Sajnos nincs olyan testület, ami megmondaná, hogy ki beszéli jobban a saját anyanyelvét, és ki rosszabbul... nem tehetünk mást, mint hogy beletörődünk abba az igazságtalanságba, hogy aki többet beszél, és/vagy többen hallják a beszédét, az jobban befolyásolja a nyelv változását (nem a fejlődését, mert az nincs neki), mint a többiek. Sze la ví.
Jól tudjuk, hogy így működik. Csakhogy nem véletlenül alakult ki a különbségtétel az -e kérdőszócskával, és nem véletlenül rögzült, gyökeresedett meg nyelvünkben a két változat egymás mellett. Ezen a téren a nyelv takarékos, nem alkot felesleges nyelvtani elemeket a vakvilágba (igen: az emberek, akik a nyelvet használják, nem alkotnak ilyen nyelvtani elemeket csak úgy, potyára). Ezért tartom fenn, hogy ez a fajta elszegényítés a tudatlanság és a nyelvérzék hiányának számlájára írandó...
"egymástól hallják tévében-rádióban, és azt hiszik, hogy attól jó" Remekül leírtad, hogyan működik a nyelv. Minden nyelv így működik, így működött és így is fog működni. Máshogy nem tud.
"Nem véletlenül alakította ki az -e kérdőszócskát a magyarban a nyelvfejlődés" Hát, eléggé furcsa nyelvszemlélet. Én inkább úgy mondanám, hogy elkezdte valaki használni, nyilván "rosszul", hisz ilyen azelőtt nem volt a magyarban, ám a közvetlen környezetének megtetszett (lehet, hogy nagy tekintélynek örvendett az illető, ezért kezdték utánozni, gondolván, hogy ő már csak tudja, mit csinál), és elkezdték utánozni a "hülyeséget". Nomármost, innen visszatekintve ezt nevezzük nyelvváltozásnak. De véletlenül sem nyelvfejlődésnek.
Az meg teljesen mindegy, hogy hány embernek bántja a fülét. Sokkal lényegesebb, hogy többen használják-e, és rendszeresen-e.
A hülyeség már csak ne nyerjen polgárjogot... Nem azért mondják "aki"-vel, mintha az említett intézményeket annyira személynek tartanák, csak egyfelől rövidebb az aki, akik, mint az amely, amelyek, így a szokásos lustaság érhető tetten, másfelől nem is igazán figyelnek oda a vonatkozó névmásokat rosszul használók a saját beszédükre. A harmadik oka a jelenségnek nyilván az, hogy egymástól hallják tévében-rádióban, és azt hiszik, hogy attól jó.
"a másik, hogy a hanglejtés alakítjuk át a szokásos esőről emelkedőre"
Nem véletlenül alakította ki az -e kérdőszócskát a magyarban a nyelvfejlődés és a nyelvi lelemény... Itt viszont elsősorban a butaságot és a nyelvérzék hiányát érzem megnyilvánulni. Nekem kifejezetten bántja a fülemet, és talán nem is vagyok ezzel egyedül...
> Arról már nem is beszélve, hogy az intézményeket a vonatkozó névmások révén rendre személyesítik... a gyakorlat szinte polgárjogot nyert...
Akkor miért panaszkodsz? A nyelv nem olyan, mint a jáki templom, hogy ha most ránézel, joggal várhatod, hogy ugyanolyan legyen, mint száz évvel ezelőtt...
> Egy másik pongyolaság, ami újabban nagyon terjed (az egyik topikban már ejtettem róla szót), az -e kérdőszócska lehagyása a megfelelő helyekről.
Törvény nem írja elő... Két lehetőségünk van, hogy egy kijelentő mondatból eldöntendő kérdést csináljunk, az egyik az, hogy az '-e' szócskát használjuk, a másik, hogy a hanglejtés alakítjuk át a szokásos esőről emelkedőre.
Arról már nem is beszélve, hogy az intézményeket a vonatkozó névmások révén rendre személyesítik: "a Magyar Labdarúgó-szövetség, aki", "azoknak a cégeknek, akiknek"... ennél már nincs is alább :) Mégis, a gyakorlat szinte polgárjogot nyert...
Egy másik pongyolaság, ami újabban nagyon terjed (az egyik topikban már ejtettem róla szót), az -e kérdőszócska lehagyása a megfelelő helyekről. Szinte naponta hallom, méghozzá szinte kizárólag műsorvezetők részéről. Egy egészséges nyelvérzékkel bíró embernek persze észre kellene vennie, mi a szerepe ennek a kis hangocskának ott az igevégen, de úgy látszik, hogy a műsorok levezényléséhez már a józan paraszti nyelvérzék sem szükséges... :) (Nem a feleségem bosszantására, de mindig ki szoktam egészíteni a primkó műsorvezetők mondandóját ezzel a kis mekegő hanggal, amikor szükséges, mert annyira idegesít...)
Én meg azt figyeltem meg, hogy a magyarok 100%-a (vagy lehet, hogy kicsit több) terjengősen, azaz helytelenül mondja, hogy "bemegyek a szobába", hiszen a bemegyek-ből már következik az irány, vagyis a főnévre kirakni a -ba/-be ragot terjengősség. Vagy fordítva. Mindenesetre tíccsák be ja redundanciát! :)
A pesti beszédről én a következő kritikákat hallottam:
- bizonyos szavakban hosszan mondott első szótag, mint pl. "pósta", "kőrözés", "kőrút", tv-ben is hallani ezeket, sőt, amikor Nyíregyháza szóba kerül, már szinte előre készülök, mennyire elnyújtott "íí"-vel fogom hallani - személynevek előtti névelő ("a Józsi", "a Kriszti" stb., elég ha a Barátok közt párbeszédeit figyeljük :) ) - "add ide" helyett is azt mondják, hogy "add oda (nekem)", bár erről már azt is hallottam, hogy inkább a Dunántúlon jellemző - kerületek sorszámnév helyett tőszámnévvel ("tizenhárom kerület", nyócker stb.) - terjengős kifejezések, pl. nyaksál (hová máshová lehet még sálat felvenni?), tojásrántotta (mi másból készül még rántotta?), bemelegítő nadrág (lehet ezt röviden melegítőnek vagy melegítőalsónak is mondani)
> Sziasztok, engem is zavar az "ezmiatt-azmiatt", azóta terjedt el, mióta több vidéki települt a fővárosba és környékére:) Szerintem rettenetes hallani, engem is nagyon zavar.
A political corretness meg bekaphassa, ugye? (Közben mások meg azon sírnak, hogy a pestiek miért nem úgy beszélnek, hogy 'pájinkás jóreggelt kévánok, ténsasszony!')
"Bántóan hibás"-nak bélyegzi a Nyelvművelő kéziszótár (NymKsz.2 2005: 56, 163-164) az az mellett, az miatt; ez mellett, ez miatt típusú alakokat, amelyek pedig egy flektáló jellegű hasonulást, az az mellett > ammellett > amellett stb. "csinálnak vissza", újra világossá téve a morfémahatárt, ami jellegzetes agglutináló tulajdonság.
Sziasztok, engem is zavar az "ezmiatt-azmiatt", azóta terjedt el, mióta több vidéki települt a fővárosba és környékére:) Szerintem rettenetes hallani, engem is nagyon zavar. A magyar nyelv gyönyörű és választékos, de az utóbbi években egyre kevesebb emberrel találkozom, aki igazán szépen, és helyesen fejezi ki magát az anyanyelvén (???) A tv is jó példa rá, régen olyan bemondókat alkalmaztak, akik valóban tudtak tisztán, és érthetően beszélni. Mostanában azt figyeltem meg, hogy a bemondók, műsorvezetők többsége logopédiai problémákkal küszködik ( B. Éva- Fókusz- "S" betű, de van aki hadar, és csak pösze, és mégis msort vezet, de ott van a francia kuki, ő is egyre nagyobb teret kap a magyar médiában, de ennek ellenére nem értem mit mond. Vagy a Joska Barát...ő még néha érteni sem érti:))
Még rosszabb, amikor Bori néni meg Feri bácsi mondanak olyanokat, hogy 'te nem érted az én problémámat' meg 'miért nem engeded, hogy a fiad megvalósítsa önmagát?'
Pedig nekem van egy olyan érzésem, hogy ez afféle anti-urbánus hatás... meg akarjuk mutatni, hogy tudunk a 'nép egyszerű fiainak nyelvén' is beszélni...
Én inkább modorosnak érzem. Sokan furán néznének, ha valaki közbeszédben elkezdene mássalhangzóval kezdődő névszók előtt is az névelőt használni, pedig régen az is így volt.
Természetesen elfogadni elfogadom, de tetszeni nem fog, én már csak maradok ilyen köznyelvet beszélő. :)
Pár éve hallottam tévében valakitől az az miatt kifejezést. Már akkor is eléggé bántotta a fülemet, számomra evidens az amiatt használata. Azóta viszont egyre gyakrabban így hallom, és nem igazán értem, miért terjed az ez miatt, sőt most már az ez mellett, amikor az amiatt, emiatt, emellett könnyebben, gördülékenyebben kimondható.
Megvolt már régebben is bizonyos tájszólásokban, vagy csak napjainkban terjedő modorosság, olyasmi, mint a terpeszkedő kifejezések?