nem a Nagy fehér cápát látták, mert annál jóval hatalmasabb, szinte titáni méretű állatról van szó. Persze ennek a végeredménye az lett, hogy egyesek szerint ez nem lehet más, mint a Megalodon, ez azonban meglehetősen hihetetlennek tűnik.
Hali! Ha áttanulmányozod a linket és az angol nyelvű forrásokat, akkor a "basking shark" kifejezésre bukkansz, mint lehetséges "donor", és ennek az elterjedését linkeltem be.
