A szakemberek megállapítása szerint a lakótorony védelmét a XIII. századi eredeti külső gyilokjáró helyett a XV. században egy pártázatos, lőrésekkel áttört fal vette át. Ez utóbbi rekonstrukciója:
Ilyen "purista stílusú" vagyis sohasem volt, az építész fantáziavilágát kőbe varázsoló egykori középkori várakra három jól ismert példa: Trakostyán, Bajmóc és Szomolány.
Nos ezek a tények, amik eddig történtek a viharos évszázadok + építészeink fantáziája által meggyötört Salamon-toronnyal.
De mi lett volna, ha megvalósulnak az első, még a XIX. századból való tervek?
Idézet következik:
"Nyilvánvaló volt számunkra, hogy a múlt század vége egyik legnagyobb mesterének {Schulek Frigyes} restaurálási munkája nem lehet pusztán anyagi érték. Purista helyreállítási módszere korának általános felfogásához igazodik és elvileg nem hibáztatható. Tervének megvalósulása esetén fel sem merülne, hogy munkáját megváltoztassuk. Így a világháborúban megsérült budavári Nagyboldogasszony-templom esetében is a restaurálás visszaállítására törekedtün és nem az eredeti, már nem megállapítható középkori épületrészek újraálmodására. A visegrádi lakótorony esetében azonban tervének csak kis hányada készült el."
A XIX. századi terv esetében így nézett volna ki Ferenc József vadászkastélya:
Tehát így jött össze az a mai arculat, amit jómagam a magyar műemlékvédelem "állatorvosi lovának" nevezek. Vagyis minden egyes építész a saját elgondolása szerint formált valamit {jót-rosszabbat} a Salamon-tornyon.
Értem. Akkor gratulálok, tényleg művészi fokon vetted a lencse fókuszába régmúltunk emlékhelyeit.
Hogyan érdekelnek a várak? Mint lehetséges célpontok alkotói ihletednek vagy pedig történelmi, építészeti szempontból is érdekfeszítőnek tartod ezt a témakört?
Az 1960-as esztendőkben fogtak hozzá a műemlékvédelmi szakemberek az üszkös falak restaurálásához. Ugyebár ekkor éltük a Velencei Charta legdermesztőbb időszakát. Először is lebontották a Schulek János-féle hamis épületrészeket. Itt elsősorban a toronyfal déli oldalán kialakított új ablakokra gondolok.
A tervek szerint az eredeti, középkori részeket élesen meg kellett különböztetni az újabb építésektől. Így került volna a déli oldal hatalmas résének lefedésére egy üvegfelület. Szerencsére ezt nem tudták kivitelkezni, így megmaradtak a betonnál, amiből elkészült a toronytest. Elmaradt az árnyékszék-torony üvegkalitkája is szerencsére.
Az 1930-as évekre elkészült egy részben faszerkezetes lefedés, tetején kilátóterasszal. Ez sikeresen túlélte a II. világháborút de 1950-ben tűzvész áldozatává vált.
Idővel a királyi vadászkastély ötlete elhalt, hiszen kiderült, hogy "Ferenc Jóska" jobban szeretett a gödöllői dombságban vadászni. De azért, néha kínal-keservvel folytatták a torony helyreállítását az éppen vezénylő építész saját elgondolása szerint. Így az 1920-as évekre a déli oldalt is ellátták ablaksorral, ahol egykoron ilyenek nem léteztek!
Az 1867-es kiegyezést követően a magyar politikai elit szerette volna, ha Ferenc József császár és király gyakrabban tartózkodjon Magyarországon. Ezért több épületet is nekiajándékozott pl. a gödöllői kastélyt. De mivel tudták, hogy az uralkodó él-hal a vadászatért, úgy gondolták, hogy a Salamon-toronyból remek vadászkastélyt alakítanak ki a számára. Hát nosza megkezdődtek a munkálatok. Itt most ne gondoljunk a mai értelemben vett "műemlékvédelemre"! Nem-nem, az akkori időszak neves építészei sokszor lebontották, sőt felrobbantották az eredeti, középkori részleteke, ha az nem találkozott nagyszabású terveikkel. Pl. így tűnt el a nyugati oldalon létezett emeletes árnyékszék tömbje is.
Bár fennállása alatt többször ostromolták, de egészen 1544-ig bírta a viharokat a Salamon-torony. Ekkor Mehmed budai pasa katonasága fogta körül és irányozta ágyúit reá. A topcsik {török tüzérek} fáradozását teljes siker koronázta, mert a déli oldal toronyfala az alapjáig leomlott. Tegyük hozzá, jó volt az elgondolásuk, hiszen az erről kialakított csigalépcső miatt gyengébb {vékonyabb} volt a fal, mint észak felöl.
Ezzel a Salamon-torony katonai jelentősége véget ért, többé nem számított a védelem részének.
A romos torony sárgával bekarikázva Houfnagel metszetén:
A középkori várépítészetünk egyik leggrandiózusabb objektumát jelentő Salamon-torony mindannyiunk által ismert, de azért akadhatnak részletek, amik érdeklődésre tarthatnak igényt.
A tatárjárást éppen hogy túlélt Árpád-házi IV. Béla király parancsára az ország több pontján emeltettek olyan tornyokat, amelyek az uralkodói családot huzamosabb ideig oltalmazó falai közé fogadhatták, egy újabb mongol veszedelem idején. Ilyeneket pl. a nyugati határszálről Dévény várából ismerünk, de az ország új fővárosának kijelölt budai Várhegyen is alapoztak.
A várépítés érdekessége, hogy először a királyné, Laszkarisz Mária építkezéséről szólnak a megfakult oklevelek. Az írás kihangsúlyozza, hogy a fenséges úrnő a saját vagyonából emeltette a hegytetőn azt a várat, ami a veszprémi apácák biztonságos elhelyezésére fog szolgálni. Tehát fennt a jól védhető sziklacsúcson!
Ellenben a Dunára néző magaslaton a király utasítására rakhatták le annak a szabályos hasáb alakú toronynak alapjait, ami öt lakószintjével fogadta magába az uralkodói családot és kiséretét. Legjobban támadható két oldalán {észak és dél felől} éllel ellátott sarkai voltak. Itt a kőfal vastagsága elérte a 9 métert!!!
A tornyot kőfalak határolták különböző gazdasági helyiségekkel benépesítve.
Itt: http://epa.oszk.hu/00000/00030/00098/ az erdélyi Krivádia község határában emelkedő, a mohácsi vész utáni korszakban Perényi Péter erdélyi vajda által emeltetett kör alakú erődítményt ismertetik. Vámolóhelynek szánták, sok egyebet nem is tudunk róla.
"Alapítványunk évente 3-4 alkalommal kőgyűjtési munkálatokat végez régész felügyelete alatt. Ennek lényege, hogy a leomlott, földes köveket kiássuk, kikaparjuk, majd elkülönítve a külső várfal mellett felhalmozzuk. Esetleges faragott köveket, kisebb cserépdarabokat későbbi kiállításokhoz, várfelújításhoz leltárba vesszük, megőrizzük. Az Alapítvány csak a várfal külső részén végez kőgyűjtést. Az összegyűjtött kövekből később a fal rekonstrukciós munkálatait végezzük el.
2007 óta a várban rendszeresen zajlik régészeti feltárás, melynek vezetője Koppány András régész. Nyaranta régészeti táborokat tervezünk."
Azért mindig akadnak olyan elvetemült emberek, akik nem becsülik meg mások fáradságos munkáját. Mert mire véljem, hogy a hrussói vár információs tábláját csákánnyal szétverik, félrelökik a ciszterna üregét eltakaró burkolatot, össze-visszadobálják a vármentésre szolgáló eszközöket? Az ilyen alávaló gazembereknek nem a természet lágy ölén, hanem valami sötét, elzárt lyukban a helyük! Remélem, hogy a rendőrség nyakon csipte őket.
