Hát igen, ez a Velencei Charta dogmatikus betartása!
A Garai család által megalkotott kővárat a XVIII. századi átépítések idején az Esterházyak tégla kiegészítésekkel látták el. De azért színben annyire rikítóan elütőre sikerült ez a toronytorzó! :-(((
-- A későbbi inventáriumok szerint nem lehet használni a Csiga udvarán lévő "eleven kutat" vagyis amelyik a talajvizet hasznosítja, mert az ostrom után a győztes császáriak emberi hullákat dobáltak bele. Ebből arra következtetek, hogy a német zsoldosok a Csigát megtámadták és bevették még az ostrom elején, ahol mindenkit kardélre hánytak.
-- A négynapos ágyútűzben a várfalak részben leomlottak, a rések rohaméretté váltak. Ezt azonban nem kockáztatták meg Patóchy Zsófia várbeli népei, mert szabad elvonulás fejében feladták posztjukat. A hegyi sasfészekből mintegy 200 ember vonult ki, hadfelszerelésüket hátrahagyva.
Amikor Bebek György török fogságba került és kiszabadulásának áraként a török vazallus János Zsigmond táborába kellett állnia, a Habsburg haditanács elkövetkezettnek érezte, hogy leszámoljon a Bebek-tartománnyal. Zsoldosai 1566-ban sorra vették be az erődítményeket, hogy 1567 januárjában Szádvár alá érkezzenek. Már ez is érdekes, hiszen a középkorban télen nem viseltek hadat. A nemesség otthon melegedett, a szoldosokat pedig szélnek eresztették. Most azonban nem így volt, hiszen Schwendi Lázár kassai főkapitány jelentős katonasággal vette blokád alá. Lent a Ménes-patak völgyét két sánccal zárta el.
Szerencsére a helyszínen hadakozó szemtanúk leírásából ismerjük a viadal részleteit. A császáriak két tüzérségi üteget állítottak fel.
"... ezért a völgy fölött 300 - 400 öl magasan azon a helyen, ahol a legerősebb volt ezután három napon át olymértékben meglövöldöztettük, hogy ezen a helyen egy szűk és meredek lejtőn megmászhatták volna...
A Várhegyet dél felől a Ménes-patak völgye határolja. Innen igen magas a szintkülönbség. Ellenben északi irányból, az úgynevezett "Várpást" felől sokkal közelebbiek a várfalak. Igaz, hogy meredek a hegyoldal, de ágyúval jobban elérhető.
"... ment volna Schwendi a másik sáncba, amelyet a kapu előtt kezdtek csinálni..."
Ez a második tüzérségi állás tehát a déli oldalon, valahol a Bebek-kapu illetve az újabb várkapu előtti hegyoldalban volt beásva.
A mohácsi csatavesztés {1526} utáni időszakkal kezdeném mondókámat. Az uralkodóját vesztett ország nemessége két táborra bomlott. Aki a külföldi segítségben bízott, annak jelöltjét Habsburg Ferdinánd osztrák főherceg jelentette. Míg aki rühellte a németet, az Szapolyai János erdélyi vajda mellé tette voksát. Az erőviszonyok évenként változtak, így a nemesség is gyakran forgatta a köpönyegét. Aki nem tartotta be eme hintapolitika szabályait, könnyen fej és vagyon nélkül maradt.
Gömör és Torna vidékén a pelsőci Bebek főúri család rendelkezett hatalmas birtokokkal, amiket a belháborús időszakban tűzzel-vassal igyekezett növelni. Hatalmukat a várak sora, benne jelentős számú fegyveressel biztosította. De olyat is tettek, hogy pl. a gömbaszögi kolostorból elűzve a szerzeteseket, erődítéssé alakították át.
Bebek Ferenc, majd annak meggyilkolása után fia, György idejében érte el legnagyobb területét ez a bárói tartomány.
"Lényegében egy, a rajznak nagyjából megfelelő alaprajzot tudok én is elképzelni, bár szerintem a "nagyrondella" átmérője kisebb volt, mint a Lisztes-bástyáé."
Nézd el nekem, kvázi szabadkézi rajz, saccolt arányokkal. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy egy védelem alatt álló várban szinte mindig úgy építkeztek, hogy a meglevő, elavult védőmű elé építettek egy korszerűbbet, hogy a vár az építkezés idejére is védhető maradjon. Kivétel, ha egy védőmű annyira megsérült, hogy szinte alapjaitől újra kellett húzni, ilyenkor jellemzően belül palánkkal rekesztették el, és akkor fogtak neki a romeltakarításnak és az újraépítkezésnek.
Tekintve, hogy a Német-bástya könnyen épülhetett a Schwendi-féle ostrom után, amikor is harcászatilag logikus lehetett a Csiga vonalát pásztázó korai rondellát szétlőni, mintkét fent vázolt elképzelésnek van létalapja.
Az Új-bástya átépítésének felvetésével kapcsolatban annyit jegyeznék meg, hogy a rondella azért annyira nem volt elavult bástyaforma, hogy poénból átépítsék olaszbástyává. Pláne magyar pénzügyi viszonyok között. Legfeljebb, ha igen durván megsérült. Nem is igen tudok rá példát mondani kapásból, talán csak Tokaj időről-időre szétázó Bodrog-parti bástyáit.
Lényegében egy, a rajznak nagyjából megfelelő alaprajzot tudok én is elképzelni, bár szerintem a "nagyrondella" átmérője kisebb volt, mint a Lisztes-bástyáé. Más kérdés, de szerintem a kaputorony is másképpen nézhetett ki. Legutoljára éppen azt a részt takarítottuk és egy négyszögletes építmény alapfalai sejlettek fel a kőkupac alól.
A Német-bástya rejtélye kapcsán szerintem csak akkor tudunk a valóságos állapotokra vonatkozó nagyjából helyes megállapításokat tenni, ha legközelebb a helyszínen megvitatjuk az egyes elképzeléseket és a nyomok alapján egyes lehetőségeket talán majd el tudunk vetni, míg másokat talán meg tudunk erősíteni.
A vár lehetséges építéstörténetét Détshy Mihály a következőképpen foglalta össze:
"A vár legkorábbi része a középső, közel négyzetes belső vagy felső vár, amely talán a XIII. századi erősség átépítésével a XIV. század elején keletkezett. Ehhez fokozatosan épülhettek a XIV. és XV. században a kerek bástyák, míg a D-i és Ny-i oldalán álló ötszögletű bástyák analógiák alapján a XVI. század első feléből valók. A XV. században toldhatták a belső vár Ny-i és K-i oldalához az elővárakat. A K-i külső vagy első várrész végül a XVI. század első felében épülhetett."
Pontos képet csak a régészeti feltárás után kaphatunk. Addig maradnak a feltételezések.
Nem erre gondoltam, kissé pontatlanul fogalmaztam. Az egy rondellát a ma látható romok alapján feltételezem, ami a legutolsó építési kor képét mutatja. Ennek a Német-bástya építése után is ott kellett állnia a szögletes bástya részeként, mert nem hagyhattak a bástya alatt magasan álló falmaradványokat. Az északi kisebbik nemigen férne el a Német-bástya alatt, ezért gondolom, hogy elbontották.
Új felvetésed, hogy eredetileg csak egy rondella lett volna, elgondolkodtató. Különös egymás mellett a kettő, hacsak nem toronynak építették valamelyiket.
Reméljük, mihamarabb lesz ásatás, ami tisztázza majd a problémát.
Érdekes, hogy 2007-ben a helyszínen járva egy kedves kollégával együttt mi is egy rondellát láttunk, ahogy ezen a rajzon is látszik. Aztán "tomatas" feltett ide egy légifotót, ahol a fenti rajzon lévő, rondella közepén húzódó földnyelvről egyértelműen látszik, hogy osztófal, ez generált számos "kétrondellás" hozzászólást, részemről is. Legutóbbi fejtegetésed, és nem kevésbé a "Nagyon Várbarát" által feltöltött újabb légifotó ismét az egyrondellás változatot látszik erősíteni, mely formára és építéstörténetileg valami ilyesmi lehet:
Ebben az esetben az osztófalak alapján a "Német-bástya-komplexumban" három lőkamrát feltételeztem. Persze ez mind spekuláció, az i-re a pontot majd egy későbbi feltárás teszi fel. Egyelőre Soós Elemér módszerét alkalmazzuk, a felszíni jelenségeket próbáljuk értelmezni, és hát tudjuk, hogy így lehet igazán nagyokat tévedni. :-)
Valahol persze vígasztaló, hogy Soóson régebben sokan élcelődtek, de ahogy kerülnek ki várak a föld alól, még a félreértelmezései is jól magyarázhatóak, érthetőek, és segítenek.
na akkor pár dolog. A Hermann Ottó múzeum képarchívumában BIZTOSAN van fénykép Szádvárról. (mármint az 50-es v 60-as évekből) Utána kellene kérdezni, de én jópár éve láttam.
Regécen BIZTOS lesz ásatás július 20 és aug 7 között.
Nyírbátor fikázása F. I. vesszőparipája, de az utóbbi időben semmi sem tudja megütni az "általa elvárt" nívót. Csak Solymár...
De a déli vároldal legmonumentálisabb védműve, az Új-bástya is megválaszolatlan kérdéseket rejt magában.
Helyén állt régebben rondella? Bár alaprajza szerint ó-olaszbástya lenne, mégis falába az akkora már elavult kulcslyuk lőrést helyeztek. Ilyen lehetett a keleti oldalt is, de ennek már csak sötéten tátongó helye látszik.
Azt hiszem ezen a "Német-bástya" csonton addig rágódhatunk, mígnem a szakemberek segítségével ki nem ássuk a kőtörmelék alól az igazságot.
De előbb a kronológia jöjjön:
1567 január -- A királyi csapatok több oldalról {északi és délkelet} napokon át lövik a falakat. Az ágyúzás miatt súlyos károk érik a várat, amit végül feladnak védői.
1567 után -- Valamilyen mértékben helyreállítják védőműveit, bár a korabeli jelentések ezt nem tartják elegendőnek.
1573 -- Angelini hadmérnök felmérte Szádvárt. Rajzán már szerepel a déli két olaszbástya + a külsővár keleti sarkán két rondella, aminek északi oldalán újabb hozzáépítés {olaszbástya} jelent meg. Érdekesség még, hogy a nyugati várudvar északi oldalán, a Sybilla-bástyát javasolja olaszbástyává alakítatni. Ez azonban sohasem valósult meg. Jól kivehető a Csiga nyomvonala északi irányba is.
Nem zárult le megnyugtatóan a Német-bástya melletti körbástyákról folytatott eszmecsere. Még csak most készültek el márciusi fotóim erről a környékről, amik némi támpontot nyújthatnak. Mint már említettem, az "egyrondellás teória" hívei közé tartozom, amíg a másik látszólagos helye be nem bizonyosodik.
A légi fotón a D-i körbástyának gondolt terület szerintem a külső vár folytatásaként, a Német-bástya falának leomlása lehet. A csak egy meglévő körbástya mellett szól, hogy ott csak egy kisebb méretűnek maradna hely, márpedig a korabeli alaprajzok mindegyikén a D-i sokkal nagyobb.
Egymáshoz viszonyított helyzetük is É--D-i irányú a rajzokon, ez is nehezen teljesülne. Ilyen nagyot nem tévedhettek az egykori felmérők, rajzolók. Mivel a másik körnek nem látszika Német-bástya keleti falához csatlakozása, valószínűleg elbontották a szögletes építésekor.
Tartsa meg a Jóisten erőben, egészségben, hogy még sokáig repkedhessen az alkotó ember keze által létrehozott objektumok felett, légyen szó várról vagy autópályáról A díjhoz szívből gratulálok!
Hmmm... "eső után köpönyeg" -- jutott eszembe :-(((
De hát ez van! Ezt kell szeretni!? A torony fala leomlott, az egész terület gazdátlan, a magyarországi várromok szokásos sanyarú sorsában osztozik.
De hogyan tovább? Alakul végre egy vármentő csapat, akik felpiszkálják a szunnyadó hivatásos műemlékeseket egy közös akcióra?
"Mert kell{ene} egy csapat!"
Minden egyes tél óriási pusztítást okoz az évszázadok óta tető nélkül lévő falakban. A ráeső csapadék télen megfagy és szétfeszíti a köveket. A falakat összetartó meszet pedig szétmorzsálja. Majd bekövetkezik a tavaszi enyhülés, amikor a fagyos kőfal felenged és darabjaira hull.
