Nagyon örülök, hogy megtaláltam a topikot, a film kedvenceim között is a legegyenlőbbek közé tartozik.
Nagyjából átolvastam a poénfelhozatalt, talán a kubizmus születése+ almaevés, és a hajelvesztés+csodaszeres jelentetek hibádznak.
Nem tudom illik-é itt megemlíteni, de az Én kis falum szintén csúcs szerintem.
Sajnos rég láttam a filmet és most videóhoz sem jutok, de anno én is többször megnéztem a filmet. Ami engem megfogott a filmben, hogy a humor teljes eszköztára végigvonul a képeken a nagyon nyers, vagy esetlen geggektől a legfinomabb szatiráig.
A Mimi jelenetre reagálva amire emlékszem: köt neki kesztyűt, spagettit teker a kezei közé amik között ott a melegszendvics is, meg még teát is önt rá. Ezek re emlékszem.
Nekem a kedvencem a kubizmus születése, amikor Picasso szegény és csak egy almája van, jön az apja és spanyol temperamentumával mesél és közben eszi az almát. Aztán az elkészült festményt ahogy fogadja a közönség és Gertrude Stein. Charming! I love it.
Akinek nem tetszik a film (valószinűleg azért mert nem érti), annak azt üzenem, hogy ez a film nem Picasso-ról, az emberről szól. Ebben nem Picasso a lényeg, ő csak eszköz akin keresztül megmutattak egy csomó mindent, a történelmet, a háborút, a társadalmi különbségeket, a müvészeti életet, az iparosodást, stb. Picasso helyett akár másik művészt is választhattak volna.
"Industria Picasso?"
Milyen poén volt a tőzsde esése Picasso halála után: 40 Picasso's for one Donald Duck.
Meg az elején a jelenet amikor a művész és a munkás együtt szivaroznak a szélnek az egyenlőség hajnalán.
még annyi a nagyon régi hozzászóláshoz a városi nyitójelenetek díszleteihez (evad és villon):
mindenütt van metro is, csak mivel a riviérán "valódi" metró nem lehet, ott a kövér és sovány ember pólóján van rajta (metro goldwin mayer) :))
A Meztelen ebéd zseniális alkotás. Egy iró, aki rovarirtásra adja fejét és egy hülye feleség, aki belövi magának az anyagot...valahogy ebből kerekedik ki egy utópisztikus, irreális világ. Az a félig rovar, félig irógép "valami" meglehetősen fantáziadús rendezői elmére vall. Inter zóna!
Ez veszélyesen jó film.
(Egyébbként a Lasztex c. filmnek nem egészen ez a cime, ugyanis ismét megnéztem és szomorúan tapasztaltam, hogy Poliészter az igazi elnevezése. Fogalmam sincs miért irtam Lasztexet. Talán akkor is úgy be voltam rúgva, mint most. Legközelebb ráirom a kazettára a pontos cimet. Utólag is elnézést a félre tájékoztatásért...)
Mondjuk nem vészes, mert csak a narrációt érinti az ügy, és ott se mindent. Pld. a „deréninszplénsztészménliindeplén” ugyanígy benne van a svéd verzióban.
Szóval nem nagy a difi, annak sem kell nagyon idegeskednie, aki az angolt nem látta.
Azért, kedves Villon, mert sajnos nem értek svédül, angol viszont valamennyire igen, és néhány plusszpoént véltem felfedezni a hangban a felirathoz képest. Ha jól emlékszem volt némi szójáték, stílusparódia, amit csak az angolban lehetett élvezni. De hát rég volt, példákat ne várj tőlem. Ezért is jó volna ellenőrizni, jól emlékszem-e.
Nem értem. Minek nektek az angol? Ez egy svéd film, tehát angolul ugyanúgy szinkronizálva van, mintha magyarul lenne, annak viszont gondolom ti sem örülnétek, mint ahogy én sem, szóval az eredeti nyelve a svéd, nem? Javítsatok ki, ha tévednék, én csak svédül láttam.
