Sínek, amiken a vonatok gurulnak...
Ide várjuk azokat a képeket melyek a sínekkel kapcsolatosak. Humor, sínek gyártási évszámának fotói, rossz sínheggesztés, fura váltó stb...
Dehogyis voltak illumináltak a vasipari szakik. Csak a fejet túl kicsire, a talpat pedig túl nagyra hengerelték és fordítva lett beépítve! De viszont mennyire praktikus, ha lehajolsz pont jól tudod leolvasni az adatokat!
Sebességduplázás lesz a 12-esen 40-ről 80-ra TTB és Környe között. Két gépláncot láttam, előbbi vadul dolgozott nem sokkal Környe előtt, utóbbi sütkérezett Tatabányán (1972-es gyártású gép). Szárligeten 8-szintesre felpakolva több stócban állnak a használt vágánymezők + 2 kitérő betonaljastól, valamint Felsőgalla Budapest felőli kiágazó váltóját is ki van szedve. A vonatpótló Oroszlány felé IK260 (hordósra tömve), visszafelé E95 volt.
Ráadásul Bükkösdtől kezd igazán emelkedni a pálya. Itt kell a lendület, hogy Abaligetig megmaradjon a 120 km/h. Így 6 kocsival már esély se lesz 100-ról felgyorsulni 120-ra Szilivel.
Ez az izé itten egy űrtechnikájú iparvágány kiágazás lesz...
Mellesleg emiatt a kitérő miatt lesz a pályasebesség 100 km/h-ra csökkentve :( Vajon miért nem volt jó Bükkösd állomás valamelyik vágányába bekötni az iparvágányt, és miért kell nyíltvonali kiágazásként megépíteni???
Igen, amerikai technika, valami Mark nevű. A lézersugár más gondot is okozott: Pl. erős napsütésben nehézségek adótak vele, ezért festették a tetejét feketére (két vágányzár között). Visszaolvasva egy csomó kép van róla.
Egyébként azért ködben, esőben ugyanúgy tud dolgozni. Szerintem az igazi hibája hogy rövid bázishosszon mér és ez igényelné hogy minden aláverése kitűzés szerint történjen, viszont ezt pont a munkaprofilja teszi lehetetlenné. (Mindenesetre a gépláncvezető ezeketaz - általam vélt- problémákat sikeressen áthidalja.)
Képet nem tudok feltenni munkahevederről, de elmondom hogyan néz ki:
900-as laposhevederről van szó, melynek nem kör alakú furatai vannak, hanem hosszú "lyukak" kb 20 cm hosszúak. Alkalmazható olyan helyen, ideiglenes jelleggel, ahol a sínek nem szabványos illesztési hézaggal vannak éppen. A hosszú "furatba" a hevedercsavar elhelyezhető, bárhol is legyen a sín furata. Annakidején a 80-as években Szentes-Tiszatenyő vonalon a sínvándorlásszabályozáskor használtak munkahevedert. Még 2000-ben is ott kallódott két ilyen heveder a szakaszon, lehet hogy most is megvan valahol.
AG-871; A krumpliszedő géplánc AG-je. Amikor a Go-4 est használni kezdték az aláverőn csak egy szekrény volt, csak az egyik szálat tudta 2-2-2-2 kalapáccsal aláverni. Ez roppantúl lelassította a munkafolyamatot. A gépláncvezető ugyan talált egy átmeneti megoldást, de az igazi az volt, hogy megérkezett a másik munkaszekrény, de a mozgatás képessége -oldalirányba- bizonyos fokig megmaradt.
És erre miért is volt itt szükség: mert az ágyazatkotrást a kitérő farában végeztük-így nem férttek a kalapácsok a sínszál külső oldalára.
A közelebbi sínszálon látszódó heveder 600-as lapos heveder. A távolabbi 600-as szögheveder.
Akik még csak most kezdik tanulmányozni a hevedereket, azok meg se nézzék ezt a képet. Ez egy ellenpélda arra, hogy a 600-as heveder négylyukú. :-) Kérdés, hogy miért.
Nos, van egy 106-os vonal. Azon van egy Kismarja körüli rész amit felújítottak az utóbbi időben. Valaki magyarázza már el részletesen ezt a részt: hogy 600-as helyett 900 mm-es szöghevedereket építettek be. A sínvégek lehajlását és a sínvégek elverődését csökkenti. Ha minden igaz képek is lesznek, de aki tud képeket feltenni a magyarázathoz, azt is szívesen várom (várjuk). Köszi: )))
A biztberesben a most beépülő nagysugarú kitérőkkel kapcsolatban merültek fel kérdések. Ha jól tudom, 2200 méter sugarút nem építenek be metszőkörívessége miatt, a jelenleg 120-szal járható új kitérők 1800 méteresek. :-) Jól írtam? Vagy nem?
Nem feltétlenül. A budapesti metrón is van ilyen permanens autostop, KőKin a kihúzók két végénél biztos. (Meg van olyan is, amin alul egy súly van, egyébként egy vízszintes tengely körül könnyen elfordulhat. Amikor a jármű olyan gyorsan jön, hogy az autostoppot a tehetetlensége miatt nem tudja eldönteni, akkor fékezi csak be. Egyébként elfekteti maga előtt, de persze a kengyel elhaladása után visszaáll a bábu. :) )
Mintha valamelyik Vasúthistória évkönyvben lenne utalás, hogy a Váci úti villamoshoz csatlakozó egyik (vagy talán valamelyik Vizafogó környéki) iparvágányban volt ilyen, és talán még az elbontás éve is szerepelt.
Regelspuriges Bogengleis, tehát ívsín, kanyarsín, szó szerint fordítva. :-) Ez má' meg lassan olyan, mint hogy "a bedöntött kanyarban kék mozdony áll a piros szemafor előtt." :-)
Nagyon brutál, köszi hogy közzétetted. Egyébként a tisztességes neve: Felfutósínes felépítmény. Egyébként a képen nem látszik annyira kis sugarúnak ez a demo-pálya, meglátásom szerint olyan 200-300 m sug lehet.
A képen a Spherolock típusú csúcssínrögzítő szerkezet látható. Ez ugyanazt a célt szolgálja mint a kampózáras, vagy a zárnyelves szerkezet. Feladatuk nem más, mint a símuló csúcssín rögzítése. Tehát szvsz. nem is hidraulikus és nem is állít! Állítani a hajtómű állít, ami lehet Ganz vagy Alcatel de leggyakrabban a Siemenst használják hozzá (ha jól emlékszem, a K700-ast). A hajtómű az már lehet hidraulikus. És nagysugarú kitérőnél még "megspékelik" Hydrolink csúcssínmozgatóval is, és ez már valóban hidraulikával működik. És ilyenkor még tesznek fel külön csúcssínellenőrző szerkezetet is.
Kissebb, mint 35 m sugarú íveknél alkalmazták, hogy a merev tengelyes teherkocsik könnyebben haladhassanak. A belső ív hagyományos sín belső vezetősínnel, ez tartja kényszerpályán a teherkocsit. A külső ez a fura profilú. A sín fejszélessége 110 mm, 1935-ös Hoesch gyártású. Ott a szovjet támaszpont iparvágányába volt beépítve, 2005-ben bontották el. Elsőnek 1920-ban gyártotta a Maschinenfabrik Deutschland Dortmundban. Egyébként az egész kóceráj kövestől le van ragasztva, hogy a színes-kő-tolvajok el ne vigyék.
Ez konkrétan csak bemutató munka volt, ezért volt a helyszinilyen közel Osztrákiához.
Ez egy mobil Karbantartási egység melynek a lényege hogy egy elhatárolt munkaterület, amiben jóbb munkakörülmények között lehet futószalagszerű munkát végezni (pl csavarutánhúzás, műanyaglemez csere, stb...):
-nem kell lassúmenet a szomszédos vágány(ok)ra.
-jó, árnyékmentes megvilágítás
-halk, elektromos gépek (már ha megbírkoznak a feladattal...)
-külső körülményektől (csapadék, szél, hőmérséklet)viszonlag független munkaterület.
Amúgy ez a gép mit csinál? Lassan már elgondolkozok a költözésen, mert minden olyan technika, amit még nem fotóztam a Dunán túl bukkan fel újabban. Pedig lehetne a 80-as vonalat is építeni átfele.
Köszönöm az infót, mindig tanul újat az ember. (én kis buta meg azt hittem, mivel Arad-Körösvölgyi Vasúton voltak a Stefanau sínek, román hangzású gyárnak tűnt, bár tudom hogy akkor még M.o. volt Arad.)
Hölgyek-urak, van valakinek térképe, vagy táblázata, vagy akármije arról, hogy az országban melyik vonal egy-, ill. többvágányú, és hogy melyik térközös, ill. állomásközi közlekedésű?
A járművek alját eddig lustaságból nem néztem....majd legközelebb.Viszont árulkodó a drótkötél helyzete. Van ötletem arrol hogy csinálnám (persze ha Én sikló volnék). :)
Majdnem ugyanarról a vidékről van szó, Olmütz környéki kohászati üzemekről (Stefanau, ma Olmütz része, Tynec stb., Stefanau-ból viszont 3 is van (volt), de csak itt volt és van kohászat. Ugyanígy Teschen is nagy kohászati központ, eredetileg a legdélkeletibb szász vidék, de hol Csehországhoz, hol Lengyelországhoz tartozott, váltakozva.
Hegyi vasút! Az idén egyértelműen a Tarajka (részbeni)megújulása volt a fő.
Kicsit pályás szemmel nézve ahogyan a fekete cica is tette:
Érdekes kitérő szerkezetGabion jellegü ágyzat-megtámasztás .
Ez nekem nagyon tetszett, a tábla mellette már kevésbé: Nálunk is újra felütötte a fejét hogy az illegális átjároknál lévő ágyazatmegtámasztó betonaljakhoz tegyük ki-Tilos az átjárás! (biztos alu táblából...mert azt legalább elviszik és nem dobálják a sínek közé. )
Meg lett volna, de a felirat a hidacska alatti belső oldalon van és nem sikerült elovasnom. A fényképről látszik hogy megpróbáltam, de nem voltak nálam olvasást segítő felszerelések (kréta, drótkefe...). Csak a gyártási év (1909) biztos. :-(
A híd megtalálható a Csorba tavi villamos Poprád tó megállóhely illetve a névadó között a kék úton. Javaslom ennek a környéknek a megtekintését.
Találtam már például TESCHEN feliratú sínt is. Erről a gyárról sem tudok semmit. És az S.TARJÁN felratút Salgótarjánban gyártották konkrétan, vagy a Rimamurány-Salgótarjáni Vasművek valamelyik más gyárában? És a PRVL feliratú, Pravalin-ban gyártott sínnek hol volt a szülőhazája? De például az Arad-Körösvölgyi vasút sínjein STEFANAU 1876 P.S. felirat van, na az a gyár merre van? Köszi.
De ha valakit érdekel, tudok eladó alig használt 48 XIII-as kitérőket ócskavas áron, "I" és 48-as síneket, hozzávaló kapcsolószereket ócskavas áron, számlaképesen, (nem a MÁV-tól). És nyíltlemezes betonaljakat 500 Ft/db áron (TU), de van U jelű is.
Üdv! A Te verziód áll biztosabb lábakon, mivel az a Ruhr-vidék és ott is van Schottland, mint városrész. Amit én leírtam, az igaz, egy korabeli szakirodalomban bukkantam rá: Schottland - Emden - hajógyártás, kiszolgáló kohászat, vasúti járműjavító központ. De síngyártásról nem volt benne szó. Bár attól még lehetett. Egyenlőre passz.... Egyébként úgy rémlik, hogy a mai Lengyelországban is volt (az egykori porosz területen) Schott, de ehhez most egy régi térkép kellene. Ez olyasmi, mint nálunk a Dombvidék...:)) A Schottlandban azért is vagyok biztos, mert egy régi német barátom - a világtól elvonulva, a homokzátonyok között - ott szokott nyaralni...
Nem, az egy szénbánya. Schottland ÉNy-Németország csücske, Friesland mellett. Egyébként tájegységnév, nem igazán használatos. (Schott egyébként homokzátonyt jelent németül. Ezen a területen csak egyetlen jelentős ipari részről tudok: Emden. Bár kis település, de jelentős volt a hajógyártás,valami kohászat is de a Westbahn-nak volt itt valami javítóbázisa, de erről biztosat nem tudok. Hogy síngyártás volt-e itt, azt nem tudom.
- Neu Schottland: Bochum-Stiepel mellett egy külszíni szénbánya.
Heinrich-Robert pedig Hamm-Herringen-ben alapított szénbányát. 1900-ban 8 mezőt adott el a "Les petit Files de Francais des Wendel&Cie." vállalatnak. Üzemelt: 1901-1998-ig. Tehát a korábbi nevén volt "De Wendel". Henri és Robert de Wendel a testvérpár tulajdonos.
Gondolom ezekhez kapcsolódik, mást még nem találtam.
Pécs-Harkány vonalon Pécs és Pellérd között (eredetileg is így építve), Makó-Mezőhegyes vonalon végig (de ezeket csak 1925 körül építették be, mutatja a képen látható évszám is).
Tudomásom szerint "j" sín már csak Kiszombor két rakodócsonkájában van.
A kiszombori kerítés sínjei "eI" jelűek, 23,6 kg/m-es sínek. (méretei nem egyeznek meg a "i" sínével, annak ellenére, hogy a tömegük megegyezik). Ilyen sínekből épült az egész ACSEV-hálózat. Mezőhegyesen a szertári vágányban még van a pályában kb 80 vfm "eI"
1.képhez: míg ezt a sínt meg nem láttam Nagyszentmiklós Északi állomás első vágányában, nem is gondoltam volna, hogy a románok is gyártottak 34,5 kg-os sínt. Aztán mondta valamelyikőtök, hogy nem csoda, hiszen a resicai hengerművel együtt a hengersort is "megörökölték".
2.képhez: ugyanabban a vágányban volt ez a "I" magyar sín. Valszeg a Szeged-Temesvár vonalból nyerték ki. De mi lehet ott helyette?
3.képhez: melyik országban lehet ez a H WENDEL ? A képen látható kampós alátétlemezt előszeretettel használja a román vasút a 45 kg-os sínhez. Ugyancsak 45 kg6m-es, 1943-as KRUPP gyártmányú sínek is vannak Nagyszentmiklós környékén.
Nem volt idegenvezetőm, és amúgy is, olyan szépen nyugodtan csicsikáltam Martonig, amíg fel nem ébresztett az a csúnya gonosz jegyvizsgáló bácsi - ja, párossal mentem... =)))
zúzottkövet meg 1900/tonna + szállítás (16/tonna/km), homlokrakodó 8000/óra, darus tgk 7000/óra, a 800 ft bérre számolj még rá 1200-t állambácsinak (vagy számold a büntetés összegét), +hatósági engedélyek, tervezés, és a cég központi költségei. Szerszámok, kisgépek vannak? Vágó, fúró, csavarozó... Vagy ezeket "kikölcsönzik" a pft telepről a hétvégére :) Mi átlag 3-5% haszonkulccsal dolgozunk, mint a "csúcson" lévő építőiparban mindenki más. A fizetési morálról meg annyit, hogy minél nagyobb cég a megrendelő, annál inkább nem fizet.
Igazából a négy pont helyén nem erre gondoltam, hanem vonalbezárásra... Az az érdekeltségi kör, aki dönt, az korábban azt csinálta, hogy a döntéshozóknak mondta folyamatosan a fülébe, hogy nem lehet olcsóbban megcsinálni.. Most fordult a felállás, aztán majd visszafordul. Vagy ha nem is vissza, akkor a saját maguk által kinevelt emberek fogják ugyanezt mondani. Hogy ez reális ár vagy nem? Nem tudom. Ennyibe kerül, ez legalább biztos. Lehetne olcsóbban, hatékonyabban? Lehet. El lehet érni ezt? Kétlem. Az nagy bukás lenne annak, aki ezt akarná meglépni.
A csendet megtörve itt egy képsorozat, aminek a címe az, hogyan cseréljünk új technológiával fatiplis betonaljat műanyag tiplisre. 1. kép: A fatiplibe nagyfuratú furóval belefúrnak. 2. kép: Véső és csipesz segítségével kiszedik a fatipli maradékát a betonaljból. 3. kép: A műanyag tipli a beépítés előtt 4. kép: A tipli első eleme bekerül a betonaljba 5. kép: A második elem is beépül 6. kép: A harmadik elem is a helyére kerül 7. kép: A bekerült műanyag tiplit a helyére ütik Az eljárás előnye, hogy nem kell a betonaljat kiszedni a csere alkalmával.
A gépláncz megcsinál egy éjszaka alatt (8 üzemóra) kb 3,5 vkm-t.
Nem kell a géplánchoz KIAG. Lakószerelvény meg a kivitelező gondja, engem mint megrendelőt az hidegen hagy. Benne van az árban. Önűrítős kocsik meg akkor kellenek, ha követ akarok pótolni a vonalon. Nem mindig kell.
Mérővonat díját mailben elárulom, évente kétszer jön. Gyomirtó díját nem tudom, az is kétszer jön évente.
Betonaljakat lehet 600 Ft-ért venni használtan, a vasanyagot meg 70 Ft-os ócskavas árral számold. Munkadíjat meg 800 Ft/óra, ennyiért már dolgoznak a szakmunkások is, akik igazán értik a dolgukat. De ha kft-nek adod oda a melót, akkor azok felszorozzák az árakat és béreket legalább öttel.
egy régi felszámolt iparvágány (sinek felszedve) újrafektetése kb. 800 méter hosszban mekkora beruházás lehet? +1 váltó a töltés megmaradt, de azon kívül mindent pótolni kellene
Ej-ejj, a részeg hengerészek... :-)))
A közelebbi sínszálon látszódó heveder 600-as lapos heveder. A távolabbi 600-as szögheveder.
Akik még csak most kezdik tanulmányozni a hevedereket, azok meg se nézzék ezt a képet. Ez egy ellenpélda arra, hogy a 600-as heveder négylyukú. :-)
Faheveder Kunszentmárton és Nagytőke között.
Műanyag heveder. Néhány századmásodperccel később már vörösen villog a fénysorompó(AS59) Kunszentmárton és Nagytőke között.
Érdekes kitérő szerkezet
Gabion jellegü ágyzat-megtámasztás .
A kép negyed nyolckor készült (reggel).
