Keresés

Részletes keresés

Kis Ádám Creative Commons License 2003.11.02 0 0 221
Tisztelt Kollégák!
Sok hasznos vita mellett egy kis alkotás. Az alábbi problémába ütköztem:

Kis- és nagybetűk
Az alábbiakban gyakran fogunk hivatkozni a következő két stílusra: camel Casing és Pascal Casing (magyar megfelelők hiányában a széles körben elterjedt angol fogal-makat fogom használni).
camel Casing: az első szó kivételével minden szó nagybetűvel kezdődik.
Pascal Casing: minden szó nagybetűvel kezdődik.

A helyzetértékelésem a következő:
1. Beleütközünk az angol case terminus technicus problémájába, amelynek nincs hasonló struktúrájú magyar megfelelője, a szótrárban a megfelelője az egyébként ritkán(?) használt betűállás.

2. Az Upper Case-t általában a nagybetű szó;
a Lower Case-t pedig a kisbetű szó valamilyen formájával fordítjuk.

3. A case sensitive fordítása a szótárban méretérzékenység, kis- és nagybetű-érzékenység.

Ezek eléggé nehézkes megfeleltetések, általában teljesen más szerkezetek kerülnek a helyére, pl. a Word így használja: Kis és nagybetű megkülönböztetése.

Esetünkben az angol szó írásmódja eligazít, ez kiderül a magyarázatból. A szerző hivatkozik a magyar megfelelő hiányára.

Szerintem ez valóságos nehézség. Hic Rhodos, hic salta.

Kis Ádám

Kis Ádám Creative Commons License 2003.10.09 0 0 220
Írod:

A nagyobb, sok ember által honosított dolgok pedig akkor szoktak jól sikerülni, ha egyrészt az elején sikerül összefogni a csapatot, másrészt (sok utólagos ráfordítással) egységessé fésülik a munkát.

Ehhez még hozzátenném, hogy bizonyos előrelátás is szükséges. Például a Word honosítása során eléggé elszúrták a Border és a Frame magyarítását, ezért aztán néha keveredik is.

A másik dolog a szemlélet. Az amerikai terminológia erősen metaforikus, és ezt néha nehéz más nyelvre áttenni. Az ezzel kapcsolatos tévedés mintapéldája az árva és fattyúsor.

A harmadik komoly gond, amikor a terminus szövegszerű, pl. a Save as. Itt belebotlunk a flexió-agglutináció problémájába (de azért a Mentés másként jó megoldás).

Kis Ádám

Előzmény: Eördögh (218)
Kis Ádám Creative Commons License 2003.10.09 0 0 219
Hát, az MS.Hu néha elrettentő példa a "kutya ugat" effektusra. Hiába honosítja a Microsoft a szaknyelvét, a munkatársak, akik kénytelenek angolul és magyarul egyaránt tárgyalni, nem tudnak szabadulni az angol terminológiától.

A szlájdsó meg a szlájd maga is ezt mutatják, a PowerPointban elég jól elnevezték őket, dehát a magyar változatot ismerni nem elegáns dolog.

Ami a Certified Partnert illeti (egyébként a certified a magyar MS terminológiában tanúsított), kicsit más a helyzet, mert ez védjegyszerű elnevezés, ezért csak tartalmilag léehet lefordítani.

Kis Ádám

Előzmény: Tecs (212)
Eördögh Creative Commons License 2003.10.09 0 0 218
A Nero és a hasonló kis programok magyarításának az a legnagyobb rákfenéje, hogy egyrészt kiadják az első jelentkezőnek, aki angolul általában ért valamennyit, de azt hiszi, hogy magyarul már nem kell rendesen tudni a fordításhoz; másrészt pedig a „lefordított” cuccot egy az egyben el is fogadják jónak, és nem ellenőriztetik senkivel :-(

A nagyobb, sok ember által honosított dolgok pedig akkor szoktak jól sikerülni, ha egyrészt az elején sikerül összefogni a csapatot, másrészt (sok utólagos ráfordítással) egységessé fésülik a munkát.

Előzmény: rumci (217)
rumci Creative Commons License 2003.10.09 0 0 217
Azért a magyar Mozilla is nagyon rendben van (igaz, hogy messze kisebb léptékű fejlesztés). De rémségnek említem a Nerót, ami viszont szinte érthetetlen.
Előzmény: Eördögh (216)
Eördögh Creative Commons License 2003.10.09 0 0 216
Talán már mondtam is, de tény, hogy az összes, magyarra is honosító szoftvergyártó közül egyedül a Microsoftnál van többé-kevésbé tisztességes nyelvi minőségellenőrzés, és szoftvermonopólium lévén tényleg korrekt dolog, hogy komolyan veszik a honosítást.

Amúgy az új Office-hoz már lesz magyar verziója a Microsoft Project-nek is, és hát bizony projekt, bizony projektmenedzsment, de azért egészében véve magyarra sikeredett.

Előzmény: Tecs (214)
Tecs Creative Commons License 2003.10.09 0 0 215
"A projekt menedzsment szakkifejezések magyarítása ugyanolyan problémás, mint az informatikaiaké."

Ezen még egyet lehet csavarni:
A projekt menedzsment szakkifejezések magyarított formái ugyanolyan problémásak, mint az informatikaiakéi. :o)

Előzmény: Tecs (214)
Tecs Creative Commons License 2003.10.09 0 0 214
Prezentátor: jó ötlet :o)

Microsoft.hu szerepe: nyelvi szempontból, összességében jó véleményem van róluk. A szoftverek magyarításában szabványteremtő szerepet vállaltak és az eredményt is jónak tartom (egyéb területeken persze - üzleti stílus, szupport, licencelési és árpolitika, stb. - én is hosszan sorolhatnám a kifogásaimat).

Kick off: szerintem ez a kifejezés a projekt menedzsment terminusaként terjedt el nálunk, az informatika is onnan vette át. A projekt menedzsment szakkifejezések magyarítása ugyanolyan problémás, mint az informatikaiaké.
Rögtön itt van a management: képtelenség rá egyetlen magyar szót találni, ezért is vettük át "menedzsment" formában. Aztán maga a projekt szó: van, aki prodzsektnek ejti, van, aki projektnek és vannak kevesek, akik projektumot mondanak. És ez még csak a neve!

Előzmény: Eördögh (213)
Eördögh Creative Commons License 2003.10.09 0 0 213
jajjaj, az MS_HU veszélyes képződmény, nem akarom nagyn reklámozni, honnan származik a kicsit lentebb említett újmagyar kifejezés, a „kikof”...

(csodálkozom, hogy a „prezentátor” még nem vert gyökeret a műmagyarban)

Előzmény: Tecs (212)
Tecs Creative Commons License 2003.10.08 0 0 212
"...és ha leírták, azt az anyagot aligha lehet nyelvileg jónak ítélni."

Nem írták le, csak mondták. Ilyen rendezvényeken a diasorozat ("szlájdsó") egyes képeit nyomtatják papírra, helyet hagyva mellettük a jegyzetelésnek. Az előadó (erre még nem sikerült angol szót honosítani :o) a kivetített kép, szöveg vagy ábra ("szlájd") fölé mondja másodpercre begyakorolt mondókáját.

Ha már ismét nálam a szó, még egy érdekességet füleltem ki: elindult magyarosdási útján a "minősített" jelentésű certified szó is. A magyarosodás jelének látom, hogy az előadók, nyilván a könnyebb kiejthetőség kedvéért, lespórolják a végéről a d-t. Így lesz a certified partnerből szörtifáj partner.

Ha az eddigiekből nem derült volna ki, most elárulom: Microsoft rendezvényről van szó.

Előzmény: Kis Ádám (211)
Kis Ádám Creative Commons License 2003.10.08 0 0 211
Ez az ellancsol eléggé zsargonízű, és ha leírták, azt az anyagot aligha lehet nyelvileg jónak ítélni.
A launch az a rendezvény, amelyem a kész terméket bemutatják, így jó lehet rá a kibocsátás és a bemutató is.
Ebben a szövegkörnyezetben a lancsol helyett inkább a bemutat ígét tartom jónak.

De tévedhetek.

Kis Ádám

Előzmény: Tecs (207)
LvT Creative Commons License 2003.10.08 0 0 210
Kedves krezeda!

> 30 grain (na, ezt hogy mondják magyarul??)

Ez magyarul granum vagy szemer. Igaz a mi granumunk súlyban is eltért az angol graintől (mint a hüvelyk az inchtől): ~0,065 g helyett ~0,073 g volt.

Előzmény: krezeda (209)
krezeda Creative Commons License 2003.10.08 0 0 209
Eredetileg azt hittem, a winchester elnevezés onnan ered, hogy a fejegység ugyanolyan billenő mozgást végez benne, mint a hasonnevű alsókaros ismétlőpuskában az alsókar.
(Indiánfilmekben gyakorta látni.)
Nos, a hivatalosan elfogadott változat nem ez, hanem a következő: 1973-ban az IBM kifejlesztett egy lemezegységet, amelynek a kapacitása 30 MB (!) volt, az adatelérési ideje pedig 30 ms; miért is a mérnökök csak 30-30-nak becézték.
Ez viszont egybeesett a 3030-as Winchester-puska típusjelével, amely onnan származik, hogy 0,30" volt az űrmérete, és 30 grain (na, ezt hogy mondják magyarul??) lőpor volt a töltényben.
Szóval így.
Előzmény: Kis Ádám (204)
Eördögh Creative Commons License 2003.10.08 0 0 208
a kikof után inkább löncsölni kéne menni, mint lancsolni vagy loncsolni, bár szerintem mindegyik borzalmasan hangzik.
Előzmény: Tecs (207)
Tecs Creative Commons License 2003.10.07 0 0 207
Szeretném élményemet másokkal is megosztani: új szóhonosítás fültanúja lehettem egy marketing rendezvényen. Így hangzott: "hamarosan ellancsoljuk a programot". Az összefüggésekből egyértelmű volt, hogy a "launch" angol ige volt az ihlető. Szerintem akkor is inkább loncsolás, mint lancsolás, de mindegy, az előadó lancsolásról beszélt.

Egyébként a kiragadott példa megtévesztő, mert az egész előadásanyag jó magyasággal íródott és csak a bevett szakmai terminusokat tartalmazta angolul. Lehet, hogy ezután ez ellancsol is teret nyer; nekem azért továbbra is szimpatikusab a "kibocsát" ige.

Kis Ádám Creative Commons License 2003.08.03 0 0 206
A winchester valóban nem bizalmas, de nem is európai terminológizálás eredménye. A terminológiában találkozhatunk még jó néhány bizalmasnak nevezhető megoldással, például a múltkor elemzett gopher, vagy a veronica (very easy rodent oriented Netwide index to computerized archives), vagy a big, illetve little endian. Ezek a megoldások errefelé eléggé szokatlanok, de azért mókás, amikor honfitársaink fontoskodva használják őket, angolul, félig értve.
Kisw Ádám

Előzmény: Eördögh (205)
Eördögh Creative Commons License 2003.08.03 0 0 205
Nem a zsargonságára gondoltam, hanem a bizalmas hangvételére. Ezért hasonlítottam a vinyó alakhoz. De a merevlemez/vinyó kettőshöz hasonlóan abszolút elfogadható az érintőpad/tapipad is.
Előzmény: Kis Ádám (204)
Kis Ádám Creative Commons License 2003.08.03 0 0 204
Megjegyzem, a winchesternek kb. ugyanannyi köze van a merevelemezhez, mint a tapipadnak önmagához. Az is zsargon.
Kis Ádám
Előzmény: Eördögh (203)
Eördögh Creative Commons License 2003.08.02 0 0 203
A tapipad hivatalosabb hangvételű használati utasításokból nagyon kilóg, köznyelvben persze megélne (ahogy a vincsi/vinyó becézések is).
Előzmény: Kis Ádám (202)
Kis Ádám Creative Commons License 2003.08.02 0 0 202
touch pad

Ilyen megfeleléseket találtam:
tapipad, érintőpad, érintőmező, érintős kurzormozgató, egyérintéses pult (single touch pad).

Magam a tapipad-ra szavaznék, bár magyarul ez teljesen nem szabatos, nem pad, és tulképpne mi az a tapi -:)
Nem arról van szó, vagy méégis?....

Kis Ádám

Törölt nick Creative Commons License 2003.07.30 0 0 201
Bezony. A közért pesti tájszó, ezt mindenki tudja. :)
Előzmény: phe (200)
phe Creative Commons License 2003.07.30 0 0 200
Ez még nálunk is közért máig is, jóllehet errefelé ÁFÉSZ-boltok voltak.

Fura, én ahol felnőttem (Miskolc) sose hallottam az élelmiszerboltot közértnek mondani. Nálunk Mátra Füszért volt, ha jól rémlik. Mi boltba jártunk, így egyszerűen.

Előzmény: LvT (198)
alvarez Creative Commons License 2003.07.27 0 0 199
Hahó!

(Ugyan 2-3 hetet késtem vele, de) mint programozó, szeretnék néhány dolgot a kivételekhez hozzáfűzni:

"Az exceptiont a magyar programozóközösség kivételnek fordította. Mivel a jel-jelentés viszony önkényes, nevezhették volna bevétel vagy karónvarjúnak is."

A kivétel szó nem teljesen önkényes választás, ugyanis valójában kivételes eseményt vagy kivételes helyzetet értünk alatta, ami a program megszokott menetébe nem illeszkedik, a szokásos módon nem kezelhető. Ilyenkor a program egy teljesen más része veszi át az irányítást, és megpróbál megbírkózni a helyzettel, azaz a kivétel kezelésével. A kivétel és a hiba nem szinonímák: hiba csak akkor lesz a kivételből, ha nem sikerül megfelelően kezelni a helyzetet.

"Egyébként létezik a kivételt dob frazéma is, egészen pontosan nem tudom, mit jelent.

Ez valószínűleg abból ered, hogy a C és a Java programnyelvekben a throw utasítással lehet a kivételes helyzetet jelezni, és a programot a kivétel kezeléséért felelős részére irányítani, ami ugye szó szerint dob(j). A szakirodalom ezt a kivétel kiváltásaként nevezi, ami igencsak hülyén hangzik, így nem csoda, ha ilyen alternatív megoldások születnek :).

:alvarez:

Előzmény: Kis Ádám (133)
LvT Creative Commons License 2003.07.11 0 0 198
Kedves Kis Ádám!

> míg a közért ragos főnév a Közért intézménynévvel (koránt sem) véletlenül esik egybe.

Ez itt poliszémia, amit nem vettem figyelemebe. Én a "leugrottam a közértbe kenyérért" kijelentésben szereplő szóra gondoltam. Ez még nálunk is közért máig is, jóllehet errefelé ÁFÉSZ-boltok voltak.
Mentségemre szolgáljon, hogy ugyanezt a példát hozza a helyesírási szabályzat 184.b) pontja, azt hittem könnyen felismerhető lesz.

> A köznevesülésnek egyébként vannak eseti példái is: a main-frame világban a márkanév a számítógép szinonimája volt:
lefuttatom az ibéemen.
Ez azután, amikor lett egy újabb, más márkájú gép, akkor visszaalakult a tulajdonnévvé.
Ezt az IBM-en futtajuk, azt a Saabon.

Igen, éppen ezt az analógiát próbálom érvényesíteni az internet ~ Internet vonatkozásában.

> szabvány szóval van a gond. Szerintem amit te ennek nevezel, az valami más, know-how vagy jogdíjas technológia.

Mivel a szabvány csak úgy került a beszélgetésünkbe, hogy a TCP/IP-szabvány kifejezésben említettem, ezért olyasmire gondolok, mint ami ezt takarja; vagy mondjuk a VHS-szabványt. Ha akarod, ne legyen szabvány, bár a TCP/IP se nem know-how, se nem technológia.

> A royalty haszonrészesedést jelent, és ha nem kell fizetni, akkor nincs értelme.

Mint russzista tudhatod, hogy a braty főnévi igenévben az "e" nullfokon jelentkezik, és rögtön megjelenik, ha jelenidőben ragozzuk. A nullfokon álló royalty is szembetűnő lesz akkor, mikor valaki érvényesíteni akarja. Amiatt nekem már ezt megelőzőleg is értelmes fogalom.

> Lehet, hogy azt a hálózatot, amely az egyetemeket összeköti, HUNGARNET-nek hívják, de kit érdekel ez. Technikai részletkérdés.

Abszolút nem technikai részletkérdés. Adott egy kórház, melynek egyik osztálya egyetemi tanszék is: a HUNGARNET-es vonalat csak ezen az egy osztályon használhatják, a kórház többi része kénytelen piaci ISP-től vonalat bérelni, mert a HUNGARNET alapszablya szerint a HUNGARNET vonalát csak egyesületi tagok használhatják, kórház pedig nem lehet egyesületi tag.
És mivel egy egyesületi tagot fel lehet függeszteni, illetve a tagsági körre vonatkozó előírásokat módosítani, a kiesők felé menő csap el lenne zárva. Egyáltalán nem technikai részletkérdésről van szó.

> Viszont ennek az emlegetése, különösen Magyarországon teljesen esetleges.

No és az ELLA (X.25), a MINGA (X.400)? Ezek emlegetése Magyarországon nem esetleges.

Előzmény: Kis Ádám (197)
Kis Ádám Creative Commons License 2003.07.11 0 0 197
Ami a közértet illeti, valószínűleg nem voltál szabatos, és a példa sem igazán jó, mert szvsz a nagybetűs Internet az internetworking rövidítéséből származik, míg a közért ragos főnév a Közért intézménynévvel (koránt sem) véletlenül esik egybe. (világszerte űzött játék úgy készíteni fantázianevet, hogy egybeessen valamely közszóval).
Tehát az internet esetében közszótulajdonnév átalakulást vélelmezek, ami a közért esetében nincs meg, illetve csak valamilyen allúzió feltételezhető.

A köznevesülésnek egyébként vannak eseti példái is: a main-frame világban a márkanév a számítógép szinonimája volt:
lefuttatom az ibéemen.
Ez azután, amikor lett egy újabb, más márkájú gép, akkor visszaalakult a tulajdonnévvé.
Ezt az IBM-en futtajuk, azt a Saabon.

Ami a szbványokat illeti, itt azt hiszem, a szabvány szóval van a gond. Szerintem amit te ennek nevezel, az valami más, know-how vagy jogdíjas technológia. Egyébként royaltyt írtál, ami messze nem azonos a copyrigttal. A royalty haszonrészesedést jelent, és ha nem kell fizetni, akkor nincs értelme.

Ugyan már, miért halna ki az internet a felsőoktatásból, ha nem lenne HUNGARNET. Én speciel nem találkozom a HUNGARNET-tel, de minden órámon internezetek. Lehet, hogy azt a hálózatot, amely az egyetemeket összeköti, HUNGARNET-nek hívják, de kit érdekel ez. Technikai részletkérdés.

Ami a zárórészt illeti, az oké, lehet egy úgymond dedikált hálózatnak is Internet a neve, sőt, egy időben beszéltek az Internet2-ről. Ekkor tényleg dukál neki a nagy I. Viszont ennek az emlegetése, különösen Magyarországon teljesen esetleges.

Kis Ádám

Előzmény: LvT (196)
LvT Creative Commons License 2003.07.11 0 0 196
Kedves Kis Ádám!

> olyan területekre tévedtél, ahol tévedni is tudsz.

Én minden területen tudok tévedni: ettől vagyok ember.

> Ha Budapesten éltél volna az 50-es években, tudnád, hogy a Közért a Községi Élelmezési Rt elnevezésből képesett mozaikszó, tehát nem közszó-tulajdonnév-közszó.

Ezt nagyon jól tudom, éppen ezért választottam példának. Te az internetworking kifejezésből indultál ki (ami valójában university internetworking volt), amely egy olyan ártatlan közszói kifejetés, mint a községi élelmezés. Ez aztán egy-egy szervezet megnevezése lett, amihez itt is, ott is létrejött egy tulajdonnévi rövid változat: Internet ill. Közért, és a dominanciaája miatt mindkettőt elérte a köznevesedés.

> Sem az ISO/OSI, sem az egyéb ISO szabványok alkalmazásáért nem kell fizetni. Ez ppont ellentétes a szabványosítás értelmével.

Én egy jó csomó szabványról tudok, amiért fizetni kell. Ilyen pl. a SNOMED, amely a patológusok körében a stenderd kódolás. Ez is, mint a TCP/IP előbb lett elkészítve, minthogy szabvány lett volna: ennek ellenére fizetnek is érte, hogy használhassák.

De nem is erről van szó: a szerzői jogi entitásoknak akkor is van tulajdonosuk, ha az a royaltyt nem érvényesíti. Nem dönthetsz te úgy, hogy az OSI szabványleírást megmásítod, vagy ilyen megnevezés alatt egy másikat terjesztesz. Az, hogy fizetned kell-e a royaltyért, nem befolyásolja a szabvány tulajdonjogát, és a felette való diszpozíciót.

> [az internet] függetlenedett a létrehozóitól, önállósodott, így már nem tartozik tulajdonosi struktúrához.

Ha a HUNGARNET befuccsolna, akkor a magyar kutatásból-felsőoktatásból kihalna az internet. Már pedig befuccsolhat, hiszen egyesület: elég egy jól megszervezett közgyűlés, ott át lehet venni a hatalmat. És a HUNGARNET az európai fővonalak felé való csatlakozást más külföldi szervezetekkel megállapodva végzi: ő a kedvezményezett, elég nagy macera lenne egy másik szervezetet a helyébe állítani.
És akkor még nem is szóltam arról, ha mondjuk Cerf örökösei bejelentik az igényüket a TCP/IP royaltyjának arányos részére: az USA jogban a közérdek nem olyan hangsúlyos mint errefelé (ha jól emlékszem, Bachot is einstandolták már).
A tulajdonosi struktúrától való függetlenség csak egy mítosz.

> Még annyit szeretnék hozzátenni, hogy ha karod, írd az internetet nagy I-vel. Én kicsivel fogom.

Itt te tévedésben vagy: én most a kisbetűs interneten -- vagyis egy TCP/IP alapú protokolt használó médiumon -- keresztül írok neked. Viszont visszanézve most is úgy látom, hogy a 187-es hozzászólást én írtam, és ebben helyénvalóak az alábbi nagybetűs használatok.

- "az Internet akkor jött létre, amikor az APRANet katonai és egyetemi szárnyát kettéválasztották"
- "Az alábbi oldalon világosan látszik, hogy az Internet, a FidoNet, az UUCP, a BITNET egymástól elkülönülő entitások"
- "A FidoNet máig fennálló, az Internettől elkülönült hálózat szintén centralizált bázis nélkül." (itt azonban kisbetűvel is lehetne, attól függően, hogy a szervezeti vagy a technikai részletek a hangsúlyosak)

Előzmény: Kis Ádám (194)
Kis Ádám Creative Commons License 2003.07.11 0 0 195
Pontosítanád a hivatkozásodat? a 187-et nem te írtad, asszem a 186-ban leírtad nagy betűvel az internetet, de felsorolásképp. Ennek megfelelően tökéletes példát ajánlhatok neked:
A Internet, ilyen, nagy betűs írása nem indokolható, mert nem tulajdonnév.

Kis Ádám

Előzmény: LvT (191)
Kis Ádám Creative Commons License 2003.07.11 0 0 194
Kedves LvT!

Én nagyon tisztelem elképesztő felkészültségedet, de azt hiszem, most olyan területekre tévedtél, ahol tévedni is tudsz.

Írod:
"No és a Közért minek a rövidítése, nemde egy egy közszói kifejezésnek, melyből aztán tulajdonnnév lett, hogy a végén köznevesedjen"

A csudát. Ha Budapesten éltél volna az 50-es években, tudnád, hogy a Közért a Községi Élelmezési Rt elnevezésből képesett mozaikszó, tehát nem közszó-tulajdonnév-közszó.

Szabvány-rotalty
Ne haragudj, de ez marhaság. Sem az ISO/OSI, sem az egyéb ISO szabványok alkalmazásáért nem kell fizetni. Ez ppont ellentétes a szabványosítás értelmével.

Amit a tulajdonlással kapcsolatban írsz, az sem helytálló. Igenis van az RT-nek tulajdonosa, maximum nem megnevezhető személy. Alapítható, megszüntethető. Az internet, per definicionem hálózatok összessége. Az egyes hálózatok vagy hálózati elemek hozzárendelhetők tulajdonoshoz (internetszolgáltatók, hálózati szolgáltatók stb.), az egész nem. Az internet valóban bonyolult rendszermodell, de függetlenedett a létrehozóitól, önállósodott, így már nem tartozik tulajdonosi struktúrához.

Amit az ARPANET-tel kapcsolatban írsz, azt rádhagyom. Világos, hogy csak a Te ismereteid és forrásaid autentikusak.

Az intézménynevet illetpen: az internet körül kialakult egy sor intézmény, de ebből nem következik, hogy maga is intézmény. Ez kb. olyan, hogy a MAgyar Köztársaság intézmény, de a magyar állam nem.

Még annyit szeretnék hozzátenni, hogy ha karod, írd az internetet nagy I-vel. Én kicsivel fogom.

Kis Ádám

Előzmény: LvT (192)
vrobee Creative Commons License 2003.07.11 0 0 193
ld. a 187-esbeli használatomat.

Kedves LvT, azert irtam, hogy koznapi peldat... :-)

Előzmény: LvT (191)
LvT Creative Commons License 2003.07.11 0 0 192
Kedves Kis Ádám!

> A Microsoft Press értelmező szótára szerint az internet első jelentése az internetwork szó rövidítése, és ezt angolul is kis i-vel írják.

No és a Közért minek a rövidítése, nemde egy egy közszói kifejezésnek, melyből aztán tulajdonnnév lett, hogy a végén köznevesedjen.

> Szerinted az internet az IETF, illetve a szabványok royaltyjával rendelkező szervezetek tulajdona? (Mi értesz a szabványok royaltyján?) Ez egy elég meglepő kijelentés, bizonyos adalékolást megérne.

Milyen adalékolást? Én most nem tudok elmenni az USA szabadalmi hivatalba, hogy bizonylatot hozzak neked arról, hogy ki birtokolja a TCP, és ki az IP protokol jogát. (Tehát kinek kellene royaltyt fizetni, ha kérne; ugyan most nem kér, de ez a jogi státust nem befolyásolja; royalty ~ a szabadalom [stb.] harmadik fél által való felhasználásákor keletkező jogok).

Amit ti itt "tulajdonos" címén követeltek az az esetek jelentős részében nem létezik: van tulajdonosa egy részvénytársaságnak? Vannak olyan rt.-k, ahol az egy kézben lévő részvényhányad 5%-ban van maximálva. Az ilyenben a tényleges jogokat az igazgatótanács, ill. az aranyrészvényes gyakorolja. Jelen esetünkben tulajdonos mindenki, aki invesztál az optikai kábelbe, aki benyújt az RFC-t stb. Az aranyrészvényes viszont az, aki a TCP-t és az IP-t birtokolja, az it pedig az IETF, az IAB, a RIPE stb.
Homokba dugja a fejét aki azt állítja, hogy az Internet egy hippi heppening lenne. Ahogy az Internet felépül, az egy komoly, szervezett az egy hálós rendszermodell...

> Az ARPANET-et (az amerikai irodalom elég következetesen ezt a helyesírást alkalmazza)nem szétválasztották, hanem integrálták egy sor másik hálózattal

Ez az IP-tunnelling, ilyen nálunk is van, holott mi nem internet vagyunk, hanem IPX- és SNA-hálózat.
Mikor viszont azt írod, hogy az ARPANet-et nem szétválasztották, akkor a saját 184-esbeli megjegyzésedet hagyod figyelmen kívül: "ebből fejlesztették aztán a MILNET-et". Úgy fejlesztették, hogy az ARPANet katonai és egyetemi szárnyát kettéválasztották: az előbbiből lett a MILNET, az utóbbiból a Internet.

> Leginkább intézménynévnek lehetne nevezni, azonban, mint rumci megmutatta, ez nem jön össze

Én azt nem látom be, egy intézmény létének nem feltétele az, ami rumci mondott: rumci egy hierarchikus intézményt kritériumait elítette; de egy intézmény nem feltélenül ilyen. Ugyanakkor próbáljon valaki úgy az internetre csatlakozni, hogy így vagy úgy közvetítőkön keresztül nem állapodott meg a RIPE-vel. Ez ilyesmit a köz is lopásnak hívja: IP-cím lopásnak. És ugyan miért alakulnának csoportok, amelyek az IETF RFC-i ellen lázadnak? Használsz olyan protokolt, amely nem nem ment keresztül ezen az engedélyezésen?

Előzmény: Kis Ádám (190)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!