Az nem lehet , hogy ez csak a tenyészdúc , aminek lehet , hogy tök nyitott az eleje ?
André bácsi egy szál ingben vigyorog két nagy fiatallal , bár lehet , hogy korán párosított és meleg volt , vagy két nagy fiatalról özvegyít, esetleg szezon után van éppen.
Na akkor az érdeklődésre tekintettel kicsit bővebben róla:
André Colbrandt nagyapja és apja is galambász volt. A Zulleken-ben nőtt fel, együtt versenyzett Jef Symonssal, a De Baere, Desmet-Matthyjs, Vanbruaene, Jules Ryckaert dúcokkal, és mindenekelőtt van Grembergen professzorral, akinek a törzsét, amiről Anker is írt, ma is kultiválja. Florizoone vért kevert hozzá, de még ma is észrevehető az a törzsi jelleg, hogy hímek nagyobbak, a tojók pedig kicsik.
A közelebbi múlt eredményeiből:
2000 Dax 2.díj/11808-ból,
2005 St Vincent 2. díj/10020-ból,
2006 Carcassone 3.díj/10323-ból,
2006 Brive 6/9466-ból,
2006 St Vincent 13/5934,
2000-ben, 2006-ban és 2010-ben megnyeri az Euro Diamond kiírást,
2008 nemzeti hosszútávú bajnok.
18 öreg és 16 egyéves hímmel versenyez. 80 fiatalt gyűrűz. Csak tricho ellen kezel.
Ez a küzdés esős időben elég lelombozó, én még a galambházba menni is utálok ilyenkor, nem szólva úgy takarítani, hogy kenődik az anyag.
A dúcfehérítő nálam is rendszerbe van állítva, illletve a mészhidrát is, ami fertőtlenít is, és ilyenkor nem száll annyira, hogy esetleg gondot okozhasson.
A győri dúc poros. Az is a baj vele. Ellenben nyirkos időben nincs gond, mert a por (nem nevetni) megköti a nedvességet. Híg trágya sincs. Nincs is visszaesés, igaz nem is nagyon van honnan. De önmagunkhoz képest. Győrben mindig megtérült légútra kezelni.
Gárdonyban viszont teljesen más a helyzet. Itt sosem látszik szükségesnek légúti kezelés.
A trágyával viszont örök küzdelmet folytatok, teljesen más gyógyszerezés is kell, lassanként rájövök. Hihetetlen, hogy két dúc ennyire más világ legyen.
Innen nézve teljesen zárt a menyó, zéró szellőztetés felfele .
A plafon/egyben a tető 2mm -es áttetsző műanyag , napsűtéses időben gondolom , olyan lehet mint egy fóliasátor. A hőingadozás egy napsütéses téli napon elég nagy lehet .
A vékonyka tető miatt a szigetelése is minimum alatti .
Ha nem írod oda a kommentet , azt hittem volna elrettentő példa.
( mi meg kidobáltuk a teraszokról lebontott műanyag hullámlemezt , most elsüthettük volna spaklinak )
A száraz, és jól szellőző dúcokból vannak a kiegyensúlyozott jó teljesítmények. Ezt nem kell találgatni. Szerintem a hőmérséklet ingadozást nagyon jól bírják a galambok. Párás, esős időben a nagyoknál is teljesítmény csökkenés, százalékos helyezésszám esés tapasztalható. Padlófűtéssel tudnánk a legjobban ellensúlyozni, kiküszöbölni az ilyenkor bekövetkező gondokat. Persze ezt nagyon kevesen tehetik meg, de kicsivel több idő ráfordítással is lehet segíteni.
Többszöri takarítás, és schlagweissezéssel is tudunk a helyzetünkön nagy mértékben javítani. Vízbe illóolajok, vagy egyéb gyógynövények itatásával szárazabb ürülék elérésével, stb...
Remélem a hőmérsékletingadozás nem számít annyit, amennyire főleg a németek hirdették egy időben. Azok a dúcok, amikből csak nagy melegben jönnek jól a galambok, talán azok sem elsősorban a hideg mikroklíma miatt rosszak, hanem mert a nedvesség állandósul benne, nem tud tökéletesen kiszáradni. Nem tudom, csak találgatok.
Általában szép időben látogatunk el egymáshoz, és ilyenkor tökéletes környezetet találhatunk, de kiváncsi lennék, hogy egy kifejezetten esős héten mennyire tudja a nedvességet távoltartani a bajnok. Márpedig esős héten is nyer valaki, és akik egész évben jók, azok ezt is jól kezelik valamiképp.
Azért nem vonom le azt a következtetést, hogy a dúc nem számít.
Általánosságokat szoktak mondani, hogy mindegy hogy néz ki, csak a galamb jól érezze magát. Csak ezzel nehéz mit kezdeni, legalábbis előre.
Kétféle dúcot már láttam, ami biztos rossz.
Az egyik túl zárt, és idővel annyira felszaporodik benne a por, hogy galambásznak se egyszerű benne életben maradni, nemhogy a galambnak jól versenyezni.
A másik, ami olyanképpen túl nyitott (vagy földszintre tett volier csatlakozik hozzá), hogy nedves időben kokci tanyává válik.
Mivel a főnököm épp máshol jár, ráértem dúcokat nézegetni a neten, itt van egy nem túl bonyolult, Magyarországon is abszolút életszerű fa dúc, Bernard van Rentergem-é.
Rövidtávos, 2010-ben övé a belga nemzeti 2., 4., és 7. ászgalamb.
Nem tudom boroviból-e vagy lucból, de gondolom fenyőfából épült. Fel van emelve, és különös gond tulajdonképpen csak a szellőzésre volt fordítva a tervezésnél. Nem tudom pontosan miért zárják le ennyire az elejét, és miért csinálják meg a szellőzést ilyen gondosan a tető felé. A front részen látszik a nagy légnyílás.
Benn a dúc elején van a plafon megnyitva, így szerintem nem akkora a légöblítés, de biztos beválik, ahogy a példa mutatja.
Így néz ki az özvegydúc belülről, a kék sereglettel.
Országos második ász.
Az állományt az apjától örökölte, de egy lépésben nagyon megváltoztatta, André Roodhoft-tól vett meg 40 tojást, az összes egyéves versenyzője alól.
Tenyészdúca nincs. A mindenkori legjobb 10 hímjétől tenyészt, úgy, hogy novemberben lépcsőzetesen minden tojó ezekkel párzik, de azok már saját párjukkal nevelik fel a fiatalokat.
rendben. aláírom, hogy ugyanúgy léteznek a dúcépítéssel kapcsolatban túlzásokba eső postagalambászok, mint ahogy sokan a tenyésztés szerepét is túlértékelik. :)
G.Z barátom beszerzett egy üveg Citrexet . Te múltkor Gyálon jobban figyeltél , nálam már betelt a SD -mem card . Mi ennek az adagolása , mikor lehet adni , kiknek stb .lökd az infót .
Zolira a Geri rásózott valami Colinol DHp Cultura , vagy mi fene löttyöt . Ez mi ?
lehet , de nem igazán zavarna , vagy ha igen akkor függőlegesen kell rakni nem vízszintesen , így lazán levezeti .
voltam néhány szimpla falú deszka dúcba . összehasonlíthatatlan . nekem.
minnél jobban szeretnéd te irányítani a levegőt annál szarabb . nálam.
a huzat egy bizonyos keresztmetszeten áthaladó levegő , minél szűkebb ez a keresztmetszet annál nagyobb a levegő sebessége , annál nagyobb a huzat , minél nagyobb annál kisebb . amúgy 2méteres falmagasságnál egy oldalt és hátul túlméretezett eresszel nem is éri víz a falat csak extrém esetben , a frontoldalon kissebb ereszt lehet rakni , de ez sem feltétel , de amúgy itt amúgy is elveszi a felület nagy részét a polikarbonát , vagy valami áttetsző világítófelület , a bejáró ill szellőző.
Ahhoz, hogy milyen legyen a jó dúc, én nemigen szólhatok hozzá, mert úgy a mérnöki, mint az ács-asztalosi készségeim a nullához konvergálnak.
Nálam ez úgy ment, hogy vettem egy kupac faanyagot, meg osb lapot, aztán bizonyos Bicskei és Földing sporttársak építettek egy dúcot belőle.
Ami az álmokat illeti, én egy nem túl zárt tégla dúcot képzelek el, mert legalább nem aggódom viharban sem, hogy merre repül a tető. Igaz eddig még csak a szomszéd hullámpalája szállt el a széllel.
Amúgy ebben is a minimalizmus híve vagyok. Túl sok örökké nyitott, rácsos elejű dúcot láttam már ahhoz, hogy higgyek a hőszigetelés szükségességében. Azé van a tolla vaze, hogy szigetelje.
Legutóbb Burucsnál láttam egy szimplafalu osb dúcot, és kiegyeznék az eredményeivel.
Magasra se feltétlenül emelném, zavar ez a szeles hely, csak mégjobban belekapaszkodna a széllökés. A lényeg, hogy legyen alatta valami levegőréteg, bár Burucsnál éppenséggel az se volt. Ami zavar, ha nedves időben nyálkás lesz a padló. Talán ezért érdemes lenne magasabbra tenni a dúcot. A padlófűtést elő se hozom.
