Csak annyiban érdekelne, hogy melyik oldalon kezdődhetett. Csak az elsőn, hiszen a másoló is azon kezdte? Nem logikus? És az iniciálé biztos kisebb lehetett...
"Mindenesetre a legsúlyosabb hiány az, hogy...egyetlen oklevél sincs, amelyet Anonymus írt volna, vagy amelyben az ő helyesírásának valami határozott nyoma volna." Csapodi, 89. old.
Meg Pais Dezső, meg még sokan mások.
"Ha mondjuk 1160-ban született, ... amit nyugalomba kerülve, 45-55 éves korában leírt." - tippelgettem a 111-ben. Ebből már könnyű kiszámolni, melyik Bélára gondolok. :)
Csapodi Csaba könyvében ott a válasz a kérdéseidre. :)
Jakubovich kvarclámpás megvilágítással lefényképeztette az 1/a oldalt, látható lett a levakart 34 sornyi szöveg és az iniciálé üresen hagyott helye. Miután sok volt az íráshiba, a másoló levakarta és újrakezdte az 1/b oldalon (amin szintén 34 sor van). Ezzel eldőlt a kérdés: "P nevű mester" írta az eredetit.
Címlap ekkor még nem lehetett divatban, még a fejezetcímek is üresen maradt sorvégekbe (ha meg ilyen nem volt, hát a margóra) kerültek.
Hogyan nézhetett ki az eredeti? Nem hiszem, hogy a másolatból lehetne rá következtetni. :)
Eszerint a "praedictus" olvasatok elvesztették erejüket.
"Pdictus" szerű rövidítés pedig nem található a teljes magyar oklevélgyűjteményben.
De az sem feltételezhető, hogy a 2. oldalon hibázott, mert akkor egyből kivakarta volna, és nem ír le 34 sort, mint tette az első lapon. Ráadásul az iniciálét később szokták készíteni.
Nehany eve jelent meg egy ketkotetes szovegyujtemeny a Balassinal, ami a steppei nepekre vonatkozo arab es perzsa foldrajzi irodalmat tartalmazza. Azt is sikerult mar atnezni? (Meg mondjuk a XIII-XIV. szazdi egyiptomi tortenirokat - eredeti nyelve?:)
A keleti kapcsolatok okan en hihetonek is talalom ezt a hipotezist.
Csak az idezett forras interpretacioja ugye inkabb eszak fele mutat, es ez HIDEPITO szemben nem lesz eleg bizonyitek arra, hogy az elnevezes a steppei nepektol kerult volna Anonymus muvebe a XVII. szazad elott:)))
Azaz ujabb, konkretabb adatok kellenenek - az sem baj, ha regebbrol.
A korábban már tárgyalt "szláv kérdéshez" is találtam a könyvben adatokat.
" A szlávok országába menve a Szláv folyón hajózva hagytam el Bulgart, melynek vize fekete, mint a Sötétség Tengeréé - tintához hasonló, de ennek ellenére édes, jó és tiszta."
(Lábjegyzet: Szláv folyó - valószínűleg az Oka.)
A kapcsolódó tanulmányban (A. L. Mongajt: Történelmi kommentár Abu-Hámid al-Garnáti műveihez) a 120. oldalon: „Az arabok régóta (az első említés az arab irodalomban 700 körüli) nevezték a szlávokat „szaklab”-oknak (a többes száma „szakáliba”). A X. században egyes szerzők így hívták Kelet- és Észak-Európa mindazon népeit, akiket nem tudtak besorolni a bizánciak, frankok és rúszok közé. Abu-Hámid nyilvánvalóan az összes keleti szlávot nevezi szlávnak.”
A 84. sz. jegyzet szerint: „Így például Ibn Fadlán a „szakáliba” terminussal jelölte az összes északi népeket (K. Ceglédy: Zur meschheder Handschrift von Ibn Fadlan’s Reisebericht –Acta Orientalia Hungarica, I. 1952). Minorszkij rámutat, hogy a „szaklab” terminus nagyon szétfolyó. Az arabok, mint kitűnik, a nyugati szlávokról szóló közlésekből indultak ki. Ám ezzel a terminussal jelölik Közép-Európa nagy részét is, egészen a Baltikumig és a Donig. Al-Maszúdi több szláv törzset ismer: a volhíniaiakat, dulebokat, horvátokat stb., de közéjük sorolja a germánokat és a magyarokat is. (…) T. Kowalski és T. Lewicki úgy véli, hogy bár a „szaklab” terminus az arab szerzőknél különféle nem szláv népeket is jelöl, elsőrendűen mégis a mi „szláv” fogalmunknak felel meg. (…)”
Úgy tűnik, "turkológus" nem jár erre. :)
Egy korábbi hozzászólásomban már megkockáztattam, hogy Anonymus részt vett III. Béla galíciai hadjáratában és megismerhetett keleti népeket. Amúgy meg nagy lehetett a forgalom a Magyar Királyság és a Kárpátontúli területek között. Abu-Hámid nemcsak az itt talált nagyszámú muszlimot (a király katonáit) tanította a hitre és a muszlim jog alapjaira, hanem elutazásakor megígérte a királynak, hogy odahaza toboroz számára egy csapat íjászt. Elbeszélése szerint ezeket el is indította a király vele ment emberének vezetésével („Iszmáil ibn Haszannak hívták”), sőt az egyik jogtudós tanítványát is elküldte velük. (Az izmaeliták meghatározó jelenlétére utal az Aranybulla 24. pontja is.)
Ha akadna itt a "kornyeken" egy turkologus, talan tudna adatokat hozni arra, hogy mas arab vagy perzsa forrasokban mikortol datalhato a torok nepek Kara jelzoje a tenger neveben.
Lehet barmi akadalya annak, hogy Anonymus - akarmelyik Bela kiraly jegyzoje is volt - tudhasson arrol, hogy a steppei nepek hogyan hivjak ezt a tengert?
Megzenésítették volna Anonymust? Bár ebben a mái világban minden lehetséges. :)
Inkább előkotortam Abu-Hámid al-Garnáti úiélményeiről szóló beszámolóját (Abu-Hámid al-Garnáti utazása Kelet- és Közép-Európában 1131-1153; Gondolat 1985).
Azt mesélte a derék mór bagdadi ismerőseinek, hogy (56.o.)„Aztán megérkeztem Unkúrrijába, ahol egy básgird nevű nép él. Ők voltak az elsők, akik a törökök országa felől jőve behatoltak Frankföldre.”
Arról is mesélt, hogy (45. o.) „Bulgar városa fennhatóságot gyakorol egy Viszú nevű terület fölött, amelynek lakosai adóznak nekik. Ez a tartomány egyhavi járföldre fekszik tőlük. Van egy másik (adózó) tartományuk is, ezt Arú névvel illetik.” … (47. o.) „Viszún túl terül el a Júrá néven ismert ország, a Sötétség Tengere partján.” (Lábjegyzet: Sötétség Tengere – Jeges Tenger.)
A másik szövegváltozatban (88.o.) „Viszú népe aztán elviszi ezeket a kardokat egy, a Sötétség országához közeli tartományba, amely a Fekete-tenger közelében terül el, s ott eladják őket, cobolyprémekért cserébe. Azok meg fogják a kardpengéket és beledobják a Fekete-tengerbe.” (Lábjegyzet: Fekete-tenger – ugyanaz, mint a Sötétség Tengere, vagyis a Jeges-tenger.)
A modik igazán észrevehetnék, hogy ez a történelem rovatba tartozik.
Engem úgy is figyelnek, gondolom Dubois sem ellenezné.
Egy kérdésemre ki tudna válaszolni?
Pdictus magister N barátja az "irodalom tudományában" járatos, vagy az "írástudás művészetében" vagy a Silagi német fordítás szerint az "irodalomban és a tudományokban"?
"mindenki kimazsolázhatta belőle az őt érintő részt."
Biztos így lehetett...
A Váraljával szomszédos falú népe egyenesen Geszt(a)-nek nevezte el magát Anonymus hatására. De ők a kéziratot is olvashatták, mivel 1292-ben "Gesty" néven adatoltattak.
A váraljaiak [Waralya] pedig elhatározták, hogy Váraljai Lőrinc 1292-től Urusur nembelinek neveztessék...
"Odavalósi volt!" Meg Tarcalra! Meg Budára! Hogy a többi leírt helyet ne is említsem. :)
Ugyebár, a Geszta megjelent nyomtatásban 1746-ban (mégiscsak meglesz az a százvalahány év). Csak a következő 50 évben még kilencszer, köztük kettő magyarul (a történetírói feldolgozásokat nem is említve). Mire Pesty gyűjteménye összeállt, mindenki kimazsolázhatta belőle az őt érintő részt.
Működik ez fordítva is; hogyan alakul a népi emlékezet az irodalom hatására. Ld. még a népdalként gyűjtött Petőfi versek.
"Hol volt Őrsúr vára."
Megjegyzendő, hogy a Pesty gyüjtemény adatközlője szerint a Tibolddaróc felett levő Várhegy-en találhatók "omladvány falak alapjai mit a lakosok Örs várnak neveznek."
Tehát a 17. század Anonymus is tudhatta, valószínű azt a környéket jól ismerte...
Odavalósi volt!
Karintiában [Moosburg városkában, -nem Zalavár!] ma is Hetzelburgnak neveznek egy várromot, Etel királyunkról...
Pedig elég rég vót biza. Még a nem odavalósi Camping portás is tudja, hogy egy hun király vót.
Ezt kérdeztem a 73-ban Előlegben egy kérdés: honnan tudhatja egy akármennyire művelt humanista, hol volt Örsúr vára (castrum ursuur)? És jártam körül a 76-ban. Akkor még a humanisták voltak a "tettesek". De így még izgalmasabb a kérdés. :))
Erős a gyanúm, hogy a 17. században a nyomtatás nem rentabilitás kérdése volt. Aki tudott írni, törekedett arra, hogy mások olvashassák. Mecénás meg mindig akadt, hiszen az ő nevét is kinyomtatták.
Nem tudom, mibe került a pergamen, de abban az időben már leginkább csak kutyabőrnek használták. Anonymus 46 oldal, az ma 3 A/0-s ív, de nem tudom bárányra átszámolni. :)
Nem kellett "felfedezni"? Mikoris jelent meg nyomtatásban? És nem lett belőle igazi könyvsiker?
A "mélymagyarság" azért lepett meg, mert az "Antifinnugri" hívőitől eddig pont az ellenkezőjét olvastam.
A szótárról pedig … Az általad beírt számok alapján egy kötet önköltsége 600 Ft példányonként. Persze, ha a forgalmazó hozzátesz egy nullát?! Akkor valóban szó sincs politikáról …
"A drága pergamenre meg igen?"
Így van!
Nyomtatni abban az időben nem tudom, hogy hány példányban volt rentábilis, ha megvették volna.
Ma ez 1000 példány! Az e feletti igazából már papirkérdés és némi munka.
Például egy Czuzor-Fogarasi szótár 500 oldalas kötete önköltsége 1500 Forint, (1000 példányra), de a további példányok már 300 forintból kijönnének. Tehát ha Magyarország összes könyvtára [kb. 4000! ]rendelne a könyvtárelláton keresztül, akkor nagyon olcsón elő lehetne állítani ezt az alapvető művet magyar nyelv védelme érdekében. Ehhez képest a komcsik, [könyvtárellátó] azt igérték, hogy átveszik, és azóta is egyfolytában átveszik...
A kiadás emiatt elakadt a 4. kötetnél. Így működik a demokrácia kishazánkban. Finnugibugriék, a ZAKAMÉDIA sikamlós fejű volt vezetőjével pedig elégedetten dörzsölik markukat, szó sincs itt politikáról...
Szóval csak azt akartam mondani, hogy egy pergamen kísérlet nem is olyan drága. Állítólag ma egy ív 25 ezer forint. (Mint a Tischendorf pergamen) Anonymus, ha jól tudom 6 íven elfért.
"úgy kellett fölfedezni százakárhány év után."
Ez nem igaz!
"Eddig az volt a vád..."
Attól függ, milyen korban vizsgáljuk. A 17. századi "mélymagyar" alapállás nem jó a 19. századra. Trianon idejére meg különösen káros, hogy azt találta ki hogy bizonyos szlávoktól, meg "blakoktól"=rómaiak pásztorai, vettük el az országot, ami nem igaz!!!
Kőzépső kérdésedet nem értm, ismételd meg...
"Nem volt pénze könyvnyomtatásra ..." A drága pergamenre meg igen? :)
El is dugta (vagy dugatta) fércművét szégyenében rögtön a könyvtárba, úgy kellett fölfedezni százakárhány év után. Pedig nem kellett volna, hiszen a többi krónikaváltozatban is foglalnak hont a magyarok.
Ezt a mélymagyarságot nem értem. Eddig az volt a vád, hony Anonymus a magyarságtudatot rombolja, ezért is propagálták annyira a gonosz Habsburgok. Ferencjóska még szobrot is állíttatott neki hálából (Kézait meg legszívesebben kiradírozta volna).
Nem válaszoltál a középső kérdésemre. :)
1620 táján nem régészkedtek, különösen a szlávok HAMVASZTÁSOS temetkezései iránt nem érdeklődtek. Bene vitéz, majd csak a 19. század közepén kerül elő, aki szerintem besenyő...
