Fa tüzelés esetén annyi sok minden van, amit el lehet szúrni. Mi is fával tüzelünk, és sokszor nekünk is sikerül beleszaladni egy-két ilyenbe, sajnos.
Pl. nem mindegy, hogy száraz-e a fa, vagy nedves (és hogy mennyire). Erre persze a megoldás előre megvenni mondjuk két évre, és hagyni száradni. Azért ezt mondom, mert száraz fát (amit a telepen pihentetnek száradni) nem igazán lehet venni, mert a fa telep, a tüzép nem akarja ebben tartani a pénzét. Profit szempontjából értehető, így marad az előre vásárlás. Azonban ehhez pedig tárolási kapacitás kell.
A nedves fa tüzelése esetén az energia elég jelentős része a szárításra fordítódik, nem a fűtésre. Ha nem felülről gyújtják meg a fát, akkor csomó képződött fagáz már nem fog tudni elégni, mert nem kap elég oxigént (viszont keletkezik, mer talulról kapja a hőt a fa).
Én hosszabb ideje próbálom keresztülvinni a "térjünk át faelgázosító kazánra" projectet, de még nem jártam sikerrel.. :)
A vidéki levegő rosszabb télen kijelentéssel egyetértek, főleg azokon a helyeken, ahol sokan fűtenek fával, de főleg szénnel. Cegléd családi házas részére jártunk régebben ilyentájt, és minden egyes évben nagyon vacak volt a levegő minősége. Szerintem sokan fűtöttek szénnel arra. Ez faluhelyen is sokszer előfordul.
A fával fűtés esetén a füst is már maga problémát okoz, ezek kis lebegő korom/egyéb szárazanyag szemcsék. A faelgázosító esetben - ha jól használják - ez nem jellemző, gondolom.
Fával elég sokféleképpen lehet fűteni, és emellett elég sokféle tüzelő berendezés is létezik. Sajnos hazai környezetben elmondható, hogy a fatüzelések 95-98%-a valamiért elégtelenül történik vagy valamiért rosszul üzemel. Akár az eszköz miatt, akár a módja miatt, akár a rendszer miatt. Anno ahol dolgoztam, volt elég komoly füstgázelemzőnk. Mivel volt kandallónk, majd vegyes tüzelésünk, majd később faelgázosítónk, meg tudtam mérni mi is szabadult ki (nem csak nálunk). Arra is jó volt, hogy a tüzelőberendezést is a lehetséges beállításaival optimalizáljam (amennyire adott eszközt lehet), hol a legjobb a kibocsátási érték, és milyen munkaponton legjobb üzemeltetni az adott eszközt. Tudtam hatásfokokat is mérni ezek mellett. Bár nyilván nem én találtam fel a spanyol viaszt, és mások is végeztek ilyen méréseket, akár labor szinten is, (és sok tanulmányt, mérési eredményt közzé is tettek) hamar kiderül, hogy a hagyományos fatüzelésű berendezések legtöbb esetben ocsmányságokat tolnak ki a kéményen, még ha nem is látszódik minden feltétlenül. És emellett pocsék hatásfokúak is. Csak gondoljunk arra, egy kandalló, vegyestüzelésű kazán akkor üzemel a legoptimálisabban és legjobb hatásfokkal, hogy 250C fok körüli füstgázhőmérsékletet ereget ki magából. Természetesen lehet jó fatüzelést is csinálni, de az úgy indul, hogy faelgázosítás. Anélkül az éghető gázok egy igen jelentős része megy ki a kéményen.
Nagyvárosi levegőminőségi példának tökéletes pl Dorog. Régen körben erdők meg szénbányák voltak, így a 80-90-as évekig mindenki ezekkel tüzelt. Szó szerint fuldokoltál ha átmentél a városon, botrányosan rossz levegője volt, nyílván ebben a szén is nagy szerepet kapott persze.
Aztán bevezették a gázfűtést idővel, és gyakorlatilag megtisztult a város levegője egy csapásra igen rövid idő alatt.
Szerintem manapság ha egy új építésű lakásnál cserépkályhát kell építeni, akkor ott valami nagyon nem stimmel, mert túl nagy a hőigény. Hogy egy régi szigeteletlen házban cserépkályhával fűtünk, az még ok, de új építésnél...... Szerintem ma már át sem vihető, mert ahhoz nagyon rossz energetikai besorolásban kell lennie hogy egy cserépkályha fűtsön. Ilyen rossz energetikájú új épületek már szerintem nem is kapnak használatba vételit.
A másik, hogy a cserépkályhánál vannak sokkal jobb konstrukciók minden szempontból, ilyenek a tömegkályhák, finn tömegkályhák, stb. Ebbe hosszú lenne belemenni, de egy nagyságrenddel komfortosabb, kevesebb tüzelőt kér, megvalósítható benne a falgázosítás, kevesebb szennyezés kibocsátás, stb.
Napkollektort fűtésrásegítésre felejtsd el. Sok példát tudnék hozni, akár a saját rendszeremet is. De merem állítani az egyik legprofibb napkollektoros rendszere az egyik barátomnak van igen komoly vezérléssel optimalizálva talán a legjobb létező (és egyben legdrágább) vákuumos síkkollektorral szerelve. Meg van valósítva a fűtésrásegítés is elvben, de a helyzet az, hogy átmeneti időszakban jó ha összeszedi nála is a hmv-re valót, nemhogy fűtsön értelmesen. Nagyon ritkán tudja erre kihasználni. És a sima hmv rendszer és a fűtésrásegítős rendszer között milliós tétel van beruházásilag, (puffertartályok, plusz kollektorok, a hozzá való vezérlés, gépészet, stb) és emellett olyan minimálisat tud/képes rásegíteni, hogy ez a része teljesen értelmetlen dolog. De látom nálam is mit csinál, egy ideig mindent loggoltam, hogy hogyan tudom még jobban optimalizálnia rendszert mindenféle apró trükkel. De már ez az ismerősöm is ezt mondja, lehet elbontja a fél gépészetét amit amiatt csinált, hogy legyen fűtésrásegítés és csak marad a HMV. Bár a vicc az, hogy ma már olcsóbb direkt napelemmel egy cekaszt fűteni a hmv tartályban mint napkollektort feltenni, és nem kell magas hőmérsékletű vizes rendszert kialakítani, csak le kell hozni egy pár drótot, meg kell egy megfelelő vezérlő. Se mechanika, se csővezeték, szivattyú, az összes idővel megjelenő problémáival. Ha tönkremegy valamikor a kollektorom, akkor lehet én is lebontom és direkt elektromos alapúra állítom át a hmv készítést.
"Ez a mások életébe beavatkozás/szabályozgatás miden irányba ellenszenves,"
A gondolatot megértem, és egyetértek vele. Na de akkor ilyen alapon bárki bármit csinálhat, adott esetben bármivel fűthet. Gumicsizmával pet palackkal, szeméttel, stb. Azért kell húzni egy határt mindenképp, úgy gondolom. És persze semelyik határ sem lesz jó mindenkinek. Most a kibocsátás alapján húzzák a határokat meg, ami helyén is van talán, és ami ebbe nem fér bele az nem oké. Ha belefér akkor meg használd. Nem magát az eszközt és elvet önmagában szabályozzák/tiltják. Abba szólnak bele mennyi legyen/lehet a kibocsátásod igazából, azon belül meg használhatsz amit akarsz. Mint ahogy pl. most se szeretnénk, ha tömegesen kétütemű járművek rohangálnának az utakon.
En azert meggondolnam hogy egy varos kozepi lakoparkban vagy lakohazban gazfutes helyett tuzifara kotelezzem a lakokat, a tuzifa nem eg fust nelkul, legalabbis a begyujtas utan egyideig. Persze az is elmebeteg dolog ha a fafutesere es egyeb kalyhafutesre fogjak a rossz levegominoseget, a rossz minosegu levegot a nagyvarosok kozepen merik, ahol 95% feletti a gazfutes. Es Budapesten pl juliusban volt a legrosszabb a levego, nem valoszinu hogy plusz25 fokban batki is futott volna akar gazzal is.
A közel nulla energiaigény követelménye figyelembe veszi az épületben felhasznált energiahordozókat, például azt, hogy gázzal, tűzifával vagy épp távhővel fűtünk. A közel nulla energiaigény követelményének eléréséhez az energiafogyasztás legalább 25%-át megújuló forrásból kell fedezni. Ha megújuló energiaforrásból származó energia nincs felhasználva az ingatlanban, a követelményszint nem teljesül, a BB minősítés nem adható ki a használatbavételkor végzett energetikai tanúsítás során. Az alábbi megújuló energiahordozók vehetők figyelembe: tűzifa, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, a biogázok energiája, fapellet, agripellet; nap-, szél-, vízenergia, geotermális, geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia; illetve a távhő is bizonyos speciális esetekben.
Nyilvánvalóan megdrágítja a lakhatást, és szerintem alapvetően nem is hatékony, különösen a PV napelem. Én a magam részéről ebből annyit tennék magamévá, hogy a fűtést fával, és cserépkályhával szeretném megoldani, amit kiegészíthet az átmeneti időszakban napkollektor.
De most érted, ennyi erővel ha atomosok, mint pl én nyerjük meg a választást, akkor majd mindenkinek kötelező lesz reaktort tenni a pincébe? Ez a mások életébe beavatkozás/szabályozgatás miden irányba ellenszenves, én nem akarom a szomszédomnak se megmondani mivel fűtsön.
Hát lehet 4-6 év alatt is házat építeni, de ez lehet rövidebb is. Környékünkön nagyon sokan építkeznek,d e ritka, hogy ennyi idő teljen el házépítéssel a használatba vételig. Ez igazából ma már "csak" pénz kérdése, mennyi ideig tart. Na meg pár egyéb dolog, hogy nem vernek át, nem téped ki az összes hajad, megfelelő munkát csinálnak stb. Házilagos építkezésnél simán össze tud jönni a 4-6 év, de ma már abból egyre kevesebb van, bár én pont jó példa vagyok rá a sose befejeződő házzal :-)
Energetikusi nyilatkozat kell róla, gondolom én, mert hogy is bizonyítod hogy van stb. Szerintem a szerződést is nézik vagy a beüzemelést, illetve a kb termelt tervezett adatokat, és ezt leigazolja a megfelelő ember (energetikusi szakvélemény) akinek van hozzá jogosultsága. De nem vagyok ebben biztos, enaplóban ez hogy működik, de valami ilyesmi lehet. Aztán lehet van itt aki pontosabban tudja, és aktuális nála.
Pl. nálam most készül egy hálózatfüggetlen napelemes rendszer az elektromos járművek töltésére, na az pl nem tudom minek minősülne, főleg, hogy semmi "papír"' beüzemelési akármi stb nem lesz róla. Igazából ilyen szempontból nem is fog létezni.
Meg leginkább az hogy az emberek mit vesznek meg és min lesz a profit, és mennyi.
A gyártó azért gyárt, mert valaki megveszi, és ebből lesz valamennyi profitja. Ha az emberek nem vesznek semmit, akkor gyártás sincs, így erőforrás használat sem.
Könnyű ráfogni mindent a gyártókra, de a mai világban már nagyon nem az van, mint 30 éve. A gyártók is minimalizálják a felesleges erőforrások használatát, és a szennyezést is egyre inkább. Mert pl. a feleslegesen felhasznált energia és anyag az nekik is pénz, mert meg kell venni. HA nem tud jól optimalizálni ilyen téren, lemarad a versenyben a vetélytárstól a piacon. Persze mindig mindenen lehet javítani, így ezen folyamatokon is, de a mai számítógépes folyamatirányított gyártási világban ez már eléggé optimalizált.
Viszont ha egy tv gyár évente (hasra) 300 millió tévét legyárt, akkor annak lesz következménye.
És az tényleg elgondolkodtató, hogy egyre többen is vagyunk a földön, és egyre többen élünk jól. A jól élünket úgy értem hogy családban több kocsi, tv, számítógép, ház, sok ruha, stb. És nem a luxusdolgokra gondolok. Ha belegondolunk mondjuk 50 éve nem is olyan rég, egy utcában volt kb 1-2 fekete fehér tévé, és oda gyűltek össze hazánkban (nyugaton ennél jobb volt a helyzet), és nem is nézték napi 8-10 órában, mert sokaknál ennyit megy. Most meg sok embernek minden helyiségében van egy 100centis lcd. Ez valami elképesztő igény növekedés igen rövid idő alatt, és ehhez kellenek nyersanyagok, bányászat, energia, stb., még akkor is ha alapvetően a gyártási technológiánk általában véve sokkal jobbak lettek, és az eszközök kevesebbet fogyasztanak és hatékonyabbak.
(most nem arra akarok kilukadni, hogy akkor járjunk szekérrel, félre ne értsd, pusztán azt akarom kimondani, hogy mindenben a gyártók és profitjai a hibásak, az téves. A gyártó azért gyárt, mert te én emberek megveszik. Ráadásul nagyon kis terület az ahol nagy profit van ám, bár persze ez mindig relatív, mit is jelent a nagy profit)
Nem vagyok napra kész a témában, de azt tudom, elhalasztották az időpontot erre vonatkozóan 2022 júliusig. A szembe szomszéd most járja épp a köröket a használatba vételivel kapcsolatban, a mellettem lévő meg most költözik, bár a használatba vételi még odébb lesz ha jól tudom (a ház maga nagyjából kész, de van még pár dolog ami kell hozzá). Az egyiken sincs semmilyen megújuló jellegű eszköz, se napelem se napkollektor, se semmi. A szembe szomszédnál gázkazán van meg egy kandalló is (nem tudom ez utóbbi számít-e megújulóként, de asszem nem ).
Az is lehet azért van így, mert az építkezést kb. 4.-5 éve kezdték, és akkor még nem élt ez a szabály így rájuk nem vonatkozik. Illetve A mellettem lévő lakó viszont idén tavasszal vágott bele, és most költöznek (készház, kihozva kompletten falak, daruval beemelve stb, 3 nap alatt rakták össze a házat magát a belső munkák nélkül).
Azt viszont nem tudom mi számít pontosan határidőnek - ha addig befejezed, vagy addig elkezded. Azaz megnyitod az építési naplót 2022 márciusban, de csak 2025-ben fejezed be akkor mi vonatkozik rád (feltéve hogy nem tolják tovább a határidőt).
Simán, régen -20 ban is sátraztunk, vagy kár magashegyen is. Persze nem sima tescos hálózsákban. Vannak kifejezetten nagy hidegekre hálózsákok és konstrukciók, igaz nem olcsók, ma már talán többe kerül mint egy komplett ágy.
Az ablakcsere is azért lehet érdekes, mert ha leszigeteled a ház falait, és bennmarad úgy ahogy a régi ablak, akkor az egy bazi nagy hőhíd lehet akár. Persze ezt a helyi viszonyok fogják megszabni, mennyi a fal és mennyi az ablak hőátbocsátási tényezője, hogy van beépítve. Persze a régi hagyományos ablakok szigetelésén is lehet valamennyit javítani, sok esetben akár ez is elég lehet.
Egyébként nem kell feltétlenül komplett ablakot cserélni, ha jó a tok. Én pl üvegezést cseréltem csak 3 rétegűre, és ég föld lett a hőérzet. Nincs hideghúzás, stb. Előtte sem volt rossz ablak bent, nem régi gerébtokos, hanem "újfajta" kétrétegű fa ragasztott 1.4-es üveggel. Az üveget kicseréltem háromrétegű 0.7-es-re, meg kicsit átalakítottam a tokot. Elmentem közvetlenül az üvegezés gyártójához, ott rendeltem meg, majd egy hétvége alatt kicseeréltem az ablakot úgy, hogy új szegélyléceket is csináltam. Nagyságrendileg 200ezer volt az üveg úgy hogy ebben van egy 240x210-es dupla tolóajtó ( két darab kb feles méretű ajtó) is teli üvegezéssel. Annak brutál súlya volt becipelni és felrakni.
Gerébtokosnál ezt így nem lehet megcsinálni ebben a formában (meg nem is érdemes), de pl plusz réteg berakható fillérekért, illetve a szigetelésnél körbe bemarva szigetelőgumit elhelyezve ott is jelentősen javítható a helyzet fillérekből. Már ha persze olyan a tok, hogy van értelme megcsinálni.
Bolgar hegyekben 2500 meteren satorban teszteltem a halozsakot, kivakoan mukodott, csak az orrom fagyott le picit mert az orrvedorol megfeletkeztem. Otthon picit tul meleg a 10-20 foban, ezert ott egy kevesbe hoszigetelo halozsakot hasznalok.
javítsatok ki ha tévedek, de úgy tudom pár éve a megújuló felhasználás a használatbavételi engedélyhez tartozó műszaki előírás lett
tehát gyakorlatilag nem lehet úgy családi házat építeni vagy építtetni, hogy nincs rajta megújuló felhasználás
ez utóbbiból meg kivették a passzív benapozottságot, tehát vagy napelem vagy napkollektor, vagy hőszivattyú (?)
az valahol érthető lenne az állam részéről, hogy ha dotálja a gázt, akkor a lakosság spóroljon vele, és ennek keretében pl a szigetelést előírja (de akkor régi ingatlanra is)
én inkább annak a híve lennék, hogy ne legyen a gáz meg más se dotálva, és a piac mérlegeli hogy melyik éri meg, és állami beavatkozás legfeljebb az erre felvett hitel kamataira vonatkozzon
Olcsobb egy jo halozsak, szabad teren minusz ot fokig jo, otthon hasznalva egesz telen nem kell futeni. Egyebkent egy meleg nadrag, pulover es egy sapka 20-30%- al csokkenthei a futesi koltsegeket.
