" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Ma látogatást tettem a fiammal az egyik kolégám telkén kit boldog káki tulajdonossá tettem. Már a kínzásom lehetőségét vetette fel mert a gyökeres káki oltványa az április első hetében történő ültetése óta most mozdúlt meg. MA már vigyorgott a tulaj!!!
Én már ittam, elmesélhetem az ízét.....:-)) De komolyra forditva, megpróbálok szerezni. Nekem csak ilyen kommerszek vannak, törköly, szilva, sárgabarack, őszibarack, stb.
Hát, ha a lekvárból indulunk ki, akkor nagyon jó lehet a pálinka is belőle...:) Jut eszembe, az imént találtam még egy összeaszott gyümölcsöt, akar valaki kísérletezni a magvetéssel???
Elültethetted volna a magját, a házi meg a barkócaberkenye- ami szóba jöhet gyümölcsként- fajtaazonos magról is. Errefelé a szőlőhegyeken még elég sok helyen találni méreteseket, itt-ott az erdőben is. Kiváló pálinka van belőle.
Hmmmm... berkenye..:) A Szakkislány tavaly meglepett néhány kiló terméssel, az egyetem telepén kísérletezgetnek vele. Szép nagyok voltak, lett is lekvár , bár elég macerás az elkészítése. Nagyok a magvai, nehéz passzírozni, kiszedni meg türelemjáték. Cserébe villámgyorsan elfogyott, a baracklekvár tovább süllyedt a ranglistán...:))) Sajna facsemetét nem sikerült még keríteni, mert az említett telepen dolgozó jómunkásemberek véletlenül kiszántották a legtöbbjét..:(((
Neked ingyenes, mert az első, ezredik, százezredik és egymilliomodik vendégnek nem kell fizetnie. Akik viszont csak ezután kapcsolnak, bizony, fizetnek, mint a katonatiszt! (Hacsak bele nem esnek majd a felsorolt sorszámok valamelyikébe.)
De hogy az igazság minden részletét feltárjam, bizonyos apró beavatkozások azért történtek az évek során: a kákinál minden tavasszal megigazítom a koronát, néhány ág metszésével, a jujubát pedig megpróbáltam nemes fajtával beoltani, de csupán egy "nemes foltot sikerült rajta ejtenem", tökéletes kallusszal, de vak rüggyel. Az asiminához tényleg nem nyúltam.
A saját tapasztalataimra alapozva azt a tanácsot tudom adni, hogy ne aggódj. Ne csak most ne aggódj, hanem általában ne aggódj a növényeid miatt! Az udvaromba három, itteni téma tárgyát képező fajú növényt ültettem. Évekkel ezelőtt egy kákit, két éve egy asiminát és egy jujubamagoncot. Elültettem őket ide az udvar gyepjének a közepébe és azóta ügyet sem vetettem rájuk. Bár nem is nagyon figyelgettem őket, de ha netalán mégis esetleg időszakosan sárgábbak voltak a kelleténél, nem törődtem vele, nem szaladtam tápért, permetezőért, hagytam őket a maguk kedvére vegetálni. Ezzel a módszerrel a képeken látható növényeket lehet nevelni. Mindenkinek ezt tudom csak ajánlani. Tudom, hogy nincs benne túl sok szakma (szagma meg egyáltalán semmi), de talán mégis működik. Ki kell próbálni! Félre a búval és az aggodalommal!
Bizony, lenne mit megmutatni, egy hozzáértő szem nagyon sok olyat lát, amit maguktól az emberek nem vesznek észre, de ha megmutatják nekik, örömüket lelik bennük!
Sőt, külföldieket is lehetne fogadni (az osztrákok és németek óriási vevők lennének erre). De a legszebb az lenne, ha még olasz vendégeket is lehetne idecsalni.
Ezen a helyen a következő típusú falusi turizmust lehetne megvalósítani:
A mostani, hatalmas alma-, körte-, szilva-, cseresznye-, stb.-fákból álló gyümölcsös helyére egy, az enyémhez hasonló fügést kéne telepíteni (kb. 20 különböző fajta, minden fajtából egy-két példány). Összkomfortossá alakítani a régi házat, de megtartva az egykori jellegét, stilizálva minden olyan elemet, ami egykor jellemezte. Eredeti állapotában megőrizve a szérűskertet, az istállót, a pajtát, a régi paraszti eszközöket pedig még további gyűjteménnyel kiegészítve. Az év minden szakában lehetne itt üdülni, de június végétől novemberig "fügelakoma" címmel lenne meghirdetve az igazi szezon, amikor a vendégek saját kezűleg szedhetnék a fügét egy nagyon biztonságos, korláttal felszerelt kis mobil, liftszerű alkalmatosságról. ami garantálná biztonságukat és a növények kíméletét. A leszedett gyümölcsöt a "szedd magad" módszernek megfelelően lemérve és kifizetve fogyaszthatnák a gondnok felügyelete mellett. Természetesen emellett a fő program mellett élveznék a környék nyújtotta egyéb örömöket is: horgászat a közeli tavon, termálfürdő Lentiben, olajipar történeti látogatás Lovásziban, gombaszedés, erdei túrák, gyalogos kirándulás Szlovéniába a hegyeken keresztül stb., stb., stb., stb. Mottó: EGY FÜGELAKOMA KEDVÉÉRT NEM KELL OLASZORSZÁGIG UTAZNIA!
