"mert a fizetokepes, nagy piacokon szimplan elhal"
Meg nálatok üldözik is. :-)
A másik amúgy pont a fizetőképes, nagy piacok vs. kis piacok (itt a fizetőképesség-különbség nem is biztos, hogy annyira kijön); ha kevesebb a kontent, vagy nem olyan, akkor ez az alternatíva kevésbé vonzó (mármint nekünk is van a Netflix mellett HBO Go asszem, de pont Amazon meg nincs, meg ha most keresgélni kell, hogy az adott cucc hol is van, az megint macera, ami közelEBB viszi a kettőt egymáshoz). Mert amúgy nyilván, az egész feliratvadászat-dolog macera, de legalább a végén lesz feliratod. :-) (Sokszor amúgy már van eleve a cuccban, max. csak angol.)
Kicsit a nézési szokásokban is gyökerezhet a különbség amúgy, én nem úgy szoktam kezdeni, hogy na nézzünk valamit, mit ajánl a Netflix (ez nem le/beszólás), hanem konkrét sorozatokat nézek ki. Azokat meg van, hogy még így is nehézkes összeszedni, volt, amit még DVD-n is megvettem volna, ha létezik legalább angol felirattal, de max. angol+német szinkronost találtam. Aztán tavaly vagy hogy a Hulu betette a kínálatába (na nem nálunk), és ez oldotta meg a "problémát". (Vagy ugye lett volna magyar tévéből VHS-re rögzített, amiből hiányzik a közepén két évad.) Ez soha nem jött volna el a magyar Netflixre/Amazonra/bármire.
(Mikor bejött meg fölívelt a Netflix, én is tök lelkes voltam, de sajnos az egész rendszerben, úgy tűnik, kódolt ez a hatalmas, de mégis szűkös választék. Nyilván még így is mérföldekkel veri a tévéadást, csak érted.)
Nem az OnStar szünt meg, az OnStar EU szolgáltatása. És nem, senki más sem használja EU-ban. A többi gyártó más tészta, de ha jól emlékszem pont felhoztam a Here-t, amit nagyjából a teljes német autóipar használ.
"Tény és való, hogy ez a plasztik-kártyás SIM-bohóckodás elég anakronisztikusan hat már."
Valószínű "politikai" okból van még mindig meg. A mobiközpontok már egy ideje úgy működnek, hogy usernév (pl. 1234567@vodafone.hu ) és jelszó alapján jelentkezik fel egy kütyü a hálózatra, és simán lehetne számok helyett karaktereket is használni (pl. neveket), csak az átállást kellene levezényelni a SIM kártyáról (meg ugye egy rakás használatban lévő eszközben sincs ez még megoldva).
Egyszer persze eljön majd az idő, amikor lényegtelen hány sim kártyád van, mert kb. annyit számít mint hogy otthon hány eszközöd csatlakozik az előfizetéses netre,
Tény és való, hogy ez a plasztik-kártyás SIM-bohóckodás elég anakronisztikusan hat már.
A telókban már hatalmas memóriák vannak (nincs szükség kártyán tárolt számokra + ott a felhő is, ugyebár).
A processzorok bivalyok - bármilyen logikai azonosításra képesek - egyszerűen nincs már szükség fizikai SIM-re.
Pl. az amerikai (Romániában is használt) CDMA rendszernek soha nem volt fizikai SIM-je - és mégis faszául működött.
Nézd, én elég sokat autózom, és autóztam pl az USA-ban is. Ott kis túlzással belövöd a cruise controllert reggel és nem kell semmit tenned estig. Mindenki tempomat-el megy (csak épp cruise-controll a neve arrafele.) Nem éred utol, nem kell előznöd. Számtalanszor belefutok olyanba, hogy 80-100 között pulzál az előttem menő. Autópályán is. Nem tudom, hogy a domborzat miatt van-e vagy mert piszkálja a gázpedált.
" Ne menj ugye pl Szerbiába, mert ott nincs ingyen roaming."
Ahogy az autódban sem, hacsak nem fizetsz érte. Ha meg fizetsz, minek fizetnél kettőt (telőn szerintem fontosabb)?
"Szerintem ez pont olyan mint a TVbe rakott médialejátszó. Tök jól lehetne a telefonról is streamelni a netflixet, de sokkal kényelmesebb a tv playerét használni."
Mondjuk azért, mert aki téged keres, az a mobilodon fog hívni mindig. Emiatt eleve érdemes rádugni a telót a kocsira, ha akarsz menet közben beszélni. Kézben tartva meg nem lehet, Netflixezés közben viszont igen. Egyszer persze eljön majd az idő, amikor lényegtelen hány sim kártyád van, mert kb. annyit számít mint hogy otthon hány eszközöd csatlakozik az előfizetéses netre, és ha keres valaki, akkor fel tudod venni a kocsidban IS, meg akármelyik mobilodon IS, meg az irodádban is (ami éppen elérhetőbb - ezt 2015-ben fejlesztettük a Nokia Networksnél, kíváncsi vagyok mikor kerül élesben is használatba), akkor már ezek sem lesznek szempontok.
A GM felvásárlásával szűnt meg az OnStar, de ettől még a technológia és a szolgáltatás nem szűnt meg, a többi gyártónak is van hasonló modellje. Hogy a végén mi fog győzni, hogy majd a telódról osztasz netet a kocsinak, vagy a kocsi maga mászik netre a saját akár e-simjével, azt majd eldönti a jövő, de mivel egyre több gyártó egyre több mindent pakol az appba, amivel a kocsit lehet piszkálni, akár távolról, az nem annak kedvez, hogy a telefonodat használja netforrásnak. Viszont ezeknek a funkcióknak működnie kell akkor is, ha nyaralni mentél, és ne adj isten nem az EUn belül.
Mert nem mindenki Európában él, azért (és azért itt is vannak bőségesen olyan helyek ahol a telón már semmi nincs, még ha Magyarországon nem is nagyon jellemző, nyugatabbra simán előfordul.
A konkrét példa amit korábban írtam mondjuk pont Nevada volt, a sivatagban :D
Nem a GSM modulon (vagy akármilyen modulon), hanem az antennán múlik. Abban pedig kicsit más a tervezők szabadságfoka egy autó esetében, mint egy telefonon ahol minden köbmilliméterért meg kell küzdeni.
Ezert mondom hogy ez a letoltogetes, feliratkereses, medialejatszos ize szerintem ki fog halni meg akkor is, ha esetleg Káeurópában lenne ra igeny, mert a fizetokepes, nagy piacokon szimplan elhal. Nekem is porosodik egy Dune lejatszo valahol, kabe 5 eve nem hasznaltam. Van ket Amazon Fire TV stick, azon megy minden, Netflix, Amazon, Disney+, ezen mar annyi kinalat van hogy az ember sose er a vegere.
Nem ment rendesen csak a Carplay, így egy Iphonnal használtam, de kapott egy frissitést a fejegység és most az S10e-el tökéletesen működik az Android Auto, ha van jó térerő.
Én nem használom, idegesít a kábel, ha nagyon kell, csak akkor dubom fel. Android Auto-val jönnek az üzik whatsapp-on, engem zavar vezetés közbe- mert ha nem válaszolok újra küldik. Nincs olyan, hogy ne bírjon vérni valaki egy órát egy válaszra.
A gyári navi elvisz ahova akarom, egy 300-400km-es körzetbe mozgok, kb. tudom, hogy mikor hol van dugó. Úgy intézem az utázásokat, hogy kerüljem ki a dugókat.
PL. reggel 5-kor indulok. Akkor csak a 2.5 fél óra utazás után érem el egy városba a reggeli dugót.
Ugyanezt akartam mondani. Minden elektronikus rendszerre, ami autóba kerül, speciális előírások vonatkoznak, és azoknak megfelelően is kell fejleszteni őket, attól függetlenül, hogy biztonságkritikus rendszerről van-e szó. (Nyilván egy rádió max. QM besorolást kap, de akkor is.) Hogy Gipsz Jakab a pajtában milyen rádiót vagy infotainmentet berhel az autójába, az nagyjából a magánügye, legfeljebb majd megbukik vele a műszakin. Az autógyártónak azonban minden irányban be kell biztosítania magát, és szavatolnia kell a fejlesztési folyamatainak a megfelelőségét.
Ezt egyébként a komolyan vehető gyártók a beszállítóiktól is rigorózusan megkövetelik. Nagy múltú infotainment-beszállítók is buktak már eurómilliókat azon, hogy nem feleltek meg az ASPICE-auditon, az autógyártó meg szólt, hogy coki.
Reméljük azért csak van némi lefedettség mondjuk 900 MHz-n.
A kérdés az, balesetben a cápauszony törik-e le a fejreállt autóról, szakad el a koax, megy el az áram, vagy esetleg a teló repül el a francba? Tudok még extrém példákat: Ha kiesik a jóember az autóból, akkor a roncsot keressék a szakadék mélyén, vagy a sofőrt zsebében a telóval eszméletlenül félúton, épp mozgásban mert a medve viszi vacsira a bocsoknak? 😎
Ezeket a GSM -s dolgokat azért találták ki elsősorban, hogy baleset esetén rögtön a vészhívó számot hívja az autó és megadja a kocsi koordinátáit. Ilyenkor lényeges országúton milyen érzékeny a vevő.
Amúgy sok autóban ha nincs GSM modul akkor beállíthatod, hogy a telefonon keresztül jelezzen az operátornak a koordináták megadásával ha baleset történik. Pl a légzsák berobban
Ennek szerintem mo-i közúton nincs gyakorlati jelentősége. Ha borzasztó szar a lefedettség, forgalmi infó frissítés országúton jó közelítéssel tök mindegy melyik percben jön meg. Városban meg nem életszerű a nincs térerő probléma.
De én évek óta nem tapasztalom közúton, hogy ezzel baj lenne.
> De egy csilivili színes-szagos infotainment rendszer attól még nem lesz "autós-szoftver", hogy egy autóba adaptálják.
De, az.
Aspice szerint fejlesztik ezeket is (ISO26262+++). Más ASIL szinten van, mint egy ESP szoftver, de ettől még autóipari szabványoknak megfelelően fejlesztik. (Mármint a németek biztosan. A Tesla nem tudom mit csinál)
Az autóipari SoC gyártás kicsit más. Sokkal zártabb szegmens, teljesen más igényekkel. Az NXT-nél éppenhogy nem kell egy C típusú nemzetbiztonsági átvilágítás ahhoz, hogy a datasheet-eket megnézhesd. Végigmentünk már ezen párszor, nem egy leányálom.
(nem, nem tudom miért alakult ez így, de ez van. El nem tudom képzelni, hogy a gyártást hirtelen kiadják egy új 3rd party fab-nak)
