...tehát , ha ti, alattomos modon vektorgrafikáztok... akkor, én miért ne "rasztergrafikázhatnék" ???? ami , szimpla, becsületes, rajzos szinezés a legegyszerübb compjuteres rajzprogramban !!! ...:))
Nekem ezekben a felhőkben az a furi, hogy világos és sötét rétegek nem adják vissza mélységet.
a nagy felők alja , illetve, amelyik felhő alacsonyabban van és árnyékolja esetleg egy másik felhő, az egészen sötét a valóságban a felhők teteje -amik egészen magasan vannak, azok meg szinte csillognak. Főleg, hogy a mező és a felhők színe azért suggalja, hogy süt a nap is.
És úgy emlékszem, hogy ilyen hosszan elnyúló habos-babos felhőt sem igazán láttam még.
*** kemény fekete+okker zöldeket, hol szürke van, ott legyen lila is , ajto, ablak csak a legvégén érzékeltetve... ja hogy felhö gyakorlat ,,..? (is) nelem nem tetszik a formálya (formályuk..) megprobalnam tisztán mértani tömegben elképzelni, vagy inkább perspektivikusan , kölönbözö szögegböl..
Nem egyszerű:) Mert ugye lehet a színekkel is operálni,ha pl a sufni eleve sötétebb ,hidegszürkés lenne és nem piros lenne a teteje,a sárga ház meg telítettebb,akkor az is átbillentené .. talán..
Nekem az a komponálási mód kedves, ami jelen esetben abban nyilvánulna meg, hogy a jobb oldali ház és a fa találkozását veszem fókusznak, az egész, ami a rajzon van, jobbra és lefele mozdul, balra nyílik, fa fölfele meghosszabbodik. Lehet, hogy mindez még azzal is járna, hogy a háttér dombja ellaposodik és balra megnyúlik, a középső, kerekded lombú fa elsétál onnan a fókusz felé, nekimegy a nagy fának, ha nem volnék lusta, leskiccelném.
De ez csak az ÉN megoldásom, lehet, te totál máshogy gondolkodsz.
Ezen a kis fa bábún meg lehet tanúlni az arányokat, hozzászokik a szemed. Szerintem ha épp nincs pénzed egy rajzszakköre, akkor ez is segít abban, hogy hozzászokj az emberi testen lévő arányokhoz. Teljesen nem helyettesíti az élőm modellt szerintem, de sokat használ. Ezen a bábún a karok a testhez, lábhoz, fejhez, vagy a fej aránya a többi testrészhez mindig ugyan az. Egy valós modellnél ezek az arányok eltérnek, mert nincs két egyforma arányokkal rendelkező ember. Ebből a szempontból jobb valós modell után rajzolni. De a fő arányok benne vannak, és utána egy valós modellnél már a kisebb nagyobb eltéréseket könnyebb korrigálni, felismerni.
Mindenféleképpen hasznos dolog, és segít a fejlődésben.
Szerintem is sokat lehet tanulni a másolásból... Mint kezdo, ha ránézek egy képre nem biztos, h észre veszem azt a sok apró reszletet, megoldást amitol jó egy kép ezeket sokszor másolás kozben látom meg. Próbálom keverni a szineket, egybe folytatni de sokszor amikor mosom ki a tányért akkor jon ki az a szin amit ugy kerestem :)
vasiy69 , lattam már valahol a kepeidet de amit mondani akarok a velencéssel kapcsolatban : az
hogy sikeült egy nagyon friss, termeszetes hangulattot belevinni ami feledteti velem azt , hogy a téma , egy eléggé lerágott csont de most ez eszembe sem jutott..:) (gondolom akvarell..)
rozsbimbós alkotónak azt izenem hogy nagyois hasznos dolog másolni (szerintem nem szégyen) , nagyon szépen elkapta a vizfestékkel való munka fortélyát..:)
