A foton nyilván egy olyan részecske ahogy te elképzeled, ha elképzeled egyáltalán valahogy. De csak szerinted.
A foton definíció szerint az az energiacsomag, amivel az elektromágneses tér KÖLCSÖNHATÁSba kerül egy fizikai objektummal, pl. az ernyővel.
Gyönyörűen összecsaptad, miféle elektromágneses tér van szerinted a világűrben ahol egy liter térfogatban még egy elektron sem található? Ehhez kellene egy kis elektromos tér meg egy kis mágneses tér ami elég gyorsan vátozik de csak akkor ha épp arra kóricál egy foton (fényimpulzus ha így jobban tetszik)
Azért hülyeség az egyenes vonalban terjedés, mert addig nincs értelme fotonról beszélni, amíg a kölcsönhatás be nem következik.
És mit gondolsz a világűrben utazó energiacsomagod félúton az Andromédáról akkor nem is létezik? Te csak egyszerűen nem tudod leírni mi is valójában a foton (vagy csomag vagy akármi)
760, ez meg csúcs: Van egy valószínűségi függvény, ami hullámszerűen terjed.
Értem, tehát a fény egy függvény, ami terjed.
Nem szégyellted leírni ? Lehet, hogy az autó is csak egy függvény ami terjed?
Simply Red 750, nem kerülte el a figyelmemet ne aggódj, csak fenntartásaim vannak.
Van olyan modell is, amieben a foton tényleg halad + ilyesmi. De ez csak egy közelítése annak a modellnek, amit leírtam. Mégpedig így:
Ha makroszkópikus jelenségeket vizsgálunk, akkor a valószínűségi sűrűségfüggvény (majdnem teljes egészében) egy kicsi zárt tartományra korlátozódik. Erre azt mondjuk, hogy ott van a foton/elektron (vagy amelyik részecskét vizsgáljuk) abban a kis tartományban. Ekkor kezelhető pontszerű testként...
A kvantumfizika Ehrenfest-tételei azt mondják ki, hogy határesetben visszakapjuk a klasszikus elméleteket, ha a vizsgálandó jelenségek makroszkópikusak.
Ez a közelített fotonmodell tényleg leírja a valóság egyes jelenségeit, de ez egy szűk részhalmaza annak, amit a kvantumfizikai modell ír le.
"Mivel tudod kizárni a foton "haladását" ? (Most ne gyere a valószínűségi függvénnyel! Azt ismerem én is! Olyannal zárd ki ami kisérletileg igazolható!)"
"Van egy valószínűségi függvény, ami hullámszerűen terjed. Ez a valőszínűségi sűrűségfüggvény azt határozza meg, hogy mikor/hol milyen valószínűséggel lép kölcsönhatásba egy foton pl az ernyővel. "
De bocsika, ha valamiről lemaradtam! De tudtommal nem ez az egyetlen
olyan modell aminek "jóslatai" ráillenek a valóságra.
Mivel tudod kizárni a foton "haladását" ? (Most ne gyere a valószínűségi függvénnyel! Azt ismerem én is! Olyannal zárd ki ami kisérletileg igazolható!)
Csak azt tudom mondani, hogy olvasd el újra amit írtam.
"Nos, ha egy db foton halad... pam-pam szépen ballag az útján akkor milyen a polaritása? "
Hát pont erről írtam. A foton nem halad semerre sem az útján. Olyannak nincs értelme, hogy a foton "halad".
Van egy valószínűségi függvény, ami hullámszerűen terjed. Ez a valőszínűségi sűrűségfüggvény azt határozza meg, hogy mikor/hol milyen valószínűséggel lép kölcsönhatásba egy foton pl az ernyővel.
Itt szó sem volt az energia gömbszerű szétterjedéséről + ilyesmi.
Ezesetben viszont azt szeretném megkérdezni tőled, hogy tapintással, tapintással egyenértékű méréssel, vagy bármilyen méréssel hogyan igazolható a foton létezése?
A foton nem egy részecska a hagyományos értelemben, ahogy te elképzeled. A foton definíció szerint az az energiacsomag, amivel az elektromágneses tér KÖLCSÖNHATÁSba kerül egy fizikai objektummal, pl. az ernyővel.
Azt, hogy a kölcsönhatás hol, mikor, hogyan milyen valószínűséggel történik, azt a valószínűségi hullám írja le, ahogy ezt Simply Red is írta.
Azért hülyeség az egyenes vonalban terjedés, mert addig nincs értelme fotonról beszélni, amíg a kölcsönhatás be nem következik.
Egy analógia: Pl. Béla Zalaegerszegen él, a nagymamája pedig Debrecenben. Béla pénzt küld a nagymamájának így: Béla bemegy a bankba (Zalaegerszegen), nála van a cash, azt beteszi a nagymamája számlájára. A nagymama Debrecenben kiveszi a bankból a pénzt ugyancsak kézpénz formájában. Van értelme ilyet kérdezni, hogy a pénz melyik Duna-hídon ment át? Vagy azt mondani, hogy a pénz egyenes vonalban terjedt Zalaegerszegből Debrecenbe? Nemhiszem.
A két különböző résből érkező mákszem valamit csinál egymással és egymás hatását gyengíthetik
Ha egyszerre csak egyetlen mákszem van jelen a rendszerben, akkor az az egyetlen mákszem hogy tud "valamit csinálni egymással"?
Elkerülte a figyelmedet, hogy a mákszemkkel ellentétben nem csak két, hanem egyetlen foton is interferál önmagával! Az interferenciát tökéletesen le lehet írni a hullámmodellel. Mégegyszer: egyetlen foton is hullámként terjed, hiszen interferenciára képes!
Ha gömbszerűen tágulva terjedne 1 foton akkor az energiája eloszlana a gömbfelszínen.
Ami tágul, az a valószínűségi hullám, nem a foton. A foton az energiáját mindig egészben és pontszerűen adja le. Hogy hol, azt mondja meg a valószínűségi hullám.
. Egyszerű hullámként sem kérded miért nem hagy nyomot az ernyőn a fény a sötét csíkban.
Nemcsakhogy megkérdezzül, hanem meg is tudjuk válaszolni. A fotont leíró valószínűségu hullám mindkét résen "átmegy". Ha az egyes résekből kiinduló valószínűségi hullámok az adott helyen ellentétes fázisban találkoznak, akkor kioltják egymást, ha azonos fázisban, akkor erősítik egymást. Minden foton az ernyő egyetlen helyén nyelődik el, de hogy hol milyen valószínűséggel, azt a valószínűségi hullám amplidúdója mondja meg.
A foton nem golyóként, nem is sodort cérnaként, hanem hullámként terjed, ezt bizonyítja ez a kísérlet.
Nem látom be miért zavar, hogy egyenes vonalban terjed a fény foton, a fény is egyenes vonalban terjed. Én csak annyit állítok, hogy a fény nem gömbszerűen terjed tágulva, egy foton csak egy irányba megy és nem a tér összes irányába. Ezzel együttjár, hogy a foton energiája és bármije nem változik a megtett úttal. Ha gömbszerűen tágulva terjedne 1 foton akkor az energiája eloszlana a gömbfelszínen.
két rés esetén miért nincs? Mi történik vele?
Ezt azért én is kérdezhetném, a hagyományos magyarázat sem sokkal jobb, ott mi lesz vele?
Ha két rés van, akkor azon két különböző foton érkezik, egymással interferálnak, ha fázisuk azonos erősítik, ha ellentétes akkor kioltják egymást. Mint a mesében. Egyszerű hullámként sem kérded miért nem hagy nyomot az ernyőn a fény a sötét csíkban.
Mégegyszer: a fényelhajlás vagy fénytörés természetesen az én modellemben is él. A foton csak akkor megy úgy mint egy kifeszített kettősfonatú sodort cérna (vagy egy kifeszített DNS) ha nem ütközik semmibe. A két különböző résből érkező mákszem valamit csinál egymással és egymás hatását gyengíthetik. Ne kérdezd hogyan csinálja. Nem tudom.
mmormota ha két fotonod van akkor azok már egymással interferálhatnak. A fotonok fényelhajlása a réseken nyilván megtörténik és beszórják az ernyődet mintha mákkal szórnád be az asztalt. Magyarázd el légyszi miért nem felel meg ez neked.
A mákra nem jellemző, hogy bizonyos sávokról eltűnnének a mákszemek, ha két résen keresztül szórod őket.
Azt mondtad, a foton egyenes vonalban terjed. Na most, két rés esetén miképpen tűnik el az olyan foton, amelyik sötét sáv felé tart egyenes vonalban???
Egy rés esetén van olyan foton is, két rés esetén miért nincs? Mi történik vele?
Eltűnik?
Máshol csapódik be? Hogyan egyeztethető össze azzal, hogy szerinted egyenes vonalban terjed?
gyurika, itt a lehetőség foglald össze néhány sorban mi a foton, mert ezekszerint te tudod. Nekem ez: foton modell.
De a legjobb ha lerajzolod.
mmormota ha két fotonod van akkor azok már egymással interferálhatnak. A fotonok fényelhajlása a réseken nyilván megtörténik és beszórják az ernyődet mintha mákkal szórnád be az asztalt. Magyarázd el légyszi miért nem felel meg ez neked.
Eddig még nem említetted, hogy a kisérleteidhez egyetlen fotont használsz.
Mert ahhoz, amit írtam, nem is fontos.
A fénytörést nem kifogásoltam.
Az interferenciajelenségeket kellene egyetlen irányba terjedő fotonokkal megmagyaráznod. Egyáltalán nem érted a problémákat, amiket az előző hozzászólásban leírtam leírtam?
" A fény foton nem terjed a tér minden irányába, egy foton csak egyetlen irányba terjed vonalszerűen."
Húúúú.... Ez durva. Neked fogalmad sincs, hogy mi az a foton. Ez kezd hasonlítani Iszugyi hozzászólásaihoz. Te is olyanokról írsz, amiről nem tudod, hogy micsoda.
Néztem a honlapodat. Hááát mit mondjak.... Enyhén szólva hajmeresztő.
Elnézést Astrojan, nem arról van szó, hogy befogadom-é vagy sem. Egyszerűen nem értem. Ennek oka pedig hiányos fizikai ismereteimben található meg. Nem vagyok fizikus, fizikát, matekot nem tanultam, csak elemi, kisiskolás szinten. A fotonmodellt és a sötét energiát elolvastam, de nem értem, fenti oknál fogva. Persze hogy van (lehet) sötét energia attól még, hogy én nem hallottam róla. Nem vitatom a mondandódat tehát, csak nem tudom beilleszteni eddigi ismereteim közé.
Én a specrelt nem hivatalból tanulom, hanem egyfajta kedvtelésből, agytorna gyanánt, mondjuk keresztrejtvény fejtés helyett. (Ez ugye egyszerű, csak a négy alapművelet elegendő meg a gyökvonás, meg fizikából az s=v*t, mégha Simply Red véleménye más is erről, amit persze igazándiból elfogadok.) De az egész fizikát, mondjuk ezen belül a részecskefizikát, elektrodinamikát nemigen fogom megtanulni, erre nem vagyok képes.
Ezeket a kísérleteket úgy is elvégezték, hogy a fotonokat egyesével, egymás után bocsátották ki. Vagyis a következő fotont csak akkor, amikor az előző már becsapódot a felfogó ernyőre. Az interferenciakép így is kialakul! Sőt, ugyanez elektronokkal is megy. Ez a kísérleti megfigyelés bizonyítja, hogy a részecskék hullámként terjednek, annak ellenére, hogy részecskeként hatnak kölcsön. (Az utóbbi azt jelenti, hogy egy foton, vagy elektron mindig teljes egészében nyelődik el, vagy keletkezik, nincs fél foton, vagy fél elektron). A részecske/hullám kettősség az egyike annak, amit csak a kvantummecanika segítségével tudunk leírni.
Á, nem. Egy percig sem gondoltam, hogy el is fogadod amit írtam. Mmormotának is megvan a maga szilárd és megingathatatlan véleménye, nem baj. De az éter nyilván nem lehet szilárd, azt észrevettük volna, lásd fékezés, melegedés stb.
Ezek szerint a foton tehát nem elektromágneses hullám.
Dehogynem, most csak igazán. Megnézted a fotonmodellt? Mert ez a modell meg is magyarázza, hogyan lehet az egy részecskének gondolt foton egyszer elektromos egyszer meg mágneses tulajdonságú: úgy, hogy nem elemi részecske. Nem az üres tér változik ide oda, hanem maga a részecske mutatja egyszer az elektromos felét egyszer meg a mágeses oldalát, rezgésciklusonkét egyszer. Bár szívesebben mondanék keringés-csavarodás ciklust.
A sötét energiáról pedig ha nem hallottál volna az nem jelenti azt, hogy nem létezhet, erről azért a többiek hallottak.
A Hold is meleg természetesen, de mivel kisebb a tömege mint a földé, ezért csak langyos. Ez nem jelenti, hogy melegszik a Hold ! A Hold hőegyensúlyban van, mert az idők kezdete óta éri a gravitációs sugárzás. A Föld szintén. A csillagképződésnél más a helyzet, mert amikor a csillagközi gázok összenyomódnak és csillaggá alakulnak akkor a külső rétegek szigetelőként működnek és az elnyelt gravitációs sugárzásból eredő hő nem tud szétszóródni, a csillag felhevül, majd a belseje begyullad. Ezért is nem hűlnek ki a fehér törpék. Ha szétrobbanna, kihűlne.
Kedves Astrojan. Köszönöm válaszod, de nem lettem sokkal okosabb.
csak azt tudtam megállapítani, hogy az általad felvetett éter teljesen más, mint amiről én korábban hallottam. mmormota pl. egyszer azt írta, transzverzális hullámok lennének benne, ha lenne.
A te étered fénysebességnél gyorsabb gravitonokból áll.
Ez borít mindent amiről eddig hallottam.
Ez a graviton résztvesz a foton felépítésében. Ezek szerint a foton tehát nem elektromágneses hullám. Ez is borítja az általam eddig hallottakat.
Hallottam már mozgási, helyzeti, még belső energiáról is, de sötét energiáról még nem. (Sötét erőről viszont már hallottam, egy Darth Vader nevű fizikustól, de neki nem hiszek). Éspedig ez a sötét energia meghatározó lenne a világunkban, igaz ugyan hogy nem (vagy csak alig) hat kölcsön velünk. Habár gigászi tömegek le tudják árnyékolni.
A Földet a DVAG melegíti olyannyira, hogy kitör a vulkán. Ezek szerint a Hold is meleg? Ott is kitör a vulkán? vagy még csak reng a Hold?
Szóval engem az éterrel kapcsolatban a magával ragadás témája ragadott meg, mert egy ilyen magával ragadást csak kontínuum folyadékban tudok elképzelni, mmormota étere szilárd lenne és lennének benne hullámok, a Tied meg abból áll, amit írtál.
Nem csoda, hogy vitatkoztok: van-e éter.
Mi lenne ha azt mondanánk: nincs, és hinnénk a rel.elm.-nek? Minden fentebbi zavar megoldódna. Vagy nem?
