Nekem sem sikerült megtalálni Szegeden a házasságukat, pedig a családneveik alapján helyi születésűek lehettek. Segíthet valamit, féltestvérek megtalálását, ha megkeresed a halotti anyakönyvi bejegyzéseiket. Abból kiderülhet, hogy miért csak Ferenc az egyetlen (megtalált) közös gyermekük. 1) Már korábban volt házasságuk, és mire megesküdtek, már idősek voltak még egy gyerekhez. 2) Nem volt korábbi házasságuk, de az egyikük meghalt még mielőtt újabb gyerek születhetett volna.
Egy kis segítséget szeretném kérni. Keresem Ábrahám Ferenc és Faragó Terézia házassági anyakönyvét. Eddig egyedül egy gyermeküket Ábrahám Ferencet találtam, aki 1795-ben született Szeged Alsóvároson. Itt viszont megakadtam.
A Pakan-Ferencsik házasságnál a tanúk Joannes Hogh és Joan Reichl.
Ferencsik János felesége Reichl Anna (a később születetteknél,1809 és 1814, már látszik).
A Ferencsik János és Reichl Anna gyerekeinek nagyrészben, főleg az idősebbenek, a kerszetapjuk Joannes Hogh, és mivel a másik házassági tanú Reichl nevezetű, valószinű, hogy az ő Anna lányuk lesz.
Az anyakönyvezés ma már digitális, nincsenek papír anyakönyvek talán 2005 óta - csak a házassági maradt meg. Emiatt a szülők is digitális azonosítóval kerülnek bele, így kvázi minden fontos adatuk kapcsolódik. Hogy az adott pillanatban meglévő lakcímük is benne van-e ebben, azt nem tudom, de inkább hiszem, hogy nincs. Viszont mivel konkrétan azonosítani akarják őket, így tulajdonképpen az ő születési és házassági anyakönyvezésükhöz digitálisan kapcsolódik - a személyi számukon keresztül.
Annak előtte pedig a polgári anyakönyvezésnél előírás volt, hogy ott kellett anyakönyvezni, ahol született a gyerek.
Azért mostanság teljesen más a helyzet, a keresztelőt többnyire többhónapos szervezés előzi meg, nem 1-2 napos gyerekkel indulnak útnak.
Jut eszembe, kíváncsi lennék egy mostani születési anyakönyvre. Vajon beírják a szülők lakhelyét, vagy szimplán mindenkit abban a városban anyakönyveznek, amelyiknek a kórházában született?
Sokkal inkább az valószinű, hogy még néhány évtized, míg nyílvánossá válnak -- és még azután is lehet, hogy nem lesznek interneten, mert pénzbe kerül anyakönyveket fényképezni és weboldalakat fenntartani.
Korrigálom a korábban írtakat: Paulus Pakan 1785-ben született. És 2 Anna Ferentsik van: 1793-ban és 1794-ben születtek. A kérdés viszont továbbra is az, melyik Anna az "igazi".
A keresztelés családi esemény, emiatt nem feltétlenül a család lakóhelyén végeztették el. A nővérem is budapesti születésű, mégis Szelevényben keresztelték, mert a keresztszülők odavalósiak voltak.
Őt a keresztszülők ott szerették volna kereszteltetni.
Elvileg ki van gyűjtve az összes már régen, de csak annyit tudtam megállapítani belőle, hogy összevissza kolbászolt az egész bagázs a települések között. Aki szügyi születésűnek van írva a halottiban, azt Balassagyarmaton keresztelték, akinél Balassagyarmatot írtak be születési helyként, azt Csesztvén keresztelték stb. Mintha divat lett volna újszülöttekkel feltétlenül gyalogolni pár km-t a keresztelés előtt. Mindezt úgy, hogy mindenki katolikus, tehát nem a templom miatt kóvályogtak. Mondjuk azóta is szeretünk mind utazni. Lehet, hogy innen jött?
Viszont fogalmam sincs, hogyan tovább.. nem tudom, hogy keressek. A házasságija alapján Pazman Annának 1856-ban kellett születnie és valahogy az az érzésem, hogy Tapsony-ban (vagy környékén). Arrafelé rengeteg Pazman élt.
A Kovács Anna (akinek a halálát bejelentette) szerintem nem a férje (Kovács János) testvére volt, hiszen a férje 1849-ben született, Kovács Anna meg 1825-ben, szerintem nagynénje lehetett. De ez lényegtelen most.
Még egy személlyel kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Anna Ferentsik (LDV3-7BC) Paulus Pakan felesége volt, 1811.02.24-én házasodtak össze Felső-Stubnyán. Paulus Pakan a házasság idején 23, Anna 17 éves volt. Paulus ténylegesen 1786-ban született, és 50 évesen 1836-ban halt meg, felesége akkor még élt. Anna születési és halálozási ideje ismetetlen. 1794-ben nem született ilyen nevű gyerek, 1792-93-ban viszont nem is egy, de nem tudtam eldönteni, melyik az igazi. Találtam egy ilyen nevű özvegyet, aki 1841. dec. 29-én halt meg, de 67 éves volt, túl öreg....
Meg egy személlyel kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Anna Ferentsik (LDV3-7BC) Paulus Pakan felesége volt, 1811.02.24-én házasodtak össze Felső-Stubnyá. Paulus Pakan à házasság ifején 23, Anna 17 éves volt. Paulus ténylegesen 1786-ban született, és 50 évesen 1836-ban halt meg, felesége akkor még élt. Anna születési és halálozási ideje ismetetlen. 1794-ben nem született ilyen nevű gyerek, 1792-94-ban viszont nem is egy. Találtam egy ilyen nevű özvegyet, aki 1841. dec. 29-én halt meg, de 67 éves volt, tûl öreg....
Felhozom a legutóbbi kérdésemet, nehogy elmerüljön a süllyesztőben :)
És lenne meg egy kérdésem. Hromoda János (LCGV-RSD), Antalicz Ágnes férje, Tápiósülyben eltek. A házasságijukat nem találom, mert azok az évek hiányoznak, pedig a váci püspöki levéltárban is kerestem online. A halottiját viszont megtaláltam, 1911.02.04-én halt meg Tápiósülyben, ott azt írják, 69 évesen, es hogy Cegléden született, ezek szerint 1842 körül. Vegigneztem à ceglédi katolikus anyakönyvben, es miután ott nem találtam, a tápiósülyiben is, 2-3 evvel előtte es utana is, de nem találtam. Merre keressem szerintetek ?
És vajon a korábbiakban lehetett ez egy család? Például lehetnek unokatestvérek vagy másodunokatestvérek? A család másik ágán, a Reucsánnál ugyanezen gondolkoztam, ott is volt egy ugyanilyen nevű másik család a városban, de mekkora a valószínűsége, hogy pont ezzel a vezetéknévvel kizárólag névrokonok legyenek? Azért ez nem Kovács vagy Nagy.
Mondjuk újság esetében ez valszeg a hatot jelenti...
Ja, és érdekesség:
Ha valaki azt szeretné, hogy a családjában elhunyt gyászjelentését is megőrizzék, simán csak küldje be a "köteles példányt".
A legutóbbi raktárbejáráskor került szóba, hogy akár még éttermek étlapjára is rá lehet fogni a kötelespéldány szisztémáját, ha azt is valami nyomdában készítették, és nem Béla bácsi rótta fel egy papírlapra.
Azt mesélték, kapnak bizony étlapokat is megőrzésre, persze ebben az esetben könnyű kibújni a kötelezettség alól, és leginkább azok küldenek be étlapot, akik konkrétan akarják, hogy ott is meg legyen őrizve belőle.
rferi: Az AdatbázisokOnline Oszmán összeírások gyűjteménye nem igazán segít a családfakutatóknak, majd ha az adózók névsora is belekerül, akkor már inkább. Jelenlegi formájában a Kora újkorral foglalkozó történészek, esetleg a helytörténészek segítségére lehet. A leírás alapján egyszer akár az adózók is felkerülhetnek: https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/adatbazis/oszman/informacio És még ha az adózók neveit ismerjük is, az alábbi vita alapján, akkor sem könnyű értelmezni vándorlások, költözések stb. miatt: https://www.youtube.com/watch?v=Oy4l3sYdD6U
freyya: Régen, 2009/10-ben, amikor én jártam az OSzK-ba újságokat nézegetni, a régieket mikrofilmeken nézhettem meg, és azok oldalairól készíthettem másolatot CD-re. Ha még van rá lehetőség, válaszd inkább azt, sokkal gyorsabban át tudod így lapozni az újságokat, mintha kézben fogva, vigyázva nézegetnéd. Bár a felvételek minősége távol van a tökéletestől és az akkori mikrofilmolvasók az én szemeimnek nem tettek jót. Ezeket a mikrofilmeket digitalizálják, de, hogy a digitalizált másolatok használhatóak-e már, nem tudom: https://www.youtube.com/watch?v=ZbL9CQ-ofIw&t=1290s Ahogy rferi is mondta, nagyon sok újság nincsen fenn az Arcanumon, ez például csak az 1910-es évek újságainak listája: http://mek.niif.hu/11700/11792/pdf/11792_2.pdf
Ebből a hatból egyet-vagy kettőt letárolnak úgy, hogy senkinek sem adják ki, még kutatóknak sem. Azok tulajdonképpen a "nemzeti mentés". Tavaly adták át nekik végre az új raktárat, amit kifejezetten erre építettek, mindenféle profi klímával, meg védelemmel.
Ami marad, azokat is tulajdonképpen olyan kevesen lapozgatják, hogy simán kiadható ottolvasásra, nem fog hetek alatt tönkremenni tőle. Mekkora esélye van annak, hogy pl az 1901-es kunszentmártoni lapot kérjük ki hatan, egymás után egy hét minden napján? Vagy bármi egyebet így?
Azt tudom, hogy ottolvasós, egyáltalán nem adnak kölcsön. Csak abban nem voltam biztos, hogy ilyen régi dolgokat is bárki kezébe odaadnak, nem kell hozzá minimum valamelyik egyetem kutatójának lenni.
Kölcsönzés az OSZK-ban nincs, de az olvasóterembe a beiratkozott tagok kikérhetik a folyóiratokat, igen.
Sőt, ha kifizetjük, akkor szkennelés vagy egyéb másolat is kérhető róla.
Végül is ezért tartjuk azt a könyvtárat, nem?
Én az idén voltam a raktárában, egy raktártúrára sikerült beszaszerolnom magamat.
Elmondhatom, retttttttttenetsok folyóiratuk van, és mivel a könyvtár több, mint száz évvel öregebb Trianonnál, ezért a nagy Magyarországról is van bőven.
