Historia de la América Latina.
A történelmi témákon felül az alábbi just for relax témák is elfogadottak:
-Brazíl-argentín foci
- Perui-bolíviai-ecuadori indián népzene
- Mexikói és venezuelai szappanoperák
- Venezuelai és paraguayi szépségkirálynő-választás (Maotai kedvéért).
- Kolumbia: erről az országról vajon mi jót lehet mondani?
A vicuña (vikúnya) valóban egy lámaféle, de kevesen tudják, hogy a XVII. században a Potosí városban lakó kreolok egy csoportja is így nevezte magát.
Az 1565-ben alapított Potosíban az európai bevándorlók "nemzetek" szerint telepedtek le. Így voltak andalúzok, extremaduraiak, kasztíliaiak, baszkok, portugálok és kreolok, ahogy a már az Amerikákon született spanyolokat nevezték.
Az ezüstbányászatból óriási hasznot húzó város kormányzása 1579-ben a baszkok kezébe került, ami hamarosan kiváltotta a többi "nemzet" féltékenységét és ellenállását.
A hosszú ideig lappangó ellenségeskedések 1617-ben nyílt fegyveres felkelésbe torkolltak, amelynek élére a kreol Alonso Ibáñez állt.
A fegyveres harcok egészen a XVII. sz. közepéig elhúzódtak.
Hogy mi lett a végkifejlet, azt most nem tudom, de az a lényeg, hogy az uralkodó baszk frakcióval szemben szövetségre lépő csoportok hívták magukat vikúnyáknak.
Hogy miért, azt nem tudom.
Úgy tűnik, hogy a polgárháború nem új keletű dolog Peruban.
Egy már az 1540-es években (1544-1548) is volt a Pizarro-párt és az alkirály között.
"Remélem azzal tisztában vagy, hogy Bolíviát 1825-ig Felső-Perunak (Alto Perú), a mai Perut pedig Alsó-Perunak (Bajo Perú) hívták?"
Hülye azért nem vagyok...
Mit irkálsz itt össze?
A vicuña egy kis termetű dél-amerikai tevefajta, a lámafélék családjából. Peru és Bolívia magasföldi fennsíkjain, az ún. Altiplanon él.
Latinul Vicugna vicugna.
Lásd:
http://es.wikipedia.org/wiki/Vicugna_vicugna
Kevés szó esik arról is, ha a spanyol gyarmatosításról van szó, hogy már a XVI. sz. 10-es, 20-as éveitől kezdve a spanyolok városok sorát építették föl, templomokat és egyetemeket építettek.
A XVI. sz. közepére kialakult a gyarmati államapparátus és egyházszervezet.
Az egyház műveltebb képviselői, pl. Bartolomé de las Casas püspök az indiókkal való emberséges bánásmód mellett emeltek szót.
Persze, ha egy angló történetíró művét olvassuk, ezek a motívumok agyon vannak hallgatva, vagy éppen teljesen hiányoznak.
Az anglók szeretik úgy beállítani a spanyol gyarmati uralom 300 évét, mintha az folymatos és kegyetlen vérontások és brutális elnyomás időszaka lett volna.
Buenos Días!
Hát nem szaggattátok meg magatokat az éjszaka folyamán.J))
A Guerra de las Vicuñas (a vikúnyák háborúja) néven ismert jelenségkomplexumról hallottatok már?
Nyilvánvalóan egyszerűbb volt meghagyni a társadalom alapstruktúráját, mint teljesen szétzúzni és újra felépíteni az egészet.
A gyarmati társadalom mind szélesebb rétegét képező meszticek viszont inkább a spanyol kultúrához próbáltak igazodni.
Nekik a spanyol nyelv ismerete és az uralkodó spanyol/kreol rétegekhez fűződő kapcsolataik a társadalmi felemelkedés lehetőségét jelentették.
A gyarmati kor végén pl. arra is vannak példák, hogy a gazdagabb meszticek pénzért vásárolnak maguknak "kreolságot", azaz a kreolokat megillető jogállást és társadalmi státuszt.
Latin-Amerikában, a magas kultúrák területén (Perui Alkirályság, Új-Spanyolország) a spanyolok alkalmazkodtak az indián társadalmi struktúrához. Gyakorlatilag érintetetlenül hagyták meg az inka ayllu rendszert, vagy pl. az inka robotot, a mitát. Közigazgatásban és jogszolgáltatásban a középső szinttől lefele (városi irányítástól lefele) szintén megmaradt az indián társadalmi struktúra.
Tehát nekem pont úgy tűnik, mintha a gyarmatosítók igazították volna saját rendszerüket az őslakosokéhoz.
A mai Mexikóban, a Közép-Amerikai földnyelv országaiban (kivéve Guatemala, Costa Rica), Kolumbiában, Venezuelában, Paraguayban és talán Ecuadorban is ez a legnépesebb emberfajta.
Egyébként a conquista első évtizedeiben a spanyolok valóban sok indiót kardélre hánytak, de azok a számadatok (12-15, sőt 19 millió), amik az angolszász történészek könyveiben szerepelnek, mindenféleképp rendkívül erős túlzásnak, mondjuk ki bátran hazugságnak minősülnek.
Később pedig, amikor már megszervezték a gyarmati közigazgatást, az 1520-as évektől kezdve az audienciák rendszere, 1535: Nueva Espanya alkirályság, 1542: leyes Nuevas, 1543: Peru alkirályság, onnan kezdve az indiók már a spanyol korona alattvalóinak számítottak és a spanyol hatóságok és katonaság védelmét élvezték.
A meszticek rétege pedig mind Nueva Espanyában, mind Peruban már a XVI. sz. közepére markánsan megjelent.
Csak az érthetőség kedvéért használtam mai példát a haditechnikai fölény érvényesítése szempontjából.
A ló valóságos csodafegyver volt ekkor az indiánok szemében, legalább annyira, mint Hannibál elefántjai Itáliában. Egyébként a páncélzat és tűzfegyver is jelentős előnyt biztosított. A kalandor egyébként bizonyos helyzetekben többet ér, mint a jól képzett regurális katona ( lásd Sir Francis Drake sikereit - ami időben nem volt olyan távoli, s a spanyolok bánatára általában térben sem).
A spanyol-indián és USA-arab háborukat hasonlítgatni mint körtét az ananásszal, egy napon sem lehet..
Ami a spanyolok hatalmas haditechnikai fölényét illeti, relatiív.
Ha jól tudom, az első hadjáratában Cortesnek 500 katonája volt és 15 lovas ! És nem mindegyik gyalogos volt páncélba öltöztetett muskétás. Ne feledjük, 1519 et írunk a híres paviai csata amely a muskétások egyértelmü fölényét jelzi még nincsen.
És utánna is, sokáig a terciók 3 lándzsás, két muskétásból áltak. Szóval, volt elönyük, de nem akkora hogy önmagában csak ezek eldöntötték volna a hadjáratot.
no meg, az Indiákra gondolom nem a legjobban felszerelt, és kiképzett katonákat küldték ekkoriban, miközben Európában dúltak a francia-spanyol háborúk.
Az adott kor viszonyai között logisztikailag lehetetlen volt ekkora tömeget megmozgatni. Stinglre gyerekkoromból úgy emlékszem, mint jó népszerű történelem íróra, s nem szaktörténészre. Persze lehet rég olvastam:)
Az indiánok és az arabok között azért óriási különbségek vannak.
Az arabok egy igen ősi civilizáció és egy monoteista vallás letéteményesei és semmiféle affinitást nem mutatnak arra, hogy beolvadjanak a nyugati kultúrkörbe.
Ezzel szemben az indiánok - bár szintén megvoltak a maguk ősi civilizációs és vallási hagyományai - szépen betagolódtak a spanyol gyarmati társadalom merev kasztrendszerébe.
Igaz, hogy a legszegényebb és leginkább kizsákmányolt társadalmi réteghez tartoztak, csak az afro-amerikai rabszolgák álltak náluk is mélyebben a társadalmi ranglétrán, ha hajlandóságot mutattak a kereszténység fölvételére és a spanyol gyarmati rendszer elfogadására, akkor az első vérgőzös időszakot leszámítva általában nem bántották őket.
Arról nem is beszélve, hogy a spanyolok és az őslakók között tömeges vérkeveredés zajlott le, amit azért a jenkik és az arabok viszonylatában nehezen tudok elképzelni.
"Potosi sem semmi - kb. 4,200 m - valami olyat olvastam, hogy indiánok milliói pusztultak volna el a bányákban a századok során ?"
Miloslav Stingl egy meg nem nevezett szerzőre hivatkozva azt írja, hogy Potosí ezüstbányáoban kb. 8 millió indián pusztult el a gyarmati uralom időszakában a mita (kényszermunka) következtében.
Én személy szerint irreálisan magasnak érzem ezt a számot, de hát nem zárható ki.
Mindig az adott ellenséget kell megverni, nem a potenciálját számolni. Ha a matematika érdekelte volna pl. Nagy Sándort, sosem indul el a kelet meghódítására...
Ráadásul a spanyolok óriási haditechnikai fölényt élveztek. Olyan ez, mint amikor pár USA repcsi, helikopter elagyabugyálja az arabokat. Általában ilyen esetekben a pacifikálás sokkal nagyobb feladat, mint a legyőzés.
Hm... Állítólag egy 4.000 m tszf. hágón keltek át.
Miloslav Stingl azt írja, hogy ez az Andokon való átkelés volt a spanyol konkvisztádorok egyik "legnagyszerűbb teljesítménye".
Ha Arequipától délre vágtak le (ami valószínű, mert írtad a Popó tavat) , akkor az a hágó lesz az, mert onnan délebbre már állandó az 5000 m feletti magasság (meg ott az Uyuni sóstó is), így még nyáron brutális mínuszok vannak éjjel : Cuzco "csak" 3,300-on fekszik.
Potosi sem semmi - kb. 4,200 m - valami olyat olvastam, hogy indiánok milliói pusztultak volna el a bányákban a századok során ?
