Már vitattam Jézus tanításainak elferdítését Pál apostol megváltás elmélete bírálatába alatt. A hosszú viták során azt láttam, hogy amennyiben Pál apostolt nem sikerül Jézus elé helyezni, akkor ezt megteszik Mózes és a próféták felhasználásával, az eredmény megint csak az Isten Országáról szóló tanítás eltorzítása lesz. Ezért készítettem el Jézus vagy Mózes című tanulmányomat, amely most a közöttük húzódó szakadékot igyekszik megvilágítani, ls ezzel párhuzamosan különbséget próbáok tenni Mózes Úristene és Jézus mennyei Atyja között.
http://jezusvagymozes.andreanum.hu/
Kb. 30-ével ezelőtt azért küldtek el a munkahelyemről, mert ebédszünetben a Bibliát olvasva, odajött hozzám a főnök, és megkérdezte, hogy az édenkertet, meg a teremtést úgy gondolom-e, ahogyan olvasom, és én azt mondtam, hogy úgy! (Ő ateista volt.)
Aztán ott a többi kolléga előtt lemarházott, és attól fogva semmi sem volt jó, amit csináltam, mig azt nem mondta, hogy három hónapon belül keressek más munkahelyet.
Abban az időben szószerint értettem az Igét, és az Urat ugyan úgy szerettem, és kerestem mint most.
Aztán jött egy olyan időszakom, amikor a magam gondolatai szerint, raktam össze az Ige betűjére mutatva egy elméletet, Isten tervéről, és még sajnos mondtam is az ismerőseimnek.
Akkor józanodtam ki ebből, amikor a kezembe kerültek Swedenborg írásai, és felismertem, hogy ő valóban az Úr küldötte, és azért küldetett, hogy elmondja, hogy mi a menny tana. Kicsoda az Isten, aszerint, ahogy a mennyben látják, stb.
Úgy, hogy megértelek, mert én is volt, hogy szabadjára eresztettem a gondolataimat, amik aztán félrevittek.
Swedenborgnak azt mondták a mennyben, hogy Ádám azt a hívő embert jelenti, aki a maga eszén jár, és nem a kijelentés szerint.
A kígyó, és Éva is, és a jó, és gonosz tudásának a fája is az ember sajátját jelenti, amelyről, ha valaki eszik, meghal. Ezért van úgy leírva, hogy Éva, aki félérevezette Ádámot, az Ádámból való volt (lásd ádám bordáját), és Ádám saját gondolatait jelentette, amelyek eltávoztak akkorra már az Istentől. Amilkor ezt Isten látta, ez úgy van lifejezve, hogy látta, hogy az ember egyedül van. Tudta, hogy ez nem jó neki, ezért megengedte, hogy a saját gondolataiba/Évába merüljön.
Nem vonta ki a forgalomból végleg, csak a maga kertjéből penderítette ki, és penderíti ki ma is azok közül, akik hajlandók magukat megalázva, az Isten tanítására figyelni, a maguk agymenése helyett:
"Az én szőlőmre, mely én reám néz, nékem gondom lesz"(Énekek 8,12)
Ádám bűnét tehát csak a hívő ember követheti el, és ez lelki halálhoz vezet, minden időben. Ezért van jelenidőben írva, hogy:
"Mert a miképen Ádámban/az Igére alapozott saját saját emberi elgondolásokba mindnyájan meghalnak, azonképen a Krisztusban/az Ige isten szerinti értelmezésében, ami a kijelentés is mindnyájan megeleveníttetnek."(1Kor 15,22)
Ilyen halálos emberi kitaláción nyugszik a szentháromság tan, és a te egyéni töbféle isten (Úr isten, Teremtő Isten) elméleted is.
Ezeket mind alá lehet támasztani az Igével, csak éppen az az Ige vonatkozik rá, hogy a betű öl.
A teremtéstörténet egymás után kétszer van leírva
Tévedsz. A teremtéstörténet egyszer van leírva az első fejezetben. A második fejezet NEM a világ teremtésével, hanem az Édenkert-projekt történetével foglalkozik. A második fejezet első sorai le is zárják a teremtés leírását ezekkel a szavakkal: elvégezteték az ég és a föld, és azoknak minden serege megszűnt minden munkájától ez az ég és föld eredete, stb.
Az határozottan téves értelmezés az Édenkertnél, hogy ott az ember teremtése van leírva, mivel ott csupán egy emberpár létrehozásáról van szó, akik megszerzik a jó és a rossz tudását, majd ki lesznek űzve a többi teremtett ember közé, akikkel Káin fog először találkozni a Biblia szerint.
Tudható ma már a kijelentésből, hogy a teremtéstörténet, nem az első ember fizikális teremtésének a leírása, hanem az újjá születés bemutatása szimbólumok segítségével
Ebben is tévedsz. A leírás nem szimbolikusság szándékával, hanem az események vélt tárgyilagosságával igyekszik az Édenkert történetet megfogalmazni. Az újjászületéshez pedig SEMMI köze. Az ember alapvető megformálásáról van szó, amely nem egy korábban létező ember újjászületését, sőt nem is az ember teremtését jelenti, hanem csupán az Édenkertbe helyezett férfi és nő megalkotását közli tárgyilagosan, még csak nem is azzal a szándékkal, hogy Isten hasonlatosságára és képére igyekezne formálni. A szándék ott van leírva: az Édenkert művelésére és őrzésére szánta, nem pedig a föld és állatai feletti uralomra, ahogyan az ember teremtésénél az első fejezetben erről szó van.
szól, arról, hogy miképpen formál Isten a testi emberből lelki embert, az Ő lelki értelembe vett képére, és hasonlatosságára
Tehát nem arról szól. Nem a lelki emberről beszél, hanem lelkes emberről, olyan élőlényről, amit szervetlen anyagból, porból farag az Édenkert ültetője. Aki ráadásul nem is az, mint az első fejezet teremtője. Az első fejezet Teremtője hozza létre azokat a növényeket például, amelyeket a második fejezet Úristene elültet az Édenkertben. Az Úristen nem teremt növényt, csupán elültet néhányat azokból, amelyeket az első fejezetben teremtett a Teremtő Isten. Nem teremti az embert, hanem formálja, mégpedig úgy, hogy csak úgy tudja élővé tenni, ha speciális módszerével lélekkel tölti meg. Női párját sem teremti, hanem oldalbordából alakítja át, ami alapvetően különbözik az első fejezetbeli leírástól, ahol a nemeket egyszerre hozza létre és nem egyiket a másikból. Éppen azért különbözik a létrehozott alakok sorrendjében, mert az Édenkert története NEM a Teremtés történetének a leírása. Így érthető, hogy miért formálódik először a férfi, aztán a kerti növények, aztán a segítő állatok (másképpen szólva háziállatok), és csak utoljára hozza létre a nőt az Úristen az oldalbordából, hogy kudarcot vallottak Ádám segítségére alkotott háziállatok. Az Úristennel szemben a Teremtő Isten az első fejezetben nem vallott kudarcot az állataival, látta, hogy amikor azokat létrehozta, íme igen jókra sikerültek, távolról sem volt olyan célja, hogy az embernek illő segítőtársakat alkosson velük, nem is volt ember, akihez illeszthette volna.
A megtért, de lelki értelemben még vak, azaz újjászületetlen ember állapota van leírva az első nappal:1. Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.
Okfejtésed önkényes, a belemagyarázás mintaesete, vagyis köze nincs az íráshoz. Az első fejezet első sorai nem a vak ember teremtéséről szólnak, hanem a később teremtendő, és egyáltalán nem vaknak teremtett ember környezetéről.
Hogy az Isten lelke lebegett felette, azaz meg-meg vezette már kezdettől, a megtérésétől, a második teremtési leírásban így szerepel: "és lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét."
Magyarázatodnak szintén köze nincs a Bibliához. A Lélek lebegésével az első fejezet azt szerette volna közölni, hogy Isten már előbb létezett a teremtett dolgoknál, míg a második fejezetből rosszul ide citált rész nem az Isten létéről, hanem a férfiember szervetlen porból való életre keltéséről beszél.
Az életnek lehellete az Isten lelke, vagyis a szentlélek
Ez a magyarázatod sem állja meg a helyét, mivel ha Ádám a Szent Lelket kapta volna, akkor Ádám hasonlatosságához hűen mindenki bűnbe tud esni, aki Szent Lelket kap, mivel Ádám bűnbe esett, az általad kigondolt elmélet támadja Pál apostol tanítását, aki szerint a megelevenítő szellemet csak a bűntől megszabadultak vehetnek, ha együtt halnak meg és együtt támadnak fel Krisztussal. Ádám Pál szerint nem vehetett Szent Lelket.
Márk. 14,38 Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértetbe ne jussatok; a lélek ugyan kész, de a test erőtelen.
Róm. 5,6 Mert Krisztus, mikor még erőtelenek valánk, a maga idejében meghalt a gonoszokért.
Róm. 6,6 Tudván azt, hogy a mi ó emberünk ő vele megfeszíttetett, hogy megerőtelenüljön a bűnnek teste, hogy ezután ne szolgáljunk a bűnnek:
Róm. 8,3 Mert a mi a törvénynek lehetetlen vala, mivelhogy erőtelen vala a test miatt, az Isten az ő Fiát elbocsátván bűn testének hasonlatosságában és a bűnért, kárhoztatá a bűnt a testben.
"Az Ige sok esetben csak lélekről ír, nem tesz különbséget az ember lelke, és Isten lelke között, csak néha."
A probléma nem az, hogy hol beszélünk Isten lelkéről vagy az ember lelkéről, hanem az, hogy Pál apostol hamisan helyezi szembe a lelket a testtel, akár Isten lelkéről, akár ember lelkéről lenne szó. A test ugyanis nem ellensége semminek. A lélek szerinti élettel szembe különösképpen a hit szerinti élet tud menni, mivel minden lelki döntéssel szembe tud helyezni egy bibliai hitből alkotott magyarázatot. De nem csak a hit által lehet szembe menni a lélekkel, de lehet törvények által, szabályok által, elvek, eszmék, erkölcsi kötöttségek által, minden által lehet, az ellenállás ugyanis az ember döntésétől függ és nem a testétől vagy kívánságaitól. Az ember döntései pedig függhetnek a hitétől, eszméitől, értékrendszerétől, tudatától, felfogásától, lelki zavaraitól, félelmeitől, ábrándjaitól, mindentől, amit ugyanúgy szembe lehet fordítani a lélek szerinti élettel, mint a kívánságokat.
Sokkal helyesebb fogalmazása lett volna Pálnak ha a következőket írta volna:
"16. Mondom pedig, Lélek szerint járjatok, és a törvény előírásait véghez ne vigyétek.
17. Mert a törvény a lélek ellen törekedik, a lélek pedig a törvény ellen; ezek pedig egymással ellenkeznek, hogy ne azokat cselekedjétek, a miket akartok.
18. Ha azonban a Lélektől vezéreltettek, nem vagytok a törvény alatt."
Mert a test nem ellenkezik a lélekkel, hanem Pál apostol támadt ellene a testnek, és így Isten alkotásának megtámadásával az Istennel fordult szembe.
"19. A testnek cselekedetei pedig nyilvánvalók, melyek ezek: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás..." stb
Ezek a Pál apostoltól származó rágalmak figyelmen kívül hagyják azt a szimpla tényt, hogy a házasságkötés, a szeplőtlen ágyasház, a tisztaság, és a mértékletesség ugyanúgy testnek cselekedetei, mint az általa kárhozatosnak kikiáltott cselekedetek, például a sokkal fontosabb tudatos mérlegelést, mint a cselekedeteket meghatározó alapvető ok elfelejtette. Pál apostol felsorolása önkényes, és rágalmazó, kihagyja a test cselekedetiből a leglényegesebb tevékenységét, a munkát azért, hogy a testet mint főbűnös feketetíthesse be. A munka az egyik legfontosabb cselekedete a testnek, a test kívánságainak és szükségleteinek kielégítésének erényes és normális módja, Pál apostol tévtanítása erről elfelejtkezik megemlékezni.
"A szent azt jelenti, hogy valaki jó, és igaz, vagyis szellemi értelemben élő, azaz van"
Ez egy megmagyarázatlan fogalmakkal magyarázott megmagyarázatlan fogalom, vagyis tökéletesen semmi értelme. Ugyanis mi az hogy jó valaki? Mikor lesz igaz valaki? Mi az hogy szellemi értelem? Attól hogy VAN valami, már szent??? A szellemi értelemben élés avgy nem élés miben különbözik a nem szellemi értelemben éléstől és nem éléstől?
"A szentség egyedül Isten sajátja, ami a teremtményeiből hiányzik, tehát minden teremtménye szellemi értelemben üres, tartalom nélkül való "lelki halott""
Ezt a közönséges hazugságot honnan szedted? Miért mondod azt az élőkre hogy nem élnek? Meghazudtolod az Isten teremtményeit hogy Swedenborg hazugságai igazságokká váljanak?
Neh 9:6...Te teremtetted az eget, az egeknek egeit és minden seregöket, a földet és mindent a mi rajta van, a tengereket minden bennök valókkal együtt; és te adsz életet mindnyájoknak....
Szóval te azt állítod, hogy az Isten nem ad életet egyetlen teremtményének sem? Amit az Isten ad a teremtményeinek az szerinted és a tévtanító Swedenborg miatt üres, tartalom nélkül való lelki halál???
Az élet nem osztható "lelkire" meg "testire", csupán az utóbbi kettőt az életben fordíthatod szándékosan szembe egymással, ahogy Pál apostol tévtanítása nyomán ez Swedenborg gondolkodás nélküli nézeteit is megfertőzte.
"Tehát amikor a fenti kezdő Igében a test gondolatairól és cselekedeteiről, olvasunk, akkor itt az ember testestől-lelkestől alapjaiban hamis és gonosz, azaz bűnös voltáról van szó"
Ami tudvalevőleg hamis tanítás, mivel az ember nem "alapjaiban" gonosz, hanem a körülmények feszítő hatásai mellett válik ellenségessé a környezetével. A vas sem alapjaiban gonosz, hanem a kohászat megmunkáló körülményei mellett válik az életet kioltó fegyverré. Pál hamis tanítása az ember alapjaiban gonosz természetéről istengyalázó, rágalmazó és bűnös tanítás, amely az Isten munkáját teszi igazságtalanná és hiábavalóvá. Swedenborg természetesenszintén nem az Istentől vette isten és embergyalázó nézeteit, hanem gondolkodás nélkül, hiszékenységből fejlesztgette tovább Pál apostol negatív álmodozásait.
"Ez az eredeti evangélium."
Ez egyáltalán nem az eredeti evangélium, hanem kifejezetten félremagyarázása az életnek, embernek, és magának az Istennek.
A Jézus tanítása szerint élő ember osztozik mindenkivel az Isten által adott javakon....így a "csalódott rabló"-val is.
A Jézus tanítása szerint élő ember AD mindenkinek ("csalódott rabló"-nak is), tehát a rablónak nincsen szüksége arra, hogy raboljon.....azaz nem rabló.
Szegény rablónak nincs zsákmánya, ezért csalódott. De majd a Jézus tanítása szerint élő ember megvigasztalja, feltéve, ha a rabló csalódottságában nem veri kupán xD
Nanana azért próbára tennélek megnézném az arcod színéd miután egy roma lenyúlta a lakás kulcsodat, bankkártyádat gatyádat és ott állnál Zemplén-szabolcs-fitty füttyfalván ahová a vonat sem jár este télen pucéran -10 fokban Budapesttől 216,1224 Km re(feltételezve hogy Pösti vagy) :DDDD
No...a rablókkal kapcsolatban ezt találtam Jézustól:
33. Adjátok el a mitek van, és adjatok alamizsnát; szerezzetek magatoknak oly erszényeket, melyek meg nem avúlnak, elfogyhatatlan kincset a mennyországban, a hol a tolvaj hozzá nem fér, sem a moly meg nem emészti.34. Mert a hol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is.
---------------
19. Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, hol a rozsda és a moly megemészti, és a hol a tolvajok kiássák és ellopják;20. Hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket mennyben, a hol sem a rozsda, sem a moly meg nem emészti, és a hol a tolvajok ki nem ássák, sem el nem lopják. 21. Mert a hol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is.
Szóval nyugodtan mehetsz rablók közé....azok nem a te rablóid, ha mindenedet szétosztottad már. Annak rabló a rabló, aki nem Jézus tanítása szerint él.
Miért rabolnak a rablók, és miért ölnek a gyilkosok? Vajon miért nem tekintik az emberek gyilkosságnak,azt amikor sajátmaguk által hozott törvényük szerint ölnek büntetésből?
