Izland a Föld egyetlen olyan pontja, ahol az aktív óceánközépi hátság a tenger szintje fölé emelkedik (a Falkland-szigetek is kilógnak a víz alól, de az messze van és inaktív). Magyarán: máshol ezt nem lehet megcsinálni.
Amire en emlekszem,de ez 92 elotti adat akkoriban a koolajfelhasznalas evente(ma is ennyi kb) 10 millio tonna volt, ebbol kozel 8 millio tonnat Szazhalombatta hasznalt fel akoriban gyartottak 2 millio tonna koruli benzint,a benzinreformalo kapacitasa es a benzinujradesztillalo kapacitas 800 ezer tonna volt .Korulbelul, a pontos szamokra nem emlekszem.azota persze ez sokat valtozhatott belso aranyaiban,de az evi koolajfogyasztas ma is 10 millio tonna koruli ebbol 2 millio hazai durvan.A tobbi kerozin, gazolaj es nehezaruk.Hogy aztan mennyit krakkorltak azt nem tudom.A tobbit a kisebb finomitok dolgoztak fel.
Erre jo lenne valami statisztika ,de ugy tudom nem,Az USA- aramtermelesenek 60 szazalek koruli reszet ma is szeneromuvek adjak a tobbi a nuklearis, vizi,foldgaz, es elenyeszo csak a koolajt hasznalo.Nalunk sincs uzemben,de ha jol tudom vesztartalek eromuvek vannak olajtuzelesre.
Ráadásul, bár nem ismerem a pontos számokat, de szerintem energiatermelésre sokkal több kőolajat használunk, mint amennyi a vegyiparba megy. És hát azért odáig szerintem nemigen fog eljutni a dolog, hogy egyetlen csepp olaj sem lesz, mert amikor tényleg látszik majd az olaj vége, akkor nemigen fogjuk elégetni az összeset. Szóval szerintem vegyipari célokra még marad majd. Vagy ki tudja :)
"(benzint stb. valóban viszonylag könnyen elő lehet állítani kőszénből, de ugyanez a műanyagokkal stb. már nem ilyen 1*ű és iszonyatosan terheli a környezetet). "
Ha benzint elo lehet allitani es lehet akkor onnan a tobbi mar nem gond.Es mennyiben terhelne innen jobban a kornyezetet ,mint a koolajalapu?
Mubenzin alapon is elo lehet siman allitani,etilent, stirolt a poliamidgyantak alapanyagait ,mindent.Csak technologia kerdese.Ha van egy szenhidrogenkevereked,tokmindegy hogy az szen vagy koolajeredetu az mar mindenre jo.
Nem hinném, hogy Kozák kolléga ezt így mondta volna: összevonhattál néhány dolgot. Ekkora fúrások turbina hajtására nem lehetnek alkalmasak. Kis hazánkban (mivel itt nagyon vékony a földkéreg) kivételesen nagy a hőáramlás: 30 m-enként melexünk egy fokot. 9 (kerekítve 10) fokról indulva ez azt jelenti, hogy 1000 m mélyen lesz a víz kb. 42 fokos, 1900 m-en kb. 72 fokos. Kommunális hőszolgáltatás O.K. Turbina nem.
1. A "kőolaj"-felhasználásról írva meg kell különböztetnünk a szénhidrogének energetikai és vegyipari hasznosítását. Előbbi vígan kiváltható az olcsóbb energiát lényegesen "tisztábban" (égéstermékek légkörbe bocsátása nélkül) termelő atomerőművekkel, utóbbi rövid távon nem váltható ki (benzint stb. valóban viszonylag könnyen elő lehet állítani kőszénből, de ugyanez a műanyagokkal stb. már nem ilyen 1*ű és iszonyatosan terheli a környezetet).
2. A kőolajtartalékok kimerülését valóban több* jósolták már, és több* is fogják még jósolni. A kőolajár "lépcsős" alakulásánaképpen az a lényege, hogy a bányászat egy roppant beruházásigényes iparág: itt a leghosszabb a beruházások megtérülési ideje. Valahány* fogytán a kőolaj, a termelés szükséges szintjének biztosításához új teleptípusokat kell művelésbe vonni, ill. a meglévő, az eddigi módszerekkel "kimerült" (értsd: gazdaságtalanná vált) kutak újféle (drágább) üzemeltetésére kell átállni. Ebben az időszakban az olaj árának elégségesnek kell lennie ahhoz, hogy érdemes legyen beruházni. Miután az új beruházások termőre fordultak, a többlet okán az ár csökkenni kezd.
3. Geotermikus energiából Magyarországon sok van, csak éppen...
3.1. Az ilyen célra hasznosítható hévizeink hőfoka viszonylag alacsony (100–120 fok), tehát energiatermelésre kevéssé, rossz hatásfokkal használhatóak — kommunkális hőszolgáltatásra meg melegházak stb. fűtéséra attól még vígan megfelelnének.
3.2. Durva egyszerűsítéssel mondhatjuk, hogy a vízben oldott anyag mennyisége a víz hőfokával arányos: magyarán szólva, ha a hévizet a felszínre hozzuk, azt:
— végig túlnyomással kell keringetni, hogy a vízkő el ne tömje a csöveket;
— oda vissza is kell sajtolni. Ha hagyjuk elfolyni, majdhogynem több kárt csinál, mint amennyi haszon van belőle.
3.3. Ha lenyomunk vmiféle csöveket, és a saját folyadékunkat keringetjük benne, nagyon-nagyon valószínű, hogy az a cső nagyon-nagyon gyorsan korrodálódik.
3.4. Mindkét esetre érvényes, hogy a kőzettest lehűl és a hatásfok romlik: a kövek rossz hővezetők.
4. A szélerőművek annyira jelentéktelen részt hasznosítanak a szél energiájából, hogy ezzel gyakorlatilag nem hatnak az időjárásra (pláne a klímára). A szélerőművek legfőbb akadályai a zöldek (de hát erről máshol már írtam). Hasznosítható szélenergia azonban egész 1*űen nincs elég (se globálisan, se M.o.-on).
Összegzésként megállapíthatjuk, hogy az energiaválságnak (ha az kialakul) kizárólag tudati oka lesz: az atomerőművek (és a szélerőművek) elutasítása.
Arra akartam utalni, hogy semmi esetre sem "peak", hanem nagyon kisimult átmenet lesz a váltás.
Tehát az olajkérdés semmi esetre sem technikai, sokkal inkább politikai kérdés. Milyen tevékenységre, anyagra lehetne jelentős lakossági felháborodás nélkül olyan volumenű fogyasztási adót kivetni, mint amilyen jövedelem jelenleg az benzinből származik.
A Pl Magyarország kőolajbehozatalát 10-20 %-kal lehetne csökkenteni, ha az állam lemondana a bioetanol (ami megújuló energiahordozó) jövedéki adójáról. Ez azért is célszerű lenne, hiszen jelentős mennyiségű szántó maradhatna művelés alatt.
Azért ez picit zavaros nekem. A SZU azért foglalta el afganisztánt hogy kivezetõ útja legyen ? Importálni vagy exportálni akart ? Mert errefelé exportál, az nem lenne logikus hogy onnan meg importáljon. Ugyanakkor az exportálás szempontjából sem lett volna túl jó ötlet: ki vesz arrafelé olajat ?
Másrészt szvsz az SZU nem az olajba bukott bele, hanem abba hogy a cuculista rendszer nemigen tudott semmit versenyképes minõségben elõállítani a Sokol rádiótól a Zaporozsecig az egész rendszert az ipari hulladék üzemszerû elõállítása jellemezte. Emléxem Pl. a jó orosz ESZR R36-os számítógépre... Szvsz egyedül a Kalasnyikov volt az amit aránylag jó minõségben elõ tudtak állítani.
Szvsz, az olaj még mindig elég. Nem hinném, h egy egyetemi tanár ebben ne lenne tájékozott. És az a kijelentése nem 20 évvel, 10 évvel, hanem 2 évvel ezelőtti.
Azzal egyetértek, h fogytán van a készlet, mert fogyasztjuk. De hogy annyira kevés lenne...
A terrorizmus elleni hadjáratot eléggé megkésettnek, és rossznak tartom ilyen formájában. Azért megkésett, mert már a 70es években is voltak repülőgép-robbantások, -eltérítések, és komoly lépéseket olyan látványosan, nagy "csinnadrattával" nem láttunk, mint most. De ez utóbbi sem jó megoldás, mert sok ország, ember nem nézi jó szemmel, és - jelen esetben - USA-ellenességet szül. IS. Jobban örültem volna, ha titkos akciókkal likvidálják a terroristákat, mert egy nyílt harcban nem csak azok halnak meg, akiknek kellene... :(
Irak meg...
"Én még azt is el tudom képzelni, hogy Usákia is befejezi a pályafutását."
Háááát, én meg nem igazán :) Ugyanis. A SZU annó inkább a fegyverkezési versenybe bukott bele, kisebb részben az olaj-bizniszbe IS. De a fegyverkezés annyi pénzt vont el a gazdaságból, és annyira keveset szolgáltatott vissza, h nem volt gazdaságos. Elenben az USA-ban amit felfedeztek és használtak a hadiiparban és űrkutatásban, azokból jópár dolgot bevittek a civil életbe, és így az előállítási költségek csökkentek. Lásd tépőzár, teflon stb.
Ahogy a forma1ben is.
Szal, eddig úgy tűnik, h a piacgazdaság jobban működik. EDDIG.
De nézd meg Kínát. Még mindig kommunista a rendszer, de a gazdaságuk kezd felpörögni: reformok. Amiket anno itt is akartak.
Irak USA által történt "felszabadítása" egy újabb lépés a kőolajmonopólium növelésére. Egyszerűbben: azért mentek oda, h ők diktálják az olaj árát, jobban, mint a többi résztvevő. Ez nem feltétlen jelenti azt, h fogytán az olaj. Legalábbis számomra nem. Inkább a hatalom mániáját.
Fordítva, nem azért kevés az olaj, mert az Usákok lerohanták Irakot, hanem azért rohanták le Irakot, mert kevés az olaj.
Azt, hogy fogytán az olaj, azt neves geológusok állítják, mint ezt a Google(Peak Oil) találatai is mutatják.
Természetesen úgy is fogalmazhatunk, hogy az Usákok csak jót akartak a világnak, és azért mentek oda az öbölbe, hogy a világ továbbra is élvezhesse az "olcsó" olajat, csak ez nem fedi teljességgel a valóságot. Évente kb 30 Gb olaj fogy világszerte, ebből 8 Gb az Usákok részesedése. Szerintem azért mentek Irakba, hogy megtartsák ezt az arányt, esetleg tovább növeljék saját maguk javára.
"(Más kérdés a terrorizmus elleni harc, de ez itt már off)"
Sajnos nem off. A terroristák valahogy mindig az olajlelőhelyek mellett "gyülekeznek". Szerinted ez véletlen?
Szerintem ez a fő probléma. Azt még könnyen el lehet viselni, hogy fogy az energia, oszt egy kicsit jobban összehúzzuk magunkat - de a vélt vagy valós terrorizmus, és az ezeket követő "bosszúhadjáratok" sokkal nagyobb bajt jelentenek.
"Az olajipri mamutoknak biztosan ki vannak dolgozva az ötleteik arra az időre, ha tényleg elfogyna az olaj: gondolj bele, h egy Shell csak simán befejezi a pályafutását? Ugye nem."
Én még azt is el tudom képzelni, hogy Usákia is befejezi a pályafutását. Te azt el tudtad volna képzelni a nyolcvanas évek elején, hogy az évtized végére megszűnik a Szovjetunió? És tudod, hogy mi tett be neki? Az OlajCsúcs bizony. 1987-ben közeledett egy SZU-n belüli OlajCsúcs, ezt tudták a Szovjetek, ezért gyorsan lerohanták Afganisztánt, hogy biztosíthassák az utánpótlási útvonalakat. Az Usákok aszondták, hogy többet ésszel mint erővel, összehaverkodtak a SzaudiArabokkal, miáltal küldtek sok mudzsaheddint Afganisztánba, de a legjobb húzásuk az volt, hogy SzaudArábia elárasztotta a piacot olajjal, ettől aztán 10$ körül volt az olaj hordója a világpiacon, és a Szovjetek jó nagyot buktak az olajexporton. Aztán feladták.
Pl olajpalában a "hagyományos" olajkészletek többszöröse áll rendelkezésre. A kimerült kút csak a mai technológiával "kimerült". A kimerült olajmezők a kitermelt olaj felét/harmadát tartalmazzák.
Mantraszerűen lehet ismételgetni, hogy van olaj, van olaj, van olaj, de nem biztos, hogy segít.
Tudnál mutatni egy olyan komoly referenciát, amely a #21-es hozzászólásban látható ábrától lényeges eltéréssel adja meg a szénhidrogén készletek kimerülését?
Nem vagyok szakerto, inkabb a hagyomanyos eromuveket ismerem de ...
1. zart csorendszert uzemeltetni tobb ezer meter melysegben egy meg alig ismert (ha ismert egyaltalan) folyadekkal - szerintem ez meg nagyon messze van attol, hogy elesben mukodhessen.
Lattam 'hagyomanyos' kazan csorendszeret es a hozzatartozo karbantartas igenyt.
Elhiszem, hogy Svajcban Nemetorszagban kutatjak, de a valodi ipari felhasznalas meg nagyon sok ev.
2. tobb 10 ezer MW uzemeltetese eseten biztos lehetsz uzemzavarban (szamold ki, hogy a Magyarorszagon uzemeltetett ~7GW eromuben evente hany repedes tortenik
- amugy bizom benne hogy hamarosan kitalalnak valamit (ahogy bizom a vilagbekeben is)
Kösz a címet, ha lesz időm, s megfogalmaztam a kérdéseimt, akkor írok.
És a kapott infót sem tartom meg magamnak.
TrueStory
Irak USA által történt "felszabadítása" egy újabb lépés a kőolajmonopólium növelésére. Egyszerűbben: azért mentek oda, h ők diktálják az olaj árát, jobban, mint a többi résztvevő. Ez nem feltétlen jelenti azt, h fogytán az olaj. Legalábbis számomra nem. Inkább a hatalom mániáját. (Más kérdés a terrorizmus elleni harc, de ez itt már off)
Az olajipri mamutoknak biztosan ki vannak dolgozva az ötleteik arra az időre, ha tényleg elfogyna az olaj: gondolj bele, h egy Shell csak simán befejezi a pályafutását? Ugye nem.
Üdv.
U.I.: Az illető tanár egyetemi, a BME-n oktat még, ha jól tudom. 2001-ben még ott volt.
felvetés
1. nem vizet pumpálunk vissza hanem -zárt rendszerü, (vezetéken) történő levezetésű folyadékot, aaminek a forráspontja 50 egynéhány fok..(a svájciak titokban tartják mi is az, de persze mi még nem dolgoztunk ki ilyen anyagot)..tehát elég hamar be lehet izzítani a turbinákat...
2. a szennyezés csak havaria esetén következhet be----mivel a rendszer zárt
Az olajkészletek nyilván végesek, de hogy a tényleges mennyiség mennyi az az olaj árától függ. Pl olajpalában a "hagyományos" olajkészletek többszöröse áll rendelkezésre. A kimerült kút csak a mai technológiával "kimerült". A kimerült olajmezők a kitermelt olaj felét/harmadát tartalmazzák.
A benzin eladási árát nem is kellene növelni, hiszen pl a magyarországi benzin árában is több ÁFA és jövedéki adó van, mint szénhidrogén.
Viszont abban biztos vagyok hogy ilyen számításokat az olajmultik is végeztek a kis újjacskáikon és azon is elfilózgattak hogy mi lesz velük ha elfogy az oil. Kíváncsi lennék hogy milyen terveik vannak arra az idõre, vagy hogy vannak-e egyáltalán.
Persze, hogy megoldja a piac - csak kevésbé hatásosan (lásd a topikindítóban). A piac csak lokálisan gondolkozik, és csak akkor reagál, amikor már előállt a probléma. A kapitalizmus farkastörvényei diktálnak. Régen a plebset zsákmányolták ki, most a Föld energiatartalékát dézsmálják (aztán majd megint visszatérnek a plebs-hez :)). Ha valamelyik olajmulti elkezdene felelősségteljesen viselkedni - azaz figyelembe venné a véges energiakészleteket és elkezdene alternatív energiákban gondolkodni, akkor kevesebb profitja lenne, óhatatlanul lemaradna a versenyben, esetleg tönkre is menne.
"1. Van egy rahedli olajpala, aszem több olaj van benne, mint amit eddig kitermeltünk - ha felmegy az ár, érdemes lesz kitermelni."
Rosszul hiszed. Íme egy 2003-ban készült előrejelzés:
Az olajpala - és rokonai - NehézOlaj címen Fekete színnel jelennek meg a grafikonon. Nincs jelentős szerepük. Ez a hozzállás miszerint ha felmegy az ár, akkor megéri, nem mindig működik. A kőolaj jelentős részét soha nem fogják kitermelni, mert nem fogja megérni semmilyen ár mellett. A kőolaj felszínrehozatalához és feldolgozásához energia kell, sőt a gépek és fúrótornyok előállításához is energia kell - ezért ha egy hordó kőolaj előállításához több energiára van szükség mint amit abból az egy hordóból lehet nyerni, akkor ez egy veszteséges művelet - bármilyen drágába is kerüljön egy hordó olaj.
2. A lobbik csak addig tartják a régi hadállásokat, amíg védhetőnek látják, ha muszáj, akkor ők lépnek a saját túlélésük érdekében.
Az a baj, hogy a lobbik elsősorban a saját túlélésük érdekében lépnek, ez pedig gyakran a konkurrencia kinyuvasztását jelenti. A plebs szerepe a feláldozható sakkfigurára korlátozódik. Jut eszembe, a lobbik most épp háborúznak az olajvezetékekért és olajtartalékokért, és valami azt súgja, hogy lesz itt még hadd-el-hadd.
3. Bármikor bejöhet valami új találmány, pld magas hatásfokú napelem.
Jó, reménykedjünk. Azonban a napelem csak nyáron jó, de mi lesz télen? Mi lesz a szállítással? Fegyverek kifejlesztésére sokkal több pénzt fordítanak mint alternatív energiaforrás felkutatására, így sokkal nagyobb az esélye annak, hogy valami csodafegyvert fedeznek fel, semmint csoda-napelemet.
