A lat. Pyrenaeus mons ~ Pyrenaei montes nevet az ókor a gör. Püréné (Пυρήνη) személynévhez kapcsolta ’pürénéi hegy[ek]’ értelemben. A nevezett a Pireneusok északi lejtőin élő népből származó Bebrüx lánya, valamint Héraklész egyik szeretője volt, és a Pireneusokban temették el.
Valószínűleg azonban ez csak a már létező földrajzi név ihlette népetimológia, bár az igazség csíráit tartalmazhatja. Az etimológiai irodalom szerint ugyanis egy, a hegység lábánál lévő görögösen Püréné (Пυρήνη)-nek nevezett ókori városról kapta a nevét (ahol aztán Bebrüx és Püréné is élhetett [volna]). A városnevet az etruszk Purna tözsnévvel próbálják összevetni
A sp. sierra, port. serra szó latin eredetű. Vö. a klasszikus kor nyelvét szótárazó Finálynál:
serra, ae, nn. fürész. Közm. serram cum aliquo ducere, veszekedni. Innen átv. ért. 1) hsz. fürész- v. kigyóalaku csatavonal. 2) egy tengeri hal, tán fürészhal. 3) cséplő v. nyomtató szekér farkasfogas kerekekkel.
Ekkor tehát még átvitt értelemben sem szerepel a ’hegység’ jelentés.
A Pireneusokat pedig az este megnézem, holnap pedig beidézem, ha valaki addig meg nem előz.
> A Kárpátok neve valóban az ókori, római forrásokban 'Carpii' néven említett , a tágabb értelemben vett dák törzsek közé sorolt népcsoport nevéből származik? (Mons Carpaticus)
Kis Lajos nem feltételez közvetlen kapcsolatot. Az albán karpë ’szikla’ szó alapján rekonstruál egy dák *(s)korpātā ’sziklás’ szót, amely a névadás, így a nevet szélesebb körben elterjesztő görög Καρπάτης ’όρος, latin Carpatus mons alapja lehet. (N.B. A Mons Carpaticus későbbi alak).
Annyiban azonban lehet összefüggés, hogy a Carpii törzs neve is ugyanebből a ’szikla’ szóból eredhet.
> És az Alpoké (Alpes)?
Ezt a nevet is a latin terjesztette el. A latin tb. sz.-ú Alpes név etimológiája vitatott, két teória tartja magát: – Egy indoeurópai hegynévről van szó, amely a hóval való fedettség okozta fehér színre utal, ehhez vö. lat. albus ’fehér’ mn. (ugyanilyen motiváció alapján lett hegynév a magyarban a havas szó, sőt többes számban – havasok – hegységnév). – Preindoeurópai ősiségű név, szintén vélhetően ’hegy’ jelentésben.
> a szlovén Triglav azért háromfejű, mert egy hármas hegycsúcs. Legalábbis úgy néz ki.: http://en.wikipedia.org/wiki/Triglav
Ez igaz, de Galgadio #695 „a hegycsúcs az istennévről kapta-e a nevét?” kérdése attól még kérdés. Sok három csúcsú hegy létezik – pl. a szülővárosom határában is –, amelyet mégsem erről neveztek el. Emiatt „megéri” annak vizsgálata, hogy mi lehet a névadás motivációja.
A Triglavhoz még irodalmaztam. Első említése ilyen néven 1320-ból adatolható. Ez a vidék ekkor már évszázadok óta keresztyén – a Conversio Bagoariorum et Carantanorum 871-ben a megtérésükről már múlt időben ír, a dalmátok (horvátok) megtérésének kezdete is Višeslav (ur. 785–802) nevéhez fűződik. Én ezt a közel négy évszázadot soknak érzem ilyen világos pogány kultusz fenntartásához.
Fontos még szerintem a mérlegeléshez, hogy a hegy olasz neve Tricorno, azaz ’három szarv’. A szlovén és az olasz név összefüggésének három alapvető esete lehetséges: (1) párhuzamos névadás, amelyet a hegy alakja ihletett egymástól függetlenül; (2) az olasz (latin?) név az elsődleges, melynek kalkja a szlovén; (3) a szlovén (szláv) név az elsődleges, amelynek kalkja az olasz.
Az (1) és (2) esetben kizárhatjuk a szláv istennevet, mint motivációt, mivel az olasz esetén ez nem merül fel. A (3) eset is kétséges: ha ugyanis az olaszok egy, a szláv istenről elnevezett Triglav ’háromfej’ nevet vettek volna át és fordítottak volna le, akkor az lenne várható, hogy az olaszban is megmarad a ’fej’, azaz a hegynév Tricapo, vagy Tritesta lenne. Emiatt úgy tűnik, kizárható a szlovén név elsődlegessége, ezáltal az istennévvel való kapcsolat is.
P.S. Hasonló megfontolások miatt a (2) eset sem valószínű, mert akkor a szln. név Trirog lenne. Emiatt az (1) lehetőség, a párhuzamos névadás a legvalószínűbb, ekkor pedig a motiváció egyedül a hagy alakja.
Triglav istenről csak az Odera torkolatából, Szczeczin környékéről vannak adatok <http://home.zcu.cz/~ksdv/antropologie/slovani.htm>, <http://cs.wikipedia.org/wiki/Trihlav>. Nem tartom valószínűnek, hogy közvetlen kapcsolata lenne neki a szlovén hegynévvel. Ez eléggé általános szókép ahhoz, hogy egymástól függetlenül is kialakuljon több helyen. Egyébként is az ilyen jellegű kapcsolat általában fordított irányban szokott működni: a hegyekből lesznek inkább istenek, mint fordítva.
> Valahol azt olvastam, hogy ez egy 'víz' jelentésű ősi iráni szótőre vezethető vissza. Megállja-e a helyét ez a magyarázat?
Igen, bár a jelentés talán inkább specifikusan ’folyó; folyik’. Az avesztaiban van dānu- ’folyó, folyam; ár(amlás)’, a mai oszétban pedig don ’víz, folyó’.
> A múlt héten a szlovák kollégáktól kaptam egy Szlovákia-térképet, sajnos csak szlovák feliratokkal.
Miért „sajnos”? Magyar kollégáktól kaphatsz magyar feliratosat. Én inkább örülnék a te helyedben, mert Mo.-n nemigen kapni olyan térképet, ahol a tájegységek, kistájak eredeti nevükön fel vannak tüntetve.
> Kíváncsi vagyok, hogy a földrajzi nevekben lévő alábbi kifejezéseket jól fordítom-e:
Alapvetően jól. A rovina az teljesen sík síkság, a nížina lehet alacsony szintkülönbségekkel tarkázot, a planina ennek a hegyvidéki variánsa.
A vrchovina magasabb dombságot jelöl, magyarul néha a hegység titulus is kijár neki, a pahorkatina pedig alacsonyabbat.
A *Sít az helyese Štít.
A „Nad + folyónév”-hez: A magyarban az azonos nevű településeket egybeírt összetételi előtaggal különböztetik meg, pl. Balatonföldvár, Dunaföldvár, Tiszaföldvár. A szlovákban ilyesmire két típus van: a magyarhoz hasonló, amikor a megkülönböztető tag egy (a szlovákban különírt) helynévi melléknév (pl. szlk. Liptovský Mikulás = m. Liptószentmiklós). A másik a némethez hasonló, amikor a név mögé jár egy elöljárós helyhatározós kifejezés. Ennek példája a nad + folyónév. Nagyon ezt nem kell lefordítani, hiszen önmagában nemigen van jelentése, vö. szlk. Nové Mesto nad Váhom = m.Vágújhely. Az elöljárós helynév lehet más földrajzi név is, és a földrajzi név topológiája határozza meg, hogy mely elöljáró használatos. A szlovákban alapvetően az alábbiak járják: na ’<tájegység>-en’, nad ’<folyó> felett’, pod ’<hegy> alatt’, pri ’<város, víz stb.>-nél, közelében’. víznévvel állhat a nad és a pri is: az előbbi azt jelenti, hogy a település az adott folyóra, patakra települt, a pri meg csak azt, hogy a közelében van (persze a gyakorlat ettől valamelyes mértékben eltérhet).
A hrad és a zámok különbségéhez vö. n. Burg, ill. Schloß. vagyis az utóbbi inkább kastély, vagy kastélyszerű vár, az előbbi pedig kifejezet erődítmény [volt eredetileg, a névadáskor].
A raj valóban ’paradicsom’. Ez igen modern, tudatos, turisztikai célzatú névadásokban szerepel. Legelsőbben ilyen a Slovenský raj, amely magyarul is Szlovák Paradicsom.
> Továbbá a szlovák 'vrchovina' szó és az orosz (szovjet) Verhovina motorkerékpármárka ugyanaz a szótő e?
Igen, ezek etimológialag megfelelnek egymásnak. A Verhovinákat Lvovban gyártották, és a neve is egy ukrán kistáj (sívidék) nevét viseli, amely Kárpát-Ukrajnában van a román határ vidékén. A központjának neve 1962-ig Zsabje (ukr. Жаб'є, le. Żabie) volt, amely azóta a Verhovina (ukr. Верховина) nevet viseli. Vö. szlk. vrch ’hegy; csúcs; vmi teteje, felső része’ + -ový mn.-képző > *vrchový ’hegyes, dombos’ + -ina fn.-képző > vrchovina ’tkp. hegyes, dombos terület’. Mivel az orosz верх (verh) szónak nincs ’hegy jelentése’, csak ’felső rész stb.’, így a Verhovina esetén valószínűleg ukrán szóról van szó. Bár az oroszban is van hasonló képzés, csak ott az -ový mn.-képző kimarad: верх + -ина > вершина (veršina) ’csúcs, hegy, tető(pont)’.
Szlovénia legmagasabb pontja a Triglav csúcs (tszf. 2.864 m). Ez a szó még általános iskolai orosz tudással is megfejthető, hogy 'három fejet, három fejűt' jelent.
Egy vallástörténeti könyvben olvastam, hogy az ősi pogány szlávoknak volt egy Triglav nevű, háromfejű istenük.
Kérdésem az, hogy a két Triglav szónak van-e köze egymáshoz, vagyis hogy a hegycsúcs az istennévről kapta-e a nevét?
A Kárpátok neve valóban az ókori, római forrásokban 'Carpii' néven említett , a tágabb értelemben vett dák törzsek közé sorolt népcsoport nevéből származik? (Mons Carpaticus).
A Galga-vidéki szlovák eredetű lakosság zöme evangélikus.
Kivétel Püspökhatvan szlovák-magyar lakossága, az ottaniakat a váci püspök rekatolizálta az1670-es években. Püspökhatvan ugyanis váci püspöki birtok volt.
Evangélikus többségű Pest megye északi részén Csomád, Csömör és Váckisújfalu is, valamennyi jelentős szlovák eredetű népességgel.
ON:
A szlovák földrajzi nevekben található Teplica szó azonos a magyar Tapolca városnévvel? Meleg víz, hévíz jelentésű (teplá voda)?
Anyám alföldi szülővárosában volt lelkész Tessedik, úgyhogy erősen evangélikus az ottani szlovák közösség. Van ugyan r. kat. templom is, 1812-ben szentelték, de ezt a földesúr Bolzák és a későbbi betelepülők miatt emelték.
Apám mátrai, ő római katolikus. Itt még a régi településneveket is sikerült katolizálni a két vh. között.
Ha ez lenne a következő kérdés: magam evangélikus vagyok.
OFF: A héten Szlovákiában jártam szolgálati úton, volt szerencsém látni a Vág (Váh) folyót. Meglepően impozáns méretű folyó, nagyobbnak becsültem a Tiszánál.
> Hamis barát! Etimológiailag nem függ össze az ismeretlen eredetű zagyva ’zavaros’ mn.-vel, bár úgy vélik a folyónév ez utóbbi hangalakjára hatással volt (tehát a kapcsolat éppen fordított, mint Lájszló vélte.)
Kedves Galgadio! Ebből az a tanulság, hogy olyankor is érdemes kérdezni, amikor nyilvánvalónak tűnik a magyarázat. Én pedig elnézést kérek...
Zömmel a Földrajzi nevek etimológiai szótára alapján kivonatolok. Ez a kérdezted és az átnéztem víznevek közül csak egy esetben céloz preindoeurópai eredetre, de ez is csak alternatíva:
Garam [+1075/+1124/+1271: Gran] 1. Preindoeurópai eredetű, ekkor a n. Goslar település melletti Grane víznévvel lenne öszevethető. 2. Indoeurópai *ghren- ’<földet> váj, túr’ > illír, kelta v. germán > ócseh Gron > szlk. Hron ~ m. Gran > *Garan > Garam. Ez esetben analógia az ókori müriai Γρανικός ( ma Kocabaş Çayı, Töröko.) víznév lehet.
A többi esetén valamely indoeurópai nyelv a kiindulás. Ezeknél csak a lényegre szorítkozva az etimológiai a magyar alakig. []-ben (mint fönt is) az első magyar említés(ek):
Hernád [1150 k./XIII–XIV. sz.: Honrat, Honrad; 1230: Harrad; 1232/1384/1393: Hornad; 1255: Hernad] Germán eredetű, régi n. neve Honrade volt (vö. másik n. Hohenrode ’magasan lévő irtvány’ hn.) > m. Hornad > szlk. Hornad ~ m. Hernád. A mai n. Kundert neve népetimológia. Szamos [1150 k./XIII–XIV. sz.: Zomus], ókori lat. Samum (tárgyeseti alak) 1. Azonos eredet a fr. Somme vízn.-vel < lat. Sumina < lat. Samara <: ? kelta *samo- ’nyugalom’ > (… >) (> szl. *Somiš > ) m. Szamos. 2. Kevésbé valószínűen ie. *s(w)om-isyo- ’harcsában gazdag’ > (… >) (> szl. *Somiš > ) m. Szamos.
Zagyva [1150 k./XIII–XIV. sz.: Zogeua; 1234/1550: Hogoua (olv. Zogoua)] Szl. *sadja ’korom’ :> szl. *Sadzava (vö. hasonló cs. Sázava, szb.-hv. régi Sađavica, le. Sadzowka) > m. Zadzśava > Zagyava < Zagyva. Hamis barát! Etimológiailag nem függ össze az ismeretlen eredetű zagyva ’zavaros’ mn.-vel, bár úgy vélik a folyónév ez utóbbi hangalakjára hatással volt (tehát a kapcsolat éppen fordított, mint Lájszló vélte.)
Kraszna [1257/1466: Crazna] Szl. krasna <voda, rěka> ’szép <víz, folyó>’ (vö. hasonló le. Krasna, ukr. Красна) > m. Kraszna.
Olt [1211/1231: Alt], gör. ’Αλούτος, lat. Alutus Dák (vö. lett aluots ~ avots ’forrás’) > (… >) szl. *Olъtъ > m. Olt.
És egy magyar: Bodrog [1067 k./1267: Budrug] 1. M. bodor + -g képző (vö. bal > balog) ’hullámos, nem sima víztükrű <folyó>’ 2. Nem valószínű az ói. bhadraka ’jó, szép’ alapról való származás, vö. krími Badrak folyó.
Igen, erre gondolok. A Красная площадь (a площадь - 'tér' nőnemű) = Vörös tér népetimológia. Eredetileg Szép teret (v.ö. Dísz tér a Várban)jelentett, majd amikor végbement a jelentésváltozás az oroszban, ezt áttették a tér nevére.
Igaz, ettől a Kraszna folyó nevében ez a szó figyelhető meg, max. nem vörös a folyócska, hanem szép.
