A sörkollektornak nincs külön topikja, de a kifejezés itt van megemlítve a legtöbbször....
Hosszú évek során összegyűjtöttem párszáz sörösdobozt, mert sörösló farm építése volt a célom. Erről a tervemről azóta letettem. A feleslegessé vált dobozokat ingyen odaadom annak, aki sörkollektort szeretne építeni, és a héten értejön Tárnokra. Kb 90%-a alumínium doboz.
Az lenne a korrekt, ha a töltéskor felvett energiával számolnának, mert ugye a benzinesnél is úgy mérjük, hogy mennyit kell beletölteni 100km után. Ez így olyan, mintha az autód kiírná, hogy elfogyasztott 15 liter benzint 300km-en, a kúton meg 20-at kell utána tankolnod. Csak ugye az 5l/100km jobban hangzik, mint a 6,6l...
Az én energiatanúsítványom szerint konrétan 0,3 mWh-val fog csökkenni a ház össz energiafogyasztása évente Többet spórolsz, ha kihúzod a mobiltöltőt a konnektorból éjszakára, mert az 100mWh-t fogyaszt (0,1Wh). De ha mega akart lenni, akkor legyen Mega!
Nem tudnád elküldeni (az érzékeny adatok kitakarásával :) ) a releváns oldal(aka)t? Kezek barátkozni a dologgal, kíváncsi lennék, nálad hogy néz ki ez a rész.
Mondjuk én nagyobb rendszert képzelek el (minimum inverterből), kérdeznék is: többen írjátok, hogy a szaldós rendszer biztosan meg fog szűnni. Mire gondoltok? Hogy nem fogja megvenni a szolgáltató a túltermelést éves záráskor, vagy hogy ha éppen termelek full-on, de nem fogyasztok semmit, akkor azt sem számolják el? Ha előbbi, az annyira nem gáz, úgyis mindenki igyekszik elhasználni a megtermelt áramot.
Az én energiatanúsítványom szerint konrétan 0,3 mWh-val fog csökkenni a ház össz energiafogyasztása évente, ha megépül a 3kW-os napelemrendszer. Függetlenül attól, hogy ez az energiamagtakarítás miből jön, megújuló energia felhasználásból, vagy jobb hőszigetelésből mindegyik ugyanazt a célt éri el.
Az egész pályázat a CO2 kibocsátás csökkentéséről szól, tehát teljesen korrekt amit én beadok a pályázatba. Szerintem.
Ha a jelenlegi fogyasztást veszik alapul, az még el is fogadható. (Már a kalkuláláshoz képest.)
Viszont arra még így sem jó, hogy gázt váltak ki, pedig az is egy támogatandó cél, hogy messze ne menjek, az ugyanebből a programból menő hőszigetelés is ezt eredményezi.
Bár fene tudja, lehet-e beadni összetett pályázatot, ahol mondjuk 3 mwh áram fogyasztást plusz 500 m3 gázt adok meg, amit 6 kwp napelemmel váltok ki. Esetleg hozzácsapva a pályázathoz egy fűtő klímát, ha muszáj.
a pontos szám erősen függ az autó (és a benne lévő töltő) típusától.
Amiket én írtam, azok egy Leaf-re igaz számok.
Ha megmérnél mondjuk egy Renault Zoe-t, akkor belesápadnál hogy mennyi megy pocsékba kis teljesítményű töltésnél. Ott a motor inverterét használják a töltéshez is. Zseniális, nagy teljesítmény esetén. Borzalmas otthonra.
A többi jószágnál is meg kell nézni a konkrét számokat.
A GINOP-os pályázatban valóban nem lehet nagyobb rendszert tervezni, mint a szükséges áramfogyasztás.
Egész pontosan nem adhatsz be igényt nagyobb rendszerre, mint a jelenlegi éves fogyasztásod. (Illetve beadhatsz, csak valószínűleg visszadobják.)
a pályázatban a rendszer teljesítmény nem az inverterre vonatkozik, hanem a napelemek össz teljesítményére, vagyis arra, hogy a finanszírozott rendszer a valóságban mennyit fog termelni.
Nem azt nézik a pályázatban, hogy mennyit fog termelni, hanem csak a Wp értéket.Pl. egy 3kWp rendszer (legyen ekkora a jelenlegi energiaszükséglet) termel Neked tájolás, stb. függvényében 3.3-3.6kW-ot, a pályázatban akkor is csak a 3kW rendszert bírálják el, ezt hasonlítják a jelenlegi fogyasztásodhoz.
Ha nagyobb rendszert szeretnél, mert a jövőre is gondolsz, akkor a pályázatot beadod a jelenlegi igényekkel, a maradék paneleket meg kifizeted külön.
Fronius Symo 4.5-3-S ill. Symo 4.5-3-M között mi a különbség ha 18 panel 1 irányba néz és nincs árnyék felállás van? Illetve van-e bármi előnye az M-nek?
Nem véletlenül kell a hűtés az aksinak és a töltőnek is.
A töltő is melegszik az aksi töltéskor ÉS valamennyire használatkor is melegszik. Főleg gyorstöltéskor problémás a hőtermelés. Az aktív hűtésnek magának is van egy kis energiaigénye.
Ezek mind veszteségek, ide kerül az a 10-20%. Továbbá állás közben, ha nem is sokat de veszít töltést az aksi.
Szerintem puszta marketing, amit az autó mér. Azt gondolják, az emberek nem méregetik a betöltött energiát. Azt meg végképp nem lehet ellenőrizni, hogy valósat mért -e, vagy van ott egy 0,8-as szorzó...
Jól látod. Az elektromos áramfogyasztásra kb. 1 sor utal a tanústványban, amit most teljesen lenullázunk. Ezzel a ház energiaigénye, ami valójában inkább a háztartásé, összességében csökken.
A tanúsítvány többi része (ami több oldal) a falazat, nyílászárók, fűtésrendszer energetikai jellemzőit taglalja részletesen.
Annak idején éppen ezt írtam először itt, hogy a napelem ugyan hogy befolyásolja az energiaigényt, semmi értelme. :) A hőszigetelés igen, a korszerű nyílászáró igen, a napelem meg egyáltalán nem, attól a ház energiaigénye se több, se kevesebb.
Ha nincs olyan, hogy eddigi fogyasztás, akkor a tervező végülis azt ír be, amit akar, legalábbis eddigi fogyasztás+fűtés kiváltás simán mondható, hogy az az energiaigény. Hisz tényleg az.
A mai Li korban, hogy +20% kell a töltéshez, ez fura. Ennyire nem rossz hatásfokú az Li cella.
Vagy valami a számolással van esetleg.
Az merült fel bennem, hogy a fogyasztási adat ami szerepel, az esetleg nem az autó teljes fogyasztása lenne? Van benne szervo, van kíma, esetleg hűtőventi mittudomén stb, nem tudok ezek is benne vannak abban az adatban kWh/km-ben ami a műszerfalon látható, vagy ezek ezen felül vannak, és tisztán csak az amit a motor felvett? Csak találgatok, nem tudom.
Egy LI cella töltés kisütése, még ha balanszolgatni is kell, jóval 90% felett van, de ma már inkább 95% környéki.
A mi 20 éves NiCd alapú aksis ecarunknál van kb 25-30% "töltésveszetség" a fogyasztáshoz képest, azaz egy 12kWh-s packba szoktam belenyomni teljes lemerülés esetén 16kWh-t. de ott töltésnél tölti a 12V-os akkut is meg közben megy egy hűtésrendszer is, egy vízpumpa vízhűti a töltőt, stb. amik kb elvisznek 1-1.5kWh-t a teljes töltésből.
Hát ez van. Energetikai tanúsítványt kérnek, azt meg szabvány alapján csinálják. Szerintem a napelemes rendszernél van a legkevesebb értelme. Hőszigetelés, vagy nyílászárócserénél nyilván több értelme lehet. Egyébként szerintem pont a klímás fűtésnek van energia hatékonyság növelő hatása, de nem központilag döntik el hogy kell-e, hanem csak elbírálják, hogy ha ilyet akarok, akkor az valóban hatékony-e, de mivel megújulóval akarok földgázt kiváltani, gondolom nem lehet belekötni. Ezenkívül minden szabványos elektromos fogyasztót igényét lehet fedezni a napelemből. Azt extrém dolgokat biztos nem támogatják, pl. jakuzzi fűtés, vagy medence fűtés.
hát igen, én abban gondolkodom, hogy nem a következő 4 évben, hanem az elmúlt 4 évben fizettem az LTP-t, mert nekem tizensok éve rendszeresen van egy hamarosan lejáró, szvsz ez egy jó megtakarítási forma.
mivel minden családtag adószámát felhasználjuk, nálam egy új hitel ltp-ből törlesztése kidobott állami támogatás lenne.
de ahogy korábban is mondtam, én nem vagyok hitel párti, a saját pénzem szeretem elkölteni.
Mondjuk ezt a szükséges áramfogyasztást nem tudom, hogy gondolták _kalkulálni_. Ha az utolsó 3 év átlagát írják, ok. De kalkulálni??? Fűtési igényt lehet _kalkulálni_, a ház adottságai alapján, szabvány szerint. Áramot mégis hogy? Hogy kell _kalkulálni_? 4 fő 3 számítógép havi 100 kWh? És ha a kamasz fiú 3 nagyteljesítményű szervert üzemeltet non-stop játékoknak? Ha anyuka egy ócska ruszki, sokat fogyasztó porszívóval napi 8 órát porszívózik, mert betegesen tisztaságmániás? Ha valaki egy 50 m3-es medencét akar fűteni? Hogy az istenbe lehet vélelmezni egy háztartás áramigényét? És pláne, hogy lehet valahol központilag eldönteni, hogy valaki akar-e klímával (is) fűteni?
Onnan indultál, hogy ha a 0-s hitel mellé ltp-t is bevonunk, akkor a 0-s hitel 100 e ft induló ktg-ét nem 20, hanem 4 évre kell elosztani. Én meg azt írtam, hogy ha bevonunk ltp-t, akkor ennél az induló 100 e-nél több a támogatás, tehát [az egész beruházáson] nincs plusz költség, amit le kellene osztani a futamidőre.*
Praktikusan az olvtárs 1.350 millás rendszerére most van 100 e egyéb költsége. Ha indít egy ltp-t is, akkor összesen nem fog visszafizetni 1.350 millát sem, így nincs plusz költsége ahhoz képest, mint ha megvenné kp-ra.
*Te arról irsz, hogy önmagában az ltp olcsóbb, hiszen ott nincs az induló 100 e. Ez igaz. Csak akkor bő 4 évig még a szolgáltatónak fizeted a számlát az ltp mellett és az baromira nem mindegy. Az meg egy harmadik eset, amiben Te voltál, hogy éppen volt egy lejáró ltp-d. Írtam, hogy akkor nyilván érdemes abból csinálni az egészet.
De amit írsz... Mondjuk úgy, hogy nem kell ennyire elbonyolítani.
Elég ha úgy számolsz, hogy mennyit energiát veszel ki az akkuból, és azt AC oldalról mennyiből lehet pótolni.
Az idő nem számít (az inkább következmény és nem ok).
Ha a 100km-et 15kWh elfogyasztásával teszed meg, akkor ennyit kell beletöltened. DC oldalon.
Egy otthoni töltő (a konnektoros) általában 10A (de inkább még annyi sem) amit felvesz AC oldalon, vagyis 2300W.
Ebből DC oldalon, töltőtől függően kb, ~1900W lesz.
Ez alapján a 15kWh DC oldalon ~18kWh-ba kerül AC oldalon.
Ha veszel egy 16A-es EVSE-t (=3.6kW Wallbox, ahogy te mondod, csak árban negyede a VW logósnak...) akkor csak a töltési időt csökkented le, a hatásfok nagyjából ugyanannyi (sajnos).
A GINOP-os pályázatban valóban nem lehet nagyobb rendszert tervezni, mint a szükséges áramfogyasztás.
Viszont:
1. a szükséges fogyasztást az energetikus határozza meg. Megbeszéltem vele, hogy jelenleg 2000 kWh/év a fogyasztásunk és ehhez még tegyünk bele +1000 kWh-át, amit a fűtés rásegítésre szeretnék felhasználni egy klímával. Így az energetikai javaslat konkrétan javasol egy 3 kW-os napelem rendszert.
2. a pályázatban a rendszer teljesítmény nem az inverterre vonatkozik, hanem a napelemek össz teljesítményére, vagyis arra, hogy a finanszírozott rendszer a valóságban mennyit fog termelni. Tehát az én konkrét példámnál az árajánlatban szereplő 2,75 kWp-s rendszerben nem fogja meghaladni az ajánlott szükségletet és ezen az 5 kW-os inverter sem változtat. Az 5kW-os inverter felára egyébként csak pár 10.000 Ft, szóval szerintem érdemes tartalékot rakni ilyen szempontból a rendszerbe. Tehát nyugodtan lehet gondolni a jövőre is :-)
Persze a a fentiek majd akkor lesznek biztosak, ha jóváhagyták a pályázatot, de eddig ezeket az infókat sikerült összeszednem. Ma lett beadva az EON-nak az igénybejelentés. Az még kicsit kérdéses, hogy ők jóvhagyják-e 1 fázison az 5kW-os invertert. Amíg ez nem derül ki, addig a pályázatot sem adom be, nehogy módosítani kelljen.
Húha, asszem kicsit kevered a szezont a fazonnal. Ha ilyen egyszerű lenne kiszámolni a hálózati oldalon jelentkező fogyasztást, hogy az akku oldali (kb. DC28-30V), 25kWh/100km-t összeszorzom az 1000km-rel, és abból megkapom az AC fogyasztást...
A fogyasztást akku oldalon egyébként 15kWh/100km-rel kalkuláltam, ami a spritmonitor.de szerint is egy jó közelítés. Igen tudom, a VW konszern 300km-t hazudik, de maradjunk a 36kWh/15kWh=240km-nél. Ez akkor havonta mondjuk 4 töltés. Most jön az, hogy otthonra milyen töltőt veszel. A gyárilag tartozék 3.6kW-ost, vagy a 7.2kW-os 2 fázisú wall boxot. Innen már csak egy kis guglizás, hogy melyik mennyi idő alatt tölti fel az akkut 0-ról 100%-ra, és máris kész az eredmény, ami nálam olyan 250kWh-ra jött ki.
Persze tudjuk, hogy általában nem 0-ról töltünk 100%-ra, meg az energy recovery 4-5kWh-t visszatermel 100km-erenként, meg ingyentöltőzhetünk még egy ideig, pártunk és kormányunk által adományozott 3000 db-bal felduzzasztott töltőállomásokkal országszerte (melyek ingyenessége és jövedéki adómentessége kábé a szaldóval együtt fog megszűnni), de ezekkel nem számoltam.
ui.: többször hajtok greengo-s e.up-okat, amelyen telente nem ritka a 23-25kWh/100km fogyasztás. Persze tudjuk, hogy azokat a vasakat nem kímélik a tisztelt bérlők.
ha LTP-ből veszek napelemet, akkor az LTP kamata és támogatása extra bevétel.
ha bármilyen hitelből veszek napelemet, aminek a kamata kevesebb, mint az LTP extrái, azzal jól járok, de attól még nem jelenthető ki, hogy a kamattal nem kell számolni, hiszen az LTP extráit hitel nélkül is igénybe vehetem, tehát igenis jelentkeznek a hitelnél költségek, bármi is a nevük.
Mihez is kell a gáz? Meleget csinálni: főzni, melgvízben mosdani, fűteni. Napelemmel ugyanezeket meg lehet csinálni. Ha meg villamos energiát használsz gáz helyett, akkor pont, hogy a gázt váltod ki vele. Sőt, a napelemre meg lehet teríteni az ebédet is, a gázra nem :)
"Az LTP kamata bőven ellensúlyozza ezt" ez erős csúsztatás, mivel az LTP kamatát és állami támogatását akkor is megkapod, ha nem veszel fel hitelt. Tehát a mindenféle díj extraként jelentkezik, teljesen mindegy, hogy kamatnak vagy energetikai tanúsítványnak nevezzük.
Nyilván nem a napelem fűtene, hanem a klíma vagy hőszivattyú. Esetleg a hmv-t is fűthetném. (Nem igazán érné meg, de ez most mellékes.) Szóval bőven lenne opció gáz kiváltására, ahogy itt is többen teszik/tervezik.
Nem ez a baj, hanem az, hogy még utána nézni sem vagy hajlandó.
Ezért tartunk téged, hogy mindennek utánanézz, és ha kell, ha nem felrakd ide. :) Viszont amit bemellékeltél az csak engem igazol.
Almacsiga olvtársnak jelenleg még fogalma sincs (max csak halvány sejtése), hogy mit fog tudni a jövőbeli rendszere. Én is ugyanígy voltam szűk 4 hónappal ezelőtt. Ginop esetén pályázhattam volna egy max 3-4kW-os rendszerre. Jól rá is basztam volna. Ehelyett vettem 0%-os hitel+ltp kombóra egy 6kW-ost 5kW panellal, amit sacc 7.5-ig bővíthetek.
Épp egy hónapja vettem egy jacuzzit a téli esték tartalmas kitöltésére. 2kW-os fűtőbetét van benne, ami havi 300kWh plusz. De ez a teljesítmény lehetne akár egy 8kW-os hőszivattyú is. A fejemben kirajzolódik egy eGolf, ami havi 1000km-rel úgy cirka 250kWh (ha csak itthon "tankolnám"). Akkor most mi is enne meg egy naccerű 3kW-os inverterrel? Hát a méreg.
De az tény, hogy a mai agyammal egy 8kW-ost vennék, ez a háztetőm maximuma. És ezt a fenti eszmefuttatást megtehettem volna ginoppal? Hát rohadtul nem.
Egyébként ez megint faszság, szerintem, mert a cél az lenne, hogy csökkenjen az energia-felhasználás. Ha én 3 mWh éves fogyasztásra felrakok 6 kWp rendszert és a másik fél termeléssel gázt váltok ki, akkor tökéletesen a célnak megfelelően használom fel a pénzt. Elég lenne konkrétan a felesleg értékesítését tiltani.
Aztán ha lesz hőszivattyúd vagy villanyautód, akkor kezdheted az egészet elölről, míg cashnél vagy normál hitelnél előre gondolkodhatsz, és már eleve egy nagyobb inverterrel indulsz,
Mintha valami hasonlót olvastam volna ki almacsiga olvtársunk soraiból, hogy neki sikerült átugrania az előre gondolkodás magasra rakott lécét a hitelének keretében is.
Nem ez a baj, hanem az, hogy még utána nézni sem vagy hajlandó.
Nem nyújtható kölcsön:
9. az olyan, megújuló energia hasznosításával villamos energiát termelő rendszer kiépítéséhez, amely esetében szakértői számítások alapján az éves szinten megtermelhető villamos energia mennyisége meghaladja az érintett épület fejlesztés utáni, éves villamosenergiaigényét (ez tartalmazza az épület, az épületgépészet és az épületben lévő, villamos energiát használó elektronikai eszközök villamosenergia-igényét is);
Valóban 4 évre kell elosztani a "kamatot" - csakhogy nincs "kamat", mert az ltp állami támogatása + kamata (még az ltp költségeit levonva is) bőven ellensúlyozza ezt. Vegyük a 100 e-t, ha tudsz fizetni havi 20-at ltp-be, kapsz 288 e támogatást, némi kamatot, abból bőven marad 100 e a költségek után is. Vagy mondhatom úgy is, hogy ha VéPetinek hitel+ltp -vel kevesebbet kell visstafizetni, mint amit felvett, akkor azt a hitelt egy 0 %-osra kicserélve pláne kevesebbet kell.
És ugye mi arról beszélünk, amikor nincs lejáró ltp, hanem most indul neki az ember 0-ról. Ha valaki hozzád hasonlóan áll, akkor kézenfekvő az ltp-t felhasználni.
Fenti eszmefuttatás akkor igaz, ha a 0 %-osba is lehet ltp-előtörleszteni. Ekkor kb. igy néz ki:
Legolcsóbb a 0 % + ltp. Hátránya, hogy az elbírálás lassít(hat), a havi törlesztő közepes, futamidő közepes (vagy a törlesztő csökken az ltp miatt).
Következő a hitel + ltp. Hátránya, hogy jóval több a havi törlesztő, előnye, hogy egyszerűbb, gyorsabb (elvileg). Futamidő rövid.
Legdrágább a 0 %-os, de ez a drágaság viszonylagos, valami 0.5-0.75 %-os lehet a "kamat". Hátránya az esetleges elhúzódás, előnye az alacsony havi díj és hogy bármikor hozzá lehet csapni ltp-t, így átalakul az elsővé. Mivel kamat nincs, 10 év után is ugyanannyit csökkent az ltp, mint ha rögtön indítanánk.
Nekem most a harmadik néz ki és abból bármikor lehet első.
Hogy egyszerre válaszoljak mindkettőre, itt ebben a topicban is többen, töbször írták, hogy hogyan csúszott hónapikig a kivitelezés, a beüzelemelés, az engedélyezés.
Mert ha saját erőből fizetem akár 1 hónap múlva működhet a rendszer,
Kizártnak tartom, hogy megrendeléstől, a felszerelésen át, az áramszolgáltató általi beüzemelésig sikerüljön egy hónap alatt elintézni.
Önmagában a szolgáltató többet ül rajta a hozzászólások alapján.
ha fél év alatt nem tudsz telepíttetni egy rendszert, akkor valamit nagyon elcsesztél
Ezt is írta már valaki hogy az enhome nem rakta fel neki fél éven belül a rendszert, biztos hogy nem egyedi eset
Na ez a baj. Aztán ha lesz hőszivattyúd vagy villanyautód, akkor kezdheted az egészet elölről, míg cashnél vagy normál hitelnél előre gondolkodhatsz, és már eleve egy nagyobb inverterrel indulsz, mondjuk 50% terheléssel, és nem kell újrakezdned az egész hacacárét, egy alulméretezett inverterrel otthon a faladon.
Megint áldom a nevem, hogy hagytam a francba ezt az egész átbaszósdi ginopot.
Ez tény, de akkor a lenti rendszert egy 4 éves LTP_vel előtörlesztve máris csak 4 évre lehet elosztani a hitel miatt kötelező 100ezres kezdeti költségeket, nem 20 évre.
Kicsit összemosod a dolgokat. Ki mondta, hogy normál hitelnél 100ezres a kezdeti ktsg? Konkrétan nálam tokkal vonóval 6+12.000Ft volt (földhivatal). Az MFB-s Ginopnál jelentkezik a 100-200k, volumentől függően.
Én úgy tudom, hogy ginop/vekopnál nem hasraütés szerű, hogy mekkora rendszert teszel fel, mint cash, vagy normál hitel esetében. Vannak táblázatok, amely kitöltése során megkapod mi fedezi az áramfogyasztásod, és mekkora rendszert építhetsz. De majd almacsiga megmondja a frankót. Ha viszont ez a sejtésem jó, akkor ez is egy hátulütő.
Mert ha saját erőből fizetem akár 1 hónap múlva működhet a rendszer, így ennyivel hamarabb kezd pénzt megtakarítani. A szaldós elszámolás biztosan nem lesz örökké fenntartható, tehát minél előbb kezd termelni a rendszerem, annál nagyobb eséllyel térül meg a beruházás még a kedvező elszámolási rendszerrel.
Írták itt páran hogy az ingyen hitel LTP-ből előtörleszthető. Ez tény, de akkor a lenti rendszert egy 4 éves LTP_vel előtörlesztve máris csak 4 évre lehet elosztani a hitel miatt kötelező 100ezres kezdeti költségeket, nem 20 évre.
Akárhogyis, én abszolút nem bántam meg, hogy 2,5 éve egy akkor lejáró LTP-ből megvettem a rendszerem. Az árakat követve nem vettem sokkal drágábban, mint amibe ma kerülne egy hasonló méretű rendszer, és én már bő 2 éve nem fizetek villanyszámlát és csökkent a fűtésszámlánk is. Egyetlen hibát követtem el, hogy nem vettem nagyobb invertert, így a leafbe már nem jut az "ingyen" áramból, ha bővíteni akarok invertert is cserélnem kell, viszont egy hibátlanul működő invertert sajnálok kidobni.
Egyébként neked hogy néz ki a pályázatod? Csak annyi napelemmel pályáztál, amennyi a mostani villanyszámlád fedezi vagy többel? Ha utóbbi, akkor a többlettel kellett mondjuk fűtést kiváltani? Úgy is kérdezhetem, hogy mondjuk 3000 kwh-s éves fogyasztásnál lehet 5 kW(p)-s rendszerrel pályázni "csak úgy", vagy valamivel indokolni kell, miért is lesz az környezetvédő (mondjuk gázt vált ki)?
De ha csak azt veszem, hogy most fizetek pluszban 60 e-t és cserébe majd 20 év múlva 6 hónappal tovább termel a rendszer, az még mindig nem túl baráti.
De baráti, mert akkor azt is feltételezd, hogy akkor mekkora lesz a megtakarításod.
Ha maradunk a feltételezésnél, akkor ma kifizetem a 20 év múlva esedékes villanyomat a mai áron.
Feltételezve, hogy pont 20 év után egyik napról a másikra nem áll meg a rendszer, ha most fél évig csak azért kell villanyszámlát fizetni, mert várni kell a ginop-ra, az bizony plusz költség. De ha csak azt veszem, hogy most fizetek pluszban 60 e-t és cserébe majd 20 év múlva 6 hónappal tovább termel a rendszer, az még mindig nem túl baráti.
Ettől függetlenül mindenki úgy csinálja, ahogy jónak találja - és ahogy tudja. Mint írtam, nekem nem opció a hitel+ltp, mert nem vállalok be akkora havi tervet.
Ha a költségek most jelentkeznek, de fél évet csúszik a projekt a hitel miatt, akkor az addig fizetett villanyszámla tényleg plusz költség.
A fél évvel tovább történő üzemelés viszont +bevétel, amit semmiféle költség nem terhel.
Akárhogyan csűri-csavarja bárki, 5%-os kamat mellett a tőke 20 év alatt megduplázódik. (Ez persze, igen durva példa)
5%-os kamatmegtakarítás mellett pedig kinullázódik.
A pénzügyi előny abban van, hogy jelenleg a beruházás hamarabb visszafizeti önmagát a megtakarításból, mint a kamatmentes futamidő, így a köztes időszak alatti áramszámla megtakarítás nettó nyereség.
Jelenlegi árakon számolva, amik 20 év alatt garantáltan nem maradnak a mai szinten, a hitel törlesztése viszont igen.
Nálam meg pont fordítva volt a szitu. A ginopot kivágtam a francba, mivel számomra túl nagy adminisztrációs terhet jelentett volna, illetve 2 misi felett a rárakódó költségek és tennivalók már egyáltalán nem viccesek. A K&H-nál viszont pikk-pakk megcsináltam mindent, és csak 1 ltp-t indítottam a 2.2-es hitel ellenében, ami 4 év múlva végtörleszti az egészet. A fél év múlva történő 2. értékbecslés (ami gyakorlatilag egy 5 perces vizit 3 fényképpel) tényleg van, de ha fél év alatt nem tudsz telepíttetni egy rendszert, akkor valamit nagyon elcsesztél. Az tény, hogy a démászról hallottam rémtörténeteket, de a fél év sem kőbevésett, simán adnak halasztást. A banknak is az a célja, hogy ne bebukd a hitelt, hanem rendesen törleszd.
Ezt már többször elmondtam, hogy aki sikeresen ginopozott, annak minden elismerésem, de szvsz nem ez a könnyebb út.
Ha a költségek most jelentkeznek, de fél évet csúszik a projekt a hitel miatt, akkor az addig fizetett villanyszámla tényleg plusz költség.
Ltp+hitelt ott érdemes intézni, ahol egyben intézik és van jó lakáshitelük. A k&h-t írta itt valaki.
Almacsiga: ha valóban rendelkezésedre áll a pénz, akkor tényleg az ltp+hitel lett volna a nyerő. Most 20 év alatt fizetsz (igaz, nem sok) "kamatot", az ltp-s kombóval meg kb. 5 év alatt letudod úgy, hogy kevesebbet fizetsz vissza, mint amennyi hitelt felvettél. Persze ha a pénzed le van kötve mondjuk 3.5 % kamattal, akkor megint máshogy jön ki a matek. :) Nálam ez utóbbi nem játszik, én havi 60 e körül nem vállalnék be, mert ki tudja, mit hoz a jövő, hiába nem lenne most gond.
De ha ltp-ből előtörleszthető a 0-s hitel, akkor az megint új opció, akkor valószínűleg ez a legjobb megoldás, mert a kombós hitel előnyét tudod kombinálni az annál kedvezőbb hitellel. :)
Szerencsére is megtehetném, hogy egybe kifezetem a napelemes rendszert, de azért a 12 éves megtérülés nem túl motiváló. Annyira azért nem vagyok tehetős.
Viszont ha "valaki megfinanszírozza helyettem", ráadásul úgy hogy a finanszírozott dolog valószínűleg további hasznot termel még a törlesztés mellett is, nem úgy mint egy fogyasztási hitel, ami csak viszi a pénzt, akkor miért ne ?
Mindenki szabadon dönthet, hogy mit akar, mit tud vállalni. Nyilván olyan dolog sosem lesz, ami mindenkinek egyformán jó. Nekem remélem ez jó lesz :-)
Megfutottam ezt a kört pár banknál: veszek fel hitelt lakásfelújításra korszerűsítésre, elkezdem fizetni a törlesztőt, meg két LTP-t és mikor lejárnak kinullázom velük a hitelt.
Hát nem jártam sikerrel.
Példának okáért a folyósítástól számított fél év múlva jön az értékbecslő megnézni mire költöttem a pénzt, ha az előbb emlegetett csúszás miatt még sehol sincs a napelem akkor megszívtam.
De volt olyan ahol az aláírás előtt már 2%-kal több lett hirtelen a kamat, mert mégsem teljesül valamelyik feltétel, ezért nem vagyok rá jogosult, gondolták így is aláírom.
Ragaszkodtam ahhoz hogy a két lakástakarékra kapott állami támogatás, meg a hozam betakarja az összes költséget de nem jött össze, kb. 100ezerrel többre jött ki a vége, úgyhogy hagytam a fenébe, annyira nem vagyok rászorulva.
Az ügyintézési idő nem vészes, ebből a szempontból mindegyik szolgáltató elég rendesen tartja a határidőket.
A probléma inkább egyes telepítő cégekkel van, pl. az enHome az első papírt (az igénybejelentést ) több esetben a szerződéskötést követően több mint 2 hónappal küldte be.
Náluk a szerződéskötés is minimum 1 hét. A legszebb, hogy mást mond az ügyfélnek az üzletkötő mint a projekt manager. Amíg ez kiderül addig pörögnek a hónapok, és ismét lehet kezdeni az újraszámolást a startvonalról vagy ami rosszabb még + több 100e Ft kiadás ( és idő) mert utólag ragaszkodnak a szabványosításhoz, amit egyébként korábban nem engedélyeztek. Természetesen mindezt a szerződés kötést követően 3-4 hónappal, amikor az ügyfél már nehezen ugrálhat a befizetett előleg és a sok apróbetű miatt.
Építkezésben vagyunk, jelenleg éppen a tetőt ácsolják. Terveink szerint nagyjából 2018 nyarán költöznénk, jó lenne ha onnantól napelem dolgozna a házon. Milyen átfutása van mostanság egy 8KW-os rendszer engedélyeztetésének? ELMŰ terület. Érdemes elindítani a folyamatot még idén vagy elég lehet tavasszal? Rémhíreket hallottam már fél éves ügyintézési időkről...
Egy gond lehet evvel (ne legyen), hogy minden jövöbeni hitelminősítésednél megjelenik a törlesztés és az LTP is mint a fizetés szabad részét terhelő összeg.
Nem gond, de ha valaki CSOK-ban (de akár más hitelben) gondolkodik, ott meg kell fontolni mennyi a fentmaradó szabad fizu.
Akár egy ilyen konstrukció, vagy bármilyen kisebb fogyasztási hitel miatt is lehet buko nagyobb horderejű későbbi hitel.
Nem tartozik szorosan ide, csak úgy mert sok ilyet olvasni a CSOK topicban ;)
Ott van az általad linkeltben is, hogy kültéren is max 10m-ig nem kell!
A 2017-esben, hogy milyen változások vannak, nem tudom, nem foglalkoztam PV-vel mostanában. Viszont letölthető a katasztrófavédelem honlapjáról, ha meg szeretnéd nézni.
Nekem 86.000 Ft költségem lesz, ami kötelező. Ehhez a kényelem miatt hozzáadódik a 25.000 Ft pályázatírási díj.
20 évre veszek fel 1.325.000 Ft-ot. Szerinted egy 20 éves kölcsönre a teljes futamidőre vonatkozóan a 86+25e=111e Ft hány % kamatnak felel meg? Matematikailag nem, de gyakorlatilag szerintem ez elhanyagolható.
Ja és bármikor elő/végtörleszthető ingyen, akár LTP-ből.
Ahogy korábban is leírtam, mivel havonta kb. 10.000 Ft-ot termel a rendszer és 5.500 Ft részletet fogok fizetni, ezért a havi nyereség 4500 Ft-ból kb. 2 év alatt meg is megtérül ez a hatalmas befektetés. A maradék 18 év futamidő alatt a megtermelt áram árából kifizetem a rendszert és termelek több mint 970.000 Ft nyereséget. Ha ebből közben egy invertert is kell cserélni, még az is belefér.
Akárhogy is számolom, ezzel csak nyerni lehet, ha nem is nagyot.
Az hogy még az környezetet is kíméljük közben már hab a tortán. Persze nyilván ez a pályázat elsődleges célja.
Nem néztem meg semmit, csak jött a levél és eszembe jutott.
Nálam nem nagyon jön ki a matek. Havi 9e a villany, 20 év alatt az 2.160e ft. Ha jól saccolok, egy inverter-cserét számolva nem tudnék sokkal nagyobb napelemet kihozni ebből, mint amennyit elfogyasztok. (Kicsivel azért igen.) Így sokkal beljebb nem vagyok, csak másnak fizetek. Ha 2 inverter-csere néz be, akkor már bukó. Ha az nincs is, a felesleges áram fűtéssé alakítása megint pénzt igényel. (Nincs hmv tárolóm, ami fel tudná venni, amúgy ugye nem is túl gazdaságosan a gázhoz képest.)
Egyébként érdekes ez a tűzvédelmi leválasztó, addig rendben, hogy nincs mindenhol szükség rá, de akkor sem tartom fair tájékoztatásnak, hogy "komplett", meg "kulcsrakész" és sehol nem jelzik, hogy bocs, még jöhet rá 1-200e ft... A hatóság helyében előírnám. Vagy a szövetségük helyében, gondolom, büszkék a júzerek nem-átbaszására, legalábbis papíron.
Annó még én saccoltam erre a ginopra 100k körüli költséget, ami ezexerint tényleg annyi, csak a plusz, hogy a 10% önrészbe be tudod számítani.
2M fölött viszont sztem 2 értékbecslés kell (nálam is annyi volt). Egyet előtte csináltat a bank (30-40k), amely végösszegének 0.7-0.8x -osa alatt kell lennie az összes jelzálognak, ami az ingatlanodat terheli. Egyet meg utána kell csináltatni (20k körüli összeg), amikor leigazolja a banknak az értékbecslő, hogy nem elkocsmáztad a pénzüket. Illetve ezen kívül 2 db földhivatali díj is van 6k és 12k. Ha összeadod ez még plusz 70-80k. Kérdés, hogy ezt is bele lehet-e számítani az önrészbe.
Normál hitel esetén ezeket a költségeket a normálisabb bankok lenyelik. Ja és ezen kívül van még szerződéskötési díj (bankja válogatja), és közjegyzői okirat készítési díj, ami ebben a volumenben 20-25k között van.
A 30% os hír igaz, de:
- még így is a legdrágábbbak közé tartoznak,
- a táblázatban közölt ár kínai inverterre és kinai 265W os panelre vonatkozik (mások ennél olcsóbban német / osztrák invertert adnak és 270-280W os márkás panelt)
- a valós átfutási idő 9-10 hónap vagy több, addigra már olcsóbb és nagyobb teljesítményű paneleket árul mindenki
( nekem az egyik projektemnél az árajánat kérés után 7 hónappal még mindig nem jutottak el az áramszolgáltatói tájékoztatóig, de a pénzt 4 hónapja beszedték),
- ügyes szerződés szövegezéssel és egyéb manipulációval simán kibújnak a kötbér fizetési kötelezettség alól.
- a szerződés kötést követően 2 hónap múlva bejegyzett céget alkalmaznak alvállalkozóként.
Egyetlen dologban versenyképesek, 12 hónap kamatmentes részletfizetés.
A cégcsoporton belüliség nem előny, hanem nagyon komoly hátráltató tényező.
Közben beugrott, valaki 100-150 e-s induló költséget számolt, meg egy kurva hosszú pályázati anyagot (azaz jobban jársz pályázat-íróval, ami költség). Ez még az induláskor volt, azt sem lehetett tudni, milyen a keret, van-e esély nyerni? (Mert a költségek egy része előre fizetendő.) Utána kiderült, hogy a keret bőséges, elvileg nincs lyukrafutás.
Tényleg, neked kalkuláltak a tűzvédelmi leválasztóval, vagy legalább megemlítették az ajánlatban, hogy lehet még plusz költség? Vagy biztosan nem kell?
Mintha a Growatt középkategória lenne, a napelemet meg nem is nevesítik. Plusz nem látom a tűzvédelmi leválasztót (vagy mit), nem biztos, hogy megúszod.
Valótlanságot állít, hogy energia független otthont teremt. (Télen, sajnos tapasztaljuk, nincs annyi termelés, hogy valóban fedezné a napi szükségletet)
A cég ellen (Energia Forrás Ügynökség Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, Cégjegyzékszám: 01 09 184441 Adószám: 24825821-2-42) a nyilvános cégbejegyzés szerint kettő alkalommal a NAV már végrehajtást alkalmazott.
A szolgáltató cég (REZSINULLÁZÓ Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, Cégjegyzékszám: 01 09 275379 Adószám: 25441071-2-42) ellen szintén a NAV, 2017ben a tag (tulajdonos, aki nem más, mint a fenti Kft) vagyoni részesedését zárolta.
Én nem, de az, hogy program néven indulnak, az nálam erősen negatív. Jobban belegondolva az egész bűzlik, az országos is meg a rezsinullázó is. Nekem az országos érmekibocsátó intezet (vagy mi a szar) _kft_ ugrik be. De lehet éppen egy igen szerencsétlen marketing is, nem zárom ki, de én nem bíznék rájuk fél millát.
Azt szeretném megkérdezni hogy az Országos Rezsinullázó Programról hallottatok-e?
Ajánlat szerint kiépítenek 7Kw os napelem rendszert 2,7 M ft ért + 9Kw-os inverteres klímás más néven hőszivattyús fűtési rendszert 2,2 M ft ért. Önerőre 10% ot kérnek és állításuk szerint az eddigi 14e ft os havi villany és éves 200e ft os fűtés számla helyett havi 19e ft ból meg lenne a a rendszer törlesztő költsége és nem kellene többet fizetni a villanyra és a fűtésre sem. Jól hangzik hogy havi 14e helyett 19e ft ot fizetek (fűtés fával van most azt egybe kell fizetnem vagy ezek után nem kell), első hallásra jónak tűnik, be működne is?
Szerintem az enhome alapból 30%-kal hirdeti magát már régóta és ha megnézed az árait, nem olcsóbb mint a többi.
Én is gondolkodtam az LTP-n, de akkor megint ott vagyok, hogy én finanszírozom előre.
2M felett sincs sok extra költség (talán csak egy értékbecslés) ha jól tudom, de biztos több a macera mert a jelzálogot is kell intézni.
Az 0%-os GINOP-os hitellel és én rendszeremmel, kb. 3 év alatt megtermeli a 10% önrészt és 10 év után meg is termeli egy új inverter árát, ha jól számoltam. Szóval pont az a jó az egészben, hogy ha nem is nyerek rajta, legalább nem az én pénzemből vagyok környezetbarát :-)
Kezdők vagyunk, van egy napkollektorunk, azt kombinálnánk össze, 45 fokos déli tető, teljes benapozás napkeltétől, napnyugtáig, a jó Isten is "napelemre teremtette", jó lenne kihasználni. Most 22OOO Ft a havi villanyszámla, a gáz is kb ennyi.
Szerintem erről volt szó korábban, hogy 2 milla fölött olyan magas a költség (ott jön tán be a jelzálog), hogy neccesdé válik. Akinek van pénze, jobban jár az ltp+hitel kombóval. Csak hát az jóval több fizetendő 4-5 évig.
Bár pl. nemrég jött enhome email, hogy 30% kedvezmény van. Ha ez igaz (pesszimizmus rulez), lehet, érdemes kalkulálni megint. De 20 év alatt minimum 1 inverter-cserét nem árt belekalkulálni szerintem.
Épp az a poén, hogy ennek a GINOP-os hitelnek 20 évre fix a 0% a kamata és nincs semmi egyéb banki költség a kezdeti egyéb költségeket leszámítva:
- energetikai tanúsítvány (46000)
- szerződéskötéshez közjegyzői díj (25-30.000 Ft ?)
- tulajdoni lap díja (3.600 Ft)
- én opcionálisan pályázatírót is fizetek 25000 Ft-ért
A fenti költségek mind beszámíthatók a 10% előírt önrészbe.
Szóval az a lényeg, hogy kb. 150.000 Ft befektetéssel lesz egy 2,75kWp-os rendszerem. Ha levonom a megtermelt áram árából a havi törlesztőt, akkor 3 éven belül nullán vagyok és utána már csak nyereség van. Persze azt még nem tudom, hogy a klímás rásegítéssel pontosan mennyivel tudom csökkenteni a gázfűtés költségeit. Ez a legbizonytalanabb az egészben.
0%-os hitelre lesz. Kb. 1.5 millió lesz a vége a járulékos költségekkel együtt. 10% önrész mellett a többinek a havi részlete 20 évre kb. 5500 Ft miközben kb. 10000Ft-ot termel havonta a rendszer.
Én sem vagyok szakértő, de épp ma dőlt el a végleges rendszerünk a kivitelezővel egyeztetve.
Még az Eon szólhat bele, hogy elfogadják-e az 1 fázison az 5kW-os invertert.
Szintén kb. 2000 kWh/év a fogyasztásunk, de beletervezünk még egy klímás fűtés rásegítést is plussz 1000 kWh-val. Így 2,75 kWp lesz a rendszer, ami várhatóan kb. 3000 kWh-t tud termelni.
Lesz benne 10 db Sharp ND-RB275-ös napelem, és egy SMA Sunny Boy 5.0-s inverter. Az inverter jóval túl van tervezve, mert:
- ki tudja mit hoz a jövő ?
- minimális az árkülönbség a kissebbekhez képest (néhány 10000 Ft)
Nálam az ősz gyenge volt. Az október is csak 98%, de így is elértem az éves tervezettet. Mától már a jutalomjáték megy, a nov-dec termelése már többlet. Éves szinten ~ +5-6% lesz előreláthatólag. Mindeszt úgy, hogy használt paneleim vannak, nem is tökegyformák és januárban még kisebb is volt a rendszer.
Nálam az október 118%-a jrc előrejelzésnek. 108kWh/kWp. Mondjuk nálam most is megy csúcson az inverter 20%-os túlpanelezettséggel, ebben segíthet a 42 fokos tető is.
A szeptember viszont 88% volt. Éves átlagban kiegyenlítődik.
Ez nagyon hasznos. Úgy tűnik, elég lesz a többletem, mert ezeknek a geotermikus szivattyúknak jó a cop értékük, és nálam a szondák is izmosak. Végül pedig az előremenőm sem lesz magas, ami ronthatják a hatásfokát. Köszönöm szépen a segítséget.
Fáról nem tudok nyilatkozni, mert mindig több évnyi száradt a kamrában, maradt belőle, vettem még hozzá, az ég tudja, mennyi fogyott.
21, 22°C szokott lenni nálunk, 23 már tényleg a teteje. Azért van szórás, mert eddig fa égett. A tetőteret külön nem fűtjük, kb 20 °C bőven elég éjszakára. Fenn csak hűteni kell, lenn csak fűteni. Így a geo nyáron fenn, télen lenn fog dolgozni.
Hőigényt tényleg nem tudok más egységben közölni, most nincs előttem a számítás, de ilyesmire emlékszem.
Máshogy fogalmazva azzal hogy beteszek egy x kW-tal bíró bármiylen fűtési berendezést, abból semmi nem derül ki, max az, hogy az adott teljesítménnyel mondjuk a legnagyobb hidegben is ki tudom fűteni a házat. de hogy mennyit ment egy évben 5 órát vagy 500-at - na nekünk ez az adat kell, a teljes energiafelhasználás. kWh-ban, MJ-ban akármiben m3 gázban, akármiben.
Így már volt mihez hasonlítani a kollégának. De amúgy segített volna (vagy segítene) a "saját hőigény" (milyen meleget akarsz), mert nálunk pl. 21 fok van, egyik szomszéd meg 23-24 fok alatt nem bír megmaradni (nyáron meg 25-nél már megy a klíma...), a másik meg 20-ban érzi jól magát, de éjjelre 19-re veszi le.
És mondjuk a hővisszanyerős szellőztetés se egy utolsó adat. :)
Nem esküdnék meg rá, de mintha a számított hőigénynél tényleg kW-ot adnának meg, adott külső és belső hőmérséklet (ez szabványból jön tán) és a ház hővesztesége (na, ez biztos szakszerűtlen így) alapján.
Nekem most kb. 2000kWh plusszom van, január elejéig kell "elégetni". Szokott sikerülni addigra, kicsit nagyobb házban, három gyerekkel. Vízmelegítés cekasszal, hőszipka csak fűt.
3-an vagyunk, normál használat, sellő nincs a háznál. 5 kW a számított fűtés igény. Szellőztetés hővisszanyeréssel. 1 tv, két pc, de egyszerre csak egy megy, szárítógép, villanysütő még nincs. Mi kellhet még egy becsléshez?
(Pali, menj, igyál egy finom teát, mert ami következik, az nem neked való.)
Van ~2800 kWh túltermelésem, leolvasás feb végén, március elején várható. Belátható időn belül (max nov közepe) indul a geós hőszivattyúm. Szerintetek egy jól szigetelt 90 négyzetméteres házban ez meddig elég? Fűtés+hmv.
"5 kVA egységteljesítmény felett csak 3 fázisú csatlakoztatás megengedett"
Megjött egy órája a levél elektronikusan. Nem engedélyezi a meglévő mellé másik 1F inverter teljesítését csak max 1.5kW erejéig, ha afelett szeretnék telepíteni, akkor csak 3F invertert tehetek fel - a teljes rendszer tekintetében.
Úgyhogy ennyi. Nem lesz bővítés, túlságosan fajlagosan drága lenne mindent figyelembe véve, plusz még dobhatom ki a két éves inverteremet is.
Amúgy a legtisztább írásban kérdezni őket lenne, mert szó elszáll, bár éppen fel is veheted a beszélgetést, csak kérdés, tudod-e használni. Viszont garantáltan az a leglassabb.
OFF
Az ELMŰ végre engedélyezte a szabványosítást a kétlakásos házban csak az egyik lakásra. ( Korábban nem engedélyezték.)
Segédoszlopot tennék a telken belül a ház elé, hogy ne kelljen szétbarmolni a hőszigetelést.
Több ELMÜ engedélyes szerelő sem tudta megválaszolni, hogy elég a kisebb eF beton oszlopgyám vagy ragaszkodnak a nagyobb eG hez. A szerelők az ügyfélszolgálatra irányítottak, az üfsz pedig közölte, hogy forduljak ELMÜ s szerelőhöz, aki majd elmondja melyik felel meg a szabványnak.
Vki megtudná mondani,melyiket fogadja el az ELMÜ?
ON
5 kW-ig engedélyezett az asszimmetria. Pont úgy, ahogy olvtársunk írta előttem. Én úgy értelmezem a leírtakat, hogy 3F esetén 3x5 kW-ig úgy kavarod - akár fázisonként -, ahogy a szolgáltató megengedi. :) Viccet félretéve, szerintem nem lesz műszaki akadálya annak, hogy a 3 kWp mellé feltegyen mégegyszer annyit egy másik fázisra, sőt, 5 kW-ig is elmehet akár. És később akár a harmadikra is mehet még 5, ha kell. Őszintén, mi akadálya lenne ennek? Műszakilag semmi.
De miért írnák elő? Ott van, hogy "Többfázisú csatlakoztatás esetén törekedni kell a termelő berendezések szimetrikus elosztására". Tehát ha van 3 fázisod, lehet 2 x 3 kWp-d külön-külön inverteren. Maximum 3 x 5 kWp-t lehet így feltenni, ha ennél több kell, na az már tényleg csere 3-fázisú inverterre. Az 5 kWp határ 1 fázisnál van, nem 3 fázisnál, ott írják előtte.
Könnyen lehet, hogy azt fogják mondani, az egészet rá kell pakolnom 3f inverterre. Mellesleg a meglévő mellé nem tehetnék 3F-t mert akkor az adott fázison már több lenen a visszatáplálásom mint 16A.
Lehet én vagyok hülye, de még mindig nem értem, miért nem akarsz a jelenlegi mellé rakni egy 3f invertert az új résznek? A régihez még csak véletlenül sem nyúlnék!
De a jelenlegi napos rendszerem egy fázisra termel vissza 3kW csúccsal elvben.
Ha bővíteni szeretném a rendszert kb a duplájára, és előírnák a 3F invertert, akkor ki kéne dobnom a régi invertert, ráadásul valahogy meg kéne oldanom a 3 eltérő tájolású és sztringfeszű terület lekezelését is, m de csak két MPPT-s invertereket láttam eddig 3F-ben.
Szóval sokkal többe kerülne az egész móka, kérdéses egyáltalán, hogy megérné-e anyagi oldalról.
Ha megadnák azt a lehetőséget, hogy még egy egyfázisút mellétehessek a meglévőnek, akkor semmi gondom nem lenne, persze ez nyilván a szolgáltatót nem érdekli, neki mások a szempontjaik.
Egyfázisú termelő berendezés általában 2,5 kVA-ig csatlakoztatható a kisfeszültségű hálózatra, 5 kVA egységteljesítmény felett csak 3 fázisú csatlakoztatás megengedett. Amennyiben a felhasználó egyfázisú ellátással rendelkezik, akkor több egyfázisú termelőegység is csatlakoztatható, de ezek össz névleges teljesítménye NEM haladhatja meg az 5 KVA-t. A 2,5 és 5 kVA névleges egységteljesítményű termelő berendezések egyfázisú csatlakoztatását az Elosztói engedélyes saját hatáskörében a hálózati viszonyok és paraméterek figyelembevételével bírálja el.
Többfázisú csatlakoztatás esetén törekedni kell a termelő berendezések szimetrikus elosztására, a fázisok közötti aszimmetria maximum 5 kVA lehet.
5 kWp a határ, ennél nem lehet nagyobb a különbség az egyes fázisok között, elvileg ez az 1F határa. Nekem annó szó nélkül rábólintottak az 1F 4,6-ra...
Össze tudom vonni a kettőt ha nagyon akarom, csak akkor egy panelt le kell szednem a nagyobb ágról, és diódázva bekötni. Viszont így a meglévő rendszer hatékonysága jelentősen csökkenne.
Az ésszerűség az én szempontomból ez valóban, de a szolgáltató mást is mondhat már ilyen tartományban. Főleg azért is, mert errefelé relatív az átlagnál több a kiserőmű a házakon, és jó lenne ha szimmetrikus maradna a hálózat amennyire csak lehet.
A szinuszjel torzítása esetén is képesek többet mutatni a kis műszerek, de lehet, hogy valami impulzus-sorozat szórta meg a hálózatot, azt mérte a kütyüd.
Nincs és nem is volt más napelem. Ez korábban történt. Amiket leírtam, azok előző tapasztalatok, tehát amikor például furcsálltam a lámpákat, bedugtam a fogyasztásmérőt és akkor láttam a 200 körüli értéket. Ezek az "emlékek" most így előjönnek. Ezeket nem most mértem. Most előkerestem a kütyüt. Most pl. 220-at mutat. Bedugva hagyom, és este is nézni fogom.
Lehet, hogy a mérőke nem mondott igazat. Sípolt, megnéztem, annyit mutatott. Már egy ideje nem nézem. Most az izzók néha "remegve" világítanak. Ezt már le is videóztam.
Én se gondoltam azt, hogy egyszerre volt. Minél távolabb vagy a trafótól, annál jobban ingadozhat a feszültséged, pláne, ha vékony kábelek mennek hozzád. De ha nincs napelem a trafókörzeten, akkor a trafótól távolodva csak egyre alacsonyabb feszültségeket tapasztalhatsz, hisz a trafó táplál mindent. Ha nálad 280V volt egyszer a trafókörzet végén, akkor a trafóhoz közelebb lévőknél még magasabb feszültségnek kellett lennie. Ami nyilván abszurd. Ezért kérdeztem, hogy nincs-e a trafókörzeten, a közeletekben valahol máshol már üzemelő napelemes rendszer? Az fel tudja húzni a feszültséget. De 280V-ra annak se szabadna, az már több, mint 20%-kal a névleges feszültség felett van. Míg az inverter védelmét névleges+10%-ra kell beállítani, ha jól emlékszem, ez a csatlakozás feltétele. Az meg kis matek után 253V max feszültséget ad ki. Aminél nálad csak kevesebbet lehetett volna mérni.
Nekem az is fura, hogy ennyire nagy tartományban ingadozik a fesz. Ott vannak a trafókörzet végén a tyúkbélen, a 200V még hihető is. Nade midől lesz 280V, ha még nincs is a napelemes rendszer felszerelve? Lehet, hogy valamelyik szomszédnak már igen, és az emeli meg ennyire a feszt? De az se tehetné, hisz az invertert a védelme nem engedheti ilyen magas tartományba. Valahol nem kerek nekem a sztori.
Nem tudom, pillanatnyi 280 v mennyire elfogadható szolgáltatás. Mikor én a magas feszültség miatt kerestem, mit tehetnék, akkor valami 260 v körül találtam a határt.
Én a meglévő rendszerhez nem nyúlnék! Feltennék mellé egy másik invertert. Első körben én mindenképpen 3f invertert tennék fel, ha nagyon 1f-t akarsz, akkor meg megpróbálni a szolgáltatóval megegyezni egy másik fázison való visszatáplálásra (egyedi lesz, hogy elfogadják vagy nem, szerintem inkább nem).
2f-ú invertert nem szoktak engedélyezni, nem is tudom, hogy még van-e az engedélyezettek között.
Nálunk ez történt. Az első napokban sok gond volt, pl komoly fesz ingadozások. Az inverter ugye figyeli és rögzíti a bejövő feszültség értékét, ebből tudom hogy sokszor járt 250 volt fölött. A inverter ki-be kapcsolgatott. Aztán a szolgáltató kicserélte a közeli trafót, azóta semmi baj.
Egy kérdésem lenne azokhoz akik sokféle inverterrel találkoztak már.
Jelenleg nekünk van egy 3.8kW napelemmel ellátott papíron max 13A-t (kb 3 kw) visszatápláló egyfázisú két MPPT-s inverteres rendszerrel (EHE N3KTL). Azért papíron mert szoktam látni nagyobb áramokat is néha rajta. A betápunk 3x16A.
Úgy adódott, hogy esetlegesen bővítenénk a rendszert. Ez még nagyon anyagi függő, de ha összejön minden, van rá esély. Elektromos autó, és egy képbe került levegős hőszivattyú miatt kb a duplájára. Mivel a gázkazánunk döglődik és a gyártó cég is megszűnt (Termomax), az új gázkazánhoz elég komoly módosítások kellenének a házban, kazánházban füstgáz és levegőellátás terén (hiába a pincében van az egész), ami közelítené összességében egy levegős hőszivattyús árának többletét. (Van fatüzelésünk is, szóval elég sok az opció)
A lehetőségek:
1. A meglévő rendszerhez nem nyúlunk, felteszünk egy másikat egy másik egyfázisú inverterrel. Kérdés mit engedélyez a szolgáltató, kell-e 3F inverter feltétlen, vagy mehet a két darab 1 fázisú.
2. A meglévő invertert valami nagy 3F inverterre lecseréljük. Ennek hátránya, hogy drágább megoldás lenne, mert ez ami nekünk van már nem engedélyes, azaz kvázi menne a kukába :-(
3. Ez a verzió ugyanaz mint az első, de két fázisú invertert tennénk fel, akkor lenne egy kb szimmetria, és a régihez se kellene nyúlni.
A műszaki lehetőségeket nézve megkértük a szolgáltatótól, hogy nyilatkozzon mit engedélyes és milyen feltételekkel, ha összesen lenne egy 6kW visszatáplálás. Az is lehet, ha előírná a 3F invertert, akkor nagyobbat vennénk, hogy később, ki tudja....
A kérdés aki tudja a választ:
- a kétfázisú inverterek mennyire stabilak, jól használhatóak? Ezek "vonali feszre dolgoznak", vagy ugyanúgy "0-hoz képest" teszik a dolgukat?
- létezik olyan 3f inverter ami valós 3 MPPT-t tud? Jelenleg is két MPPT van, és ha bővítenem kell, nem szívesen vonnám össze a mostani két ágat egyre. A bővítési rész pedig nagyon máshol helyezkedik el, teljesen más dőlésszöggel (kb 12 fokos tetőfelület a mostani meg 42) és más tájolással is ( a mostani döntő többsége déli, az új felület meg DNY lenne.
Azért elég gáz, hogy kiadnak egy olyan papírt, ami alapján az egyszeri ember beleöl egy valag pénzt, aztán meg közlik, hogy ja, nem megy. Jobb helyeken felelnek a kiadott papírért.
A második válasz tárgya: Előzetes áramszolgáltatói tájékoztató.
Azért bajos az egész, mert már pár firintot elszórtam arra, hogy elsőre nem azt mondták, hogy csak három fázison lehet. Akkor bele sem kezdek, mert az nincs az utcánkban.
Az elsőre a válasz nálam van. Abban benne van, hogy 4,24kVA-t kértem és csak törvényi hivatkozás van, hogy köteles átvenni stb.
Úgy gondolom, hogy akkor mivel a "pályázathoz igazolás" volt megjelölve az igénybejelentőn, meg sem nézték "okával" hogy mi is a helyzet, csak leokézták látatlanban. A 2,5 kVA-t tudtam én is de a 2kVA azért lehet, mert az utca négy vezeték egy "gatyamadzag", ahogy a villanyszerelő fogalmazott. Akkor viszont azt nem értem, hogy hogy engedték a teljesítménybővítést 32A-re. Szerintem eszükbe sem jutott eddig, hogy itt ilyen tré a közhálózat. Sokszor csak 200 volt van, vibrálnak a hagyományos izzók, sok a pillanatnyi áramkimaradás is és néha sípolva 280-al kiakad a konnektoros fogyasztásmérő. Legalább rendbe teszik.(?)
Ez azért fura, mert 2,5kVA-ig köteles lenne beengedni egy fázison, csak 2,5-5kVA között van döntési joga a szolgáltatónak, hogy egy, vagy három fázist kér-e.
Viszont ha nincs elegendő rendelkezésre álló teljesítményed, akkor nem is adhatta volna meg az EON anno a hozzájárulást. Kérd ki a kivitelezőtől az EON által eredetileg küldött MGT-t, abból kiderül, pontosan mit is hagytak jóvá akkor.
Jelenleg úgy áll a hmke projektem, hogy márciusban beadtam egy igénybejelentőt pályázathoz az eon-hoz, 4,24kVA teljesítményre egy fázison. Pár nap múlva visszaigazolták, ezért elindítottam az MFB-s nullás hitelpályázatot. Azt augusztus végén jóváhagyták. Ezután egy regisztrált villanyszerelő szabványosította a mérőhekyem ls megtörtént a teljesírménymódosítás 16A-ről 32A-re és catlakozóvezetéket is cseréltek a ház és az oszlop között. A napelemes cég újra beadta az igénybejelentőt, amire az eon azt válaszolta, vigy 2kVA-t tudnak fogadni egy fázison, de ha átalakíttaton a rendszerem három fázisra, akkor tudják fogadni a 4,2kVA-t. Ehhez persze kuka a pályázat, mert más inverter kell, más túlfeszültségvédő, más értékben. Plusz a villanyszerelő megint jöhet.
A mi 80 méteres utcánkban nincs három fázis.
Írtam egy panaszlevelet nekik, hogy tavasszal az első igénybejelentőnél ezt ugyan miért nem mondták? Kíváncsi vagyok mi lesz a vége.
Ezen szép rajz szerint képtelenség megoldani, hogy az inverter és a külső hálózat azonos mértékben lássák el a fogyasztókat. Az inverter inkább pihenni tér. :-(
Esetleg ott lehet más helyzet, hogy most elindítják kitáplálás nélkül. Durván túlárazva természetesen. Aztán jövőre egy csókos megtervezi a kitáplálást és nagy média hajcihővel hőssé avatják. Pár száz újabb millióért.
Vagy már tudnak valamit az áram felvásárlás drasztikus megsarcolásáról. Mert Paks árát valahonnan elő kell teremteni.
Miről beszélsz? Egyetlen csomópontban van a 3 ága a rendszernek összekötve. Csak az ágak bekötés elött meg vannak mérve még "az odavezető úton". Ez olyan bonyolult, hogy a bekötő sorkapocsra menő vezetéken van 1-1-1 darab árammérő tekercs. Vagy Hall adó.
Az inverter kimenetén csak akkora feszültség jelenik meg, hogy a hálózati ágban nulla legyen az áram. Elméletileg ekkor a teljes szufla a napelemekből csak a fogyasztó felé megy. Ha csökken vagy nő a fogyasztás akkor addig adagol csak amíg a hálózati ágban ismét nulla áram lesz. Addig, amíg futja a napelemekből termelhető teljesítményből.
Ha ennek a 3 ágú pontnak tudom áganként mérni az áram és feszültség viszonyait, módomban áll az egyik ágat úgy szabályozni, hogy a harmadikban mindig nulla közeli legyen. A fogyasztói ág függvényében. Akár egy félperiódus részei alatt is. Gondolj a csomóponti törvényre.
A rendszer és a hálózat nagyon kis belső ellenállásai miatt könnyebb áramokban és azok matematikai összegében gondolkodni.
Ez oké, de mennyi is az árkülönbség a beruházásnál egy ilyen eszköz és egy "rendes" inverter között a teljes rendszerhez képet, plusz engedélyeztetés? És mennyire használod ki a napelem termelését egyik ás másik esetben?
Ezért nem látom értelmét.
Csak ott van értelme, ahol kifejezetten "tiltott" a hálózatra visszatáplálás valamiért.
De lehet, én tévedek. Ha mindent összeadsz ez a rendszer sem lesz olcsóbb, sőt lehet drágább is a normál visszatáplálónál.
"Amennyiben az inverter két kimenettel rendelkezik."
Ott a pont. Az ilyen megoldást valóban csak úgy lehet megoldani, ha a bejövő hálózat nincs közvetlenül a fogyasztóra kapcsolva. Az majd az inverter dolga lesz, hogy milyen mértékben köti őket össze.
Így van, én is ezt mondom, műszakilag lehetséges dolog, nem nagy kaland a mai hipergyors fetek és mikorvezérlők világában.
Kicsit máshogy másképp, de lehet csinálni.
De az valóban felmerül, hogy mi az értelme jelenleg hazai környezetben a mostani szabályozások mellett. Én nem tudok hazánkban olyan helyről, ahol "tiltanák" a visszatáplálást, akár fizikai akár jogi eszközzel/indokkal.
Mérni nem elég, külön kimeneten is kell kezelni az egyes ágakat.
Akkor megy a dolog.
Most az inverternek egy kimenete van, ami egyben a hálózati bemenet is.
Ezen nem lehet egymásnak ellentmondó feltételeket teljesíteni.
A kimeneti feszültsége egy időben ne legyen nagyobb a hálózati feszültségnél, hogy ne tápláljon ki és legyen nagyobb, hogy a fogyasztók róla üzemeljenek!
Ez a két feltétel egy kimeneten egyszerre nem teljesülhet!
Ha a fogyasztó, a hálózat és az inverter kimenete az inverterben van közösítve, akkor tudja áganként külön mérni. Én így csinálnám. Onnantól bármilyen barbatrükköt gyerekjáték betanítani.
Ha a napelem ki tudja szolgálni, akkor az, ha nem akkor a hálózat felől kell további áramfelvétel - a terhelésnek / igényeknek megfelelően. Erre értettem az "arra törekedjen" dolgot. Mert nem minden esetben fogja tudni ezt megvalósítani nyilván.
Nyilván ha a napelem nem képes fedezni a fogyasztást, akkor szükség van a hálózatra. Annál komplexebb a rendszer, mint az a két mondat amit leírtam.
A fő betápon kell figyelni az áramfolyás irányát és angyságát, és eszerint dolgoznia az inverternek rá a hálózatra, hogy azt lehetőleg 0 környékén tartsa, vagy arra törekedjen.
Elméletileg nem olyan nygy kaland megcsinálni, simán lehetséges. A fő betápon kell figyelni az áramfolyás irányát és angyságát, és eszerint dolgoznia az inverternek rá a hálózatra, hogy azt lehetőleg 0 környékén tartsa, vagy arra törekedjen. Ez a mai mikrovezérlős világban nem nehéz ügy.
Az más kérdés, hogy mennyire van értelme - jelenleg.
Canadian solarnak lett új mono panelje is 5 busbaros perc cellás. Ez is fillérekért lesz a többi monohoz képest. Mondjuk az új CS3K poly-hoz képest nem biztos hogy megéri az így is kb tizen pár %-al magasabb ár miatt.
Hát igen, onnan kanyarodtak el ide. Nem is az a kérdés hogy műszakilag lehetséges-e, hisz a holdra is eljutottak anno.
Hanem hogy igaz-e az az állítás amit az azóta már el is tűnt olvtárs állít, miszerint egy nagy állami beruházásnál van egy hatalmas giga napelempark, és a visszatáplálás nem lett kiépítve.
Egyszerű lenne a vita lezárása ha vázolná milyen műszaki tartalma van annak a projektnek.
A korábbi linken minden információt megtalálsz. Kombináld össze a StorEdge rendszert egy "okos otthon " vezérléssel, és megfelelő méretezés esetén nem lesz kitáplálás.
Vannak a piacon hibrid inverterek is, amik alapból a napelemeket használják, és hálózatkimaradás esetén is működőképesek.
Műszakilag megoldható, hogy a hálózattal azonos szinkronban járjon egy inverter, és ha tudja teljesíteni az igényelt áramot, akkor leválassza a hálózatot, persze ehhez nem egy ponton csatlakozó inverter kell, hanem olyan, aminek van egy hálózati bemenete, egy DC bemenete a napelem felől, és egy kimenete, ahová csatlakoznak a fogyasztók. Vagyis át tudna kapcsolni csak hálózati, csak sziget és olyan üzemmódra is, ahol csak a szükséges áram egy részét táplálja a fogyasztó felé, a többit a hálózatról pótolja.
Abban nem a kitáplálás korlátozásáról van szó, hanem maga a konstrukció felépítése garantálja, hogy nem táplál ki, ugyanakkor hasznosítani tudja mind a két forrást egy időben.
Most azt feszegetjük, hogy egy hálózatra tápláló rendszer kitáplálását hogyan lehet(ne) megakadályozni úgy, hogy közben a többi funkcióit maradéktalanul teljesítse.
Szerintem sehogyan, de úgy tűnik, mégis akadnak ötletek erre.
Most nem azért de pont te reklámoztad korábban az említett paraméterekkel bíró rendszert, ahol egyidőben jön az áram a napelemről és a hálózatról, miközben visszatáplálás nincs.
Annak az eszköznek a linkjét, vagy forrását, vagy leírást kérném, amelyik lehetővé teszi a hálózat felé történő energia kitáplálásának megakadályozását olyan módon, hogy közben a hálózat felől zavartalan az energiaforgalom.
Természetesen, ha van ilyen, mert ez a váltakozó áram egyenirányúsításával egyenértékű úgy, hogy közben megmarad váltóáramnak.
Úgy értem, a hálózat és az inverter közt nem folyik áram. Kirchhoff I. törvénye, csak hogy nagyképűnek tűnjek :) Szóval van két áramforrásod párhuzamosan, meg van egy terhelésed. A terhelésen átfolyó áram megegyezik a két áramforrásból befolyó áram összegével. Amennyiben a két áramforrás közt nincs feszültségkülönbség, úgy mindkettő csak a terhelés felé folyatja az áramot. Ha van feszültségkülönbség, akkor a nagyobbtól a kisebb felé folyik. Legjobb példa az autó. Ott van az akkumulátor, a generátor és mondjuk a fényszórók. Ha a generátor feszültsége nem haladná meg az akkumulátor feszültségét (jártam már így) akkor az izzó mindkettőről fogyaszt. Az akku lassabban merül, de nem töltődik. Ha a generátoré magasabb, akkor arról működnek a fogyasztók, az akku töltődik.
Az ABB és az SE is forgalmaz a saját rendszereikhez RS465 ös kommunikációval., de sok más is kapható. Innentől kezdve csak szoftver kérdése, hogy történik -e visszatáplálás.
A kimenő energia megakad az órában és csak befelé jöhet?
Ezek a teljesen ismeretlen alapokon nyugvó műszaki fogások mindig erősen felkeltették az érdeklődésemet.
Ha az inverter és az óra feszültsége megegyezik, akkor nincs potenciálkülönbség, és nem folyik áram. Az más kérdés, hogy a fogyasztó fele viszont mindkét forrásból fog folyni áram. És mindkét forrásból ugyanakkora.
Ahol nincs szaldó, vagy betáplálás korlátozás van (pl. teljesítmény adóval, vagy RHD teher...) ott érdemesebb minimalizálni a kitáplálást, és a termelés idejére bekapcsolni a fogyasztókat. Ilyen helyen a napelemek kiválasztása és elhelyezése is más szempontok alapján történik mint nálunk.
Ez a nagy baj a nem stabil gazdasági környezettel, nem lehet hosszútávú beruházásba kezdeni, illetve lépcsőzeten fejleszteni.
219,44 kW-os rendszer ... 132.575.922 Ft, 100%-os ... uniós forrásból. Biztos ennek köszönhető a nagyméretű rendszer potom 604155.-Ft/kWp-s költsége. Csúful nézett volna ki, ha Euróban messze a nyugaton szokásos árak alatt maradt volna. :-)
Átlagosan 260 W-os panelek. Ez nem rossz. "219,44 kW" Nem ártott volna, ha kWp-t adnak meg, bár ez vélhetően az, hiszen a panelek teljesítményére kerek érték jött ki. A becsült 202.058 kWh/év túl óvatos, vagy az elhelyezés nem túl jó. Ha jobb lesz, majd verhetik a mellüket, hogy milyen jól dolgoztak.
"Egyetlen lehetőség van a visszatáplálásmentes üzemre. Ha a szolgáltató mérője ad vissza jelet az inverternek, hogy már kifelé menne a teljesítmény."
Nem kell hozzá a szolgáltató mérője, be lehet épiteni a fő betápra másik mérőt is. Az ABB és az SE is forgalmaz a saját rendszereikhez RS465 ös kommunikációval., de sok más is kapható. Innentől kezdve csak szoftver kérdése, hogy történik -e visszatáplálás.
"Amely kapacitása többszörösen meghaladja a kórház által felhasznált energia mennyiségét. Visszatáplálás pedig nincs.
Felettébb érdekelne ennek a műszaki megoldása."
Holnap utána tudok neked nézni a pontos megvalósításnak. Van rá szép szakkifejezés is.
A lényeg, hogy az áramszolgáltató ad egy jelet vissza az invertereknek (van vagy egy tucat), amely lekorlátozza, vagy letiltja őket. Amíg ez a hálózat el nem készült, nem is engedélyezte a rendszernek még a teszt-indítását sem.
"A trafókörzeten belüli inveterek kimenetei egymással szintén."
"Ennek a három pontnak a referenciához mérve azonos a feszültsége van"
Erre ne egyél gyilkosgalócát! (éppen aktuális)
1. 3 fázis van.
2. Egy kisebb trafókörzetben is előfordulnak 300 m-es távolságok, ritkábban lakott területen akár 3 km is. Ott már olyan feszültségesések is előfordulnak, hogy túlzás "egy potenciál"-nak emlegetni. Attól függetlenül, hogy össze vannak drótozva. :-)
Ez valóban így lenne, ha nem látnánk túl egyesek szemellenzőjén. :-(
Nem táplál vissza a hálózatra és az intézmény szükségletét nem fedezi a napelemes rendszer. Ez könnyen megoldható, ha ismerjük egy intézmény nappali legkisebb fogyasztását. Egy kórház fogyasztása eléggé stabil és követhető. Ezután már csak a napsütéses időszakban várható minimum alá kell méretezni. A viszonylag gyors megtérülés garantált és nem kell foglalkozni a visszatáplálással.
Gyanítom, ha ez a feltétel, nem fog a tervező "Giga-" napelemes rendszert tervezni, hiszen el se fogadnák. Az árakról itt jobb, ha nem ejtünk szót. :-(
A "fő betáp"-on figyelt áramirány megfigyelésének függvényében emelhet csökkenthet a feszen, hogy az lehetőleg 0 magasságában maradjon (már ha van elég delej a napelemekben, annak erejéig). Tök mindegy mi van a belső hálózaton.
Ezzel spec az a baj, hogy a napelemek kihasználtsága nem lesz túl jó :-(. Jóval kevesebb energiát fogunk felhísználni vele, mint amennyit egyébként megtermelhetnénk.
Ez azt jelenti, hogy fogalmad sincs egy mérőn belüli hálózat kialakításáról . Amit korábban egyszer lerajzoltál, nem kifejezetten jellemző. Az inverternek is csupán egy kimenete van, nincs olyan, hogy egy a belső fogyasztók felé és egy a főmérő felé.
Ekkor megszűnik a fogyasztók saját ellátása is, mert a hálózati feszültség magasabb.
A hálózatra történő kitáplálás megszüntetésével a saját felhasználás is megszűnik.
Ez megint marhaság. Az inverter nem lekapcsol, hanem addig csökkenti a saját feszültségét, amíg a mérő felőli oldalán az áram nulla nem lesz. Ilyenkor a "belső" fogyasztók az inverterről mennek, a hálózat felől csak a referenciajel felvétele (néhány uA) történik...
Hogyan termel az inverter a belső hálózatra a saját fogyasztóinak, ha azt látja, hogy áramot ad ki és le kell tiltania? Hogyan látja, hogy az az áram, amit termel, csak a szomszéd égőig megy, vagy már kimegy a főmérőn?
A mi kórházunknál sincs egymás mellett az inverter és a főmérő. Mert ki az a marha, aki 10 tetőre különböző dőléssel, árnyékolással, ... telepített napelemeket összekábelez a fogadóállomásig és egy inverterre köti?
Egy egyszerű visszatápláló inverter semerre sem tolja el a fázist. Ellenben vannak olyan inverterek, amiket fázisjavításra is be lehet állítani. Pozitív és negatív irányban is (L <> C). Na ott aztán lesheted, ki kivel van!
Egyetlen lehetőség van a visszatáplálásmentes üzemre. Ha a szolgáltató mérője ad vissza jelet az inverternek, hogy már kifelé menne a teljesítmény.
A hálózatra tápláló inverter esetében nincsen két fázishelyzet, mert csak egy jel van.
Ha nem volna az inverterben fázisszinkronizálás, akkor fejreállna a rendszer, mert az inverter magától nem tartaná meg a visszatápláláshoz szükséges fázishelyzetet. Ilyenek az off-grid inverterek, amiket pont ezért nem lehet hálózatra kötni csak szigetüzemben használni.
A hálózatra tápláló inverter esetében nincsen két fázishelyzet, mert csak egy jel van.
Ha a referenciához (például a hálózathoz) képest az üzemi jel fázishelyzete eltér, akkor a kimeneten az eltérés irányától függően pozitív vagy negatív egyenfeszültség jelenik meg, ami alkalmas a helyi órajel fázishelyzetének korrigálására.
Aminek semmi köze a hálózatra táplálás teljesítményének elvi szabályozási lehetőségéhez, hanem egy ostoba, a másikat sültparasztnak néző, magasröptűnek tűnő süket vaker.
A fázishelyzet érzékelésére elektronikus rendszerekben a fázisdiszkriminátor vagy más néven fázisérzékeny egyenirányító szolgál. Ha a két bemenőjel fázisa azonos, akkor a kimenő feszültség nulla. Ha a referenciához (például a hálózathoz) képest az üzemi jel fázishelyzete eltér, akkor a kimeneten az eltérés irányától függően pozitív vagy negatív egyenfeszültség jelenik meg, ami alkalmas a helyi órajel fázishelyzetének korrigálására.
Az elv ugyanaz, mint a generátoroknál a hálózatra kapcsoláskor alkalmazott "sötétre kapcsolás", csak itt az összehasonlítás folyamatos és gyors...
A grid-connected vagy on-grid invertereknek a hálózat elsősorban a fázishelyzet tartása miatt szükséges. Az off-grid invertereknél ez nem játszik, a frekvenciát helyi kvarcoszcillátor leosztott jele határozza meg. Itt viszont - mivel a visszatáplálás elvi lehetősége sincs meg, az inverter pillanatnyi teljesítményét a fogyasztás határozza meg. Más szóval növekvő kimenő áram mellett is - növelve a teljesítményt - tartja az állandó kimenő feszültséget és frekvenciát.
Ha egy on-grid inverternél a visszatáplálás le van tiltva, akkor a hálózatot kizárólag a fázishelyzet tartása miatt használja, hogy ha az általa szolgáltatott teljesítmény nem elégséges a fogyasztók kiszolgálásához, akkor fázisugrás nélkül tudjon bejönni a hálózati energia. Az elv ugyanaz, mint az online szünetmenteseknél...
Megnézném a pályázat adatait, mert nem hiszek neked.
Működési elvet mondtam, ami független a pályázattól meg attól, hogy melyik kórházról van szó. Biztos forrásból tudom, hogy a fizika törvényei az elkövetkezendő néhány millió évben nem fognak változni és 2/3-dal sem szavazhatók le...
"Valójában a pillanatnyi termelése soha nem haladja meg a pillanatnyi igényt"
Ez igaz, de itt kapacitásról volt szó. Nekem 20A-s megszakító van a villanyóránál, ezek szerint 4600W-nál soha sem fogyasztottam többet egy időben. Ha most feltennék egy 20kWp-s napelemrendszert, akkor annak kapacitása többszörösen meghaladná az igényeimet.
Hát persze, a szakmunkást végzett 50 éves ember ugyan miért nem vállalkozik Szabolcsban. Vagy költözik Németországba? Hát tiszta élhetetlen, hogy rohadna meg. Esetleg van valami betegsége is? Akkor pláne. Nyugdíjas? Minek vesz levegőt egyáltalán?
De épp elég 2 kamaszgyerek is, hogy az ember ne ugráljon, még ha minden más klappolna is.
Van, aki vállalkozó beállítottságú, van, aki nem. (Megjegyzem, "nyugaton" is sok az alkalmazott.) Rosszindulatúan mondhatnám, hogy olyan hozzáállás kell, mint ami neked van. (Szlovák rendszámmal szaladgálni, mert miért ne. Nekem égne a pofámról a bőr az ilyen ügyeskedéstől.)
És ettől teljesen független, hogy a politikus ne lopjon. Ha Te esetleg olyan über fasza vagy, hogy mindegy, mennyit lopnak, a szomszédod lehet olyan helyzetben, hogy egyedül neveli a sérült gyerekét, az állam meg ad ezért össz-vissz 50e alatt, mert többre nem fussa. (Valahogy a lenézett románoknál, szlovákoknál fussa.) Persze élhetetlen, valóban, hisz' belökhetné állami gondozásba, de nem teszi.
Összefoglalva, az én tököm meg a politikus-mentegetőkkel van tele, mindegy, hogy az élhetetlen lakosságra fogva, mindegy, hogy az előző bagázsra fogva, nem, ne lopjon. Vagy akkor lophasson mindenki, nézzük meg, akkor hová jutunk, lehet, egy tök járható út.
Válaszolj, mert miért ne, de részemről vége. Csak a politikusokat ne mentegesd.
Az egyik olvtársunk közzétette, hogy olyan kórházi napelemes beruházást lát, vagy tud, ahol a napelemek termelése messze meghaladja a kórház igényét, ugyanakkor nincsen hálózatra táplálás.
Ez azt feltételezi, hogy egy időben hasznosítják a napelemek és a hálózat energiáját a hálózatra történő kitáplálás nélkül, érdeklődést mutattam ennek a mászaki megoldása iránt.
Jött a válasz, hogy szigetüzem, vagy szabályozott kitáplálás.
Teljesen nyilvánvaló, hogy egyik sem.
Ha nem gond, én nem fognék bele abba, hogy az inverterek feszültség átalakító berendezések, semmilyen szempontból nem termelők.
Ha termelnek, akkor az áram a konnektorból jön, nem az erőművekből.
A szigetüzemű invertert nem az különbözteti meg a hálózatra táplálótól, hogy a kimenetén a terheléstől függő teljesítmény jelenik, meg, mert mindegyiknek ez a dolga, hanem az, hogy a kimeneti jelét önállóan képes előállítani, erre külső alapjelre nincsen szüksége.
Ez sem igaz feltétlenül. Off grid rendszeren is lehet akkumulátor vagy hasonló tároló eszköz. Hosszú távon valóban annyit lehet kivenni mint a napelemek által termelt mennyiség, de éjszaka pl. normálisan müxik tárolt villanyról. Vagy rövid ideig jó napsütés mellett is kivehető nagyobb csúcsteljesítmény esetleg mint a névleges. Amit persze majd visszatölt. Ha úgy van méretezve pl. az inverter.
A nap által sugárzott energiát napelemekkel átalakítjuk villamos energiává, amit a fogyasztó közvetlenül nem tud felhasználni. A rendelkezésünkre álló DC energiaforrás alapanyagnak tekinthető a termelési folyamatban. A fogyasztó által felhasználható AC energia a termék. A termelő berendezés (inverter) az alapanyagból a fogyasztó számára felhasználható terméket állít elő.
Ha nem jól gondolom, szeretném tudni a helyes választ, köszönettel...
Most megint mondtál valamit, ami igaz ugyan, de nem indok az előző kijelentésedre. Ez a Te bajod, ha megfognak, akkor bedobsz valamit, és lehülyézel mindenkit.
Térjünk vissza a kérséshez.
Hogy termel egy off-grid napelem-rendszer? Ja, ezt úgyse fogod elmagyarázni, mert vagy igazat kellene adnod Qbercinek, vagy neked sincs fogalmad róla, mint az áramgenerátor működéséről.
Az off-grid, vagyis sziget üzemű hogy működik? Jó, csavarhatjuk a szavakat, nem annyit termel, mint a pillanatnyi igény, hanem akkora teljesítményt veszünk ki belőle, amennyi a pillanatnyi igény. De pontosan így működnek. Mint az aggregátor. Csak itt befigyel, hogy kell hozzá nap is, ott meg üzemanyag. Tehát egészen pontosan a pillanatnyi maximális teljesítményt, vagy annál kevesebbet lehet kivenni egy off-grid rendszerből.
A másik lehetőség, hogy az inverter csak annyit termel, amennyi a pillanatnyi igény. Így működnek az off-grid inverterek.
Azon kívül, hogy egyetlen off-grid inverter sem működik így, kötve hiszem. hogy az a kórház, amelyiket az olvtársunk emlegette, az off-grid invertereket rakott volna be magának.
A két szabáyozási mód kombinálható is, tehát például megadható a maximális visszatáplálható teljesítmény...
Miután az inverter egy félvezetős áramirányító, alapvetően kétféleképp lehet szabályozni: vagy az elérhető szolár-teljesítmény teljesen felhasználva termel. A másik lehetőség, hogy az inverter csak annyit termel, amennyi a pillanatnyi igény. Így működnek az off-grid inverterek. A két szabáyozási mód kombinálható is, tehát például megadható a maximális visszatáplálható teljesítmény...
Az a helyzet, hogy minden kormány lop, ami most kuriózum, a mennyiség, hogy a mostani a látszatra sem ad* és a táborát egyáltalán nem zavarja**. Amúgy éppen a mi falunkban is egy rendkívül értékes beruházásra terveznek elkúrni fél milliárdot, a megye nevezetességeinek makettjei, köztük ráülős "kisvasúttal" (mint a közlekedési múzeumban volt). Bakker, akit ezek érdekelnek, fél nap alatt megnézhetik élőben az összeset tömegközlekedéssel.
*Legszebb példa alig 2 hetes, mikor Hadházy a parlamentben rákérdezett a duplán(!) túlárazott eü-i beszerzésre, mire a vezér Gobbi Hildát megszégyenítő ripacskodással csapkodott meg sosem látott korrupcióról hadovált. Még egyszer: az volt a kérdés, miért zárták ki a szállítást fele annyiért vállaló GE-t? Érdemes megnézni a videót. De el is mondta valamelyik jobboldali gondolkodó, hogy ez maga a gazdaságpolitika, a korrupcióval felépíteni a magyar (nagy)tőkés-oszályt.
** Sógorom a jó oldalon áll, egy trafikkal jutalmazták. Sokáig minden jó volt szerinte, aztán rájött, hogy a nagy konchoz nem engedik oda. Pedig jóban volt a kisváros 3 legfontosabb emberével: a pappal(!), a polgármesterrel meg a helyi pártvezérrel. Azóta már látja, hogy az egyháznak csak lepukkant iskola kell, mert a felújításból esik le pénz a papnak, hogy a pályázatokon sorra nyerő építési vállalkozó írja meg a masik 3 nem nyerő pályázatot is, amit némi díjért beadnak mások, hogy papíron verseny legyen, hogy teljesen értelmetlen látványberuházásokra költik a pénzt, miközben nincs munkahely, menekülnek a fiatalok, lassan csak a cigányok és a segghülye magyarok maradnak ott iskola után. Igaz, még ott tart, hogy helyben gondok vannak, de ez csak a helyi emberek kapzsisága, a vezér nem tud ezekről, nem engedné. Tisztára mint kádár elvtárs, annak idején is így gondolkodtak a hülye párttagok. :)
Rendszerirányítási szempontból a villanyautó töltés kifejezetten jó fogyasztótipus. Be lehetne sorolni a "vezérelt" (leánykori nevén éjszakai áram) kategóriába és kedvezményesen adni az áramot, mert egyszerűbbé teszi a csúcskiegyenlítéseket (megszakítható, csak az adott energiamennyiséget mindenképp ki kell adni)...
Már csak egy kis sorosozás hiányzik a hozzászólásodból, és tökéletes is a kormánypropaganda.
A valóság az, hogy egy-egy eu-s pályázati forrásnak az elmúlt évben 4 azaz 4%-át sikerült csak lehívni a sok töketlenkedés miatt. Nekem az egyik pályázatom most már közel kettő éve áll, a másik 1 éve - úgy, hogy elvileg minden rendben van vele.
Gyönyörűen felrakták a közintézményekre a napelemeket, ezek közül párnak testközelből néztem végig a pályafutását. Gyönyörű az arány, amelyet zsebretesznek közben. Az eredmény pedig erősen kétséges, semmi korrelációt nem mutat az ésszerűséggel, csak az előző mondatomban vázoltak mértékével.
Pl. építenek egy kórház tetejére - teljesen ésszerűtlen elrendezéssel - egy giga-napelemes rendszert. Amely kapacitása többszörösen meghaladja a kórház által felhasznált energia mennyiségét. Visszatáplálás pedig nincs.
A többibe nem megyek bele, mert az itt már off - pedig napokig írhatnám csak azokat, amelyeket testközelből tapasztalok.
Azért vannak benne igazságok is. Sok helyen olyan dolgokba tolják bele a pénzt, ami nagyon szépen hangzik, de se a közeli, se a távoli jövőben nem fog hasznot hozni. "Pályázati pénzből megújult Kiss Pál mellszobrának talapzata". A másik oldal, mikor valaki azért mond le a település vezetéséről, hogy a kormányzópárt embere legyen a vezető, mert akkor talán kapnak támogatást. Áhh.
Pompás és elfogulatlan hsz! Gratulálok, nem nagyon erőltetted meg magad. Látszik, hogy csak haszonélvezője vagy annak, hogy a bölcs vezéreink bizonyos városokba milliárdokat pumpálnak, másokat meg hagynak elsorvadni. Vigyázhatnál kicsit a szádra, amikor a fél országot lebalf.ozod.
Tudod, azzal kezdtem, hogy ne vedd magadra, mégis indulatokkal tele reagáltál. A másik meg, hogy te írtad, hogy nálatok már több a töltő állomás, mint az e autó. Tehát igazam van, tényleg erőltetik a fejlesztéseteket. Végül pedig hidd el, ha mindenki annyit tenne a lakókörnyezetéért mint én, nem itt tartanánk.
Felújítják/felújították a kórházakat, iskolákat, óvodákat.
Lettek új mentőállomások és mentők.
Ezrével telepítik a napelemeket a közintézményekre (költség csökkentés 25-30 évre)
Sorra hőszigetelik is őket (költség csökkentés 50 évre)"
---Csak a rend kedvéért... Uniós forrásokból...(((
On...talán e forrásokat a polgárok támogatására kellett volna felhasználni, hogy ők telepitsék a megújulókat--a saját tőke bevonásával sokkal előrébb járnánk..!
Szerintem neki sem az a baja, hogy adózni kell, hanem az, hogy annak a többségét ellopják. A dán és az osztrák többet adózik, mint mi, de sokkal többet lát viszont belőle.
Ne vedd magadra, mert nem te döntöttél így, de nekem ez a bajom az egésszel: van pár város, amiket fejlesztenek, a többi meg dögöljön meg. Egyebet se hallok, csak hogy mi épül Győrben, meg Kecskeméten. Van még pár szerencsés megyeszékhely, a vidéki ember pedig vegye tudomásul, hogy másodrendű állampolgár. Félreértés ne essék, nem sajnálom tőletek, de nyílik az olló, egyre nagyobb a szakadék város és vidék közt. Tízezres nagyságrendű településről beszélek. Menekülnek a fiatalok, mert ők is ezt látják, a cél minimum Debrecen, de inkább Bp. Járom az országot, látom mi van. A mi útjaink lassan járhatatlanok, a mentő mire nagy sokára kiér, közlik, hogy tessék kapaszkodni, mert rázós lesz.
pl fűtésre optimalizált klimát érdemes használni pl fujitsu Asyg 12 LTCA vagy olyat aminek magas a COPja és -7 fo alatt is jó a hatásfoka...
A klímát úgy kell beállítani , hogy az átmeneti időbe menjen + 6 fok átlag hőmérséklet felett. Ha az átlag hőmérséklet a 6 fok alá megy akkor nappal megy a klima kb reggel 7 től este 5 -ig. majd este 5 -től reggelig gázzal fűtesz. Igy a szobákba sem lesz hideg és nappal pedig az olcsó pl megtermelt áramot tudod felhasználni...és szinten tart.
Nem fogom túlgondolni a dolgot. Az energetikus durván 1 kWp-t saccolt a fűtés nélkül tervezett 2 kWp-s rendszer mellé. Ez fog menni a pályázatba, ami plussz 3 db 275 kWp-s Sharp napelemet ad hozzá a rendszerhez.
Nyilván lehetne pontosabban is kérdést feltenni, ha értenék hozzá, de nem értek. Ettől talán még nem buta a kérdés. Ha értenék hozzá, akkor nem kérdeztem volna udvariasan.
Egyébként kb. 1300 m3 az éves fűtés gázfogyasztásom. Az durván 4000 kWh lenne a klímával áramból kifűtve, ha jól saccoltál. A ház kb. 1/3-át tudom fűteni a klímával és mivel a klímások azt mondták, hogy ez a készülék 0 fok alatt már nem túl hatékony, ezért az átmeneti időszakban használva a 3x275 kWp kb. jó becslésnek tűnik.
Autónál is tudod, hogy kb. másféllel (ex-has) szorozd meg. :)
Ha arra a nyomorult papírra írni kell valamit, még az a legegyszerűbb. Persze el lehet kezdeni számolgatni, kb. hány napot menne, akkor mennyi a kinti átlaghőmérséklet, mennyit szeretne tartani, mennyi lég m3 a ház, mennyi a ház hővesztesége, mennyi árammal tudja ezt előállítani adott klímával, ez mennyi gázt vált ki (+mennyit spórol a nem pörgő keringetőszivattyúval, hogy egész pontos legyen). Hát megéri ez? :)
A hűtőknél meg van adva egy éves fogyasztás is az energia címkéjükön, biztos valami szabvány alapján.
Gondolom, van ilyen a klímákhoz is. Az más kérdés, hogy a megadott adatokhoz hogy viszonyul a Te házad, hőmérséklet-igényed, de talán papírra leírni jó lesz.
Vagy nekiállhatsz kiszámolni, de nekem annyit nem érne az egész. :)
Ezt írja, de ez a maximális felvett teljesítmény, ebből nem derül ki hogy átlagosan mennyi energiát fog felhasználni egy szezon alatt, hiszen nem 100%-on megy napi 24 órán keresztül.
Attól függ hogy és mint töltöd otthon. Nálam egy kicsi 2.3kW-os töltő van a kocsiba, kb mintha bedugnál egy olajradiátort, vagy használnál egy nagy flexet.
Azért nem off, mert baromira nem mindegy, hogy érdemes-e a napelem beruházásnál azzal számolni, hogy tölthetünk-e majd otthon elektromos autót a megtermelt áramunkkal vagy sem...
Itt elvekről van szó. A helyzet ugyanaz, mint a gázolaj/fűtőolaj eseetén, meg amiért nem lehet a használt étolajat beletölteni a dízel autóba, mert az adócsalás.
A villamosenergia előállítása és elosztása ugyanannyiba kerül függetlenül attól, hogy mire használod fel. Ezt az árat meg is fizettetik veled. Most Ártunk és Ormányunk azt mondja, hogy "ha te csökkented az ő adóbevételét, mert nem használsz benzint, akkor majd megfizetteti veled a kieső adót másképp"...
Mert az államot ismerve olyan nagy faszság jövedéki adót felsejleni látni...
Hogy messze ne menjek, a jelenlegi kormánypárt ellenzékben még az üa adójának csökkentését követelte, hatalmon meg minden idők legdrágább árainál eszébe sem jutott csökkenteni, cserébe mikor olcsó lett, akkor még extra adót is rábaszott. Vagy itt a 4 kW fölötti invertereknél az egyelőre 0 %-os adó. Nyakam rá, hogy idő (elterjedés) kérdése a jövedéki adó az elautózott áramra.
1. Nézd meg a REC tájékoztatóját! Néhány napja olvastam, de "REC solar" keresésre nem találom. :-( A lényeg, hogy ~tized vastagságú szilícium kristályba utólagos injektálással viszik be az ötvöző atomokat, így sokkal vékonyabb anyaggal dolgoznak. Hogy ez olcsóbb vagy hatékonyabb, majd a jövő és a vásárlók kiderítik.
2. Angol szövegben a silicon szilíciumot jelent, amit hajlamosak a fordítók "nem fordítani". :-( Erre találó példa:
A most futó GINOP-os pályázathoz kéne megállapítani a szükséges fogyasztást. A jelenlegi fogyasztást meg szeretném toldani egy hűtő-fűtő split klímával, amit be szeretnék vonni a fűtésbe.
Csatoltam az adatait tartalmazó matricát. Szerintetek, mennyi extra fogyasztással kell számolni, ha egy ilyet fűtés rásegítésre használok a meglévő kondenzációs kazános központi fűrés mellett az átmeneti enyhébb időszakban ?
Hogyan lenne elég? Mi nem mehetnénk külföldre, és a külföldiek sem jöhetnének hozzánk gk val. Esetleg részükre lehetne nyitni nemzeti töltőállomásokat?
Még ha szénből készült áramot is használ akkor is nagyságrendekkel egyszerűbb az erőmű kéményére szűrőt tenni, és azt ellenőrizni, mint minden egyes kipufogóval tenni ugyanezt.
Csak a gyártásból keletkezik 80-160 ezer km hátrány (ez kb 7-8 év hagyományos belső égésű gépjármű használattal ér fel )
Gondolom az akku ami ezt a hátrányt okozhatja, de szerintem az újrafelhasználható, a villanymotor is, az elekrtonikus alkatrészeket nem tudom, minden más ugyanaz.
Nincs viszont rendszeres olaj, olajszűrő csere, amit nagy divat nálunk árokba, erdőbe, csatornába önteni, vagy eltüzelni.
A forgalomba hozatal feltételeként ugyan a saját országára előírhatja, azonban a környező országok nem biztos, hogy ugyanezt szintén megteszik. Ez viszont már érezhetően visszafogná a turizmust (az EU ban egyre több helyen stratégiai cél az elektromos autók elterjeszése).
A városokban lehet, hogy csökkentik, de ha az egészét tekintjük, akkor erősen növelik a szennyezést (lásd well to wheel).
Csak a gyártásból keletkezik 80-160 ezer km hátrány (ez kb 7-8 év hagyományos belső égésű gépjármű használattal ér fel ), csak ez után kezdi el az üzemanyag különbséget ledolgozni.
És akkor még erősen függ a hajtáshoz használt elektromos energiatermelés energiamixétől is (szén, olaj, atom, nap, szél, víz).
Az autóipar is csak többféle szabványban tudott megegyezni a töltők tekintetében.
Elég fura lenne, hogy a magyarországi turizmus ( és állam) támogatása érdekében hirtelen mindegyik autógyár átvenné a készülő magyar szabványt.
Nem tudnak mint tenni az otthon tankolás(töltés) ellen. De lehet nem is cél egyelőre.
Csak a pénzért árulható áram szabályozása a cél.
Én is így gondolom, hogy ezen túl nem akarnak menni.
Sőt, azt inkább el tudom képzelni, hogy az otthoni, napelemes töltést még támogatja is.
De majd kiderül hamarosan.
A csatlakozók különbözők és külföldről beszerezhetők, az autóhoz adnak kábelt amivel fel lehet lassan bárhol tölteni. Teslát lehet 22kw-al is tölteni ha valakinek van otthon kapacitás, mint pl nekem.
Ne legyél már ilyen naiv.
Ha akarják, akkor egy deka villanyt nem raksz a villanyautódba otthon.
Nem tudnak mint tenni az otthon tankolás(töltés) ellen. De lehet nem is cél egyelőre.
Csak a pénzért árulható áram szabályozása a cél.
A csatlakozók különbözők és külföldről beszerezhetők, az autóhoz adnak kábelt amivel fel lehet lassan bárhol tölteni. Teslát lehet 22kw-al is tölteni ha valakinek van otthon kapacitás, mint pl nekem.
"A mérése igen egyszerűen megoldható, nem kellenek hozzá ilyen fogások. "
Hogyan méred egy külföldi vendégem tankolását amit nappal, napelemről fedezek?
Az ingyen töltés utcán, nem baj ha nem lesz többet, mert ez amúgy is fenntarthatatlan így, soha meg nem térülő beruházás töltőt építeni és azt üzemeltetni. Még az áramár 1,5-2x díját is kifizetnék érte mert az is megéri a benzinhez képest.
Van nyugaton pár olyan töltő ahol annyiba kerül a töltés mintha 15L benzint fogyasztana az autó, az viszont már elég húzós. Én úgy is otthon tölteném ha lenne e autóm, messzire nem mennék vele, arra ott a 8 hengeres benzines.
Nagyon remélem, hogy nincsen olyan, aki úgy gondolja, hogy az EV üzemeltetők mentesek legyenek olyan költségek alól, amiket mindenki másnak meg kell fizetnie!
Tekintve hogy csökkentik a légszennyezést a városokban, szerintem megérdemlik a kompenzációt.
Nem az a probléma, hogy megszüntetik az ingyen tankolást (az előbb utóbb természetes), hanem a jövedéki adó kivetése.
Az üzemanyagokat jövedéki adó terheli.
Ha a villamos energiával gépjárművet hajtunk, akkor az annak az üzemanyaga, a másik helyett.
A villany hasznosítása szétválik, az eddigi általános célú felhasználás mellett megjelenik üzemanyagként is.
Nagyon remélem, hogy nincsen olyan, aki úgy gondolja, hogy az EV üzemeltetők mentesek legyenek olyan költségek alól, amiket mindenki másnak meg kell fizetnie!
Jelenleg ~12 Ft jövedéki adó van a benzin egységnyi energiatartalmán.
Ráadásul az ellenőrizhetősége erősen kétséges. Az otthoni hálózatról való töltés kimutatható, de rendkívül nehezen bizonyítható. A hálózatra nem kitáplált áram meg nem mérhető. A km alapú adó kivetése a határátlépés lehetősége miatt szintén nehezen megoldható.
A mérése igen egyszerűen megoldható, nem kellenek hozzá ilyen fogások.
Nem az a probléma, hogy megszüntetik az ingyen tankolást (az előbb utóbb természetes), hanem a jövedéki adó kivetése.
Ráadásul az ellenőrizhetősége erősen kétséges.
Az otthoni hálózatról való töltés kimutatható, de rendkívül nehezen bizonyítható.
A hálózatra nem kitáplált áram meg nem mérhető.
A km alapú adó kivetése a határátlépés lehetősége miatt szintén nehezen megoldható.
Ha arra az útra nem mehet csak ki, amit az úthasználatért fizetett pénzből tartanak karban, akkor gyakorlatilag semmi megkötése nincs. Csak nem tudom, hogy ezen sírjak, vagy röhögjek.
Azt írták, ezzel akarják pótolni a benzinből kieső jövedéki adót. Itt majd a kilóméteróraállást kell diktálni, mint a gázóránál? Az nem lenne igazságos, mert ugyanannyi energiával akár többet is, meg kevesebbet is lehet menni, terepviszonytól függetlenül. Töltésmérőt kell beszerelni az autóba? És ha külföldön töltöm, akkor is kell fizetni utána?
Az otthoni tankolást úgysem lehet ellenőrizni. Km alapú adó se jó, mert mindenki visszatekeri majd az órát. Ez most nagy pofont ad az elektromos autó terjedésének. Nem is értem miért volt fontos ezt most. Meg szokták várni amig elég sokan beszállnak valamibe és csak utána teszik tönkre. Most meg úgy akarják hogy elterjedjen, hogy közben megszivatják már az elején, ha nem fogja megérni elektromossal menni akkor nem terjed el, mert azért van egy csomó hátránya.
A rántotthús alól sem öntheted az olajat a kocsidba, az otthol főzött alkoholt sem öntheted bele, cng-t sem tankolhatsz otthon vezetékes gázról, és pb palackról sem lgp-t.
Ez már tényleg olyan lesz lassan, mint adót fizetni a levegővétel után. Durva lenne, ha az otthon termelt áramommal nem tölthetném fel a saját autómat...
Tehát az autó töltése után majd jövedéki adót kell fizetni? Akkor ez ugyanolyan lesz, hogy lekvárt lehet főzni, de szilvát nem. Na de egy konnektorba dugott töltőt hogyan ellenőriznek majd?
A gazdasági napilap cikke szerint az e-Mobi Kft. a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) támogatásával dolgozik azon, hogy e-töltés szempontjából átjárhatóvá váljon az ország.
"Az év végéig elkészül az elektromobilitást szabályozó átfogó törvény tervezete a Nemzetgazdasági Minisztériumban, amely tartalmazza majd azt is, hogy amint áthalad az áram az e-töltőponton, jogi értelemben villamosenergia-termékből üzemanyagtermékké változik.
Az új törvény egy mellékhatása lehet, hogy a későbbiekben illegális lesz háztartási hálózatból autót tölteni, de a minisztérium társadalmi egyeztetést ígér, és mivel a villamos üzemű autók terjesztése állami érdek is, kezdetben talán nem lesznek túl szigorúak ezen a téren."
Valahol még azt is olvastam, hogy külön órát akarnak majd felszereltetni az otthoni autótöltésre. Külön tarifával... Akkor jól értem, hogy el lehet felejteni azt, hogy a napelem által megtermelt, (szaldós rendszerben) hálózatra táplált áramot éjszaka majd az autó töltésére felhasználjuk?
Vagyis aki azért rakott fel plusz 10-15 napelemet, hogy az autóját töltse, az dobhatja ki nemsokára....
Egy motortekercselő barátom kért tanácsot, mi lehet oka hogy az újratekercselt aggregátor (aszinkron motor) nem ad le feszültséget. Mondtam, fel kell mágnesezni a forgórészt. Hogyan? Megmutattam neki, egyszerű, csak be kell indítani a benzinmotort és a villanymotor kapcsaihoz hozzá kell érinteni egy zseblámpa elemet. A benzinmotor nyögött egyet és az aggregátor működött. Kb húsz évvel ezelőtt történt, a trükköt egy idős autószerelőtől tanultam.
Nem "komolyabb" gépekről írtam. Komolytalan helyett írhatnánk bóvlit is, de működik. Természetesen nincs se stabil frekvencia, se stabil feszültség, de pl. tökéletesen lehet vele kinn a határban elektromos láncfűrésszel fát vágni. :-)
A kereskedelemben kapható olcsóbb aggregátorokban aszinkron motor van. Mégis működik generátorként. Ehhez csupán kondenzátor(ok) kell mellé.
Ez igaz, de akkor a frekvencia- és feszültségstabilitást felejtsd el. A komolyabb (néhány kW-os) gépeken ha a generátos aszinkron, akkor akkumulátorról táplált félvezetős inverter biztosítja a (reaktáns) mágnesező áramot és a frekvenciastabilitást...
Olyan vasat még nem találtak fel, ami váltakozó mágneses teret őrizne meg. :-)))
A legtöbb (kis, néhán kW-os) indukciós motornál a forgórész hornyait kiöntik aluminiummal és a két végén lezárják két, szintén öntött aluminium gyűrűvel. A serleges szervóknál meg még vas sincs...
A kereskedelemben kapható olcsóbb aggregátorokban aszinkron motor van. Mégis működik generátorként. Ehhez csupán kondenzátor(ok) kell mellé. A kondenzátor biztosítja azt a lehetőséget, hogy a rövidrezárt forgórészben létrejöjjön-fennmaradjon az örvényáram. Egy 3fázisú szalagfűrész motor nem fog visszatáplálni, mert nincs rajta 3 db megfelelő méretű kondenzátor. Egy egyfázisú motor üzemi kondenzátorral már igen. Ellenben a hálózat terhelése olyan nagy, hogy ez is túlterhelődne. Ennek következtében a fenntartó örvényáram összeomlik, a gerjesztés leáll.
A hálózatra tápláló invertereknek többszörös védelmük van. Itt még felsorolni is sok lenne. 2-3 sec elképzelhetetlen, de még a 10 msec is túlzás. Az fél periódus, egy szinusz félhullám. Az inverter a hálózati feszültségre áramimpulzusokkal "rakja rá" a teljesítményt. Nem számoltam meg, de szkópon megfigyelhető a sok apró lépcső. kHz-es nagyságrend. A Fronius-nál pl. hallani, ahogy szépen "zenél". Ha megszűnik a hálózati szinusz, a soron következő impulzus árama az egekbe szökik, amire az elektronika azonnali lekapcsolással reagál. 1 kHz-et feltételezve ez a már valahol említett 0,5 msec (500 mikrosec). Ha nem ezt tenné, már ezen impulzus során eldurranna az éppen aktív kapcsolóeszköz. Tehát a lekapcsolási idő az impulzus indulásától a lekapcsolási áram eléréséig eltelt idő, ami rövidebb is lehet az említett 0,5 msec-nál.
Már rég vannak nagyobb optimizerek is, 370-es is van meg 800-as is a duplák közül.
Én láttam REC TP2 panelt élőben egy csomagtartóban, látszólag nem tűnt másnak. De a lényeg hogy termel mint a többi a kettéosztott panelcsoporttal meg kissé árnyéktűrőbb is mint egy átlag panel.
Pár napja téma volt hogy nincs fejlődés az olcsó napelemek terén. Dehogy nincs.
Most nézegetem az árlistát és mit látok, vadi új canadian solar poly panelek, normál méretben 285-300w-ig nagyon olcsón. Januárra már lesznek. A 300w-os(222w NOCT) raklapos ár nettó 36ezer ft kint.
Ez olyan panel mint a REC TP2 tehát kettéosztott fél optimalizált. Ugyan az a technológia.
CS3K-300P (285P-300P van belőle)
Nem vagyok egy nagy canadian fan, de ezt odatették rendesen ennyiért.
A permanens mágneses vagy saját gerjesztőgéppel ellátott szinkron motorok tudnak (most váltakozóáramú gépekről beszélünk).
Kicsit más nagyságrend, de a fázisváltós villamosmozdonyok fázisváltója a primer oldalról nézve egy egyszerű szinkron gép. Amíg a mozdony vontat, addig motorként pörgeti a fázisváltó forgórészét és termeli a többfázisú váltakozó áramot a meghajtó motor(ok) részére. Amikor a mozdony lejtőn megy, a meghajtó - indukciós - motor átlépi a szinkron fordulatszámot és elkezd termelni. A termelt energiát a fázisváltó - mint szinkron generátor - visszatáplálja a hálózatba. Ezt hívják rekuperálásnak. Ha ekkor elmegy a hálózat (például vezetékszakadás, vagy áramszedőtörés), akkor a megtermelt energia mind a fázisváltó forgórészének gyorsítására fordítódna. Ezért van egy törőszegnek nevezett aklatrész, amin keresztülmegy a fázisváltó gerjesztőárama. Alatta egy röpsúly pörög, és ha a forgórész fordulatszáma meghaladja az 1700-at (1500 a névleges - szinkron - fordulatszám), akkor a röpsúly kinyílik, eltöri a töröszeget, így megszűnik a fázisváltó gerjesztése, ezáltal megszűnik az aszinkron motorok mágnesezőárama és a visszatáplálás leáll...
Nem, de csak arra reagáltam hogy nincs olyan motor ami képes ami képes öngerjesztő módon generátorként üzemelni. Életvédelmi szempontból se lenne túl nyerő. Kihúzod és utána még jól megcsap.
aram hianyaban pedig a porgo motor elkezd generatorkent viselkedni
Nem. A szalagfűrésznek aszinkron/indukciós (kalickás) motorja van, ami generátorként csak akkor tud üzemelni, ha van hálózat (merthogy onnan veszi a mágnesezőáramot) és a szinkron fordulatszáma fölé pörgetik...
A Pista szalafűrésze tehát szép lassan le fog állni, de villanyt nem termel...
Váltóáramú motornál még nem találkoztam olyannal, ami visszatermelt volna. Gondolok itt arra, hogy ha kihúztam a konnektorból, és még forgott a motor, soha nem mértem feszültséget a dugón.
Szervó motoroknál előfordulhat, de olyanból még nem láttam körfűrészt :)
A trafó lekapcsolásakor az éppen aktuális fogyasztók a hálózaton maradnak. Ezek általában akkora terhelést jelentenek egy akár max termeléssel üzemelő inverternek, hogy ha nem lenne benne védelem, elfüstölne. Fogyasztói oldalról visszatáplálni lekapcsolt hálózatra kb olyan mint lemerült akkuval autót indítani.
Miről is szól a dinamó elv? A vasmag maradék mágnesességét kihasználva a gerjesztő tekercs áramát önmagára visszacsatolva állandó mágnes nélküli öngerjesztés.
Koszi az infokat, vegre egy valoban erdekes hozzaszolas.
Ok.
(A kerdes csak azert relevans mert ha jo a logikam akkor halozatbiztonsagi szempontbol messze nem az inverter a legveszelyesebb lakossagi kornyezetben elofordulo eszkoz)
A probléma gyökere nem ebben rejlik, mert a hálózati jel eltűnése egyben az üzemszerű működés végét is jelenti.
Ott van a lényeg, hogy az inverter akármilyen jellegű meghibásodása esetén se kerülhessen ki villany a feszültségmentes hálózatba.
(Ha feszültség alatt van, akkor nincsen ilyen gond, mert a Paksi atomerőmű visszaveri az inverter támadását, szóval a hálózatot ettől nem kell félteni)
Ha az inverter meghibásodása a hálózat feszültségmentes állapotában következik be, akkor is garantálni kell azt, hogy semmiféle villany - tehát egyenfeszültségű sem - kerülhet a hálózatba.
A zárlat minden áramkörben egyenlő a vezetéssel, így a zárlatos inverter szépen kiviszi a feszültségmentes hálózatba a napelemek egyenfeszültségét, amennyiben ennek a lehetőségét a konstrukció nem zárja ki.
Ez visszafelé is érvényes, ugyanis a mai trafó nélküli inverterek speciális meghibásodása esetén a hálózati feszültség megjelenhet a napelemeken.
Ezeknek a hazardoknak a kezelése műszakilag biztosan megoldott, ám ezekre már nincsen rálátásom.
Elvileg semmi. Ahhoz, hogy egy háromfázisú motor generátorként működjön, kellene hozzá állandó mágneses tér. Ezt vagy úgy lehetne elérni, hogy az álló vagy forgórész tartalmazzon állandó mágnest, vagy pedig kellene bele egy gerjesztőtekercs, amire feszültséget kellene adni. Mivel ezekben a váltóáramú motorokban nincs mágnes, a feszültség megszűnésekor csak pörgő tekercsek vannak, amik nem fognak feszültséget termelni.
Koszi az infokat, vegre egy valoban erdekes hozzaszolas.
> Példaként hoztam, hogy sikerüljön ráérezned a 2-3 másodperces működés valódi hosszáról.
Valoban, szandekosan hoztam egy extrem(?) peldat.
Egyebkent aruljatok el nekem valamit szakik. Ha pl uzemel egy szalagfuresz a szomszed pista kertjeben es eppen fat vag vele majd az elmusok lekapcsoljak a halozatot, akkor mi tortenik azzal a bazinagy harom fazisu motorral ? Azt gondolnam hogy a lendulet meg viszi tovabb egy darabig, aram hianyaban pedig a porgo motor elkezd generatorkent viselkedni. (azt ne magyarazza meg nekem senki hogy zero ido alatt leall egy ilyen motor) Ez nyilvan megszunik amint leall a furesz, de addig - ha jo a logikam - szepen termel vissza a halozatra. Ez pedig nem 10ms, nem nullatmenet hanem tobb masodperc is lehet.
(A kerdes csak azert relevans mert ha jo a logikam akkor halozatbiztonsagi szempontbol messze nem az inverter a legveszelyesebb lakossagi kornyezetben elofordulo eszkoz)
> 1. Az inverter a belső hálózat bármely pontjára ráköthető, akár a legtávolabbira is. Pl. kertben állványra szerelt napelemek...
Valoban, de a kerdes az volt hogy hova erdemes.
> 2. Az inverter X mA szivárgó áramra leáll, nem termel. Ez akár kevesebb is lehet, mint az ÉV relé leoldási árama.
Na ezt nem ertem. Az elobb meg feszultseg esesre kapcsolt ki most meg szivargo aramra ?
Eddig sem az volt a kerdes hogy mukodik-e halozatkimaradasnal hanem az hogy milyen gyorsan kapcsol ki. Pali szepen levezette hogy eleg gyorsan, nincs is ezzel semmi baj.
1. Az inverter a belső hálózat bármely pontjára ráköthető, akár a legtávolabbira is. Pl. kertben állványra szerelt napelemek...
2. Az inverter X mA szivárgó áramra leáll, nem termel. Ez akár kevesebb is lehet, mint az ÉV relé leoldási árama.
3. Az inverter a hálózati szinuszra ülteti rá a kiadott teljesítményt. Ha eltűnik a hálózati szinusz, nincs mire rátenni, azaz a következő löket (impulzus) túlfeszültséget okoz, tehát a leoldási idő ... mikrosec. Gyakorlatilag azonnal.
Ezek a védelmi algoritmusok. Azaz a kérdés nem kérdés. :-)
De az milyenmá, hogy levágja a mosógép a FI relét, és amiatt nem termel a napelemem. Az nem lehet ok a kimaradásra, hogy én a konnektorba nyúkálok. Melóhelyre is be kell járni, megmondták, aki az orvoshoz el tud menni, az a munkahelyre is. :)
Nálam is megállt 11-kor. Mikor hazaértem, hiányzott az S OK az inverter kijelzőjéről. De azt is írta, hogy a wifi kapcsolat rendben van. A tied akkor már működött. Később nálam is megjavult.
Amikor megy el az aram akkor 0,1 illetve 0,2sec a lekapcsolasi ido. A FI meg ez elott leold, egy nagysagrenddel gyorsabban.
Nem, ezek csak a feszültségváltozáshoz tartozó előírások.
Példaként hoztam, hogy sikerüljön ráérezned a 2-3 másodperces működés valódi hosszáról.
Próbáld már meggondolni azt, hogyha az inverter kimeneti jelének előállításához a hálózati jelre van szükség, mert az vezérli, akkor a hálózati jel hiányában mennyi jelet tud előállítani?
Nagyon gyorsan kiderül, hogy semennyit.
Ebből fakad, hogy elvileg és maximum < 10 ms (millisecundum) idő telhet el a hálózati jel eltűnése és az inverter jelének eltűnése között.
Ez egy teljes félperiódus ciklusideje, két nullátmenet közötti idő.
A hálózati jel kimaradását nem kell mérni, a rendszer működése alapból garantálja, hogy annak kimaradása esetén az inverter sem tud kimenő jelet adni.
A FI relé nyugodtan köthető az óra mögé közvetlenül, annak lekapcsolása azonnal lekapcsolja az invertert is.
Az inverter nem tudja megkerülni az óra mögé kötött FI relét, ugyanis arra is rá van kötve a kimenete, és a Fi relén kifelé is megy a villany, amit a belső hálózaton létrejövő áramszivárgás módosít.
Én eredetileg a műhelyemben csatlakoztattam az invertert a hálózatra ami az ÉV relé után van. Így is működött a relé mert a hibaáram irányára nem érzékeny. Zavaró volt viszont, amikor valamelyik védelem megszólalt, az inverter is leállt.
30m kábelt kellett kihúznom az óráig a lakáselosztó elé, így az inverter csak áramszünet esetén áll le.
"Te írtad le azt, hogy a hálózati jel eltűnése után még 2-3 másodpercig is működik"
Meseld el nekem hogy ezt pontosan hol irtam le, jo ? Segitek, ezt irtam: "ha az inverter meg 2-3sec-ig termel". Az a ketto betu ott az elejen felteteles modot jelent a magyar nyelvben, arra reagalva hogy allitolag az aramszolgaltatok aztan irgumburgum szigoruan veszik ezt. Nem allitas, hanem felteteles mod. Izlelgesd, ertelmezd.
A halozat karbantartas pedig - szerintem - nem ugy nez ki hogy pista az oszlop tetejen mar majdnem megfogja a vezeteket es kiabal jozsinak hogy "most kapcsold le" es rogton ramarkol. A valosagban ez ugy nez ki hogy lecsapjak az aramot, aztan megeszik a reggelit es utana nekiallnak dolgozni. Tehat HA nem zero (sajat szavaid) ido alatt szunne meg az aram a vezetekben akkor sem lenne veszelyes jozsira es pistara. De masreszrol ugye elkepzelni sem tudunk semmi olyan elektromos eszkozt ami visszarug a halozatra, tehat erdemes az egeszet az inverterre leszukiteni...
> mert a végén csak nagyképű faszozni tud kínjában.
Semmilyen kinom nincs, egy tenyt allapitottam meg veled kapcsolatban. Elkepeszto bunko es lekezelo vagy, remelem buszke vagy magadra.
Túlfeszültség / alul feszültség - /frekvencia Nem kívánt sziget üzem elkerülése Feszültség(hál. csatlakozási ponton) Maximális trip* idő V<0,5xVnévleges 0,1s
50%
<V<85% 0,2s 85%<V<110% Folyamatos működés 110%<V<135% 2,0s 135%<V 0,05s *A trip idő alatt a rendellenes állapot bekövetkeztétől az inverter betáplálásának megszüntetéséig terjedő időt kell érteni. A PV rendszer vezérlő áramköreinek valójában csatlakozva kell maradniuk a hálózathoz a hálózat állapotának érzékeléséhez, hogy az újracsatlakozási funkció lehetséges legyen.
Itt vannak kötelező lekapcsolási idők.
Van 2 sec is, amikor a hálózat feszültsége a megengedett 110% fölé kerül, de még nem éri el a 135%-ot.
Lehet hogy igazad van, nem ertek ennyire az inverterekhez, az eredeti valaszomban csak annyit irtam hogy "a FI-t az inverter bekotesi pontja es a fogyasztok koze tennem". Ezt tartom is, artani biztosan nem art. Azt viszont tovabbra sem szeretem ha kiforgatjak a szavaim
Kiforgatod a szavaim, pont az ellenkezoet probalod a szamba adni mint amit irtam,
Nem kellett azon kiforgatni semmit, amúgy pedig be is idéztem, nehogy azt gondold, hogy kiforgattam a szavaidat.
Te írtad le azt, hogy a hálózati jel eltűnése után még 2-3 másodpercig is működik, vagy működhet az inverter, amit te magadra nézva veszélyesnek tartasz, de a szerelő úgysem fogja meg a vezetéket adiig. :DDDD
Aki meg kepes ilyeneket leirni hogy "nulla ideig" az hagyja ott a szakmat surgosen, esetleg nyalogasd az inverter kimenetet amig kisulnek a kondik.
Aki nem képes ezt az egyszerű fogalmat a magáévá tenni, inkább ne kezdjen bele a dologba, mert a végén csak nagyképű faszozni tud kínjában.
Allitolag a sor jol illik hozza, kihozza az aram zamatat.
Majd igyekszem az arám zamatát nem összekeverni a sörével, és megtanulni magyarul is írni, mert amúgy a szellem szárnyaló gondolataiból amolyan ékezet nélküli szarnyalo gondolatok lesznek.
es jobban odafigyelnenek arra amit mondasz.
Biztos vagyok benne, hogy minden szavamat a csapat kitüntető figyelme kíséri. !!!!
Én nem lennék olyan biztos abban hogy a kondiknak ki kell sülni az inverter lekapcsolásakor. Szerintem elég egy nullátmenet és nincs tovább kimenet. Talán majd egy szaki, aki jobban ismeri az inverterek lelkivilágát, elárulja nekünk az igazságot.
Latom megint talaltal magadnak egy gumicsontot amit raghatsz, egeszsegedre.
Kiforgatod a szavaim, pont az ellenkezoet probalod a szamba adni mint amit irtam, ehhez ezuton is gratulalni szeretnek. Aki meg kepes ilyeneket leirni hogy "nulla ideig" az hagyja ott a szakmat surgosen, esetleg nyalogasd az inverter kimenetet amig kisulnek a kondik. Allitolag a sor jol illik hozza, kihozza az aram zamatat.
Tudod, ha nem lennel ennyire bekepzelt, nagykepu f***, akkor lehet hogy kevesebben utalnanak es jobban odafigyelnenek arra amit mondasz.
Nekem totál logikusnak tűnik, hogy az inverter közvetlenül az óra után/órába, bármiféle házbéli szerelés, megszakító, többek között firelé ELÉ kötendő...
> A védelmi algoritmusok is életbe lépnek, mert a kérdés úgy is megfogalmazható, hogy nem kívánt szigetüzem esetén mennyi ideig rázza a szerelőt a villany?
Nem egeszen.
Halozati karbantartaskor kikapcsoljak az aramot, ha az inverter meg 2-3sec-ig termel nem igazan erdekel senkit, ugysem fogja meg a drotot a villanyszerelo ilyen rovid idon belul. Ezer mas dolog van ami adott esetben visszarughat a halozatra, gondolom van valami eloiras hogy kikapcsolas utan mennyi idovel kezdhetik meg a szerelest (ez lehet akar 10 masodperc is, de fogalmam sincs)
A FI viszont az ellen ved amikor teszemazt rajtad megy at az aram, ott az a 2-3sec donto lehet. En biztosan nyugodtabban aludnek ha az inverter nem a FI utan termelne a halozatomba...
Köszönöm szépen azoknak, akik pozitívan álltak a dologhoz. Aki akarta, megértette a kérdést. (Szakszerűen kérdezni az tud, akinek van fogalma a témáról. Én hiszek a suszter és kaptafája témájú közmondásban.)
Direkt leírtam: a eon szakemberei is hosszan tanakodtak egyik alkalommal, hogy mit és hogy kellene tenni, tehát mégsem mindig annyira pofon egyszerű az egész.
Olyan nincsen, hogy az ÉVR relé csak a hálózatot látja, mert az inverter túltermel.
Ha áramszivárgás lép fel, az hatással van a hálózati csatlakozásra is.
Mert az azért nem mindegy meddig ráz az áram, ha baj van.
Valóban, ez kritikus feltétel.
Hálózati jel hiányában a kimeneti jel is megszűnik, az elektronika nem képes előállítani azt.
A külső jel megszűnésével egy időben eltűnik a kimenő feszültség is.
A védelmi algoritmusok is életbe lépnek, mert a kérdés úgy is megfogalmazható, hogy nem kívánt szigetüzem esetén mennyi ideig rázza a szerelőt a villany?
Biztos vagyok benne, hogy ebben a szolgáltatói engedélyezés során semmiféle kompromisszumot nem engedtek meg.
Ebből a szempontból közömbös, hogy a hálózat marad ki, vagy az ÉVR relé kapcsol le.
A dolog azert kritikus mert ha a jon a mezei villanyszerelo aki beszereli a FI-t a villanyora utan rogton, akkor az inverter a FI altal vedett szakaszra termel, kikerulve a FI vedelmet. Ebbol ugye lehetnek kellemetlen meglepetesek ha sut a nap...
