Szerinted nem kvantált az energia terjedése. Akkor az érzékelhető leghosszabb hullámú infravörös és a legrövidebb hullámú gamma sugárnál is van rövidebb, illetve hosszabb hullám, csak megfelelő érzékelőt nem tudunk hozzájuk rendelni? A foton jelenti az érzékelési tartományunk küszöbét és plafonját egyszerre?
A fotont leadó objektum mozgásállapotától függetlenül, a kibocsájtás pillanatától gömbhullámként terjed. Ha nem ütközik elnyelőbe, akkor is egy, vagy az áthaladást nyújtó rések számától függően több gömbhullámként halad tovább addig, amíg valamelyik gömbhullámot el nem nyeli a detektor, ami arra van kitalálva.
Mivel az okozója (elektron) elmozdul A-ból B-be, e keletkező elektromágneses hullám elég kis valószínűséggel lesz gömbhullám.
A detektor után nincs sugárzás. A detektorok a rések mögött vannak.
Vagy az egyik, vagy a másik detektorral lép kölcsönhatásba.
"Amikor egy kibocsájtott foton gömbhullám formájában kiterjed, a gömbfelület egy pontján nyelődik el."
Igen, s ott leadja a teljes energiát, de nem gömbhullámról van szó, mivel a töltött részecske (elektron) elmozdulását, ha az XYZ irányba is történik, akkor is egy irányba transzformálható.
A többi irányokba a töltés nagysága időben nem változik, tehát hullámot se okozhat.
A "foton" egy darab hullám, ami energiát közvetít, de mint hullám nem egy pontban halad át, de az energiája (amikor észlelik) az egy pontban adódik át.
Amikor egy kibocsájtott foton gömbhullám formájában kiterjed, a gömbfelület egy pontján nyelődik el. Az a kérdés, hogy az észlelésre készített detektorban, vagy a abban a tárgyban, amin a rések vannak? Ha nem nyelődik el a hullám, a gömbfelület akkor is megszakad azon a területen, ahol a réseket kialakították. A réseken átjutva, újra gömbhullámok formájában halad a már három részre szakadt foton, vagy csak az számít eredeti fotonnak, ami majd a detektorban elnyelődve nyomot hagy?
"Ezt nem ránézésre kell megállapítani. Hanem képkockánként megmérni a pozíciót, aztán grafikusan ábrázolni. Továbbá regressziós görbét illeszteni. Abból pedig kijön a kezdeti sebesség és a gyorsulás is."
Így van, és ezt meg is tettem annak idején. Kár, hogy Szász nem tette meg.
De ezt a videót nézve szemmel is jól látható, hogy nincs semmiféle gyorsulás. Egy gyorsuló mozgás teljesen másképp néz ki.
ott nincs semmiféle effektus. Egyes testek már eleve kezdősebességgel indulnak, és ez a sebesség nem változik (tehát nincs relatív gyorsulásuk).
Ezt nem ránézésre kell megállapítani. Hanem képkockánként megmérni a pozíciót, aztán grafikusan ábrázolni. Továbbá regressziós görbét illeszteni. Abból pedig kijön a kezdeti sebesség és a gyorsulás is.
"Csak nem a kétféle elöjelü elemi gravitációs töltések létezését akarod cáfolni?"
Azt nem kell cáfolni, mert az sosem lett bizonyítva. Az ejtőkísérleted teljesen elfuserált. A vak is látja, hogy ott nincs semmiféle effektus. Egyes testek már eleve kezdősebességgel indulnak, és ez a sebesség nem változik (tehát nincs relatív gyorsulásuk). Mások meg sem mozdulnak. Az általad előrejelzett magasságszinteket pedig meg sem közelítik. Elképzelésem sincs, hogyan bűvészkedted (hamisítottad) te össze ebből a kísérletből az általad kapott gyorsulásokat. De ez nem is fontos, mert a videóról a hülye is látja egy pillanat alatt, hogy nincs semmiféle effektus.
Előzőleg már a hamis "foton" részecskének is léteznie kellett.
Ennek következtében össze keveredtek a részecske tulajdonságai (amelyek nem tudnak egymáson áthaladni), s a hullám tulajdonságai (,hogy akár egymáson is át tudnak haladni).
A "foton" egy darab hullám, ami energiát közvetít, de mint hullám nem egy pontban halad át, de az energiája (amikor észlelik) az egy pontban adódik át.
"De vajon tényleg keresztülment egyetlen foton egyszerre mind a két résen? A kérdés eldöntéséhez a következőképpen módosították a kísérletet. Mindkét rés mellé részecskedetektort helyeztek el. Ezeknek a detektoroknak vagy azt kellett volna jelezniük, hogy a résen egy részecske átment, vagy azt, hogy nem ment át. (Nem mutathattak tört értéket, mivel a fotonok energiája egy kvantum energiájának felel meg, így nem osztható fel.) A detektorok jeleztek is. Ám az eredményt mégsem lehetett elfogadni. Amikor ugyanis a detektorokat felszerelték, az ernyőről eltűnt a sávos mintázat, az interferenciakép is."
Ha a detektor "észlelte", azaz az energiáját elnyelte, akkor természetesen az ernyőig már nem jutott energia, s így hullám se.
Erre lehet több magyarázatot találni, de természetesen a leghülyébbet fogadták el.
Nem egyedi eset. Ez volt az egyik váltó, ami a valóság megfigyeléséből nem a valóság tényleges magyarázata felé irányította a fizika vonatát, hanem a mesék határtalan vágányára.
Előzőleg már a hamis "foton" részecskének is léteznie kellett (a fejekben).
"Csak nem azt akarod mondani, hogy a Newtoni fizika, minden látszólagos eredményessége ellenére, helytálló és szilárd alapokon álló?"
Mindenesetre szilárdabb alapon áll, mint a te elfuserált ejtőtornyos kísérletedből levezetett agyrém.
"Arilou, nem csak azt akarod mondani, hogy fotonok léteznek, amivel a fényelektromos hatás és a Planck sugárzás megmagyarázható."
Nem, én már nagyon várom a te magyarázatodat ezekre a jelenségekre. Már sok éve. Hiszen "Az atomisztikus fizika teljes egészében helytettesíti a rengeteg ad hoc, de helytelen feltételekkel spékelt energétikus fizikát"
"Neked semmire sincs önnálló és megindokolt tudományos válaszod"
Önálló tudományos válaszom valóban nincs. Az csak igen keveseknek adatik meg, és én nem vagyok köztük. De legalább nem is hiszem magamról ezt.
Te annyival vagy jobb helyzetben, hogy neked egy-két dologra ugyan van önálló válaszod, csak az teljesen téves.
Mi van akkor, ha a vákuumban lévő virtuális részecskék, és virtuális fotonok is részt vesznek a kísérletben? Amikor egy fotont küldenek át a résen, átmegy vele a virtuális párja is, ami nem látszik a detektoron, de látszó becsapódási helyét befolyásolja. :)
A kvantummechanika kétrés-kísértlete a kvantumelmélet kvantumjaival, a fotonokkal foglalkozik:
A magyarázat (a Wikiböl)
Az ernyő mindegyik pontja mindkét résből kap hullámokat, azonban a hullámok útja a fényforrástól a réseken át az ernyőig nem lesz azonos hosszúságú, így a hullámok nem lesznek azonos fázisban. A hullámok természetéből fakadó interferencia hatására egyes helyeken erősítik, máshol kioltják egymást. A kísérlet másik figyelemre méltó eredményét akkor láthatjuk, ha elérjük, hogy a fényforrás egyszerre csak egy fotont bocsásson ki. Ha csak egy rést nyitunk ki, nem kapunk sávokat, csupán összefüggő képet az ernyő mentén. Amikor két résen át egyenként indítjuk a fotonokat, arra számíthatnánk, hogy vagy az egyik, vagy a másik résen haladnak át és nincs társuk, ami kiolthatná őket, tehát úgy kellene viselkedniük, mintha csak egy rés lenne: egyenletes eloszlást várnánk az ernyőn. A valóságban azonban akkor is megjelennek a sávok az ernyőn, ha egyenként küldjük át a résen a fényrészecskéket.
Tehát egy-egy foton ki tudja oltani saját magát? A kvantummechanika szerint igen. Valahogy úgy halad át az egyik résen, hogy "tudja" közben, mi a helyzet a másik oldalon. Sőt, a fizikusok már azt is ki merik mondani: a fényrészecske, bármennyire hihetetlen, egyszerre mindkét résen keresztülmegy. Ahogy átért a két résen, két külön hullámként viselkedik. Destruktív interferencia lép fel, kioltja önmagát. A fény tehát lényegében részecskékből, kvantumokból tevődik össze, amelyek mindegyike önmagában hullámként viselkedik. Abban az esetben, ha két lehetséges, alternatív útból csak az egyik áll nyitva számukra, azon mennek végig. Ha csak a másik, akkor azon haladnak. Ha azonban mindkettő, akkor a két út kiolthatja egymást, s egyiken sem mehetnek végig.
De vajon tényleg keresztülment egyetlen foton egyszerre mind a két résen? A kérdés eldöntéséhez a következőképpen módosították a kísérletet. Mindkét rés mellé részecskedetektort helyeztek el. Ezeknek a detektoroknak vagy azt kellett volna jelezniük, hogy a résen egy részecske átment, vagy azt, hogy nem ment át. (Nem mutathattak tört értéket, mivel a fotonok energiája egy kvantum energiájának felel meg, így nem osztható fel.) A detektorok jeleztek is. Ám az eredményt mégsem lehetett elfogadni. Amikor ugyanis a detektorokat felszerelték, az ernyőről eltűnt a sávos mintázat, az interferenciakép is.
Az eredményt nem lehet elfogadni! Csödben van az elfogadott fizika, nem tudja mi is a kvantummechanika.
Az atomisztikus fizika teljes egészében helytettesíti a rengeteg ad hoc, de helytelen feltételekkel spékelt energétikus fizikát, amit az elfogadott ostobák tovább fejleszteni probálnak.
Csak nem azt akarod mondani, hogy a Newtoni fizika, minden látszólagos eredményessége ellenére, helytálló és szilárd alapokon álló? Hát még a testek mozgásegyenletét sem tudta helyesen felállítani. Nem tudta megmagyarázni a tehetetlen tömeget és hogyan függ össze a tömeg a gravitácoval. Egyáltalán Newton a gravitáció magyarázatánál nem jutott messze, a gravitáció lényegét nem ismerte fel. Érezte, hogy a súlyos tömeg és a tehetetlen tömeg más, de nem tudta a különbségüket levezetni és nem tudta kimérni.
A fizikusok a neutrínókkal úgy állnak szemben, mint a ború az új kapunál. Fogalmuk sincs mit azok, mik a tulajdonságaik, mikböl állnak, hányan vannak. Vagyis már ez kimutatja az elfogadott fizika szegénységi bizonyítványát. Persze nem mintha tudnák mik a részecskék, mennyi elemi, tehát tovább nem bontható részecske van, amikböl az összes másik részecskék, az anyag, felépíthetö? A részecskefizika standard modellje a nevét sem érdemelte meg, csapható feltételezések kínosan összehordott összege.
Arilou, nem csak azt akarod mondani, hogy fotonok léteznek, amivel a fényelektromos hatás és a Planck sugárzás megmagyarázható. Csak nem azt hiszed, hogy az elektronok ugri-bugrálnak az atomok héjjában a fény kibocsátásnál? És mit tartasz a QED elfogadott renormálásáról, amivel felmerülö végtelen intergrálokat az asztal alá probálnak süllyeszteni? A kétrés-kisérletre az elfogadott fizikának még a mai napig sincsen elfogadható magyarázata.
Arilou, nem tudom honnan szerezted a "fizikai tudásodat", amiböl az közléseidet meríted, de sokra nem mész velük, csak Wiki féle idézgetések jönnek ki igazi indokok helyett. Neked semmire sincs önnálló és megindokolt tudományos válaszod, csak populisztikus höbörgési jutsz el.
De ezek a "bombasztikus" elnevezések se semmik. "Atomisztikus fizika", vagyis amit már 2000 éve kitaláltak. Meg "Új Fizika", ami gyakorlatilag Newton előtti sötétségbe veti vissza a fizikát :)
Az lenne a kérdésem, hogy melyik neutrínó halad keresztül a kilométer vastag ólomfalon, a nagy nyugalmi tömegű és kis energiájú, vagy a nagy energiájú neutrínó?
"Továbbra is az a kérdésem, hogy a standard model szerint a neutrínó hogyan tudna szétsugárzódni?"
Gyenge kölcsönhatáson, W és Z bozonon keresztül.
De mivel ezeknek nagy a nyugalmi tömegük, ezért nagyenergiájú neutrínók kellenek, hogy egyáltalán történjen valami. Persze nemnulla a valószínűsége, hogy a neutrínóháttér részecskéi szétsugárzódjanak, de annyira kicsi ennek a valószínűsége, hogy gyakorlatilag eltekinthetünk az ilyen kisenergiás neutrínók annihilációs eseményétől.
