Szenzációs régészeti leletek kerültek elő a Zalavár-Várszigeten
SZÍNESFÉM BERAKÁSOS SARKANTYÚSZETT, VASKARD ÉS BESZÉDES SOLIDUS
2019. 08. 22. 10:15
"Az ásatás finisében a 850. január 24-én felszentelt Mária-templom körüli temető feltárására fókuszált a kutatás. Az első itteni sírokat még 1951–53 között bontották ki a régészek, majd sokáig a Vársziget más részein folytatták a munkát. Ebben az évben a régi ásatások dokumentációjának az újabbakkal való összekapcsolása, egységbe rendezése is a célok közt szerepelt. Ennek során a szezon utolsó hetében, éppen Boldogasszony napján egy, a korábbi ásatások által kihagyott területen, a Mária-templom szentélyétől 8-10 méterre előkerült egy erős tölgyfa koporsóba temetett fiatal férfi csontváza. Jobb karja mellett bronz markolatgombbal és keresztvassal felszerelt, 95 centiméter hosszú, kétélű vaskard pihent, amely a Karoling-birodalom egyik fegyvergyártó műhelyében készült (a hozzáértők kedvéért megjegyezzük: a formai jegyek alapján az úgynevezett Petersen K típusú kardról lehet szó). Az elhunyt bokáinál színesfém berakásos díszítésű vas sarkantyúgarnitúra feküdt, a mellkas bordái között pedig a kiváló hadvezér, de egyházi ügyekben könyörtelen V. Konstantinosz Kopronümosz (751–775) aranysolidusa (pénzérméje) került elő, amely szirakúzai verdében készült. (A szóban forgó bizánci császár „Trágyanevűként” is ismert, gúnyneve abból ered, hogy állítólag keresztelésekor, csecsemőként „belepottyantott” a keresztelőmedencébe.) Egy másik közeli férfisírból ugyancsak fémberakásos díszű, csatos felerősítésű, nagy méretű, „nehéz” sarkantyúgarnitúra került elő."
Még egy esemény, ami vagy itt történt (Zala), vagy nem. A hivatalos álláspont szerint nem, de a linkelt cikkben azért van némi logika, szóval ki tudja?
Kösz hogy felhivtad rá a figyelmünket. Ahogy nézem orwzágos jelentőségű oklevél Kehidáról (Deák Ferenc földje).
András királyhoz folyamodnak a nemesek, hogy a gonosztevők ellen ( nem tom mert elnyomás is van az oklevélben? konkréten a veszprémi püspököt panaszolták be) igazság szolgáltatási jogot (pallosjog?) kaphassanak
Hogy miért is valós Patkónak a fához kötödő legendája.
Ime, az az az épület ami a fával szemközt vagyon. Ez a hires rigóczi csárda épülete. Mint előbb irtam, nézz bele a betett filmbe (nyito hozzászolás), ez az ott szereplő csárda ostromának valós és megtörtént helyszine: „rigóczi csata”.
Nem tudjuk milyen idős az épület, de 1813-as csárdaösszeirás szerint akkor már állott. (persz nem egészen ilyen volt, a falai nem a mai kőporos vakolattal, hanem fehérre meszelve, a tetőfedés zsup vagy nád és az ablakok is zsalusak voltak, de igen ez az az épület).
Amit az épületről tudunk, hogy csárda épülete 1932-re már mint erdészház funkcionál:
„A nép a betyárromantika nimbuszával övezi ezt a fát, amelyről azt regéli, hogy a hírhedt somogyi betyár a Barcsról Darányba vezető műút mellett álló rigóci csárdában, mely ma közalapítványi erdőőri lak, szokott volt duhajkodni és a csárda északra nyíló söntésének ablakából szórakozásból ebbe az öreg tölgyfába lövöldözött. A lövedékek nyomai ma már nem látszanak a törzsén.” 1932
Erdészházból („közalapitványi erdőőri lak”) késöbb ismét vendéglátoipari egységgé lett, ma eladó épület, de azért gondozzák. Távol van és távol volt minden lakott településtöl, az erdő közepén akkor is ma is. Az ilyen helyeket más senki nem látogatta, mint pásztor és betyár.
A film Gelencsér József betyárvezés és bandájárol szól. Gelencsér Patkó egyik legénye volt és Somogy legnagyobb sorozatgyilkosávánőtte ki magát. Neve nem maradt fenn a nép ajkán, a köztudatba Gönczi könyve hozta vissza és legendássá pont Szomjas György filmje tette.
Gelencsér Somogyváron született, majd a család bérbe vette a rigóczi csárdát (lásd kép), a Gelencsér gyerekek itt nőttek fel a betyárok között a csárda pedig a somogyi betyárság központja volt. Az apa mint orrgazda állt a betyársággal kapcsolatban, a három fiu pedig betyár lett.Gelencsér testvérét felakasztatta a tamási biro, Gelencsér pedig Bergántol 1863-ban átvette a vezérséget. 1862-ben pedig Patkó 1862-es lelövése után lett a dél-somogyi betyárság vezére. Akkoriban ez az épület volt a somogyi betyárság egyik tanyája (a másik fontos Görösgálon volt).
Ma is ugyan ugy az erdő közepén ugyan ugy, ugyan azzal az alaprajzzal, mint az 1864-es kataszteri térképen.
Az ut egyik oldalán a Patkó fa a másik oldalán pedig a rigóczi csárda.
Ennek köze van a valósághoz és ma délután majd mutatom is hogy miért. :) Addig nézd meg a nyitofilmet nyitohozzászolás, annak az eredeti helyszinét is mutatom.
A legendákat a somogyi betyárokrol Gönczi már kiszelektálta, amikor összevetette őket a főispáni hivatal bünügyi anyagával.
SZámos legenda hitelesnek bizonyult.
Egyet már irtam, is, a csendőrlövö tabi plébános esete. Ez nemcsak a legendákban maradt fenn, de a főispáni irattár peranyagában és a Historia Domusban is megirta a plébános ur. (Plusz még egy negyedik forrás, a némedi plébános feljegyzései, neki meg az egyik betyár személyesen mesélte el). :)
Ugy tartja a néphagyomány, hogy Patkó Bandi ehhez a fához kötözte a lovát. Amiből semmi nem igaz. Mert nem volt love.
De
Más néphagyomány ugy tartja,. hogy Patkó János erre a fára lődözött célba, ami ellenben igaz, sőt nemcsak ez igaz, hanem ez a fa Somogy többi betyárvezéréhez is kötpdött mint Patkó János, Patkó István, Soromfay József, Bergán János, Gelencsér József és talán Kutyás (Leopold) Györgyhöz is.
Hogy miért? Legközelebb azt is mutatom.
A tölgy mintegy 400 éves fa és Patkó János idejéán sem volt már fiatal.
