...Napjainkban egyre többet hallani gyerekekről, akik nehezen kezelhetőek, képességeik eltérnek a megszokottól. Arról számolnak be, hogy látják az angyalokat, és biztos tudással rendelkeznek annak ellenére, hogy esetleg még írni-olvasi sem tudnak...
Szerintem ez a "többet akarok látni a gyerekben, mint amennyi benne van, a saját lelki békém és hitem erősítése végett" tipikus esete.
Most, a beszélgetés kedvéért tekintsünk el attól, amit az előbb mondtam, és bármennyire is képtelennek érzem magam rá, megpróbálok nyitottan hozzáállni a dologhoz:
Az indigó jelenség teljesen újkeletű, vagy esetleg mindig is létezett, csak korábban más neve volt?
Ha igen, kit tudsz megnevezni a történelemből, aki indigóként tett valamit a fejlődésért? (Adi Parasakthi Krsnamurti, akiről soha senki nem hallott a helyi gurun kívül, aki viszont tudja, hogy ő mekkora nagy ember volt, és mindig a háttérből irányított és mindent neki köszönhetünk, nem ér, olyasmi emberekre gondolok, mint Einstein, Napóleon, Nietzsche, Sir Elton John, stb, akiről mindenki hallhatott)
...az indigógyerek a nevét arról kapta, hogy kék energetikai térrel rendelkezik. az ő életfeladatukhoz nélkülözhetetlen a harcos energia, hiszen "úttörők", és tudják, merre van az előre. és..mivel ez az energia minden indigóban megvan, ez mindenképpen jelentkezik, érzékelhető számunkra. itt jön be a lehetséges hiperaktivitás, ha nem kap elég figyelmet...amikor a gyerek nem tudja másképp kezelni harcos energiáit, kezelhetetlenné, agersszívvá válik...és általában ők vannak többen. ez nem az ő hibájuk...hiszen ha a környezet nem érti azt, hogy ez az energia mire való igazából, és továbbra is megróják a gyereket azért, mert mások, akkor tüskét növesztenek...és energiájuk másra irányul, mint kellene. na hát ez az, amit nem tudnak sokan. és mindig a negatív tulajdonságokat emelik ki ezekből a gyerekekből, holott egy csodálatos feladat áll előttük...
...értem a logikád. tény és való, hogy ezeknek a gyerekeknek is ugyanannyira kötelességük a tanulás, meg minden. viszont ami nem mindegy az az, hogy hogyan teszik mindezt. ugyanis a probléma abban rejlik, hogy az indigókat is ugyanazokkal a módszerekkel próbálják fegyelmezni, rábírni arra, hogy igenis olyan legyen, mint a többiek, amilyeneket megszoktunk és alkalmazunk minden gyermeken. hát bizony ezt kell felismerni, hogy mikor van arra szükség, hogy másképp közelítsük meg a gyereket... ha a gyerek tudja magáról, hogy indigó, akkor tisztán fogja látni azt, hogy mi történik vele, miért nem tud beilleszkedni, mitől feszült/mitől nyugodt...és bizony ez a nyugalom és biztonságérzet nagyon sokat számít mindenkinek... ha ez megvan, biztos az, hogy nem lesz többet szüksége arra, hogy a hiperaktivitás legyen rajta úrrá, vagy agresszív legyen...
...és igen, mindannyian csodálatosak vagyunk, és különlegesek. de ezeket a gyerekeket, az indigó- és a kristálygenerációt azért neveztem "különlegesnek", mert egyrészt-ugye ahogy tapasztaljuk is-más bánásmódra(nem jobbra-rosszabbra, másabbra) van szükségük, mint társaiknak, másrészt pedig képességeik adottak, (leginkább a kristálygeneráció) látják segítőiket, az auránkat, az energiáinkat...ahogy ezt ők is megerősítik. mindenkiben ott van a képesség, csak valahol mélyen el van nyomva...nekik pedig, mivel életfeladatukhoz nélkülözhetetlen, ez eleve adott.
Szerintem meg aki értelmesebb a többinél, annak kellene legjobban megértenie, hogy szükség van fegyelemre, másként az oktatás működésképtelenné válik. Ezek a mostanában kitalált kategóriák, csak arra jók, hogy a gyerekeket felmentsék az alapvető kötelezettségeik alól. Ha ugyanis valaki "különleges" (mind azok vagyunk a magunk módján) az ma már lassan jogosnak érzi, ha nem áll be a sorba és bomlasztja a közösséget, lehetetlenné teszi az okítást. Nagy baj ez. Elősször a kötelességeit kellene mindenkinek megtanulnia, utánna a jogait. Senki nem kaphat felmentést semmi címen, a kötelességei alól. Ez kölönösen a jó képességüekre kellene, hogy igaz legyen!
igen...de az is más dolog. az, ha valaki nem figyel az órán, az több okból adódhat...és persze, sokszor az áll emögött, hogy valóban nem érdekli, vagy fáradt...
de mielőtt döntést hoznánk, vagy ítélkeznénk, meg kell nézni, hogy pl. a családi háttér milyen. mert az indigógyerekek sem biztos, hogy minden esetben hiperaktívak..csak ha a családi háttér olyan, hogy a gyerek nem kapja meg a kellő figyelmet otthon...és ezért aztán valamilyen úton-módon igyekszik ezt pótolni. és...mivel az indigók alapvetően harcos természetűek, mindenképpen megnyilvánul valahogyan, de mondom, hiperaktív csak akkor lesz, ha erre szorul, mint energiaforrás.
...meg kell próbálni másképpen viszonyulni ezekhez a gyerekekhez...mert mondom, náluk aztán nem használ a tekintély alapú nevelés. (magamról tudom...itthon a szüleim barátként kezelnek...és minden a legnagyobb rendben van, soha, de soha nem volt ebből még probléma)
egyébként az indigóknak az agyszerkezetük más...ez is egy alapvető különbség.
Hát én 25 éve vagyok a tanári pályán de még indigó és kristálygyerekekről életemben nem hallottam. Hiperaktívakről, nehezen kezelhetőkről igen. ha a gyerek únja az órát mindig azt mondom ( középiskolában dolgozom ) kimehetsz homokozni "alá rogers módszer" szerint, de az anyagot a következő órára tudni kell, sorry.
...mostanában egyre gyakrabban merül fel a probléma, hogy a gyerek esetleg hiperaktív, figyelemhiányos...vagy pedig olyan dogokról számol be, melyeket mi felfoghatatlannak, elképzelhetetlennek, esetleg ijesztőnek tarthatunk...például látják őrzőangyalaikat, mások energetikai terét, vagy éppenséggel anélkül rendelkeznek biztos tudással bármiről, hogy azelőtt olvastak vagy hallottak volna az adott dologól.
...és ilyenkor orvostól orvosik hurcojuk a gyereket...van hogy eredménnyel, de leginkább eredmény nélkül térnek haza. ha nincs javulás, irány egy másik és egy következő hely...és még mindig semmi.
...ekkor merül fel, hogy a probléma gyökere talán nem is ott keresendő, ahol azt mi gondoltuk...vagy a problémát nem is kell keresni, hiszen nincs is!!!!
sokat hallottunk mostanában az indigó- és kristálygyerekekről...akik a hagyományos nevelési módszerekre nem reagálnak. de hogy miért is??? na erre majd akkror térek ki, ha kérdeztek ezzel kapcs. ...nem szeretnék előrebocsátani annyi mindent.
...szóval nyugodtan írjatok, ha tanácsra van szükségetek vagy csak szeretnétek beszélgetni a témában.
(privátban is írhattok, megtaláljátok a címem...de megadom majd szükség esetén)
