Pár napja megkérdeztem Bozsó Pétertől (elárulom a nevét, ha már nem találgattatok) a honlapján, hogy mi a helyzet a darab végével kapcsolatban, amire később szóban azt válaszolta, hogy nem változott. Igaz, hogy a darab rövidebb lett pár perccel, ill. mondattal, de a végét és a mondanivaló lényegét nem érinti a változás.
Nincs kedved ellenőrizni és még egyszer megnézni? ;-) Bár ez a korábbi emlékeiden nem változtatna...
Hoztam egy választ az illető honlapjáról (a bemutató dátumát illetően). Kitaláljátok, kiről van szó? ;-)
Dosztojevszkij-Sopsits: Bűn és bűnhődés a rácsok mögött (Sűrű/Dunya) - Budapesti Kamaraszínház - Ericsson Stúdió
rendezõ: Sopsits Árpád
bemutató: 2001. június 1.
Mi volt a különbség a két befejezés között? Mi lenne, ha ezt egy érintettől kérdeznénk meg? Vagyis az egyik játszótól (pl. a honlapján)! Akkor nem kéne lelőni a poént azok előtt, akik még nem látták.
El is látogatok hozzá, és megkérdezem! :-)
Igen, én valóban a Bűn és bűnhődésről írtam. Tényleg nem látta senki koraősszel?
Egyébként itt nem "érési" kérdésről van szó. A vége megváltoztatásával a mondanivaló is megváltozott. Szerintem a második verzió kicsit puhábbá tette az előadást. Bár mondom, lehet, hogy én értettem félre valamit.
Én veled ellentétben kétszer láttam. Egyszer közvetlenül a bemutató után és egyszer decemberben.
Szerintem, a rendező megváltoztatta menetközben a végét. Nem akarom lelőni a poént, de nekem az első vége-megoldás jobban tetszett. Látta még valaki a darabot közvetlenül a bemutató után? Szívesen megvitatnám az illetővel, hogy akkor most mi is lett az előadás vége.
nagyon szeretem Ibsent is, a Katonát is, Gothár rendezéseit is és nem is csalódtam. bár a szünetben többfelől elégedetlenség is megütötte a fülemet.
az biztos, hogy még nem érett össze a darab. 1-2 mellékszereplő még nagyon nem rázódott bele. viszont a címszereplő Básti Juli fantasztikus (most is) és a másik női szereplő, Kiss Eszter is nagyon jó.
Láttátok már?
Bűn és bűnhődés a rácsok mögött (Budapesti Kamaraszínház). Erről volt már szó korábban? Tegnap láttam először, többször valószínűleg nem is fogom. Félreértés ne essék: éppen azért mert nagyon jól megcsinálták. A végére megfájdult a fejem a feszültségtől. Egyszerűen ütött a sztori, nehéz volt gyorsan visszatérni a valóságba és a nagyszerű/hiteles színészeknek tapsolni. Szívesen elüldögéltem volna még magamban, a történeten töprengve. Nehezen aludtam el utána és még akkor is róluk álmodtam.
A (vas)taps a legjobb: kiszaladnak, beszaladnak és közben csak vigyorognak! :-) Imádnivalóak!
Húha, olyan régen még nem járok erre, hogy olvastam volna a darabról, nekem is vissza kell olvasnom!
Bizony jól választottál! Csütörtökön láttam először a darabot, de máris készülök a márciusi "parádéra"!
CC/KK néven néhány korábbi hozzászólót megismételve fantasztikusnak nyilvánítottam a telesítményüket Steve honlapjának vendégkönyvében! Ha érdekel, nézd meg itt!
Ez egy fantasztikus darab, tegnap láttam másodszor. Nem is a sztori, hanem a két fiatal színész miatt, akik, bátran álíthatom, hogy brillíroznak benne. Korábban is volt már róla szó a topicban!
Meg a Barust, ha jól tudom.
A lényeg, hogy igazatok van, de szerintem az jobban zavarta volna ha esetleg a színészi játékáról írtam volna valami rosszat, de nem ezt tettem, sőt baromi jól játszott, mint ahogy általában teszi!
Már nagyon vártam a tegnapi Elsötétítést. Azt már említettem, hogy nagy Spiró-rajongó vagyok és az Elsötétítés után méginkább az lettem.
Szerintem ez egy csodálatos darab. Egy szerelmi kapcsolatot mutat be súlyos történelmi és politikai helyzetben. A férfit a racionális gondolkodása vezeti -persze nem kis belső fájdalmak árán- a nőt pedig az érzelmei -mindenféle racionalitás nélkül, elvakultan, amit akár butaságnak is tarthatunk.
Csodás párbeszédek, eszmefuttatások vannak gyönyörűen megfogalmazva az előadásban. Élmény volt hallgatni a színészeket, a 2 óra nem volt üresjárat, számomra tényleg igazi színházi élmény volt minden pillanat.
És nem csak az írónak gratulálok, hanem a színészeknek és a rendezőnek is. Szerintem szuper volt a Hegyi Barbi, a Lukács Sándor és a Hegedűs D. Géza is. Igazi jutalomjáték, ami például a Lukácsra már igazán ráfért.
Én mindenkinek csak ajánlani tudom, aki nem csak szórakozni akar a színházban, hanem utána egy kicsit elgondolkozni is, igazi ütős este volt!
