" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Akkor most jön az én nagy kudarcom! Igaz, a kép megduplázódott, de véletlenül, nincs benne semmi hatásvadász fogás.:)
Mit kéne tenni őkelmével? Nem nagyon lehet felismerni, ez a green... (nem emlékszem a nevére) kivi.
A sárgakivik sorsáért is aggódom. Igen satnyák. Naponta locsolom őket, de hasonló képpen száradnak a levelei. Ugyanakkor, a 3-ból 2 mintha újabb hajtásra készülődne.
Itt érdemes megnézni az elmúlt 14 nap csapadékmérlege, az elmúlt 30 nap, az elmúlt 90 nap és a hónap csapadékmérlege térképeket. Különösen az elmúlt 30 nap csapadékmérlegén látszik, hogy messze nálunk esett a legkevesebb csapadék.
Jó régen írtam ide, így hát egy in medias res kezdéssel válaszolnék: én is tapasztaltam ilyet, a füge szereti eldobálni az első termését, elsősorban a szárazság lehet az ok, de fajtától is függ. Nálam azt a kevés első termést, amit a tavaly ültetett 12 fajtából némelyik hozott, szinte mind eldobálták, pár szem maradt csak. Egyébként országosan nálunk hullott a legkevesebb csapadék mind az elmúlt hetekben, mind három hónap alatt. Amikor esett, azután is 2 nappal már olyan száraz volt a talaj, mintha nem is esett volna. Minden szenved.
Ha célzottan a kivivel kapcsolatban akarsz információkhoz jutni, segíthetnek a következő kulcsszavak a fórumkeresővel: "pergoletta", "Hayward", "Tomuri", "szálvesszős művelés", "actinidia".
Nézd meg a 6421. hsz. első képét. Ha pedig mélyebb szakértelemre is szert akarsz tenni eme növényfajokkal kapcsolatban, hasznos lehet, ha folyamatosan végigolvasod a hozzászólásokat a kezdetektől, sőt ennek a topicnak a létrejöttét megelőzően (2008 augusztus) a "Fagytűrő déligyümölcsök" 2007 márciusától 2008 augusztusáig terjedő időszakának hozzászólásait.
Valószínűleg számottevőek, de nála is, gondolom, nagyon nagy pozitívum volt a hatalmas lombozat. (Itt ugyanis az elmúlt hónapok bő csapadékának köszönhetően átlagon felül dús az egyébként is rendkívül életerős vegetáció. A különbséget az ország belső részeihez képest bármelyik évszakban tapasztalhatod.)
Ebben az esetben a "fügevédelem" nem a füge védelmét, hanem a szőlő füge általi védelmét jelenti. Az ernyős művelésű szőlő ugyanis az évek alatt hatalmasra nőtt fügék lombkoronája alá került. A füge ugyanakkor egyike azon növényeknek, amelyek a legjobban állják a jégesőt.
Talán az alábbiakból érthetővé válik, hogy miért vagyok ennyire elfoglalva a viharral és hogy a bemutatott növények épségi fokát minek tükrében kell értékelni.
Pont a lapostetőn épitgettem a kaktuszos sziklakertemet, mikor jött ez a felhő. Mondtam is a családnak, jöjjenek ki megnézni, mert ilyet én még nem láttam. vagy tornádó lesz, vagy az UFO-k jönnek.
Bocsi!Én csak azért ajánlottam a tavaszi ültetést,mert,hogy a kaki a tavaszi ültetés után jobban megerősödik,és esetleg jobban elviseli a telet.Dehát ti vagytok a szakemberek,jobban tudjátok.Egyébként minden más gyümölcsfát én is ősszel szoktam ültetni.:-))
nemrégen írtam az általam "nagyrédeinek" ismert málna fajtáról.ma lejutottam végre a telekre,és szedtem 3 fajtából.sorrendben: malling promise,nagyrédei,gold.a másik két képen látni,hogy mekkora a gyümölcse,majdnem akkora mint a újjbegyem.ha esetleg ismeri vki ezt a fajtát,kérem írja meg.
Ha Allah is úgy akarja akkor lesz ennek a forumnak egy találkozója kb szeptember környékén , ültetni úgy is akkor érdemes, szóval légy türelmes olvass gyakran ezen a topikon , gyere el a topiktalira és hozzájuthatsz sok szép növényhez!
A környékről szóló beszámolók mellett én itt Letenyén egy fél panaszszót sem merek ejteni. Az asimina nagy levelei is csak a jégverés oldalán vannak kiszakadva, a káki gyakorlatilag sérülésmentes. A közelben lévő "krumplikivi" sem túlzottan sérült. A diófa alatti "dió-füge iskolám" növényeinek levelei sértetlenek. Kíváncsi vagyok, mi történt a hegyen. Ott a "védelmet" a növények nagyon buja nevelésével próbálom megoldani: a szőlő hajtásválogatás, fattyazás és nyírás nélkül, ernyős műveléssel a hatalmas fügék árnyékában. Rövidesen meglátom, hogyan vizsgázik.
