Próbáljuk a lehető legjobb minőségű árút kiadni a kezünkből ami csak belefér a rendelkezésünkre álló keretből.( néha ki is futunk belőle...) Nálunk a csoki minimum Milka és nem maximum. Levelezésben állok a Lindt-el. -el.
Egy kis olvasnivaló . Egy pillanatra sem jutott eszembe, hogy lefújjam a versenyt. Ez ultra terepfutó verseny és nem az Angol kisasszonyok teadélutánja.
Ez szuper, kellenek az ilyenek ahol nincs különvéve futó, nem futó, ahol "csak" a teljesítés számít, azonban mindig lesznek olyan futók, akiknek a teljesítésen túl nagyon fontos a gyorsaság is. Az olyan versenyek teljesítése, ahol kemény szintidő van, mindig értékesebbek lesznek ilyen körökben. E mellett rendezni is könnyebb, ha szűkebb keretek közé tereljük a résztvevőket. Persze ez nem egy résztvevőszám növelő húzás, de valamit valamiért. Kell ilyen is, jó az olyan is.
Igen, érdekes témát vetsz föl. Én is rengeteget voltam kénytelen magyarázni tengerentúli ismerősöknek (hátmégausztráloknak!), hogy mi a nyavalya az a teljesítménytúra és mi a manó a különbség a természetjárás/TT/terepfutás szervezett eseményei között. Nekik a trail az trail, akár futod akár nem. (Mielőtt valaki emlékeztet, igen, tudom, hogy vannak arrafelé is kifejezetten terepFUTÓ versenyek szoros szintidővel, de nem ez a jellemző, legalábbis az én meglátásom szerint)
Ezt idáig nem ismertem, de most elmentettem, kíváncsi leszek... Ellenben megnéztem az összes többit (reménykedve, hogy csak 1-et találjak, ami nem annyira durvának állítja be a helyzetet). Hajnali 2-kor még a műholdképek és többek közt az idojaras.hu-n lévő térképek szerint a csapadékzóna széle a reggeli órákban kellett volna elérje Bp környékét. Részben ezért se állítottam be magamnak ébresztőt, pedig napok óta össze volt pakolva Pilisszentlászlóra küldendő zacskóban 2 váltás száraz cucc. Utolsó este még lámpát is tettem a csomagba, számítva arra, hogy a sár akár komolyan is lelassíthat a végén... De nem találtam egyetlen olyan oldalt, ahol legalább délig száraz időt mutat. Igaz, hogy reggel 8-kor felébredve kinéztem az ablakon, és kénytelen voltam bekapcsolni a gépet, és akkor már tényleg déli 12-re mutatta a csapadékzóna érkezését. Ami aztán be is jött. Mondván, hogy a k... ... a meteorológusoknak, csakazértis elmegyek futni, sikerült az esőkezdetre időzítve elindulnom, úgyhogy szolidaritásból én is toltam 2,5 órát. De ennyi bőven elég is volt. A libegő alatt 15 perc alatt korcsolyapálya lett a csupasz földdel borított útszakaszokon...
Tény, kicsit bosszant, hogy ha mégis felkelek és odamegyek, az aktuális helyzet ismeretében nyilván el merek indulni, ha meg legalább Dömösig eljutok szárazon, már nincs megállás a célig (ha ki nem töröm a nyakamat, ami viszont sáros, vizes terepen nem zárható ki). Vadálló-kövek esőben se gond, utána elvileg ott vár a száraz cucc, ha kell... De ezzel együtt arra is gondolok, hogy ugyanilyen alapon bejöhetett volna a reggeli vagy még korábbi és korábban intenzívre váltón eső, és összességében mégis jó döntésnek érzem, hogy kimaradtam a buliból. Ennél durvább élményeim is bőven vannak, ha a következő 30 évben kizárólag napos, száraz időben fogok futni, akkor is tudok mit mesélni az utókornak, szóval nem hiányzik hozzá +1 eset. Ja, és a múlt keddi bejáráson csak egy bő órát futottam zuhogó esőben, és csak egy esést produkáltam a sáros köveken, de abban az egyben elég nagy szerencsém volt. Így május derekán a hegyi szezon kezdete előtt, nem igazán van kedvem kisebb sérülést se beszerezni. Túl rövid a következő pár hónap egy kényszerpihenőhöz...
Mindemellett megértem azt is, aki bízott magában és elindult. Azt viszont nem tudom kijelenteni, hogy a rendezőség helyében mit tettem volna. Ha már reggel szakad az eső (vagy mondjuk a vasárnap reggeli körülmények vannak), nyilván a verseny elhalasztása mellett emelek szót, így viszont passz. Nem irigylem Csanyáékat, mert akkor is borzasztó felelősség, ha mindenki a saját felelősségére vesz részt... S kiszállni sem okvetlen könnyebb, mint végigmenni, sőt sok esetben nehezebb meghozni egy olyan döntést, hogy 50, 75, vagy akár 90 km-nél azt mondom: eddig és nem tovább (vagy el se indulok). Még akkor is nehéz, ha akkor és ott hagyná az ember a francba, mert utána megbánhatja. Akár látva azokat, akik mégis végignyomták, akár érezve, hogy csak a pillanatnyi elgyengülés következménye volt.
Feltehetően csak nekem mániám, de a rajtszám anyaga is kíválóan szerepelt: ebben az időben is végig bírta a megpróbáltatásokat, nem mosódott el, nem szakadt és emellett az anyaga is puha volt, nem az a laminált anyagos merev valami.
Árban jelentősen drágább a sajnos sok versenyen megszokott lamináltnál?
Több nap távlatából is úgy látom, hogy a körülményekhez képest ragyogóan megoldottátok a problémákat. Erre az extrém időjárásra jól reagáltatok (Szervezők és rendezők), még egyszer le a kalappal előttetek. Jelentősen hozzájárultatok ahhoz, hogy ilyen emlékezetes T100-t kaptunk mi, futók.
megmondom őszintén, hogy én a pont (Kisrigó) zárása előtt kb. fél-egy órával már néhány elég fáradt hezitálót inkább lebeszéltem a folytatásról, mint rá.
addigra már 2-3 korábban áthaladt ember visszajött, hogy egyszerűen nem tudtak továbbmenni az özönvíz miatt.
voltunk fenn a Papréten is lehozni az ottani pont cuccait, ahol már a betonúton térdig ért a víz és nem találtuk, hogy hol tudnánk bemenni a rétre segíteni Athoszéknak a cuccokat kihozni.
Csanya is telefonált, hogy a kék+ről térjenek rá a betonútra, mert a jelzés járhatatlan.
és közben folyamatosan szakadt az eső, az erdőben ködfüggöny, körbe nem kicsit áradó patakok.
nekem ez elég volt ahhoz, hogy nagyon aggódjak a résztvevőkért. (aggódtam is egész addig, amíg nem tudtam meg, hogy mindenki biztonságban meglett a verseny végére.)
annyira örültem belül, amikor az utolsó egyedül! továbbindult lány visszajött (bocs! de tökre féltettelek!), hogy nem tudott továbbmenni és nem próbálta meg mindenáron.
természetesen mindenkinek a saját döntése és felelősége volt ott és akkor, hogy folytatja-e. még az talán adott volna valamennyi biztonságot, ha többen együtt vannak. de tökegyedül a sötétben, áradó vizek, közel járhatatlan utak, hideg, fáradtság, szakadó eső szerintem nem volt egy jó kombináció.
szerencsére aki a Rigóban elakadt annak végig egész nap sikerült fuvart szerezni vissza Bp-re.
Andi és mi is vittünk magunkkal takarókat, amik sokáig jól szolgáltak, amíg volt belőlük. a T50-es maradék pólóit (meg néhány saját ruhadarabot) odaadtuk az átázott-fázott várakozóknak, hogy legyen valami száraz ruha rajtuk.
a Kisrigó tulaja látva a helyzetet csak miattunk egy órával tovább nyitvatartott, pedig addigra már jó ideje nem voltak egyáltalán vendégek.
csak néhány szösszenetet tudok arról, hogy a többi ponton mi történt. de szerintem mindenki megtette a magáét, feltalálta magát az extrém időjárási körülmények közepette.
és persze ezen a versenyen nem hétköznapi állóképességű és felkészültségű emberek indulnak el. épp ezért az extrém helyzet közel sem okoz akkora gondot nekik, mint egy átlagembernek. ezzel azért lehetett számolni.(c:§
hihetetlen nagyok vagytok akik szombaton végignyomtátok, vagy ameddig tudtatok kitartottatok! és mindezt szinte egytől egyig jó kedéllyel.(c:§ GRATULA!
Ha valakit érdekel esetleg: csütörtök este megyek Kevélyekre futni egy órányit(kb), muszáj megnéznem a kunyhót, így összekötöm a kellemeset a hasznossal. ha valaki jönne, jhelezze. Nagyjából 7óra magasságában kezdeném Jenőről a kőrt. És hétvégén is fent leszünk a kunyhónál szombat e4stétől hétfő délutánig, bárkit szívesen látunk, futva, gyalog, vagy táborozási céllal érkezzen akár.
Délig nem mondott esőt a meteorológia, utána viszont igen, Tökre így is volt. Kb Dömösre vártam az esőt, Prédi után meg is érkezett. Lehet nem ugyanazt az időjárás oldalt használjuk. én ezt szeretem
És akkor valami egész más: a hétvégén én is egy terep százason indultam. Egy olyan helyen ahol a teljesítménytúrázásnak nincs semmiféle hagyománya. Ezen a versenyen 28 óra volt a szinitdő. (A győztes 9:56-ot ment, vagyis a pálya nem sokkal nehezebb mint a T100-é.) Kérdeztem embereket, hogy nem tartják e értelmetlenül tágnak a szintidőt, mert így úgy is végig lehet menni, hogy az ember egy lépést sem fut. Vagy fél tucat embernek vetettem fel a témát és egyik sem értette mire akarok kilyukadni. Mivel itt nincs teljesítménytúrázás, nincsenek gyalogosok és futók. Csak természetjárók vannak akik hol többet, hol kevesebbet futnak.
Ha a legfőbb vezérlőcél az lenne, hogy jó időt fussanak a versenyzők, nem lennének benne a Vadálló kövek. Sőt, valszeg nem is a Pilisben lenne hanem síkon. Ha az lenne a fő cél, hogy a létszámot felduzzasszuk, nem 100-as verseny lenne hanem 5 kilis funrun tombolával meg koncerttel. De ez ennél jóval összetettebb. És persze pont én egy szót sem szólhatok a verseny kereteit illetően.
Amikor a K100 kirakta a T100-at, attól tartottam, hogy ez lesz a verseny halála. És az új T100 megalkotásánál bevallottan volt egy olyan szándék, hogy kényelmi szolgáltatásokkal a lehető legtöbb embert próbáljuk odacsalogatni. És ezért pont frissítés témában születtek olyan kompromisszumok amikkel nem feltétlenül értettem egyet. (Persze az egész lényegét nézve, mindezek elenyészően apró kérdések.)
Igen, cél, hogy ez a verseny minél nagyobb legyen. És igen, cél, hogy a verseny presztizse évről évre emelkedjen. Szerintem ez a két cél nincs egymással ellentétben de egy bizonyos egyensúly szükséges. Ami pedig a rendezők kapacitását illeti, igen, megoldották, de azért nézd végig athosz videóját. Ő biztos nem fogja az mondani, hogy á, ezt soha többé. De ha én rendező lennék akkor biztosan azt mondanám, hogy a rendezőimet ennek soha többé nem teszem ki.
A felnőttek vagyunk kérdésre annyit tudok mondani, hogy igen, felnőttek vagyunk, ezért felelősséggel tartozunk egymásért. Rendező felelős a versenyzőért és a versenyző felelős a többiekért és a rendezőkért is. (Tudom, szélsőséges példa de így érthető: képzeljük el, hogy ez átfagyott, már mozogni nem tudó futó fent ragad a hegyen és Csanya azt mondja, hogy felnőtt vagy, old meg.) És hogy a kötelező ne mentene? De, persze ment. Mert ha nincs nálad, nem mehetsz tovább. Ha nem készültél, ne menj ki ebbe az időbe. És a kötelezőt úgy írtam, hogy rossz időben kötelező. Ilyen idő T100-on vélehtőleg nem lesz. De azzal ne hitegessük magunkat, hogy középhegységben, májusban nem lehet nagyon rossz idő. (A 2007-es Chicago maratont menet közben fújtak le mert olyan elviselhetetlenül meleg lett, hogy elkezdtek hullani az emberek. A mezőny első része be tudott futni de az utolsó 10000 embert leterelték a pályáról.)
Összességében: nem gondolom, hogy Csanya vagy Lupus hibázott. Az adott kereteken belül kiválóan oldották meg a feladatot. Viszont a jövőre nézve érdemes átgondolni, hogy nincs e szükség új keretekre, új szabályokra amik az ilyen helyzetben jobban megvégik a versenyzőket és a rendezőket.
...és annak IS köszönhető, hogy a prognózishoz képest 4-6 órával később ért ide a műsor. Nem nehéz elképzelni, mi történik, ha reggel 8-kor már zuhog (pl. a patak annyi órával előbb lesz akkora, amekkora)... Persze a meteorológia korábban is számtalanszor bebizonyította, hogy még az utolsó pillanatban se lehet pontosan megmondani, mi fog (vagy nem fog) történni, és az azóta eltelt pár nap alatt is többször mellényúltak. S ez felnyomja az ember agyvizét, és hajlamosít arra, hogy leszarja az összes előrejelzést... főleg amikor reggel 8-kor a beígért szakadó eső helyett szikrázó kék az ég... Nem egyszerű dolog ez.
T100
Mindjárt a beszámoló elején szeretném megköszönni a szervezőknek és pontőröknek, hogy szívvel végezték amit vállaltak, ez tette igazán különlegessé ezt a napot!
Sokadjára állok neki az írésnak, de eddig egyik sem tetszik, ezért nem a teljes történetet írom le, csak emlékképeket, amik nyomot hagytak bennem:
Előszörr is eszembe jut a rajt előtti napok kétsége. Még soha nem indultam úgy neki futásnak, hogy a feladás jó eséllyel benne van a pakliban. Nehéz volt feldolgozni, hogy most a szív helyett az észre kell hallgatnom, a csak nagyjából gyógyult lábammal.
Köszönöm Takáts Gyurinak, hogy náluk alhattam, ritkán ébredek pihenten verseny előtt.
Csalóka volt reggel a napsütés, olyan hihetetlennek tűntek az előrejelzések, de aki nézte a műholdképet, az tudta, hogy nincs menekvés.
Nekem májusban a legszebb az erdő, főleg eső után, így igazán élveztem főleg a verseny elejét. Igyekeztem nem csak a futásra, hanem a tájra is koncentrálni. Külön nem tudnék kiemelni semmit, a képeket megőrzöm itt belül.
Kellemes hangulatomat már az elejétől rontotta, hogy nem ment igazán a futás, de Piliscsaba határától, utólag szerencsésnek bizonyuló eltévedés nyomán összetalálkoztam Speróval. Ettől kezdve együtt futottunk a célig. Lelki támogatás mellett a futásban is kiegészítettük egymást: neki az emelkedők, nekem a lejtők voltak a gyengéim, így mindig volt aki húzzon.
Valahol Prédikálószék feléig rendben is ment a dolog, aztán mintha kihúzták volna a szőnyeget alólam. Bár ettem rendesen, gyenge voltam, bár nem hajtottam fáradt voltam, a lábam fájt, és eleredt az eső. Kisrigóig szépen el is illant a harci kedv… A ponton életemben először kimondtam azt, amit futásnál még soha: feladom. Olyan távolinak tűnt még Visegrád is, nemhogy a cél.
Aztán némi hezitálás után úgy döntöttem, Visegrádig lemegyek még, hátha. Ittam egy kortyot Speró sós leveséből, Kékvirág pedig szerzett nekem Lúdtalp apukájától izomlazítót. Lehet csak placebo volt, de annak igen hatásos! Az Apátkúti-völgyben már ismét elfogadható állapotban volt a lábam, és ott ahol mások elindulnak a holtpontra, én feltámadtam.
Vízverés-nyerge felé egy félresikerült lépésnél valami történt a lábamban, mert onnantól kezdve egyre tompábban éreztem a fájdalmat, míg végül meg is szűnt. A Kisrigóba már nem az az ember érkezett vissza, aki innét elindult.
Lelkesedésemben Lajos-forrás felé végig megfutottam az emelkedőt, de a lejtő azért még hagyott kívánni valót maga után. Még ha akadályozott is, de nem zavart sem az eső, sem a sár, igaz ez utóbbit nem éreztem nagynak.
Jócskán volt idő még naplementéig, de szinte szürkületi volt más a sötétség Kevélyeknek.
10-es útnál ért be minket Lúdtalp. Azt gondoltam, még a téglagyár előtt megelőz, de végül nem így lett. Lefelé a nyeregből elment egy srác mellettem, versenyezhettünk volna, de én inkább a Speróval való közös befutóra szavaztam, mert ez egy igazi közös munka volt!
Aki az ultra terepfutást választja, az szíve mélyén ilyen verseny teljesítését szeretné. Ez most sikerült, a T100 egyik legemlékezetesebb versenye volt és lesz...
A felelősség egyformán a rendezőké és a versenyzőé: mindkettőnek azt kell eldöntenie folytatja-e?! A döntés elég nehéz, főleg ha határesetről van szó (mint pl. most szombaton) A rendezők döntése helyesnek bizonyult, hisz jól megoldották a kritikus helyzeteket: - autóreflektor és egyéb fényjelzések, - útvonal módosítás?! stb. ( fórumon szerzett információk alapján maximális odafigyelés lehetett a terepen!)
Kötelező felszerelés nem árt! (pl. két futóval is találkoztam, akik nem hoztak fejlámpát...? stb. stb.)
Osztályzat: 1. rendezés 10+ 2. hangulat 10+ 3. futótársak 10+ 4. frissítőpontok 10++ 5. pályakijelölés 94 km-ig 9-10, néhol 10+, utolsó 6 km 5-7 (fogjuk az esőre).
Ugyanakkor a tanulságok értékelésénél vigyázni kell, ha túl szervezett lesz egy verseny elveszti azt a hangulatát, baráti légkörét, mely nagy pozitívuma volt a szombati futásnak.
pl. nem feltétlenül kell fedett helyre vinni a frissítőket!
Más: volt POHÁR, de mit fognak szólni a környezetvédők ennyi műanyag hulladék termelésért?
Igen, a verseny után nekem is hasonló gondolataim voltak mint az utolsó bekezdés. Ugyan kicsit outsider voltam, mert nem is futottam, nem is pontőrködtem, de sok ponton ott voltam. Véleményem szerint volt olyan pillanata a versenynek, amikor már nem kellett volna a futókat tovább engedni.. pld. a Rigóból az „ajándék hurokra”.. illetve a hurok után tovább. Persze, lehetett tudni, hogy rossz idő lesz, de az amikor két nap alatt leesik egy havi csapadék az több mint szimpla rossz idő.. Saját felelősség ide – saját felelősség oda, a versenyzők közül nem mindenki tudja menet közben objektíven megállapítani, hogy hol a határ, meddig lehet még elmenni..
Szerencsére mindenki egyben megúszta, de ez annak is köszönhető, hogy edzett (ultra)futók voltak a pályán, nem pedig egy rakparti pár kilis verseny résztvevői.
A nevezési díj jóváírást én is túlzásnak érzem.
Ja, a Börzsöny Éjszakai jelölése tényleg szuper volt.. Még az itinert sem kellett elővenni, olyan jól látszódtak azok a kis fényvisszaverő kockák..
Szerintem a versenyből bárkit kiemelni csak akkor érdemes, ha jobb körülményeket tudunk neki biztosítani mint amiben van! /Vagy egyértelműen vét a szabályok ellen/ Száraz hely, száraz ruha, melegedési lehetőség, orvosi ellátás stb. Persze nem fűtött szobára gondolok. Onnantól kezdve míg "biztonságban" nincs a versenybíró/pontőr felelőssége. Egyébként lehet többet ártunk, mint használunk vele! Erre itt most csak a Rigóban lett volna lehetőség, vagy esetleg autókkal cirkálva az útvonal közelében ami viszont óriási költséggel járt volna és nem is igazán jó megoldás! Ilyen ítéletidőre szerintem tervezni nem nagyon lehetett, rögtönözni, a legtöbbet kihozni viszont igen, amit viszont sikerült jól megoldaniuk! Akinek szüksége volt segítségre el tudta érni őket, érte mentek, segítettek, irányítottak, stb. a helyzet magaslatán voltak végig, tudtak intézkedni! Én csak gratulálni tudok nekik! Ilyen körülmények csak Nekik jutottak eddig, a téli Börzsöny Éjszakai is elég extrémre sikerült. Nem haragítottatok magatokra valakit "odafönn"?!
A Terep Százas azon résztvevői akik nem tudták teljesíteni az idei versenyt és úgy érzik ez azért történt mert nem megfelelő volt a pálya kijelőltsége írjanak egy e-mailt nekünk. Az általuk befizetett nevezési díjat jóváírjuk a jövő évi verseny nevezési díjába.
