Tarkő vára igencsak lepusztult, mégis akadtak barátai. Kíváncsi vagyok, hogy a látványos várjátékokból mikor sikerül a gyakorlati tennivalók felé lépniük?
Sajnos nincs meg ez a kötet, csak az online antikváriumokból ismeretes előttem.
Amikor látom a nyugati országok napjainkig fennmaradt régiségeit {várak, templomok de akármilyen régi tárgy} belegondolok, hogy kb. a mohácsi csatavesztésig itt, a Kárpát-medencében is mennyi érték halmozódott fel. Majd a következő évszázadokban az országra zúduló idegen katonaság -- jöjjön bár délről vagy nyugatról -- elpusztították épületeinket, egyházi és világi kincseinket pedig elrabolták.
A megjelent fényképek szerintem sem az eseményen készültek, ugyanis egyértelműen megtiltották a hatóságok a földmunkát a várbarátoknak. Tehát nagy baj lenne, ha friss képek kerültek volna a topicba.
Néhány éve jelent meg egy érdekes kiadvány, a Jelen és múlt c. könyvsorozat első köteteként a Hajdanvolt Magyarország. (Római és görög műemlékeket bemutató könyvet láttam még) A jelenkori romok fotója előtt, egy átlátszó fóliára van festve a rekonstrukciós kép. A kettő együtt az eredeti állapotot mutatja be.
Egy kis plussz energiával, unalmas perceidben fejleszteni lehetne ezeket a képeket. Nem csak így vázlatosan megrajzolni, hanem alaposabban a vár képét.
A fórumban megjelenő kis képként már közelíti a látvány a vár illúzióját. Persze megnyitva csak jelzésértékű, de már érzékelteti, milyen lehetett a látvány, mert a metszetek nem adják úgy vissza, mint amikor igazi fákat, hegyet lát az ember.
Nekem a kedvenc vesszőparipám, hogy milyen lenne az esztergomi vár, ha nincs a Bazilika ott, hanem máshová került volna.
Egyszer unalmamban eljátszottam a képpel, és a magam módján készítettem egy átiratot a vár képéről. kitöröltem a kolosszust, majd belemásolgattam, meg épületeket raktam bele, meg a zsámbéki templom átalakítgatásával pótolva a Szent Adalbert székesegyházat csináltam egy képet, hogy legyen némi látványinformációm a hajdani várról, ill. a mostani képéről, ha nincsenek a nagyravágyó papok. Persze, semmi pontosság, a Fehér tornyot is csak megmagasítottam, meg ilyenek, valós alapja nincsen.
Lesz ott minden: látványos csaták, hangos koncertek és sörözés unásig :-)
A legtöbb programot a Duna jobb partján elterülő Monostori-erődben rendezik, de természetesen az Erődváros többi exkatonai objektumát is illik végigbarangolni.
-- Először megépült a négyzetes belsővár, majd hozzá kelet felöl a külsővár. Az erődítmény kapuját a Bebek-kapu jelentette. Később, helyszűke lévén, nyugati és keleti irányból egy-egy elővárat toldottak hozzá, végükben egy-egy toronnyal. Ebből a nyugatinak most is látszanak az alapfalai. Ez egy elég kis alapterületű védmű, még az ágyúk alkalmazása előtti korszakból. Ilyent el tudnék képzelni a későbbi Német-bástyá helyén is. Tehát nem rondella, csak egy kisebb torony.
A Bebekek 1526 után az északi és déli oldalt erősítették meg bástyákkal. Hajlok rá, hogy a déli két olaszbástyát ők építethették meg, mert a kulcslyuk lőrés "archaikus" jelleget kölcsönöz neki.
... ennek a Német-bástya építése után is ott kellett állnia a szögletes bástya részeként...
Lehet, hogy fején találtad a szöget? Ha alaposan megnézzük a Ledentu-féle rajzot, ott a baloldali Német-bástyán ugyanis toronyszerű objektumot figyelhetünk meg. De nem is egyet, hanem kettőt!!!
A déli {második} tüzérségi állás lövegei a külsővárat is rombolhatták. Valószínűleg ekkoriban semmisülhetett meg az annak keleti sarkán emelkedő védőmű {rondella}
Motorral voltunk, az eső elől kotródtunk, nem bírtunk fölmenni - sajnos.De oda fogok menni a rewentlow komával - mégha a fülénél fogav a kell cibálni, akkor is.
Szádvár támadóinak déli irányból jelentős szintkülönbségel kellett megküzdeniük. Míg észak felől, ha már egyszer felvontatták az ostromágyúikat, sokkal közelebbről rombolhatták a várfalakat.
Hát igen, ez a Velencei Charta dogmatikus betartása!
A Garai család által megalkotott kővárat a XVIII. századi átépítések idején az Esterházyak tégla kiegészítésekkel látták el. De azért színben annyire rikítóan elütőre sikerült ez a toronytorzó! :-(((
-- A későbbi inventáriumok szerint nem lehet használni a Csiga udvarán lévő "eleven kutat" vagyis amelyik a talajvizet hasznosítja, mert az ostrom után a győztes császáriak emberi hullákat dobáltak bele. Ebből arra következtetek, hogy a német zsoldosok a Csigát megtámadták és bevették még az ostrom elején, ahol mindenkit kardélre hánytak.
-- A négynapos ágyútűzben a várfalak részben leomlottak, a rések rohaméretté váltak. Ezt azonban nem kockáztatták meg Patóchy Zsófia várbeli népei, mert szabad elvonulás fejében feladták posztjukat. A hegyi sasfészekből mintegy 200 ember vonult ki, hadfelszerelésüket hátrahagyva.